Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-30 / 239. szám, péntek

Á legnagyobb tüntetés az USA történetében 200 EZER EMBER LINCOLN EMLÉKMÜVE ELŐTT • A FEHÉREK RÉSZT VESZ­NEK A NÉGEREK JOGAIT KÖVETELŐ TÜNTETÉSEN • A NÉGER SAJTÓ: NEM VÁRHATUNK CSODÁT, DE FOKOZNUNK KELL A HARCOT Washington diplomáciai és hiva­" tali negyede a kora reggeli éráktól teljesen megváltozott. Autóbu­szok százai, autók ezrei, különvona­tok és repülőgépek érkeztek az Egye­sült Államok valamennyi részéről a fővárosba. E nagy forgalom napköz­ben sem csillapult. Az autóbuszokon hatalmas feliratok: Baltimore, Chica­go, Gary-acélművek, Pittsburg, de ugyanitt még távolabbi államok nevei is olvashatók. Washington hatalmas emlékműve előtti óriás füves térsé­gen egybegyűltek lelkesen üdvözöl­nek minden újabb érkezőt. Tizenegy óra tájban a rendezők je­lentik, hogy a résztvevők száma el­érte a százezer főt. De még több száz autóbusz útban van. Az egybegyűlt tömeg lelkes ünneplésben tört ki e hlr hallattán. Átmegyünk a téren s kellemes meglepetéssel látjuk, hány haladó szellemű fehér-amerikai jött el néger testvéreivel, hány szakszer­vezeti tag van jelen, hány különbö­ző felekezetekhez tartozó pap. A táblák, feliratok, zászlók élénken tükrözik a négerek harcának sajátos­ságát és sokrétűségét. A szakszerve­zeti tagok egyforma munkajogokat követelő táblákat visznek, más cso­portok viszont a polgári jogokért ví­vott harc jelszavait hangoztatják. Szá­mos zászlón egyházak és egyházi szervezetek neve látható és itt-ott szent képek is. Az autóbuszok újabb és újabb tö­megeket öntenek magukból a térre, közöttük számos énekest és művészt is. Nem egy közülük a kedvelt spiri­tuálékat énekli, a százezres tömeg Washingtoni tudósításunk: ütemesen tapsol hozzá. Csak egy szo­morú hlr homályosítja el a jelenlevők hangulatát.: Meghalt a négerek jo­gaiért folyó küzdelem nagy harcosa Dubois, a tudós. Felállással adóznak emlékének. 12 óra előtt két ágban megindul a menet, amely már 200 000 főre gyara­podott. Abraham Lincoln fehéren ra­gyogó szobra felé tartanak. Lincolnt szeretik a négerek, mert az ő érde­me, hogy száz évvel ezelőtt megszün­tették a rabszolgaságot. Minden ol dalról hallatszik a lassú, méltóságtel­jesen hömpölygő dal, amely a nége­rek himnusza lett, a „We shall over­come". Az emlékmű előtt emelvény van a vendégek és a szónokok részére. Taps üdvözli a 150 kongresszusi tagot — a kongresmanok mintegy harmada el­jött. Egymás után emelkednek szólás­ra a néger szervezeteket, a szakszer­vezeteket és az egyházi szervezete­ket képviselő szónokok. Egyesek új­ból megrendítő tényeket sorolnak fel a déli államokban uralkodó helyzet­ről. John Lewis Horge, a Néger Diákok Szervezetének elnöke bírálja a Ken­nedy kormányt s a polgári jogok tör­vényét elégtelennek minősíti, mert, mint mondja, nincs benne olyan cik­kely, amely a négereket megvédel­mezné a rendőrség brutalitásától, megvédelmezné attól, hogy rendőrku­tyákkal és vízsugárral rontsanak rá akkor is, ha békésen tüntet. i ffimtgi utiríétteUS t' t ha'C potpO 1"!* Hit- '«! ' 4 r/gtr 'atsssíff 860 'rína ttar • ÍBblľ :,:».iw« s Y / -K* tr agtj'z jitirno* takt*** r9V w '"'M >.,/« A néger lakosság az USA-ban 18,9 millió fő, vagyis az összlakosság 10,5 százalékát képezi. A négerek zöme — mint ahogy ezt térképünk is mu­tatja — az Egyesült Államok keleti területein él. (TERRA) A korlátlan lehetőségek országában hosszú az út az egyenjogúságig Az USA elnöke fogadta a négerek szabadságharcának vezéreit Washington (CTK) — A washing­toni Lincoln-emlékmű előtt tüntető fehér és fekete arcbőrü amerikaiak hatalmas manifesztációja után Ken­nedy, az USA elnöke fogadta a nége­rek egyenjogúsításért síkraszál lók mozgalmának vezetőit, akikkel több mint egy óra hosszat tárgyalt. A be­szélgetés után közzétett nyilatkozat­ban Kennedy elnök kijelentette, hogy „a Washingtonba menetelők a pol­gári jogok védelmében nagyon hatha­tósan támogatják húszmillió amerikai néger ügyét." A nyilatkozat a továb­biakban hangsúlyozza, hogy bár a mindenki számára egyenlő lehetősé­gek biztosítására Irányuló törekvé­A katolikus egyház a régi úton Róma (CTK) — Raimondo Manzini, az Osservatore Romano című lapnak, Vatikán hivatalos lapjának főszer­kesztője az Epoca című olasz képes hetilapnak adott interjújában igyek­szik korrigálni az elhunyt XXIII. Já­nos pápa tevékenységével és politiká­jával kapcsolatos nézeteket. Mint is­meretes XXIII. János pápa politiká­ját realizmus és a különböző társa­dalmi rendszerű államok közötti meg­értés jellemezte. Raimondo Manzini szándékosan hangsúlyozza mindazokot a kérdése­ket, amelyek elválasztják egymástól a „katolikus és a kommunista vilá­got" és kijelenti, hogy „az Osservato­re Romano és a vatikáni rádió ál­lásfoglalása a kommunizmussal és a marxizmussal szemben egyáltalán nem változott". sek nem új keletűek, az USA lakos­sága most különösen tudatosítja, „gyorsabban kell haladni a kitűzött célok felél" Kennedy ugyanakkor ki­jelentette, hogy az USÁ-nak még „hosszú utat" kell megtennie e cé­lok felé. A kormány állandóan erra törekszik hogy biztosítsa a négerek nagyobb arányú foglalkoztatottságát s a munkaadók ne tegyenek különb­séget a fehér és színes bőrű dolgo­zók között, mert szerinte ezek a washingtoni menetben részt vevők legfőbb célkitűzései. A kormány megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében is, hogy a kongresszus hagyja jóvá a polgári jogok biztosí­tásáról szóló törvényt. Kennedy el­nök „nagy megelégedéssel vette tu­domásul a négerek egyenjogúsításá­ért síkraszállők manifesztáclójának békés, méltóságteljes lefolyását. A fajüldözők és a gyarmatosítók kudarca Róma (CTK J — A turisztikai és idegenforgalmi kérdésekről tárgyaló első nemzetközi konferencia szerdán este határozatot hagyott jóvá, amely kimondja, hogy Portugália és a Dél­Afrikai Unió képviselőinek részvétele „nemkívánatos és nem megfelelő". A konferencia most megkezdi tu­lajdonképpeni programjának „a tu­risztika fejlesztésére szolgáló intéz­kedéseknek" megtárgyalását. A kon­ferencián, amelyet az Egyesült Nem­zetek Szervezetének és az ENSZ gaz­dasági és szociális tanácsának kezde­ményezésére rendeztek — több mint száz küldöttség vesz részt. N. Sz. Hruscsov elutazott Brionirdl Wilkins, a színes bőrűek felkarolásá­ra alakult nemzeti szövetség elnöke, óva int attól, hogy korlátozzák és gyengítsék az elnöknek már amúgy enyhe javaslatát. Felszólalt a zsidó polgárok képvi­selője ls, aki átélte a hitleri kon­centrációs táborok borzalmait s fel­hívja az