Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-30 / 239. szám, péntek

Indulnak a vetőgépek Egészségünk védelmében Amikor a fekete himlő felütötte fejét a szomszédos Lengyelországban, a szocialista Csehszlovákia válaszképpen azonnal mozgósította egészségügyi dolgozóit. Himlő ellent védőoltásban kellett részesíteni mindenkit, akiről feltételezhető volt, hogy érintkezésbe kerül a lengyelországi lakossággal. Ez az intézkedés azonban korántsem bizonyult elegendőnek. Szomszédainkat a veszélyes járvány megfékezésére megfelelő mennyiségű oltóanyaggal, szérummal kellett ellátnunk. Ma már büszkén állíthatjuk, hogy helytálltunk. A magunkra vállalt feladatot teljesítettük. A Szérumokat és Oltóanyagokat Előállító Intézet Prágában ugyancsak kitett magáért. Milyen munka folyik az intézetben? Dolgozói készségesen adják meg a kért felvilágosítást. Az oltóanyagok, szérumok, valamint a biológiai készítmények és gyógyszerek előállítása az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult hazánkban. Sőt, ezen túlmenően azt is le kell szögeznünk, hogy egészségügyünk már nem elégszik meg az évek óta alkalmazott klasszikus anyagok gyártásával. EGYRE ÜJABB ES OjABB, az eddigieknél hatékonyabb készítmények előállítására törekszik. A készítmények, gyógyszerek előállítását, tekintettel arra, hogy minden esetben az ember egészségéről, életéről van szó, felelősségteljes, lázas munka: kísérletezések, kutatások előzik meg. Csak amikor már minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a gyógyszerek nem ártalmasak az ember egészségére, de ellenkezőleg, általuk visszanyerheti egészségét, csak ezután bocsátják forgalomba. Ezért ismeretlen fogalom nálunk a gyógyszerek előállítása során a kapitalista államokban gyakran tapasztalt vétkes hanyagság, lelkiismeretlen tévedés. A gyógyszerek és készítmények helyes összetétele is életbevágóan fontos. Ezért a szakembereknek, orvosoknak a többi közt arra is figyelemmel kell lenniük, hogy míg a gyógyszer egyik alkatrésze írként Szolgálhat valamely betegségre, addig a többi káros hatással lehet. Ezeknek a rendkívül lelkiismeretes munkát igénylő feladatoknak a megoldásával foglalkozik a Szérumokat ás Oltóanyagokat Előállító Intézet Prágában. A fertőző és bizonyos nem fertőző betegségek megelőzésének, gyógyításának és diagnosztizálásának érdekében egészségügyi intézményeinket mikrobiologikus és immunologikus készítményekkel, gyógyszerekkel látja el. Ez az intézet, mely a maga nemében a köztőrsaságban az egyetlen, SZOROSAN EGYÜTTMŰKÖDIK a Prešov melletti šarišské Michafanyban levő fióküzemével. Orvosai, biológusai és a mérnökök, valamint a többi szakember hivatásuk magaslatán állva, megbirkóznak a bonyolult, komoly feladatokkal, problémákkal. Tulajdonképpen kétféle, egymással szorosan összefüggő tevékenységet fejtenek ki: az egyik a kísérleti és kutatómunka, a másik az ettől szinte elválaszthatatlan és azt kiegészítő termelés. Milyen gyógyszerek előállításával foglalkoznak? Dr. Floriana Prášilová, a termelési részleg igazgatóhelyettese így vélekedik az itt folyó munkáról: — Amint az intézet neve is elárulja, elsősorban oltóanyagokat és szérumokat készítünk, de diagnosztikai preparátumokat és vérplazmákat is gyártunk. Mig az oltószerek a szamárköhögés, torokgyík, gyermekparalízis, himlő, tífusz, paratífusz és más fertőző betegségek megelőzését célozva védik a szervezetet, fokozzák ellenállóképességét, addig a szérumok a már bekövetkezett megbetegedések lefolyásának enyhítésére, a kóros megbetegedések gyógyítására szolgálnak. A GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSA pontos orvosi előírások alapján történik. Persze a receptekhez az út igen bonyolult és hosszadalmas, a legkülönbözőbb állatokon folytatott kísérletezéseken keresztül vezet. A szérumokhoz az alapanyagot az úgynevezett termelőállatok — lovak, tehenek, juhok véréből nyerik. A készítményeket előzőleg kísérleti állatokon: házinyulakon, majmokon, tengerimalacon, egereken próbálják ki. Amikor belépünk az épület tövében szerényen meghúzódó istállóba, lóhere és friss széna illata csapja meg orrunkat. A kis állatok ketreceikben kényelmesen elnyújtózva, lustán hevernek. Még így pihenés közben is rágcsálnak, szimatolnak. Mielőtt „munkába veszik" az állatokat,, a tudományos kísérletezéseket megelőzően, hosszabb ideig figyelik egészségi állapotukat, szervezetük működését. CSAK A VESZTEGZÁR TARTAMA ALATT dől el, alkalmasnak bizonyul-e egyikük-másikuk a kísérleti és kutatómunkára. A ketrecek falán feltüntetett feliratok tudtul adják, melyik állaton milyen kísérleteket végeznek és hogyan reagál azokra. — Ezek a tengerimalacok egyelőre semmiféle tanújelét sem adják annak, hogy holnap ilyenkor már nem lesznek az élők sorában — mondja Prášilová elvtársnő. Egy másik ketrechez lépünk. Lakói házinyulak. Az orvosnő kinyitja a kaAz intézet dolgozói a kísérleti majmon ellenőrzik a gyermekbénulás elleni szérum hatását. HETEN VANNAK. Prágában egy sajtóértekezleten Ad11 Ahmed Saad-dal az élükön hét szudáni diák mutatkozott be az újságíróknak. A nyugat-németországi Münchenből kérték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság engedélyét tanulmányaik folytatásához. Az indokolás? Cseppet sem meglepő. Nehézségeik az NSZK-ban több ezer külföldi diák problémája, melyek már az egyetemre történt beiratkozásuk elsö napjaiban nyilvánvalók voltak. — Hogyan is gondolhattunk erra, hogy mert feketék vagyunk, nem lakhatunk a főiskolai diákotthonokban, internátusokban? — mondja egyikük. Újsághirdetésre is csak ritkán sikerül albérletben elhelyezkedniük, mert a németek legnagyobb része nem hajlandó feketékkel együtt lakni. Akinek nincs szállása, azt persze a rendőrség „veszi gondjaiba". Az albérleti szoba ára többnyire havi jövedelmünknek a felét is felemésztette. — Miből fizettük volna a 200 márkás lakbért havonta, hiszen állandó keresetünk sem volt? — kérdi Adli Ahmed Saad — és elmondja, hogy alkalmi munkákkal — edénymosogatással, cipőtisztítással, csomaghordással, autómosással, vagy a mezőgazdaságban végzett, gyakran hónapokig tartó munkákkal voltak kénytelenek megkeresni még a kéthónapos nyelvtanfolyamért járó 1200 márkát kitevő díjat is. Természetesen a többi külföldi diákhoz hasonlóan ők is folyamodtak ösztöndíjért. A válasz rövid, de velős volt: Ösztöndíjban mohamedánok nem részesülhetnek az NSZK-ban. Térjenek át a keresztény hitre. Még a gyógykezelésért, a gyógyszerekért ls fizetniük kell a feketéknek az NSZK-ban. Sajnos nem volt miből, így sokan egészségi állapotukat is kénytelenek volta elhanyagolni. ttká vera Tomečková munkában. litka ajtaját és kiragadja az egyik elalélt nyulat. — Morfiummámorban van — tájékoztat. A lóistállóban a legszebb tenyészállatok várják sorsuk beteljesedését. — Nem kell sajnálni őket — mosolyodik el kísérőm —, semmi bajuk sem történik. Igen nagy szolgálatokat tesznek nekünk vérükkel, melyből a többi közt az ismert tetanusz elleni gyógyszert is előállítjuk. Az intézet dolgozói a már bevált és bevezetett preparátumokkal is, valahányszor nagyobb mennyiséget állítanak elő belőlük, forgalomba hozásuk előtt legalább 90—100 állatot oltanak be. CSAK A KÍSÉRLETI ALLATOK adhatnak biztos választ a kérdésre: ártalmatlan-e az ember szervezetére, egészségére a gyógyszer, melyet a biztonság kedvéért az arra kijelölt dolgozókon kívül még a Gyógyszereket Ellenőrző Állami Intézet is felülvizsgál. — Nem is hinné az ember — mondja az orvosnő —, milyen nagy munka előzi meg az igénytelennek tűnő kis ampulláknak, megfelelő gyógyszerekkel való megtöltését. A mi üzemünkben is gyári munka folyik, minden folyamat gépesített, sőt automatizált. És mégis mily nagy a különbség a mi termelésünk és például a csavargyártás között. A csavargyárban a gépek pontatlan munkája folytán keletkezett selejt népgazdaságunkat károsítja meg. Ezzel szemben a mi munkánk, számításaink, berendezéseink pontatlansága emberéletbe kerülne. Munkájuk pótolhatatlan kelléke az emberi vér. Hiszen a legbonyolultabb műtétek is gyakran eredménytelenek volnának vérátömlesztés nélkül. Az emberi vért ma már több fontos gyógyszer gyártásához használják fel és így nélkülözhetetlen nyersanyagnak számít. A fertőzéses megbetegedések ellen a szervezetet a fehér vérsejtek és a vérplazmában levő gammaglobulin védi. Megfelelő feldolgozása, többszöri tisztítása biztosítja a szervezet fokozott ellenállóképességét, esetleg a betegség könnyebb lefolyását. A vírusos fertőző betegségek, mint például a fertőző sárgaság esetében kitűnő eredményeket érnek el vele. Sokféle új gyógyszerrel kísérleteznek a szakemberek. Alapanyaguk a legtöbb esetben a vérplazma. Az intézet dolgozói naponta nagy mennyiséget dolgoznak fel belőle. Ezért sohasem elég a vérkészlet. És mert nem tudhatjuk, mikor szorulunk rá magunk is erre a legnemesebb emberi adományra, elengedhetetlenül fontos, hogy az önkéntes véradók tízezrekre menő tömegéhez még többen csatlakozzanak, hogy életet jelentő vérükkel visszaadják embertársaik egészségét. KARDOS MÁRTA — Orvosnak, mérnöknek készülünk — mondják — de abban az államban, melyben a faji megkülönböztetés oly erővel jut érvényre, mint az NSZK-ban, ahol a rendőrség és az amerikai katonák minden ok nélkül ütik, verik a színes bőrűeket, nean válthattuk valóra tervünket. így nyilatkoznak: Bizony honfitársaink közül sokan élnek Nyugat-Németországban. Sokan küzdenek a megoldhatatlannak látszó nehézségekkel. Valamennyien tudjuk, menynyire más a helyzet a szocialista Csehszlovákiában, ahol ismeretlen fogalom a faji megkülönböztetés, ahol a feketék egyenlő elbírálás alá esnek a többiekkel. Ezért boldogok vagyunk, hogy befogadtak, hogy tanulmányainkat olyan környezetben folytathatjuk, mely biztosítéka zavartalan, békés életünknek, továbbképzésünknek. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az irántunk tanúsított rokonszenvet, bizalmat megháláljuk. —km Az Ipoly menti határ ugyancsak tarka képet mutat. Sok szövetkezetben szét van a szalma, másutt számtalan félkereszt árulkodik a rossz munkaszervezésről. Kőváron, Harasztiban, Apátújfalun, Leszényben cséplőgépek búgnak még majd szeptemberben ls. — Rossz az időjárás kérem — érvelnek az említett szövetkezetek vezetői. — Hát a száraz időben, a rendkívüli kánikulában mit csináltak! — érdeklődünk. — Dolgoztunk ... — Nem valami eredményesen. Amint a sok félkeresztből látni, kevés kombájn dolgozott ezen a vidéken. — Mi még nem panaszkodhatunk — mondotta Bojtos józsef, az apátújfalusi szövetkezet csoportvezetője —, de mit szóljanak a zahoriak, ahol a rendekben kicsírázik a gabona. — A félkereszteknek sem használ az esős idő. — Mi tagadás, csírázik a gabona. — Miért nem hordták kazalba? — Mert sok munkaegységbe került volqa. Közben berreg a telefon, a leszenyei ÁG igazgatósága jelentkezik. — A maguké az a több száz félkereszt a leszenyel határban? — kérdezzük Hromada Pált, a gazdaság igazgatóját. — Dehogyis kérem, — hangzik a válasz. — Mi már rég elfelejtettük (ČTK) — A prágai statisztikai és nyilvántartási, nyomtatványok kiadóvállalatában most készítik az elsőt a 11 kerületi kiadvány közül. E kiadványokban az 1961. évi népszámlálás eredményeit teszik közzé. A szakemberek két éven át dolgozták fel az adatokat, amelyeket eddig csak a szaksajtó közölt. A kiadványok analitikai része feltünteti a kerületek fő problémáit, a táblázatokat tartalmazó rész pedig a statisztikai adatokat tartalmazza. A kerület összefoglaló gazdasági jelA folyóirat augusztusi 16. száma vezércikkben és cikksorozatban méltatja a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét, harcos hagyományait. Iparunk időszerű kérdéseivel: a termékek minőségével és a termelés műszaki színvonalával külön fejezet foglalkozik. A mezőgazdasági tárgyú írások közül a Használjuk fel az új foraz aratást és a cséplést. Segített az új technológia, már 50 hektár földet előkészítettünk vetés alá. Segítünk a szövetkezetnek Is, mert ha így megy a C9éplés, talán még októberig ls eltart ... Tovább haladunk az Ipoly mentén. Klinko István, az lpolykeszi szövetkezet agronómusa is mosolyog. — Mi ís rég elfelejtettük már az aratást és a cséplést. Minden erővel készülünk a vetésre. Hasonló jó hangulatban találjuk jarabka elvtársat az ipolynyéki HNB titkárát is. — Minden traktort bevetettünk a munkába. Vetjük az őszi árpát, egyszóval indulunk. Szórjuk a műtrágyát. Mit mondjak a lemaradóknak? Az aratás nálunk is elég nehéz volt, de megbirkóztunk a munkával, mert az új technológiát alkalmaztuk. Ahány falu, annyiféle munkaszervezés. Szomszédokról van sző. Az egyik faluban tíz nappal ezelőtt befejezték a cséplést, a másikban még most is dolgoznak. Egyes helyeken már indulnak a vetőgépek, máshol keresztekben csírázik a gabona. Vajon megengedhető-e az Ilyen hanyagság? Az elmaradó szövetkezetek váltig hangoztatják, hogy sok gabonát kell eladni és gyengék a hektárhozamok. De vajon becsületükre válik-e, ha az idei gyenge termés egy része a határban megy tönkre?!... Balla József lemzésén kívül a népszámlálás eredményeinek elemzését és a kerület 1980-ig terjedő fejlesztéséről szóló adatokat tartalmazza. Első ízben teszik közzé az egyes községek fő mutatóit. A háromszáz oldalnyi terjedelmű közleményekben tárgymutató is lesz. Az első kiadvány szeptemberben jelenik meg az észak-csehországi kerületről. A további kiadványok fokozatosan 1964 márciusának végéig jelennek meg. mákat a mezőgazdaságban és a Gyorsabb a hárommenetes aratás címen megjelentek érdemelnek nagyobb figyelmet. A folyóiratban továbbá a nemzetközi kommunista mozgalom fő irányvonalának kérdéséhez olvashatunk hozzászólást, valamint ismertetést a KGST tagállamai gazdasági együttműködésének fejlődéséről. CiSifESj Csúcsteljesítmény A mafálisok és a zöldben rendezett ifjúsági sportdélutánok legmulatságosabb műsorszámai nem a gyorsasági és a kitartási, hanem sokkal inkább a „lassúsági versenyek" — amikor mondjuk a kerékpározók abban vetélkednek, ki ér később célba ...?! — Az ilyen versengést persze senki sem veszi komolyan, s csak a közönség vldítására szolgál. Persze, ha a postahírlapszolgálat rendez lassúsági versenyt az újságkézbesítésben, az már az olvasókat nem „vidítja", hanem fa vidítja szó második hangzóját á-val). Mit tapasztaltam folyó év augusztus 23-án a fülaki vasútállomáson... ?! Fél hat után pár perccel, amikor a reggeli váltásba induló munkásokkal a vonat befutott a nagyállomásra, a posta-hírlapszolgálat elárusítóhelyén már széltében kínálták a portékát... Az elárusítóhely nyitott ablaka előtt sokan megálltak, s ezt-azt, ki gyufát, kl egy pakli dohányt vásárolt ... újságot senki sem. Erre lettem figyelmes. Megvártam, amíg hozzáférhetővé válik a kisab-. lak, s kértem egy friss, aznapi lapot: Pravdát, Of Szót vagy Rudé právót — magyaráztam. Az elárusítónő azonban csak a fefét ingatta s vidító válaszát já-val

J eképpen fogalmazta: csak fél kilenc után..A Az újságok pedig már két és egynegyed órája, ott voltak az állomáson, az elárusítóhelytől tíz lépésre; az állomásépület végében lapultak két kézikocsiban ... Az elárusítóhelyen azért még az előző napiakat kínálták, s a frisseket még csak két és háromnegyed óra múltán szándékoztak áruba bocsátani.. .1 Megfejthetetlen talány: A lapkiadóvállalat Bratislavából öt óra alatt továbbítja az újságot Fülekre, s amikor itt ezeket átveszi a postahírlapszolgálat, az állomásépület végéből az elárusítóhelyig számított tíz métert több mint négy óra alatt teszi meg a Bratislava—Fülek közötti közel háromszáz kilométert öt óra alatt befutott úfság ... I? Figyeljék meg, kérem, a csigát, másodpercenként még az is gyorsabban halad egy fél milliméternél... A füleki posta-hírlapszolgálat kezében nagyobb utat tesz meg az újság egy másodperc alatt — pontosan egy tizedmilliméterrel .. .1 -él A jó termés egyik alapvető feltétele, a szakszerűen végzett talajművelés. A Stará Haliéi Állami Gazdaságban a tarlóhántás mellett megkezdték a középszántást is. Pavel Vorad DT traktorával naponta 4 hektárt szánt fel. (Németh János felvétele) Kiadják a kerületek statisztikai adatait Megjelent a Pártélet legújabb száma ÜJ SZÖ 4 * 1983. augusztus 30.