Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-25 / 234. szám, vasárnap

Szabad utat az öntözéses gazdálkodásnak Bodrogközön AMIRE NEM SZÍVESEN EMLÉKSZIK BODROGKÖZ PARASZTSAGA • DERŰLÁTÓ CÉLKITŰZÉSEK A KELET-SZLOVÁKIAI SIKSAG VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK RENDEZÉSÉBEN • TÖLTÉSEK KÖZÉ SZORULNAK A RAKONCÁTLAN FOLYÓK • EGYRE KEVESEBB A BELVIZES TERÜLET, TÖBB A JÓ MINŐSÉGŰ SZÁNTÓFÖLD • AZ ÉPÍTŐK DEREKASAN MEGÁLLJÁK HELYÜKET Motto: „A KELET-SZLOVÁKIAI SlKSÄGON ESZKÖZÜLT VlZSZABÁLYOZAS GYÖKERESEN MEGVÁLTOZTATJA A KERÜLET GAZDÁLKODÁSI RENDSZERÉT, A TÖBB MILLIÁRDOS BERUHÁZÁSOK A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK BŐSÉGES HOZAMAIVAL A JÖVÖBEN MEGTÉRÜLNEK, AMI NEMCSAK A KELET-SZLOVÁKIAI TERÜLET, HANEM EGÉSZ HAZÁNKNAK JAVÁRA VÁLIK." Novotný elvtárs Kelet-Szlovákiában tett látogatásakor mondott beszédéből. Bodrogköz, az ország egyik fontos éléskamrája — így említi a krónika is a Kelet-Szlovákia déli csücskében elterülő, termőföldben bővelkedő vidéket. Délre a Tisza, északról a Latorca és Bodrog határolja. Ennek a tájnak szorgalmáról híres dolgozó parasztsága emberemlékezet óta fáradságos, gyakorta eredménytelen küzdelmet folytatott az évente többször ls megáradt, medréből kilépő folyók vize ellen, vagy pedig a szárazság keserítette életét. Nem várhatnak az égből pottyant „mannára" Űj szocialista nagyüzemi termelési lonmát öltő mezőgazdaságunk óriási támogatást kap államunktól. Évente milliárdos beruházási eszközöket bocsát közvetlenül, vagy közvetve parasztgazdaságunk, mezőgazdasági üzemeink rendelkezésére. Bőven Jut ezekből Kelet-Szlovákiának, többek között Bodrogköznek is. Ennek a vidéknek fejlődésében történelmi jelentőségű pártunk XI. kongresszusa. Itt határoztak azokról a talajjavítási és vízrendezési munkálatokról, melyek megvalósítása után nemcsak a Bodrogköz, hanem az egész keletszlovákiai síkság tényleg fontos éléskamrává változik és képes lesz a mezőgazdasági termékek társadalmi szükségletei jelentős részének kielégítésére. A kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezése folytán — amely 1959 májusában vette kezdetét— 45 ezer ha termőföld mentesül a rendszeres árvizektől, közel 97 ezer ha pedig a belvizek káros hatásától. Lehetővé válik 45—50 ezer ha-on a talajvíz lecsapolása és megközelítőleg 91 ezer hektáron az öntözéses gazdálkodás meghonosítása. A kezdeti nehézségek ellenére általában eredményesen folynak a talaj javítási és vízszabályozási munkálatok. Hazánk legnagyobb vízgazdasági építkezésének dolgozói Novotný elvtársnak, köztársaságunk elnökének június közepe táján Kelet-Szlovákiában tett látogatásakor örömmel számolhattak be lelkes munkájuk eredményeirőL A bodrogközi nagy terjedelmű öntözőrendszer építése a kelet-szlovákiai síkság talaj- és vízrendészetének keretén belül 1962-ben vette kezdetét csaknem 39 millió koronás beruházással, Ss befejezését 1965 első felére tervezik. A Bodrog folyó balpartján Szomotor, Bodrog, Vécs, Kisújlak, Kis- és Nagykövezsd községek határában közel 3000 hektárnyi az a terület, amelyen a vízgazdálkodás rendezése folytán megváltozik a termőtalaj összetétele. Mentesül a felesleges talajés árvizektől, illetve az öntöző berendezéseken keresztül megkapja a szükséges vizet. A vizlecsapoláshoz szükséges csőhálózat beépítését az öntözéses gazdálkodás berendezéseinek építése követi. Megközelítőleg Ifi km hosszú, csaknem két méter mély nyitott árok szeli majd át az említett községek határát, amelyen és az erre kapcsolt csőhálózaton keresztül öt kisebb szivattyúállomás segítségével percenként 400 liter víz folyik rendeltetési helyére. így jut majd nedvességhez a szomjas föld közel 3000 hektáron május, június, július és augusztus hónapokban, amikor a Bodrogközben legkevesebb a csapadék. Tudvalevő dolog, hogy ezen a vidéken jelenleg nem haladja meg a 400 mm-t az évi csapadékátlag, a növényzetnek pedig a vegetációs időszakban legalább 700 mm-es átlagra van szüksége. Ezt a hiányt, illetve a teljes csapadékszükségletet fogja pótolni az épülőben levő öntözőrendszer. Beszéltünk az építő vállalat, a beruházó Kerületi Mezőgazdasági Tervező Vállalat, a kelet-szlovákiai síkság rendezési munkálatainak felügyeletével megbízott kerületi szervek felelős vezető dolgozóival, az érdekelt mezőgazdasági termelő üzemek képviselőivel, az építkezésen dolgozó vezetőkkel és munkásokkal. Ezek alapján nyertünk tiszta képet a bodrogközi öntözőrendszer építésének helyzetéről. * Kezdeti zűrzavar az építkezés körül Nem lehet másképpen jellemezni ezt az állapotot, amely az építkezés megkezdésekor fennállt és a munkálatok folyamatára részben még ma is kedvezőtlenül kihat. Elöljáróban említést kíván az a tény, hogy a harmadik ötéves terv alapján az építkezés megkezdését 1963-ra. tervezték. Viszont a kormánynak az 1962. évi tervre' és költségvetésre vonatkozó határozata feltételezte a bodrogközi öntözőrendszer építésének megkezdését már egy évvel hamarább. Ennek értelmében elhalasztották a nyugat-szlovákiai kerületben a Perec patak körzetében tervezett öntözőrendszer építését és ennek beruházási eszközeit átcsoportosították a szóban forgó s kormányunk által is sürgősebbnek minősített építkezés céljaira. Az építkezés lebonyolításával már 1961-ben a Košice! Mélyépítési Vállalatot bízták ímeg. Ennek a vállalatnak csaknem egy esztendő állt rendelkezésére, hogy a munkálatok megkezdésére felkészüljön. 1961 november 8-án a kormány 50. számú határozata jóváhagyta az építkezés tervezetét. A Mélyépítkezési Vállalat azonban bejelentette, hogy tekintettel az akkori kapacitásra, képtelen ezt a feladatot teljesíteni. A Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság ennek az .érvelésnek helyt adva, az építkezés végrehajtását közvetlenül az év végén — amikor az 1962. évi terv öszszeállítása csaknem kész volt — a Kerületi Mezőgazdasági Talajjavító Vállalatra ruházta. A gazdasági szerződést 1962. február 8-án kötötték meg ezzel a vállalattal, amely felkészülhetetlensége ellenére már januárban közel 150 000 korona értékű munkát elvégzett. Az igaz, hogy az egész 1962. év folyamán nem is okozott különösebb gondot a földmunkák és alagcsövezésl munkálatok végzése. Ez nem jelentett újdonságot a vállalatnak, s nem követelt nagyobb méretű előkészületeket, csupán a gépek és kezelőik átcsoportosítását. Éppen ezért a vállalat sečovcei üzeme, az öntözőberendezés építője — 1962-ben a tervezett négymillió koronán felUl 305 000 korona értékű munkát elvégzett. A baj akkor következett be, amikor az 1963. évi terv műszakilag és szervezésileg egyre igényesebb feladatok teljesítése elé állította az építőket. A kedvezőtlen téli időjárás, s a szükséges felkészülés hiánya imlatt április végéig vajmi keveset dolgoztak. Az objektív akadályok számlájára írt „téli tétlenség" Időszakát ténylegesen a semmittevés uralta. És ekkor követte el az építő vállalat az egyik főbenjáró hibát. Ugyanis nem használta ki ezt az Időszakot arra, hogy az év második negyedévében zavartalanul folyhasson a munka. Pedig lett volna idő bőven a szükséges mennyiségű építkezési anyag és gépi berendezések előkészítésére. Sajnos, nem így történt, és ez a hanyagság megbosszulva magát, rányomta bélyegét az első féléves terv teljesítésére. Csupán 59 százalékra teljesítették az első félévre tervezett munkálatok tervét és közel egymillió 200 000 korona értékű munkával adósak maradtak... Az elégtelen munkaszervezés sajnálatos következményeiről emlékezik meg az építkezésen és a vállalatokban megtartott ellenőrző napokon palrra vetett csaknem minden feljegyzés. Állításunk igazolására néhány példát hozunk fel. Még ez év március 27-én, az ellenőrző napon megállapítást nyert, hogy nem javul a munkaszervezés az építkezésen, hetenként csupán négy napot dolgoznak. Hétfőn és szombaton csak Itt-ott lézeng valaki a munkahelyen. Ľudovít Plavka elvtárs, a vállalati igazgató helyettese ezen az értekezleten az építők nevében ígéretet tett, hogy májustól augusztus végéig két műszakot szerveznek az építkezésen a lemaradások behozása érdekében és üzembe helyezik a 800 000 koronás beruházást képviselő betonozógépet (finisért). Sajnálatos, de minden maradt a régiben. Ogy dolgoznak, mint eddig, és a drága gép ls kihasználatlanul hever az árokban ... Az építővállalat Igazgatója, Puchý mérnök, május 23-án kelt levelében a sečovcei üzem vezetőségét szintén az építkezésen észlelt fogyatékosságok felszámolására utasítja. Kifogásolja a dolgozók szállásain levő egészségtelen állapotokat és az építkezésen uralkodó ösztönösségre, szervezetlenségre figyelmeztet. — „Korábbi utasításaim ellenére nincs biztosítva az építkezésen a feladatok teljesítéséhez szükséges gépi és anyagi felkészültség ..." — olvashatjuk a levélben. Nem soroljuk az igazgatói utasítások további pontjait, mert — ahogy a vállalati igazgató helyettesével folytatott beszélgetésünkből kitűnt — sajnos, végrehajtásuk a vállalat sečovcei üzemében úgyis zátonyra futott. Kint az öntözőrendszer építkezésén szemünk előtt igazolódik be, miért esik olyan sok szó a munkálatok szervezetlenségéről. )ó néhány kilométert kell megtenni, míg bejárjuk az építkezést, de sehol nem találunk tökéletesen befejezettnek mondható munkaszakaszt. Annál több az említett mezőgazdasági üzemek földjeit keresztül, kasul átszelő, csővezetékkel ellátott nyitott árok és egyéb megkezdett, de be nem fejezett földmunka. (A termelő üzemek nem kis bosszúságára.) Ez a körülmény is Igazolja azt az állítást, hogy az épíjő vállalat elsősorban a gyorsabb ütemben végezhető földmunkákra szorítkozik, ami nem okoz különösebb gondot. Talán így akarják behozni szeptember végéig — amire ígéretet tettek — az első félév végéig felmerülő közel 1200 000 koronás lemaradást? És mi lesz az általuk is egyeztetett és jóváhagyott munkaharmonogrammban feltüntetett többi feladat teljesítésével? Egyik kísérőnk, Zampa mérnök — akit a kerületi vállalat májusban küldött ki az építkezésre, hogy segítsen a munka irányításában — azt állítja, hogy szeptember végéig behozzák a lemaradást és a harmonogram szerint teljesítik a többi feladatot ls. Nincs jogunkban kételkedni szavaiban, mivel szervezőképességének gyümölcsei már kézzelfoghatóan érezhetők az építkezésen. Mindamellett szerintünk nem lesz könnyű dolga. Hogy mért? Vegyük elemzés alá az építkezés legfontosabb szakaszain a terv teljesítését és választ kapunk a kérdésre. A többnyire földmunkát igénylő alagcsövezés — vízlecsapolási munkálatok — tervét az első félévben 115, júliusban 135 százalékra teljesítették. Ezen a szakaszon talán az év végére teljesítik a tervet. Ennél a kérdésnél említést kell tenni arról, hogy a bodrogszerdahelyi szivattyúállomás — amelyet néhányszori határidőváltoztatás után augusztus 5-én a Košicei Mélyépítkezési Vállalat részéről már át kellett adni — nincs üzemeltetés alatt. Ennél fogva a már elkészült vízlevezető csatornák tele vannak vízzel, ami nehezíti és gátolja a bodrogközi öntözőrendszer építőinek vízlecsapolási berendezések körüli munkálatait. Márpedig az év végéig kormányunknak erre vonatkozó 950/61, számú határozata értelmében ezeket a munkálatokat be kell fejezni. Ellenkező esetben az öntözőrendszer építésének teljes koncepciója csorbát szenved. A hiányos tervteljesítéssel kapcsolatban is nagyon sok érvelés hangzik el, köztük helytálló is. Ezek egyike például az említett szivattyúállomás körüli probléma is. Nagyon sok megjegyzést hallottunk arra vonatkozólag, hogy az építkezésen kevés a képzett szakember, rossz az építőanyagellátás, nem megfelelőek a leszállított csövek, gyakran romlanak a gépek, kevés, vagy egyáltalán nincs pótalkatrész. Térjünk rá konkrétan a harmonogram szerint a fontosabb tervfeladatok teljesítésének további elemzésére. Két raktár felépítését írja elő a terv. A Bodrog község mellettit Június végén kellett volna befejezni. Ennek az építése alig 40 százalékra áll. A szomotori raktár építését meg sem kezdték, pedig júliusban ezt is át kellett volna adni. Június végére tervezték egy lakóház felépítését. November végére ígérik az építők. A három épület értéke meghaladja a fáimillió koronátIII Az egész évi hétmilliós tervnek ez elég jelentős része! A munkálatok egyik legfontosabb szakasza a fő öntözőárok építése, amely — amint már említettük — csaknem 19 kilométer hosszúságban szeli át az érdekelt termelő üáemek határait és ezen keresztül jut el az éltető víz a Latorcából a szomjas földekre. Ezen a szakaszon áprilisban indult meg a munka. A földmunkálatokkal itt sem volna baj, hiszen 100 százalékon felül teljesítik a tervet. Viszont az árok oldalainak rendezési munkálatait csupán 40 százalékra végezték el és a betonozáshoz hozzá sem kezdtek, ami nagyon káros következményeket vonhat maga után. Többször Jártunk az építkezésen, de a betonkészítő gépet még egyszer sem láttuk dolgozni. Pedig hétfőn és szombaton kívül más napon is vol^ tunk ott. Az embernek elszorul a szí-i ve, amikor kihasználatlanul, az árok-! ban heverve lát olyan értékes gépet, mint a betonozógép. Már néhány hónapja ott hever. Állítólag a hiányos áramellátás miatti? Nem mellőzhetjük az ide kívánkozó kérdést: A vállalat illetékeseinek nem kellett volna már előbb tudniuk, hogy ennek a gépnek az üzemeltetése az átlagosnál magasabb feszültségű áramot igényel? Hiszen egy, vagy több munkatársa küldetésben járt, hogy egy hasonló gép üzemeltetésének titkait elsajátítsa!? Az épülő fő öntözőárok jelentőségénél fogva — amely ütőere lesz az öntözőrendszernek — megköveteli annak megemlítését, hogy a beruházó Kerületi Mezőgazdasági Tervező Vállalat több ízben szorgalmazta az öntözőárok betonozási (munkálatainak megkezdését. Feljegyzés örökíti meg például a vállalatnak ez év április 11-én kelt ilyen irányú megjegyzését: „Mi lesz, ha a betonozógép nem fog működni?" Az építkezés menetéért felelős Kerületi Mezőgazdasági Talajjavító Vállalat képviseletében Plavka igazgatóhelyettes erre így válaszolt: „Akkor kézzel fogjuk végezni a betonozási munkálatokat!" Azóta négy hónap telt el, és még mindig áll a nagy teljesítményű betonozógép, de kézzel sem betonozzák az öntözőárok oldalfalait, Pedig ideálisabb Időt ehhez nem ls lehetett kívánni a nyáron. Mi lesz, ha beállnak a tartós esőzések, és még az ls semmibe megy, ami már kész volt?! Ami az építők bosszúságát fokozza A csővezetékek beépítésénél a július elején mutatkozó 481000 koronás lemaradáshoz a hiányos anyagellátás is hozzájárult. Ezeket a munkálatokat terv szerint az 1. számú szivattyúállomásnál június végén be kellett volna fejezni. Hogy ez nem így történt, abban nagy hibása nyitrai azbesztcementgyár mlynárovcel üzeme is, amely 60 napos késéssel nem megfelelő minőségű 300 és 350es csöveket küldött az építkezésre. Bekövetkezett, ami várható volt. Az augusztus elején végzett nyomáspróbánál 1200 méteren 5—7 atmoszféra nyomásnál megrepedeztek a már beépített csövek, pedig az említett üzem 15 atmoszférás nyomásbíróképességre tett jótállást. Az úgynevezett Gibault-csőösszekötőkarokat nem a megfelelő méretben szállította le a gyártó üzem és az építőknek kellett ezeket csiszolással, átfestéssel beépítésre alkalmassá tenni. Az építők részéről megtörtént a reklamáció, de mit segíthet mindez a lemaradás behozásában?! Nem kisebb bosszúságot vált ki az építkezésen dolgozó munkásokból az élelmiszer- és hűsitőital-eilátás elégtelensége. Készétel- konzervet ritkán kapnak a bodrogi üzletben, és az ítalkimérő vezetőjének, Bók Bertalannak „jóvoltából" a sörhöz is csak úgy jutottak, ha elfogadták a félig habbal teli poharakat!? A dolgozók többsége naponta közel 20 kilométert tett meg teherautóval, 'hogy meleg ebédhez jusson. Azóta talán már üzembe helyezték az üzemi konyhát, és 50—60 munkás legalább naponta egyszer ineleg ételt eszik. A munkások joggal elvárják a helyi és járási szervektől, hogy néha, néha beleszóljanak sorsuk alakulásába. Ahogy mondják, a sečovcei üzem vezetőségétől, az üzemi pártszerve-; zettől, a szakszervezet üzemi tanácsától nagyobb segítséget, támogatást várnának. Ogy vettük kl szavaikból, nemigen bíznak ezekben a szervekben. Képviselőik nem járnak ki az építkezésre, nem szerveznek össze-, jöveteleket, hogy elbeszélgessenek a munkásokkal. Mivel az építkezésen nem működik pártcsoport, vagy műhelytanács, így hát egyáltalán nem élnek szervezeti életet. Tömegpolitikal munkáról, szocialista munkaversenyről ezen a kortná-; nyunk által is nagy jelentőségűnek minősített építkezésen nagyon kevés érdemleges szót hallani. Az itt dol-, gozók túlnyomó része a michalovcel járás sobrancei körzetéből való. Mi-, után megtudtuk, milyen állapotok uralkodnak ezen az építkezésen, nem csodálkozunk, hogy szombaton és hétfőn alig látunk valakit, a gépek, teherautók pedig némán, kihasználatlanul állnak... Képes-e az építő üzem a feladatok teljesítésére? Erre, az utóbbi időben gyakraii hangoztatott kérdésre a végleges és döntő választ az illetékes felsőbb szerveknek kell megadniuk. A beru-. házó Kerületi Mezőgazdasági Tervező Vállalat vezető dolgozói azt állítják, hogy a földmunkálatokat követő, műszakilag igényesebb feladatok kivitelezése, hasonló építkezések terén gazdagabb tapasztalatokkal rendelkező üzem munkáját Igényli, itt a Mélyépítkezési Vállalatra gondolnak. Az építkezésért felelős Kerületi Mezőgazdasági Talajjavító Vállalatnál felelős emberek részéről szintén eln' hangzottak hasonló megjegyzések. Ennek a kérdésnek elbírálása kí-: vül esik a beruházó és építő vállalatok hatáskörén. Ebbe elsősorban a kerületi, párt- és hatósági szerveknek kell beleszólniuk. Tudvalevő dolog, hogy a bodrogközi öntözőrendszer a kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodása rendezésénük egyik fontos tartozéka, és nagyon szorosan összefügg a többi, más üzemek által végzett építkezéssel. s Ebből természetszerűleg következik, hogy a kérdés rendezéséhez komplex, egybehangzó intézkedésekre van szükség. Építse ezt a nagy fontosságú öntözőrendszert bármelyik üzem — mondjuk meg őszintén —, az eddiginél sokkal nagyobb támogatást kell kapnia a kerületi és a járási szervektől. Nem tehetünk róla, ha ezek után az a véleményünk, hogy sem a kerületi, sem a járási szervek — nem is be-, szélve az építésért felelős vállalatok-! ról — még nem tudatosították eléggé, hogy mily nagy jelentőségű feladat megvalósítása hárul rájuk. Véleményünk szerint elsősorban az ls szükséges, hogy a vállalat és az üzemek vezetősége — a felsőbb szervektől támogatva — következetesen kiálljon a tervfeladatok teljesítése érdekében hozott határozatok megvalósítása mellett, gondoskodjék a megfelelő munkafeltételek megteremtéséről és az építkezés vezetésiét arra alkalmas, szakképzett, a munkaszervezésben Jártas elvtársakra bízza, ilyen esetekben nem szabad halogatni az esetleges, szükségessé vált változásokat a vezető kádereknél sem. Természetesen ez a kérdés nem lehet közömbös az üzemi pártszervezet és a szakszervezet üzemi tanácsa vezetői előtt sem. Ajánlatos lenne, hogy az építő vállalat az építkezés fiatal vezetője, Ružinský mérnök mellé Zampa mérnökön kívül még egy, hasonló kiváló szervezőképességgel felruházott szakembert küldjön az építkezésre. Példát vehetnének a beruházó Kerületi Mezőgazdasági Tervező Vállalattól, amely a napokban Pavel Petro elvtárson kívül — aki állandóan az építkezésen tartózkodik — még egy dolgozót küldött ki és bízott meg az építkezés menetének felügyeletével. Annál is inkább szükésg van itt az irányítás és szervezés megerősítésére. Végezetül még egyszer hangsúlyozzuk, hogy egy ilyen nagy fontosságú építkezés, mint a bodrogközi öntözőrendszer — amelytől, Novotný elvtárs szavaival élve, nagyon sokat várunk a jövőben — nagyobb következetességet igényel mindazoktól, akik felelősek idejében történő felépítéséért. KULIK GELLÉRT 0] SZÖ 4 * 1963. augusztus 25.