Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-06 / 215. szám, kedd

/ Ä moszkvai egyezményt kövessék további tettek a béke megszilárdítására A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA ANKÉTJA (ČTK — A Csehszlovák Sajtóiroda számos tudóshoz fordult a következő kérdéssel: Hogyan értékeli ön a moszkvai tárgyalások eredményét? A kér­désre számos felelet érkezett; köztük lord Boyd Orr Nobel-díjas tudós, dr. Horni Dzsehangir Bhahha neves indiai atomkutató, Manfréd von Ardenne német fizikus és František Béhounek akadémikus, ismert csehszlovák tu­dós válasza. ® Lord Boyd Orr Nobel-díjas is­mert angol békeharcos táviratában ezt Írja: „Az atomcsend-egyezmény nagy sikert jelent Még fontosabb azonban az, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió Hruscsov javasla­tára megegyeztek és folytatják a tár­gyalásokat a háborús veszély csök­kentéséről. Ha ezek a tárgyalások is sikeresek lesznek, meglesz minden re­ményünk, hogy elmúlik a háború ve­szélye. A további tárgyalások során egyezményt köthetnének, mely szerint a jelen időben katonai célokra fordí­tott összegeket közösen az emberiség jólétét szolgáló intézmények felépíté­sére fordítanák, kiküszöbölnék a sze­génységet." • Dr. Horni Dzsehangir Bhabha In diai tudós táviratában ezt írja: „Az atomtilalml egyezmény még korláto­zott, de mégis fontos lépést jelent előre. India már közölte elhatározá­sát, hogy csatlakozik az egyezmény­hez, melynek rövid időn belül a föld­alatti kísérleteket is magában kellene foglalni. A kísérletek betiltása csak átmeneti Időszak, nem befolyásolja túlságosan azokat az országokat, me­lyek az atomfegyverek megszerzésé­re törekszenek addig, amíg az atom­hatalmak nem szüntetik meg a nuk­leáris fegyverek gyártását, amit az általános, és teljes leszerelés követ­ne." Dr. Manfréd von Ardenne tanár, jhirű fizikus, nemzetközi Lenin­díjas, így nyilatkozik az atomcsend­egyezményről: „Az atomtllalmi-egyez­mény megkötését nagy örömmel fo­gadjuk. Ez az egyezmény reményt ébreszt bennünk, hogy ezt újabb lé­pések követik, melyek az emberiség végleges győzelméhez, a békéhez ve­zetnének. Ezek a lépések közismer­tek, de újból hangsúlyoznunk kell őket addig, amíg nem valósítják meg őket. Ide tartozik a NATO és a Var­VI További államok csatlakoznak a moszkvai atomcsendegyezményhez • Brüsszel — Belgium külügymi­nisztériuma hivatalosan bejelentette, hogy a belga kormány úgy döntött, aláírja a moszkvai atomcsend-egyez­ményt. — * — • Oslo — A norvég külügyminisz­térium képviselője bejelentette, hogy Norvégia aláírja Moszkvában, Lon­donban és Washingtonban az atom­csend-egyezményt. • Madrid — Az AP hírügynökség jelentése szerint a spanyol kormány mérlegeli, hogy csatlakozzon-e az atomcsend-egyezményhez. (ČTK) A tragikus sorsú város megismeri barátait T ihomirrel igen jó barátok vol­tunk. Amolyan iga­zi legénybarátság volt ez, telve Ideá­lokkal, hűséges­kükkel. ö az or­szág északi vidéké­ről, én Csehszlová­kiából jöttem ebbe a városba — Skop jébe. Szerettünk csavarogni ebben a városban, sok va­rázslatosat rejtege­tett számunkra. Például azt, hogy az akkori jugoszláv királyság egész te­rületén nem talál­hatott az ember ii ye n volt a skopjei Tito niarsall-tér a földrengés előtt, annyiféle nemzeti- jobboldalt látható volt a tiszti kaszinó épülete, amely ­séget, mint éppen n ek egész homlokzati része összedőlt, itt. Macedónok, szerbek, bolgárok, törökök, görögök, albánok, cigányok, zsidók laktak a városban. S majd minden nemzetnek némi történelmi köze is volt Skop­jéhez. A város megélte már a görög, török, bolgár, s most a szerb uralmat, csak éppen a macedónok maradtak mindig alul... Ezt persze az akkori iskolában nem tanultuk... A szerb uralom dicsérete a történelem-órákon csak azt váltotta ki, hogy a szünet­ben mi többi nemzetiségűek elvertük a szerb gyerekeket. Bizony a skopjei­ek sosem szerették a szerbek uralmát. Minden uralmat gyűlöltek. Évszáza­dokon át szabad Macedóniáról álmo­doztak ... Persze mi ezt akkoriban nem ér­tettük, s mint mondom, a legszíveseb­ben a régi város zegzugait róttuk. Nagyon tetszettek a karcsú mecse­tek — vagy hét volt belőlük, a XV. századbeli török megszállás emlékei. Musztafa pasa, Muratov szultán, Isa Begov mecsete és mind a többi érté­kes emlék volt. Ott ugrándoztunk a Vardar partján, ott hallgattuk a tér­zenét a tiszti kaszinó előtt... Amikor szüleimmel visszatértünk hazámba, még sokáig leveleztünk Ti­homlrral. Leveleiből csak úgy áradt a Düszkeség — hol mi új épült a vá­rosban, az új állomás, az állatkert... A háborúban megszakadt levelezé­sünk. A megszállók elleni felkelés, amelyben Jugoszlávia nemzeteivel kar­öltve ott harcoltak a macedón hősök, felszabadította Skopjét is. Tihomirtól már nem kaptam levelet. Ott esett el a szabad hazáért, a szabad Skop­jeért vívott hősi harcokban. Aki járt Skopjéban a háború után Is, hitetlenkedve nyitotta tágra a sze­mét: a város teljesen megváltozott. A karcsú mecseteket a háttérbe szo­rították a tucatszámra emelkedő új épületek, felhőkarcolók. Vasmű, do­hánygyár és sok más üzem épült. A szenvedés régi ráncai mintha ki­simultak volna a város arcán ... De ma, Tihomir, Ismét összeszorul­na a szíved. Az az új állomás, amely­ről oly lelkesen írtál, romokba he­ver. Csak a váróterem órája maradt valami csoda folytán épségben — 5 óra 17 percet mutat, a tragédia Ide­jét. Nem ismernél rá az utcákra — egész házsorokból csak romok marad­tak. Az öreg freskók, amelyeket úgy csodáltunk, majd mind elpusztultak. A tiszti kaszinó előtt sem játszik már a zenekar — az épület összedőlt M égis, mégis a mai, tragikus arcú Skopjében olyasvalamivel talál­koznál, amivel annakidején nem ta­lálkoztunk, nem is találkozhattunk, ami egyszerűen nem létezett: Jugo­szlávia minden vidékéről a nép se­gítő kezet nyújtott a macedónoknak. Skopje felett egyfolytában repülőgé­pek zúgnak — orvosságot, sátorokat, ágyakat, élelmiszert hoznak a sok megpróbáltatást megélt skopjeieknek, a sebesülteket szállítják biztos hely­re, a gyermekeket az Adria üdülőköz­pontjaiba. Tudom, mindez nem ér fel azzal a fájdalommal, amelyet Skopje sok ezer lakosa ma érez. De ilyet még Skopje, a sok próbát, fájdalmat kiállt város története során nem látott. Építészek, mérnökök, geológusok és szeizmolőgusok hajolnak a tervek fö­lé. Tanumányozzák, hogyan építhet­nék fel Skopjét ismét, de biztonságo­sabban. Az új Skopje élni fog — mert a néphatalom így döntött. S az egész ország népe jelentkezik, hogy részt vehessen a Vardar parti város újjá­építésében. Még Jobban szeretnéd vá­rosodat Tihomir, ha látnád, hogy a gyűlölködést a segíteniakarás váltotta fel. J. JAKOUBEK sói Szerződés tagállamainak megnem­támadási szerződése, Közép-Európa katonai semlegessége, az általános és teljes leszerelés, a hadiipar átépítése és végül hadseregekben szolgáló ka­tonák olyan területen való alkalma­zása, mely az emberiség örömét, bol­dogságát szolgálná." • František Béhounek akadémikus, a Mundaérdemrend viselője, ezt mondta: „A moszkvai egyezmény ha­csak részleges is, nézetem szerint nagy jelentőségű az egész világ szá­mára. Az emberiség Jövőjének érde­kében ki kell küszöbölni a radioak­tivitás hatását, és el kell érnünk, hogy az atomenergiát ezután csak békés célokra használják fel. A moszk­vai egyezmény gyakorlatilag néhány év alatt megtisztítja a légkört a ra­dioaktivitástól, melyet az atomfegy­ver-kísérletek okoztak. A csehszlovák Külügy­minisztérium közleménye (ČTK) — A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya 1963. július 29-1 határozata értelmében augusztus 3-án úgy döntött, hogy csatlakozik az 1963. július 25-én Moszkvában parafált atomcsend-egyezményhez. A határozat elapján An'tonín Novot­ný, köztársasági elnök Václav Dávid külügyminisztert hatalmazta fel az egyezmény aláírásával Moszkvában, Washingtonban, dr. Miloslav Rflžka, Csehszlovákia washingtoni nagyköve­tét és Londonban dr. Zdenék Trhlí­ket, Csehszlovákia londoni nagyköve­tét. Aminek a világ örül, az Adenauernek gondot okoz Bonn (ČTK) — A moszkvai atomti­lalmi egyezmény olyan gond/jt oko­zott Adenauernek, hogy újból talál­kozni akart McNamarával, hogy hite­les híreket halljon az amerikaiak ál­láspontjáról. Ezekkel a szavakkal ma­gyarázza a Süddeutsche Zeitung nyu­gatnémet újság az amerikai hadügy­miniszter hirtelen elhatározását, hogy Ausztriából ismét visszatér Bonnba. Általános vélemény szerint az újabb találkozást Adenauer kezdeményezte, hogy tudtára adhassa Kennedy elnök közeli munkatársának, milyen nehéz helyzetbe kerül Nyugat-Németország a feszültséget enyhítő lépések követ­keztében, melyek keresztezik a mili­tarista körök célját. Álláspontjukat azzal érvelik, togy minden egyez­mény megszilárdítja Németország ket­téosztottságát. Az atomcsend-egyez­ményt a Kereszténydemokrata Párt legagresszívabb szárnya főleg azért ellenzi, mert az összes állam csatla­kozhat hozzá és így a Német Demok­ratikus Köztársaság is. Hírmagyarázók szerint Adenauer el­sősorban ezekkel a követelményekkel fordult McNamarához: Az Egyesült Államok kormánya új­ból biztosítsa, hogy ha az NDK kor­mánya hivatalosan csatlakozik az atomcsend-egyezményhez, nem tekinti diplomáciai elismerésének és nem Is így közelednek a köztársasághoz. Biztosítékot akarnak szerezni arról, hogy az Egyesült Államok kormánya tartózkodóan viselkedik minden olyan tárgyaláson, mely a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez vezetne. KOMMENTÁRUNK: Hirosimáról - ma másképp, mint tavaly Megkezdődött az atomfegyver eltiltásáért küzdő IX. értekezlet üa van tizennyolc éve, hogy Hi- Az atomcsend-egyezményről a kí­rosima Japán városra ledob- naí kormánynyilatkozat kijelenti, ták az első atombombát. E szofliorú hogy az „kárt okoz a világ népei nap évfordulójának hetében tartják érdekeinek és a világbéke ügyé­világszerte az atomfegyverek elleni nek". Ott, ahol ma a IX. atomfegy­nagyszabású akciókat. Ennek a nap- verek elleni értekezlet küldöttei ta­nak az előestéjén — tegnap — kez- nácskoznak — Hirosimában — van dődött meg Hirosimában a IX. nem- az egy pillanat alatt rádioaktív zetközi értekezlet, amely e borzai- porrá égett százezer ember temető­mas fegyver elpusztításáért, megtil- je. Az itteni új kórházakban kezelik tásáért küzd. azokat a hős japán halászokat, akik Szinte szimbóllkus, hogy ugyan- az amerikai légköri atomfegyver­csak tegnap írták alá Moszkvában kísérletek elleni tiltakozásuk jeléül a légköri, kozmikus és vízalatti a veszélyeztetett zónába hajóztak atomfegyver-kísérletek betiltásáról és életveszélyes besugárzást kap­szóló egyezményt. S éppen ez az, tak. Feltesszük a kérdést: lehetsé­amiért ma másképp írhatunk a hi- ges-e, hogy az ezen a helyen ta­rosimai évfordulóról, mint eddig nácskozó küldöttek a világ minden tizenhétszer, ez az, ami a most kez- tájáról „károsnak" tartsák e borzal­dődő hirosimai értekezletnek nem- mas fegyverkísérletek betiltását? csak újabb lendületet ad a nemes Az egész életükre rokkantá vált ha­harcra, hanem reális reményt is. lászokra vetett egyetlen pillantás, A hirosimai értekezlet a világ a tudósok kimutatásainak egyetlen békemozgalmának nagy Jelentőségű számadata a légkör eddigi beszeny­akciója. Ennek kapcsán felette idő- nyeződéséről n.:nden értelmes lényt szerű beszélnünk a békemozgalom meggyőz a szovjet kormány, a szo­jelenlegi feladatairól a most kiala- cialista tábor, a világ békemozgal­kuló új helyzetben. A tavalyi Vili. ma kitartó harca eredményének — értekezleten bizonyos egységbontó a részleges atomcsendegyezmény­törekvéseknek lehettünk tanúi, nek — helyességéről. A kínai békevédők küldöttsége a Ha tavaly még k eithetett némi tavalyi értekezleten dogmatikus és visszhangot a békemozgalom egysé­következetlen á láspontot foglalt el ge elleni tám adás, akkor ma meg­8 , . ^g'^V^fbb problé- s züietett a leghatásosabb érv e máit illetően. Ez az álláspont most, moz gaiom egysége mellett. Hiszen az atom egyver-kísérletek betllt&s&- a részlege s atomcsend egyezmény r?L S. Zw Ó e8J e zi? é ny megkötése te a i aláIrása nem má mlnt a előtt teljes egészében a kínai kor mány nyilatkozatában jutott kife jezésre. Ha a VIII. hirosimai érte­kezleten kifejtett tevékenység a ki­világ békemozgalma egységének szemmellátható, kézzelfogható első nagy sikere. A Szovjetunió követ­kezetes békepolitikája, kitartó, ál­l a l l 0}}, dozatos és rugalmas békeharca' tel az ázsiai és afrikai küldöttek egy csoportjának szembe állítására a többi küldöttséggel, akkor ez az egységbontó törekvés ma, amikor a cél elérésére reális lehetőség kí­nálkozik, a békemozgalom lényege, legalapvetőbb pozitívuma — a szo­cialista tábor békeigyekezetének tá­mogatása — elleni támadásnak mi­nősíthető. A nemzetközi békemozgalom a legkülönfélébb csoportosulásokból tevődik össze, s egyik leglényege jes mértékben kifejezi a béke vala­mennyi igaz hívének vágyát. S ha, ez a politika eredményt hoz — mint ahogy hozott is — akkor ez döntő, senki által meg nem cáfol­ható érv a Szovjetunió vezette bé­keharc helyes irányvonala, helyes gyakorlata mellett. Ez az eredmény — az atomcsendegyezmény — nemcsak a légkör és a vizek szeny­nyeződésének vetet gátat, hanem azt is megmutatta, milyen irányban kell haladnia a lövőben a világ bé­sebb vonása az hogy nemzetiségi, kemozgalmána k, Ez az IrSny: eg y. Ä tekintet néfktU eS cIl - a s é° a t°° ább i ~ a ^nem­vaió tekintet neiküi egy cei - a támadás i szerződés, a teljes atom­beke - érdekében egyesíti az em- csend leszer eiés _ elérés e érde­berek millióit szerte a világon meg- kébe n' a me g. pedig a W a^-oldalpn amelyen mi szllárdítäsa a mostaní hiroslmai ér­ŕllunk, a szocialista tábor békehar- tekezlet fő f ei a data. cának oldalán. Éppen a békeharc az a terület amely az imperialista propaganda minden megtévesztő Hirosima tragédiája eggyé ková­csolta a béke híveit politikai, vallá­igyekezete ellenére a szocializmus s i. társadalmi és nemzeti hovatar tábora harcának helyességéről győz tozásukra való tekintet nélkül. A meg embermllliókat. Ez olyan ér- hiroslmai tragédia megismétlődésé­ték a béke és a szocializmus ügyé- nek megakadályozására tett első si­nek szempontjából, amelynek el- k eres lépés tovább kell, hogy ková­vesztését nem szabad kockáztatni. csol]a ezt a z egységet a soronlevő A békemozgalom egységének meg- éJ k eléréséért a nemz etközi kap­bontására való törekvés tehát nem- , . , . ... .' . ,„, , , csak a békeakciók hatásosságát ve- csolatok további enyhülése révén a szélyeztetl, hanem a szocializmus tartós bék e biztosításáért, nemes eszmélnek térhódítását is. V1LCSEK GÉZA Gjabb Kuba-ellenes támadást szerveznek Managua (CTK) — Nicaragua terüle­tin gyűlnek össze a kubai emigránsok Egyesült Allamok-bell ellenforradalmi r szervezeteinek vezetői. Vasárnap Nica­raguába érkezett a kubai ellenforradal­márok egyik vezetője, Carlos Trio So­carras és egy nappal előtte dr. Manuel Antonio de Varona, a Kubai Forradalmi Tanács elnöke. Nicaraguában tartózko­dik Manuel Artlmet ls, az 1961-es si­kertelen Kuba elleni támadás volt pa­rancsnoka, aki a múlt hónapban kije­lentette, hogy a kubai ellenforradalmá­rok újabb támadást intéznek Kuba el­len Közép-Amerikából. René Scbick nica­raguai elnök és Somoza, volt elnök is részt vesz a kubai ellenforradalmárok tanácskozásain. A mai gengszterek Chicagója avagy: EGYIK BOTRÁNYBÓL A MÁSIKBA • en Parkin, az angol alsóház mi osztály találkozott: a hagyomá­úgy mondjuk, utálják a négereket és ugyanúgy, mint a fajüldözők, nem szívesen laknak egy, házban színes bőrűekkel. Rachman úr mindig olyan házat vásárolt, ahol legalább egy la­kás szabad volt. Ezt a lakást nége­rt en ťarKin, az anyui uisunuz nu ""'7 J'""""''- " '3'""" nek adta k l- Ezí ne m felebaráti sze­lj tiszteletre méltó tagja olyan ké- nyosan előkelőké és az új jazdago- m cseleked t ' hanem azÉn réssel fordult a londoni rendőrség- ké. Tegyük is hozzá: Mindkét réteg négertől legalábbis tízszer hez, ami a munkáspárti képviselők körében szokatlan. Parkin úr azt kér­te a rendőrségtől, hogy nyújtsanak neki védelmet, mivel túlságosan gyakran látogatja meg őt két férfi, akiket ő chicagói típusú gengszterek­nek tart. nagyon jól érezte szennyben... magat ebben a fööö bér t követe't. Ezek utánrendsze­rint a fehérek kiköltözködtek a Az újgazdagok kozott fontos sze- bérházból, s a haszon tízszeresére nö­vekedett. Házaiban a felszabadult he­lyiségeket prostituáltaknak adta kl, akiktől naponta négy fontot is ké't, ami egy dolgozó heti átlagkereseté­nek a fele. Rachman alkalmazottat fegyveresen és farkaskutyákkal jár­tak a bérlőkhöz a lakbérért... Végül Rachman úr vagyonát körül­repet játszott — Peter Rachman úr, akinek neve nem hiányzott ta­lán egyetlen egy botrányból sem. Amit Ward kicsiben csinált, azt Rach­Parkin képviselőnek azért kellett man nagyban űzte. Üstökösszerű fel­védelmet kérnie a rendőrségtől, mert tünése az újgazdagok között ls figye­túlságosan nagy érdeklődést tanúsí- lemre méltó volt. tott aziránt a lakás- és teleküzérke- A második világháború után Rach- . zédés iránt, melyet a nemrég lezaj- man eg y bérházban fűtő volt. Mivel belül egy millió fontra becsülték. Ta­lott Profumo—Keller—Ward botrány kjtíln t határozott fellépésével, a ház- valy az év végén Rachman állítólag hozott napvilágra. Wardot, mint Isme- tulajdonos megbízta a lakbér behajtá- meghalt. Csak tízezer font volt a ha­retes, kerítéssel és erkölcsi bűntények- sáv ai i azzal, hogy a bizonyos össze- gyatéka, úgyhogy az a hír kelt szár~y. kel vádolták. A tárgyalással kapcso- get k eu leadnia. A többlet az övé fa, miszerint továbbra ts él és pén­latban az angol olvasók szenzációs Rachman rövidesen rájött, hogy zével együtt külföldre szökött, híreket tudhattak meg. Az újságok ezt a többletet megnövelheti és a Hogy rövidek legyünk: Rachman­pikáns történeteket közöltek , Ward bérház üzlethelyiségeit prostituáltak- nak és a többieknek a lakóház- és „neveltjeiről" és „barátnőiről", a Ion- nak adta bérbe. Rövidesen háztulajdo- teleküzérkedést maga a konzervatív doni társaság legelőkelőbb köreiből. no s i ett és aztán egymás után vásá- kormány tette lehetővé azzal hogy Ward múltheti öngyilkossága újabb rolta a bérházakat. Rájött, hogy Lon- 1957-ben kibővítette a „szabadságot" „szenzációs" hírekkel özönlőtte el a donban nemcsak tlsztavérü angolok és megszüntette a bérlők védelmezé­lapokat. és prostituáltak élnek, de sötét bőrű sére hozott intézkedéseket... S Lon­Emellett szépen elsíklatták a fi- polgárok ls, négerek, ázsiaiak, akik- don nem túlságosan hízelgő új nevet gyeimet arról, hogy ennek a botrány- nek szintén szükségük volt lakásra, kapott: a mai gangszterek Chicaqója nak a szennyében két angol társadal- A londoniak nem fajüldözők. De hogy KAREL CISÁR 1983. augusztus 6. * Jjj SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom