Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-02 / 211. szám, péntek

Figyelmünket a fő feladatokra összpontosítsuk A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK májusi ülése gazdasági életünk komoly problémáira irányítja a kom­munisták figyelmét. A legközelebbi és legfontosabb feladatunk, a dol­gozók kezdeményezésének mozgósítá­sával és a belső tartalékok feltárá­sával biztosítsuk az évi termelési terv teljesítését és túlteljesítését. Ezzel jelentős mértékben elősegíthet­jük a népgazdaságban levő arány­talanságok eltávolítását és egyúttal reális alapot teremthetünk a továb­bi fejlődéshez. Járásunk kommunistái a közel­múltban behatóan foglalkoztak a Központi Bizottság határozatával. A járási pártvezetőség teljes ülése a pártszervezetek és EFSZ-ek elnökei­nek, valamint az állami gazdaságok Igazgatóinak jelenlétében részlete­sen megtárgyalta a Központi Bizott­ság határozatából járásunkra háruló — mindenekelőtt a mezőgazdasági vonatkozású — feladatok teljesíté­sének kérdését. Megállapította, hogy az utóbbi időben jelentős sikereket értünk el járásunk mezőgazdasági fejlesztésében. A pártunk iránt meg­mutatkozott bizalom és őszinte vi­szony nem puszta szólamokban, ha­nem mindenekelőtt a termelési pro­blémák konkrét elemzésében, azok megoldásához vezető utak és eszkö­zök felelősségteljes keresésében és végeredményben a termelés növelé­sét célzó intézkedésekben mutatko­zott meg. A járási pártvezetőség több intézkedést hagyott ióvá az idei ter­melési terv teljesítésére és túlteljesí­tésére, a földalap racionális kihasz­nálására, a talaj megjavítására, a ta­karmányalap biztosítására és a szövetkezetek gazdálkodásának meg­javítására. Szövetkezeteink és állami gazda­ságaink helyzetének és lehetőségeinek elemzése, .valamint felmérése után a járási pártvezetőség arra a megálla­pításra jutott, hogy ebben az évben a tervezettnél legalább 3 millió ko­ronával több mezőgazdasági termé­ket adhatunk a társadalomnak. Ez a megállapítás természetesen nem puszta, minden alapot nélkülöző fel­" tevés eredménye, mert a szövetkeze­tek és állami gazdaságok dolgozói­nak a társadalom iránt érzett fele­lősségérzetére, aktív munkájára, va­lamint a termelés reális tartalékaira támaszkodik. Szövetkezeteink és álla­mi gazdaságaink a Központi Bizott­ság határozatának teljesítésére akció­terveket dolgoztak ki, amelyeket a párt nyilvános gyűlésein tárgyalnak meg. Az akciótervek kidolgozását Il­letően pozitívan kell értékelni azt a tényt, hogy mezőgazdasági üzemeink túlnyomó része nagyon Józanul és reálisén vizsgálta a lehetőségeket, nem törekedtek a megvalósíthatatlan ígéretek és kötelezettségvállalások kidolgozására. A nyárasdi szövetkezet például le­hetőségének alapos felmérése után vállalta, hogy 300 ezer korona ér­tékben adnak el több mezőgazdasági terméket a tervezettnél. A Gombai Állami Gazdaság 75 mázsa sertés­húst, 75 mázsa marhahúst, 25 ezer liter tejet, a felsőpatonyl szövetkezet 110 ezer darab tojást ad el terven felül. S rajtuk kívül még tovább so­rolhatnánk azokat a szövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyek a tervezettnél több húst, tejet, tojást és más terméket adnak a dolgozók asz­talára. MiimiiMiiiimimimimiHimmimiin i m v ® m A kassai (Jjváros építésében jA mun­kát végzett és végez Adolf Lehotský szocialista munkabrigád címért verseny­zi! csoportja. Nagyban hozzájárultak ah­hoz. hogy a Magasépítő Villalat 07-es számú igazgatósága a folyamatos mód­szerrel dolgozó építőüzemek versenyé­ben a legjobbak közé keriilt az ország­ban. Képünkön a csoportvezető és Ivanics János, a kollektíva egyik leg­jobb tagja. (R. Beranhaut felvétele) HELYTELEN VOLNA AZONBAN AZT ÁLLÍTANI, hogy • Járásunkban nincse­nek hiányosságok és problémák, ame­lyek orvoslásra, megoldásra várnak. Nagyon jól tudjuk, hogy járásunk­ban épp úgy, mint hazánk más ré­szeiben is még sok tennivaló van a mezőgazdaságban. Pártunk XII. kong­resszusa nem véletlenül jelölte meg a mezőgazdasági termelés lényeges növelését, mint egyik fő és alapvető feladatot. E komoly problémáról az utóbbi időben sokat vitatkoznak az emberek. Különböző vélemények és javaslatok hangzanak el az egyes gyűléseken, vagy az újságok hasáb­jain is. Ez a nyílt és őszinte vita hasznos és pozitív eredményekhez vezetett. Ugyanakkor a vitában oly­kor helytelen nézetek is felszínre ke­rültek és kerülnek, melyeknek gya­korlati megvalósítása egyenesen ká­rosan befolyásolná mezőgazdaságunk fejlődését. Egy ilyen nézet például (lásd: Rolničke noviny 1963. Jún. 6-1 szómában Inovecký cikkét), nagyon hibásan, a marxizmus-leninizmus­sal ellentétben magyarázza a társa­dalmi és személyi érdekek közötti viszonyt, és az egyéni érdekek elsőd­legességét hirdeti. Az ilyen javasla­tok szöges ellentétben vannak a kommunista erkölccsel és a munkás­paraszt szövetség alapjait támadják. A szocializmusban és a kommuniz­musban fokozatosan elérjük a társa­dalmi és személyi érdekek harmoni­kus egységét. E történelmi folyamat­ben törvényszerűen előforduló ellent­mondások megoldásánál azonban csak az olyan álláspont és eljárás a helyes és erkölcsös, amely a társadalmi ér­dekek elsődlegességéből, az egész tár­sadalom szükségleteiből indul kl. Já­rásunk szövetkezeti tagsága most a gabonabetakarítás és a szerződéses gabonaeladás Idején is tettekkel iga­zolta, hogy tudatában van a munkás­osztály, a társadalom iránti felelős­ségének, annak, hogy a szociális és kulturális felemelkedését csakis az' egész társadalom aktív segítségével érhette el. Az utóbbi időben számos véle­ményt és nézetet hallhattunk a ház­táji gazdaságoknak a szocializmus építése jelenlegi Időszakában betöl­tött szerepéről és jelentőségéről ls. Meg kell mondani, hogy egyesek helytelenül értelmezték a Központi Bizottság májusi ülésének határoza­tát és a háztáji gazdálkodás, a kis­termelés mértéktelen kiszélesítésé­ben látják a problémákból és a ne­hézségekből kivezető utat. A Köz­ponti Bizottság határozata nagyon vi­lágosan és érthetően kimondja, nem lehet sző arról, hogy viszatérjünk a kisüzemi termelés fejlesztéséhez, ha­nem arról, hogy gazdaságosan hasz­náljunk ki minden talpalatnyi földet élelmiszerforrásaink bővítése céljá­ból. Nem. vitás, hogy ezen a téren még jelentős tartalékaink vannak, Dömény elvtárs, a nyárasdi szövet­kezet elnöke a járási pártvezetőség plénumának ülésén beszámolt töb­bek között arról is, hogy községé­ben nem egy kihasználatlan kertet lehet találni, melyeknek tulajdono­sai a zölséget és a gyümölcsöt az üzletben vásárolják. TEKINTETTEL ARRA, hogy a háztá­ji gazdálkodás szerepéről és jelen­tőségéről különböző nézetek ter­jedtek el járásunkban is, a járási pártvezetőség a szövetkezetek funk­cionáriusaival megtárgyalta ezt a kérdést. Mindenekelőtt le kell szö­geznünk, hogy járásunkban nem szüntettük meg a háztáji gazdálko­dást. A szövetkezeti tagság az alap­szabályok értelmében mindenütt meg­kapja a háztáji földet. Az eltérés csak annyi, hogy szövetkezeteink egy részében a szövetkezeti tag csa­ládjával, egyénileg műveli meg a háztájit, míg másutt közösen, s ez utóbbiaknál az elért átlageredmé­nyek szerint kapják meg a fél hek­tárra eső terméket. Nem tagadjuk a háztáji gazdálkodás szerepét és pozitív hatását a közellátás szem­pontjából addig, amíg az nem gátol­ja a közös gazdálkodást. A XII. kongreszus által kitűzött feladatok teljesítése megköveteli a párt és a nép eszmei-politikai egy­ségét, a párt vezető szerepének és akciőképességének állandó növelését. Ha ezeket a komoly feladatokat tel­jesíteni akarjuk, akkor feltétlenül szükséges, hogy figyelmünket a leg­fontosabb feladatokra összpontosít­suk. Aki igazán kommunistának tart­ja magát és felelősséget érez a tár­sadalom iránt, az ma szilárdan a Központi Bizottság mellett áll és ak­tívan küzd a feladatok teljesíté­séért. A Járási pártvezetőség ezt a politikát következetesen érvényesíti. A pártszervezeteket arra mozgósítja, hogy erejüket, figyelmüket a leg­fontosabbra, a termelés fokozására Irányítsák. NÉMETH BÉLA, e dunaszerdahelyl JPB dolgozója. DINOSZAURUSZ VAGY ÓRIÁSGYÍK? Bátor tudósok leleplezték a „sárkányt" • Táborozás a dzsungelben óriásgyík gyomrában Vaddisznóiéi az A zt hitték, hogy a természet már ; soha sem lebbenti fel Commo­do sziget titkáról a fátylat. Tavaly nyáron kutatók utaztak Djakartából, a Kis Szunda-szlgetcsoport felé. A tengeren nagy vihar támadt, megsza­kadt a rádióösszeköttetés, a hatalmas hullámok szétzúzták az Iránytűt. Az utasoknak az utolsó percben sikerült egy szigeten kikötniük. A véletlen megmenekülés nagy szerencsét jelen­tett. Mindjárt az első nap megláthat­ták a „tűzokádó sárkányt". Tudósok útjáról írunk, ezért nevezzük ezt a hatalmas csúszómászót tudományos nevén. Varanusznak hívják, négy mé­ter hosszú, a földünkön jelenleg élő csúszómászók közé tartozik. Indonézia keleti részének lakossága között már évszázadok óta félelme­tes sárkányokról szóló legendák ter­jengnek. Kevesen látták őket, de a mesélők megesküdtek, hogy a sár­kányok tüzet hánynak, zsákmányukat félelmetes tekintetükkel ölik meg, s akkora fogaik vannak, mint a tigris­nek. Holland tudósok feljegyezték a bennszülöttek meséit, de természete­sen nem hittek bennük. A félelme­tes sárkányok leírása azonban a ki-; halt Dinoszauruszokra emlékeztetett. Egy pilóta volt az első európai, aki saját szemével látta a Commodo szi-i geti sárkányt. 1912-ben a sziget fö-: lött baleset érte repülőgépét és a pi­lóta több hónapig élt a szörnyek tár­saságában. Az ő elbeszélésében sem hitt senki, mivel erősen megrongált idegrendszerrel tért vissza hazájába. Az első világháború után a tudósok mégis úgy döntöttek, hogy utána jár­nak a rejtelmes Dinoszauruszokról szóló meséknek. A világ ebben a sar­kában őshüllők élnének? Conan Doyle híres regényében mégis lenne valami igazság? T öbb kutatócsoport látogatott el a szigetre. Végre szakember is megláthatta a sárkányt. 1917-ben egy. amerikai expedíciónak sikerült fény-, képet készíteni a hatalmas gyíkról. De a Varanusz titka továbbra is titok maradt. Az 1956-ban készült világhí­rű francia film „A Commodo szigeti sárkány" sem adott feleletet minden kérdésre. Nem tudtuk meg, hogyan élnek ezek az állatok, milyen a szer­vezetük, hogyan kerültek az Indonéz-) szigetcsoportra? Ausztráliában hasonló állatok csontvázára bukkantak. Körülbelül 50 millió évvel ezelőtt élhettek azon a földrészen. Újabb kérdés vetődött fel. Hogyan lehetséges ez, hisz Commo-; w Esőcsinálók Franciaországban néhány hónappal ezelőtt érdekes kísérleteket hajtottak végre egy mesterséges esőt előállító berendezéssel, amelyet André Dessin feltaláló szerkesztett. A berendezést meteotronnak nevezik, mert kiválóan alkalmas mesterséges felhőképződés előidézésére. A feltaláló és segítő­társai fémcsöveket raktak a földre, mégpedig úgy, hogy azok négyszöget alkottak, melynek mindegyik oldala 125 méter hosszú. A csövekre egy­mástól egy méternyi távolságban nafta-égőket hegesztettek, amelyek­hez vékony csövekben vezették a két nagy tartályból szivattyúzott kőola­jat. A meteotron égői egy perc alatt csaknem egy tonna kőolajat égettek el, minek következtében forró le­vegő áramlott fölöttük. A magasba emelkedő forró levegő fokozatosan lehűlt és a benne levő vízpára meg­sűrűsödött. Dessin kísérleteit siker koronázta. A levegőben apró, köny­nyű felhők képződtek, amelyek foko­zatosan sűrűsödtek, összeálltak és színük is sötétebb lett. Bebizonyo­sodott tehát, hogy a meteotron tet­szés szerint idézhet elő- mesterséges esőt. A feltaláló véleménye szerint a meteotronnak nagy a jövője. Mozgó meteotronnal ugyanis bárhol lehet­séges mesterséges eső előidézése, de ezenkívül a levegő tisztítására is fel­használható s ezért különösen érté­kes szolgálatokat tehet nagyvárosok­ban, ahol sok por, füst és egyéb szenny keveredik a levegőbe. Dessin kísérletei iránt világszerte nagy az érdeklődés. A Hamburgban tavaly megtartott nemzetközi fizikus érte­kezlet határozata értelmében külön­böző országok meteorológusai a kö­zeljövőben együtt tanulmányozzák a meteotron gyakorlati hasznosításának problémáját. ket" használták ki a tudósok. Erős kalitkákat készítettek, melyekbe csal­étket helyeztek. A Varanuszok a hús szaga után mentek, beléptek a kai irkába s az ajtó bezárult utánuk. Ily módon 27 Varanuszt fogtak. 10-et megjelöltek és szabadon bocsátottak. Ezzel a következő expedícióknak nyújtanak segítséget. Néhányat indo­néziai állatkertekbe szállítottak. árom Varanusz a tudomány ál­dozata lett. A szovjet tudósok felboncolták őket, áttanulmányozták belső szerveiket. Sok érdekességet ál­lapítottak meg. A kutatások eredmé­nyeit rövidesen közzéteszi a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája. Bebizonyosodott, hogy a Varanusz tényleg Ausztráliából származik. Szervezete nagyon primitív, olyan; mint régen kihalt elődeié. Teljes bi­zonyosággal megállapították, hogy a varanuszok csoportjába tartozó óriás­gyíkról van szó, tehát nem Dinoszau­ruszról, sem sárkányról. Egyik-másik példány súlya eléri a 160 kilót. Koruk átlagosan 40 év. A nőstény nyáron 5—25 libatojás-: nagyságú tojást rak le. A tudósok arra Is megpróbáltak felelni, hogyan kerültek a Va­ranuszok Ausztráliából Indonéziába. Valószínűleg úszva érkeztek a sziget­re, valamikor nagyon régen. A Vara­nuszok kitűnő úszók. Az expedíció tagjai kivittek néhány példányt a tengerre és jó messze a parttól vízbe rakták őket. Az állatok azonnal a part felé fordultak és rövid időn be-; lül oda is úsztak. És végül még egy kérdés. Miért éppen Comimodo szigetén maradtak életben? Azért, mert ezen a helyen nem találtak vetélytársakat. Megfe-; lelő éghajlatuk, táplálékuk volt és nem üldözte őket senki. Ezért élnek még ma ls a Dinoszauruszok utódal ezen a szigetcsoporton. így leplezték le a Commodo szigeti sárkányok titkát a tudósok. Mindent tudnak már róluk? — Nem — feleli JevgenylJ Alek-í szandrovics Melejev. Még sok kérdés tisztázatlan. Ezekre a kérdésekre a mikroszkóp ad majd feleletet. Moszk-: vában rövid Idő múlva megkezdik a Varanusz egyes szerveinek, mirigyei­nek, bőrének vizsgálatát. Az adato­kat feldolgozzák. Kivizsgálják az &U latok csontját, szemét, agyát ls. "ft/feg kell Jegyeznünk, hogy a ktl-: tatók nemcsak kitartással, de hagy bátorsággal is végezték mun­kájukat. A természetben ínég ma Is sok a rejtély. A tudományszomjas emberek mindig találhatnak munkát ezen a területen. Idővel olyan jelenségeket is sikerül leleplezni, amelyek majd nagyobb ámulatba ejtik az emberi-, séget, mint a legendák együttvéve. G. MALINYICSE\Í do sziget tűzhányó eredetű és sokkal fiatalabb, mint Ausztrália. 1981-ben Indonéz tudósok meg­számlálták az állatokat. Rájöttek, hogy Commodo szigethez közelfekvő négy szigeten ls élnek Ilyen állatok, összevéve kb. 1500-an. Ugyanebben az évben szovjet tudósokat hívtak meg az Indonéz kutatók. J. A. Ma­lejev őslénykutató, I. S. Darevszkij biológus, S. V. Szaakov botanikus és Sz. A. Szaid-Aljev zoológus érkezett DJakartába. Malejevet választották meg az expedíció vezetőjévé. Mielőtt útnak indultak, az expedíció tagjai áttanulmányozták az addig összegyűj­tött anyagot. Több problémát kellett megoldani elutazásuk előtt. Nemsokára CJoimmodo sziget őser­dejének mélyében jártak a kutatók. Maguk után hagyva a partinenti pál­mákat, sűrű, magas trópusi erdő állt a kutatók előtt. Egy kis tisztáson ütöttek sátrat. Az általános vélemény szerint a tisztás közelében Varanu­szok tartózkodtak. TVTem várattak magukra sokáig. A •L' csalétek szaga vonzotta őket. Először fiatal kétméteres gyík kö­zeledett a táborhoz egy négyméteres óriás kíséretében. Félelmetes szájuk­ból kilátszott élénk narancsszínű nyelvük, mely lobogó tűzre emlékez­tetett. Bőrük barnásfekete. Erős lá­bakon mozognak, testük nem érinti a földet, csak farkukat húzzák ma­guk után. Farkuk rendkívül erő?. A kutatók később látták, hogyan csa­pott agyon egy szarvast az egyik szörny egyetlen farksuhlntással. Az állkapcsuk is erős, ötkilós húsdara­bokat tépnek egyszerre áldozatuk testéből. Nemhiába nevezték el őket a bennszülöttek — sárkánynak. Négy Varanusz közeledett a csal­étekhez, egy döglött szarvashoz. Éhe­sen nekiláttak, tépték és egyből le­nyelték a húst. Először a belső ré­szeket ették meg, aztán a húst, bőrt, szarvakat és végül e patákat. Néhány perc alatt 80 kg húst fogyasztottak el. Falánkságukra vall, hogy egy Ilyen szörny gyomrában egyszer egy, egész vaddisznófejet találtak. A Varanuszok a döglött állatokat is ímegeszik. Szaglásuk kitűnő, előbb ta-: lálják meg a dögöt, mint a keselyű. Halott társaikat is megeszik. Ezért nem találtak a szigeten egyetlen csontvázat sem. A megfigyelések megmutatták, hogy a Varanuszok madarakra, patkányok­ra és kígyókra vadásznak. Megeszik a gilisztákat, kis gyíkokat, rovarokat Egyszer éjjel ellopták a tábor kutyá-; ját és nyakszíjastól felfalták. A maj­mokat sem vetik meg, a fák alacso­nyabb ágaira még utánuk is mászs nak. A jóllakott Varanuszok a fák ár­nyékéba húzódnak, nem szeretik a nagy meleget. Nem bírnak sokáig pi­henni, rövid idő múlva újból zsák-: mán y után látnak. Ezt a „gyengéjü-. REPÜLŐ VILLAMOS A városi közlekedés világszerte csődbe Jutott a nagyvárosokban; a különböző országok intézeteiben a kutatók százai kísérleteznek a nagy befogadóképességű, gyors és a „földi" forgalmat nem za­varó új közlekedési eszközök kifejlesztésével. Fukuda professzor, a tokiói egyetem tanára a közelmúltban olyan új közlekedési esz­közt szerkesztett, amelynek alighanem nagy jövője lesz a közleke­désben. „Égi kocsinak" elkeresztelt jármű- hasonlító járműtest felhajtőerőt ter­ve voltaképpen a repülőgép, a gép- mel, amely „megemeli" ' a járművet. , kocsi és a magasvasút kombinációja. Ennek tulajdonítható, hogy a nyugal­Oránként 200 kilométer sebességgel mi állapotban 15 tonna önsúlyú jár­Az „égi kocsi" modellje haladhat, tehát kétszer akkora se- mű haladás közben csak 5 tonna bességet érhet el, mint a manapság súllyal nehezedik a pályára. A fel­legalkalmasabb városi közlekedésnek hajtóerő nagyságát a segélyszárnnyal tartott egysinű vasút. A könnyű és szabályozzák, s légfékezést alkalmaz­80 személyt befogadó jármű volta- nak a Jármű megállítására is. Az képpen repülőgépszárnyra emlékez- „égi kocsi"-hoz szükséges pálya jó­tét. Két végén gumiabroncsos hajtó- val egyszerűbb, mint az egysinű vas­és kormánykerekek helyezkednek el; útaké, a számítások szerint ez a a kerekek különleges sínen fut- rendszer csak tizedannyiba kerül, nak. A tizenöttonna önsúlyú Jár- mint az egysinű vasutak létesítése. 1963. augusztus & * ®f SZÖ 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom