Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-05 / 123. szám, vasárnap

MARX KAROLY ÉS JELENÜNK MARX KAROLY SZÜLETÉSÉNEK 145. ÉVFORDULÓJÁRA 1943-ban, amikor Anglia felett a pusztí­tó fasiszta bar­barizmus ve­szélyB tornyo­sult, Harold J. lyaski, az an­gol Munkáspárt elméleti dolgo­zója, bár soha­sem volt híve a kommunis­táknak, a kö­vetkezőket írta: „Az a tény, hogy Marx az oroszországi forradalom szellemi ihle­tője volt, egy­szer s minden­korra elegendő ahhoz, hogy Marxot az új kor legbefolyá­sosabb gondol­kodói közé so­roljuk ... Le­nin Marx mü­veinek gondos tanulmányozá­sa alapján az orosz forrada­lomban megte­remtette azo­kat a feltételeket, amelyek biztosí­tották a hitleri rendszer veresé­gét". Ezt a gondolatot kell tovább folytatni, és leszögezni, hogy csu­pán Marx és Lenin műveinek gon­dos tanulmányozásával lehet levon­ni azt a következtetést, miképpen teremthetjük meg annak a feltéte­leit, hogy a fasizmus és általában az imperializmus soha többé ne veszélyeztethesse az emberiséget. Laskí gondolatát ki lehet fejezni, habár szokatlan módon, Igy ls: Marx, aki a múlt században mint gyanús és állandó megfigyelés alatt tartott emigráns, korszakalkotó mű­veit Angliában alkotta meg, száz évvel később segítette megmenteni Angliát, amely számára halálos ve­szélyt jelentett Németország, Marx szülőföldje, amely elűzte őt. Es Marx — ebben a képletes értelem­ben — a Szovjetuniót jelentette, amely az egykori cári Oroszország­ból született meg. Marx közvetítette a munkásmoz­galom történelmi találkozóját a tudománnyal. A tudomány társadal­mi hasznossága attól függ, milyen szolgálatot tesz a forradalmi moz­galomnak és e mozgalom elképzel­hetetlen a tudomány nélkül. Marx Károly fő műveit a burzsoá forradalom győzelme, a burzsoázia gazdasági és politikai hatalmának megszilárdulása után alkotta. A bur­zsoázia ekkor elárulta a tudomány szabadságszeretét, s arra kárhoz­tatta, hogy a burzsoáziát szolgálja. Ahányszor a burzsoázia megszilár­dította uralmát, az ökonomiát és a bölcsészetet önző osztályérdekei­nek védelmébe állította, s eszkö­zül használta fel az ellenzéki és forradalmi mozgalmak elnyomásá­ra. Ezzel szemben a szocialista tudo­mány lényegénél fogva megveszte­gethetetlen harcot jelent az elfogu­latlan Igazságért, amely nemcsak összhangban áll az osztálynélküli társadalom irányában haladó fejlő­déssel, hanem egyengeti is e fejlő­dés útját. A szocialista tudomány objektivitásában és bíráló lényegé­ben rejlik pártossága. E tudomány pártosságának bármilyen más ma­gyarázata Marx hagyatékának meg­sértését jelenti. A kommunista pártok a személyi kultusz időszakában a legsúlyosabb tapasztalatokat éppen az objektivi­tás és a pártosság oszthatatlan egy­ségének marxi és lenini felfogásától való gyakorlati elhajlás terén sze­rezték. A szovjet nép a kommunis­ta párt vezetésével megszilárdította és felépítette a szocialista rendszert és megsemmisítette a hitlerizmust. Ám különösen a háború első sza­kaszában, — igen ráfizetett a kato­nai tudományban meghonosodott szubjektivizmusra. A szovjet nép fel­építette a legfejlettebb társadalmi rendet, megszüntette az embernek ember általi kizsákmányolását. De súlyos árat fizetett azért, hogy dur­ván megsértették a pártosság marxi felfogását a jogtudomány, a gazda­ság, a bölcsészet stb. területén. Éppúgy, ahogy egyes személyek­nél fennmaradnak a burzsoá csöke­vények, ugyanúgy bizonyos terüle­teken nem mentes e csökevények­től a forradalmi párt és a szocia­lista állam gyakorlati tevékenysége sem. A burzsoázia számára uralom­ra jutásának idején, természetes volt, hogy csak azt ismeri el igaz­nak, ami uralmát megszilárdítja. Ez­zel szemben a munkásosztály győ­zelme után tudatában van annak, hogy uralmát csak az szilárdíthatja meg, ami igaz. A szocialista forra­dalom elutasítja azt a burzsoá néze­tet, hogy az igazság ideológiai meg­hamisítására, dicsőítő legendák ki­alakításéra van szüksége ahhoz, hogy megszilárdítsa ős megtartsa uralmát. Amint a személyi kultusz időszakában látható volt, e nézetek a szocializmusban is tömeges csö­kevényekké válhatnak. Ezzel szemben azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy Marx kapita­lista társadalomban élt, amelyet szíve mélyéből gyűlölt, s ezért kö­nyörtelenül boncolhatta és elítél­hette, míg a szocialista tudós köte­les védelmezni a szocializmust és ifidokolni a szocializmus előnyeit a túlélt társadalmi rendszerekkel szemben. Ez a kifogás azonban csak a marxizmus meg nem értéséből és durva elferdítéséből eredhet. A bur­zsoázia gyűlölte Marx materialista dialektikáját, azonban félt is e ma­terialista dialektikától, amely meg­győzően hirdette a kapitalizmus pusztulását. A munkásosztálynak és pártjának azonban a legcsekélyebb oka sincs arra, hogy szemet hunyjon a tudo­mány előtt, amely minden jelensé­get megvizsgál, s nincs oka arra sem, hogy betömje fülét a szocia­lista társadalom bármilyen problé­máinak és ellentéteinek elemzése előtt. Ellenkezőleg, e problémák bármilyen rövidlátó leplezgetése aj­tót nyit az ellenséges propagandá­nak, és e problémák megoldásét olyan Időre halasztja, amely eset­leg nem lesz előnyös a szocialista forradalom és a forradalmi párt számára. Ma, amikor a kommunista pártok leküzdik a személyi kultusz idejé­ből származó hibáik következmé­nyeit, Marx Károly műveinek tanul­mányozása rendkívül fontos feladat. Marx műveinek, éppúgy, mint En­gels és Lenin müveinek tanulmányo­zása az önálló kritikai gondolkodás legjobb iskolája, ugyanakkor mély kulturális és érzelmi élmény. Első­sorban a tudományos gondolkodás módszereinek tanulmányozását jelen­ti ez. az osztálytársadalom konven­cióitól és előítéleteitől való megsza­badulásra ösztönöz, a nemzetközi munkásmozgalom politikájának he­lyes értelmezéséhez vezet és kell, hogy vezessen. Marx és Engels nézetének lénye­ge a munkásmozgalom egyes szer­vezetei és osztagai közös nyilatko­zátainak és közös eljárásának tekin­tetében ma ls időszerű. A nemzet­közi szocialista mozgalom egysége napjaink egyik legsürgetőbb kér­dése, melynek megoldása új törté­nelmi alapot nyer. E kérdés meg­oldásának feladata azonban Marx ideje óta ugyanaz maradt: akciőké­pesség megteremtése a kapitaliz­mus ellen és a kommunizmus fel­építéséért folyó harcban megtalálni a helyes taktikát, s reálisan meg­határozni e harc legközelebbi cél­jait. Lenin volt az, aki kiemelte Marx tanainak forradalmi alkotó Jellegét, s minden proletár vezéri képességét e tanítás megvalósításának szentel­te. Ö Járult hozzá a legnagyobb mértékben Marx tanainak gazdagí­tásához. Lenin eljárása jelenti a marxizmus gyakorlati érvényesíté­sének és fejlesztésének legkiválóbb példáját. F. C. A Szovjetunióban tanuló kubaiak élmunkás hete Moszkva (CTK) — Azok a fiatal kubai diákok, akik mezőgazdasági gyakorlati munkát végeznek a szov­jet kolhozokban, Fidel Castro Szov­jetunióba érkezése alkalmából él­munkás hetet rendeznek. A Szovjet­unióban Jelenleg mintegy 2500 fiatal kubai tanul. Egyesek szakiskolákat látogatnak Frol Kozlov megbetegedett Moszkva (ČTKJ — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága a moszkvai Pravdában má­jus 4-én közölte, hogy Frol Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára betegsége miatt nem vehetett részt a május 1-i ünhepsé­geken. Növelik a burgonya­termesztést a Szovjetunióban Moszkva (ČTKJ — A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa május 3-án külön levélben felszólította a mezőgazdasági dolgo­zókat, fokozzék lényegesen a bur­gonya termesztését. A levél szerint annak ellenére, hogy a burgonyatermesztés a Szov­jetunióban az utóbbi években Jelen­tősen emelkedett (az 1953. évihez vi­szonyítva mintegy 1 millió tonná­val), nem elegendő a fogyasztók, va­lamint a szovjet élelmiszeripar fo­kozott követelményeinek kielégítésé­re. A nyugatnémet acélsztrájk súlyos megrázkódtatással fenyegeti az NSZK gazdasági életét Tíz nappal elhalasztották a nyugat-berlini bértárgyalásokat Bonn (ČTKJ — A fémipari dolgo­zók szakszervezetének elnöksége pénteken délben Stuttgartban ülést tartott. Az ülésen — a korábbi vá­rakozással ellentétben — még nem döntöttek arról, hogy a Ruhr-vidéket is magába foglaló észak-rajna-vest­fáliai tartományban sztrájkba lépje­nek-e az acélipari munkások. Az er­re vonatkozó döntést keddre halasz­tották. A fémipari szakszervezet ve­zetői ugyanis hétfőn megbeszélésre ülnek össze Erhard gazdaságügyi miniszterrel és a megbeszélésen részt vesznek az acélipari gyárosok szö­vetségének képviselői is. A baden-württembergi sztrájk és a gyáriparosok által elrendelt mun­káskizárás következtében előállott helyzet súlyos megrázkódtatással fe­nyegeti a nyugatnémet gazdas'ágl életet — hangoztatják bonni gazda­sági körökben. A legnagyobb nyu­gatnémet gépkocsigyárak — Volks­wagen-, az Opel- és a Ford-művek, amelyeket ugyan közvetlenül nem érintett a sztrájk — máris bejelen­tették, hogy a sztrájk elhúzódása esetén a jövő hét közepén be kell szüntetniük a termelést. E nagy gép­kocsigyárakat ugyanis é baden­württembergi fémfeldolgozó üzemek látták el eddig a gépkocsigyártáshoz nélkülözhetetlenül fontos alkatré­szekkel. Ha a gépkocsigyárakban megáll a termelés, ez súlyosan érint igen sok más olyan üzemet is, ame­I lyek különböző alkatrészeket és Válságban Duvalier rendszere Port-au-Prinoe (ČTK) — Duvalier diktátori rendszere Haiti szigetén egyre Jobban elszigetelődik. Francois Duvalier elnök tíz nappal ezelőtt erős terrort vezetett be a politikai ellenzékkel szemben, hogy megőrizze bomladozó hatalmát. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Duvalier pribékjei gyilkolják és kí­nozzák Haiti népét, felperzselik há­zaikat. A haiti fegyveres erők tiszt­jei körében is széles körű tisztoga­tó akció és letartóztatás folyik. A Daily Mail című angol lap közlé­se szerint az utóbbi időben Haitiban mintegy 100 embert öltek meg. Pén­teken az ország egész területén ki­hirdették a statáriumot. ' Az utóbbi hónapokban erősödött a politikai ellenzék és a népi for­radalmi erők aktivitása. Duvalier megtorló intézkedéseket foganatosí­tott, amelyek ez év februárjában ér­ték el tetőfokukat, amikor a diákok sztrájkba léptek. Tömeges letartóz­tatásra és a haladó szakszervezetek feloszlatására került sor. További megtorlások áprilisban történtek, amikor katonai összeesküvést lep­leztek le. gépkocsifelszerelési tárgyakat szállí­tanak számukra. A 200 ezer fônýľ\agságot számlá­ló nyugat-berlini fémipari szakszer­vezet ls bejelentette, hogy csatlako­zik a nyugat-németországi fémipari dolgozók bérharcához, s 8 százalé­kos béremelést követel. A nyugatnémet sajtó nagy remé­nyekkel tekint Erhard közvetítő ak­ciója elé, azonban egyes szakszerve­zeti vezetők emlékeztetnek arra, hogy Erhard 1963. évi gazdasági je­lentésében munkásellenes álláspontot foglalt el. Jelentésében azt tanácsol­ta, hogy ez idén a munkabéreket legfeljebb csak 3—3,5 százalékkal emeljék. Egyúttal azonban feltétele­zi, hogy az állami kiadások, elsősor­l>an a fegyverkezési kiadások 7 százalékkal emelkednek. Egyes kom­mentátorok rámutatnak arra, hogy Erhard beavatkozása talán nem is szükséges, mert a két fél nem hi­vatalos álláspontjai annyira közelju­tottak egymáshoz, hogy az éles har­coknak semmi értelme sincs. A szak­szervezeti vezetők állítólag már ki­jelentették, megelégednének 6 száza­lékos béremeléssel, a vállalkozók pedig már hajlandók megadni a 4,5 százalékos béremelést. Az igazság azonban az, hogy a vállalkozók a tárgyalások eddigi fo­lyamán hivatalosan nem terjesztet­tek elő semmiféle ajánlatot. Maga­tartásukból inkább az tűnik ki, hogy kívánják a bérharcot, mert abban reménykednek, hogy a fémipari dol­gozók szakszervezetét térdre kény­szerithetik. Véget értek Pearson és Macmillan tárgyalásai London (ČTK) — Lester Pearson, kanadai miniszterelnök Harold Mac­millan angol miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásai után május 3-án Londonban sajtóértekezletet rende­zett. Kijelentette, hogy e tárgyalá­sokon a NATO tanácsának ottawai májusi ülésén felmerülő katonai és gazdasági kérdésekről volt szó. Pearson közölte, hogy rövidesen Franciaországba utazik, nem szán­déka De Gaulle elnökkel hivatalosan tárgyalni. // A J0 ÜZLET MINDENNEL ELŐBBRE YAL0 A katonai tolvajnyelvben mindig előfordultak ilyen kifejezések, mint „édes halál", „repülő koporsó", „leg­drágább tömegsír" vagy hasonlók, ám békeidőben soha sem tűntek fel olyan gyakran, mint most a NATO­hadseregek szótárában. A Thresher amerikai nukleáris tengeralattjáró katasztrófájától a nyugatnémet Luft­waffe fegyverzetéhez tartozó Star­flghter vadászgép leleplezett számos fogyatékosságáig sok körülmény ját­szott ebben szerepet. Ezzel szemben a „haszon" szó nem szerepel a ka­tonai tolvajnyelvben, sőt még a fegy­verkezési tárgyalások során sem ej­•tik ki, viszont annál inkább számí­tanak rá. A repülő csillagok alkonya ... A bonni hadügyminisztérium sajtó­főnöke nemrégen zavarba jött, ami­kor egy sajtóértekezleten mellének szegezték a kérdést: Mi az igazság a Starfighter repülőgépek körül (ezek alkotják ugyanis a nyugatné­met légierők alapját). Előbb kijelen­tette, hogy a kérdéses mintájú gépek „tökéletesen alkalmasak a bevetés­re", de azután maga is meghökkent a merész állítástól és helyesbített: „megfelelnek bevetésre". Nincs értelme a szójátéknak. A té­nyek sokkal többet árulnak el. Ugyanis kiderült, hogy a Starfighter mintájú, F 104-G jelzésű csatagépek­nek szerkezeti fogyatékosságaik vannak, s ezenkívül sem Nyugat­Németországban, sem Európában nem rendelkeznek megbízható irányí­tó berendezéssel, ami csökkenti ka­tonai értéküket. Évekkel ezelőtt még „technikai csodának" tartották a Lockheed kon­szern gépeit és ekkor határozták el, hogy Starfighter gépekkel szerelik fel a nyugatnémet légierőket. Ezek a gépek a hang sebességét kétszeresen meghaladó gyorsaságot érnek el, vagyis sebességük meghaladja az óránkénti kétezer km-t, rendelteté­sük: vadászgépek, atombomba hordo­zására alkalmas vadász-bombavetőgé­pek, vagy felderítők. A hétszáz Star­fightert rendelő NSZK-n kívül más NATO-államok is tervbe vették, hogy ezekkel a gépekkel szerelik fel lé­gierejüket. Csak most derült ki, hogy e gépek célszerűtlenek, mert Nyugat­Európában nincs olyan megfelelő rendszer, amely rádiólokátorok és elektronikus számítógépek segítségé­vel célba Irányítaná a Starfightere­ket. A katonai szakértők három éven át tanulmányozták ezt a problémát. Az eredmény: a New York Times beismerte, hogy nem kecsegtet derű­látással a Starfighterek alkalmazása. Már a múltban is többször rámu­tattak e gépek számos fogyatékossá­gára, mindenekelőtt nehézkes és bo­nyolult berendezésükre, ami megne­hezíti operatív bevetésüket. A Star­fighterek lassú repülés közben gyak­ran hanyatbuknak és fennáll az a veszély, hogy középütt ketté törnek. Veszélyességüket az ls betetézi, hogy a katapult-berendezés nem működik rendesen, s a pilóta minden esetben életével fizetne a műszaki hibáért. E hibák miatt kivonták a Starfigh­tereket az amerikai légierők fegy­verzetéből. Közismert nevük a „re­pülő koporsó" volt. Az Egyesült Ál­lamok kimustrált gépeit, vagy gyár­tási engedélyüket szívesen eladta szövetségeseinek, s így Nyugat-Né­metország, Hollandia, Belgium és Olaszország bevezette a Starfighte­rek sorozatgyártását. ;;. a bankszámlák hajnala Ebben az esetben a bűnbakot nyu­godtan az Egyesült Államokban vagy a NATO-ban kereshették. Ám ugyan­akkor nagy port vert fel az új a nyu­gatnémet tengeralattjáró esete. Eze­ket „tapasztalt" német konstruktőrök tervezték. A 350 tonna vízkiszorítású, nyolc torpedóvetővel ellátott tenger­alattjáróknak, melyeket a kiéli Ho­waldswerke állami hajógyár épít, ugyanis bizonyos szerkezeti és anyaghibái vannak, s ezért alapos ja­vításra szorulnak. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a Thresher amerikai nukleáris tengeralattjáró katasztrófá­ját, melynek következtében a hajó 129 tengerész „legdrágább tömegsír­ja" lett. Mivel a Szovjetunió a ten­geralattiárókkal szemben is hatásos védelmi eszközökkel rendelkezik, az agyondicsért tengeralattjáró fegyve­reknek szemmel láthatóan bealko­nyodott. Persze, nem olyan szembetűnőek a gazdasági érdekek, azaz a tőke pro­fitérdekei, melyek az antlkommuniz­mussal együtt a hajmeresztő nyugat­német fegyverkezés sorozatos kudar­cainak hátterében állnak. A Starfigh­terek irányítási hibáival kapcsolatban azért ezek ls kitudódtak, de leplezet­ten, mert a nyugatnémet militaristák nem akarják magukra vonni tenge­rentúli védnökeik haragját. A NATO afféle „kompromisszumos" Irányítási módszert dolgozott kl, de az Egyesült Államok nem értett ve­le egyet, mert a berendezést Nyu­gat-Európában gyártották volna. Ha az Egyesült Államokban óhajtják megvásárolni, semmi akadálya. Ezen nem csodálkozunk, hisz a berendezés kb. egymilliárd dollárba kerül. A Frankfurter Rundschau ezzel kap­csolatban azt Irta, hogy „egy tekin­télyes amerikai cég le akarja törni az európai konkurrenciát". Nagyon vi­lágos. A Starfighterekkel a Lockhe­ed cég kereskedett, az irányító be­rendezést most a Westinghouse és a General Electric cégek ekarják for­galomba hozni. A Starfighter „repülő koporsók" gyártásán azonban a nyugatnémet re­pülőipari konszernek is nyerészked­tek, ugyanazok, amelyek a második világháborúban a Heinkel, Dornier, Messerschmitt és a többi ismert gé­pet gyártották. A tengeralattjárókon és javításukon a Howaldswerke ál­lami konszern keres. A nyugatnémet hadiiparnak azonban nemcsak a pro­fit a fontos, hanem tapasztalatokat Is akar szerezni a korszerű fegyve­rek gyártásával. Már most olyan hí­rek keringenek, hogy a ' bonni állam rakéták és nukleáris hajók gyártására készül. A nyugatnémet acélipar válsága következtében meg­indult a tankok gyártása is. A nyugatnémet ipar tehát a fegy­verkezéssel akar megmenekülni a válságtól. Logikus, de nagyon kétes politika, mint amilyen általában a szocialista tábor elleni háborús készü­lődés. Ilyen körülmények között egy­általán nem meglepő, hogy éppen a bonni kormány ellenzi leginkább a nemzetközi feszültség enyhítését és a leszerelési megállapodást. Karel Císaŕ m » M

Next

/
Oldalképek
Tartalom