Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-04 / 152. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata (Folytatás a 3. oldalról) Az egész energetikai rendszer készenlétének biztosítására az 1963-64es tél folyamán meg kell tartani a vízállást a vltaval és a vági vízi utakon, azon az áron is, hogy esetleg korlátozzuk e villanyművekből az áramtermelést és fogyasztást a nyári időszakban. Ugyanakkor egy pillanatra sem szabad lankadnunk abban a törekvésünkben, hogy a legnagyobb fokú gazdaságosságot érjük el a villanyáram fogyasztása terén. c) A kohászati termelés és a népgazdaság (főként a gépipar) fémellátásának szakaszán a Kohó- és Ércbányaügyi Minisztérium vállalatainak a gépipari vállalatok megrendeléseit úgy kell elvégezniük, hogy a gépipari termelés ütemesen komplett legyen, meg kell Javítani a minőséget és be kell tartani a választékot az átvevők megrendelései alapján, valamint biztosítani kell a kohászati üzemek tervezett felépítését. dj A beruházási építkezés terén a kormány, az Állami Tervbizottság és a minisztériumok a legnagyobb figyelmet azokra a főépítkezésekre összpontosítsák, amelyeket 1963 ban és 1964-ben kell üzembe helyzeni. Egyben rendkívül fontos — a már említett tüzleőanyag- és energiatermelő-helyeken kívül — a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a seredi nikkelkohó, a vítkovicei Klement Gottwald Kohőmü, a vSgsellyei nitrogéngyár, a kralupyi kaucsukgyár, a zálužíi szintetikus szesz- és szalmiáktermelő-üzem, a Valašské Mezífíei-i DEZA üzem és a Stétí RotostroJ feiépítése. Az új, nagy beruházási egységek üzembe helyezése során különösen nagy súlyt kell helyeznünk a termelés minőségére és a termékek .megbízható kipróbálására. Amennyiben ezeket a beruházási egységeket nem helyezik teljesen megbízhatóan üzembe, ezért a termelési üzemek viselik a felelősséget. Figyelmet kell fordítani a komplett lakásépítésre is azokban a kiválasztott körzetekben, ahol a lakásproblémát mielőbb meg kell oldani., e) A legrövidebb időn belül meg kell oldani a gépipari termelésben a szűk keresztmetszetű részlegek fejlesztését, főképp a kompresszorok, a turbokompresszorok, a transzformátorok, a középnagyságú és nehézforgó villamos gépek, vasúti kocsik, hengersorok és kompletációs szakaszok (mérő és ellenőrző műszerek, automatizációs és üzemen belüli szállításra szolgáló berendezések) fejlesztését, betartva a termelés szakosításának elveit és felhasználva a szlovákiai üzemek és gépipari termelőhelyek kapacitását a nem gépipari ágazatokban is. f) A külkereskedelmi helyzet megjavítását a termelési ágazatoknak és a Külkereskedelmi Minisztériumnak főként a következőképpen kell elősegíteniük: — A szén, a koksz, a hengerelt anyag, a műanyagok, a műrostok, a kaucsuk, a gabona, a műzsiradék, a hús termelésének növelésével. — A kiviteli lehetőségek, például a komló, a maláta, az üveg, a kerámia, a bizsu s általában a hazai nyersanyagokból készült termékek kivitelének fokozásával. — A behozott nyersanyagok és termékek fogyasztásának csökkentésével, vagy más anyaggal való pótlásával. — A külkereskedelem hatékonyságának növelésével. Az export szállítások jó minőségben és a megfelelő választékban való következetes é.s egyenletes teljesítése továbbra is fontos feladat. III. Ä gazdaság minőségi fejlesztéséért a gazdaságosság sokoldalú fokozásáért A források és a szükségletek közötti ellentétek leküzdésének megkezdése szempontjából döntő tartalékok mozgósítására irányuló konkrét Intézkedéseket az irányítás valamehnyi |okán következetesen, a legnagyobb gazdaságossággal kell végrehajtani. 1. A TERMÉKEK MINŐSÉGÉNEK ÉS A TERMELÉS MŰSZAKI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE Az adott helyzetben, amikor a tartalékokat mozgósítjuk, határozott követelmény, hogy gondoskodjunk a termékek kiváló mjnőségéről, a termelt berendezések megbízható működéséről és a termékek műszaki színvonalának emeléséről. A termékek kiváló minősége Jelentős munka- és anyagmegtakarítást tesz lehetővé, fokozza azt a lehetőséget, hogy a termelést további költségek nélkül növeljük és jobban kielégítsük a társadalmi szükségleteket. Ezért a Központi Bizottság valamennyi minisztérium, központi hivatal, kutatóintézet, termelési-gazdasági egység, párt-, szakszervezeti és ifjúsági szerv és szervezet figyelmét felhívja a következő halaszthatatlan feladatok megoldására: A. A vállalatokban és az üzemekben rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a műszaki-ellenőrzési alakulatok megszervezésére, káderekkel való ellátására és egész tevékenységükre, hogy ezek az alakulatok biztosítsák, miszerint egy hibás termék se hagyja el az üzemet. Ezen a téren növelni kell a műszaki ellenőrzés felelősségét és bővíteni kell a jogkörét, s egyben gondoskodni kell arról, hogy a műszaki ellenőrzési alakulat ne függjön közvetlenül a vállalat gazdálkodási eredményeitől. Az exportszállítmányoknál és más fontos szakaszok számára történő szállltá

1 soknál be kell vezetni azt, hogy a vevő* közvetlenül a termelő üzemben vegye át a termékeket. Ezen intézkedések részeként behatóbban át kell dolgozni a termelőknek a szállítmányért viselt felelőssége elveit ís, főként a termékért vállalt, kezességet kell bővíteni és a javítások elvégzéséért a termelőnek kell felelősséget vállalnia. B. Következetesen érvényesíteni kell a termékek minőségéért való felelősséget mindazon dolgozónál, akik a termelés előkészítése folyamán s magában a termelési folyamatban is tevékenységükkel részt vettek. Ezek elsősorban a vállalatok és üzemek igazgatói, a tervezők, a a konstruktőrök, technológusok, művezetők és mesterek, valamint a munkások is, akiknek rendszeresen gondoskodniuk kell a termelés műszaki és szervezési színvonalának emeléséről, biztosítaniuk kell azt, hogy a termelésben betartsák a meghatározott technológiai eljárásokat és hogy az egész termelési ciklus folyamán következetesen betartsák a technológiai fegyelmet. A dolgozók széles körű részvételével meg kell valósítani a termékek minőségének általános értékelését. A gazdasági vezetők ez irányú tevékenységét teljes mértékben támogassák a párt- és a szakszervezeti szervezetek. A párt- és a szakszervezeti munka elveivel teljesen összeegyeztethetetlen az, hogy a CSKP és FSZM szervezetei szemet húnyjanak a termelés minőségének fogyatékosságai felett a bűnösök anyagi felelősségre vonásánál. C. Következetes intézkedéseket kell foganatosítani a személyes anyagi érdekeltséget, főként a jutalmazást illetően úgy, hogy az eredményesen megnyilvánuljon a termékek minőségének javulásában. Az elv itt az legyen, hogy rossz munkáért nem jár jutalom. Az irányító munkában el kell érni, hogy a termelési terv a termelékenység és a nyereség tervének teljesítését ne a minőségnek, a termékek műszaki színvonalának rovására érjék el. D. A szocialista versenyt, a szocialista munkabrigádak és az összes dolgozók figyelmét az eddiginél hathatósabban irányítsuk a munka minőségének megjavítására. A tömegpolitikai hiunka fejlesztésével érjük el, hogy a műhelyek, üzemek és vállalatok valamennyi dolgozója céltudatosan törekedjék a gyári védjegy becsületének öregbítésére, lényegesen csökkentve a gyenge minőségű termékek mennyiségét. 2. A TARTALÉKOK FELTÁRÁSA ÉS KIHASZNÁLÁSA, AZ ANYAGFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSE A normánfelüli készletek megszüntetésében és kihasználásában csak részlegsikereket értünk el. A .vállalatokban és a felettes szervekben eddig még nem tudtuk leküzdeni azt az elítélésre méltó álláspontot, amely abban nyilvánul meg, hogy „íninden eshetőségre számítva" foggal és körömmel ragaszkodnak az anyagokhoz; valamint abban, hogy a termelésnél nem tartják szem előtt a társadalom szükségleteit, hanem inkább a „teljes termelést". Ezért a következő intézkedésekre van szükség: a] A minisztériumok és a termelési-gazdasági egységek közvetlen irányítása alatt újból át kell értékelni a leltározás eredményeit, minden egyes üzemben csak a termelési feladatok teljesítéséhez, feltétlenül szükséges készleteket szabad meghagyni, s a többi anyagot szét kell osztani más üzemek szükségleteinek kielégítésére; a készletek eladásánál el kell tekinteni az „önkéntesség" nem helyénvaló alapelvének érvénye sítésétől. Ily módon a népgazdaságban el kell érni, hogy az 1963. június 1-i állapothoz 'viszonyítva az iparban és az építészetben 1,6 milliárd koronával csökkentsék az alapvető anyagok normán felüli készletét, célul kell tűzni, hogy a hengerelt anyagok készletét legalább 300 000 tonnával csökkentsük. Hasonló konkrét feladatokat kell megszabni valamennyi iparágban és vállalatban. b) Dönteni kell arról, hogy a rendeléssel nem biztosított, alkalmatlan és a társadalom számára szükségtelen termelés közül melyeket állítsunk le. Amennyiben ezt a célt szolgáló intézkedésekre nem került sor már a terv felbontásánál, akkor szükséges, hogy a felettes szervek felelősségük teljes tudatában most tegyék meg, mert tűrhetetlen, hogy az anyagot és a munkát olyan termékekbe öljük, amelyek a raktárakban hevernek. A normánfelüli készletek feltárása és megszüntetése, valamint a szükségtelen termelés leállítására irányuló törekvésnek szem ejőtt kell tartani a fő célt — a termelési folyamat befejezésének megerősítését mind a külkereskedelem, mind pedig a hazai piac számára a keresett termékek gyártásának maximális mértékű növelését. c) Ebben az igyekezetünkben hathatós segítséget kell hogy Jelentsen valamennyi üzemben és minden munkahelyen az anyagnormák felülvizsgálása és progresszívabbá tétele. A minisztériumok és a termelési gazdasági egységek közvetlen irányításával mindenütt, ahol eddig ez nem történt meg, az anyagszükségletre és a szerszámokra műszakilag indokolt normákat kell kidolgozni és ezeket rendszeresen pontosabbá kell tenni. Tartsuk szem előtt a takarékosságot a fémek, tüzelőanyagok és energia felhasználása terén, s különös gonddal keressük az importált anyagok és nyersanyagok megtakarításának lehetőségeit. 3. A VÁLLALATON BELÜLI IRÁNYÍTÁS ÉS GAZDASÁGOSSÁG A gazdaságosság fokozása egyrészt megköveteli, hogy minden munkahelyen mindennap keressük a takarékosság útjait, másrészt szükségessé teszi, hogy a technikusok, közgazdászok és valamennyi dolgozó részvételével már a termelés előkészítése folyamán és a tervek összeállításánál megteremtsük a munkával és az anyaggal való takarékoskodás alapvető feltételeit. aj E feladatok megoldása érdekében tudományos alapokon növelni kell a vállalaton belüli irányító munka hatékonyságát. Mindez a vállalaton belüli szervezés tökéletesítését a hozrascsot elmélyítését, a termelési kalkuláció kihasználását, az egyéni és kollektív személyi számlák és a vállalaton belüli szocialista munkaverseny fejlesztését jelenti. Szükségesnek mutatkozik a gazdasági elemzések rendszeres végrehajtása a könyvelési, statisztikai és operatív műszaki nyilvántartásnak az eddiginél sokkal Jobb kihasználása mert ezek pontoá vezetése nélkül lehetetlen a vállalatok irányítása. b) A gazdaságosság fokozásában aktívan és konkréten részt kell venniük a pénzügyi szerveknek ugyanúgy, mint a vállalatok valamennyi dolgozójának. A társadalmi érdekek megvédésére irányuló javaslataikat a vállalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti szervek támogassák. A gazdasági fejlődés, jelenlegi kérdéseinek megoldása megköveteli, hogy kivétel nélkül valamennyi munkahelyen gondosan mérlegeljék minden egyes korona kiadását. Ha ez érvényes a termelésre, annál inkább érvényes a nem termelő szakaszokra, a társadalmi fogyasztás valamennyi területére A társadalom eszközeivel, a munkásosztály által megalkotott értékekkel va ó gazdálkodást illetően minden vezetőt, az összes dolgozókat nagy fele osségtudatra kell nevelnünk. Elejét kell vennünk annak, hogy ezeket az eszközöket bárhol is gazdaságtalanul használják fel.- s c) A párt 'Központi Bizottsága felhívja a minisztereket és a közDontt hivatalok vezetőit, hogy Javasodnak konkrét intézkedéseket az igazgaľási és a rezsi költségek leszállítására az adminisztratív apparátus (ez kiváltképpen a vállalatokban növekedett meg j csökkentésére, s az anyagi eszközök gazdaságos felhasználására. 4. A MUNKAERŐK HELYES ELOSZTÁSA, A MUNKATERMELÉKENYSÉG ÉS A JUTALMAZÁS A kormánynak, az Állami Tervhivatalnak, a minisztériumoknak, a nemzeti bizottságoknak és a TGE-eknek ezen a téren a párt- és a szakszervezetek tevékeny segítségével a következő fő feladatokat kell megoldani: a] A népgazdasági ágazatok között a munkaerők helyes elosztásában fordulatot kell elérni, véget kell vetni a mezőgazdaságból a munkaerők egészségtelen kivonásának, s a tervet teljes mértékben betartva biztosítani kell a népgazdaság legfontosabb ágazalainak ellátását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy némelyik üzemből bizonyos számú dolgozót már az idén át kell vinnünk azokba az üzemekbe, amelyeknek döntő jelentőségük van a népgazdaság fejlődésében, s emellett munkaerőhiányban szenvednek. bj A munkaerőkkel való helyes gazdálkodással egyidejűleg szüntelen harcot kell folytatni a munkatermelékenység maximális fokozásáért. Bár kétségtelen, hogy a munkatermelékenység gyors és tartós növekedését mindenekelőtt népgazdaságunk műszaki színvonalának lényeges emelkedésével érhetjük el, ennek ellenére látnunk kell, hogy üzemeinkben és az egész népgazdaságban számos lehetőséggel rendelkezünk ahhoz, hogy rövid időn belül jobb eredményeket érjünk el a munkatermelékenység terén. Ennek elérése érdekében szükséges: — a haladó munkaformák gyorsabb elterjesztése; váljék valamennyi műszaki dolgozó becsületbeli ügyévé, minden munkás büszkeségévé annak a jelszónak teljesítése hogy: „termelékenyebben és olcsóbban termeljünk"; küzdjünk a régi munkaformákhoz való ragaszkodás, a lágy normák ellen és a munkaidő jó kihasználásáért; — gyors ütemben javítsuk még a munkaszervezést, főként az államon belüli szakosítás alapján; — a dolgozók ésszerűsítő és újítómozgalmát azoknak a legfontosabb feladatoknak teljesítésére irányítsuk, amelyek elősegítik a munkatermelékenység növelését; küzdjük le a formalizmust az újítási javaslatok kimutatása terén és harcoljunk a legnagyobb hatékonyság eléréséért; — rendszeresen és minden formalizmustól -mentesen növeljük a dolgozók képesítését; — szigorú törvényes intézkedéseket alkalmazzunk az olyan egyének ellen, akik fegyelmezetlenséggel, munkamulasztással, hanyagsággal és lopással fékezik a becsületes dolgozók igyekezetét a munkatermelékenység növelésére. c) Azzal összefüggésben, hogy a munkatermelékenység színvonala egy helyben topog, a népgazdasági tervben az átlagos havi fizetéseknek nem nagy összeggel való növelésével számolunk. A konkrét feltételeket figyelembe vévé ez a növekedés jelentősen eltér az egyes ágazatok és üzemek esetében. A nagyobb foglalkoztatottsággal együtt a béreknek ez a nem nagy emelkedése is a béralapnak mintegy 2 milliárd koronával való növelését vonja maga után. A munkatermelékenység színvonalának egy helyben topogása jelentős következményekkel járna gazdaságunk jövőbeni fejlődésére és életszínvonalunk alakulására. A bérek növelése a munkatermelékenység emelkedése nélkül nehézségeinket még inkább elmélyítené. A bérek és a premizálás aktív szerepének növelése érdekében következetesen végre kell hajtani azt a határozatot, amelyet a CSKP KB és a kormány a CSKP XII. kongresszusának irányelvei alapján hozott. Elsősorban az szükséges, hogy: — keresztül vigyük a személyes anyagi érdekeltség elvének sokoldalú érvényesítését,) főként a premizálást a termelés minőségi mutatóinak teljesítésében; — következetesen távolítsuk el a normák minősége terén az indokolatlan különbségek okait. IV. Emeljük a népgazdaság irányításának színvonalát A XII. kongresszus népgazdaságunk továbbfejlesztésének alapvető fontosságú tényezőjeként jelölte meg az irányítás színvonalánák emelését. Jélenlegi feltételeink közepette a termelés növelésének és a gazdaságosság fokozásának legnagyobb tartalékát jelenti az irányító munka színvonalának emelése valamennyi fokon. Az irányítást illetően a kongresszus irányelveinek teljesítése mindenekelőtt megköveteli: 1. AZ ÜZEMI KÉRDÉSEKBEN A KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS MEGSZILÁRDÍTÁSÁT A XII. kongresszus határozatával összhangban már végrehajtottunk a központi irányítás megszilárdítását szem előtt tartó néhány intézkedést. Szükséges továbbá, hogy a kormány biztosítsa a XII. kongresszus által kitűzött következő intézkedések megvalósítását: A) Az Állami Tervbizottság munkájának megjavítására az előkészületben levo intézkedések végrehajtását. Ezek főként a távlati tervezés megszilárdítására és a terv tudományos megindokoltságának megjavítására irányulnak. B) A beruházási építkezés és az anyagi-műszaki ellátás központi irányításának megerősítését. C) Annak az alapelvnek következetes érvényesítését, hogy a minisztériumok teljes felelősséget viselnek a termelésért és annak hatékonyságáért; e célból a minisztériumokban még az idén ki kell építeni a műsza

7 ki fejlesztés, a beruházási építkezés és az anyagi-műszaki ellátás szerveit. D) A népgazdaság nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének egyszerűsítését és tökéletesebbé tételét. EJ Az Irányító és Igazgatási munkák tervszerű és céltudatos racionalizálását mind a szervezési kérdések megoldása, mind az irányítás és ügyvitel gépesítésének fejlesztése és fokozatos automatizálása terén. Az irányító szervek munkájának tökéletesebbé tétele megkívánja a minisztériumok és a központi hivatalok apparátusa tevékenységének megjavítását; ezé-^t fontos, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok segítsenek a központi szervek számára megfelelő dolgozók kiválasztásában. 2. AZ IRÁNYlTŰ MUNKA MÓDSZERÉNEK ÉS STÍLUSÁNAK MEGJAVÍTÁSA A vezetés tartalmát és módszereit jelenleg a népgazdaság döntő fontosságú problémáinak megoldására kell irányítani. A vezetés módszereinek és eszközeinek valamennyi fokozaton a tartalékok mozgósítását kell szem előtt tartaniuk. Emelni kell az irányító munka színvonalát az üzemektől kezdve egészen a minisztériumokig. Ez feltétlenül megköveteli: A nemzeti bizottságok által irányított ipar és gazdaság termelési-műszaki alapjának szervezése terén: — A vállalatok és üzemek belső szervezési összetételének leegyszerűsítését; — a népi ellenőrző és statisztikai szervek megszervezésében, a helyi gazdálkodás, a tőzelöanyagalap, az energetika, a távösszeköttetés stb. fejlesztésének irányításában; — a mezőgazdasági termelés és a közlekedés irányításának átszervezésében egyes intézkedéseket. A) Az irányítás tudományos színvonalának fokozását, a szubjektivizmus és önkényeskedés leküzdését, az irányításnak a rendszeres megismerés és a tények tanulmányozása alapjára való helyezését, az elemző munka színvonalának emelését. B J A vezető gazdasági szervekben az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az alapvető koncepciós intézkedések előkészítésére, megoldására és ellenőrzésére, hogy ezáltal az irányító munkában elejét vegyük a rögtönzésnek és a véletlenszerűségnek. C J Le kell vonni a személyes következtetést azokkal a dolgozókkal szemben, akik nem teljesítik feladataikat, s a feladatok nem teljesítése esetén felelősségre kell vonni a vezető dolgozókat is. D) Határozott harcot kell Indítani a bürokratizmus és a formalizmus, a felelősségtől való menekülés és a kérdések eldöntésénél a huzavona ellen, s annak érdekében, hogy céltudatosságot vigyünk a munkába. Vigyük keresztül a problémák kollektív megtárgyalását, de a személyes felelősséget ls. Harcoljunk az ellen, hogy bárki is az értekezletek és albizottságok mögé bújjék. EJ A gazdasági szakaszon javítsuk meg a kádermunkát, a vezető helyekre szakmailag és politikailag képzett, jő szervező képességgel bíró dolgozókat emeljünk. Határozottan törekedjünk a problémák megoldására, megalkuvás nélkül küzdjünk a fogyatékosságok és azok ellen, akik a szűk látókörű helyi érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezik. Vezető helyeken ne hagyjunk meg olyan dolgozókat, akik közönyösek a hibákkal szemben, hamis önelégültségbe estek, vagy hajlamosak áz objektív nehézségek túlbecsülésére. Gondoskodni kell a vezető gazdasági dolgozók szaktudásának és politikai képzettségének további elmélyítéséről. F) A vezető gazdasági dolgozók és a nép közötti helyes viszony kialakítására kell törekedni. Arra kell vezetni őket, hogy megértsék a nép szükségleteit, s nevelő hatást fejtse(Folytatás az 5. oldalon.) Ül SZÖ 4 * 1963. június 4.