Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-30 / 270. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljete k! UJSZO SZLOVÁKI A KOHHUNISTA PARTJA KOZPQNTIBIZOTTJABAHAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. szeptember 30. hétfő* 30 fillér • XVI. évf., 270. szám A téli tüzelő beszerzését ne halasszuk az utolsó percre Beszélgetés Virgil PolCiö elvtárssal, a Bratislavai JNB kereskedelmi ügyosztályának vezetőjével Nemrégen ünnepeltük az idei bá nyásznapot. Ez a nap annál örömte­libb volt, mivel 1945 óta az Összes bányakörzet első fzben teljesítette és túlszárnyalta a fejtési tervet a nyári hónapokban. Ennek vala­mennyien örülünk, de nézzük csak, hogyan elégítik ki a háztartások igényeit a szénelosztók. A kérdés megválaszolására Virgil Polčič elv­társhoz, a Bratislavai Járási Nemzeti Bizottság kereskedelmi ügyosz­tályának vezetőjéhez fordultunk. • MILYEN INTÉZKEDÉSEKET TETTEK, HOGY AZ IDÉN A MÜLT TÉL HIBÁI NE ISMÉTLŐDJENEK MEG? — A tavalyi zord tél okozta ne­hézségeken okulva ez idén már jó előre megtettük a szükséges intéz­kedéseket. A járás raktáraiba na­ponta érkeznek szénszállítmányok. A legújabb rendelkezés értelmében a tüzelőanyag 80 százalékát szep­temberben el kell juttatni a fogyasz­tókhoz, hogy elkerüljük a felesleges torlódást, kapkodást. Felszólítottuk tehát a fogyasztókat, hogy saját ér­dekükben mielőbb vásárolják meg téli szénszükségletüket. A vásárlók többsége él ezzel a lehetőséggel, de akadnak olyanok ls, akik azért vár­nak, hátha később jobb szén érke­zik a raktárba. t • MILYEN MINŐSÉGŰ SZENET KAP A FOGYASZTÓ? A nyugat-szlovákiai kerületet a sokolovi szénkörzet látja el B és C osztályú barna dlószénnel. A fűtő­anyag minősége ellen sok esetben Jogos a panasz. Sok benne a por, kavics, kő, föld. Ezért azt javasol­tuk a sokolovi bányák vezetőségé­nek, hogy lelkiismeretesebben osztá­lyozzák a szenet. A porszenet hasz­nálják fel a közeli hőerőművekben, vlllanytelepeken, ahol ezt 6okkal jobban tudják értékesíteni, s így sok felesleges költség is megtérülne. Ebbe a sokoloviak nem akarnak be­leegyezni, mert ez esetben nem tel­jesítenék a tervet tonnákban. Bele­mennénk a mennyiség csökkentésé­be is, ha Jobb minőségű, magasabb kalóriaértékű szenet kaphatnánk. Mi haszna, ha a fogyasztó 15 mázsa ke­vert 2000—2800 kalóriás szenet kap, amelynek 30 százaléka felhasznál­hatatlan anyag. A vevő szempontjá­ból előnyösebb lenne, ha 10 mázsa 400 kalóriás szénnel fűthetne. Szeret­nénk — amennyiben ez lehetséges — ha nagyobb mennyiségű szenet kaphatnánk a handloval körzetből. Ez a barnaszén aránylag a legmaga­Teljesítették a tojásíelvásárlás tervét (CTK) — A rozsnyói Járás 100 százalékra teljesítette az évi tojás­felvásárlási tervet. A járás egységes földművesszövetkezetei és állami gaz­daságai az év elejétől több mint négymillió tojást adtak át a felvá­sárló szerveknek és kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig még 20 000 tojást adnak át. sabb kalóriájü. E körzet Javarészt e közép-szlovákiai kerületet látja el. • MI A FO OKA ANNAK, HOGY A SZÉNELLATASRA MÉG MINDIG SOK A PANASZ? — A helyi nemzeti bizottságok eddig nem vezettek pontos nyilván­tartást arról, hogy a fogyasztók mi­lyen állapotban levő házban laknak, hány kiskorú gyermek él a háztar­tásban, a magánosan lakó öregek­re, nyugdíjasokra kevés gondot for­dítottak. Sokan felesleges tartaléko­kat halmoztak fel, s ezzel az igazán rászorulókat rövidítik meg. Volt pél­da arra is, hogy éppen azok panasz­kodtak a legjobban, akiknek a pin­céjük, udvaruk tele volt tüzelő­anyaggal. Ennek az áldatlan állapot­nak most véget vetünk. Az az elkép­zelésünk, hogy minden szénre jogo­sult egyén kapja meg az őt megille­tő fejadagot. Ez persze nem jelenti azt, hogy Indokolt esetekben nem juttatunk többet ls. Július hónapban például valamennyi járásban bizott­ság alakult, amelynek feladata volt, hogy vizsgálja felül a család viszo­nyait, elegendő-e a kiutalt szén, vagy többre van szükség. Ahol apró gyermekek, öregek vannak a család­ban, vagy nedvesek, nyirkosak a szobák, ott az előírt mennyiségen felül adhatnak további szénutal­ványt. A helyi szénraktár alkalmazottal Is követnek el túlkapásokat. Nem mindig Igazságosak az Igénylőkkel szemben. Tudunk esetekről, hogy is­merettség, rokonság révén vagy egyéni érdekből egyeseket előnyben részesítenek, jobb minőségű és több szenet adnak ki, másokat elutasíta­nak, megvárakoztatnak. Esetenként a hentes hamarabb jut tüzelőanyag­hoz, mint a magányos özvegyasz­szony. Hogy elejét vegyük az Ilye­neknek, felkérjük a vásárlókat, hogy írják meg a hasonló eseteket a já­rási népi ellenőrző bizottságnak, amely azután a leghatározottabban közbelép. Kénytelenek voltunk pél­dául Püspökin leváltani a helyi szénraktár vezetőjét, mert szabályta­lanságot követett el, s a lakosság kérte kicserélését. Visszaélések ta­pasztalhatók a mázsálásnál is, ezért a legtknácsosabb, ha a vevő jelenlé­tében mérik le a szenet. A fuvaro­sok ls sokszor követnek el kihágá­sofcat. A megrendelt szénből másnak adnak el, a vevőnek pedig sejtelme sincs róla, mennyi hiányzik a kifi­zetett szállítmányból. Ezeket a visszásságokat a lakos­sággal karöltve akarjuk megoldani, s ezért kérjük a fogyasztókat, legye­nek segítségünkre a nehézségek, il­letve a hibák mielőbbi eltávolításá­ban. HORNYÁNSZKY TIBOR Népművészeti kiállítás Prágában A prágai Národní tfídán megnyílt népművészeti kiállításon felsorakoz­tatott tárgyak gazdag választéka a cseh és a szlovák népművészeti ha­gyományokat hirdeti. Az üvegvázák, kerámiadíszek, fonott kosarak, szal­mából készült korszerű karosszékek, asztalok, kézzel csomózott szőnyegek, Ízléses szőttesek, csipkék mindmeg­annyi hasznos, mindennapi életünk­ben szinte nélkülözhetetlen, lakásun­kat és öltözetünket kiegészítő kel­lékek. Mennyire különböznek ezek a népeink ötletességét és művészetét dicsérő egyéni készítmények az Ipar sorozat-gyártmányaitól! Milyen ba­rátságos, meleg külsőt kölcsönöznek otthonunknak a csinos lámpaernyők, asztalterítők, milyen örömmel fogad­ják gyermekeink az Ügyes kezek mun­kájából született játékszereket, fabá­bukat, a tiszta gyapjúból kötött ruhá­kat, sapkákat, sálakat. A Termelőszövetkezetek Központi Szövetségébe tömörült népművészek munkája Iránt külföldön ls oly nagy az érdeklődés, hogy műveiket nagy mennyiségben exportáljuk' a nyugati államokba is. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaságból évente mintegy két-háromezer négyzetmétert kitevő, kitűnő minőségű, kézzel csomózott, íz­léses színekben pompázó szőnyegek pedig lakosságunk körében örvende­nek nagy népszerűségnek. A jól sikerült népművészeti kiállí­tás már megjárta Olaszországot és Svédországot, s Prágából a Szovjet­unióba vándorol. Az államaink között létrejött barátsági és együttműködési szerződés huszadik évfordulója alkal­mából először Moszkvában, majd Le­ningrádban nyílik meg. Rigai bemuta­tása után további állomáshelyei Ma­gyarország és Lengyelország lesz­nek. —km— Košice mellett, Svinice község­ben ebben az évben 50 hektáron termeitek silókukoricát. Kiváló termést adott az idén, hát akad most munka elég a szövetkezetben. — A silókombájn munka közben. (Tuleja — CTK felv.) Béke-manifesztáció Hluoínban (ČTK) — Hluélnban, melynek lakosai 1945-óta 3449 elesett szovjet katona sír­ját gondozzák, tegnap a müncheni ese­mények 25 évfordulója alkalmából kerü­leti béke-manifesztáclót rendeztek. A mintegy négyezer egybegyűlt lakoshoa LUDVIK SVOBODA hadseregtábornok be­szélt a müncheni árulásról, a nyugat­németországi revansizmus és militariz­mus veszélyéról. A békéért vívott harc je­lentőségét méltatta beszédébe dr. D BUTT, a békevédők brit küldöttségének tagja ls. Batsányi János emléktábla leleplezése Košicén (CTK) — Batsányi János, a nagy ma­gyar forradalmár költő születésének 200. évfordulója alkalmából vasárnap Koil­cén a I.enin-utcában emléktáblát leplst­tek le. A nagy magyar költS, a korai romanticizmus Idején őt éven £t tevé­kenykedett KoSlcén nemcsak mint kultu­rális, hanem elsősorban mint politikai tényező. Végérvényesen itt az ősz Haszonötödik évfordulólát ünnepli októberben a Szlovák Műszaki Főis­kola. A felvételen látható korszerű épületet a negyedszázados évfordulón adfák át rendeltetésének — a gépész­mérnöki kart helyezik el benne. (Borodáíová — CTK felv.) A hét eleién szép és meleg napoknak örvendezhettünk. Aztán váratlanul rossz­ra fordult az időjárás. Ez az időválto­zás olyan hirtelenül állott be, hogy nem ls lehetett előre felezni. Az Atlantt­óceán felől megindult a hideg sarki levegő áramlása, amely nagy gyorsaság­gal terjedt el egész Közép-Európában. Hazánk területén egyidejűleg fokozódott a felhőképződés, időként esett és a le­vegő- nagyon ts érezhetően lehűlt. A le­hűlés különösen a hegyvidékeket érin­tette, ahol a hőmérséklet a fagypont alá süllyedt. Szombaton reggel a Lom­nicl-csúcson mínusz 12 fokos fagyot E napok időjárását az a magas lég­nyomás határozza meg, amelynek kö­zéppontja a Vlzcayal-Oböl felett van és egyik nyúlványa az Alpok fölé terjed. Ugyanakkor az Izland és Eszak-Norvégta közöttt területek felett nagyon ala­csony a légnyomás. A légnyomásnak ez a tagozódása okozza, hogy észak felől tovább tart a hideg levegő áramlása. A jövő héten jelhőátvonulásokkal vál­takozó, nagyon borús idő várható. He­lyenként zivatarokra ts számíthatunk. Éjszaka, főleg a hét elején, amikor át­menetileg kiderül az idő, valószínűleg a síkságokon ls talajmenti fagyokat ész­mértek. A magas és a közepes magas- lelhetünk. A nappali hőmérséklet 13— ságú hegyeken, általában 1600 méteren 18 fok között mozog majd, s a hét vi­felül hő hullott. A havazás elérte az gén néhány fokkal felmelegszik. Alpeseket is. A Skandináv-félszigetről Tehát az ősz végérvényesen megérke­nagy viharokat jelentettek, amelyekben zett. Jó lenne, ha a mezőgazdaságban a szél helyenként több mint 100 kUo- meggyorsítanák a mezei munkák üte­méter óránkénti sebességet ért el és mét, mert ebben az évszakban gyako­nagy károkat okozott. rlak a váratlan időváltozások. P. F. A párovcei új nyitrai lakónegyed csaknem négyezer lakosa könnyen be­vásárolhat a Štúr utcai hat új áruházban. (Prakeš — CTK felv.) okat ígérően bontakoznak ki a rimaszombati épülő élelmiszer­kombinát körvonalai. Ha a városka lakosai a Jövendő nagyüzemet figye­lik, tekintetük néha megakad azo­kon a hangyaszorgalmú kőművese­ken, szerelőkön, vezetőkön és segéd­munkásokon, akik a nagy művet al­kotják. Elnézik két kezük fürge munkáját, látják siető lépteiket, hall­ják parancsot vagy kérést kiáltó sza­vukat, s eszükbe sem jut, hogy arra gondoljanak: ezeknek az emberek­nek ls vannak problémáik, bajaik, gondjaik, örömeik. Mért vannak, úgy, mint általában, mindenkinek. De ha egyszer erre is gondolnának, látniuk kellene, hogy Király István kőműves csoportjában egy szőke, alacsonyter­metű, vékonyka fiatalember nem dol­gozik olyan vidáman, lelkesen, mint a többiek. Szótlanul, egykedvűen malterozza a falat. Szakszerűen tartja a merítőka­nalat, lehajol, felegyenesedik és a malter szétfröccsen a pirosan virító téglákon. Ügyesen mozgatja a simítót, de a kanál egy kicsit vontatottan csúszik a falon, s az ember már azt hiszi: odarágad. A csoportvezetőnek csak második hívását hallja meg, s amikor lenéz az állványról, látni rajta: mély gon­dolatokból „ébredt". Vigyázva lépked a létraszerű tákolmányon s amikor hozzánk ér, bemutatkozik: „Ján Šte­tina vagyok". Állandóan a simítót babrálja s né­zi, de a kérdésekre adott válaszai határozottak, értelmesek, nem árul­kodnak zavartságról. Elmondja, hogy mindössze tizenhét éves és senical származású. Senlcán nevelkedett, ott járt Iskolába, s a tanonciskolát. Is — az utolsó évet kivéve — ott végezte. Ezt az utolsó évet hangsúlyozni kell, mert élete első nagy „kálváriá­ja" ekkor kezdődött. A második évfolyamból azzal bo­csátották el őket, hogy ha a harma­dik, tehát a gyakorló évet Dubnlcán, az. ottani gyárépítkezésen töltik, ak­kor az Iskola elvégzése után Jutalom­képpen arra a munkahelyre jelent­kezhetnek, amelyik számukra a leg­megfelelőbb. Valamennyien kiszemelték már ma­guknak jövendőbeli munkahelyüket, s ezért annak reményében, hogy el ls kerülnek oda, nagy kedvvel indul­tak Dubnicára. Az építkezésen annyi­ra szorgalmasan dolgoztak, hogy egy év letelte után el sem akarták őket engedni. A dubnicaiak azonban áll­ták szavukat, betartották a szerző­dést. A fiúk örültek a hazatérésnek, s talán még jobban annak, hogy most már otthonukhoz közel kapnak mun­kát. Örömüket azonban csakhamar bosszankodás és keserűség váltotta fel: tudomásukra hozták, hogy nem mehetnek a kiszemelt munkahelyre, hanem csak Košicére vagy Rimaszom­batba. Megpróbáltak ellenkezni: „Hogy­hogy, miért? Hiszen megígérték! Azért mentünk Dubnicára? Itt a kör­nyéken is akad munka bőven!" Nem használt! Addig nem kapták meg a mesterlevelet, amíg alá nem Írták hivatalosan kijelölt munkaadó­jukkal a szerződést. Mit tehettek? Aláírták s most Itt vannak, vagy szerte az országban, több száz kilo­méterre otthonuktól. Janko Štetina bánatosan nézi mal­terral telefröcskölt, elnyűtt cipője or­rát, majd a „mit csinálhatunk" je­léül oldalra libbenti kezét és ismét babrálni kezdi a simítót. Magaviselete, tekintete elárulja, hogy ez a csalódás mély nyomot ha­gyott lelkében, s valószínűleg — leg­alább egyelőre — lerombolta mind­azt, amit az áldozatkész pedagógia hosszú éveken tá a való élet „nim­buszaként" felépített benne. Látni rajta a töprengést, s végül ezt kér­dezi: — Nem vagyunk már gyerekek, és tudom, ha azt mondták volna: néz*­zétek, most ott van rátok a legna­gyobb szükség, hát megértettük vol­na. De azt nem tudom megérteni, hogy miért hazudtak nekünk? Miért volt erre szükség? Miért? T iszta kék szemében megtéveszt­hetetlenül ott ragyog az ösztö­nös igazságszeretet gyermekles, de mégis tudatos fénye, s egyszeriben mi jövünk zavarba, mert igazán nem tudunk válaszolni a kérdésre: Miért is hazudtak nekik? SZABÚ GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom