Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-25 / 234. szám, vasárnap

N. Sz. Hruscsov a spliti hajógyárban [[Folytatás az 1. oldalról) 2 N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE Ezután N. Sz. Hruscsov tartott be­szédet. Megköszönte Tito elnöknek és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának a szívélyes vendéglátást és a szovjet nép nevé­ben üdvözölte a hajógyár alkalma­zottait. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a továbbiakban a Szovjetunió építésének sikereiről és problémái­ról, a kommunizmus anyagi- és mű­szaki alapjának építéséről beszélt. A Szovjetunió egyik elsőrendű felada­ta, hogy utolérje és megelőzze az Egyesült Államokat a gazdasági ver­sengésben. Ez a feladat hat-hét év leforgása alatt teljesíthető, mivel a Szovjetunió már rendelkezik a szük­séges feltételekkel — nyersanyagfor­rásokkal, iparral és öntudatos embe­rekkel. Ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs beszélt a szocialista országok gazdasági együttműködésének fontos­ságáról és jelentőségéről. Mint az együttműködés egyik példáját, meg­említette a csehszlovák—magyar ví­zi erőmű építését a Dunán. Hruscsov elvtárs ezért örömmel üd­vözölte a jugoszláv kormány hajlan­dóságát, hogy bekapcsolódik a szo­cialista országok munkamegosztásá­ba. N. Sz. Hruscsov beszéde további ré­szében nemzetközi kérdésekről beszélt. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke beszélt a moszkvai részleges atom­csendegyezmény Jelentőségéről, melyet a szocialista országok békeszerető poli­tikája sikerének minősített. Az egyez­mény ezenkívül megmutatta, hogy az időszerű nemzetközi problémákat békés úton ls meg lehet oldani. Ugyanúgy, mint a belgrádi Rakovlca­kombinátban tett látogatásakor, N. Sz. Hruscsov ezúttal is Ismertette benyomá­sait és tapasztalatait, melyeket az Üzem megtekintésekor szerzett. Értékelte a jó munkaszervezést a hajógyárban. Mi a Szovjetunióban azon igyekszünk, mondotta, hogy szakosítsuk a termelést. A kapitalistákat csak nagyobb munka­termelékenységgel győzhetjük le. A na­gyobb munkatermelékenységet csak gé­pesítéssel, automatizálással és nagyobb sorozatgyártással érhetjük el. Ez meg­mutatkozik az önök termelésében ls. Ha mindenfajta hajót szeretnének gyártani, milyen drágák lennének ezek? Megem­lítettem Rankovlcs elvtársnak, hogy meg kellene osztani munkánkat a hajó­építésben. Országainknak teljesítőképes­ségük szerint egy-két fajta hajót gyárthat­nának. Megmutatták nekem egy hajó modelljét s ez a fajta tervezés tetszik nekem. Önök minden fajta hajó számára készítenek ilyen modellt. Ha egy mo­dell szerint nem egy, hanem száz ha­jót gyártanak, nagyobb lesz a munka­termelékenység, a haszon és a bérek is magasabbak lesznek. Az SZKP KB első titkára ezután a szocialista országok pártjai közötti nézeteltérésről beszélt. Ez nem jelent semmit — mondotta. A férj és fele­ség is néha összeveszik. Nem kell megijednünk, de kölcsönösen meg kell egymást értenünk. Minél többet fogunk veszekedni, annál jobban buz­dítjuk a kapitalistákat, hogy azt gon­dolják rólunk, gyengék vagyunk. Ez ostobaság lenne. Egyes emberek bí­rálják a Szovjetuniót — folytatta Hruscsov elvtárs —, hogy túl nagy figyelmet fordít az anyagi kérdések­re, termelésre, a munkaidő kihaszná­lására, a bérek emelésére stb. Az anyagi szükségleteket állítólag a sza­badság és szellem fölé helyezzük. Ha ez Igazán így volna, az nem volna jó. De elvetni teljesen az anyagi kérdést — dőreség lenne. Ha nálunk-a Szov­jetunióban azt mondanánk dolgo­zóinknak: Elvtársak, tehettek amit akartokl A dolgozók megkérdeznék: jő, de mi lesz a kenyérrel és a hús­sal? És mi ezt felelnénk: Számotokra a szabadság az elsőrendű, a kenyér és a hús csak másodrendű kérdés. Hogy nézne ez ki? Az én apám munkás volt. Én ls dolgoztam bányában és így tudom, mit akar a munkás. Igen, szabadságot akar, ő akar a termelőeszközök ura lenni, hogy emelhesse anyagi és szel­lemi színvonalát. Aki ezt nem ismeri el, az megcsalja a népet és aljasan viselkedik. Az ilyen gondolkodás a valóságban azt jelentené, hogy elve­szítenénk a hitet abban, hogy a szo­cializmus ki tudja elégíteni a lakos­ság összes anyagi és szellemi igényét. Ki veszélyezteti ma legjobban a ka­pitalizmust? Talán az, aki csak be­szédeiben támadja meg a kapitaliz­must? Ez nem gyengíti a kapitaliz­must. A tőkés rendszer akkor kerül veszélybe, ha a proletariátus kezébe veszi a hatalmat, ő szervezi a ter­melést és ebben nagy sikereket ér el. Beszéde befejező részében Hruscsov elvtárs a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatáról beszélt. A nemzetközi A Kenya és Szomália közti határkérdés Afrika egységét veszélyezteti Nairobi (ČTK) — Jame Gichuru kenyai pénzügyi és tervezésügyl mi­niszter a római tárgyalásra utazó kormányküldöttség elutazása előtt ki­jelentette, hogy Kenya szilárd állás­pontot foglalt annak a területnek kérdésében, melyre Szomália tart igényt. A kenyai—szomáll határviszá.ly az egyik legégetőbb probléma, mely a brit gyarmatosítók hagyatéka Kelet­Afrikában. , Békés megoldása annál inkább is szükséges, mivel veszélyez­teti a most születendő afrikai egy­séget. Az északi határmenti övezet­A diemista rendszer az összeomlás küszöbén Washington (CTK) — Dr. Ngo-Ton Dat Dél-Vietnam washingtoni nagy­követségének első titkára, tiltakozá­sul Ngo Dinh Diem diktátori rend­szere ellen, beadta lemondását. Ezzel kapcsolatban a nagykövetség nyilat­kozatot tett közzé, melyben az áll, hogy Ngo Dinh Diem rendszere Viet­nam történelmében a legkevésbé ked­velt és legklzsákmányolőbb kormány. Tokio (CTK) — Uang-Tl-Vlch dél­vietnami szerzetesnő, aki a tokiói buddhista egyetemen folytatja tanul­mányait tiltakozásul a buddhisták el­nyomatása ellen éhségsztrájkba lé­pett. Már harmadik napja böjtöl és amint ezt a dél-vietnami elnöknek küldött levelében kifejtette, életét is hajlandó feláldozni, ha nem teljesí­tik a buddhisták követelményeit. Hanoi (ČTK) — A vietnami nép­hadsereg összekötő missziója a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ságnál tiltakozott a diemista hatósá­gok önkénye és az ostromállapot kihirdetése ellen Dél-Vietnamban. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az ostromállapot kihirdetéséről szóló parancs a demokratikus szabadság­jogok durva megsértése és így az 1954. évi genfi egyezmény megszegé­sét jelenti. « • » Kambodzsa felkérte U Thant ENSZ­főtitkárt, hívja össze az ENSZ rend­kívüli közgyűlését, vagy azonnal lép­jen közbe Dél-Vietnamban a polgári jogok és a vallásszabadság felújítása érdekében. ben körülbelül 300 000, többségükben szomáll eredetű lakos él. Ezek a szomáli törzseta a múlt század végén hatoltak erre a területre ahonnan kiűzték a helyi lakosságot. Az an­gol gyarmatosítók politikájukkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy Kenya új szó­rnál lakosai valamilyen felsőbbrendű­séget éreztek és nem illeszkedtek be a helyi viszonyokba. A viszály azután tört ki, hogy 1960-ban kikiáltották Szomália függetlenségét. A mostani helyzet nagyon feszült és az a ve­szély áll fenn, hogy fegyveres ösz­szetűzésre kerül sor a két afrikai ország között. A kenyai kormány határozottan visszautasítja Szomália területigénylését. Rámutatnak arra, hogy a szomáli lakosság nem tartóz­kodik hosszabb ideje Kenyában, mint az idetelepült angolok. Hangsúlyoz­zák, hogy Afrikában a határok több­sége a gyarmatosító politika eredmé­nye, amely nem vette figyelembe a lakosság nemľetlségi hovatartozását. Ha egy esetben felülvizsgálnák a ha­tárvonalat, ez azt eredményezné, hogy az egész Afrikában zavar ke­letkezne. Az északi határmenti vidék problémájának megoldását jelentősen megnehezíti, hogy ezen a vidéken naftalelőhelyeket fedeztek fel. Diem az új amerikai nagykövethez: „Üdvözlöm a szabad Vietnam föld­jén", (l'Humanité) problémák abszolút többségében egy­forma nézete van a Szovjetuniónak és Jugoszláviának — mondotta N. Sz. Hruscsov. A nézetek és akciók egy­ségessége a nemzetközi porondon fontos tényező. Hozzájárul a békés együttéléshez és ezért az a felada­tunk, hogy megszilárdítsuk barátsá­gunkat és egységünket. Ezek az utolsó szavak lelkes taps­viharban és „Hruscsov—Tito" üteines kiáltásokban vesztek el. Hruscsov elvtárs beszédét a jelenlevők rendkí­vül figyelmesen követték és gyakran szakították félbe tapssal, nevetéssel, különösen Hruscsov elvtárs megjegy­zéseinél az üzem munkájáról. Hruscsov elvtárs ezután a hajógyár összegyűlt dolgozóinak egy Lenin mellszobrot és más emléktárgyakat adott át. A munkások Split város lát­képét megörökítő festményt ajándé­koztak Hruscsov elvtársnak. A szovjet vendégek ezután megte­kintették Split városát. HRUSCSOV ELVTÁRS BRIONI SZIGETÉRE UTAZOTT Belgrád (CTK) — Hruscsov elvtárs a délutáni órákban Splitből Brioni szigetére utazott. J Kép a „barumfiháború" frontjáról. Mint ismeretes, az Egyesült Államok ét az Európai Közös Piac között „baromfi­háború" dúl, mert a Közös Piac beho­zatali vámjai túl magasai; és a fagyasz­tott baromfi kivitelének korlátozása az USA-nak évi 46 millió veszteséget okoz­nak. Az Egyesült Államok válaszképpen kilátásba helyezte, hogy az NSZK-ből 40 ezer katonát kivon, mert — úgymond —. ha a „hatok" nem nyitják ki a ka­puikat az amerikai baromfi serege előtt, ne reméljék, hogy Amerika jelentős had­sereget hagy olyan országokban, ame­lyekkel nem kereskedhet saját elképze­lései szerint. A CTK fotomontázsán a két amerikai „érvet" látjuk: Az ameri­kai hadsereg katonáit és kivitelre váré csirkéket. Kennedy rendkívüli sajtóértekezlete Washington (CTK) — Kennedy el­nök rendkívüli sajtóértekezletén a kongresszus döntését, — hogy az Egyesült Államok külföldi segítségét több mint egy milliárd dollárral csökkentsék, — veszélyes, rövidlátó és felelőtlen partizántámadásnak mi­nősítette nemcsak kormánya jelen­legi külpolitikája ellen, de az Egye­sült Államok második világháború vége óta megvalósított egész külpo­litikai Irányzata ellen is. Megemlítet­te, hogy az összeg csökkentése után a Szovjetunió olyan összegű segít­séget nyújt csak Kubának, mint az Egyesült Államok a többi latln-ame­rikai államnak együttvéve. Kennedy elnök felhívással fordult a demokra­ta és republikánus párthoz, hogy a szenátusban, ahol még megtárgyalják ezt a kérdést, az eredetileg meghatá­rozott összegű külföldi segítséget szavazzák meg. Atomcsend és az angol dolgozók gondjai M i következik az atomcsend­egyezmény megkötése után? — ezt a kérdést teszik fel az angol dolgozók milliói. A dolgozók úgy vélik, hogy a legnépszerűbb lépés a NATO és a Varsói Szerződés tag­államai közti megnemtámadási szer­ződés lenne, ami remélhetőleg a ka­tonai költségvetések befagyasztását eredményezné. Az angol dolgozók a saját bőrükön tapasztalják, hogy a nukleáris háború veszélye és a nemzetközi feszültség milyen hatás­sal van életszínvonalukra. Hiszen a NATO hidegháborús politikája je­lenti a legnagyobb terhet a dolgo­zók vállán. Tudatosítják, mibe ke­rült ez a 14 éve tartó politika. Milddlesex-ben egy betegsegélyzői orvos — dr. John Maddison — így nyilatkozik erről a kérdésről: „Leg­utóbb 360 idős embert vizsgáltam meg, s köztük 114-et — tehát majd­nem egyharmadát — rosszul táp­láltnak találtam. Azért van ez így — mondotta Maddison doktor —, mert 3 font 7 shilling 6 pennys he­ti nyugdíjuk, más kiadások mellett, teljesen elégtelen az ebben a kor­ban szükséges táplálék beszerzésé­re." Ugyanakkor, amikor a kormány képjelen megfelelő nyugdíjat folyó­sítani az öregeknek, elég pénzt ta­lál a fegyverkezésre. A NATO 15 tagállama — kiszámítottam — 1940­töl minden tíz percben 350 ezer fon­tot fordít hadikiadásokra. Ez az angliai gyakorlatban pél­dául a kormánynak abban a hatá­rozatában nyilvánul meg, hogy csök­kenti az építőmunkások bérét. Az építőmunkások ezért ugyanakkor, amikor tiltakozásképpen ezen In­tézkedés ellen augusztus 19—26 kö­zötti héten sorozatos sztrájkokba kezdtek, egyúttal a hadlköltségveté­• sek felső határának csökkentését is követelték. Az 1949—50. években — a NATO fennállása óta — Nagy-Britannia hadiköltségvetése oly nagy volt, hogy egy főre minden héten átlag 5 shilling 8 penny esett. Az elő­irányzat szerint az 1962—63. évben a hadiköltségvetés 1760 millió fon­tot tesz ki, ami minden héten min­den egyes lakost 12 shilling 8 penny költséggel terhel meg. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia fegyverkezésre minden másodpercben 60 fontot for­dít. És ezek a kiadások egyre növekvő irányt mutatnak. Az 1963—64-es év­re 1838 millió fontot irányoztak elő háborús kiadásokra, ami több mint a háború tdején volt. Ha kiszámítjuk, hogy ez a leg­utóbbi terv 13 shilling 1 pennyvel terhel meg minden héten minden egyes lakost, akkor világosan lát­juk, hogy a NATO milyen arány­ban tör az angol nép életszínvona­lára: Fékezi az életszínvonal emel­kedését és a szociális juttatások megnyirbálását eredményezi. N agy-Britanniában az utóbbi 11 év során kilenc hadügymi­niszter váltotta fel egymást, s mind­egyik túl akart tenni elődjén. Száz­és százmillió font úszott el így az állampénztárból. Ezzel szemben nézzük meg, ml az angol nép véleménye. Adjuk ét elsőnek a szót Coľlin Sueeŕ-nek, a brit békeblzottság titkárának. „NATO­tagságunk a hadiköltségvetés növe­kedését, az Egyesült Államokkal szembeni alárendeltségi viszonyunk megerősítését jelenti. Az atomhábo­rúra való készülődés a szociális jut­tatások csökkentését vonja maga után." Frank McKenna vasutas a NATO és a Varsói Szerződés közti meg­nemtámadási egyezményben a hi­degháború felszámolásának legjobb eszközét látja, és azt, hogy a világ népei megszabadulnának a fejük fe­lett függő háborús veszélytől. Frank McKenna — két kis gyermek apja — tudatosítja, hogy a moszkvai szerződés gyermekei és az elkövet­kező nemzedékek egészségét is meg­óvja a radioaktív hulladékban, szeny­nyezett légkörben rejlő veszélytől. — Ha elérhetnénk a Kelet és a Nyugat békés együttélését — mon­dotta McKenna —, ez egyúttal a ha­diköltségvetés csökkentését is jelen­tené és lehetővé tenné, hogy több pénz jusson a gazdaság fejlesztésé­re, szociális célokra, az életszínvo­nal emelésére. Denis Healey, az Angol Munkás­párt szóvivője a moszkvai atom­csendegyezményt követő feszültség­csökkentő lépések szükségességéről szólva kijelentette: „Az európai ösz­szetűzés veszélyének elhárítása mindkét részről a haderők csökken­tését eredményezné." Mr. Healey, aki egyébként a mun­káspárt jobbszárnyának a képvise­lője, elvetette azt a gondolatot, hogy Nyugat-Németország az újraegyesí­tést az NDK bekebelezésével való­sítsa meg. Kijelentette: „A német kérdés ilyen rendezése szükségsze­rűen háborúhoz vezetne, s ezért ép­pen a német népnek kellene a leg­inkább a kérdés békés megoldására törekednie." M a, amikor Nagy-Britanniában az érdeklődés középpontjá­ban a további feszültségcsökkentő lépések kérdése áll, a közvélemény kifejezését adja annak a meggyő­ződésének, hogy az a lehetőség, miszerint Adenauer atomfegyverhez Jut — a békés együttélést célzó ki­bontakozás áthidalhatatlan akadá­lya lenne. MONTY METH Nehru levele Csou En-lajhoz Delhi, (TASZSZ) — Az Indiai kül­ügyminisztérium sajtóosztálya nyilvá­nosságra hozta azt a levelet, ame­lyet Nehru miniszterelnök intézett Csou En-lajhoz, a Kínai Államtanács elnökéhez. A levélben az Indiai kor­mányfő felszólítja Kínát, írja alá a részleges atomcsendszerződést. Nehru levelében leszögezi, hogy az Indiai kormány szükségesnek tartja a nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelést, amely­nek ki kell terjednie a hagyományos fegyverekre, a hagyományos haderők­re ugyanúgy, mint a nukleáris és termonukleáris fegyverekre és az eze­ket célba juttató eszközökre. Az erről szóló szerződésnek gondoskodnia kell megfelelő apparátusról ls, amely fenntartja a békét a leszerelt világ­ban. Az indiai kormány véleménye sze­rint egy Ilyen szerződés megkötése előtt közvetlen és pozitív lépéseknek kell történniük olyan egyezmény lét­rehozására, amely lehetővé teszi a nemzetközi feszültség enyhülését és a bizalom megteremtését. E lépések­nek a többi között magukban kell Az amerikai közvélemény nyolcvan százaléka helyesli a moszkvai egyezményt Washington (CTKJ — Az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottsá­ginak nyilvános ülése bebizonyította, hogy az amerikai közvélemény öröm­mel üdvözli a moszkvai atomcsend-' egyezményt. A. Hutchinson az „Asszo­nyok Harcoljatok a Békéért" moz­galom egyik vezetője Is az egyez­mény mellett foglalt állást. Hangsú­lyozta, hogy az egyezményt ratifi­kálni kell. J. Warburg nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakember kijelentette, hogy nézete szerint a második világháború óta ez az első jelentős lépés a béke felé vezető úton. G. Rotschild nyugalomba vo­nult dandártábornok kijelentette: A közvéleménykutatás megmutatta, hogy az amerikaiak 80 százaléka he­lyesli az egyezményt. Reméljük, hogy a szenátus nagy többséggel szavazza meg az egyezmény ratifikálását és így utat nyit a vitás nemzetközi kér­dések békés úton való megoldásához az erőszak alkalmazása nélkül. S. Gotlieb, az „Ésszerű nukleáris politi­káért harcoló nemzeti bizottság" kép­viselője is az egyezmény ratifiká­lása mellett foglalt állást. foglalniuk különböző Intézkedéseket a háború veszélye ellen is. Természe­tesen minden országnak csatlakoznia kell ezekhez az intézkedésekhez, akár kezdeti, közbeeső, vagy befejező in­tézkedésekről van szó, mert a világ népei csak így haladhatnak előre a leszerelés felé. „A nukleáris fegyverkísérletek el­tiltásáról szóló szerződés — folytat­ja a levél —, amelyet már eddig is sok ország írt alá, az első fontos lépés, bár nem terjed ki a föld alatti kísérletekre, amelyek különben nem járnak rádioaktlv csapadékkal. E szer­ződés nagy jelentőségű, mert meg­menti az emberiséget a légköri rob­bantások eredményeként keletkező halálos csapadéktól. Reméljük, hogy a tilalmat hamarosan kiterjesztik a föld alatti nukleáris fegyverkísérle­tekre ls. A világ népei már megteszik az első lépést: aláírják azt a szerződést, amely eltiltja a légköri, a világűrbéli és a víz alatti nukleáris fegyverkísér­leteket. Reméljük, hogy a Kínai Nép­köztársaság, a világ országainak többségéhez hasonlóan, szintén meg­teszi ezt a lépést. Reméljük, hogy hamarosan egyezmény jön létre a fegyverzet ellenőrzését célzó más in­tézkedésekről is, és a Kínai Népköz­társaság ezt is aláírja majd." Befejezésül a levél Ismét hangsú­lyozza, hogy az indiai kormány min­dig szükségesnek tartotta az általá­nos és teljes leszerelésről szóló mi­előbbi megállapodást. Mivel azonban ezt nem lehet néhány nap, vagy né­hány hét alatt megvalósítani, ezért fontos, hogy egymás után történjenek olyan lépések, amelyek csökkentik a nemzetközi gyanakvást és feszültsé­get. Ilyen lépés a nukleáris fegyver­kísérletek részleges eltiltásáról sző­lő szerződés is, s ezért az indiai kor­mány más országokkal együtt reméli, hogy ez a szerződés, és a hozzá ha­sonló pozitív és konstruktív intézke­dések általános elismeréssel talál­koznak. 1383, augusztus Í3. Ür ÜJ SZÖ 3 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom