Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-10 / 250. szám, kedd

flz Ú) SZ

Ú postájából Losoncon teljes ütemben folyik a szövetkezeti házak építése. Az utóbbi két évben közel 200 szövetkezett lakást adtak át a boldog tulajdonosoknak. A jövő évben további 240 lakásba költöznek a lakók s az idén 45 lakást népesítenek be tulajdonosaik. Felvételünkön a Május l-tért lakásépítkezés. (Agócs V. felv.) Példát mutatnak A dunaszerdahelyl tejfeldolgozó Özem elsfi félévi tervét csak 92 százalékra teljesítette, amit részben a mezőgazdasági üzemeknek lehet bfinül felróni. Az üzem kommunistái meghányták-vetették a dolgot és kötelezettséget vállaltak, hogy ellátogatnak az egyes szövetkezetekbe. Ennek eredménye már Júliusban látható volt, amikor is 101 százalékra teljesítették feladatukat. Az elmúlt hónapban még szebb eredményt sikerült elérniük. Az Idfitervet 119 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozói bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, amelyet az üzem vezetfisége rendszeresen értékel. A legutóbbi kimutatás alapján Banka Dezsfi és Kosár Béla járnak az élen, akik tervfeladataikat 103 százalékra teljesítik. PATASI ISTVÁN, Dunaszerdahely Terven felül 8000 liter tej a közellátásnak Még az évzáró közgyűlésen elhatározták az opinál szövetkezeti tagok, hogy a rosszból elég és az Idén új utakon kell haladniuk, hogy a termelést előre vihessék. A Jutalmazást a haszonhozam szerint állapították meg. Állandó munkacsoportokat létesítettek és a tavalyi gazdag takarmánytermés szintén hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben a feladatokat folyamatosan teljesítik. A marhahús és sertéshús beadását már teljesítették és néhány hét múlva célba érnek a tejjel ls. Az évi terv 70 ezer liter, de már most azzal dicsekedhetnek, hogy 62 ezer litert adtak el. A fejőstehenek gondozói — Lukács András, Kajnyák János, Matej András és Ferenc András valósággal versenyeznek egymás között. Mindegyikük ű£y igyekszik, hogy a takarmányféleségeket a leggazdaságosabban kihasználják, egy szál se menjen veszendőbe. És az asszonyok? A fejőnők ls nagyon sokat tettek az eredményért. Matej Erzsébet, Tomcsik Anna, Lorincsák Erzsébet, Muklus .Anna és Pavlik Erzsébet nagyon örülnek a szép eredménynek. Ma azok közé a szövetkezetesek közé tartoznak, akik, az elsők, között teljesítik tejeladási tervüket. A munkában azonban nincs megállás az évi terv teljesítése után sem. Terven felül még több mint 8000 liter tejet adnak a közellátásnak. Iván Sándor EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL IS főbb figyelmei a felszíni vizek védelmének A vízgazdálkodásnak s a vizek tisztas&gftnak Is szokatlanul gazdag szakirodalma van. Ha csupfin a hazai szaklapokat tekintjük, ezekben 1951-től 1962-lg közel 350 közlemény Jelent meg a felszíni vizek szenynyezésérfil, illetve tisztításáról. Többságlik arról tanúskodik, hogy e fontos közegészségügyi problematika — ha nem ls 100 %-os eredménnyel — a gyakorlatban ls megoldható. A köznapi gyakorlat ugyan sok helyütt igen messze van a tudományos elmélettől, de minden felelős poszton álló tényezőnek és minden szervnek tudatosítania kell, hogy a vízügyi kérdések megoldása az ország kulturális fejlettségének fokát, valamint a vezetés, a szervezés, tervezés és a gazdálkodás színvonalát mutatja. Vonatkozik ez az ipari vállalatok, a Járások, a városok és a falvak vezetésének és gazdálkodásának színvonalára, tekintetbe véve nemcsak a vízzel, hanem az emberi egészséggel való gazdálkodást ls. Ahol nem törődnek a vizek tisztaságával, vétenek a közegészségügyi és Járványellenes gondoskodás, a népgazdaság, a szocialista társadalom legsajátabb érdekei ellen. Törvényerejű rendelkezések szablák meg, hogy azok a vállalatok, ] amelyek a vizet termelési célokra I veszik igénybe, használat után köte1 lesek azt meg ls tisztítani az ipari vagy mezőgazdasági szennyeződéstől s csak azután bocsáthatják vissza a folyó medrébe. Mégis ritkaságszámba megy, ha az egészségügyi szervek, a szakszervezetek, a Vöröskereszt vagy más államhatalmi és társadalmi tényezők igénybeveszik a törvény erejét. Erre pedig állandóan és rendszeresen szűkség lenne, tekintve, hogy fontosabb folyóink 8000 kilométeréből egy évtizeddel ezelőtt még „csak" 2000 kilométer kapott négyes és ötös (közhasználatra alkalmatlannak minősítő) osztályzatot s napjainkig a rossz vizű folyók kilométerhosza újabb ezerrel növekedett. Ha így haladnánk tovább — lassan, de biztosan elhanyagolnánk a felszíni vizek tisztaságának és tisztításának kérdését —, eljutnánk oda, hogy városaink és falvaink rendszeres vízellátása az eddigieknél ls nagyobb nehézségekbe ütközne. Az ipari és mezőgazdasági vízfogyasztás mellett számottevő tételt Jelent a vízgazdálkodás számára az ivóvíz biztosítása. Köztudomású, hogy a föld felszíne alól nyert ivóvíz már nem elégíti ki a szükségleteket s egyre inkább a felszíni vizekre vagyunk utalva. A háború végeztével a košicel járványügyi szolgálat megállapította, hogy Kelet-Szlovákia déli Járásaiban a megszállás hét esztendeje alatt egyetlen mintakút sem épült s vízvezeték építéséről még csak szó sem lehetett. Ám lapozzunk tovább a közegészségügy legűjabbkori történelmében: Az ivóvízellátás falvainkban még ma sem korszerű, sőt egyes községekben a patakvíz az ívóvlzszerzés egyetlen lehetősége. (Lásd pl. a Szlovák Nemzeti Tanács 1956. évi 3. ülésének határozatait^ amelyek a járványügyi problémákból kiindulva foglalkoznak ezzel a kérdéssel is.) Még 1959-ben Is Szlovákia lakosságának mintegy 8 százaléka Ivott és használt patakvizet s a meglevő falusi kutak 90 százalékát is szennyezettnek tekinthettük. Milyen volt ekkor az új kutak állapota? Évente 240 új kútnak kellett volna létesülnie a vízgazdálkodási szervek harmonogramja szerint. A decentralizálás következtében e feladat a kerületi és a Járási közigazgatási szervek hatáskörébe jutott és sok helyütt, hogy hivatalosan fejezzük kl magunkat, határozat és feladat, népnyelven szólva azonban Ígéret és áltatás maradt a kút vagy a vízvezeték ügye. Ugyanakkor a lakoságnak csak 21 százaléka részesül Ivovízszolgáltatásban városi vagy községi vízvezetékrendszer révén. A haladás tempója ezen a téren — orvosi szemmel tekintve a dolgot — csigalassúságú, még akkor is, ha esetleg az ökonómusok úgy látják, hogy a haladás Irama valamilyen mutatók alapján megfelelő, bár nem hiszem, hogy Ilyen szűk látókörű közgazdász akadna nálunk. Pl. a tavalyi évhez viszonyítva ez Idén csupán 0,3 százalékkal növekszik a vízvezetékre kapcsolt helyiségek száma s az elgondolások szerint 1965-ben is csak az összlakosság 55 százalékának igényét elégítjük ki. Egyelőre azonban nehezen behozható késedelem mutatkozik az idei terv elgondolásainak megvalósításában lš. Mindezt meggondolva, s hozzávéve azt ls, hogy a közeljövőben sem számíthatunk a kút-, vízvezeték- és csatornahálózat nagyobb arányú kiépítésére, arra a következtetésre jutunk, hogy ha javítani akarunk helyzetünkön, sokkal ésszerűbben kell cselekednünk, mint eddig, mindenben, ami a felszíni vizek állapotát befolyásolja. Vegyük figyelembe, hogy 1960-tól 1970-lg kb. kétszeresére nő a vízszükséglet (ebből a legtöbbet az ipari vállalatok használ|ák fel), csupán 1963-ban az ipar ivóvízszükséglete a tavalyihoz viszonyítva 14 százalékkal növekszik s ezzel a növekedéssel párhuzamosan legalább azt kellene feltétlenül biztosítanunk, hogy valamennyi ipari és mezőgazdasági üzemnek meglegyen és folyamatosan működlön a víztisztító berendezése, a szennyezett vizet az előirt biológiai és technikai tisztító eljárás után vezessék vissza a felszíni vizekbe. A tisztítóberendezések beszerzése és működtetése korántsem oly költséges, mint amennyi kárt okoznak népgazdaságunknak a fertőzött és mérgezett szennyvizek. Pl. egyik modern kórházunkat éppen e napokban figyelmeztették, hogy tisztítóberendezése nem működik s a kórház szennyvize megfelelő fertőtlenítés és tisztítás nélkül jut a közeli patakba s onnan a Nyltra vizébe. Ez más vállalatoknál korántsem kivételes, sőt Igen gyakori eset. Vágóhidak, bőrgyárak szennyvize ugyancsak napról napra fertőzi a vizeket, amelyek fgy ember és állat egészsége szempontjából komoly kockázattal fenyegetnek. Az olajtartalmú szennyvíz hártyával vonja be a vizeket, s akadályozza a halak lélegzését. Egyes Ipari üzemek ciánt, fenolt és egyéb mérgező anyagokat juttatnak a csatornahálózatba és onnan a felszíni vizekbe. Ezek az anyagok súlyos mérgezést Idézhetnek elő pl. a csatornatisztító munkásoknál, a folyókban megmérgezhetik a halakat. A fenoltartalmú vízben fogott halak húsa élvezhetetlen. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 1945-ben 450 ipari és 60 városi szennyvíztisztító-berendezésünk volt Azóta kb. 600 szennyvíztisztítóba rendezés létesült. Nincs azonban áttekintésünk arról, hány ily berendezés ment tönkre vagy elhanyagolt állapotban, használaton kívül van. Ez a kérdés ls figyelmet érdemel. A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság vizgazdasági szekciójának egyik első ülésanyagában (1961ben) vetették fel a szakemberek annak szükségességét, hogy a vízzel való gazdálkodás és a felszíni vizek egyre nagyobb szennyeződése kérdését az egész lakosság, a párt, ez állami közigazgatás, a vállalatok, a szakszervezetek és a többi társadalmi erő bevonásával kell megoldani. Azóta sok minden / történt ezen a téren. Többek közt az, hogy megszilárdult és politikai tekintélyt nyert a tiszta vizek havának pár évvel ezelőtt megalapozott tradíciója. Azonban ahol komolyan veszik a dolgot, ott egész éven át találnaik tennivalót. Az Ostí nad Labem-1 járásban a pionírok gyakorolnak felügyeletet a patakok tisztasága felett: otthonuk közelében 100—300 méteren látják el a víz természetvédelmét, miáltal döntő módon befolyásolják, javítják községük környezetegészségügyi állapotát. A mozgalomba csupán az említett járásban kb. 300 pionír kapcsolódott be. Hasonló megértést és" cselekvést ^ionban el kellene érnünk a vállalatok, a városok és a falvak felelős vezetőinél ls, akiktől társadalmunk elvárhatja, hogy a pionírok példamutatását követve elvállalják: saját 1—2 kilométeres körzetükben — a rendelkezésükre álló eszközökkel és módszerekkel — megóvják a felszíni vizeket a nagyobb méretű szennyeződéstől. S ha majd a termelési eredmények előmozdítása mellett Ilyen Irányú feladatok megoldásán ls fáradoznak, még Inkább megbecsüli s támogatja őket a lakosság, amely aztán nagyobb kedvvel szorgalmazná az uszodák, strandok, parti sétányok és más közérdekű létesítmények akár közmunkával való megteremtését ls. A vezető tényezők és a társadalmi szervek Ily nemes, előrelátó törekvését vezérelje az az egyszerű Igazság, hogy víz nélkül nincs élet, tiszta víz nélkül pedig nincs egészség. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY A Nové Zámky-1 Elektrosvit Üzemben az akcióterv alapján az Idén többek között 110 000 hűtőszekrényt és 16 500 lámpát gyártanak. Képünkön egy új típusú 250 és 400 wattos világítótest. (Pflbyl felvétele — CTKJ lllimini!!mi!!!!!ll!!ll9iTMIIIII!Mt!l!n) Gondoskodnak szénről a télre (CTK) — A tüzelöanyaglparl, közlekedésügyi, belkereskedelmi és az élelmiszeripari minisztérium akcióterve kitűzi, hogy szeptember végéig mindenütt olyan szénkészletét kell létesíteni a télre, amely átlag megfelel az egész Igényelt szénmennyiség 80 százalékának. Július végéig a szénraktárak 8102 000 tonna szenet kaptak, vagyis csaknem 200 000 tonnával többet, mint amennyit az akcióterv július végéig kitűzött. Hogy a tüzelőanyagot minden kerületbe gyorsan elszállítják, ebben nagy része van a szénnel megrakott egész vonatszerelvények úgynevezett összpontosított kirakásának bizonyos állomásokon, ahonnan aztán a szenet tovább szállítják a raktárakba, háztartásokba, Iskolákba, egészségügyi intézményekbe, vendéglőkbe, kisebb iparvállalatokba, stb. A Júniusban kezdődött akció folyamán augusztus 20-ig mintegy 700 Ilyen vonatot raktak kl. A szénraktárak dolgozói s maguk a fogyasztók ls nagy áldozatkészségről tesznek tanúságot. Például a nyugat-szlováklal kerületben Július folyamán minden ilyen vonatból átlag 4,5 óra alatt rakták kl a szenet. Sok fogyasztó panaszkodik a szén rossz minőségére, elsősorban arra, hogy túlságosan apró, s nem egyszer szénporral és szennyeződéssel vegyes. E panaszok többsége jogos. Helyes volna, ha elsősorban már a bányakörzetekben a legjobb szenet határoznák meg a háztartások részére. Hls? a háztartásokban felhasznált tüzelőanyag az egész tüzelőanyag fogyasztásnak Csak 15—20 százalékát teszi kl. JCutiáva y Viktor Kubai rajzai Hetvenhét éves... Megszoktuk már, hogy napjainkban csak új iskoláról hallunk. Különféle hírforrásokból naponta értesülhetünk róla, hogy itt vagy ott új iskolát építettek, adtak át küldetésének, esetleg tervezik egy korszerű Iskolakolosszus megépítését... Nem ts csoda, napjainkat valóban ez jellemzi: S amint mondom, ez az állapot lassan megszokottá válik, bár nem volna szabad ily közönnyel eltekintenünk a tények felett... A számtalan új iskola árnyékában azonban még mindig ott lapulnak azok a kis falusi iskolák is, amelyekről oly keveset lehet hallani, de amelyekben azért — a sokkal mostohább körülmények ellenére — néha eredményesebb munka folyik, mint számtalan új Iskolakombinátusban. Hazánkban sok kisközség van még, amelyek egyáltalán nem számítanak új iskolára, de végtelen szeretettel és fáradságot nem ismerő odaadással gyarapítgatják régi Iskolájukat. Balogjaián is méhszorgalmú tanítók, szülők és tanulók kezenyomát őrzi az öreg iskola. Már hetvenhét éves, még múlt századbeli. Igaz, áll mellette egy újabb is, de már ez ts közel negyven esztendős. De még azt az épületet is meg tudják mutatni, amelyikben több mint százötven évvel ezelőtt az első balogfalat iskola működött. Lehet, hogy ez elég szokatlanul hangzik, mert már azt ts megszoktuk, hogy községeink manapság alapjaiktól újjáépülnek, de akik a Medvesalja bejáratát egy kissé Jobban Ismerik, azok számára ez nem meglepő. Balogfalán még akad egy pár olyan lakóház és középület, amelynek tűzfalán az ezernyolcszázas évek közepe táját idézi a felépítésének dátuma. S bár ez tény, az öreg falak között azért már új szellem uralkodik. Az öreg balogfalal Iskola minden zeg-zuga is arról tesz tanúbizonyságot, hogy új embereket, szocialista embereket nevelnek benne... Az első, ami az idegennek mindjárt szembeötlik, azok a felszerelések és berendezési tárgyak, amelyeket a tanulók a növénygyűftési és brigádmunkákból szerzett pénzből vásároltak. Ha az iskola tantermet éppen üresen állottak ts, akadt elég nézni való, amiből olvasni lehet az iskola jó munkájáról: a falitáblák, a gyerekek tanulmányi előmenetelét jelző „őrszemek", (amelyek ugyan még az előző év eredményeit őrzik, de éppen ezért erre az évre nézve is figyelmeztetőek), a falon függő fényképezőgép, s az úttörők féltve őrzött lobogói, kürtjei és az elismerő oklevelek ... Kívülről ls kicsinosították iskolájukat a balogfalalak és az öreg falak tövében még egy kis parkocskát ls létesítettek, amely a Békepark nevet viseli. A béke jelképét ts felállítják benne, s márványba vésetik azok neveit, akik a munkásmozgalomban vagy a fasizmus ellen vívott harcban a máért vesztették életüket. Pártunk történelmi XII. kongresszusa tiszteletére tizenkét rózsafát ültettek kl a Béke parkba, s itt termelték kt azokat a rózsafákat ls, amelyeket azután a Hlinka-gárda áldozatainak sírjára ültettek. Árnyas fák tövében, a hajlott mestergerendák alatt a szocializmus építésének újabb harcos utánpótlását vértezik az áldozatkész pedagógusok. —él A bratislavai Cyprián Majernik kiállítási teremben a látogatók nagy érdeklődéssel tekintik meg V. Kubai kiállítását. (T. Andrejőák felvétele — CTK) A Majernik Galériában szeptember 8-ig bezárólag — Viktor Kubainak, a Roháč jól ismert munkatársának gúnyrajzai nevettették meg a közönséget. Az egészséges nevetés s az enyhe mosoly természetes reakcióként akkor Jelentkezik, ha szembe találjuk magunkat egy Jellemvonás eltúlzott, lényeget kiemelő humoros ábrázolásával. Az emberek ősidőktől fogva szívesen űztek gúnyt embertársaikból. Már az antik görög vázákon ls vannak csúfolódó rajzok. Rómában meg egy falra karcolt feszület figurázta kl a kereszténységet. — A francia forradalom nagy "lendületet adott a karikatúra fejlődésének. — Amikor a társadalmi és politikai problémák erősen Izgatják az embereket, gazdagon virágzik ez a műfaj, s a tőkés rendszer kibontakozásának Idején talált Igazán termőtalajra. Hogarth, Goya, Daumier rajzai és metszetei a politikai harc eszközeivé válnak, s a reakciót, az egyházat, a kizsákmányolást és a többi bűnöket bélyegzlk meg. A karikatúra legfőbb s leghálásabb eszköze a komikum, a nevetségesség. Napjainkban ls vannak ferdeségek és emberi gyengék. Kubai a komikus oldaláról nézi a világot, az emberek viselt dolgait. Nem fullánkos, nem is szúr. Politikai rajzain sem lövöldöz mérgezett nyilakkal. A fogyatékosságokat s a gyarlóságot ls értő, megbocsátó humorral bírálja. A fiatal és tehetséges Viktor Kubainak a „humor nem mestersége, hanem világszemlélete", — s hozzáfűzhetjük, hogy ez a világszemlélet egyértelműen optimista. Bárkőny Jenőné (963. szeptember 10. * ÜJ SZÖ 5