Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-21 / 169. szám, péntek

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOHMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1983. június 21. péntek • 30 fillér • XVI. évfolyam, 169. szám Napirenden a KGST Napjaink egyik legérdekesebb — és a szocialista tábor méretei­ben talán legfontosabb — köz­gazdasági problémája a KGST. Ügy látszik, végre véget ért az az elég hosszú időszak, amikor a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának gyakorlati megvalósítá­sát — még a komoly szakemberek is — csak mint távoli jövőt em­legették. A KGST problémái most már valóban napjaink kérdésévé vál­tak. Erről az tanúskodik a leg­jobban, hogy ma már nemcsak az újságok cikkeznek róla állan­dóan, nemcsak a közgazdászok vi­tatkoznak arról, hogy milyen is lesz a gyakorlatban a KGST, ha­nem az egyszerű munkások ls, szinte mindenütt az országban utazás közben, a termelési érte­kezleteken, a napi problémák megvitatásakor élénk érdeklődés­sel beszélnek a — számukra most még újdonságról. Ez a jelenség bizonyltja talán a legjobban, hogy a KGST megszűnt akadéjniai prob­léma lenni — átment a köztudat­ba. Azt, hogy az ország legtöbb gyárának munkásai, közgazdasági tudásban milyen magas színvona­lon vannak, hogy mennyire meg­értik a KGST jelentőségét, jól il­lusztrálja egy epizód a kopíivnicei Tatra gyárból. Az egyik karosszéria-műhely­ben a lakatosok rövid termelési értekezletet tartottak. Valaho­gyan a KGST ls szóba került, mi­re az egyik brigádtag szót kért. — Kár, hogy a gyakorlatban ilyen későn valósították meg ezt a szervezetet. Ha jobban siettek volna vele, világszerte ma sokkal többen dicsérnék kezünk munká­ját. Akkor a néhány ezres sorozat helyet néhány százezres szériákat gyártanánk a 603-as-ból. így a világhírnév öregbítése helyett csu­pán a sok-sok dicséret maradt ne­künk, mellyel a világsajtó, de a szakemberek sem fukarkodtak. Azt bizonyára mindenki tudja, mit értett a lakatos a 603-as alatt. A Tatra 603-as személykocsi ma fogalom. De különösen fogalom volt megjelenése évében, amikor a brnói nemzetközi árumintavásá­ron szinte egyik napról a másik­ra megismerhették a külföldi szak­emberek is. Nyugatról, keletről — a földkerekség szinte minden or­szágából özönlöttek akkor az ér­deklődők a csehszlovák pavilon­ba, megrendelések tucatjával hal­mozták el a Tatra gyárat. Csakhamar kiderült azonban, hogy a gyár, sajnos, csak a belföl­di szükséglet kielégítését tervezi ebből az autótípusból. így csalódtak azok, akik a kopíivniceiekkel szívesen kötöt­tek volna szállítási szerződést a 503-asra. A külföldiek azóta eset­leg egy-két példányban csodálhat­ják meg e rendkívül kedvelt "ko­csikat, mert ezek csak mint dip­lomáciai képviseleteink szolgálati jutói jutnak el hazánk határain kívül. Igaz, az utóbbi időben az MDK-ba is jut belőlük néhány száz, de ez csak egy kis töredéke innak a sikernek, amit külkeres­kedelmi téren elérhetnénk. Hétmérföldes léptekkel halad ?lőre a világszínvonal. A kopíiv­licei Tatra gyár tervezői most nég a 603-asnál is korszerűbb ko­csit állítottak elő. A prototípus nár jónéhány ezer kilométeres iróbautat megtett és az autóra­ongók ugyancsak rajta felejtik szemüket, ha a még soha nem lá­:ott gépkocsicsoda elsuhan mellei­nk. A Tatra 603-as utóda csakha­nar megjelenik a nemzetközi vá­járon és a siker bizonyára nem lesz kisebb, mint az előző kocsi­típusnál. A kopíivnicei Tatrában az em­berek az új kocsitípussal kapcso­latban már a termelési értekezle­teken is a KGST-ről beszélnek. Közvetlenül is érdeklik őket a szervezet problémái, mert a kö­zeljövőben eldől, milyen szériá­ban fogják gyártani az új kocsit. Ez pedig nagymértékben attól is függ, a szakemberek magasabb szinten hogyan tudják addigra „tető alá hozni" a KGST gyakor­lati megvalósítását. Az igazat meg­vallva a kopíivnicei tatrások tar­tanak tőle, hogy úgy járnak, mint a 603-assal, — hogy kis sorozat­ban kell majd az új kocsit is gyártaniuk. Szerencsére az utóbbi évek alatt a KGST is magasabb fejlődési fokot ért el. Ma már nemcsak miniszteriális szinten, hanem gyár a gyárral, iparág az iparággal is tárgyal a szervezet keretein belül. A legtöbb esetben — azonkívül, hogy sokszor a mű­szaki dokumentációk kicserélésé­ről van szó, a termelés speciali­zálását tárgyalják meg a szakem­berek. Kopfivnicén ma minden jel arra mutat, hogy a 603-as utódja nem ezres, hanem majd százez­res sorozatban késZül. Mert a szakemberek egyöntetű véleménye szerint ebben a kategóriában a tagállamok iparában ez a kocsití­pus bizonyult a legkiválóbbnak. Kellemes jelenség, hogy már az egyszerű munkások ls úgy beszél­nek a KGST-ről, mint legszemé­lyesebb ügyükről. A kopíivnicei példa jól mutatja, miért érdekli ez a probléma az olyan egyszerű embereket is, mint a Tátra gyár egyik lakatoscsoportját. Komáromban a hajógyárban szintén egyre több szó esik a szervezetről. A hajóépítők már akkor is tudták, hogy jobban megy a munka, ha nagyobb soro­zatban készülnek a hajók, mikor még nem is hallottak a KGST-ről. Az egyszerű hajószerelő is látta már évek óta, hogy mihelyt foly­ton változtatni kezdik a termelé­si programot, mikor minden ne­gyedévben új hajótípus gyártásá­ba kezdenek, a terv teljesítése mindig rosszabra fordul. Még valamikor februárban — a hajógyár pártszervezetének évzá­ró konferenciáján — érdekes el­képzelést hallottam az egyik kül­döttől: A KGST? Hasznos lenne, ha ez a néhány Duna menti ország a mi szakmánkban megosztaná a gondokat. Biztosan jobban menne a munka, ha például mi komáro­miak csak vontatókat, a magya­rok csak személyszállítókat, a románok meg mondjuk csak hű­tőhajókat gyártanának. Ez csak egy példa. Egy ^azonban biztos. Bárki mérget vehet rá, hogy a há­rom ország hajóépítői az osztoz­kodásnál meg tudnának egyezni. Mert mi munkások akárhányszor összejövünk a magyarországiak­kal, vagy a románokkal, mindig igen jól megértjük egymást. A komáromi hajógyár munká­sa, aki tíz éve még az eke szar­vát fogta, vagy kisiparos volt, ma így, szinte világméretekben gon­dolkozik. A kopíivnicei egyszerű lakatosról is kiderül, hogy már ő is nagyvonalúan gondolkodik. A gazdasági sikerekkel szinte észrevétlenül belopódzott az em­berek tudatába a közgazdasági problémákkal való együttélés. Po­litikai siker ez, mégpedig a ja­vából. Azokban az üzemekben is tenni kellene egyet-mást e téren, ahol bizony még ma is csak hal­lásból ismerik a KGST-vel össze­függő problémákat. A szovjet űrhajósokat ÜNNEPLI A VILÁG Ezernyi j ókívánság a Föld minden tájáról A lakosság lelkesen üdvözli Valerijt és Valen* tyinát :-: Mindketten kitűnően érzik magukat Moszkva [CTK] — Bár Bikovszkij alezredes 81-szer repülte körül a Földet, visszatérte után kitűnően érezte magát. Az orvos az űrhajóst § a leszállás helyén megvizsgálta és megállapította, hogy egészségi ál­lapota nagyszerű, — írja a moszkvai Pravda tudósítója, aki Bikovszkíjjal röviddel űrrepülé­sének befejezése után találkozott. Bikovszkij a sztyeppén egy tele­pülés közelében szállt le. A szűz­földön dolgozó ka­zahok fogadták őt Kisegítették öltö­nyéből, és helikop­terrel a legköze­lebbi járási szék­helyre szállították. A város lakossá­ga a téren körül­fogta a helikop­tert. Mindenki meg akarta ölelni az \ űrhajóst, aki teljes öt napot töltött a világűrben. Néhány perccel később Bikovszkij telefonon Nyikita Hrus­csovval, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökével beszélgetett. Az űrhajós jó hangulatban volt. Elmon­dotta, hogy mindennap mély és üdí­tő álomba merült az előre meghatá­rozott időben, tornászott és ez izom­zatát frissen tartotta. Az űrhajós ezután a szomszéd vá­rosba repült. Rendbehozta magát, le­borotválta kozmikus szakállát és jó­étvággyal megebédelt. Érdeklődött az Iránt, hogy vannak szülei, felesége, fia, és kérdezősködött az SZKP KB ülésének legutóbbi eseményeiről. A bányászok között Karaganda (CTK) — A bányaváros lakossága június 19-én este ellepte a város fő utcáját, hogy lelkesen üd­vözölhesse Valentyina Tyereskovát, a hős szovjet vllágürhajóst. Valentyina megjelent annak a háznak az erké­lyén, amelyben háromnapos űrhajózá­sa után az első éjszakáját töltötte a Földön. Az űrhajósnő vidám, nevet, tréfálkozik. Karaganda város bányászai a világ első űrhajósnőjének ajándékot nyúj­tottak át: bányászsisakot és bányász­lámpát. A szűzföldek lakói körében Kusztanaj (CTK) — Tegnap a ka­zahsztani szűzföldek lakosságának sok ezer főnyi tömege üdvözölte Kusz« tanajban Valerij Bikovszkij hős szov« Jet űrrepülőt. „Büszke vagyok arra, hogy azok közé számíthatom maga­mat, akik meghódítják a világűr érin­tetlen térségeit, éppúgy mint önök teszik termővé hazánk szűzföldjeit. Utam sikeres volt, valamennyi műszer rendesen működött és én jól érzem, magamat. Beszélgettem Valentyina Tyereskovával, akinek nevében szí­vélyesen üdvözlöm a szűzföldek la­kosságát — mondotta Valerij Bikovsz­kij. Tyereskova és Bikovszkij A SZOVJETUNIÓ ÉRDEMES SPORTMESTEREI Moszkva (CTK) — A szovjet sport* szervezetek szövetsége a legnagyobb sportkitüntetésre érdemesítette Va­lentyina Tyereskovát és Valerij Bi­kovszkijt, akiknek a Szovjetunió ér­demes sportmestere megtisztelő cí­met adományozta sikeres űrrepülésük elismeréséül. Valerij Bikovszkij, ami az űrrepü­lés tartamát illeti, világrekordot ál­lított fel és Valentyina Tyereskova a női űrrepülők rekordját. Teljesít­ményével túlszárnyalta valamennyi amerikai és a három szovjet űrrepü* lő teljesítményét. Valentyina Tyeresková első fényképe a sikeres leszállás után (fent). Bikovszkij fogadja a helyi lakosság képviselőinek gratulációit. (Képrádión érkezett felvételek) HiiiiiminiiHMiiniiiiMiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíUliia Prágába érkezett a KGST végrehajtó bizottságának elnöke (CTK) — Június 20-án Prágába ér­kezett Piotr Jaroszewicz, a .Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, a KGST végrehajtó bizottsá­gának elnöke, aki részt vesz a KGST gépipari állandó bizottsága 20. ülé­sének záró részén. Piotr Jaroszewlczet a ruzynéi repülőtéren Otakar Simű­nek mérnök, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője, a kormány alelnö­ke és Karel Poláček gépipari minisz­ter, a KGST gépipari állandó bizott­ságának elnöke és a bizottság más tagjai fogadták. A novákyi bánya teljesítette félévi tervét (CTK) — A novákyi bánya bányászai és technikusai, akik első negyedévi ered­ményeikért elnyerték a kormány és a KSZ1 vörüs zászlaját, szerdán, június 19-én az esti érákban teljesítették a szénjövesztés félévi tervét. Június végéig még 52 50U tonna szenet fejtenek terven felül A félévi terv határidő előtti telje­sítése elsősorban az Ifjúsági Bánya dol­gozóinak érdeme, akik az év kezdetétől 29 300 tonna szonet fejtettek, valamint a Béke Bánya dolgozóinak érdeme, akik 22 700 tonna szenet bányásztak kl terven felül. A legjobb a Kelet-Szlovákiai Az Építésügyi Minisztérium a Ke­let-Szlovákiai Vasmű építésének se­gítségére brigádokat szervez a köz­társaság építővállalatainak legjobb kollektíváiból. A brigádok bizonyos ideig segítséget nyújtanak a Kelet­Szlovákiai Vasmű építésénél olyan munkákban, amelyek elvégzésére ke­vés a szakember. Egyelőre főként kő­műves és vakoló munkákról van szó, amelyeket az idén csaknem három­negyedmillió négyzetméteren kell el­végezni. kollektívák Vasmű építésére Ennek az akciónak keretében első­ként a bratislavai Priemstav Michal Nemec vezette kőműves-vakoló kol­lektívája ment az építkezésre. A kol­lektíva vállalta, hogy a hengerde épí­tésén 3 hónapig fog dolgozni. Várható, hogy más kiváló kollektí­vák is követik példájukat, így a Se­zímovo Ostl-I Charamza elvtárs kol­lektívája, az ostravai Bytostav Na­bélka vezette kollektívája ős más kol­lektívák. Készülnek az aratásra A kelet-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági üzemei, a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági-termelési igazgató­ságok, a gépállomások és a felvásár­lási szervek dolgozói teljes ütemben készülnek a legnagyobb nyári mun­kára, a kenyércsatára. Minden igye­kezetüket arra összpontosítják, hogy a termésbegyűjtést 12—18 nap alatt elvégezzék. Figyelembe véve a kedvezőtlen tél okozta nehézségeket és következmé­nyeit is, nagyon igényes feladatok állnak a kerület mezőgazdasági dol­gozói előtt. A begyűjtés az őszi rep­cével kezdődik, melyet több mint 1100 hektárról kell betakarítani. Valami­vel több mint 200 ezer hektáron vár­nak begyűjtésre a kalászosok, 5000 hektáron a len, 16 000 hektáron a hü­velyesek. A tarlóhántást nem keve­sebb mint 160 ezer hektáron kell el­végezni. Az idei begyűjtésnél a múlt évihez viszonyítva 34 ezer hektárral nagyobb területen alkalmazzák az új techno­lógiát. Ilyen módon gyűjtik be a rep­cét 840 hektáron, a gabonaneműeket pedig 100 000 hektáron. Körültekintő munkaszervezéssel, a gépek átcsopor­tosításával egy-egy kombájnra legke­vesebb 100 hektáros, SK-3-as és az SK-4-es kombájnokra 300—300 hek­táros teljesítményt terveznek. Ebben az évben is érvényben ma­rad ez a jelszó, hogy a kasza után az eke, az eke után pedig a vetőgép, hiszen a kerületben 15 ezer hektáron vetnek az idén tarlókeverékeket. Az idei begyűjtési munkáknál 777 rendsodrógép, 827 kombájn — ebből 114 SK-3-as és SK-4-es — több mint 1100 szalmaprés és egyéb hasznos gé­pi felszerelés áll a kerület dolgozói­nak rendelkezésére. A kerületben 322 kombájn kerül átcsoportosításra a déli járásokból az északi járások­ba. —in

Next

/
Oldalképek
Tartalom