amerikiaiakat, hogy ne le­gyenek „csendes megfigyelők" ott, ahol ilyen méltánytalanság folyik. Dr. King pap a négerek legkedvel­tebb vezére kijelenti: eljött íz ideje annak, hogy népünk a faji igazságta­lanság korából felemelkedjék a test­vériség sziklájára. Dr. King meleg szavakkal értékeli a fehérek nagyszá­mú részvételét és hangsúlyozza, hogy az igazságtalanság ellen minden fajú embernek küzdenie kell. Késő délután oszladozik a gyüleke­zet ugyanolyan fegyelmezetten, mint ahogyan reggel összegyűltek. Ilyen erővel szemben nem mernek fellépni a provokatőrök sem. Százezrek térnek vissza ismét otthonaikba. Elégedetten távoznak, mert Washingtonban meg­mutatták erejüket és egységes aka­ratukat, de azért nem táplálnak illúziókat. A Washington American cí­mű néger lap a következőket írta: „Az óriási tüntetés hatása sokkal na­gyobb, mint csupán a kongresszus felszínének felkavarása, de csotiákat még nem várhatunk. Harcunkat fo­kozni kell." Emil Síp Az USA szenátusának külügyi bizottsága JÓVÁHAGYTA A MOSZKVAI EGYEZMÉNYT Washington (CTK) — J. William Fulbright, az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke szerdán a bizottság titkos ülése után kijelentet­te az újságírók előtt, hogy a bizott­ságban Rusk államtitkár még vála­szol a szenátorok néhány kérdésére a légkörben, a világűrben és a víz­alatt folytatott atomfegyver-kísérletek eltiltására vonatkozóan. Az államtit­kár felhívta a bizottságot, hogy „ne veszélyeztesse a szerződést formális kikötésekkel". A bizottság jóváhagyá­sa után, amelyre e napokban kerül sor a szenátus plénumában még e hé­ten, vagy a jövő hét elején megkez­dődik a szerződésről szóló vita. Fulbright szerint a szenátus tárgya­lása kb. két hetet vesz igénybe. A külügyi bizottság 18 szavazattal egy ellenében tegnap jóváhagyta a moszkvai atomcsendszerződést. az indiai—amerikai szerződést Delhi (CTK) — India és az USA kormánya Jelenleg ' is tárgyal annak az egyezménynek a felülvizsgálásá­ról, mely szerint India eredetileg en­gedélyt adott az Amerika Hangja rádióadó létesítéséhez az ország te­rületén. Nehru miniszterelnök kije­lentette, hogy az indiai kormány nem hagyta Jóvá azt az egyezményt, ame­lyet Nawab Singh, az indiai tájé­koztatás* és rádióügyi minisztérium titkára s az USA delhi nagykövetsé­gének képviselője július 9-én Irt alá. Indiában a lakosság legszélesebb köreiben bírálták az említett egyez­ménybe foglalt feltételeket s Joggal mutattak rá arra, hogy amennyiben India rendelkezésre bocsátja terüle­tének egy részét az USA imperia­lista propagandáját szolgáló szerv­nek, úgy ez szöges ellentétben áll az el nem kötelezettségi politikával. n|é|h|á|n A MOSZKVAI csehszlovák nagykö­vetségen Miloš Paris, Csehszlovákia ügyvivője a Szlovák Nemzeti Felke­lés előestéjén ünnepi estet rendezett. (CTK J JOHN LYNG, Norvégia új konzer­vatív miniszterelnöke első sajtókonfe­renciáján kijelentette, hogy kormánya nem folytat majd reakciós és mun­kásellenes politikát. A kül- és nem­zetvédelmi politikában nem lesznek változások. (CTK) WHITE SANDS rakétatámaszponton Oj Mexikóban kísérletileg felbocsá­tották egy hordozó-rakéta első lép­csőjét. A rakéta elvesztette a kap­csolatot a földi ellenőrző állomások­kal. (CTK) A SUGÁRZÁSI ÖVEZET, mely ta­valy a nagy magasságban végrehaj­tott amerikai atomkísérletek után ala­kult, még körülbelül 10 évig megma­rad. A fizikusok úgy vélik, hogy (Folytatás az 1. oldalról) lére vonatkozott. Az újságíró N. Sz. Hruscsovtól is megkérdezte, tervbe vette-e részvételét ezen az ülésen. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke azt válaszolta, hogy ezúttal nem vesz részt az ENSZ közgyűlésé­nek ülésén. Arra a kérdésre, látogatást tesz-e Hruscsov elvtárs a Kubai Köztársa­ságban, a minisztertanács elnöke tré­fásan kijelentette, hogy amennyiben Kubába utazna, azt még Idejében közli az újságokban s a hírt az új­ságírók majd elolvashatják. Önöket azonban nem engedik oda — mon­dotta az amerikai újságíróknak. Az USA ugyanis „szabad ország", s ép­pen ezért nem ad repülőjegyet azok­nak, akik Kubába szeretnének utaz­ni. Önök azonban a Szovjetunióból utazhatnának, ott ugyanis kapnának repülőjegyet. Arra a kérdésre, hogy Jugoszláviá­ból hazatérve félbeszakítja-e útját Budapesten, Hruscsov elvtárs taga­dóan válaszolt. Egy további kérdező az iránt ér­deklődött, hogy Jugoszláviának az el nem kötelezett országokhoz fűződő kapcsolatai nem veszélyeztetik-e a Szovjetunió és Jugoszlávia együttmű­ködését. — Azonos az ideológiánk — vá­laszolt a kérdésre a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, — majd így folytatta: —, s míg a különböző tömböket csak átmeneti, ideiglenes jelenségnek tekinthetjük, a marxiz­mus—leninizmus tartós alap. A nem túl hosszú beszélgetés befe­jezéséül N. Sz. Hruscsov és J. B. Tito pohárköszöntőt mondott. „A békéért síkraszálló erők össze­fogására emelem poharam" — mon­dotta N. Sz. Hruscsov pohárköszön­tő jében. Hruscsov a moszkvai egyezményről és a szovjet-japán viszonyról nyilatkozott a japán sajtó képviselőinek Moszkva (TASZSZ) — A Mezs­dunarodnaja Zsizny legfrisebb szá­ma közzétette azokat a válaszo­kat, amelyeket Hruscsov szovjet miniszterelnök adott a japán lap­szerkesztők és kiadók egyesülete képviselőinek kérdéseire. A nukleáris kísérletek részleges tilalmát kimondó egyezménnyel kap­csolatban Hruscsov kijelentette: „Ez az egyezmény megnyitja az utat újabb megállapodások előtt a nagy jelentőségű nemzetközi kérdé­sekben, mindenekelőtt a leszerelés kérdésében és a német kérdés bé­kés rendezésében". A leszerelés távlataira vonatkozó kérdésre adott válaszában Hruscsov rámutatott: „Vajon megvalósul-e a leszerelés, és ha Igen, mikor? — e kérdés eldöntése mindenekelőtt az összes népek, az összes jóakaratú emberek erőfeszítéseí'.ől függ. Ha ők szervezettséget, állhatatosságot tanú­sítanak, ha olyan politikát követel­nek kormányaiktól, amely biztosít­hatja a leszerelési egyezmény megva­lósítását, ha leváltják azokat a kor­mányokat, amelyek nem hajlandók erre, és új embereket állítanak he­lyettük — márpedig a nép mindenre képes, a néptől függ minden —, nos tehát, ha a népek képesek ilyen áll­hatatosságot, megértést és céltuda­tosságot tanúsítani, akkor a lesze­relési egyezmény valósággá válik". Az újságírók további kérdéseire válaszolva Hruscsov elvtárs hangsú­lyozta: „Ha Japán vezető körei In­tézkedéseket tennének a japán terü­leten levő, az ország valamennyi szomszédja számára háborús veszély forrását jelentő külföldi katonai tá­maszpontok megszüntetésére, és visz­szatérnének az 1956. évi szovjet—ja­pán nyilatkozatba foglalt, a két or­szág közötti békét és jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartó Irány­vonalra, ezzel kétségkívül új helyze­tet teremthetnének az országok kö­zötti problémák rendezéséhez". A szovjet—Japán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődéséről Nyikita Hruscsov elmondotta, hogy kölcsönös érdeklődésre tarthat szá­mot a Japán technikai berendezések és egyéb anyagok felhasználása a szibériai és távol-keleti ipar fejlesz­tésében. „Mi hajlandók lennénk ezen a területen olyan üzemeket létesíte­ni, amelyeknek termékeire Japánnak szüksége van, ha a japán társaságok részletvisszafizetés alapján rendelke­zésünkre bocsátják az ehhez szüksé­ges műszaki eszközöket és egyéb anyagokat" — mondotta Hruscsov. „Ami a légi közlekedést illeti, a ml álláspontunk az, hogy állandó lé­iTTTTil lllllll nagy veszélyt jelent az űrhajósokra. (CTK J FRANCIAORSZÁGBAN a tartalékos tisztek és altisztek szövetsége tiltako­zó nyilatkozatot adott ki a francia fegyveres erők „együttműködése" el­len a nyugat-németországi Bundes­wehrrel. (CTK) A NfiMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBA augusztus 16 és 22 kő­zött további 229 nyugatnémet állam­polgár települt át. (CTK) KUALA LUMPURBAN hivatalosan bejelentették, hogy a Malaysia Állam­szövetség kihirdetését augusztus 31­ről szeptember 16-ára halasztották. (CTK) SATO, a Japán tudomány és tech­nika kormányhivatalának igazgatója bejelentette, hogy Japán legkésőbb öt év múlva mesterséges holdat bocsát fel Föld-körüli pályára. (CTK) gi járatot kellene Indítani a Szovjet­unió és Japán között. Ez ésszerű és előnyös lenne mindkét fél részére" — fűzte hozzá a szovjet kormányfő. A laoszi helyzetről szólva, Hrus­csov elvtárs, megállapította: „Az amerikai külügyminisztérium nemré­giben nyíltan beismerte, hogy az Egyesült Államok hadianyagokat szállít Laoszba. Ezenkívül az ameri­kaiak és SEATO-beli partnereik nagyszabású erődemonstrációkat tar­tanak a laoszi határ mentén. Nem­régiben zajlottak le thaiföldi terüle­ten, Laosz közvetlen közelében a SEATO eddigi legnagyobb hadgya­korlatai amerikai—thaiföldi—angol csapatok és más SEATO-tagországok csapatainak részvételével. Természe­tesen az amerikai csapatoknak a laoszi határok közelébe való átdobá­sához, amint az elmúlt év májusában is, a Japán területen levő amerikai katonai támaszpontokat használták fel. Így például az 53-as számú ame­rikai egységet Ökinawáról irányítot­ták a hadgyakorlat színhelyére. Az Ilyen cselekmények, amelyek ellent­mondanak a genfi megállapodások* nak, kétségkívül a laoszi helyzet bo­nyolódásához vezetnek, és bátorítják azokat az erőket, amelyek ebben az országban a béke és a semlegesség ellen lépnek fel". A Kínai Kommunista Párt, valamint az SZKP és más kommunista pártok közötti nézeteltérésekről Nyikita Hruscsov a következőket mondotta: „Ml a magunk részéről megtet­tünk és a Jövőben is megteszünk mindent, hogy tekintet nélkül a fenn­álló véleménykülönbségekre, megál­lapodjunk és megszilárdítsuk az SZKP és a KKP, a szovjet és a kínai nép közötti kapcsolatokat". A LEGVESZÉLYESEBB GYŰJTŐ FEJ (Vilcsek Géza rajza')] 1983. augusztus 3. * ÜJ SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom