Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-29 / 269. szám, vasárnap

ÍRTÁK: ZIKMUND & HANZELKA A Kelet-Szlovákiai Gépgyár öntö­déjében nem olyan régen még igen sok gondot okozott a terv teljesíté­se. Az öntödecsarnok kibővítése után sem javult azonnal a helyzet. Jelentős nehézségeket- kellett leküz­deniük az öntöde dolgozóinak. Ma már túl vannak a nehezén és jelentkeznek munkájuk első na­gyobb eredményei. Ebben nagy ré­sze van minden itt dolgozó brigád­nak, kollektívának, mesternek, te­hát az öntöde minden dolgozójá­nak, különösen a nehéz formázóban Lenart, Horvát és Baštan elvtársak vezetésével dolgozó három szocia­lista munkabrigádnak. Elsősorban az ő érdemük, hogy a selejtes ter­mékek mennyisége az engedettnél sokkalta alacsonyabb, nein haladja meg az 1,5 százalékot emellett, hogy eredetileg 5,5 százalékot vállaltak, 111. engedélyeztek maguknak. Mind­ezt az egyes kollektívák között ki­alakult egészséges versenynek, a termékek kölcsönös ellenőrzésének köszönhetik. A solojtcsökkentéssel párhuzamo­san növekedik a készáru termelés, tehát jó munkájuk kettős eredmény­nyel jár. A neliézformázóban bizony nem könnyű a munka, de a nehéz feladatok teljesítésére Is megtalál­ták a módot, főleg azzal, hogy új munkamódszereket vezettek be a termelésbe. Hogy ez így van, bizo­nyítják az eredmények. Augusztus­ban pl. a készáruk állami tervét 103,7, az év elejétől pedig 114,2 szá­zalékra teljesítették. Az öntöde dol­gozói továbbra is szép eredmények elérésére törekszenek. Ojabb fel­ajánlásokat tesznek a termelés mi­nőségi javítására, a selejt csökken­tésére. —ik. úgy rínak a hidegtől. És várni, foly­ton várni. Micsoda csalódás, ha nem hoznak senkit. Nappal még csak hagyján, mert itt-ott adódik valami­lyen munka, vagy járkálunk és így cseppet felmelegszünk, de éjjel! Bor­zalmasan hosszúnak tűnik az éjszaka, ha üres a ghát. Egyszer — gyerekember voltam még, valaki azt mondta nekem, hogy az ember majdnem csupa vízből van, hogy testének négyötödét, vagy még ennél is többet tesz ki a víz. Akkor ezt nagyon mulatságosnak találtam, hogyan, hát tud a víz járni az egyik helyről a másikra, meg dolgozni? Ám­bár — lehet, hogy ott így van, ahol az emberek többet esznek meg Isz­nak, de nálunk? Ha jól körülnéz, lát­hatja, hogy itt mindenki csupa In, meg csont és bőr. Hol van itt kérem vízi Ma már elhiszem, hogy ez így Igaz. ÉS Jó is, hogy az emberben annyi víz van. Máskülönben a máglyához sok­kal kevesebb fa kellene. így tovább melegedhetünk. Reggel, ha felkél a nap, és melen­getni kezdenek a sugarai, mehetnénk a dolgunkra. De valami visszatart. Mindig megvárjuk, amíg abból a jótét lélekből már csak az a maréknyi ha­mu marad, amit a folyó hullámaiba szórnak. Állunk a víz mellett szótla­nul, még a gyerekek sem moccannak. Tulajdonképpen így mondunk kö­szönetet. Ott a folyóparton tisztelet ébred, a megboldogult Iránt, jóllehet az élet­ben sohasem találkoztunk .., Mindenütt győz az automatizáció A bratislavai Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos kutatói automatikus vízállásjelentó szerkezetet helyeztek a közelmúltban üzembe. Az elektronikus rendszeren alapuló automata jelentősen gazdaságossá teszi például a szivattyú­állomások üzemeltetését, egy központba állandó tájékoztatásokat ad a szivattyúk műszaki állapotáról stb. Szakkörökben nagy jövőt jósolnak az új automatáknak. ÜJ SZŐ 4 * 1963. szeptember 29,

Next

/
Oldalképek
Tartalom