Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-25 / 234. szám, vasárnap

Már most gondolnak a télre Ä CSKP XII. kongresszusának üzeme címmel kitüntetett melníky villany­erőműben az idei télen a teljesítmény tervet elsősorban azért tudták telje­síteni és túlszárnyalni, mert elegendő tüzelőanyag-készlettel rendelkeztek. Már most gondolnak a közelgő télre, s igyekeznek elegendő szenet tárol­ni. Az erőmű melletti szénraktárakban már 220 000 tonna tüzelőanyag van s augusztus végéig további 30—40 ezer tonnát helyeznek itt el. Képünkön bulldózerek segítségével rakják fel a szenet, (jifí Finda felvétele — CTK] A felhívás nyomán Ä CSKP KB és a kormány mezőgaz­dasági irányító bizottságának felhí­vása a tejtermelés fokozására vissz­hangra talált a gajaryi szövetkezet fejőgulyásai és állatgondozói körében. A szövetkezet állattenyésztői vállal­ták, hogy a tavaszi hónapokban a hiányos tákarmányózás következtében beállott 30 000 literes elmaradásukat az őszi hónapokban kiegyenlítik és tejfelvásárlási feladatukat 34 000 li­terrel túlszárnyalják. A tejtermelés tartalékainak feltárásában jelesked­nek a Dolná Krupa-i szövetkezetesek Is, december elsejéig 60 000 liter tej­jel teljesítik túl árutermelésüket. A Csehszlovák Televízió a következő tanévben a nagyobb gyermekek számára néhány új műsort sugároz. Az egyik ilyen szórakoztató s egyben oktató mű­sor lesz a „Kazetta" ciklus, valamint a „pályát választunk" sorozatban rend­szeresen riportokat közvetítenek külön­féle tudományos és műszaki munkahe­lyekről stb. A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZ ba­lettkara októberben tízhetes__ előadó körútra Indul az Egyesült Államok­ba. Milan VoSmik rendező új színes gyer­mekfilmet forgat, melynek címe „Apu­ka, szerezz egy kiskutyát". NEPÁLBAN érvénybe lépett a több­nejüséget tiltó törvény. Kivételt ezen­túl csak akkor tesznek, ha az első feleség gyógyíthatatlan beteg, vak, vagy süket, illetve 10 év alatt nem szült gyermeket. Az ostrava-karvlnál Július Fučík Bá­nyában üzembe helyezték a 25. szén­kombájnt, egy csehszlovák gyártmányú KNV 31 típusú gépet. „ZÖLDSÉGCIGARETTÁT" javasol a dohányosoknak az Amerikai Rákkuta­tó Intézet. A cigaretta összetétele: káposztalevél, pitypang, répalevél és petúnia. Remélik, hogy a nikotin nél­küli cigaretta beválik. A dohányosok még nem nyilatkoztak... Kvétnica pri Tišnove-ben, ahol a Pfe­mysliek Idején ezüstöt bányásztak, ké­sőbb pedig a nyugati oldalon aranyat Is leltek, még ma is gazdag féldrágakő-, főként ametiszt-, achát-, fluorit­lelőhelyek vannak. Kvétnlcében talál­ható a legmélyebb morva szakadék ls, amely 77,5 méternyire végződik a föld felszíne alatt. ÖTÖDSZÖR születtek ikrek a Sid­neyben lakó Struthers-családban. A 44 éves anyának 14 gyermeke van. Eddig már több mint 20 000 láto­gató tekintette meg az „Észak-ame­rikai Indiánok" című kiállítást, amely az Idén tavasszal nyílt meg a prágai Náprstek Múzeumban. A KURSZKI CSATA huszadik év­fordulójára dokumentumfilm készült a haditudósítók eredeti felvételei alap­ján a moszkvai Központi Dokumen­tumfilm Stúdióban. A HORGÁSZOK dobó-világbajnoksá­gát augusztus 30-án és szeptember ,1-én rendezik meg Zürichben. A prágai Kovošrot vállalat dolgozói az első félév folyamán 8 százalékkal túlszárnyalták a termelési tervet, Így népgazdaságunknak több mint 35 000 tonna hulladékacélt, 5200 tonna önt­vényt, 2523 tonna színes fémet stb. biztosítottak. "^ nasiaina Miért hazudik a gyerek ? Azért mert... De engedjék meg, gyorsan megérzi, mikor hazudnak S hogy előbb egy kérdést tegyek fel. Miért hazudnak a felnőttek „ha ke­res valaki, mondjátok, hogy nem va­. gyok otthon". „Nem volt időm elmen­szülei. Az úgynevezett illendőségi tár­sasági „szépítéseket" elvnek minősi­ti s úgy érzi, vannak olyan helyze­tek, amikor szabad hazudni s ezt ni, de az asszonynak azt mondtam, rendszerint ki is használja. Hogy mi­hogy már nem volt". „Gyerünk sétál- lyen gyorsan tanulja meg a gyermek junk egy kicsit, otthon majd azt megkülönböztetni az igazságot a va­lótlanságtól, az összefügg értelmi ké­pességével. Körülbelül a hatéves kor a határ. Rendszerint ettől a kortól beszélhetünk a szó igazi értelmében hazugságról. Hogy igazat montiion a gyermek, mondjuk, hogy gyűlés volt". „Péterke, menj szépen haza, nekem még vala­mit el kell intéznem". Milyen gyak­ran oldják meg ilyen formán a konfliktusokat, sokan már nem ls ér­zik, hogy hazudnak. Máskor meg olyan felnőttekkel találkozunk, akik ennek alapvető feltétele a szülők mindenről szépítve, nagyítva beszél- közti jó viszony. A cstelád kiegyensú­nek, talán azért, hogy kiküszöböljék j y 0zott élete a szülők példaadásával kisebbségi érzésüket, vagy talán azért, hogy szórakoztassák a társasá­got. Sok gyerek nő fel Ilyen környezet­ben, talán alapjában véve nem ls rossz emberek között. Ehhez még hozzájárul a szülők és barátok, szü­lők és tanítók nézetei közötti ellen­tét. A tanító mást mond az istenről, az emberi kapcsolatokról, az ember származásáról, vagy a politikai hely­zetről. Helytelen lenne úgy gondol­kodni, hogy a gyerekeknek szilárdabb és jobb elveik lesznek, mint a körü­löttük élő felnőtteknek. A gondolati és értékelő káoszból leggyakrabban saját maguk számára keresnek előnyt. Mikor nevezhetjük a gyermek Igaz­együtt hatásosan hozzájárul a gyer­mek becsületes és Igazmondó egyéni­ségének kialakulásához. Az a gyer­mek, aki tudja, hogy szülei nincsenek jó véleménnyel róla, kevésbé akar jó lenni. Fontos szerepet játszik, hogy a gyermek egyenlő akar lenni a fel­nőttel. Buzditólag liat rá, hogy igaz­mondásával elismerést vívott ki a családban és később barátai között. A hazugság ezzel szemben újból a kisgyermek szerepébe liiki őt. Sokan célravezető ndvelési mód­szernek tartják a félelmet. Márpedig ez a legnagyobb tévedés. A félelem elferdíti a jellemet « nemegyszer a hazudozás előidézője. Ugyanakkor a sokszor indokolatlanul és szigorúan ságtói távol álló mondásait hazug- megbüntetett gyerm eft l s „emegy­ságnak. Az iskola előtti éveket ugy ö 67 O J jellemezhetnénk, mint egy műhelyt, ahol állandóan csiszolódik a fantázia és a valóság közti különbség, a mese­világ és a valódi élet ellentéte. Mind­kettő szükséges. És ha megértjük a szer a hazugságban talíl menedéket. A szülőknek éppen ezért a fegyelme­zést illetően tudomásul kell venniük, hogy a hazugságért kapott büntetés­sel még nem válik igazmondóvá gyer­gyermek lelkivilágát, nincs ellent- mekük, esetleg csak agyafúrtabbá, mondásban ez a két pólus. gyakorlottabbá a hazugságban. Sok Gyakran, ha a gyermek valótlan él- esetben nagyon is célravezető az a ményekről beszél, könnyen megért- szülői eljárás, mely tudtára adja hetjük az okát. A gyerriiek bele tud- gyermekének, hogy tettín érte a ha­ja magát élni bizonyos helyzetbe Z Ug Ságon, azonban megértve ennek s megbántanánk azzal, ha kételked- okát, lehetőséget ad arr», hogy ha­nénk beszédében. A szülők részéről az lenne a leghelytelenebb álláspont, ha ilyenkor a gyermeket hazugnak neveznék. A kislánynak vagy a kis­fiúnak éreznie kell, hogy a szülei se­sonló eset ne ismétlődjön meg. E téren fontos a felnőttek példa­mutatása éppúgy, mint a helyes ne­velési módszerek alkalmazása. S a példamutatáson és a nevelésen túl gítenek neki a helyes út megkere- f, , , , ,, ...... sésében s ezt nem kiabálással, kine- Dlzm IS keU a italokban, hogy ez­vetéssel helyettesítik. A legfontosabb álta l érezzék és tapasztalják, hogy a a példaadás. Az a gyermek, aki gýak- felnőttek a becsületességet és az ran nem tudja megkülönböztetni a igazmondást többre értékelik, mint a hazugságot a valóságtól, nagyon hazugságon szerzett előnyöket. I. S. A Szlovák Nemzeti Felkelés, s o csehek és szlovákok közös államának megújulása ( r t a : dr. MILOŠ GOSIOROVSKY, egyetemi tanár, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező iagja A szlovák nemzet és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság egész né­pe a Szlovák Nemzeti Felkelés 19. évfordulóját ünnepli. Bár a „tizen­kilences" nem kerek szám, az idei évforduló mégis különleges Jelentő­ségű. Ezt a jelentőséget az adja ne­ki, hogy népünk és a tudományos dolgozók (főként történészek] a CSKP XII. kongresszusa után első ízben emlékeznek meg 1944 őszének dicső heteiről. A CSKP 1962 decemberében tartott XII. kongresszusa volt az, amely a CSKP KB 1963 áprilisi ülésével egye­temben alapvető lépést jelentett elő­re valamennyi torzítás eltávolításá­ban, amelyet a személyi kultusz ná­lunk, Csehszlovákiában is okozott. Amint arra a Pravda 1963. augusz­tus 1-i számában megjelent cikkében (a cikket az Oj Szó aug. 9-i számá­ban Ismertettük — a szerk. megjegy­zése) dr. Anna Stvrtecká helyesen rámutatott — az elmúlt években a tudományok között talán éppen a történettudomány, a legpolitikusabb társadalomtudományi ágazat volt leg­inkább összefonódva a kultusz tor­zító hatásával, s ennek természet­szerűen meg kellett mutatkoznia a Szlovák Nemzeti Felkelés egyes ol­dalainak megvilágításában ls. A Szlovák Nemzeti Felkelés egyik Ilyen oldala (s ez egyike a legjelen­tősebbeknek} — amelyet egész átér­tékelésével kapcsolatban meg kell világítani —, hogy milyen helyet fog­lal el a Szlovák Nemzeti Felkelés a csehek és szlovákok közös államá­nak megújítására Irányuló törekvés­ben, s mennyiben segítette ezt elő. 1939 tavaszán a Csehszlovák Köz­társaság szétverése mind a cseh, mind a szlovák nemzet nemzeti ve­reségét jelentette. A csefi nemzet a hitleri fasizmus közvetlen megszállá­sa alá került, a szlovák nemzetnek 0z úgynevezett szlovák állam címén & hitleri csatlós jpajal ásó., szerepe ju­tott. A Csehszlovák Köztársaság szétverésének döntő tényezője a hit­rell fasizmus agressziója volt (külső tényező), azonban ebben számottevő szerepet játszott a cseh és szlovák burzsoázia szégyenletes kapitulációja is. A burzsoá Csehszlovákia széthul­lásának egyik további oka volt az a tény — és ezt nyíltan be kell is­merni —, hogy a Csehszlovák Köz­társaság nem cseh nemzetiségű tö­megeinek jelentős része „beugrott" a Hitlerrel „összeesküvő „saját" bur­zsoáziája nacionalista demagógiájá­nak. Gottwald elvtárs erre a veszély­re már 1936 áprilisában figyelmezte­tett a CSKP VII. kongresszusán (a hitleri agresszió előtt a CSKP utolsó kongresszusa), amikor kijelentette: „A cseh burzsoázia tizenhétávi el­nyomó politikája után nem csekély­ség a nem cseh nemzeteket rábírni arra, hogy gondoljanak a cseh nem­zet sorsára is. Nem csekélység, mert ebben a köztársaságban a nem cseh népet elnyomják és ez a nép nem érzi magát itthon." (Klement Gott­wald Művel, VII. kötet, 158. old.) Az 1933—1938-as években az ural­kodó cseh burzsoázia figyelmen kí­vül hagyta a CSKP Intését, hogy a nemzeti elnyomás politikájával a hit­leri fasizmus csehszlovákiai szövet­ségeseinek kezére játszik. Ez szintén egyik oka (ha nem is fő oka) volt Csehszlovákia szétverésének München után és 1939 tavaszán. Ezért nem le­het csodálkozni azon (főként a fa­siszta elnyomás első időszakában, vagyis a Szovjetuniónak a hitleri Né­metország általi megtámadásáig, il­letve egészen 1943 őszéig), hogy még az illegális Szlovák Kommunista Párt agitációjában is nagyon hosszú Ideig nem jelent meg a „csehek és szlo­vákok közös állama megújításának" jelszava, ellenkezőleg felmerült a „szovjet Szlovákiáért" baloldali szek­tás jelszó; sem pedig azon, hogy az 1939—1941-es években a cseh elvtár­sak (CSKP) dokumentumaiban többé­kevésbé csak a cseh nemzethez inté- , zett felhívásokkal találkozunk. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Szlovákiában a kommunista párt legjobb képviselői szem elől té­vesztették a csehek és a szlovákok (mint két közeli testvérnemzet) kö­zös állama új szociális és nemzeti alapokon történő megújításának gon­dolatát. Egyáltalán nemi Azonban ak­kor a londoni rádió és a csehszlovák burzsoá centralizmus néhány kompro­mittált kiszolgálója suttogó propa­gandájának hatása alatt a szlovák nép döntő többsége azt gondolta, hogy Csehszlovákia megújítása ismét csak Beneš visszatértét, Krompachy, Košúty, Polomka stb. idejének visz­szatértét, s annak az alkotmánynak visszatértét jelenti, amely nem ismer­te el az önálló szlovák nemzet létét stb. Ilyen feltételek közepette ez SZLKP akkori, kétségkívül becsületes és derék vezetősége Osoha elvtárssal az élén más propagác'ós és agitációs jelszavakat tűzött ki (igaz, hogy helytelenül!, főként a „szovjet Szlo­vákiáért" Jelszót. Ez a jelszó — szub­jektíven akármilyen jószándék vezé­relte ls — nem volt csehellenes, hi­szen akkor úgy vélték, hogy a Szov­jetunió által felszabadított valameny­nyi nemzet és terület szovjet lesz; a szlovák népnek a legnagyobb szláv nemzethez,* az orosz néphez való szüntelen vonzalmát akkor sem tud­ta megrendíteni sem az úgynevezett szlovák állam fudák nacionalizmusa, sem a londoni emigráció beneši so­vinizmusa —, mégis leszűkítette a fasizmus ellen küzdő valamennyi szlovák harcos frontját. 1943 őszén Smidke elvtársnak Moszkvából való megérkezése után került sor e „baloldali" álláspont leküzdésére, mely már az akkori szakaszban a proletariátus diktatúrá­ját tőzte ki a fasisztaellenes harc végcéljálul. Az SZLKP új Központi Bizottsága (Smidke, Husák, Novo­meský elvtársak] akkor, a hitleri és a rudák fasizmus elleni küzdelemben az összes demokratikus és ellenzéki erő egyesítésére törekedve a fasisz­taellenes' harcra jelentkező további politikai csoportokkal kötött egyez­séget, s így 1943 szeptemberében megalakult a Szlovák Nemzeti Ta­nács, mint a nemzeti felszabadító harc egységes szlovák politikai veze­tő szerve. A Szlovák Nemzeti Tanács lelke a kommunisták voltak, s ez a szerv az ö ösztönzésükre fogadta el 1943 karácsonyán azt a nyilatkozatot, amely világosan és egyértelműen le­szögezte: „Azt akarjuk, hogy a szlovák és a cseh nemzet, mint két legközelebbi szláv nemzet összekössék további sorsukat az új Csehszlovák Köztársa­ságban, a csehek és szlovákok közös államában, az egyenlő az egyenlővel alapelv szellemében." A moszkvai „Československý list" 1943. szeptember 15-1 száma egyik cikkének soralt idézve ez a „szabad szlovák nemzeti élet utáni vágy és a csehek uldalán a szabad szlovák életbe vetett hit" megnyilvánulása volt, amely a szlovák nemzetet ismét teljes mértékben a Szovjetunió leié orientálódó Csehszlovák Köztársaság zászlaja alá vezérelte. E zászló alatt, az új Csehszlovák Köztársaság (mind szociális-gazdasági, mind nemzetiségi szempontból, valamint a Szovjetunió felé orientálódásában) új zászlaja alatt sorakozott fel a szlovák nemzet 1944 augusztusának végén kirobbant dicső fe'kelésben. A szlovák nemzet a fel­kelésben elutasította a klerofasiszta rendszert; megmutatta, hogy soha nem azonosította magát „saját" bur­zsráziájának 1938 őszén és 1939 ta­vaszán követett eljárásával; a felke­léssel az egész világ előtt hitet tett a Csehszlovák Köztársaság megújítá­sa mellett és ily módon segítő kezet adott a testvéri cseh nemzetnek is, amely akkor a brutális hitleri elnyo­más alatt szenvedve még nem tudta nyíltan felemelni szavát a „saját" cseh burzsoáziája árulása ellen, sem pedig a testvéri szlovák nemzettel való újbóli állami egyesülés mellett. A Szlovák Nemzeti Felkelésnek ezt a jelentőségét már akkor, a Szlovák t Nemzeti Tanács 1'944. október 3-i Ban-' ská Bystrica-i ülésén Ján Sverma elv­társ, a CSKP egyik kimagasló funk­cionáriusa „a Moszkvában élő vala­mennyi csehszlovák tényező nevében, akikkel lehetőségem volt beszélni", a következő szavakkal értékelte: „Valamennyi tényező eliítt világos, hogy a Csehszlovák Köztúrsaságnak újból meg kell oldania a belpolitikai kérdéseket is. Elsősorban két legfon­tosabb nemzetünk, a csehek és szlo­vákok viszonyáról van szó. A cseh­szlovák egységről és a szlovák nem­zetnek, mint önálló szlovák nemzet­nek elismeréséről van szó. A mi ál­láspontunk világos: a szlovák nemzet önálló szlovák nemzet, mint minden szláv nemzetnek teljes joga van ar­ra, hogy területének gazdája legyen. Az új köztársaság nem épülhet fel a mesterséges szövetségek és szerző­dések alapjára, hanem mint a három szláv nemzet: a csehek, szlovákok és kárpát-ukránok testvéri köztársasága (akkor — 1944-ben — még nem tud­ták, hogy Kárpát-Ukrajna népe nem­sokára kifejezi az egész ukrán nem­zettel az Ukrán SZSZK keretében va­ló egyesülésére irányuló szándékát — M. G. megjegyzése). Ebben a köz­társaságban Csehországban a cseh lesz az úr, Szlovákiában a szlovák, Kárpát-Ukrajnában pedig az ukrán. Mi valamennyien együtt fogjuk al­kotni és építeni az új államot. Meg­győződésünk, hogy minél szabadab­bak lesznek a nemzetek, annál szi­lárdabb lesz az új Csehszlovák Köztár­saság. Felkelésük nemzetük nagy tettét jelenti, nemcsak a maguk szá­mára, hanem Csehszlovákia számára is. (Sborník Ostavu SNP I. ŕvf., 2. sz. 162. és 106—107. old. Banski Bystrica 1949.) Főként a megújult CsehsMovákia haladó fejlődése szempontjából volt különleges jelentősége már akkor a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. Első­sorban is áthúzta a Beneš vezette londoni cseh burzsoá emigáció összes tevét, amely arra számitolt, hogy a megszállt Csehszlovákia bármely ré­szének felszabadulása után átveszi a hatalmat, a Vörös Hadsereg pedig a Csehszlovák Köztásaság és a Szov­jetunió kormányai között 1943 decem­berében megkötött szövetségi szerző­dés értelmében nem avatkozik be Csehszlovákia belügyeibe! A szlovák (Folytatás a 6. oldalon) 1983, augusztus 2S. * ÜJ SZÖ 5 e

Next

/
Oldalképek
Tartalom