Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-10 / 250. szám, kedd

A gépek őszi próbatétele Halaszthatatlanul sürgős feladat az alkatrészellátás A minap a gépipari üzemek, az Agrostroj, a Motokov és a Központi Anyagraktár képviselői tájékoztat­ták a sajtó munkatársait az őszi munkák elvégzéséhez szükséges gép és az alkatrész-ellátás kér­déseiről. Bevezetésképpen Jozef Doležal mérnök, az SZNT mezőgaz­dasági szakosztályának gépállomá­si főigazgatója beszélt az őszi ta­lajelőkészítő munkák és a kapás­növények betakarításának felada­tairól. Ez idén különös figyelmet kell szen­telnünk az őszi munkák megszervezé­sének, mert a kedvező időjárás hatá­sára és dolgozó parasztságunk szor­galmas munkája nyomán, cukorrépá­ból, burgonyából és kukoricából gaz­dag termés ígérkezik. Természetesen a munkák sikeres kimenetelét vmost is a gépek biztosítják. Nem lehet te­hát közömbös számunkra, hogyan ké­szítjük elő a traktorokat, a talajmeg­munkáló-gépeket, műtrágyaszórókat az igényes munkára. Az eddigi tapasztalatok arra enged­itek következtetni, hogy mezőgazda­sági üzemeink késlekednek a gépek és a szerszámok javításával. Egyes helyeken a javítás a rossz munkaszer­vezés, a legtöbb esetben pedig alkat­részhiány miatt folyik igen vontatot­tan. A legkomolyabb fejtörést a trak* torvontatású pótkocsik gumiabron­csainak beszerzése okozza a mező­gazdasági üzemek vezetőségének. A gyártó üzemek és a központi alkat­részraktár képviselői ezt a fogyaté­kosságot a valóságban a kimutatott és az igényelt alkatrészek között fennálló aránytalansággal magyaráz­zák. Ez igaz. Ám meg kell vizsgálni ennak okát is, miért igényelnek több gumiabroncsot mezőgazdasági üze­meink, mint amennyi tényleges szük­ségletüket fedezi? Senki előtt sem titok, hogy az ille­tékes szállító üzemek éveken keresz­tül távolról sem teljesítik kielégí­tó'en a mezőgazdaság iránt vállalt kötelezettségeiket, s az igényeknek csak egy tizedét képesek kielégíteni. Ezért nem marad más hátra, mint hogy a szövetkezetek, állami gazda­ságok — csupán a gumiabroncsok miatt, hogy pótkocsijaikat üzemeltet­hessék — 8—10 ezer koronás új pót­kocsikat vásároljanak. A nyugat-szlo­vákiai kerület mezőgazdasági üzemei, noha 2 ezer pótkocsinál is többet mondhatnak magukénak, csupán 400­at használhatnak a betakarításra vá­ró kapásnövények szállítására. Nem jobb a helyzet a tehergépko­csik gumiabronccsal történő ellátásá­ban sem. A központi elosztó szerv, te­kintettel arra, hogy a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat teherkocsipark­jának kapacitása nincs teljesen ki­használva, a gumik kiutalásában hát­térbe szorítja a szövetkezeteket és tíz kerékre számítva évente csak két gumiabroncs vásárlására nyújt lehe­tőséget. Azt azonban nem veszi fi­gyelembe, hogy az autóforgalmi vál­lalat a kedvezőtlen talajviszonyok és egyenetlen mezei utak miatt a szál­lításokra nem szívesen köt szerző­dést a mezőgazdasági üzemekkel. Napok kérdése csak és megkezdő­dik a kukoricatörés, a cukorrépa be­takarítása. Ezek a munkák nem tűr­nek halasztást, ezért a gyártó üze­meknek, a központi szervnek meg kell találnicik a megfelelő módját an­nak, hogy a mezőgazdaság szükség­leteit gumiabroncsokban is teljes mértékben kielégíthessék. Ugyanez vonatkozik más pótalkatrészek bizto­sítására is. Miškovič elvtárs, a gellei gépállomás képviselője például el­mondotta, hogy a dunaszerdahelyi já­rásban 23 ezer hektár kukorica vár betakarításra. Ám a kukoricakombáj­nokat egy egyszerű ikerfogaskerék hiánya miatt nem tudják bevetni a munkába. Az Agrostroj üzem címére is igen sok bíráló megjegyzés hangzott el, mert a cukorrépa kiszántó ekékhez, a sílózó kombájn vágőszerkezetéhez nem gyártott elegendő késeket. Az üzeip megjelent képviselői hiába ma­gyarázkodtak, keresték a kibúvót, nem tudtak meggyőző érveket felso­rakoztatni igazuk bizonyítására. Az igazság az — s ezt nem hallgathatjuk el —, hogy a gyártó üzemek szíve­sebben rendezkednek be a költsége­sebb, új, nagy gépek gyártására, mint az alkatrész biztosítására. Az iparban például a prémium-rendszert helyte­lenül érvényesítik és függetlenül at­tól, hogy az üzem a termelési prog­ramja mellett teljesíti vagy nem tel­jesíti az alkatrészek gyártásának ter­vét, az utolsó koronáig kifizetik a prémiumokat. Az- elkövetkezendő heteket méltán nevezhetjük a gépek próbatétele idő­szakának. Alkatrészek híján azonban távolról sem nyújthatnak olyan tel­jesítményeket, mint amilyeneket jog­gal elvár tőlük a mezőgazdaság. A Zetor Super 35/50-es traktorok egész garmada kihasználatlanul a műhelyekben hever, mert hiányzik például egy hengerbetét, a DT lánc­talpas erőgépekhez nagyító üveggel sem lehet találni szivattyút, vagy re­gulátort, sőt egyéb alkatrészeket sem. A gépipari üzemek a megrendelő szervekre, ezek meg a Motokov kül­kereskedelmi vállalatra — és fordít­va — hárítják a felelősséget. Meddig tart még ez a hiábavaló körbe-körbe játék? Az értekezleten megjelent szervek képviselői komoly ígéretet tettek az alkatrész-ellátás megjavítására és re­mélhető a nagy munkák dandárján nem lesz komolyabb gépkiesés. A me­zőgazdasági üzemek gépesítőinek, traktorosainak ugyanakkor gazdasá­gosabban kell bánniok a gépekkel, hogy az őszi aratást, a vetést és a mélyszántást idejében elvégezhessük, lerakjuk a jövő évi gazdag termés alapjait. (thj Szép szó az ígéret Az idén már sok szép, és értékes kötelezettségvállalásról adtunk hírt olvasóinknak. A közmondás azonban azt tartja: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Most, hogy kö­zeledik az esztendő vége, itt az ide­je. hogy értékeljük: mennyit is ér az adott szó, mit hozott a köznek. A komjaticei asszonyok Az említett, falu szövetkezetében a múlt esztendőben különösen sok volt az állattenyésztés körül a ba). Jó­formán semmiből sem tudták telje­síteni a tervet. A nőbizottság is fog­lalkozott a szövetkezet helyzetével és ígéretet tett, segítenek egyenesbe hozni a szövetkézetet. Első határo­zott lépésük a gépi fejés bevezetése volt. Jobban törődtek a jószággal is, mint az előbbi esztendőben. És lám, a szorgalomnak máris megmutatko­zott az eredménye. A múlt évi 1,9 literes tehenenkénti napi fejési át­lag helyett ma már 5,5 liternél tar­tanak. Kötelezettségül vállalták a szerző­déses tojásbeadás teljssítését is. Munkájuk eredménye: mostanáig 10 000 tojást adtak el terven felül. Szorgalmazói voltak az érdem sze­rinti jutalmazás bevezetésének is. Ez igen 'hatékony eszköznek bizo­nyult. Időszakos eladasi tervüket marhahúsból 107, sertéshúsból 125, baromfifélékből 153 százalékra telje­sítették. Az ígéret kétszerese A rudníki szüvetkezeteseknek is a tejtermelés színvonalúnak emelése okozta a legnagyobb gondot. Az asz­szonyok azonban itt is közbeszól­tak. ígéretet tettek, hogyja milliár­dos mozgalomhoz 38 00Ü fjter terven felüli tejjel ők is hozzájárulnak. Az eredmény? Ma már a hatvanezren is túljárnak. Teljesítették a tejbeadást A Mýto pod Ďumbierom-i asszonyok jelentették, hogy az Idén náluk is sikerült lényeges javulást elérni a tejtermelésben. Szövetkezetük máris teljesítette egész évi tejeladási köte­lezettségét és előreláthatólag az esz­tendő végéig még 15 000 litert ad a közellátásnak. ili A HATÉKONYABB ELLENŐRZÉS ÉRDEKÉBEN újabb népi ellenőrző bizottságokat választunk Pár hónappal ez'előtt megválasztottuk az első népi ellenőrző bizottsá­gokat, melyeknek munkájáról csak jót mondhatunk. Ez év végéig újabb 233 üzemi és 126 helyi népi ellenőrző bizottság megválasztására került sor. Üjabb választások lesznek azokban az üzemekben, amelyek létszá­ma meghaladja az ezer főt, valamint azokban a községekben, amelyek több mint 2000 lakost számlálnak. Előtérben a fontosabb üzemek A kelet-szlovákiai kerületben 51 üzemi és 27 helyi népi ellenőrző bi­zottság választását készítik elő, ame­lyek mintegy 600 tagot számlálnak majd. Az új üzemi népi ellenőrző bi­zottságok a királyhelmeci, rozsnyói, bardejovi, stropkovi, svidníki stb. ál­lami gazdaságokban nyújtanak segít­séget. A közép-szlovákiai kerületben 91 népi ellenőrző bizottság megválasz­tására kerül sor. A nagyobb jelen­tőségű üzemek közül a Považská Bystrica-i Gépgyárban, a nov-ákyi és a Banská Štiavnica-i bányákban, a žilinai vegyigyárban, valamint a Lie­tavská Lúčka-i cementgyárban tevé­kenykednek majd a z újonnan meg­választott népi ellenőrző bizottságok. A 46 üzemi népi ellenőrző bizottság mellett 45 helyi bizottság megválasz­tására is sor került. 1700 taggal gyarapodik a népi ellenőrök száma a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a közeli hetekben 95 üzem és 55 he­lyi népi ellenőrző bizottságot válasz­tanak a dolgozók. Bratislava üzemei közül a Teslában, a Gumonban, az Autóforgalmi Vállalatban, a hús és a zöldségfeldolgozó, valamint a tej­feldolgozó üzemben. A kerület me­zőgazdasági üzemei közül többek között az ivánkai Nagyhizlaldában, az Oroszvári Állami Gazdaságban, a szenei ÁG felsőmajori részlegén, a gombai, a galántai és a Nyitrai Ál­lami Gazdaságban kerül sor új el­lenőrző bizottságok .megválasztására. A jelölés fontos feladat A közeli napokban kerül sor a je­löltek kiválasztására, amit alapos megfontolás után lehet csak megej­teni. A népi ellenőrző bizottságok soraiba olyan dolgozókat kell java­solni, akik munkahelyükön és egyé­ni életükben is példát mutatnak, akik ismerik üzemük és munkahelyük problémáit. Az elsö választásokból azt a tanúságot szűrhetjük le, hogy nem a legszerencsésebb olyanokat a bizottságba beválasztani, akik túl vannak halmozva funkcióval. A népi ellenőrök küldetése igen fontos és felelősségteljes. A népi ellenőrök megválasztásá­nak előkészületeiben a legtöbb he­lyen bevált a jelöltek fényképeinek falitáblán való bemutatása, valamint a munkahelyen elhelyezett, leveleslá­da, amelyekben a dolgozók észrevé­teleiket, javaslataikat helyezték el. Ezeket és más egyéb jól bevált mód­szereket az újabb választásoknál is fel lehet használni. Községekben a választások előkészítésében nagy se­gítséget nyújthatnak a nyugdíjasok. Minden igyekezetünk oda irányuljon, hogy a legjobbak közül a legjobbak kerüljenek a jelölő listákra. — ni — Rossz bizonyítvány Szegénységi bizonyítványként hatnak a trebišovi utcákon el­helyezett propagációs táblák és szekrények. A parkban, vagy akár az állomás felé vezető út mentén a legtöbb tátong az ürességtől, amelyikbe meg éppenséggel van valami, a rá­iilepedett porrétegtől alig lehet felismerni a képet, vagy az írást. Esetleg múzeumban is el­helyezhetnék az özönvíz előtti felvételeket. Vagy talán a já­rásban, illetve a járási székhe­lyen nem történik semmi emlí­tésre, vagy bírálatra méltó? (PÚ Turčianske Teplicén e napokban meg­nyílt a nyolc és félmillió korona költ­séggel épült aggok háza, amely — a közép-szlovákiai kerület legkorsze­rűbb ilyen intézményei közé tartozik — hat korszerűen berendezett pavi­lonból áll. Képünkön a főpavilon tá­gas terme, ahol a leggyakrabban töl­tik idejüket a nyugdíjasok. (Kocian f elv. — ČTK) MOTTÖ: Most rongy papíron, rothadt kötlevélen A gyalázatnak megadta magát, Anglia, mely más földeket szokott Bevenni, most önmagát vette meg! (Shakespeare: II. Richárd) VI. Arculütés lovaglőostori*al A henleinistáknak most már nem érdekük, hogy a csehszlovák kormány engedménye­ket tegyen, így hát ürügyet keresnek, hogy megszakíthassák a tárgyalásokat. Mindent megkaptak, amit nyíltan követelni mertek, de nekik az ország teljes kiszolgáltatására vaň szükségük, hog^ Hitler beavatkozhas­sál Miről tudósítanak a • belügyminisztériumra záporozó telefonhívások? A telefonkagylók­ban állandóan visszhangzik az „ostravai in­cidens" kifejezés. Mi is történt szeptember 7-én Ostraván? Az ostravai kerületi bíróság épülete előtt délelőtt fél tizenegy tájban vagy háromszáz henleinista gyülekezik. Hangos „sieg hell"­ezéssel köszöntik egymást, majd a főbejárat elé vonulva azoknak a németeknek a szabadon bocsátását követelik, akiket néhány napja fog­va tartanak, mert fegyvercsempészésen tetten érték őket. A tüntetés egyre nagyobb arányokat ölt. Az őrség kivonul a főbejárat elé. Egy rendőrhiva­talnok felhívja a lienlelnlstákat, oszoljanak szét. Ök azonban nem mozdulnak. A rendőrök erre erőszakhoz folyamodnak és megkezdik a tisztogatást. A helyzet pillanatnyilag áttekint­hetetlen. A tömeg sűrűjébe hatoló rendőrök ki­sebb csoportokra osztják a tüntetőket, egymás­tól elszigetelt kisebb verekedések keletkeznek. Az egyik ilijen csoportban ott tolong F r anz May henleinista képviselő is. A csoport köz­refogja, szorítja a rendőröket, azok hadakoz­nak... A zűrzavarban Franz May képviselő urat lovaglóostorral arcul ütik ... Ebben a pillanatban megváltozik a helyzet. Már nagyon is áttekinthető: a tömeg hirtelen eloszlik, az épület előtt csak az SdP-képviselők és vezetők csoportja marad. Néhány másodperc múlva ez a csoport már ott lépked a bíróság folyosóin egyenesen Bača rendőrigazgató dol­gozószobája felé. Köllner, May, Werner képvi­selők, Fiala lapszerkesztő, Pawlička, a járási SdP-vezetö és Schwachula helyi pártvezető vo­nulnak erélyes léptekkel az ideges rendőr­igazgatóhoz. Bača zavarban van. Prágából egyre-másra utasításokkal bombázzák, hogy minden áron akadályozzon meg minden provokációt. Es most pont vele kellett ennek megtörténnie! De hi­szen teljesen korrektül járt el. Amikor aznap reggel Neuwlrth képviselő felkereste és kérte, hogy jelenlétében vizsgálják meg, nem, kínoz­zák-e a foglyokat, minden /további nélkül en­gedélyezte a vizsgálatot. Bebizonyosodott. hogy a panasz alaptalan volt, a foglyokat a legna­gyobb rendben találták. A letartóztatottak el­fogatására megvoltak a nyomós okok. Maguk is bevallották, hogy tagfai a titkos katonai szer­vezetnek, Németországban kaptak kiképzést, s feladatuk az volt, hogy háború esetén hátba­támadják és harcképtelenné tegyék a határ­menti csehszlovák erődítményeket. A bizonyí­tékok tekintetében sem volt hiba: 40 pisztolyt, rengeteg lőszert és más „corpus delicti"-t ta­láltak náluk. Ilyen körülmények közepette iga­zán lehetetlen volt minden további nélkül sza­badon bocsátani őket. Es mégis, amint Neu­wirth elhagyta az épületet, megkezdődött a tüntetés. Ez nem ment Bača fejébe ... A német küldöttség magas lóról beszélt Ba­čával: , „Tudomása van a kormánytanácsos úrnak ar­ról, hogy May képviselőt lovagló ostorral meg­ütötték? Hogy a rendőrség szokatlanul durván viselkedett? Ebből az esetből a legkomolyabb következtetéseket kell levonni!" A rendőrigazgató magyarázkodni próbált. A küldöttség megvetően legyintett. Megtörtént az „eset'. Ez kellett, megvan! Nem segített az sem, hogy a 367-es számú szerencsétlen rendőrt — aki Mayt megütötte — azonnal le­fokozták és bírósági elfárást indítottak ellene, hogy további hivatalnokok, sőt a rendőrfőnök ellen ís, vizsgálat indult... A henleinisták részéről természetesen os­tobaság lett volna az elégtételt elfogadni. A Die Zeiť~ szerkésztősége még aznap este tájékoztatta az esetről a'' külföldi újságíró­kat. A sajtóértekezlet után Kundt az Alcron­szállóba hajtatott... Amikor Kundt kijött Runcimantól, sápadt volt, ajka remegett. „Megszakítottuk a tárgya­lásokat a kormánnyal" — válaszolta az újság­íróknak. Drámai hangon folytatta: „Tüntetés ... a lovasrendőrség támad ... rárontanak az em­berekre ... a párt. képviselőjét lovaglóostorral verik. Ha a csehek képtelenek megfékezni he­lyi hatóságalkat..." Másnap a henleinista saftó rendkívüli köz­leményt közöl: „Fordulat a belpolitikai hely­zetben. Az SdP miután előzetesen beleegyezett a tárgyalások folytatásába a kormány javasla­táról, hogy teljesíti a Karlovy Vary-i pontokat, a tegnapi ostravai események után ... kényte­len volt tudatni a kormánnyal, hogy meg kell szakítania a tárgyalásokat. Erről a döntésről tájékoztattuk az államelnököt és Runciman lor­dot". Á célt, amelyet a nácik tűztek maguk elé, elérték: a tárgyalások megfeneklettek, bűnös a csehszlovák fél. A külföldi sajtó­ban megjelentek ugyan elvétve olyan néze­tek is, miszerint az ostravai incidenst a henleinisták előre megfontolt céllal kipro­vokálták, de ezek csak igazán ritka meg­nyilvánulások voltak, a hangadó lapok más­képpen írtak. A legfeltűnőbb az volt, hogy ugyancsak szep­tember 7-én vezércikk jelent meg a „Times"­ban. A vezércikket maga a főszerkesztő, Geoffrey Dawson írta és ezekkel a szavakkal fejezte be: „Ha a szudétanémetek most többet követel­nek, mint amennyit a csehszlovák kormány leg­utóbbi javaslatában felafánl, ebből csak arra következtethetünk... hogy a németek nem ér­zik jól magukat a Csehszlovák Köztársaságban, j Ebben az esetben érdemes lenne csehszlovák részről mérlegelni, valóban teljesen el kell-e vetni azt a több helyen kedvezően fogadott ja­vaslatot, hogy Csehszlovákia mondjon .le azon idegen lakosságú területeiről, amelyek szom­szédosak a nemzetiségileg együvé tartozó nem­zetekkel, s így Csehszlovákia egyöntetűbbé vál­jék." A cikk nagy port vert fel, olyannyira, hogy a brit külügyminisztérium még aznap este • kénytelen volt kijelenteni: „nem azonosítja ma­gát a cikkben közölt nézetekkel". Természete­sen, mindenki tudta, hogy ez puszta formalitás, hiszen diplomáciai körökben közismert volt, Dawson jlyesmit sosem közölne Halifax, vagy Chamberlain tudta nélkül. Tudták ezt Pragá­ban is. Beneš ezenkívül tudta, hogy a további engedmények a kormány bukását jelentenék. Hodia szeptember 8-án 500 táviratot kapott az ország minden táfáról, amelyek követelik: a Karlovy Vary-t pontokat nem. szabad teljesí­teni, erről a parlamentnek és a népnek kell döntenie. A várban azonban még mindig této­váznak: védekezni, vagy behódolni? Következik: Ki mit tesz a mérlegre? Ül SZÖ 4 * 19B 3- szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom