Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-07 / 125. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! Bratislava, 1963. május 7. kedd • 30 fillér • XVI. évfolyam, 125. szám Kövessük a legjobbak példáját problémái elől — ez nem válna a kitüntetett előnyére, sőt ellenke­zőleg, ezzel megkötnénk szár­nyait, megtörnénk alkotóképessé­geit. Ez nemcsak a közös érdek­nek nem felelne meg, de ellen­tétben lenne a kitüntetett dolgo­zónak törekvéseivel is. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy egy kiváló újító munkamódszere hamar túllépi az üzem kapuját s visszhangra talál más üzemekben, az egész országban. Ebben az eset­ben talán többet utazik, hogy ta­pasztalatait, munkamódszereit át­adja másoknak. Találkozunk olyan emberekkel, akik ezt el­lenzik, kétségbe vonják az utazá­sok eredményeit. Az ilyen véle­mény helytelen, mégpedig azért, mert egy Kiváló újító munkamód­szereit nem zárhatjuk hét lakat alá. Önzés lenne, ha haladó mun­kamódszereiket, melyekkel az üzem számára jelentős megtaka­rításokat érnek el, mert feltárják a rejtett tartalékokat — nem ter­jesztenénk azokon a munkahelye­ken, áhol hasonló eredményeket hozhatnak. Ez egyben a társadal­mat is megkárosítaná. Egyes üze­mekben ezeket a kérdéseket le­szűkítik, holott népgazdaságunk fejlesztése szempontjából jelentő­ségük óriási. A kiváló dolgozókat társadal­munk megbecsüli s alkotó tevé­kenységüket messzemenően támo­gatja. ök viszont bizalommal tá­maszkodhatnak a kommunista pártra, támogatjuk őket vala­mennyien. Ezek közé tartoznak üzemeinkben a szocialista mun­kabrigádok is, ahol már gyökeret eresztettek az új hajtások, ahol harcolnak az újért, azokért a ha­ladó munkamódszerekért is, me­lyeknek kezdeményezői éppen ők, a kiváló dolgozók. A szocialista munkabrigádok az alkotó erő for­rásaivá válnak, viszonyuk a mun­kához, a társadalomhoz egyre ön­tudatosabb. A brigádok ápolják a kezdeményezést, a lelkesedést, de a segíteni akaró bírálatot is. Nem feledkeznek meg küldetésükről, olyan légkört teremtenek, mely­ből újabb és újabb egyéniségek kerülnek ki, akik becsületes, oda­adó alkotómunkájukért megér­demlik a magas állami kitünte­tést. Hangsúlyoznunk kell azon­ban azt is, hogy elsősorban a párt- és a szakszervezetekre, az üzemek vezetőire hárul nagy fe­lelősség. Oda kell hatniuk, hogy egyetlen új, hasznos gondolat, egyetlen alkotó egyéniség se vesszen kárba, hogy minden mun­kahelyen az alkotó és kezdemé­nyező szellem uralkodjék, hogy valamennyi dolgozó célja hozzá­járulás legyen a társadalom fej­lődéséhez. A kiváló dolgozók annak örül­nek a legjobban, ha egyre többen követik példájukat. S hogy mun­kánkban hőstetteket hajtsunk végre — ez mindenki számára le­hetővé van téve. Május 1. előestéjén ismét ki­tüntették azokat a dolgozókat és kollektívákat, amelyek kiváló munkájukkal sokban hozzájárul­tak a termelés s általában a nép­gazdaság fejlesztéséhez. Minden korszaknak vannak hősei. Az em­beriség történetében a szocialista társadalom többek között abban is kivívta az elsőbbséget, hogy az alkotómunkát dicsőségre emelte, s ebben látja a hősiesség legna­gyobb megnyilvánulását, ebben találja meg az ember értékelésé­nek mércéjét. A szocialista mun­ka újabb hőseit ismertük meg, magas érdemrendekkel kitünte­tett embereket, akiknek ezúttal is a legjobbakat kívánjuk! Ezek a kiváló dolgozók az érdeklődés középpontjába kerülnek, fiatalok, öregek hívják meg őket beszélge­tésekre, hogy tanuljanak, tapaszta­latokat nyerjenek legjobbjainktól. Azoknak a munkáját, akik hoz­zájárulnak a termelés fejlesztésé­hez, akik nehéz és bonyolult szer­vezési és műszaki problémát ol­dottak meg, akik milliókat, érté­kes nyersanyagokat takarítanak meg, s elősegítették a nehéz fizi­kai munka megkönnyítését, — szocialista társadalmunk nagyra értékeli. Kevés volna azonban, ha a kitüntetetteknek csupán tapsol­nánk. Sokkal többről van szó. Ar­ról, hogy egyre kedvezőbb felté­teleket teremtsünk valamennyi munkahelyan további munkájuk­hoz, hogy kiváló dolgozóink szá­mára biztosítsuk a feltételeket adottságaik kibontakozására, ta­pasztalataik alkalmazására s ar­ra, hogy egyre többen kövessék őket. Természetesen mindez nem olyan egyszerű, itt-ott felüti fe­jét az ellenszenv és irigység is, sőt ami még komolyabb — néha az is előfordul, hogy a kitüntetet­tel szemben olyan igényeket tá­masztanak (saját munkahelyén és azon kívül ls), hogy a tökéletes­ség megtestesítőjévé kellene vál­nia, hogy az Igényeknek megfe­leljen. Előfordulnak aztán olyan esetek is, hogy a munkahelyen megváltoznak a feltételek és aki­tüntetett számos nehézségbe üt­közik. „Megbirkózik vele" — szokták mondogatni a párt- és a szakszervezeti funkcionáriusok ilyenkor, ahelyett, hogy elgondol­kodnának a kérdések fölött, gon­doskodnának a feltételek megvál­toztatásáról és segítséget nyújta­nának. Igaz ugyan, hogy a kiváló dolgozóktól jogosan elvárjuk: nyújtsanak többet és jobbat, mint a többiek, azonban ennek a köve­telménynek is az ésszerűség és a lehetőségek határán kell mozogni. Nem lenne azonban ésszerű az sem, ha a kitüntetett dolgozót az üzem elkényeztetné', s ha túlsá­gosan, normálisnak nem mondha­tó, kedvező feltételek közepette babusgatná' Mert ha a kitünte­tett dolgozót .üvegházban tarta­nák" s így őriznék őt az élet Építők a kongresszus előtt A košicel Magasépítő Vállalat dol­gozói 41 egyéni és 142 kollektív fel­ajánlás alapján — melyek értéfte meghaladja a 840 000 koronát — vál­lalták, hogy határidőben 633 lakást adnak át. Az építők napjáig 52 tante­rem építését fejezik be. A Spišská Nová Ves-i építők fel­ajánlást tettek, hogy termelési tervü­ket 170 000 koronával túlteljesítik és 70 000 koronával csökkentik az ön­költséget. Emellett a bevételek tervét 60 000 koronával túlszárnyalják. Az előregyártott elemek készítői a szakszervezeti kongresszus tiszteleté­re ígéretet tettek, hogy a' második negyedév folyamán — 100,9 százalé­kos tervteljesítés mellett — tervezett költségeikből 50 000 koronát takarí­tanak meg és 0,8 százalékkal csök­kentik a selejtet. A téglakészítő üzemek dolgozói sem maradnak alul, akik felajánlást tettek, hogy termelési tervüket egy­millió koronával túlteljesítik. Az ön­költséget 300 000 koronával csökken­tik és 8000 korona értékű villany­áramot és 32 000 korona értékű tüze­lőanyagot takarítanak meg. —ik A köztársasági elnö k határozata 1 Tudományos művekért, tel­• jesítményekért, vagy felfe­dezésekért; JAN KHCZÉRNAK csc., a CSTA prágai Fizikai Intézete tudományos LUBOMlR JAŠEK, JAROSLAV KOVÄCEK, KAROL POHL, JAROMlR KAŠPAR mérnököknek, A Klement Gottwald-államdíj kitüntetettje megtisztelő címmel járó Klement Gottwald­államdíjat, mint a szocialista állam elism érését az emberi tudást gazdagító kiváló alkotásokért, művészi értékek megteremtéséért, vagy a szocialista építés feladatainak megoldásához s hazánk kultúrája további fejlesztéséhez való egyéb hozzájárulásért a kö­vetkezőknek adományozom: ANTONÍN BITZAN mérnöknek, JINDŔICH HOREL mérnöknek, DR. VILÉM MOŽ1Š mérnöknek, HYNEK HLASIVEC mérnöknek, . a prágai Üt és Vasútépítő Vállalat dolgozójának a mikrofizikai kuta- dolgozóinak az újfajta betonhíd a z Ostrava-Karvinai Egyesült Szén­tásban végzett úttörő munkájáért fejlesztéséért és építése megvalósí- bányák ostravai automatizácios és és új módszereiért. tásáért. Főként az Otava és Vltava gépesítési üzeme dolgozóinak, az DR. JlRl SICHER mérnöknek, drsc., folyókat áthidaló nagy hidak épl- ostrava-karvinai körzet új automa­MAGDALENA PÁNKOVÁ mérnök- őséért; tizációs és gépesítő berendezései nek, csc., VÁCLAV HORÁK mérnöknek, csc., szerkesztésének és fejlesztésének MIROSLAV SVOBODA mérnöknek,' a CSTA prágai Elméleti és Alkal- progresszív megoldásáért és beve­cs c mázott Mechanikai Intézete dolgo- zetéséért, főként a KNV 31-es kom­MILOŠ TICHÍ mérnöknek, csc., ^íft^BENDlK „i érnökne k, a pr á. b ŐÍ nér t' DR. FRANTIŠEK ŠIPOŠNAK csc., g ai Plynoprojekt dolgozójának^ a D R- LE 0 STEINHART docensnek, JlRI ZÁVADA oki. vegyésznek, prágai J. Fučík Kultúra és Pihenés DR. JIŔ1 ENDRYSNEK, a Károly csc., Parkja sportcsarnoka acélszerkezeti Egyetem Hradec Králové-i orvosi a CSTA prágai Szerves Vegyésze- tetőzetének megoldásáért és meg- fakultása dolgozóinak a szlvgyó­ti és Biokémiai Intézete tudományos valósításáért; gyászatban alkalmazott vizsgáló dolgozóinak: DR. ARPÁD TESÁR mérnöknek, módszerek tökéletesítéséért. KAREL JULIŠ mérnöknek, csc., a bratislavai Szlovák Műszaki Főis- . . • .„ vsniíi VLADIMÍR KOPRIVA mérnöknek, kola tanársegédjének, e függő cső- Q n o?* 1?™' *® pZ D"» híd eredeti tervéért és megvalósí- U* szí a" e s "Immuveszet sza­DŔ. ALEŠ TONDL mérnöknek, "síért; kaszin alkotott művekért és tel­ese., ZDENEK PLESNIK akadémikus- jesítményekért: a prágai Hűtőtechnikai Állami Ku- nak, vezető tervező építésznek; MILAN KÜNDERÁNAK a „Kulcs­tató Intézet tudományos dolgozói- FRANTIŠEK HALAS vezető terve- tulajdonosok" című színdarabjáért; n aJí' tf á i nÄ a Dt t t €mnnJ Ä éSt. e l" ZÖ tectl nologusnak, a prostgjovi j AN CIKKERNEK, a Feltámadás méleti és kísérleti munkájukért; j. Wolker Ruhaüzem tervéért; c ímü operáért­DR. FRANTIŠEK FALTUS mérnök- D R. VLADIMÍR MARCELLI mérnök- frantií5k k ' TTROUDFKNFK » nek, drsc., a prágai Cseh Műszaki nek a Dizeňl Lenin Művpk Kntatfi FRANTIŠEK JIROUDEKNEK, az Főiskola építészeti fakultása taná- £Kísérleti Intézete séDkutatásfve 196 1­6 2" es években alkotott n a^ rának, a hegesztett acélszerkezetek zetőjének, a nagT rofi frk t ái" f i* uráll s kompozícióiért; fő statikai problémáinak megoldá- és részei rezgése pr oblémáinak KAROL MACHATÁNAK, a bratís­sáért ; megoldásáért; lavai Szlovák Nemzeti Színház drá­CSTA prágai B öíesé szet: i Intéz e t e „ KOVANIC mérnöknek csc., mai együttese tagjának, Csehov Iva­tudományos dolgozójának, a Huszita IwLnl Atomkutató Intézete nov clm u drámájának címszerepé­Ideológia című munkájáért. dolgozójának, ért és Goldonl Legyezö clmü ¥ lg j á. n A tPPhnika fejlesztésében KAREL WAGNE R mérnöknek, a tékában Crespin alakításáért; 2. elért kiváló találmányokért ^ľ'ľ"^ TTT' ^ PROCHÁZKÁNAK ötletes és és alapvető változtatásokért, va- J XySÄÍôlntS t af lma S fS a^nyveiért, neve­larnmt u] gyogymodszerek ki-. te doIgoz6 ]ô nak, az atomreaktorok zetesen a Szenvedés, a Zöld látó­váló alkalmazásáért: szakaszán végzett kutatómunkáju- határ és má s filmek forgatóköny­JAN VlTEK mérnöknek, csc., kért; veiért. Ha mindenütt így lenne... Lapunk egyik legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy Szlovákia épí­tő vállalatai az év első négy hónap) ában csak hetvenöt százalékra teljesí­tették feladataikat. Azt is megemlítettük, hogy vannak üzemek — pl. a Bratislavai Magasépítővállalat, ahol a tél okozta nehézségek után már lé­legzethez jutottak és az áprilisi tervet hiánytalanul teljesítették. Gajdoš elvtárs, a vállalat gyártásvezetője, elmondott egyet-mást arról, hogyan si­került teljesíteniük az áprilisi tervet. A tervezés, úgy látszik, nem számolt a gyakorlat követelményeivel. Az ez évben épített panel lakóhőzak szere­lését már megváltoztatott technoló­giai eljárásokkal végezzük. A boldog lakástulajdonosokat, akik már az idén beköltöznek az új hajlékba, nem érik kellemetlen meglepetések. Fő tényező: az ember A bratislavai építőknek semmivel sem volt könnyebb a dolguk, mint a többi építő vállalatnak. A tél okozta lemaradás itt is milliós értékeket tett ki, de,a hiány miatt — és ez volt a fő tényező — nemcsak az igazgató és általában a vezetők feje fájt, bántot­ta a lemaradás a kőműveseket és a termelésben dolgozó többi munkást is. A vállalat néhány ezer dolgozója egy emberként határozta el: behozzuk a lemaradást. Csak az elmúlt hónap­ban majdnem negyed millió koroná­val termeltek többet az előirt meny­nyiségnél. Ez pedig már számottevő összeg és a lemaradást ábrázoló gra­fikon vonalát ugyancsak lefelé kény­szerítette. Nem lehetne az máshol is így? Fő feladat - lakásépítés A lakásépítés — mondják szerte az építkezéseken — közvetlenül ható gazdasági, de egyúttal mély nyomokat hagyó politikai tényező is. Aligha van még egy szakasz, ahol a bratisla­vai építők olyan nagy lendülettel szá­molják fel a lemaradást, mint a la­kótelepek építésénél. — Most már világos, mondta a gyártásvezető, hogy a félévet a lakás­építkezéseken az eddigi lemaradások teljes felszámolásával ünnepeljük. Jú­nius elsején tehát elérjük a bűvös száz százalékot, amit mi építők is áhltunk, de még jobban elvárják tő­lünk a lakásépítő szövetkezet tagjai. A minőség is fontos tényező — De még mennyire fontos, — mondják bizonyára azok az új lakás­tulajdonosok, akiknek az örömébe jó adag üröm is vegyül. Különösen a pa­nelházak felső emeletjein lakók mér­gelődnek a munka minősége miatt. Az építésvezető bólogat, jelzi, hogy egyetért a megjegyzéssel. — Valóban, tervezési hiba miatt a panelek összekötésénél rendszerint nem tudtunk tökéletesen szigetelni. Miért nincs legalább így másutt is? Az építési vállalatok vezetőivel folytatott eszmecserék alatt gyorsán felvetődik a kérdés: egyes vállalatok 'miért topognak egy helyen a lemara­dások behozásában? Miért nem ké­pesek most sem teljesíteni tervfel­adatalkat, mikor már rég elolvadt a hó, kizöldelltek a fák? Talán még most ls a tél okozta nehézségekre hi­vatkoznak? Nem mellébeszélésekre van itt szükség. Ha a lemaradozó vállalatoknál is úgy gondoskodnának a dolgozókról, mint a bratislavai épí­tőknél, biztosan más lenne a helyzet Mert nem a véletlen müve pl., hogy a štrkoveci lakótelepen a kőművesek szinte kivétel nélkül nyújtott műszak­ban dolgoznak. Céltudatos szervező, nevelő és felvilágosító munka ered­ménye ez. És az is ennek eredménye, hogy a bratislavalak áprilisban szá2 százalék felett teljesítették a tervet. (tn») Az amerikai négerek folylaflák tüntetéseiket Washington (CTK) — „Nem fé- tűzoltó fecskendőket alkalmazott, lünk!", „Alabama szabadságot akar!" Felhívta a tüntetőket, oszoljanak — Ilyen és hasonló jelszavakat han- szét. A menet szervezői a brutális goztatva menetelt a mintegy ezer megtorlások kikerülésére a közeli néger tüntető — idős emberek és parkban rendezték a gyűlést. A park­gyermekek — a birminghami fogház ban megtartott gyűlésen a négerek (Alabama) felé, ahol a múlt héten az elmúlt tüntetések Idején született letartóztatott ezer négert börtönöz- harci dalokat énekelték: „Nem hagy­ték be. A tüntetők útját rendőri juk magunkat zaklatni Bull Connor kordon zárta el. A rendőrség újra általi" (Bull Connor a rendőrség fő­nöke.) A tüntetők az­Iftll után a templom előtt -• - gyülekeztek. A rendőr­ség körülzárta a tünte­tőket, és a rendőrpa­rancsnok az egyik jelen* levő újságírónak kijelen­tette, hogy az első alka­lommal parancsot ad brutális beavatkozásra. Dr. Martin Luther King a négerek vezetője az újsághírek szerint vasár­nap kijelentette, hogy remény van a válság megoldására, majd hoz­záfűzte, hogy a mérsé­kelt fehérek ls tárgyalni óhajtanak. Washingtonban a Fe­hér Ház előtt május 5­én 500 néger tüntetett a birminghami rendőrak­ciók ellen s követelte, ...... hogy a szövetségi kor­A birminghami rendőrség vérebekkel támadott mánv tegyen lépéseket a békésen tüntető néger lakosságra. a tüntetők védelmére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom