Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-30 / 239. szám, péntek

Jíuíttba D — -J '3 ••••••• ú } | f t 1 Im e k J • Q " " "I • 1 n • • • J • • • • • • • Két érdekes film került a mozik új műsorára. Az egyik magyar film, melyei Fejér Tamás, Gyurka István történetéből forgatott: Kertes házak utcája. A másik julij Kar aszik szovjet rendező filmje: Amikor egy kis-, lány 15 éves. környezetet, mely jó táptalaj arra, hogy vérbeli mun­káskáderek egy le­tűnt kor divatját majmoló nyárspol­gárokká válhassa­nak. Nem állíthatjuk, hogy a film telje­sen mentes a se­matizmustól. A kisvárosi környe­zet beállításában •tt-ott érvényesülő régi, szinte giccses leállítások zavaró­in hatnak, ám ál­ólában véve ezek Pálos György és Bara Margit a Kertes házak utcája i hibák nem ront­című filmben. fák a film értékét. jábor Miklóstól, KERTES HÁZAK UTCÁTA Bar a Margittól és Pálos Györgytől a megszokott teljesítményt láttuk, ha­A Kertes házak utcája bátor ki- tásos volt Hildebrand István fényké­sérlet a mai emberek élethű ábrázó- pezése. lására abban a környezetben, amely­be a szocializmust építő társadalom emelte őket. Ugyanakkor társadalmi kicsengésével a film az ' elpolgária­sodás ellen harcol, leleplezi a bukta­tókat, a rossz váltókat, amelyek egy AMIKOR EGY KISLÁNY 15 ÉVES julij Karaszik a serdülő ifjúság lé­iň útnn Plinriult Pm'hPrnár ŕlntŕt lektan i problémáinak nagy ismerője ]o uton ennauit emDeipar eietet i D„/,i.hi, fiimió helytelen vágányra terelik. ként mutatkozott be legújabb filmjé­A film hősei e K v szerű 'melósokból be n- Fü m> e' me lV tava lV a velenĽel lett szakká(ferek A férfľ sľakérettsé- —tközl jnmfesztíválon elnyer­gi után lett mérnök, felesége egysze- , rű szövőlány volt. Együtt vállLtak J erma n elbeszeleseb,61 készült Hose részt a társadalmi munkában, együtt W " te a gyermekfilmek nagydíját, R. Ra­örölnek a feleség keresetéből élő ki „Dingo, a vad kutyának nevez tovább tanuló férj tanulmányi sike, a «« P J reinek. Amikor a férj elérte célját, nakfogadottfiába Koljába. Hogyan felkanaszknrintt azon a noleárl ér el- bontakozik kl köztük - a gyűlölet felkapaszkodott azon a polgári értei mezésű társadalmi ranglétrán, megfe­ledkezett a múltról, s amit feleségé-, meze alatt — a barátság, majd az ér­zelmek szálai — ezt meséli el Kara­--s? asa"s™,-Ä äSÄärss KI* az anyagi biztonság volt. A Hamur pipőkeként otthon ülő asszonyka ért-; lélekvllágában végbemenő változáso­hetően lázadozott ez ^több k U kat domborítja ki, a serdülőkor problé­maira ad komoly magyarázatot. Gyermekekről, de mégsem gyerme­sérletet tett, hogy kitörjön elpolgá­riasodott házasságuk nyomasztó lég­köréből, de hiába. A végső konklúzió: keknek szól Karaszik filmje. Lélek­újra munkába áll, állást vállal, hogy mélysége, amelyért megérdemel­valaml célt, értelmet lásson az élet- ten ny* lte el a nemzetközi dijat, a ben. nyerte legigényesebb mozilátogatót is meg­L. L. Mint látjuk a téma nem is olyan ragadja, új és eredeti, ám a történet beállítá­sa, a cselekmények mozgatása újsze, LUCHINO VISCONTI a moszkvai rű, bátor kísérletnek számít. A film filmfesztiválról hazatérve, beszámolt alkotói nem moralizálnak, nem ok­tatgatnak — az ilyesmi úgyis ellen­kező hatást vált ki —, inkább lélek­a Párduc sikeréről és szovjet filme­sek ajánlatáról, hogy filmesítse meg a Bűn és bűnhődést az eredeti szín­tanilag világítják meg a légkört, a helyen szovjet színészek felléptével. A történelem tanulsága Kiállítás a csehszlovák—német kapcsolatok fejlődéséről A prágai Nemzeti Múzeum panteon­jában ma A történelem tanulsága cí­men nagyszabású, érdekfeszítő kiállí­tás nyílik meg a csehszlovák—német kapcsolatok kialakulásáról napjainkig. A kiállítást megelőzően dr. V. Denk­stein, a múzeum igazgatója tájékoz­tatta az újságírókat a tárlat megren­dezésének előkészületeiről, és mon­danivalójáról. — A kiállítás anyagának beszer­zésénél nem követtünk propaganda­célokat — jelentette ki Denkstein Igazgató. Tudományos alapokra he­lyezkedve igyekeztünk hitelesen be­mutatni látogatóinknak mindazokat a mozzanatokat, amelyeknek sokan a történelmi eseményeket átélve és fi­gyelve maguk is tanúi voltak. A kiállítás első részének anyaga a feudalizmusból indult ki és a huszi­ta korszakon, az 1848-as forradalmi éven keresztül elvezet a munkásmoz­galmakig. A második rész a burzsoá köztársaság megalakulásával kezdő­dik és a müncheni eseményekkel folytatódik. A harmadik rész tárgya a fasiszta ' megszállás hazánkban, a negyedik rész pedig a csehszlovák­német kapcsolatokkal foglalkozik egé­szen a felszabadulásig. A kiállítás anyagának beszerzése és a tárlat megszervezése több törté­nész, szakember és történeti intézet, köztük a Párttörténeti Intézet készsé­ges, jó együttműködését dicséri. Nagy segítséget nyújtott a berlini német történeti múzeum, mely több fontos erédeti okiratot, újságkivonatot, pla­kátot és fényképfelvételt bocsátott rendelkezésre. A kiállítás a jövő év tavaszáig ma­rad nyitva. A vidéki látogatók vasúti kedvezményben részesülnek. —os. A zenei élet szeptemberben Szeptemberben 11 országból érkez­nek zeneművészek és együttesek ha­zánkba. A budapesti Fővárosi Ope­rettszínház együttese 8 előadást tart Szlovákiában, 6 hangversenyt tart Jevgenyij Malinyin szovjet zongora­művész. Angliából ismét ellátogat hozzánk Charles Mackerras karnagy, aki a rádióban is szerepel majd. A többi külföldi vendég főként az esztrádművészek soraiból kerül ki. Olyan ismert együttesek is vendég­szerepelnek nálunk, mint az NDK­beli Günther Gollasch tánczenekara, továbbá Putte Wickman svéd dzsessz­zenekara, az Alma-trio az USÁ-ból, valamint esztrád énekesek Francia­országból, Olaszországból és Lengyel­országból. Csehszlovák művészek 11 ország­ban vendégszerepelnek a jövő hó­napban. A legjelentősebb vendégsze­replések közé tartozik a 400-tagú művészkollektíva közös vendégsze­replése, közöttük a FOK-zenekar, a cseh énekkar, a brnói Janácek Ope­ra. Ez az együttes Ausztriában és Olaszországban lép fel. A szlovák pantomim együttest meghívták Ma­gyarországra és Bulgáriába az Árny Színházat Ausztriába, a Nová-kvar­tettet és Karéi Anőerl karnagyot Bonnba, Eduard Fischer karnagyot és Eva Bernátová zongoraművésznőt Havannába hívták vendégszerepelni. Ezenkívül t"bb mint 20 csehszlovák szólista és együttes lép fel az NDK különböző városaiban. A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZBAN nagy sikerrel mutatták be Wagner Bolygó hollandiját a Berlini Staats­oper rendezőjének előkészítésében. 30 év óta ez volt az első Wagner-rende­zés Moszkvában. 1933-ban a Walkürt rendezte Szergej Eizenstein. TÁVOLBALÁTÓ TELEFON Moszkvában, a Sabolovka utca 40. sz. ház falán érdekes feliratú tábla vonta magára a figyelmemet: „Mezs­dugorodnij videotelefon". — Városok közötti távolbalátó tele­fon? Ezt meg kell néznt közelebbről is!... A különös telefonállomáson Lev Nyikolajevics Gruzinov, a moszkvai videotelefon központ igazgatója szol­gál információval. — A Moszkvát, Kijevet és Lenin­grádot összekötő, két éve működő távolbalátó telefonhálózat — magya­rázza — lényegében a közönséges in­terurbán telefonnak és a televíziónak a keveréke, azzal a különbséggel, hogy a képtovábbítás speciális kábelen tör­ténik. Képfelbontás, koaxiális kábel... frekvenciasávok... — a szakszerű magyarázattól lassan már zúgni kezd a fejem, ezért inkább azt kérem, te­kintsük meg az egyik videotelefonfül­két. A diszpécser szobájából kettős üveg­falon át kisebb fajta TV stúdióhoz hasonló fülkét látunk. Körös-körül hangszigetelt falak, a mennyezeten fényszórók. Az asztalnál két TV-ka­mera „össztüzében" éppen egy fiatal ember ül, vele szemben a Rubin 202 típusú TV-vevőkészülék képernyőjén fiatal lány mosolygó arca látható. Hangot nem hallunk. — A beszélgetéseket nem hallgat­juk, — magyarázza egy műszerész. — A hangerősséget oszcillográfon ellen­őrizzük. A fülkében a fiatalember leningrádi leányismerősével cseveg. A képminő­ség kitűnő, s bár a beszélgetést nem halljuk, a két fiatal sugárzó arcáról lerí, hogy igen jól megértik egymást. A süketnémák öröme — Milyen érdekesebb esetekre em­lékeznek — faggatom a műszerésze­ket. — Egyszer azt hittük, hogy techni­kai hiba történt, mivel az oszcillográ­fon nem láttuk a hangrezgések meg­szokott jeleit. A fülkében ülők azon­ban nem panaszkodtak, sőt élénken gesztikulálva figyelték egymást a kép­ernyőn. Kiderült, hogy Moszkva és Kijev között — két süketnéma foly­tatott hangtalan „beszélgetést". Ak­kor értettük meg, hogy a videotele­fon nemcsak technikai érdekesség... Akik valamilyen oknál fogva elvesz­tették hangjukat, vagy hallásukat, azoknak a videotelefon igen hasznos lehet. — Mekkora forgalmat bonyolítanak le? — Jelenleg átlag öt-hat beszélgeté­sünk van naponta. Hamarosan a vá­ros centrumába, a Gorkij-utcai köz­pontba költözünk, s akkor bizonyára tovább növekszik forgalmunk. A la­kosság főleg ünnepek előtt veszi igénybe szolgálatunkat, képeslapok helyett sokan a képernyőről tolmá­csolják jókívánságaikat szeretteiknek. Gyakori az is, hogy újonc katonák az első kimenő alkalmával képernyőn bizonygatják aggódó édesanyjuknak: íme, jó egészségben vannak, még híztak is... — Lev Nyikolajevics — szól közbe egy csinos telejonkezelőnő. — Be­széljen már arról a leningrádi bácsi­káról is, tudja azzal a vodkás üveg­gel... Családi háborúság — Hát igen. Megesik, hogy egye­sek vodkát is hoznak magukkal, hogy felköszöntsék a képernyőn szemben ülő barátjukat. Tavaly ősszel egy Moszkvába látogató idős bácsika Le­ningrádban maradt feleségét hívta. A beszélgetés előtt ő is akkurátusan kirakta az üveget és a poharat az asztalra. Nem ís gondoltunk semmi rosszra. A bácsika azonban addig-ad­dig ürítette a poharakat az asszonya egészségére, míg összekaptak. Ml csak azt láttuk, hogy a már kissé kapatos öreg felugrik és nekiront az asszonynak — pontosabban a TV ké­szüléken látható másának. Alig győz­tük lecsendesíteni... — Előfordul az is — veszi át a szót az egyik műszerész, — hogy szívbemarkoló jeleneteknek vagyunk tanúi. — Néha a környéken lakó egyszerű kolhozparasztasszonyokat hívnak fel Kijevből, vagy Leningrád­ból, hogy megmutassák neki újszülött unokájukat. Ilyenkor megesik, hogy a meghatódott öregasszonyok sírva ölelgetik és csókolgatják szeretett kisunokájuk képét — a vevőkészülé­ken ... A közönség megkedvelte a videote­lefont, hiszen nem/ is kerül többe, mint a sürgős interurbán beszélgetés: díja percenként csupán 75 kopejka (kb. 9 korona). Rövidesen a Szovjet­unió valamennyi nagyobb városát be­kapcsolják a videotelefonhálózatba. LUKACS TIBOR A cigarettafüst radioaktivitása A dohányról már régóta tudják, hogy radioaktív anyagokat tartalmaz, de a cigarettafüsttel beszívott radio­aktivitást a belélegzett radioaktív le­vegő radioaktív szennyeződéséhez vi­szonyítva elenyészőnek tartották. An­gol kutatók legújabb pontos vizsgál­latai szerint azonban a cigarettafüst radioaktivitása egyáltalában nem be­csülhető le, s a jelek szerint valami­lyen összefüggésben állhat a légző­szervi rosszindulatú daganatokkal. Korábban úgy vélték, hogy a levegő­ből belélegzett radioaktív anyagok nem fejthetnek ki romboló hatást a tüdőben, ugyanis legnagyobb részüket kilélegezzük, mielőtt elbomlanának. A levegőből a tüdőbe kerülő radon felezési ideje például 3,8 nap. Mégis úgy gondolták, hogy a tüdőt 2000 pico­curie-nyi sugárzás éri a levegő radon­tartalmától. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a levegő radontar­talmának sugárzásmennyisége mind­össze 0,5 picocurie naponta a tüdő; ben. Számításba véve a radon elbom­lásából keletkező termékeket, továb­bá a tüdőben visszamaradó porré­szecskéken elnyelődő radonmennyi­séget is, a teljes radonsugárzás értéke 10 picocurie-re becsülhető napon­ta. Ezzel szemben a napi 50 cigaret­ta elszívásából adódó sugárzásmeny­nyiséget korábban mindössze 16 pi­cocurie-re becsülték. Az új vizsgála­tok szerint viszont ennél sokkal na­gyobb sugárkárosodás éri a tüdőt a dohányzás következményeként. Szá­mításba kell venni ugyanis azt is, hogy a dohány radioaktív elemel sok­kal rövidebb felezési idejűek. A do­hányban levő radioaktív thórium fe­lezési ideje pl. mindössze 56 másod­perc, az aktiniumé pedig 3,7 másod­perc — s egyes talajokból meglehető­sen nagy mennyiségű ilyen radioaktív elem kerülhet a dohányba. Egyes do­hányfajták tehát viszonylag erősen radioaktívok, s az utóbbi időkben ép­pen ezeket a dohányfajtákat használ­ják fel mind nagyobb mennyiségben cigaretták gyártására. Bizonyos sta­tisztikai összefüggés is felfedezhető az utóbbi évtized növekvő tüdőrákos esetei és e dohányfajták fokozott fel­használása között. A dohány radio­aktivitása közvetlenül is károsíthatja a tüdőfalat. De hasonlóképpen fonto* szerepük lehet a sugárzás kövekez­tében létrejött szabad gyököknek is — a kutatások szerint e szabad gyö­köknek nagy szerepük van a rákoso­dásban. Ha a további kutatások meg­erősítik a radioaktivitás, a szabad gyökök és a tüdőrák közötti össze­függést, bizonyos vegyületekkel előre ki kell küszöbölni az erős dohányzás radioaktív hatását is. Nagy jelentőségű biológiai felfedezés Manapság már mintegy 130 féle vírusbetegséget ismerünk, s aligha le­het kétséges, hogy kutatóeszközeink és módszereink tökéletesedésével a következő években még számos beteg­ségről derül ki, hogy voltaképpen ví­rusok váltják ki. Ám ha már sok vírust is ismerünk, hatásos fegyverünk nincs ellenük. Persze egyáltalán nem va­gyunk már védtelenek támadásaikkal szemben. Oltóanyagokkal — például a gyermekbénulás elleni Sabin-cseppek­kel — már sikerült gátat vetni szá­mos járványos vírusbetegség terjedé­sének, de ezzel csak a megelőzés problémája oldódott meg. Olyan gyógyszer, amellyel a már kifejlődött virusbetegséget gyógyíthatnánk, még nincs. Vagy hat évvel ezelőtt nagy siker született „Programvédó" interferon a sejtekben — ennél többet azonban nem is tud­tak róla. Persze alapos előkészítés után meg­kezdték annak kísérleti felderítését is, felhasználható-e az interferon, az emberek virus hetegségeinek gyógyítására. Bár a klinikai kísérle­tek még korántsem fejeződtek be, annyi már eldönthető, hogy az inter­feron eredményesen felhasználható az eddig befolyásolhatatlan virusbe­tegségek gyógyítására. Egyetemes vé­dettséget nyújt például a légutak és az emésztőrendszer vírusfertőzései ellen, s eredményesen alkalmazták például a himlő ellen is. Egyelőre azonban még az is útját állja tömeges alkalmazásának, hogy nagyon drága. A mindenre kiterjedő klinjkai kí­sérletezéssel egy időben folytatódik az elméleti kutatás a vírusok elleni küzdelemben. A fel­fedezés gyökerei még 1937-re nyúltak vissza, amikor is angol kutatók meg­figyelték, hogy egy bizonyos típusú vírussal megfertőzött majmok immúni­sakká váltak más vírusfertőzéssel szemben is. A vizsgálatok után kide­rítették, hogy a védettséget nem olyan ellenanyagok biztosították, mint amilyenek az oltóanyagok hatására fejlődnek ki a szervezetben. A védett­ségnek ezt a fajtáját vírusinterferenciának nevezték el, s kiderült, hogy ez ál­talános jelenség. Roppant aprólékos kutatás eredményeként. Isaacs angol kutatónak sikerült is kivonnia sejt­törmelékekből az általános hatást ki­váltó anyagot, amelyet interferonnak neveztek el. Az interferon voltakép­pen fehérje, s molekulasúlya 20 ezer Is, s a legújabb jelentések szerint most ismét roppant nagy jelentőségű felfedezés szülelett. E vizsgálatok so­rán Isaacs és munkatársai főként ar­ra az elméleti kérdésre kerestek vá­laszt: voltaképpen mi serkenti a sejtet interferon gyártására? Már ismerték az Interferon hatásá­nak lényegét, tudták, oly módon védi meg a sejteket, hogy lehetetlenné teszi a vírusok szaporodását. Számí­tásba véve azt a korábbi feltevést, hogy amikor a vírus megtámadja a sejtet, saját nukleinsavaival helyette­síti a sejt nukleinsavait, Isaacs arra a következtetésre jutott, hogy az interferon termelődéséért ezek az idegen nukleinsavak a felelősek. Az interferon azután úgy vezérli a sejtet, hogy többé nem „fogad el" utasításokat a vjrug nukleinsavaitól, hanem újra saját nukleinsavai szabá­lyozzák továbbműködését. Dr. Isaacsnak sikerült kísérletekkel ls bebizonyítania elméletét. Csirkék és majmok sejtjeit idegen nukleinsa­vakkal kezelve, minden esetben meg­indult az interferon termelődése a sejtekben, csak akkor nem, ha a sej­tet saját nukleinsavaival kezelték. De ha a sejt saját nukleinsavait előbb saltéromsavval kezelték, s ezen a módon megváltoztatták a nukleinsa­vak genetikus programját, majd a nukleinsavat visszafecskendezték sa­ját sejtjébe, ezen a módon is megkez­dődött az interferon gyártása a sejt műhelyében. Az interferonról tehát kiderült, hogy nemcsak kitűnő halóanyag a vírusok ellen, hanem roppant fontos szerepe van a sejtek működésében: vezérli és védi a sejteket bármilyen idege n nukleinsav hatása ellen. Ez pedig olyan felismerés, amelynek távlatai ma még nem is mérhetők fel. Elegendő csupán arra gondolni, hogy a rák egyes fajtáinak esetében — ha nem minden rákfajta esetében — bizonyos nukleinsavak váltják ki a sejtműködés „megszaladását", a működés és a növekedés egyensúlyá­nak felborulását. A következő néhány év újabb kutatásai minden bizonnyal eldöntik, sikerül-e a gyakorlatban is a magunk hasznára, az emberiség hasznára fordítanunk a most még csak elméleti szempontból kiemelke­dő felfedezést. 19B3. augusztus 30. * ÚJ SZO 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom