Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-31 / 148. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLQYAKIA KOHHUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. május 31. péntek • 30 fillér • XVI. évfolyam, 148. szám Žilinán a minap ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a Szak­szervezetek Házát, melynek klubja a žil inai járás dolgozóinak művelődé­sét segíti elő és kulturális tevékenységüknek központja lesz. Képünkön a žilinai Szakszervezetek Háza, amely több mint 23 millió korona költ­séggel épült. (Fr. Koczián — CTK — felv.J Eldőlt az elsőbbség A titokzatos 102. elem ® Öt év -izgalmas kutató­munkája Fiatal szovjet tudósok felfedezték a no­belium új izotópjait A dubnai Egyesített Atomkutató Intézet nukleáris reakciókat előál­lító laboratóriuma hatalmas szerelőcsarnokra emlékeztet, melyben a gépóriások mellett szinte elvesznek az emberek. Középütt áll a nehéz részecskék világméretben legnagyobb kapacitású ciklikus gyorsítója. Ezen a napon lázas Izgalommal láttak munkájukhoz a laboratórium kutatói: G. N. Flerov, a csoport ve­zetője, J. D. Donyec, V. A. Scsegolev, V. A. Jermakov fiatal tudósok. Az iz­galom mintha a gépekre is átragadt volna. Rendkívül fontos kísérletre ké­szültek, mely eldönti öt év fáradsá­gos munkájának, álmatlan éjszakái­nak eredményét. Gyarapodás a transzuránok családjában Ezen az emlékezetes napon siker­rel fejeződött be öt év nehéz kuta­tómunkája: a nevezett szovjet tudó­sok felfedezték a nobeliumnak neve­zett titokzatos 102. elem új izotópjait, s bebizonyították, hogy az új elem valóban létezik. A nobeliumról először 1957-ben tett említést egy tudóscsoport a stock­holmi összejövetelen. Azt állították, hogy a szénelem, a karbónlum mag­jaival bombázták a curium atomjait és így sikerült létrehozniuk a 102. elem néhány atomját. A kísérlet meg­ismétlése azonban nem sikerült, s a tudósok által nobeliumnak nevezett 102. elem kilétét továbbra is homály födte. Ha már ennyi idegen elnevezésű elemet említünk, meg kell jegyez­nünk, hogy az ún. transzuránok kö­zös családjába tartoznak. A 92. ele­met, a rádiumot a neptunium, majd 23 évvel ezelőtt a plutónium felfe­dezése követte (ezt használják fűtő­anyagul az atomreaktorokban). Utá­nuk sorrendben így következnek az elemek: 95. amerícium, 96. curium, 97. berkelium, 98. kalifornium, 99. einsteinium, 100. fermium, 101. men­delevium, s most következik a leg­újabb, a nobelium. A mikrorészecskék birodalmában Elhangzik a vezényszó és a tudó­sok elhagyják a veszélyzónát. 2600 amp'ér áramot kapcsolnak a hatalmas gépezetbe, az óriási mágneskarok ezer tonna vonzerejű mágnesmezőt tererrtenek. Ilyen erő kilophatja a kulcsokat is az ember zsebéből. S ez a gépmonstrum parányi részecskék világába hatol és tárja fel- titkukat. Töltőtoll nagyságú, Ne—22 jelzésű neongázt tartalmazó fémcsövön elekt­romos áram megy végig, s a csőben töltött részecskék képződnek. Ezek a mikroszkopikus nagyságú „lövedé­kek" bombázzák azután az atomma­got. A részecskék először egy három­méteres cilinderre esnek. Ebben vá­kuum keletkezik: a nyomás benne százmillicrmod része a normális lég­köri nyomásnak. Az elektromos erő spirális irányban óriási gyorsasággal meghajtja a részecskéket. A sok mil­liárdos részecskenyaláb végül is célba talál: ez egy U—238 (uránból) ké­szült lemez. Nem könnyű eltalálni: milliárd közül egy esetben sikerül el­érni, hogy kialakuljon az új elem magja. A szovjet technika csodája A leírtnál is nehezebb feladat az új elem sajátosságainak tanulmányo­zása, élettartamának megmérése, hisz mindössze néhány másodpercig létezik. A szovjet tudósok eredeti műszert szerkesztettek az új atom­mag élettartamának megmérésére és bomlási termékeinek összegyűjtésére. Megállapították, hogy az újonnan fel­fedezett izotóp alfarészecskét kibo­csátva szétbomlik és 100. elemmé, fermiummá válik. Felezési ideje, azaz élettartama kb. 8 másodperc. A 102. elem legsúlyosabb, 256 tö­megszámú izotópjának szintézise a szovjet tudomány újabb nagy diada­la. A hipernehéz magok kutatása te­rén tovább folynak a kísérletek. tx) A Skandináv-félsziget országaiban támogatják az észak-európai atommentes övezet létesítését Koppenhága ((?TK) — Per Haekke­rup dán külügyminiszter Kekkonnen finn elnök javaslatára hivatkozva szerdán kijelentette, helyesli, hogy a Skandináv-félsziget országait atom­mentes övezetté nyilvánítsák. Tage Erlander svéd miniszterelnök is helyesli a finn elnök kezdeménye­zését. A sajtó képviselői előtt hang­súlyozta, hogy a Skandináv-félsziget országainak lakossága ellenzi a nuk­leáris fegyverek elhelyezését hazájuk területén. A Skandináv-félsziget országai — bár az Északatlanti Tömb tagállamai -— legújabban mind gyakrabban el­lenzik a nukleáris fegyverek elhelye­zését területükön. A -norvég, dán és Izlandi kormány képviselői ezt az ál­láspontot hivatalosan s teljesen egy­értelműen közölték a NATO-tanács múlt heti ottawai ülésén is. Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága 1963. május 29-én és 30-án Prágában plenáris ülést tartott. Az ülésen jelen voltak a CSKP kerületi bizottságainak titkárai és a járási pártbizottságok vezető titkárai, mi­niszterek, a kerületi nemzeti bizottságok elnö : kei és a Nemzeti Front KB elnökségének tagjai. Az ülést Antonín Novotný elvtárs nyitotta meg, s ő vezette az első napi tárgyalást. A má­sodik napon Alexander Dubček elvtárs vezette az ülést. A plenáris ülés résztvevői kegyelettel adóz­tak a nemrégen elhunyt Josef Tesla elvtárs emlékének. A Központi Bizottság megtárgyalta a XII. pártkongresszus határozatainak teljesítését és népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi helyze­tét. E kérdésekkel kapcsolatban Drahomír Kol­der és Alois Indra elvtársak tartottak beszá­molót. Otakar Simünek elvtárs a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tárgyalásairól tájékoztatta a Központi Bizottságot. Jirí Hendrych elvtárs beszámolt arról, hogy a pártszervek és az alapszervezetek hogyan tárgyalták meg a CSKP Központi Bizottságának az 1S49—1954. évi politikai perek felülvizsgá­lásáról hozott határozatát. A Központi Bizottság fő figyelmét az 1963. évi terv teljesítésére s az 1964. évi terv előké­szítésére összpontosította. Megállapította, hogy e tervekben nem valósulnak meg kielégítően a XII. kongresszus határozatai, s hogy minden téren a fogyatékosságok kiküszöbölésére kell törekedni. Az első negyedévi nehézségek ellenére, ame­lyeket részben a rendkívüli tél okozott, az 1963. évi terv néhány kedvező irányzatot tük­röz. Bizonyos tartalékokat tártak fel a kész­letek leltározásakor és osztályozásakor. Észre­vehetően javul a gépipari üzemek munkája, főként a legfontosabb beruházási építkezések megrendeléseinek teljesítése tekintetében. A kohászati üzemek részben jobban teljesítik a választék szerinti termelést. Április folya­mán számos ágazatban sikerült megállítani a tervteljesítés hanyatlását és áttérni az első negyedévi hiány pótlására. Különösen a bányá­szok erőfeszítését kell kiemelni, akik már túlszárnyalják a tervezett fejtést. Mindezek a körülmények azt bizonyítják, hogy gazdaságunk elegendő lehetőséget és tar­talékot nyújt ahhoz, hogy harcot kezdhessünk az idei tervfeladatok megszilárdításáért és hogy a terv jelenlegi szétírását ne tekintsük véglegesnek. A Központi Bizottság elhatározta, a minisz­tériumok és a vállalatok a pártszervek segít­ségével vizsgáljanak meg minden reális lehető­séget, hogyan érhetjük el a tervfeladatok túlszárnyalását mindenütt, ahol ez gazdasági szempontból kívánatos. Dolgozóink — akik már annyiszor tanújelét adták kezdeményezé­süknek és aktivitásuknak —, minden bizonnyal most is megtalálják a megszilárdított válasz­tervek kitűzésének és teljesítésének útjait és eszközeit. Egész pártunk erejét és képességét, az egész irányító apparátus és a nép minden erejét és képességét a XII. kongresszus határozatainak ellenőrzésére és teljesítésére kell fordítani mind az iparban, mind pedig a többi ágazat­ban. A Központi Bizottság külön hangsúlyozza a mezőgazdasági termelés és felvásárlás ter­vének teljesítését, főként a szénabegyűjtés biz­tosítását és az aratásra való mielőbbi felké­szülést. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy sok függ a hozott határozatok erélyes és követ­kezetes megvalósításától. Június folyamán a párt valamennyi alapszervezete taggyűlést fog tartani a Központi Bizottság, a kerületi és járási bizottságok funkcionáriusai, a miniszte­rek és helyetteseik részvételével. Feladatuk lesz, hogy megtárgyalják a vállalatban, üzem­ben, építkezésen, a szövetkezetben foganatosí­tandó konkrét intézkedéseket s nyilvános gyű­léseket készítsenek elő, ahol ezeket az intéz­kedéseket valamennyi dolgozóval megtárgyal­ják. A Központi Bizottság továbbá megállapította, hogy egész pártunk egyetért azokkal a hatá­rozatokkal, amelyeket a CSKP KB áprilisi ülé­sén hozott a személyi kultusz idején lezajlott politikai perek felülvizsgálásának kérdésében. Az elhangzott beszámolókkal kapcsolatban a Központi Bizottság egyhangúlag megfelelő határozatokat hagyott jóvá. A négy testver egyike Az elmúlt napokban arról olvashattunk a napi sajtóban, hogy sikere­sen folyik Bohunicén (trnavai járás) hazánk első atomerőművének épí­tése. A mii — felépítése után — igen nagy jelentőségű műszaki alkotás lesz. mellyel Csehszlovákia jelentősen hozzájárul a világtechnika fejlő­déséhez. Festékektől az atomreaktorig Az uránérc ipari felhasználását el­ső ízben hazánkban alkalmazták. A jáchymovi üzemekben az elmúlt év­század második felében különböző uránsókat gyártottak, melyek igen keresettek voltak, és festékként használták őket a kerámiai, vala­mint az üvegiparban. A jáchymovi uránérc életében 1898-ban állt be döntő fordulat, amikor benne két elemet, rádiumot és polóniumot fe­dezett fel Marié Curie. E felfedezés­sel olyan anyag került až emberiség kezébe, mely rövid időn belül — de különösen napjainkban — forra­dalmat idézett elő a Világ villany­áram termelésében. Hazánkban a maghasadáson ala­puló technika fejlődése — az urán­érc első ízben történő, ipari célú fel­használása ellenére is — rtiégiscsak a felszabadulással, majd pedig 1955­el indul meg, amikor szerződést kö­töttünk Szovjetunióval a nukleáris energia békés célokra történő fel­használására. A szerződés érteimé­ber, a. szovjet szakemberek segítsé­günkre voltak egy atomreaktorral és ciklotrónngl (atommaggyorsító) ellá­tott atomközpont felépítésében. A Prága mellett 1957 októberében üzembe helyezett reaktor ma számos radioizotópot gyárt, melyek iránt óriási a bel- és külföldi kereslet. A szerződés alapján a Szovjetunió műszaki főiskoláin a szakemberkép­zést is lehetővé tette számunkra. A számuk ma több százra becsül­hető. Igényesebb, de gazdaságosabb 1956-ban újabb szerződést kötöt­tünk a Szovjetunióval a nukleáris energia békés felhasználását illetően. Ennek folytán kezdődtek meg 1960­ban Bohunicén — szovjet dokumen­táció alapján — hazánk első atom­erőművének építkezési munkálatai. A leendő atomerőművünket tehát azok a szakemberek tervezték, akik 1954-ben — minden más nemzetet megelőzve — üzembehelyezték hazá­felülmúlja hazánk legnagyobb rí­zierőműveiét. Két nehéz kérdés előtt Az atomerőmű építésének megkez­désére tett előkészületi munkálatok intenzív kutatást tetjek szükségessé, mely arra volt hivatva, hogy előse­gítse a reaktort körülvevő víztároló merlenoe (katlan) konstrukciójának, valamint a fűtőtestek technológiájá­nak megoldását. Az első probléma megoldásával a mi, a másodikkal pedig a Szovjetunió szakembereit bízták meg. A ránk eső feladatot, név szerint a plzeňi Lenin Művek gé­pészei és a bratislavái Hegesztési Kutatóintézet dolgozói kapták. Hogy milyen nehéz és igényes feladatnak számítót: ez, erről legjobban az az tény tanúskodik, hogy a katlannak elient kell állnia nemcsak rendkívü­li magas nyomásnak, hanem tartó­(Folytatás a 2. oldalon) uir»HiiiB:iiuaiiirHiititi>iiiiiai:ii»!iii:i!iii[auiTiu(a[iiniii*iwnctiiuiuiiiawiuiiiiu«!r>];i:ia[:iir>ii(nBir(i:ii!anaKiĽii;au>iiinii(ai« jukban a világ első atomerőművét. A szovjet specialisták gazdag ta­pasztalataikra támaszkodva, két vál­tozatban készítették el az atomreak­tor tervét. Rajtunk múlott, hogy me­lyiket válasszuk. Ez eredményezte, hogy a gyártásilag bonyolultabb re­aktorra esett választásunk. Éspedig azért, mert előnyösebbek a kiszemelt reaktortípus műszaki ökonómiai pa­raméterei. A bohunicei atomreaktor természe­tes uránt használ, neutronlassítóul pedig nehézvizet, A reaktorban ke­letkezett hőt vizpáraképzésre alkal­mazzák, s ezt pedig az áramfejlesz­tő turbogenerátorokba vezetik. Az erőműnek egyébként 3 turbogenerá­tora lesz, s együttes teljesítményük A kurimi TOS üzem dolgozóinak egyik fontos idei feladata speciális gépeket gyártani iparüzemeink korszerűsítése számára. E napokban új gépek szerelésén dolgoznak a myjavai gépgyár részére, valamint finom fúrógépeket készítenek a Mladá Boleslav-i automobil üzem új termelési vonala és a vítkovirei Klement Gottwald Vasmű részére. Képünkön Milan Komárek szerelő beállítja a Mladá Boleslav-i autógyár részére készülő gépet. (CTK — Bican felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom