Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-25 / 234. szám, vasárnap

N. Sz. Hruscsov a spliti hajógyárban [[Folytatás az 1. oldalról) 2 N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE Ezután N. Sz. Hruscsov tartott beszédet. Megköszönte Tito elnöknek és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának a szívélyes vendéglátást és a szovjet nép nevében üdvözölte a hajógyár alkalmazottait. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a továbbiakban a Szovjetunió építésének sikereiről és problémáiról, a kommunizmus anyagi- és műszaki alapjának építéséről beszélt. A Szovjetunió egyik elsőrendű feladata, hogy utolérje és megelőzze az Egyesült Államokat a gazdasági versengésben. Ez a feladat hat-hét év leforgása alatt teljesíthető, mivel a Szovjetunió már rendelkezik a szükséges feltételekkel — nyersanyagforrásokkal, iparral és öntudatos emberekkel. Ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs beszélt a szocialista országok gazdasági együttműködésének fontosságáról és jelentőségéről. Mint az együttműködés egyik példáját, megemlítette a csehszlovák—magyar vízi erőmű építését a Dunán. Hruscsov elvtárs ezért örömmel üdvözölte a jugoszláv kormány hajlandóságát, hogy bekapcsolódik a szocialista országok munkamegosztásába. N. Sz. Hruscsov beszéde további részében nemzetközi kérdésekről beszélt. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszélt a moszkvai részleges atomcsendegyezmény Jelentőségéről, melyet a szocialista országok békeszerető politikája sikerének minősített. Az egyezmény ezenkívül megmutatta, hogy az időszerű nemzetközi problémákat békés úton ls meg lehet oldani. Ugyanúgy, mint a belgrádi Rakovlcakombinátban tett látogatásakor, N. Sz. Hruscsov ezúttal is Ismertette benyomásait és tapasztalatait, melyeket az Üzem megtekintésekor szerzett. Értékelte a jó munkaszervezést a hajógyárban. Mi a Szovjetunióban azon igyekszünk, mondotta, hogy szakosítsuk a termelést. A kapitalistákat csak nagyobb munkatermelékenységgel győzhetjük le. A nagyobb munkatermelékenységet csak gépesítéssel, automatizálással és nagyobb sorozatgyártással érhetjük el. Ez megmutatkozik az önök termelésében ls. Ha mindenfajta hajót szeretnének gyártani, milyen drágák lennének ezek? Megemlítettem Rankovlcs elvtársnak, hogy meg kellene osztani munkánkat a hajóépítésben. Országainknak teljesítőképességük szerint egy-két fajta hajót gyárthatnának. Megmutatták nekem egy hajó modelljét s ez a fajta tervezés tetszik nekem. Önök minden fajta hajó számára készítenek ilyen modellt. Ha egy modell szerint nem egy, hanem száz hajót gyártanak, nagyobb lesz a munkatermelékenység, a haszon és a bérek is magasabbak lesznek. Az SZKP KB első titkára ezután a szocialista országok pártjai közötti nézeteltérésről beszélt. Ez nem jelent semmit — mondotta. A férj és feleség is néha összeveszik. Nem kell megijednünk, de kölcsönösen meg kell egymást értenünk. Minél többet fogunk veszekedni, annál jobban buzdítjuk a kapitalistákat, hogy azt gondolják rólunk, gyengék vagyunk. Ez ostobaság lenne. Egyes emberek bírálják a Szovjetuniót — folytatta Hruscsov elvtárs —, hogy túl nagy figyelmet fordít az anyagi kérdésekre, termelésre, a munkaidő kihasználására, a bérek emelésére stb. Az anyagi szükségleteket állítólag a szabadság és szellem fölé helyezzük. Ha ez Igazán így volna, az nem volna jó. De elvetni teljesen az anyagi kérdést — dőreség lenne. Ha nálunk-a Szovjetunióban azt mondanánk dolgozóinknak: Elvtársak, tehettek amit akartokl A dolgozók megkérdeznék: jő, de mi lesz a kenyérrel és a hússal? És mi ezt felelnénk: Számotokra a szabadság az elsőrendű, a kenyér és a hús csak másodrendű kérdés. Hogy nézne ez ki? Az én apám munkás volt. Én ls dolgoztam bányában és így tudom, mit akar a munkás. Igen, szabadságot akar, ő akar a termelőeszközök ura lenni, hogy emelhesse anyagi és szellemi színvonalát. Aki ezt nem ismeri el, az megcsalja a népet és aljasan viselkedik. Az ilyen gondolkodás a valóságban azt jelentené, hogy elveszítenénk a hitet abban, hogy a szocializmus ki tudja elégíteni a lakosság összes anyagi és szellemi igényét. Ki veszélyezteti ma legjobban a kapitalizmust? Talán az, aki csak beszédeiben támadja meg a kapitalizmust? Ez nem gyengíti a kapitalizmust. A tőkés rendszer akkor kerül veszélybe, ha a proletariátus kezébe veszi a hatalmat, ő szervezi a termelést és ebben nagy sikereket ér el. Beszéde befejező részében Hruscsov elvtárs a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatáról beszélt. A nemzetközi A Kenya és Szomália közti határkérdés Afrika egységét veszélyezteti Nairobi (ČTK) — Jame Gichuru kenyai pénzügyi és tervezésügyl miniszter a római tárgyalásra utazó kormányküldöttség elutazása előtt kijelentette, hogy Kenya szilárd álláspontot foglalt annak a területnek kérdésében, melyre Szomália tart igényt. A kenyai—szomáll határviszá.ly az egyik legégetőbb probléma, mely a brit gyarmatosítók hagyatéka KeletAfrikában. , Békés megoldása annál inkább is szükséges, mivel veszélyezteti a most születendő afrikai egységet. Az északi határmenti övezetA diemista rendszer az összeomlás küszöbén Washington (CTK) — Dr. Ngo-Ton Dat Dél-Vietnam washingtoni nagykövetségének első titkára, tiltakozásul Ngo Dinh Diem diktátori rendszere ellen, beadta lemondását. Ezzel kapcsolatban a nagykövetség nyilatkozatot tett közzé, melyben az áll, hogy Ngo Dinh Diem rendszere Vietnam történelmében a legkevésbé kedvelt és legklzsákmányolőbb kormány. Tokio (CTK) — Uang-Tl-Vlch délvietnami szerzetesnő, aki a tokiói buddhista egyetemen folytatja tanulmányait tiltakozásul a buddhisták elnyomatása ellen éhségsztrájkba lépett. Már harmadik napja böjtöl és amint ezt a dél-vietnami elnöknek küldött levelében kifejtette, életét is hajlandó feláldozni, ha nem teljesítik a buddhisták követelményeit. Hanoi (ČTK) — A vietnami néphadsereg összekötő missziója a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál tiltakozott a diemista hatóságok önkénye és az ostromállapot kihirdetése ellen Dél-Vietnamban. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az ostromállapot kihirdetéséről szóló parancs a demokratikus szabadságjogok durva megsértése és így az 1954. évi genfi egyezmény megszegését jelenti. « • » Kambodzsa felkérte U Thant ENSZfőtitkárt, hívja össze az ENSZ rendkívüli közgyűlését, vagy azonnal lépjen közbe Dél-Vietnamban a polgári jogok és a vallásszabadság felújítása érdekében. ben körülbelül 300 000, többségükben szomáll eredetű lakos él. Ezek a szomáli törzseta a múlt század végén hatoltak erre a területre ahonnan kiűzték a helyi lakosságot. Az angol gyarmatosítók politikájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Kenya új szórnál lakosai valamilyen felsőbbrendűséget éreztek és nem illeszkedtek be a helyi viszonyokba. A viszály azután tört ki, hogy 1960-ban kikiáltották Szomália függetlenségét. A mostani helyzet nagyon feszült és az a veszély áll fenn, hogy fegyveres öszszetűzésre kerül sor a két afrikai ország között. A kenyai kormány határozottan visszautasítja Szomália területigénylését. Rámutatnak arra, hogy a szomáli lakosság nem tartózkodik hosszabb ideje Kenyában, mint az idetelepült angolok. Hangsúlyozzák, hogy Afrikában a határok többsége a gyarmatosító politika eredménye, amely nem vette figyelembe a lakosság nemľetlségi hovatartozását. Ha egy esetben felülvizsgálnák a határvonalat, ez azt eredményezné, hogy az egész Afrikában zavar keletkezne. Az északi határmenti vidék problémájának megoldását jelentősen megnehezíti, hogy ezen a vidéken naftalelőhelyeket fedeztek fel. Diem az új amerikai nagykövethez: „Üdvözlöm a szabad Vietnam földjén", (l'Humanité) problémák abszolút többségében egyforma nézete van a Szovjetuniónak és Jugoszláviának — mondotta N. Sz. Hruscsov. A nézetek és akciók egységessége a nemzetközi porondon fontos tényező. Hozzájárul a békés együttéléshez és ezért az a feladatunk, hogy megszilárdítsuk barátságunkat és egységünket. Ezek az utolsó szavak lelkes tapsviharban és „Hruscsov—Tito" üteines kiáltásokban vesztek el. Hruscsov elvtárs beszédét a jelenlevők rendkívül figyelmesen követték és gyakran szakították félbe tapssal, nevetéssel, különösen Hruscsov elvtárs megjegyzéseinél az üzem munkájáról. Hruscsov elvtárs ezután a hajógyár összegyűlt dolgozóinak egy Lenin mellszobrot és más emléktárgyakat adott át. A munkások Split város látképét megörökítő festményt ajándékoztak Hruscsov elvtársnak. A szovjet vendégek ezután megtekintették Split városát. HRUSCSOV ELVTÁRS BRIONI SZIGETÉRE UTAZOTT Belgrád (CTK) — Hruscsov elvtárs a délutáni órákban Splitből Brioni szigetére utazott. J Kép a „barumfiháború" frontjáról. Mint ismeretes, az Egyesült Államok ét az Európai Közös Piac között „baromfiháború" dúl, mert a Közös Piac behozatali vámjai túl magasai; és a fagyasztott baromfi kivitelének korlátozása az USA-nak évi 46 millió veszteséget okoznak. Az Egyesült Államok válaszképpen kilátásba helyezte, hogy az NSZK-ből 40 ezer katonát kivon, mert — úgymond —. ha a „hatok" nem nyitják ki a kapuikat az amerikai baromfi serege előtt, ne reméljék, hogy Amerika jelentős hadsereget hagy olyan országokban, amelyekkel nem kereskedhet saját elképzelései szerint. A CTK fotomontázsán a két amerikai „érvet" látjuk: Az amerikai hadsereg katonáit és kivitelre váré csirkéket. Kennedy rendkívüli sajtóértekezlete Washington (CTK) — Kennedy elnök rendkívüli sajtóértekezletén a kongresszus döntését, — hogy az Egyesült Államok külföldi segítségét több mint egy milliárd dollárral csökkentsék, — veszélyes, rövidlátó és felelőtlen partizántámadásnak minősítette nemcsak kormánya jelenlegi külpolitikája ellen, de az Egyesült Államok második világháború vége óta megvalósított egész külpolitikai Irányzata ellen is. Megemlítette, hogy az összeg csökkentése után a Szovjetunió olyan összegű segítséget nyújt csak Kubának, mint az Egyesült Államok a többi latln-amerikai államnak együttvéve. Kennedy elnök felhívással fordult a demokrata és republikánus párthoz, hogy a szenátusban, ahol még megtárgyalják ezt a kérdést, az eredetileg meghatározott összegű külföldi segítséget szavazzák meg. Atomcsend és az angol dolgozók gondjai M

i következik az atomcsendegyezmény megkötése után? — ezt a kérdést teszik fel az angol dolgozók milliói. A dolgozók úgy vélik, hogy a legnépszerűbb lépés a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadási szerződés lenne, ami remélhetőleg a katonai költségvetések befagyasztását eredményezné. Az angol dolgozók a saját bőrükön tapasztalják, hogy a nukleáris háború veszélye és a nemzetközi feszültség milyen hatással van életszínvonalukra. Hiszen a NATO hidegháborús politikája jelenti a legnagyobb terhet a dolgozók vállán. Tudatosítják, mibe került ez a 14 éve tartó politika. Milddlesex-ben egy betegsegélyzői orvos — dr. John Maddison — így nyilatkozik erről a kérdésről: „Legutóbb 360 idős embert vizsgáltam meg, s köztük 114-et — tehát majdnem egyharmadát — rosszul tápláltnak találtam. Azért van ez így — mondotta Maddison doktor —, mert 3 font 7 shilling 6 pennys heti nyugdíjuk, más kiadások mellett, teljesen elégtelen az ebben a korban szükséges táplálék beszerzésére." Ugyanakkor, amikor a kormány képjelen megfelelő nyugdíjat folyósítani az öregeknek, elég pénzt talál a fegyverkezésre. A NATO 15 tagállama — kiszámítottam — 1940töl minden tíz percben 350 ezer fontot fordít hadikiadásokra. Ez az angliai gyakorlatban például a kormánynak abban a határozatában nyilvánul meg, hogy csökkenti az építőmunkások bérét. Az építőmunkások ezért ugyanakkor, amikor tiltakozásképpen ezen Intézkedés ellen augusztus 19—26 közötti héten sorozatos sztrájkokba kezdtek, egyúttal a hadlköltségveté• sek felső határának csökkentését is követelték. Az 1949—50. években — a NATO fennállása óta — Nagy-Britannia hadiköltségvetése oly nagy volt, hogy egy főre minden héten átlag 5 shilling 8 penny esett. Az előirányzat szerint az 1962—63. évben a hadiköltségvetés 1760 millió fontot tesz ki, ami minden héten minden egyes lakost 12 shilling 8 penny költséggel terhel meg. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia fegyverkezésre minden másodpercben 60 fontot fordít. És ezek a kiadások egyre növekvő irányt mutatnak. Az 1963—64-es évre 1838 millió fontot irányoztak elő háborús kiadásokra, ami több mint a háború tdején volt. Ha kiszámítjuk, hogy ez a legutóbbi terv 13 shilling 1 pennyvel terhel meg minden héten minden egyes lakost, akkor világosan látjuk, hogy a NATO milyen arányban tör az angol nép életszínvonalára: Fékezi az életszínvonal emelkedését és a szociális juttatások megnyirbálását eredményezi. N

agy-Britanniában az utóbbi 11 év során kilenc hadügyminiszter váltotta fel egymást, s mindegyik túl akart tenni elődjén. Százés százmillió font úszott el így az állampénztárból. Ezzel szemben nézzük meg, ml az angol nép véleménye. Adjuk ét elsőnek a szót Coľlin Sueeŕ-nek, a brit békeblzottság titkárának. „NATOtagságunk a hadiköltségvetés növekedését, az Egyesült Államokkal szembeni alárendeltségi viszonyunk megerősítését jelenti. Az atomháborúra való készülődés a szociális juttatások csökkentését vonja maga után." Frank McKenna vasutas a NATO és a Varsói Szerződés közti megnemtámadási egyezményben a hidegháború felszámolásának legjobb eszközét látja, és azt, hogy a világ népei megszabadulnának a fejük felett függő háborús veszélytől. Frank McKenna — két kis gyermek apja — tudatosítja, hogy a moszkvai szerződés gyermekei és az elkövetkező nemzedékek egészségét is megóvja a radioaktív hulladékban, szenynyezett légkörben rejlő veszélytől. — Ha elérhetnénk a Kelet és a Nyugat békés együttélését — mondotta McKenna —, ez egyúttal a hadiköltségvetés csökkentését is jelentené és lehetővé tenné, hogy több pénz jusson a gazdaság fejlesztésére, szociális célokra, az életszínvonal emelésére. Denis Healey, az Angol Munkáspárt szóvivője a moszkvai atomcsendegyezményt követő feszültségcsökkentő lépések szükségességéről szólva kijelentette: „Az európai öszszetűzés veszélyének elhárítása mindkét részről a haderők csökkentését eredményezné." Mr. Healey, aki egyébként a munkáspárt jobbszárnyának a képviselője, elvetette azt a gondolatot, hogy Nyugat-Németország az újraegyesítést az NDK bekebelezésével valósítsa meg. Kijelentette: „A német kérdés ilyen rendezése szükségszerűen háborúhoz vezetne, s ezért éppen a német népnek kellene a leginkább a kérdés békés megoldására törekednie." M

a, amikor Nagy-Britanniában az érdeklődés középpontjában a további feszültségcsökkentő lépések kérdése áll, a közvélemény kifejezését adja annak a meggyőződésének, hogy az a lehetőség, miszerint Adenauer atomfegyverhez Jut — a békés együttélést célzó kibontakozás áthidalhatatlan akadálya lenne. MONTY METH Nehru levele Csou En-lajhoz Delhi, (TASZSZ) — Az Indiai külügyminisztérium sajtóosztálya nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet Nehru miniszterelnök intézett Csou En-lajhoz, a Kínai Államtanács elnökéhez. A levélben az Indiai kormányfő felszólítja Kínát, írja alá a részleges atomcsendszerződést. Nehru levelében leszögezi, hogy az Indiai kormány szükségesnek tartja a nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelést, amelynek ki kell terjednie a hagyományos fegyverekre, a hagyományos haderőkre ugyanúgy, mint a nukleáris és termonukleáris fegyverekre és az ezeket célba juttató eszközökre. Az erről szóló szerződésnek gondoskodnia kell megfelelő apparátusról ls, amely fenntartja a békét a leszerelt világban. Az indiai kormány véleménye szerint egy Ilyen szerződés megkötése előtt közvetlen és pozitív lépéseknek kell történniük olyan egyezmény létrehozására, amely lehetővé teszi a nemzetközi feszültség enyhülését és a bizalom megteremtését. E lépéseknek a többi között magukban kell Az amerikai közvélemény nyolcvan százaléka helyesli a moszkvai egyezményt Washington (CTKJ — Az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságinak nyilvános ülése bebizonyította, hogy az amerikai közvélemény örömmel üdvözli a moszkvai atomcsend-' egyezményt. A. Hutchinson az „Asszonyok Harcoljatok a Békéért" mozgalom egyik vezetője Is az egyezmény mellett foglalt állást. Hangsúlyozta, hogy az egyezményt ratifikálni kell. J. Warburg nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakember kijelentette, hogy nézete szerint a második világháború óta ez az első jelentős lépés a béke felé vezető úton. G. Rotschild nyugalomba vonult dandártábornok kijelentette: A közvéleménykutatás megmutatta, hogy az amerikaiak 80 százaléka helyesli az egyezményt. Reméljük, hogy a szenátus nagy többséggel szavazza meg az egyezmény ratifikálását és így utat nyit a vitás nemzetközi kérdések békés úton való megoldásához az erőszak alkalmazása nélkül. S. Gotlieb, az „Ésszerű nukleáris politikáért harcoló nemzeti bizottság" képviselője is az egyezmény ratifikálása mellett foglalt állást. foglalniuk különböző Intézkedéseket a háború veszélye ellen is. Természetesen minden országnak csatlakoznia kell ezekhez az intézkedésekhez, akár kezdeti, közbeeső, vagy befejező intézkedésekről van szó, mert a világ népei csak így haladhatnak előre a leszerelés felé. „A nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés — folytatja a levél —, amelyet már eddig is sok ország írt alá, az első fontos lépés, bár nem terjed ki a föld alatti kísérletekre, amelyek különben nem járnak rádioaktlv csapadékkal. E szerződés nagy jelentőségű, mert megmenti az emberiséget a légköri robbantások eredményeként keletkező halálos csapadéktól. Reméljük, hogy a tilalmat hamarosan kiterjesztik a föld alatti nukleáris fegyverkísérletekre ls. A világ népei már megteszik az első lépést: aláírják azt a szerződést, amely eltiltja a légköri, a világűrbéli és a víz alatti nukleáris fegyverkísérleteket. Reméljük, hogy a Kínai Népköztársaság, a világ országainak többségéhez hasonlóan, szintén megteszi ezt a lépést. Reméljük, hogy hamarosan egyezmény jön létre a fegyverzet ellenőrzését célzó más intézkedésekről is, és a Kínai Népköztársaság ezt is aláírja majd." Befejezésül a levél Ismét hangsúlyozza, hogy az indiai kormány mindig szükségesnek tartotta az általános és teljes leszerelésről szóló mielőbbi megállapodást. Mivel azonban ezt nem lehet néhány nap, vagy néhány hét alatt megvalósítani, ezért fontos, hogy egymás után történjenek olyan lépések, amelyek csökkentik a nemzetközi gyanakvást és feszültséget. Ilyen lépés a nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltásáról szőlő szerződés is, s ezért az indiai kormány más országokkal együtt reméli, hogy ez a szerződés, és a hozzá hasonló pozitív és konstruktív intézkedések általános elismeréssel találkoznak. 1383, augusztus Í3. Ür ÜJ SZÖ 3 i