Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-02 / 211. szám, péntek

Atomfelhők nélküli tiszta légkört követel a világ (Folytatás az 1. oldalról) ta. Nálunk még Igen sokan alacsony életszínvonalon élnek és ezen vál­toztatni kell". Befejezésül Harrlman megismételte 1945-ben kifejtett né­zetét, miszerint az USA és a Szov­jetunió céljai összeegyeztethetetlenek, de mindkét félnek meg kell találnia az utat, hogy egy bolygón élhesse­nek. % • Kennedy kiadja az atomtitkot Franciaországnak? A londoni Times közölte tegnap a Daily Experss-re hivatkozva, hogy Kennedy állítóag felkínálta De Gaul­lenak az atomfegyverek részletes műszaki adatalt, hogy Franciaország további kísérleti robbantások nélkül ls teljesíthesse atomfegyverkezési programját. Az újság közli, hogy a feltételek hasonlóak lennének mint Nagy-Britanniában, s De Gaullenak le kellene mondania a víz alatti és légköri atomfegyver-kísérletről. Ken­nedynek ezt a lépését a lap úgy magyarázza, hogy ezzel ez amerikai elnök meg akarja erősíteni az atom­csend-egyezményt. A tárgyalások Franciaországgal erről teljes titok­ban folynak és az angol kormányt h'vatalosan még nem tájékoztatták róluk. • Közeleg az aláirás ideje A Fehér Ház hivatalosan közölte, hogy Rusk amerikai külügyminiszter Miről tárgyal McNamara Bonnban? Bonn (ČTKJ — McNamara, az Egye­sült Államok hadügyminisztere szer­dán este a Schaumburgl palotában kétórás megbeszélést folytatott Adett­auer kancellárral. A -megbeszélések részleteit nem közölték. Politikai körök véleménye szerint az atomfegy­ver-kísérletek részleges betiltására vonatkozó egyezmény következmé­nyei volt a tárgy. A bonni kormány, mint Ismeretes, szerdal ülésén hatá­rozottan elutasította a csatlakozást az egyezményhez. „ McNamara erről a kérdésről koráb­ban már tárgyalt von Hassel, nyugat­német hadügyminiszterrel. A Reuter hírügynökség, tájékozott körökre hi­vatkozva közölte, hogy McNamara biztosította von Hasselt arról, hogy az atomcsend-egyezmény nem lesz kihatással az Egyesült Államok köte­lezettségeire Európával szemben. Freeman, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztere Jagielskl lengyel földművelésügyi miniszter meghívására Varsóba érkezett. (ČTK) A Barátság-kőolajvezeték északi szakasza már elérte Schwedtben, a Német Demokratikus Köztársaságban a kőolajfeldolgozó kombinátot. A kombinát 1965-től kezdve négy millió tonna szovjet kőolajat fog évente feldolgozni. (ČTKJ A dubnói atomkutató intézet olyan munkatársnak adott tudományos cí­met, akit még nem avattak a tudo­mányok kandidátusává. Domokos Gá­bor magyar fizikusról van szó, aki­nek az intézet tudományos tanácsa egyhangúlag odaítélte a fizikai és matematikai tudományok doktorának címét. (ČTK J A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti városi bizottsága kidolgoz­ta és jóváhagyta a pártoktatás ter­vét. A pártoktatás új formája a mar­xizmus-leninizmus középiskolája. A tanulmányok egy évig tartanak, és a végző joövendékek a marxizmus—le­ninizmus esti egyetemére Jelentkez­hetnek. (ČTK) A nyugat-németországi—holland „határkilgazltási" szerződés augusz­tus 1-én lépett életbe. A szerződés értelmében Hollandia 280 millió már­ka ellenében 68 négyzetkilométernyi területet ad vissza Nyugat-Németor­szágnak, melyet a második világhá­ború után Hollandiához csatoltak. (ČTK) Az észak-amerikai légierők van­derbergl légi támaszpontról Atlas-tl­pusú interkontinentális rakétát lőt­tek fel a Csendes-óceán felé. (ČTK) Az Egyesült Államok elismerték a katonai junta új kormányát Ecuador­ban, mely megdöntötte a rendesen megválasztott Aroseme elnököt és kormányét. (ČTK) Kubában kivégezték a CIA amerikai központi kémszervezet négy vezető ügynökét. További hármat 20 évi bör­tönbüntetésre ítéltek. (ČTK) pénteken indul Moszkvába az atom­csend-egyezmény aláírására. Az alá­írásra hétfőn, augusztus 5-én ke­rül sor. A brit külügyminisz­térium szóvivője közölte, Home lord külügyminiszter helyettesével, Heath-el szombaton indul Moszkvá­ba az atomcsend-egyezmény aláírá­sára. • Hideg szél Bonnból Szerdán a bonni kormány ülést tar­tott, amelyen a nukleáris fegyverkí­sérletek megtiltásáról szóló egyez­ményről tanácskoztak. Von Hase, a kormány szóvivője kijelentette, hogy Bonn „ez Idő szerint" nem csatlakozik az egyezményhez. A döntés ugyanaz­nap született, amikor Walter Ulbricht az NDK csatlakozási készségéről nyi­latkozott. A bonni kormány formáli­san „üdvözli" ugyan az egyezményt, de az NDK csatlakozásában veszélyt lát, mégr>edlg azt, hogy ez gyakorla­ti lépést jelentene az NDK nemzet­közi elismeréséhez. A csatlakozás el­vetését ezzel az ürüggyel magyaráz­zák Bonnban. Ugyanezzel magyaráz­zák ezt is, hogy elvetik a megnem­támadási szerződés gondolatát. De Gaulle elszigeteli Franciaországot A Francia Kommunista Párt nyilatkozata Párizs (ČTK) — A Francia Kom­munista Párt politikai bizottsága au­gusztus 1-én nyilatkozatot adott kl, amelyben elutasítja De Gaulle elnök­nek a hétfői sajtóértekezletén kifej­tett álláspontját. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a Moszkvában para­fált atomcsend-egyezmény az egész világon nagy reményeket váltott kl. De Gaulle ugyanakkor határozottan kijelentette, nem csatlakozik ehhez az egyezményhez és elutasítja a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtámadási szerződésre vonat­kozó szovjet javaslatot is. A nyilat­kozat rámutat arra, milyen Jelentő­sége lesz ez atomfegyverkísérletek betiltásának az emberiség egészsége szempontjából. Azután megemlíti, hogy ez egyezmény aláírása alkal­mat nyújt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügy­minisztereinek további problémák vitatására. A Francia Kommunista Párt meg­állapítja: „De Gaulle a moszkvai egyezmény jelentőségének lebecsülé­sére törekszik, s javaslatokat tesz egy olyan találkozó összehívására, amelyen az atomfegyver-hordozók problémájáról tárgyalnának. Ezzel a határozatlan javaslatával akarja meg­torpedózni azokat a megállapodáso­kat, amelyek majd lehetővé teszik az előrehaladást a tartós béke és a leszerelés felé." A nyilatkozat végül hangsúlyozza, hogy De Gaulle elszigeteli Franciaor­szágot, akadályozza a nemzetközi fe­szültség mérséklődését s mint a hi­degháborús politika védője újra a bonni militaristák oldalára áll. Elnapolták a genfi tanácskozásokat A 18 hatalmi leszerelési bizottság örömmel üdvözli a moszkvai atomcsend-egyezményt i Megkezdődött az atomcsend-egyezmény vitája az amerikai szenátusban New York (ČTK) — Az Egyesült Államok szenátusa szerdán megkezd­te a vitát a moszkvai atomcsend­egyezmény ratifikálásáról. Ahhoz, hogy az egyezmény életbelépjen, a szenátus kétharmadának a jóváhagyá­sa szükséges, vagyis minimálisan 67 szavazat. Az amerikai nép zömének a véle­ménye ismeretes, s ezt számos Ken­nedyhez intézett táviratában is kife­jezi. A Fehér Ház közölte, hogy 13 távirat közül 12 a szerződés ratifi­kálása mellett foglal állást. Az amerikaiaknak csak elenyésző hányada, akiket megfertőzött a hideg­háborús politika, tekint gyanúsan az egyezményre. Az amerikai sajtó dön­tő többsége szintén támogatja a szerződést. A szenátus demokrata képviselői­nek vezetői meg vannak győződve róla, hogy meglesz a ratifikáláshoz szükséges 67 szavazat. Meggyőződé­süket az a nem hivatalos ankét is igazolja, amelyet a közelmúltban ren­deztek valamennyi képviselő részvé­telével. Az ankét eredménye azt mu­tatja, hogy 57 képviselő szavazna áz atomfegyver-kísérletek általános be­tiltására. A szenátusban azonban vannak, akik ellenzik a szerződés ratifikálá­sát. Ezek közé tartozik Ellender, Stenniš szenátorok és a Köztársasági Párt más hidegháborús fanatikusai. 'A szerződés ratifikálásával kapcso­latban néhány tudós és főleg Teller fizikus elutasító álláspontot foglal­nak el. Természetes, hogy a szerző­dés ellenzői sok erőt merítenek a francia és a kínai kormány elutasító álláspontjából. Az amerikai sajtó ennek ellenére is azon a véleményen van, hogy a szenátus minden valószínűség szerint ratifikálni fogja a szerződést. Az új argentin elnök: dr. Alturo lllia Buenos Aires (CTK) — Dr. Arturo Illlát, a Népi Radikális Polgári Szövet­ség (kis- és középburzsoá párt) „hala­dó" képviselőjét választották meg Argen­tína új köztérsasági elnökévé. Az alel­nök Carlos Perette lett. 476 választó képviselő közül 288 szavazott az új el­nökre. A többi Jelöltre leadott szavaza­tok száma lényegesen kevesebb volt. A most 62 éves dr. Illia eredetileg orvos volt, 1940-ben kezdte politikai pálya­futását, amikor megválasztották Cordoba tartomány alkormányzójává. Azután több­ször ls képviselővé és szenátorrá vá­lasztották, majd ő lett a Népi Radikális Polgári Szövetség vezére. Elnöki tisztsé­gét október 12-én foglalja el. A választási kampány Idején dr. Illia a demokratikus szabadságjogok vissza­állítását, az Argentin Kommunista Párt Az újgyarmatosítás különféle formái ellen világszerte tiltakoznak a dol­gozók. így van ez Portoricóban is, ahol nagy tüntetést rendeztek az amerikai monopóliumok kizsákmányolása ellen. A fotoriportert, aki a tüntetésről felvételt akart készíteni, a képünkön látható módon tartóz­tatták le — bizonyára, hogy megvédjék „a sajtószabadságot". (ČTK felv.) Genf (ČTK) — A moszkvai atom­csend-egyezmény azt bizonyltja, hogy a vitás kérdések megoldhatók tárgya­lások útján. Azok, akik tagadják ezt a lehetőséget, tévednek és fokozato­san elszigetelődnek — mondotta C. Lukanov bolgár küldött a 18-hatalmI leszerelési bizottság genfi értekezle­tén. J A bolgár kormány nagy megelége­déssel fogadta az egyezmény megkö­tését mint a békeerők sikerét és a békés együttélés gondolatának első győzelmét. A bolgár kormány reméli, hogy a többi kormány is csatlakozik az egyezményhez és ez kedvező hely­zetet teremt az általános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalások számára. Az egyezmény megszünteti azt a kedvezőtlen helyzetet, amikor a fegyverek — tekintettel jellegük­re — békében ls megkárosították az embereket és nagy Jelentőségű-abból a szempontból, hogy nem bővül az atomfegyverekkel rendelkező orszá­gok száma. A további felszólalók — Nigéria, Etiópia és Brazília küldöttel — öröm­mel üdvözölték az atomtilalmi egyez­mény megkötését A nigériai küldött hangsúlyozta, hogy ez az egyezmény az első komoly, helyes irányú lépés és reményét fejezte ki, miszerint a gyakorlatban is megvalósul a békés együttélés gondolata és hogy ezt az egyezményt számos probléma megol­dása követi. Ezzel kapcsolatban kiemelte a NATO és a Varsói Szerződés tagál­lamai közötti megnemtámadási szer­ződés megkötésének jelentőségét és a katonai költségvetések befagyasztá­sát, s az így felszabadult összegek békés felhasználásának jelentőségét. A moszkvai tárgyalások határozata — mondotta — azt bizonyltja, hogy az atomnagyhatalmak vezető képviselői számos közös vonást találtak állás­pontjaikban. Brazília képviselője bejelentette kormánya döntését, hogy minél előbb valósítsák meg a moszkvai egyez­ményt. Az egyezmény aláírására való tekin­tettel, melyen részt vesznek a szov« jet—amerikai küldöttségek vezetői, a bizottság következő ülésére augusztus 12-én kerül sor. A Biztonsági Tanács napirendjén: A dél-afrikai fajüldöző rendszer elítélése New York (ČTK) — Jonh Karefa­Smart, Sierra Leone külügyminiszte­re szerdán este felszólította a Bizton­sági Tanácsot, tegyen határozott lé­péseket a Dél-afrikai Köztársaság ellen, amelynek faji megkülönbözte­tő politikája „fokozott mértékben fenyegeti az afrikai földrész békéjét és biztonságát". A Biztonsági Tanácshoz 32 függet­len afrikai állam fordult azzal a kö­veteléssel, hogy tárgyaljon a dél­afrlkal helyzetről. A tárgyaláson Sier­ra Leone külügyminiszterén kívül Tunézia, Libéria és a Malgas Köz­társaság külügyminiszterei vesznek részt szavazati Jog nélkül. Az afrikai kormányfők értekezlete őket bízta meg, hogy a független Afrika nevé­ben fejtsék kl elutasító álláspontjukat a faji megkülönböztetés legdurvább formája ellen. A Dél-afrikai Köztársaság kormá­nya a Biztonsági Tanács ülésére nem küldte el megbízottját, mivel a ta­nácsnak állítólag „nincs joga meg­vitatni a Dél-afrikai Köztársaság bel* ügyeit". Dr. Karefa-Smart hangsúlyozta! hogy a dél-afrikai rendszer mitsem különbözik a hitleri fasizmustól, ezért nem lehet a Dél-afrikai Köztársaság „belügye". A dél-afrikai fajüldözőket Monzsl Síim, tunéziai külügyminiszter is eré­lyesen elítélte. A Biztonsági Tanács tegnap este folytatta a vitát a dél-afrikai helyzet­ről. ' Irakban szerdán 19 katonát és kéf polgári személyt végeztek ki, akik részt vettek Nasszer híveinek puccs­kísérletében. (ČTK); Lengyelországban eddig Összesen 70 személy betegedett meg fekete­himlőben. Hatan meghaltak. (ČTK)' Nyugat-Berlinben 1963. Júliusában a hús- és húsfélék ára a tavalyihoz viszonyítva legalább 3,6 százalékkal emelkedett. (ČTK) tevékenységének megengedését, a politi­kai foglyok szabadon bocsátását, a kül­földi kőolajtársaságokkal kötött szerző­dések felülvizsgálását és a szocialista országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését követelte. Az Argentin Kommunista Párt végre­hajtó bizottsága Illia megválasztása előtt nyilatkozatot adott ki, amelyben fel­hívta az argentin népet, támogassa Illia programjának pozitív vonásalt. Az elnökválasztás eredményének köz­zétételével egyldőben Buenos Airesben rendeletet adtak kl, melynek értelmében szabadon bocsátják Arturo Frondlzi, volt köztársasági elnököt, akit 1962 március 20-án katonai klikk kényszerltett le­mondásra, mert állítólag nem volt elég erélyes a forradalmi Kubával szemben. KOMMENTÁRUNK: Afrika már nem a régi... A Biztonsági Tanács tíznapos tárgyalás után határozatot hagyott jóvá a portugál gyarmatok­ról. A határozat két felhívást tar­talmaz: Az egyik a gyarmatosítók­hoz fordul, hogy ismerjék el az el­nyomott nép önrendelkezési Jogát, a másik pedig az összes országhoz, hogy ne szállítsanak Portugáliának fegyvert és más hadianyagokat, me­lyeket a gyarmatosítók az általuk elnyomott országok nemzeti felsza­badító mozgalma' ellen használhat­nak. A Biztonsági Tanács határózata a demokratikus erők újabb győzelme és határozottan nagy jelentőségű, annak ellenére, hogy egyes részel­nek jelentőségét csökentették, sőt törölték. Így például azt a részt, hogy a portugál gyarmatok helyzete ve­szélyezteti a világbékét és bizton­ságot. A határozat jelentőségének elbírá­lásánál figyelembe kell venni azt, hogy az ENSZ és szerveinek intéz­kedéseit mindeddig a lisszaboni kor­mány nem vette figyelembe, de egy­úttal észre kell venni, hogy a Biz­tonsági Tanács határozatát új körül­mények között hozták. Ezt az új helyzetet elsősorban az afrikai álla­mok Addis Ababa-i értekezletükön tett új lépései Jellemzik, és a fel­szabadító erők újabb sikerei a gyar­matokon. A sikereket említve elsősorban a Portugál Guinea-i helyzetre gondo­lunk. Az innen érkező jelentések azt bizonyítják, hogy a gyarmatosí­tók helyzete egyre kellemetlenebb és Ingadozóbb, amit még Lisszabon is elismer. A felszabadító erők ha­talmába került Guinea területének 15 százaléka. A gyarmat déli részén, így például Como szigetén, már megszűnt a portugál fennhatóság. A gyarmatosító egységek a legna­gyobb vereséget a Sao Joa erődben szenvedték, ahol az, ezer katona egyötöde elesett. A felkelők itt nagy mennyiségű fegyverhez jutot­tak. Más jelentések szerint a haza­fias szervek már intézkedéseket tet­tek a felszabadított területek igaz­gatására. Így pi. a Corubal folyó­tól délre fekvő vidéken már az el­látást is ők irányítják. Innen a gyarmatosítók már egy kilogramm élelmiszert sem kapnak. A lisszaboni körök nagyon ko­molynak tartják a guineai helyzetet. Ezt bizonyítják a portugál kormány újabb határozatai. A gyarmatosítók egyszerre önkormányzatról kezdtek beszélni, mely néhány héttel ez­előtt még szóba sem kerülhetett volna. Tervük megvalósítására a számukra a legalkalmasabbakat vá­lasztották kl, a Portugál-Guinea La­kosai Szövetsége Párt tagjait, akik jelszavakat hirdetnek a független­ségről, de a függetlenségért még nem tettek tulajdonképpen semmit. A lisszaboni kormány természetesen továbbra sem veszi figyelembe azo­kat, akik tényleg a felszabadulásért harcolnak, tehát Guinea lakosságá­nak igazi képviselőit. A gyarmatosítók utolsó tettel azt bizonyítják, hogy a Biztonsági Ta­nács határozatainak megvalósítása körülményes lesz. Ezt bizonyítja az afrikai országok dakari értekezlete, ahol a portugál gyarmatok népének további sorsáról tárgyalnak. A NATO tagállamainak buzdítására Lissza­bon tovább folytatja politikáját nem­csak Guineában, hanem a többi gyarmaton ls. És amint ezt a ta­pasztalatok bizonyítják, igyekszik ki­használni azokat a nézeteltéréseket, melyek az angolai nemzeti felszaba­dító mozgalom tagjai között kelet­keztek. A portugál gyarmatok új fejlő­dési szakaszba Jutottak a múlt héten és ebben a szakaszban sokkal nehezebb lesz a gyarmatosí­tók helyzete. Az nyilvánvaló, hogy az afrikai államok a szocialista és a semleges országok támogatásával minden erejükkel a Biztonsági Ta­nács határozatainak érvényesítésé­ért küzdenek, és hogy tovább nö­vekedik a felszabadító mozgalom ereje. K. P. 1983. augusztus Ä * (Jj SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom