Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-07 / 247. szám, szombat

NYIKITA HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtö­kön több mint másfél órát töltött a „Bulgária a szocializmust építi" ki­állításon. Mindenekelőtt a nehézgép­ipari pavilon érdekelte, de megte­kintette a mezőgazdasági pavilont is és meglátogatta a kiállítás vezető­ségét. (CTK) MINNESOTA [USA) állam minden hat felnőtt lakosából öten azt óhajt­ják, hogy az amerikai szenátus rati­fikálja a moszkvai atomcsendszerző­dést. (ČTK J FRANCIAORSZÁGBAN az Általános Munkásszövetség (CGTj határozatá­ban felhívta valamennyi funkcioná­riusát és szervezetét, hogy követel­jék Franciaország csatlakozását a moszkvai egyezményhez. (ČTK) HERMANN HOECHERL nyugat-né­metországi belügyminiszter számos leleplező levél alapján kénytelen volt elrendelni az úgynevezett Alkot­mányvédelml Intézet (a legmagasabb nyugat-németországi kémszerv) dol­gozói náci múltjának kivizsgálását. (ČTK) AZ NDK-BAN a küszöbönálló par­lamenti választások előtti gyűléseken a vállalatok és lakótelepek kinevez­ték jelöltjeiket. Drezdában dr. Lot­har Bolz volt külügyminisztert, a rostocki hajógyárban Willi Bredel írót jelölték. (ČTK) MANOLISZ GLEZOSZ a TASZSZ hír­ügynökséghez címzett s a Szovjet­unióban élő barátainak küldött leve­lében rámutatott arra, hogy a görög börtönökben már 19 éve 11000 poli­tikai foglyot tartanak fogva. (ČTK) A VENEZULAI PARTIZÁNOK cso­portja, mely megtámadta a rendőrség épületét Maracaibóban, nagy mennyi­ségű fegyvert zsákmányolt. (ČTK) HAITI VISSZAVONTA a Dominikai Köztársaság ellen a Biztonsági Ta­nácshoz intézett panaszát és a kér­dés megoldását az Amerikai Államok Szervezetére bízza. (ČTK) ANGLIÁBAN a Jaguar autó-gyár be­jelentette, hogy leállítja a termelést és „ideiglenesen" 2350 munkást el­bocsát. (ČTK). AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK külügy­minisztériuma bejelentette, hogy ideiglenesen nem engedélyezi a Dél­Vietnamban tevékenykedő amerikai személyzet családtagjainak utazásait és a minimumra korlátozza a hivata­los személyiségek látogatásait Sai­gonba. (ČTK) SONG JO-CSAN, volt dél-koreai mi­niszterelnök a börtönben elfogadta a dél-koreai Liberális Párt javaslatát, hogy az október 15-én tartandó el­nökválasztásokon jelöltesse magát Pak Csong-Hi, a jelenlegi dél-koreai rendszer legfelsőbb képviselőjének ellenfeleként. (ČTK) Németország Kommunista Pártja elítéli a kínai vezetők politikáját Berlin (ČTK) — Németország Kom­munista Pártjának Központi Bizottsá­ga nyilatkozatot tett közzé, melyben elítéli a Kínai Kommunista Párt ve­zetőinek álláspontját. Nyilatkozatában különösen azzal a kínai állítással foglalkozik, mely szerint a bonni kor­mány lelkesen üdvözölte a moszkvai atomcsendegyezményt. Németország Kommunista Pártja hangsúlyozza, hogy a kínai vezetők nyilván nem tudják azt, amit ma már mindenki tud, hogy a bonni háborús uszítók mindent megtettek azért, hogy meg­akadályozzák, hogy Nyugat-Németor­szág csatlakozzék az atomcsendegyez­ményhez. A Németország Kommunista Pártja nyilatkozata határozottan el­ítéli azt a kínai állítást, hogy a Szovjetunió árulást követett el. Meg­állapítja, hogy az árulta el a béke ügyét, aki a revansizmus és atom­fegyverkezés malmára hajtja a vi­zet. „A kínai vezetők politikájukkal kalandor helyzetbe kerültek, mely ellentétben áll a béke érdekeivel, a világ proletármozgalmának feladatai­val és céljával." Újabb Kuba-ellenes kalóztámadás A paraguayi kommunisták elítélik oz egységbontókat Montevideo (ČTK) — Országunk­ban, a latin-amerikai, ázsiai és afrikai függő országokban a nemzeti felsza­badító mozgalom további fejlődésének alapfeltétele a szocialista tábor és az elnyomott népek közös harca a békés együttélésért — áll a Paraguayi Kom­munista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatában. A nyilatkozat elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek állásfoglalását. A Központi Bizottság bírálja a kínai vezetők helytelen álláspontját a karibi válság idején a moszkvai atomcsendegyezménnyel kapcsolatban, támadásaikat a Szovjet­unió ellen és felforgató tevékenysé­güket a nemzetközi kommunista moz­galomban. A Paraguayi Kommunista Párt nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a kínai vezetők szavakkal „pa­pírtigrisnek" nevezik az amerikai im­perialistákat, de a valóságban túlér­tékelik erejüket és lehetőségeiket, s nem hisznek a világ szocialista tá­borának életképességében. Frázisokból nem él meg az ember AZ IZVESZTYIJA CIKKE Moszkva (ČTK)' —• V. Magyuzsin az Izvesztyijában leleplezi a kínai vezetők demagógiáját, valamint az anyagi termelés jelenkori problémái­ról, a proletárforradalom útjairól és végcéljáról, a szocializmus és a kom­munizmus építésének kérdéseiről hangoztatott frázisaikat. „Az a célunk — állapítja meg a cikkíró —, hogy az élet minden te­rén elért sikerek szemléltető példá­jával bizonyítsuk be a népeknek a szocializmus gazdasági előnyeit. A tudományos szocializmus klasszi­kusai elméletileg bizonyították be a szocializmus összehasonlíthatatlan fö­lényét a kapitalizmus fölött, s most a szocialista országoknak elsősorban az anyagi termelés területén kell ezt a fölényt bebizonyítaniuk. Milyen erővel hathat a példa akkor, ha egy szocialista ország gazdasága elma­rad, ha a nép életszínvonala nem emelkedik? A kínai vezetők elképzelése sze­rint a kommunista társadalmat „ma­gasztos eszméktől" vezérelt, de üres gyomrú emberek fogják alkotni. Ezért Peking a szocialista országok kom-, munista pártjainak a népjólét foko-. zásáért, a jobb életért jolytatott küz­delmét „a kommunizmus magasztos eszméitől" való eltántorodásnak te-, kinti.­A cikkíró a továbbiakban rávilágít arra, hogy a kínai vezetők nem bíz-. nak a szocializmus gazdasági győzel­mében, lebecsülik az anyagi termelés szerepét a kapitalizmus elleni küz­delemben, s a személyiség érdekeit szembeállítják a társadalmi érdekek­kel. „Ezért a pekingi vezetők úgy gondolják, hogy akkor lennénk igazi forradalmárok, ha a szovjet emberek a kommunizmus kibontakozó építé­sének idején rongyosan járnának, rossz lakásokban élnének és éhezné­nek, viszont éjjel-nappal a világfor­radalomról, az amerikai imperializ­musról beszélnének, s a szovjet kor­mány íllandóan rontaná kapcsola­tait a tőkés országokkal. Nagyobbat már nem is tévedhetnének" — jegyzi meg cikke végén V. Magyuzsin 5 Harcolnak a hondurasi és nicaraguai partizánok Teguclgalpa (CTK) — A hondurasi kormány e napokban több katonai egy­séget vetett be a nicaraguai határ kö­zelében harci tevékenységet kifejtő par­tlzánc*oportok ellen. A hondurasi kor­mánycsapatok képviselője szerint a par­tizánok csoportjai az Olancho tarto­mány Valencia körzetében összpontosul­tak. A katonai egységek a határ másik ol­dalán — Nicaraguaában Madriz és Es­teli tartományokban is összecsaptak a partizánokkal. Havanna (ČTK) — Csütörtök reg­gel egy ismeretlen kalózrepülögép támadást intézett Kuba ellen. Las Villás tartományban, Santa Clara városában a repülőgépről ledobott bomba egy ember halálát okozta, hárman súlyosan megsebesültek. A forradalmi fegyveres erők minisz­tériuma ezzel kapcsolatban nyilatko zatot tett közzé, melyben többek kö­zött ez áll: Szeptember 4-én éjjel két ismeretlen repülőgép tűnt fel Las Villás tartomány területe felett. A légelhárító osztagok parancsot kaptak a tűzre. A támadók menekü­lésre kényszerültek. Néhány órával később kora reggel két újabb ha­sonló repülőgép tűnt fel. Amikor a repülőtér közelébe érkeztek a légel­hárító egységek tüzet nyitottak, s a repülőgépek azonnal elmenekültek. A nyilatkozat a továbbiakban közli, hogy a repülőgépek menekülés köz­ben bombákat dobtak le, melyek kö­zül az egyik Santa Clara városában egy házra esett, ahol egy ember meg­halt, hárman pedig súlyosan megse­besültek. „Ezekért a támadásokért az Egye­sült Államokat terheli a felelősség és figyelmeztetjük őket, hogy hason­ló támadások megismétlődése komoly incidensekhez vezethet, mivel a ku­bai kormány nem hajlandó eltűrni az ilyen kalóztámadásokar — áll a i nyilatkozat befejező részében. Kikiáltották a független Kurd Köztársaságot London (ČTK) — Londonban teg­nap közzétették az iraki kurd fegyve­res erők főhadiszállásának felhívá­sát, melyben bejelentik a független Kurd Köztársaság kikiáltását. A fel­hívás szerint a köztársaság ideiglenes elnöke Mustafa Barzani, az iraki kor­mány elleni fegyveres ellenállás egyik legjelentősebb vezetője. A fel­hívás hangsúlyozza, hogy Kurdisztán függetlenségét azért kiáltották ki, mivel az Iraki kormánnyal folytatott tárgyalásuk — egy kurd autonómia elismeréséről Irak keretén belül — eredménytelen volt. Erről a lépésről szeptember 1-én a kurd Nemzeti Ta­nács döntött, mely nemcsak Irak, de a szomszédos Törökország és Irán képviselőit is egyesíti. Amint lehet­séges lesz, összehívják a kurd nem­ADENAUER EZT AZ ÖRÖKSÉGET SZÁNJA ERHARDNAK (A Novoje Vremja karikatúrája) zetgyűlést, amely kidolgozza az al­kotmányt és megválasztja az elnököt. Eddig Mustafa Barzani tölti be az elnöki funkciót. Bejelentették, hogy a Kurd Nemzeti Tanács már . megvá­lasztotta a 15-tagú ideiglenes kor* mányt. A kormány székhelye eddig ismeretlen. Londoni kurd körök véleménye sze­rint nem ez az elhatározás az utolsó lépés. Ez csak az „utolsó figyelmez­tetés". Ha az Iraki kormány eleget tesz a kurdok kérésének, ezek meg­elégszenek az autonómiával, mivel „3 kurdok alapjában véve nem akarnak elszakadni az Iraki Köztársaságtól", 400 ezer ember ^ tüntetett Athénben a demokráciáért és a szabad választásokért Athén (ČTK) — Athénban a csü­törtökön rendezett népgyűlésen több mint 400 ezer ember követelte a de­mokrácia helyreállítását és a szabad választásokat. . ^ A tűntetést a Centrum Nemzeti Progresszív Uniója szervezte, de az Egyesült Demokratikus Baloldali Párt (EDA) felhívására minden ellenzéki részt vett a népgyűlésen, amelyen Papandreu, a Centrum Nemzeti Prog­resszív Uniójának vezére élesen bírál* ta a Nemzeti Radikális Unió (ERE), valamint a volt Karamanlisz és a je­lenlegi Pipinelisz-kormány politikáját. A görög polgárok szabadságának el­nyomásával s jogaik lábbal tiptósá­val vádolta őket. A népgyűlés résztvevői erélyesen követelték, hogy a jobboldali Nemzeti Radikális Unió (ERE) szolgálatában álló Pipinelisz-kormány haladéktala­nul mondjon le, alakuljon olyan kormány, amely minden párt bizalmát élvezi s az arányos képviselet elvé­nek alapján rendezzék meg minél előbb a valóban demokratikus válasz­tásokat. A szocializmusért vívott mindene napi harc gyakorlatában len hetséges az egyes kérdéseket ille-. tőén különböző felfogások létezé-. se a nemzetközi munkásmozgalomban ezért a szocialista erők politikáját, nem lehet a fennálló nézetkülönbség gek dramatizálására építeni — eb-, ben állapodtak meg Hruscsov elvtárs és J. B. Tito a szovjet kormányfő jugoszláviai látogatásakor. Termén szetesen megállapodtak és tárgyaltak sok másról is, de az összes mozza­nat, amely a jugoszáv—szovjet köze­ledést jellemzi, ezen az alapgondo^ laton épül. Ez a gondolat fejezi ki a legjobban azt, ami jelenleg a nem-; zetközi kommunista mozgalomban á legidőszerűbb, ami a legjobban szol­gálja a nemzetközi munkásmozgalom egységét és ennek folytán a béke és a szocializmus ügyét. A bizonyos kérdésekben fennálló nézetkülönbségeknek nem szabad vei szélyeztetniük a szocialista országok alapvető célkitűzéseit: az eredményes békeharcot, a szocializmus minél gyorsabb és nagyobb arányú építéi sét. A szovjet—jugoszláv találkozó megmutatta, hogy mindkét fél tuda-j tosítja: mind gazdasági, mind poIitl-= kai és nemzetközi téren a lényeges kérdésekben kialakított összhang egyrészt könnyebbé, gyorsabbá teszi a szocialista építést, másrészt ered-, ményesebbé teszi a nemzetközi po­rondon vívott békeharcot. Ennek megértése és megnyilvánulása a szov-. jet—jugoszláv kapcsolatokban példa-! képül szolgálhaf a más vonatkozású vitás kérdések megoldáséra is a nemi zetközi munkásmozgalomban. Az egymást összekötő mozzanatok kidomborítása és az elválasztó nézet­eltérések fokozatos kiküszöbölése az az út, amely minden szocialista or­szág és az egész nemzetközi mun-: késmozgalom egységének és cselek­vőképességének növeléséhez vezet — ez a jugoszláviai látogatás fő tanul­sága, s remélhetőleg — hogy a jugo­szláviai Medjunarodna politika sza­vaival éljünk —- jótékony hatással egy het <1> i nagyvilágban lesz a szocialista világrendszeren be-, lüli jelenlegi tendenciák fejlődésére 3 • Mielőtt ismét találkoznak A három nagyhatalom külügyminisz­tereinek találkozójától alig három hét választ el bennünket. Mint ismeretes, Gromiko, Rusk és Home külügyminisz­terek az ENSZ küszöbönálló közgyűlé­sén találkoznak. Legutóbbi találkozásuk örvendetes volt — Moszkvában a rész­leges atomcsendegyezményt írták alá. Akkor megállapodtak abban, hogy leg­közelebbi összejövetelükre 8 további enyhülést jelentő lépésekre vonatkozó elképzelésekkel jönnek el. Nos, ez az összejövetel immár közeleg. Nem állunk még a küszöbén, de az ezzel kapcsola­tos diplomáciai tevékenység éppen most zajlik le. Ki mit hoz New Yorkba? A szovjet fél álláspontja világos: minden áron előbb­re vinni a feszültség enyhítésének ügyét, á ennek érdekében javasolni a két legfőbb katonai csoportosulás megmentámadásl szerződését. Ennek kapcsán kétségtelenül napirendre kerill a német kérdés is, hiszen minden euró­pai feszültséget csökkentő lépésnél szük­ségszerűen érinteni kell ezt is. Lord Home brit külügyminliszter némi zavarban van az eredményesen megtár­gyalható kérdéseket Illetően. A brit kor­mánynak jelenleg ugyanis érieke, hogy olyan kérdések kerüljenek napirendre, melyek konkrét előrehaladást hozhat­nak. Ez a pozitív Jelenség azzal ma­gyarázható, hogy a konzervatív kormány alatt az utóbbi időben erősen megingott a talaj, s a választók megnyerése és a bizalom helyreállítása érdekében min­denáron konkrét eredményt kell felmu­tatnia. Lord Home azonban mégis za­varban van, hiszen — mint mondot­tuk — minden érdemleges enyhülés felé vezető lépés a német kérdést ts érintené, s tgy keresztezné az egyik NAIO-szövetséges — az NSZK — terveit. Rusk külügyminiszter helyzete sem frigylésre méltó. Mint a NATO vezető államának képviselője, ő áll a NATO­ban dúló ellentétek középpontjában, s ha konkrét haladást akarna elérni, min­den szövetségese nézetét figyelembe kel­lene vennie — ami fából vaskarikát je­lentene, hiszen ezek a nézetek gyakran homlokegyenest, ellentétesek. A legna­gyobb gondot természetesen Franciaor­szág és az NSZK okozza. Nyugaton most attól tartanak, hogy a NATO-ellentétek elsimítása a rendelkezésre álló tgen rö­vid idő alatt nem sikerül s a nyugati külügyminiszterek képtelenek lesznek tisztázott állásponttal tárgyalni szovjet kollégájukkal. • Mi a NATO-ellentétek lényege? Ä' lényeg az, hogy Bonn •—• a keli léténél befolyásosabb NATO-tagállam — revansísta politikájának vészé-, lyeztetését érzi minden feszültségi csökkentő lépésben. Már maga az atomcsendegyezmény is óriási csar pást mért erre á politikára. Bonn el­ső reakciója az volt rá, hogy „csak' az NDK bekebelezésére való jogún-, kat ne veszélyeztesse!" Ugyanezt a motívumot most is felismerhetjük, ami­kor a megnemtámadási szerződés ke-, rül szóba. Ez méginkább veszélyez^ tetné a revansizmust. Hiszen ha Ä NATO (amelyben ott az NSZK) és a Varsói Szerződés (amelynek az NDK a tagja) megállapodik, hogy nem támad egymásra, hogyan tart­hatná meg Bonn az NDK bekebele­zésére való jogát? Ez pedig az egész bonni politika alapja. Ezzel zsarolta az USA-t, minden NATO-szövetsége­sét. Ezt veszítse mgst e 12 Bonn \\t körömmel védekezik" en'i nek puszta gondolata ellen is. Schrö-: der most Párizsba, majd Washington-: ba utazik, hogy „nyomatékosan ki­fejtse nézeteit a német kérdéssel kapcsolatban". Ez a gyakorlatban azt jelenti: mindent megtesz nyugati szövetségeseinél, hogy megakadályoz-, za a megnemtámadási szerződést, vagy legalábbis Bonn feltételeihez kösse, úgy mint az atomcsend ese­tében tette. (Akkor ennek nem volt oly nagy jelentősége, mint most, bár utóhatása megmérgezte a légkört és veszélyezteti a további tárgyalásom kat.;)' összegezve az előbbieket, ki kell kereken mondanunk: nagyon, nagyon nehéz lesz a megállapodás, ha Nyu-> gat nem töri le a bonni revansisták taréját, mert a feszültség enyhítésé-, hez csak a bonni revansizmus „huln Iáján" keresztül vezet az út. S ezt maguk a bonni kormánykörök ren-: dezték így. Ebből a szempontból különös je-. lentőséget kap a múlt héten közzé tett szovjet kormánynyilatkozat, amely, megállapítja: „Az NSZK kísérletei, hogy állást foglalhasson az NDK és Nyugat-Berlin nevében, nélkülöznek mindenféle politikai és jogi alapot és ellentmondanak a nemzetközi fog szabályaínak... A Német Szövetségi Köztársaság nem képviselheti egész Németországot." Igen, ezen az ala­pon már lehet beszélni további elő­rehaladásról. Nyugatnak nem kell tennie semmi mást, csak elismerni a nemzetközi jogot és a létező jogi­politikai alapokat, s elhárul a Bonn okozta akadály. Ebből a szepontból, a múlt heti moszkvai kormánynyilat-: kozatnak óriási jelentősége éppeit abban rejlik, hogy utat tör a bonyo-. lult nyugati diplomáciai manőverek dzsungeljében és megmutatja — bár nem közvetlen szavakkal —> a to-. vábbt enyhüléshez, s ezen keresztül a megnemtámadási szerződéshez és. leszereléshez vezető utat. • Diem, Kennedy, De Gaulle egy arénában A műit héten a dél-vietnami fejlemé­nyek új fordulatot vettek, a játszmába ugyanis bekapcsolódott — mint derült égből a villám — De Gaulle francia elnök is. Most a következő helyzet ala­kult kl: Az USA meg akarja tartani po­zícióit Saigonban, s ennek érdekében a fő támadást Diem testvére, Ngo Dinh Nhu ellen vezeti, aki a buddhista-üldö­zéseket megszervezte és Diem fő tanács­adója. Az USA úgy manőverez, hogy Diemet megmentse, s vele együtt fo­kozhassa a nemzett felszabadító moz­galom ellent harcot. Kennedy televíziós beszédében ls erre összpontosította fi­gyelmét. Diem azért maradt meg az „átmentettek listáján" — bár néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a CIA megbuktatja — mert kitűnt, hogy. Saigonban nem egyedül az USA befo­lyása érvényesül, s vannak erők, me­lyek Diemre építenek. Ezeket az erőket De Gaulle képviseli, aki óriási huszár­vágással avatkozott be: ő nem a parti­zánok elleni harcra épít, hanem a „nem­zeti megbékélésre". Ez kétségtelenül népszerű gondolat, mert a dél-vietna­miaknak már éppen elegük van egymás pusztításából. Ezzel De Gaulle olyan bá­zist építhet ki magának, amely még az amerikaiak kibuktatását is eredményez­heti. Itt már nem személyekről van szó, hanem arról, kl kaparintja meg Dél­Vietnamot. Ha De Gaulle győz, vissza­jut oda, ahonnan az amerikalak — a volt francia gyarmat franciaellenes han­gulatára épftve — annak Idején kiütöt­ték. A népszerűnek tűnő „megbékélés" gondolatán azonban nem nehéz átlátni, s Dél-Vietnam népe nem hajlandó ameri­kai iga helyett most Ismét francia jár­mot venni a nyakába. VILCSEK G£ZA 1963. szeptember 439. * (*TJ SZÖ 5 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom