Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-04 / 152. szám, kedd

» MINDEN ERO MOZGOSITASAVAL TELJESÍTSÜK A XII. KONGRESSZUS HATÁROZATAIT Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata Á CSKP Központi Bizottsága május 29-én és 30-án tartott ülésén tárgyalt a XII. pártkongresszus határozatának teljesítéséről, népgazdaságunk fejlesztésének problémáiról és az idei terv módosításáról. A Központi Bizottság halaszthatatlan intézkedéseket hozott a népgazdaság jelenlegi nehézségeinek leküzdésére és az 1963. évi állami népgazdasági terv feladatainak valamennyi belső erő és forrás mozgósítása útján történő teljesítésére. I. A népgazdaság fejlődése és jelenlegi helyzete A csehszlovák népgazdaság eddigi fejlődését a társadalmi termelés, főként az ipar és az építészet gyors fejlődése, az egyéni és a társadalmi fogyasztás gyors emelkedése jellemezte. • Az 1958—1961 közötti években a nemzeti jövedelem egész terjedelme évente átlag 7,4 százalékkal növekedett, emellett ezekben az években a brutto termelés az iparban átlag 10,7 százalékkal, az építészetben 10,8 százalékkal emelkedett. Ilyen feltételek közepette nagyarányú beruházási építkezést lehetett megvalósítani, sok új iparüzemet építhettünk, lényegesen növelhettük a lakás-, a polgári és mezőgazdasági építkezést, biztosíthattuk hazánk védelmi képességét és jelentős Intézkedéseket tehettünk a lakosság életszínvonalának emelésére. Bérrendezéseket valósítottunk mfcg több mint 1,5 milliárd korona összegben, a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát és a villany árát 4,7 milliárd koronával csökkentettük, felemeltük a gyermekpótlékot, az alacsony nyugdíjakat és bevezettük az EFSZ-tagok új társadalombiztosítását. Nagy figyelmet szenteltünk a társadalmi fogyasztás fejlesztésének, elmélyült a lakosság egészségéről való gondoskodás, nagy összegeket fordítottunk az iskolákra, ingyen tankönyveket és tanszereket biztosítva a tanulóknak. A-lakosság egyéni fogyasztása az 1958—1961 közötti években 20,1 százalékkal, a társadalmi fogyasztás pedig 19 százalékkal növekedett. De ez az egészben véve pozitív fejlődés sem mentes a nehézségektől és fogyatékosságoktól. A XII. pártkongresszus mélyrehatóan elemezte népgazdaságunk fejlődésének pozitív, valamint negatív jelenségeit. 1962-ben nem sikerült teljesítenünk a tervet a mezőgazdaságban, az Iparban, az építészetben és a közlekedésben. A kokszolható szén fejtésében a tervvel szemben 153 ezer tonna a lemaradás, a hengerelt anyagok gyártásában 296 ezer tonna, s a gépipar 1,6 milliárd korona értékű termékkel maradt adós. A befejezetlen beruházási építkezések számának, a nyersanyagkészleteknek, a félkész és kész termékeknek felgyülemlése néhány milliárd koronát fagyasztott be, nem tekintve a számokban kifejezhetetlen veszteségeket, amelyeket az új termelőhelyek aránytalanul nagy üzemzavarai és számos termék elégtelen minősége okozott. A mezőgazdaságban 1962-ben a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében 6 százalékkal csökkent a termelés. Ez 2,7 milliárd korona termelési érték, és egy termékre számítva például 2 millió tonna búza, vagy 246 ezer tonna vágósertés értékének felel meg. Az élelmiszerfogyasztás 2,2 százalékkal növekedett. Az Í963. évi terv teljesítését, amelyet abból a célból dolgoztunk kl, hogy megteremtsük a népgazdaság arányos fejlődésének előfeltételeit, mindjárt az első negyedévben Igen kedvezőtlenül megzavarta a téli rossz idő. A bányászok, a kohászok, a közlekedési és egyéb dolgozók áldozatkész munkája ellenére csaknem 24U ezer tonna hengerelt anyagot vesztettünk, több szenet fogyasztottunk, s több mint 800 millió korona értékű építkezési munka maradt el, csaknem 10 millió tonna terhet nem szállítottunk el, 42 millió liter tejet, 56,5 millió tojást nem vásároltunk fel. A mezőgazdasági munkák 3—4 héttel megkéstek. Az első negyedévi feladatok nem teljesítésének nagy aránya arról tanúskodik, hogy az év eleji kedvezőtlen fejlődés nemcsak a téli nehézségekből ered, hanem megnyilvánulnak benne azok a negatív jelenségek, amelyekre rámutatott a CSKP XII. kongresszusa. Pártunk Központi Bizottsága jelenlegi nehézségeink és problémáink megoldása fő útjának a XII. pártkongresszus határozatainak következetes teljesítését, az 1963 évi .népgazdasági terv teljesítését, egész pártunknak a következő döntő szakaszokon a helyzet megjavítására való összpontosított erőfeszítését tekinti: a) Meg kell szüntetni a mezőgazdasági termelés (amely mindeddig lényegében a háború előtti színvona Ion mozog) lemaradását az ipar fejlődése és a lakosság élelmlszerszükséglete mögött. b j Ľe kell küzdeni a közlekedés, főként a vasúti közlekedés lemaradását a népgazdaság szükségletel mögött, ami jelenleg fékezi gazdaságunk fejlődését. c) A nyersanyag ágazatok terén a források és a szükségletek közötti feszültség csökkentésére kell törekedni (főként a tüzleőanyag- és az energetikai alap, valamint- a kohászati termelés terén) és a feldolgozó ágazatokban. d) Erélyes intézkedésekkel kell támogatni a népgazdaság minőségi fejlődését (főként a munkatermelékenység növelését a termelés és a termékek műszaki színvonalának emelkedését és az önköltség csökkentését kell biztosítani). e) Érvényesíteni kell a szilárd központi irányítást az elvi kérdésekben, s meg kell javítani az irányító munka stílusát és módszerelt. A Központi Bizottságnak az a véleménye, elegendő saját erőnk és forrásunk van, amelyeknek következetes mozgósításával és a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való fokozott részvételünkkel leküzdhetjük a jelenlegi nehézségeket és fokozatosan újra elérhetjük a népgazdaság arányos fejlődését. Köztársaságunk a világelsők közé tartozik, a szén-, a villanyáram-, az acél-, a cementgyártásban és a gépipar terén. Ennek ellenére népgazdaságunkban éppen e termékek hiányát érezzük. Ennek alapvető oka e források felhasználásának és értékesítésének alacsony színvonala. A helyzet megjavításának kulcsa a mi kezünkben van. Hatékonyabban kell kihasználnunk összes anyagi, energia-, munka- és pénzforrásunkat a tudomány és technika legújabb Ismereteinek érvényesítésével, a minőség javításával és általános gazdaságossággal. Erre kell összpontosítani egész pártunk, valamennyi gazdasági és állami szervünk, a tömegszervezetek, az egész dolgozó nép egységes, szervezett erőfeszítését. A feladatoknak olyan összességéről van szó, melyeknek teljesítése lehetővé teszi számunkra, hogy megteremtsük a népgazdaságfejlesztés hosszú tartamra szóló, a XII. pártkongresszus által kitűzött távlati irányai megoldásának előfeltételeit. II. , A párt, a gazdasági szervek, a nemzeti bizottságok és a FSZM legközelebbi feladatai döntő szakaszon az arányos fejlődés biztosításában . A Központi Bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a termelési, gazdasági egységekben, vállalatokban, mezőgazdasági termelési igazgatóságokban és a nemzeti bizottságokban a felbontott terv megtárgyalása folyamán a tervfeladatokat ne csak teljesítsék, hanem a gazdasági szempontból fontos termelést legalább 1 milliárd korona terjedelemben túl is szárnyalják. 1. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN ÉS FELVÁSÁRLÁSBAN: A mezőgazdaság jelenlegi helyzetének elemzését és a mezőgazdasági termelés ez évi feladatait a CSKP KB április plénumán tárgyalták meg. A mezőgazdasági termelés múlt évi sikertelenségeit a kedvezőtlen Időjárási viszonyok befolyásolták. A mezőgazdaság lemaradásának fő, oka azonbqn — amint a XII. pártkongresszus rámutatott —, a mezőgazdaság Irányításának alacsony színvonala, a mezőgazdaság elégtelen ellátottsága álló alapokkal, s azok alacsony fokú kihasználása, a rossz munkaszervezés, a körzetek többségében a munkaerőhiány és a munkaerők meg nem felelő korbeli összetétele. Ennek következtében a mezőgazdaságban nem használjuk ki rendszeresen a termelési tartalékokat. A kormány, a . Mezőgazdasági Minisztérium, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok, a mezőgazdasági üzemek, a pártszervek és -szervezetek feladata, hogy elsősorban a következő intézkedéseket hajtsák végre a mezőgazdasági termelés és felvásárlás állami tervének biztosítása érdekében: a) Gondoskodni kell a jó minőségű széna veszteségmentes betakarításáról, s a takarmányalap megerősítésére fel kell használni a félreeső hegyi réteket és legelőket is. A Šumava, az Érchegység, Jesenlk stb. rétjeiről és legelőiről van szó. E célból hamarosan be kell fejezni az erre alkalmas* területek összeírását, és azokat, amelyeket nem használnak ki, azonnal fel kell ajánlani kötelező felhasználásra más járásoknak és mezőgazdasági üzemeknek, hogy azok vagy takarítsák be a szénát, vagy szervezzék meg a szarvasmarha és a juhok legeltetését. b) A múlt évi rossz termés következményeit, a zord téli időszak hatását és a tavasz késését valamenynyi mezei munka gyors és gondos elvégzésével kell kiegyenlíteni. Különösen a cukorrépával kell törődnünk, s fokozott gondot Igényel a burgonya és a silókukorica is. Feltétlenül idejében meg kell tenni minden előkészületet az összes mezőgazdasági termény gyors és veszteségmentes betakarítására. Elsősorban azokra a helyekre kell gondolnunk, ahol — tapasztalatból tudjuk —, rendszeresen nagyobb nehézségek merülnek fel. Itt rendkívüli intézkedések árán is biztosítani kell a föld megművelését. Gondoskodni kel! arról, hogy a szövetkezetek minden tagja és az állami gazdaságok minden dolgozója maradéktalanul részt vegven a munkákban, főként a csúcsmunkákban és az egész vidéki lakosságot meg kell nyerni, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdasági munkákban. Ha nincs teljes biztosíték arra, hogy a mezőgazdasági üzem Idejében be tudja takarítani a szénát, el tudja végezni a növényápolási munkákat, a komló gondozását saját erejéből és helyi, társadalmi munkával, haladéktalanul meg kell szervezni az üzemek hatékony brigádsegítségét. E célból rugalmasan meg kell oldani a brigádosok díjazását. c) Ki kell használni az egész földalapot és nemcsak akkor, ha megvannak a nagyüzemi termelés feltételei, hanem meg kell művelni az apróbb parcellákat, manipulációs területeket, kerteket is, stb. A nemzeti bizottságok feladata megkeresni a kihasználatlan földeket éš megszervezni megművelésüljet. Az apró föld- és kerttulajdonosokra, a víkendházak tulajdonosaira stb. hatást -kell gyakorolniuk, hogy legalább részben gondoskodjanak zöldség-, gyümölcs-, burgonya- és hússzükségletükről saját termelés alapján. Nem arről van szó, hogy visszatérjünk a kisüzemi termelés fejlesztéséhez,' hanem az egész mezőgazdasági földnek gazdaságos kihasználására törekszünk, élelmiszerforrásaink bővítése céljából. Helyes lesz nagyobb figyelmet fordítani az apró háziállatok, esetleg sertések tenyésztésére a kis földterülettel bíró gazdaságokban és a falusi háztartásokban a hulladékok és az egyébként kihasználatlan területekről nyert takarmány felhasználásával. Az apró kiegészítő termelés számára megfelelő feltételeket kell teremteni úgy, hogy hazánkban a szó szoros értelmében minden talpalattnyi' föld meg legyen művelve. E célból e gazdaságok számára malacokát, megfelelő vetőmagvakat és trágyát kell biztosítani. A kistermelők anyagi ellátása mellett nagy szerepet kell játszaniuk a nemzeti bizottságoknak, a kerttulajdonosok és az apróbb házi állatok tenyésztői érdekszervezeteinek. Az alapvető indíték továbbra is, hogy növeljük a termelést a kihasználatlan földeken és a legnagyobb mértékben felhasználjuk azokat a takarmányforrásokat, amelyek egyébként haszontalanul elvesznek. d) A takarmányalap megjavítása és elsősorban a fehérjehiány megoldása érdekében határozottabban fel kell használni az élelmiszeripari és az étkeztetési üzemek hulladékalt egyrészt a hulladékok szervezett összegyűjtésével, másrészt, ahol -.erre meg vannak a feltételek, közvetlen sertés- és baromfihizlalással, esetleg úgy, hogy a takarmány összetételét a központi alapokból egészítik ki, azzal a feltétellel, hogy szigorúan elszámolnak. Jó volna, ha e lehetőséggel elsősorban a katonai alakulatok, kórházak és üzemi konyhák élnének. e) A mezőgazdaság irányításának megjavítása érdekében a CSKP KB április' plénuma határozatával .összhangban átszervezték az irányító szerveket. Az újonnan létesült termelési igazgatóságok már megkezdték működésüket. Fő figyelmük a termelés közvetlen megszervezésére irányul az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban főként a haladó munkamódszerek és tapasztalatok átadásának és érvényesítésének útján. Minden járásban vannak élenjáró szövetkezeteink és állami gazdaságaink. A termelési igazgatóságoknak, különösen oktatóiknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezeknek az élenjáró üzemeknek a tapasztalatai a gyakorlatban mielőbb elterjedjenek, hogy rendszeresen és gyorsan érvényesüljenek a lemaradó szövetkezetekben és gazdaságokban, és hogy ezek a mezőgazdasági üzemek a legrövidebb időn belül az átlagos, majd pedig az élenjáró üzemek színvonalára emelkedjenek. Ez a legmegbízhatóbb útja a termelési* és felvásárlási feladatok teljesítésének. fj A XII. pártkongresszus a párt tevékenységének előterébe jelenleg a mezőgazdasági termelés fejlesztését helyezte mint országos feladatot, amely tehát nemcsak a termelési igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek feladata, hanem a népgazdaság iparágazataié is. A Központi Bizottság mindazon iparüzemekhez fordul, amelyek termelőeszközöket szállítanak a mezőgazdaságnak, hogy az eddiginél jobban és főként Idejében teljesítsék feladataikat és egyre hathatósabban támogassák a mezőgazdasági termelés fellendülését. Ugyanakkor kívánatos, hogy a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok, az állami gazdaságok igazgatói és a szövetkezetek vezetőségei gondoskodjanak valamennyi eszköz, főként a gépek és a trágya leghatékonyabb felhasználásáról, a munkaszervezés és a munkafegyelem megjavításáról. E.re kell Irányulnia a helyesen megvalósított káder- és politikai munkának is. A mezőgazdasági termelés növelésével párhuzamosan intézkedéseket kell foganatosítani a gazdaságosság növelésére és a termelési költségek csökkentésére, mégpedig a hozraszcsot elveinek következetes érvényesítésével és a számviteli nyilváijtartás*és kalkuláció megjavításával. 2. A KÖZLEKEDÉS SZAKASZÁN A vasúti közlekedés Irányításának megjavítása érdekében új átszervezés lép életbe, melynek lényege az, hogy üzemeltetési szakaszok alakultak, amelyek mint vasúti alapvető szervezési egységek komplexen és egységesen biztosítják a teljesítményi alapegységek Irányítását. A közlekedésben a jelenlegi helyzet megoldásához szükséges továbbá, hogy a Közlekedésügyi Minisztérium, a vasúti Irányító szervek a vasutasokkal és a szállítókkal együtt az 1963-as év folyamán döntő javulást érjenek el főként a következőkben: aj A nyári időszakot ki kell használni az üzemeknek nyersanyagkészletekkel való ellátásra. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szállításban olyan feltételek jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a szénfejtés túlszárnyalását, valamint a mezőgazdaság és a külkereskedelem szükségleteivel összefüggő feladatok teljesítését. b) Meg kell gyorsítani a ki- és berakodást és biztosítani kell egyenle.tességét a hét folyamán, főként vasár- és ünnepnapokon. Meg kell gyorsítani a vasúti kocsik körforgalmát az állomásokon és a mellékvágányokon és meg kell gátolni a vasúti kocsik veszteglését. Egyúttal meg kell oldani a kl- és berakásra meghatározott idő lerövidítésének díjazását is. c) Meg kell vizsgálni a szállító-átvevő kapcsolatokat a népgazdaságban és meg kell szüntetni minden felesleges és ellenirányú szállítást. Csökkenteni ,kell az üres vagonok forgalmának magas hányadát és meg kell javítánl az építőanyag-szállítás feladatainak teljesítését. d) A szállítási szervek és a gépipari üzemek együttműködésének megjavításával el kell érni a mozďonyok és vagonok javításai nagy százalékának lényeges csökkentését. A javításra szoruló vasúti kocsik számát még a nyári hónapok folyamán csökkenteni kell. E célból több műszakos üzemeltetést kell szervezni a vasúti műhelyekben, a mozdony- és vasúti kocsi javítóműhelyekben. A műszakok megerősítésére fel kell használni más ágazatok szakképzett dolgozóinak segítségét Is és gondoskodni kell az anyag- és pótalkatrészszükséglet fedezéséről. e) Az építő- és szerelőszervezetele erejét a beruházások befejezésére kell összpontosítani, elsősorban Ostrava, Ostf nad Labem, Košice vidékén és más fő vonalak körzetében. Ugyanakkor feltétlenül biztosítani kell a vasútvonalak tervezett javítását. Feltétlenül teljesíteni kell a vasúti szállítóeszközök tervezett szállítását (főként 3425 vagon, 119 Diesel-villanymozdony és 40 villanymozdony szállítását). Teljesíteni kell a szükséges pótalkatrészek, anyagok és berendezések szállításét a jelző és biztonsági berendezések villamosítása és a pályajavítás céljaira. f) Maradéktalanul fel kell használni a közúti autószállító eszközöket és a víziszállítást. A gépkocsi közlekedésben a szállítás meghatározott terjedelme megköveteli, hogy biztosítsuk a gumiabroncsok, az üzemanyag tervezett szállítását, a járművek tervezett fő- és középjavításainak megvalósítását, valamint e javítások megfelelő pótalkatrészekkel való biztosítását. Az utak jó állapotának biztosítása érdekében az építési kapacitás egy részét az utak és hidak javítására és újjáépítésére kell átcsoportosítani. g) A tervezett létszámot mielőbb kl kell egészíteni a ma hiányzó 3400 dolgozóval a mozdony- és vonatcsapatoknál, a tolatóknál és váltókezelőknél, főként mivel számos üzemben és helyen — tekintettel a termelés csekély mérvű növekedésére — munkaerőfelesleg mutatkozik. A dolgozók létszámát a szakembereknek a gépipari üzemekből főként a villamoá" és Diesel-vonatokra történő átcsoportosításával kell kiegészíteni. A közlekedés feladataival és a népgazdaság szükségleteivel összhangban tökéletesíteni kell az anyagi érdekeltség rendszerét a közlekedésben, és meg kell szilárdítani a munkafegyelmet és a felelősséget. 3. A NÉPGAZDASÁG TÖBBI KULCSFONTOSSÁGÚ ÁGAZATÁBAN Annak ellenére, hogy feltétlenül el kell érnünk a terv egyenletes teljesítését valamennyi ágazatban, igen fontos, hogy a tüzelőanyag-, energiaés kohászati ágazatban hogyan tudják teljesíteni a tervet. Sok függ attól is — és nemcsak ebben az évben —, hanem a jövő évek fejlődése szempontjából is, hogyan sikerült biztosítani a tervfeladatok teljesítését a döntő fotosságú építkezéseken. A. A tüzelőanyagalap szakaszén a nehéz helyzetből kivezető utat a minisztériumnak kell keresnie. A szénipari dolgozóknak legalább 200 ezer tonna kőszén és 800 ezer tonna barnaszén terven felüli jövesztésével kell a megoldásról gondoskodniuk. Ezzel lehetővé válnék a lakosság jobb szénellátása is. A szénellátás helyzetének javulása összefügg a fogyasztásban való szigorú gazdaságossággal ts. E célból át kell alakítani a fogyasztó készülékeket, csökkenteni kell az osztályozott szénfajták fogyasztásét és hatékonyan fel kell használni a kevésbé értékes tüzelőanyagokat is (törmelék, szénpor). A tüzelőanyag-ágazatban a beruházási építkezéseknél a Minisztériumnak és építési szervezeteinek főként a döntő építkezésekre kell a figyelmet fordítaniuk, vagyis a Sverma, Hlubina, Fučík bányákra, a Merkúr II, Slatinice, a Jifí felszíni bányákra, a vŕesovai kombinátra, a Hlubina és a Suchá Stonava bányák szénmosó berendezéseire, a ledvicei széndúsítóra, az užlni gázműre és a krakkolókra. b) A Központi Energetikai Igazgatóságnak különös figyelmet kell fordítania döntő fontosságú termelőhelyek üzembehelyezésére a következő határidőkön belül: villanymű tömb Tušimice Tušimice Nováky 2. 3. 1. próbaüzem határidő'' 1963. Június 30. 1963. október 31. 1963. október 31. (Folytatás a 4. oldalon] 1983. júniüs 4. 0] SZ0 3 *