Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-19 / 167. szám, szerda

Széniparunk tegnap, ma és holnap (II.) Az olvasó kérdezi: mi lesz a szénnel? „A napokban az Oj Szóban megjelent egy cikk, amely széniparunk hatalmas fejlődésével foglalkozik. A cikkíró a lehető legjobb színekkel ecsetelte a helyzetet. Azt írja, szinte napirenden tárnak fel az országban úf bányákat, a geológusok pedig úf szénlelőhelyeket fedeznek fel. Ennek ellenére az újságok állandóan a szénnel váló takarékosságra intik a lakosságot. Hová lesz tehát akkor az a rengeteg szén; a- fogyasztók tüzelőanyag-ellátásánál miért ' bánunk annyira csínyján a szénnel?" Ezr kérdezte az olvasó, aki válaszként a közelmúltban megjelent cikkre levelet küldött a szerkesztőségbe. „A szénnel tüzelni is lehet" A tankönyvek még nem is olyan, régen a szén felhasználásával kapcsolatban igy írtak: A „fekete gyémántot" — a szenet — háztartásokban tüzelésre, a vasutaknál a mozdonyok fűtésére, a kohókban vasolvasztásra — egyszóval hőfejlesztésre használják. A ma 70—75 éves emberek valamikor régen, kisiskolás korukban még ezt tanulták a szénről. ötven esztendővel ezelőtt pedig az emberek sokat nevettek dr. Bergius hannoveri professzor „bogarain", mert a tudós a találmányi hivatalban azt állította, hogy kidolgozott egy eljárást, melynek alkalmazásával a kőszénből benzint lehet előállítani. A tudósok mosolyogtak a „fából vaskarikát" gyártó kollegán, az újságírók pedig egyenesen bolodnak tartották és rengeteg adomát írtak a „meghibban" profeszorról, aki pl. xtem átallotta kijelenteni, hogy: „Eljön az az idő, mikor az iskolákban majd azt tanítják: a szénnel tüzelni is lehet." A gyakorlat követelményei azonban még a gúnynál és a hitetlenkedésnél is erősebbeknek bizonyultak. A századforduló utáni első években mind gyakrabban tűnt fel az országutakon az új közlekedési eszköz — az autó. Később, hogy a repülőgépet ls feltalálták és megkezdték annak tömeges gyártását, a német I. G. Farben vállalat érdeklődni kezdett a hóbortosnak tartott professzor találmánya iránt. Igaz, tíz évig tartott, amíg Bergius professzor elmélete nyomán az egyik vegyiüzem bonyolult csőhálózatából kijsurrant az első szintetikus benzin, de ez egyúttal már a vegyipar egy új korszakának a kezdetét is jelentette. Ettől kezdve egyre ismertebbé vált a jelszó: A vegyipar a szén körül forog A szén, mint ipari nyersanyag voltaképpen már a múlt században megkezdte hódító útját. A századfordulóig azonban csak kokszot és világítógázt készítettek belőle. Attól kezdve azonban, mikor beigazolódott, hogy a széntől annyira „távoli anyagot is lehet belőle készíteni, mint a benzint, a vegyészek-tekintete mindjobban az új nyersanyag felé fordult. Az autó- és repülőipar fejlődésével egy másik fontos cikknek, — a kaucsuknak gyártása is problémát kezd okozni egyes országokban. A húszas évek elején a vegyészek ezt a kérdést is megoldották. A mű-kaucsuk alapanyaga szintén a szén. A XX. század azonban nemcsak ezzel a két szénből készült újdonsággal lepte meg a világot. A világpiacon megjelent a plasztikus anyag, melynek különböző válfajait ma már 100 ezernyire becsülik. Pontos számot, hány féle műanyagot Ismer ma a világ, senki sem adhat, egyik napról a másikra új és még újabb találmányokkal gyarapszik e téren a vegyipar. Az egyik nemzetközi vegyészkongresszuson pl. nemrég kijelentette egy tudós: „Nem nyugszik le a nap egyszer sem anélkül, hogy a vegyészek ne lepnék meg legalább egy műanyaggal a világot." Az újdonságokat többféle nyersanyagból — pl. földgázból, levegőből, stb. állítják elő, de azért a leggyakoribb alapanyag itt továbbra is csak a szén marad. Régebben hulladék — ma értékes nyersanyag „A szén száraz lepárlásánál, — tanították az iskolákban még nem is olyan régen, — koksz és világitógáz keletkezik. Melléktermékként még fennmarad a kátrány, melynek a kokszolóból való eltávolítása az üzemeknek sok gondot okoz. Kellemetlen hulladék, mondták a kátrányra sokáig. Később azonban, amikor a vegyészek közelebbről is szemügyre vették a szén e kellemetlennek hitt melléktermékét, érdekes dolgok derültek ki. Napjainkig a kémia mintegy tízezer különféle vegyületet fedezett fel a kátrányban, melyekből egészen meglepő dolgokat lehet készíteni. Készítettek már ebből a hulladékból vajat, ruhaanyagot, fogaskereket, szigetelő anyagot és még sok ezer más tárgyat. Hruscsov elvtárs pl. kijelentette, hogy a szén vegyi átalakítása nélkül elképzelhetetlen lett volna a mesterséges bolygók és a kozmikus rakéták felbocsátása. Hruscsov elvtárs itt bizonyára hajtóanyagokra és bizonyos alkatrészekre gondolt. A világ sok országában, többek között nálunk is, ma már egész lakóházakat állítanak elő műanyagból. A TU-104-es óriás repülőgépben pl. 120 000 alkatrész készült műanyagból. A népszerű Volga-kocsikban pedig több

1 száz műanyag alkatrészt és más kelléket számlálhat meg az ember. Mindezek előállítása szinte elképzelhetetlen lenne alapanyaguk — a szén nélkül. Ne járjunk azonban csak a túl magas régiógban, szálljunk le a kozmikus rakétákról és a TU-104-esről. A Földön, a mindennapi életben is jócskán találkozunk szénből készült termékekkel. Mesésen szép női bundákat árulnak ma már, melyeknek őshazája a szénbányák mélyén volt. A ruházati cikkek árának csökkenését, főleg a szén — vegyiparnak köszönhetjük. Mert pl. amíg 1 tonna gyapjú előállításához világviszonylatban 630 munkanap szükséges és 1 tonna gyapot termelésére 232 munkanapot fordítanak, ugyanolyan súlyú viszkóza fonál gyártásához csak 60— 70 munkanapra van szükség. Vegyiüzemek százai épülnek Ha nem néznénk körül hazánk. Iparában, el se hinné az ember, hogy a vegyipar már ma is a legnagyobb szénfogyasztók közé tartozik. Pedig ami a vegyipar fejlettségét illeti, hazánkban e téren a mai napig még nem mondtuk ki az utolsó szót. Sőt, azt lehet mondani, hogy ez még csak a kezdet. És ennek ellenére, ha megnézzük például az észak-csehországi vegyiművet — pl. a mosti szintetikus benzingyár vasúti forgalmát, óriási méretű szénfogyasztásnak lehetünk tanúi. Az üzembe naponta tucatjával érkeznek a szénnel megrakott vasúti szerelvények, hogy később a „fekete gyémánt" a gyárban benzinné és más fontos vegyianyaggá változzék. Füstbe ment kalóriák Valamikor a XVII. század végén Angliában szigorú büntetés terhe alatt megtiltották a szegényeknek a szénnel valő fűtést. Az indoklás: a szénkorom károsan hat az úri hölgyek arcbőrére. A vegyipar szakembereinek nagy többsége ma ls szívesen betiltaná a szénnel valő fűtést. Az indok azonban ma egészen más, mint az angolok esetében. Ha rátekintünk a szénnek kályhában, vagy akár a gőzmozdonyokban történő elégetésénél elért energetikai hatásfoka táblázatára, a bicska szinte kinyílik a zsebünkben. A táblázat ugýanis azt mutatja, hogy legkorszerűbb kályháinkkal is legfeljebb csak 18 százalékos energetikai hatásfokot lehet elérni. A többi 82 százalék a szó legszorosabb értelmében füstbe megy. A gőzmozdonyoknál sem sokkal jobb a helyzet. A szén hagyományos módon történő felhasználása — az elégetés — mondják a vegyészek, közönséges pazarlás. Valamennyivel nagyobb energetikai hatásfok érhető el a szén energiájának villanyárammá való átalakításakor, de a fűtésnél keletkező energiapazarlást ez a módszer sem tudja gyökeresen kiküszöbölni. A jövőben ezért a lakóházak tömeges fűtésénél más megoldásokat keresnek. Földgáz — a szén édestestvére Az imént említettük, hogy a szénből már jó 80—90 éve gyártanak világítógázt, amely fűtésre ls kiválóan alkalmas. Ha közelebbről is szemügyre vesszük, látjuk, hogy a szenet közvetlen elégetésénél alig húsz százalékra használjuk ki, de elgázosítás segítségével a hatásfok 85 százalékra emelhető. A gáz tehát kitűnő fűtőanyag. A jövő lakóházainak fűtésénél azonban döntő többségben nem a mesterséges úton nyert gáz felhasználásával számolunk. Hiszen mindenütt, ahol csak szén van a föld mélyén, a földgáz is előfordul. Sőt, ott is fedeztek fel földgázt, ahol szén egyáltalán nincs. Jó példa erre a kelet-szlovákiai szénlelőhely. A gáz tehát szinte mindenütt előfordul, csak fel kell fogni, el kell vezetni a háztartásokba, vagy a vegyiüzemekbe. A szénellátás megoldása tehát, annak ellenére, hogy a szénlelőhelyek száma egyre gyarapszik, nem is olyan egyszerű probléma. A szén felhasználásába döntő mértékben beleszólt a vegyipar. A vegyészek a jövőben bizonyára az új fűtési módszerek kidolgozásába is beleszólnak, hogy tudományos munkájuk nyomán a szénből egyetlen kalória se vesszen kárba. TÖTH MIHÄLY Akik még nem látták Ostravát, el se tudják képzelni a bányászok szíve miért nő hozzá annyira ehhez a városhoz. A szakmában járatlanok azt gondolják, hogy a bányamunka ma is a régi módon' folyik, s a bányászok ma is a régi, sokszor bizony nyomorúságos házikókban laknak. Ha azonban ma valaki végignéz egy-egy bányaüzem gépparkján, ha végigmegy a korszerű bányászlakótelepek utcáin, bővebb magyarázat nélkül is megérti, miért választják mind többen élethivatásukul a bányászmesterséget. Fenti képünk az Ostravai Hrabüvka-lakótelep egyik épülő iskoláját ábrázolja. Lent: az új, lakóházak. (Papp Pál felv.) V.V.V.V.V.V.V.Y.VV.V.V.V.V, IV.V.V.V.V.W.W.V.V.V.V.V Beruházások nélkiť - öt évvel elúbb A sampinyon-gomba világszerte közkedvelt ínyencfalat. A hazánkban A termesztett mennyiség azonban még a belföldi kereslet kielégítésére sem elegendő, arról nem is beszélve, hogy a sampinyon-gomba legértékesebb kiviteli cikkeink egyike. A külföldi megrendelők egy tonna szárított sampinyon-gombáért annyit fizetnek, amennyiért hat tonna kávét, vagy 44 tonna narancsot, citromot, illetve csitrancsot vehetünk. A Földmüvelésügyi Minisztérium távlati terveiben ezért azt javasolja, hogy 1970-ig évente ezer tonnára növeljük e gomba termesztését, ami azonban jelentős beruházási építkezéseket igényelne. A gottwaldovi Svit dolgozói kellő megértést tanúsítottak e probléma gyors megoldása Iránt. Kezdeményezésükre néhány évvel ezelőtt Zlínben, a második világháború idejéből visszamaradt légoltalmi óvóhelyeken megkezdték a sampinyon-gomba kísérleti termesztését. Az elsőbb átütőbb sikerek után az észak-morvaországi határvidéken megmaradt erődítményekben s a mosti mélybányák kitermelt aknáiban is megkezdték termesztését. A bfežánkýi Békebánya dolgozói nagy érdeklődést tanúsítottak a Jó keresetet ígérő új foglalkozási ág iránt. Sajnos, a megátalkodott tárcasoviniszták indokolatlanul akadékoskodtak s nem egyszer hallatták „érveiket": „Minek is avatkoznak bányászok mezőgazdasági ügyekbe? Inkább fejtsenek több szenet..." Szerencse, hogy a bányászok nem tárcasoviniszták és újabb szakmájukban ls oly kiváló eredményeket érnek el, hogy most már nemcsak az észak-csehországi bányakörzetben, hanem az ostravai, sokolovi, a dél-morvaországi és a szlovákiai bányákban is sikeresen termesztenek sampinyon-gombát. A bányászok ennek oly kiváló lehetőségeit tárták fel, hogy vállalhatták a Földművelésügyi Minisztérium által előirányzott feladatok teljesítését. Elhatározták, hogy még ez idén 10 000 kg sampinyon-gombát termesztenek a mélybányák elhagyott aknáiban, és ezt a mennyiséget állandóan növelve 1965-ig az egymillió darabot is elérik. így már nemcsak bányászcsaládok igényeit elégíthetik ki, hanem a belföldi piacot is elláthatják a megrendelt mennyiséggel. A termesztésnek ez a módja különösen azért előnyös, gazdaságos, mert nem igényel beruházási építkezéseket. A kezdeményező bányászok ennek tudatában nem kívánnak egyebet a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatoktól, minthogy idejében szállítsák a sampinyon-gomba termesztéséhez múlhatatlanul szükséges mennyiségű lótrágyát. Ez a követésre méltó példa meggyőzően bizonyítja, hogyan tárhatunk fel rejtett termelési tartalékokat. Hála a bányászok kezdeményezésének, teljes öt évvel előbb vált lehetővé a sampinyon-gomba nagybani termesztésére előirányzott távlati terv teljesítése. Nagy előnyt Jelent azoknak a tetemes összegeknek a megtakarítása is, amelyeket a, távlatilag tervezett, de most már szükségtelen építkezések emésztettek volna fel. Az eredeti elgondolás megvalósítása nagyon megkárosította volna mezőgazdaságunkat, mert ha sor került volna a már előirányzott termelőüzemek létesítésére, ez aránylag nagy parcellák beépítését tette volna szükségessé. Kezdeményező bányászaink tehát a helyes földalap-gazdálkodás terén is követésre méltó példát mutattak. M

eg kell még jegyeznünk, hogy az elhagyott mélybányákban nem bányaüzemeink dolgozói, hanem elsősorban a nyugdíjas bányászok és csökkent munka képességű emberek termesztik a sampinyon-gombát. Ez a példa is minden kételyt kizárva bizonyltja, hogy az ésszerű együttműködés jelentősen megkönnyíti népgazdaságunk időszerű problémáinak meg'oldását. (raj Veselý technológus birodalmában a konzolos marógéppel ismerkedem meg. Ez is a kurími szerszámgépgyárban látott napvilágot. Lyukasztó szalagon (lyukkártyán) kidolgozott programvezérlése a sorozatgyártás további fokozását teszi lehetővé. A szlovákiai Nové Mesto nad Váhom jó hírnevének emeléséhez sokban hozzájárul a gépesítést és automatizációt szolgáló kutatóintézet kiváló gyártmányaival. Ezeknek egyike a PA 30 jelzésű Kemény és szívós anyagok — mint például ötvözött szerszámanyagok, zsugorított karbidok, magnetikus ötvözetek vágására használt anodomechanikus fűrész, mely a hulladékanyag megtakarításán kívül az eddig külföldről devizákért vásárolt költséges gyémántkorongok munkáját helyettesíti. A VU 3 jelzésű ultrahangú fúrógép hazája is a Nové Mesto-i kutatóintézet. A fúrógép az üzem leleményes dolgozóinak kitűnő munkáját dicséri. A legtörékenyebb anyagokba — üveg, porcelán, kerámia, germánium stb. — a legfinomabb 0.2—25 mm-es nyílásokat fúrja. Egyszerre több művelet elvégzése sem okoz nehézségeket e gépen. Az elektroeróziós szerszámgépjei az ötvözött acélba, a zsugorított karbidba 0.04—0.8 mm-es nyílások vájhatók. A szilonfonalat előállító fúvócsövek, valamint a finom húzóüregek is ezen a gépen készülnek. Novotný technológus buzgó magyarázatát a laikus nem könnyen érti meg. De annál természetesebb és érthetőbb a szakemberek számáré, akik, ha üzemük új gépeket vásárol, ugyan hová fordulnának bizalommal, ha nem Ide a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat dolgozóihoz, akik szemléltetően bemutatják nekik, megtanítják őket az egyes gépek helves kezelésére. Az általuk rendezett tanfolyamokon és vitadélutánokon a vállalat technológusai már eddig is 4500-nál több munkással és technikussal osztották meg ismereteiket. Szemináriumaikra idén több mint 300-an jelentkeztek a köztársaság minden részének gépipari üzemeiből, hogy a szaktudást elsajátítva, az itt szerzett tapasztalatokat továbbadják munkatársaiknak. De a külföldi érdeklődők ls sűrűn keresik fel a gépcsarnokot, hogy a szerszámgépekkel megismerkedve, kiválasszák belőlük azokat, amelyeket a legalkalmasabbaknak tartanak a megrendelésre. A világ minden részébe nagy mennyiségben exportáljuk ezeket az értékes devizákat Jelentő, állandóan tökéletesbített gépeket, melyeknek típusai és létszáma Is az újítók, feltalálók, a szocialista munkabrígádok jóvoltából egyre bővül, állandóan emelkedik. KARDOS MÁRTA A HALADÓ MUNKAMÓDSZEREK ISKOLÁJA ŰJ SZÖ 4 * 1963. június 13. t Az egykori prágai árumintavásárok színhelye, Holešovice egyik jól ismert hatemeletes palotája ma sem hever parlagon. Több külkereskedelmi vállalatunk székhelyeként továbbra is sűrűn keresik fel a hazai és a külföldi érdeklődők. A Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat két évvel ezelőtti kitűnő ötlete nyomán a palota egyik óriás csarnokát szerszámgépek és gépberendezések állandó kiállításává varázsolta. Az itt elhelyezett 65—70 korszerű gépnek a két év során mintegy 50 ezer látogatója akadt. — Nem panaszkodhatunk. Nem hanyagolnak el bennünket az érdeklődők. Nincs talán a napnak olyan szaka, amikor ne volnának látogatóink — vélik az egyes géptípusokat kezelő, állandóan rendelkezésre álló technológusok. Kikből tevődnek a tanulni akarók? Üzemek dolgozói, szakemberek, a szocialista munkabrigádok tagjai, de a műszaki és gazdasági főiskolák, a gépipari iskolák tanulói, tanoncok is, mintha csak haza járnának, rendszeresen itt gyakorolnak a gépeken. Néhány kísérleti és kutatóintézet szintén szoros kapcsolatokat tart fenn a több újítási javaslat kidolgozásában résztvevő itteni szakemberek kollektíváival. A hatalmas csarnokban né hány gépet most is többen állnak körül. Búgnak, zakatolnak a gépőriások, szorgos munka folyik rajtuk, akárcsak egy igazi műhelyben. — A tengely alakú idomok sorozatés tömeggyártására szolgáló SP 12 jelzésű, félautomata, kopírozó esztergapad, a kuŕimi szerszámgépgyár gyártmánya, a legkorszerűbb köve telményeknek ls megfelel, — mutat Handlýŕ elvtárs az egyik mutatós gépberendezésre, majd tovább vezet egy másikhoz: — Ez itt a Gottwaldovi Finomgépipari Üzemek műve. Az ANK 6/160 jelzést hiár magam olvasom le a titokzatos berendezésről. A hatsoros automatikus esztergapad a keményfémszerszámokkal történő alkatrészek leggazdaságosabb megmunkálására szolgál. A különböző típusú darabok elkészítéséhez a gép átállítása emelőberendezés segítségével mindössze percek kérdése. i