Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-12 / 102. szám, péntek

legyen bolygónk még csodólotosobb (Fo)vtatás az 1. oldalról) Jčaptam ajándékba arra az alkalom­ra, ha majd felszállok a Holdra. Miután megismertem ai angol né vet, egészen megváltoztak a csodála­tos sziget munkaszerető lakóiról szépirodalmi müvek alapján alkotott elképzeléseim. Soha sem feledem el a londoniak mosolyát és a manches­teri gépgyári munkások kemény kéz­szorítását. Sok barátom van a dicső Lengyel­országban. Különösen sok barátot sze­reztem a Zelena Góra-i Ifjúsági ün­nepségen. Féltve őrzöm azt a barettsapkát, melyet búcsúzáskor Fidel Castrótó'l, a kubai nép vezérétől kaptam aján­dékba. Brazíliai Ismerettségeim közül na­gyon jól emlékszem találkozásomra a brazillal ifjúsággal a Rio de fanéi­ró-t klubban és további találkozásom­ra a gépgyári, vegy- és elektromos ipart munkásokkkal a kohászok klub­jában. Most ls fülemben cseng egyik ma­gyar barátom kérdése: — Melyik hőst tartja példaképé­nek? Kit tart korunk legelső hősé­nek? Emlékszem, nem tudtam rá hir­telen válaszolni, gondolatban felvo­nultattam az összes nagy hősöket, de végül is azt mondtam, hogy minden szovjet ember, bárhol dolgozzék, kommunista pártunk tanácsai, a nagy Lenin öröke szerint tanul élni és dol­gozni. Ausztriai találkozásaim közül leg­inkább arra a beszélgetésre emlék­szem, amelyet Hugó Klslerrel, egy vasöntővel folytattam. Amikor azt kérdezte, mit éreztem repülés köz­ben, így válaszoltam: — Ugyanazt, amit Ön a martin-ke­mencénél: felelősséget a rám bízott ügyért. A munka — íflúnka. Emlékszem, milyen nagy orosz és hindu betűkkel írták a BARÁTSÁG szót Ahram Lokrin, Surandroi Glll, Radzs Matru és a delhi aeroklub más tagfai egy általuk készített úf vitorlá­zógép törzsére. Indiai, ceyloni és af­ganisztáni látogatásunk idején Valjá­val különösen sok barátot szereztünk, akikkel tovább levelezem. Sok jó, hű barátra tettem szert az afrikai és a földközi-tengeri orszá­gokban. Elfelejthetném-e szívélyes ta­lálkozásaimat a munkásokkal az EAK legnagyobb textllgyárában, Heluan ban, találkozásomat a Szuezt-csatorna tengerészeivel, a kairói és az ale­xandriai egyetem diákjaival? Vagy azt a marék földet, a szabadságért és függetlenségért harcoló arab hazafiak vérével bőven öntözött földet, amelyet Port-Said polgármestere ajándéko­zott nekem? Nem, nem tudom elfe­lejteni! Házi könyvtáramban díszhelyen áll „A szabadságról beszélek" című könyv, melyet Kwame Nkrumah gha­nai köztársasági elnök ajándékozott nekem. Feledhetetlen volt Athén, ahol Manolisz Glezosz, a legendás hírű görög nemzeti hős feleségével talál­koztam. Megilletődve fogadtam kezé­ből azt a művészi vltorlásmodellt és olivafából készült dobozt, melyet Gle­zosz maga faragott a börtönben. Kedves barátaim 'találkozásaink al­kalmával sokat beszéltek a békeharc fontosságáról. Hány szomorú törté netet hallottam egyszerű japán em­berektől, akik a Hirosimát és Naga­szakit ért atomtámadás következmé­nyeit ecsetelték. Mennyi szomorúság és aggodalom érződik Martti Larni neves finn író jellegzetes humorú szavaiból: „Gagarin, ön meggyőződött róla, hogy a föld kerek, gömbölyű, amiben én mindig kissé kételkedtem, mert feltételeztem, hogy 'a politikusok palacsintává lapíthatják. Ön látta, hogy gyönyörű a földgömb, amiben én szintén kételkedtem, mert eaves emberek el akarták pusztítani boly­gónkat .. .* Kedves barátalmi 'Az első űrrepülés űl korszakot nyitott az emberlséa éle­tében. a bennünket köriilnevő viláaOr ayakorlati megismerésének korszakát és én ennek az esemfinvneTe má*o dik évfordulója alkalmából tiszta föl­di felhívással fordulok önökhöz: Erőnktől telhetően tegyünk meg mindent, hoau bolt/gónk még szebb és csodálatosabb legyen. Ne engedliík meg, hogy bárki palacsintává lavít­liassa vagv megsemmisíthesse Földün­ket annak az' energiának segítségé­vel. amelyet a tudósolc nemes cél: a Föld szépülésí folyamatának meg­avorsít&sa érdekében fedeztek fel. A siker záloga az egység volt Thorez elvtárs beszéde a Népszabadság munkatársával Maurice Thorez elvtárs, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára, aki Jelenleg Magyarországon üdül, be­szélgetést folytatott Rudnyánszky Istvánnal, a Népszabadság munka­társával. Thorez elvtárs főleg a kö­zelmúltban lezajlott nagy bányász­sztcájkról beszélt, amely Franciaor­szág határain kívül is nagy vissz­hangot váltott ki. Hangsúlyozta, hogy a sztrájk sike­réhez nagyban hozzájárult a nem­zetközi munkásosztály szolidaritása és a francia bányászok 100 százalé­kos egysége. Soha ilyen teljes és harcos egység nem nyilvánult meg a bányászok között! — jelentette ki Thorez elvtárs. A siker másik fontos tényezőjének tartja azt, hogy a bá­nyászok sztrájkjához csatlakozott a bányamérnöki kar és a tisztviselők szakszervezete is. A harmadik ténye­ző a lakosság általános rokonszenve volt. Maurice Thorez azután kijelentet­te, hogy a sztrájk komoly csapást mért a személyi hatalomra és a mo­nopóliumok kormányának tekintélyé­re. Franciaország demokratikus meg­újhodásáról beszélve, négy pontban foglalta össze erre vonatkozó elkép­zeléseit: A polgári demokracia kere­tei között ennek a demokratikus meg­újhodásnak olyannak kell lennie, amelyben egyetérthet minden demok­ratikus erő; szorgalmazni kell a nagyipar, a bankok és biztosító tár­saságok államosítását; újja kell szer­vezni a közoktatást; az igazi nemze­ti érdekeinek megfelenő politikát kell folytatni. Szovjet Kormányküldöttség FINNORSZÁGBAN Helsinki (CTK) — A. N. Koszlgln, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese s a szovjet—finn baráti együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírása 15. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségeken résztvevő szovjet kor­mányküldöttség további tagjai szer­dán megtekintették Finnország fővá­rosát. A. N. Koszigin a délutáni órákban sajtóértekezletet rendezett s este a finn rádióban és televízióban tartott beszédet. XXIII. János pápa beszéde XXIII. János pápa kihirdette a Bé­két a földön című pápai enciklikát. A rövid ceremónia után a pápa be­szédet mondott. Aláhúzta: Amikor felhív a béke ér­dekében való személyes tevékenység­re, ebből senkit sem szándékozik ki­zárni. „Bízunk abban, hogy az embe­rek örömmel, nyitott szívvel fogad­ják kérésünket" — mondotta. FIDEL CASTRO a kubai ellenforradalmárok kilátástalan helyzetéről Havanna (CTK) — Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány miniszter­elnöke a kiváló tanítók első országos kongresszusának befejező részében el­hangzott beszédében a többi között az Egyesült Államokban és más or­szágokban élő kubai ellenforiadal­márok kilátástalan helyzetéről be­szélt Fidel Castro kijelentette, hogy míg Kuba népe szilárd marxista—le­ninista szocialista forradalmi egység­pártját építi, addig az ellenforradalmi erők csaknem 500 kisebb szervezetre forgácsolódnak. Egyúttal rámutatott arra, hogy a Kennedy-kormány újabb intézkedései egyáltalán nem jelentik azt, hogy az Imperialisták lemondtak volna a forradalmi Kuba ellen irá­nyuló agresszív terveikről. Kijelentet­te, mindaddig, amíg ez a veszedelem fennáll, Kuba minden eszközzel töre­kedni fog békéjének és biztonságának megvédésére. Schrödert meghívták Washingtonba Párizs (CTK) — Rusk, az USA ál­lamtitkára meghívta Washingtonba Gerhard Schrödert, az NSZK külügy­miniszterét. A két államférfi az USA párizsi nagykövetségén szerdán este beszélgetett az „egységes Európa" megteremtését állandóan gátló nehéz­ségekről, Nagy-Britannia közös piaci részvételéről, a NATO nukleáris ere­jéről és a berlini kérdésről. A Reuter szerint a NATO sokoldalú nukleáris erőinek létesítésére vonatkozó angol —amerikai tervről ls tárgyaltak. KOMMENTÁRUNK: A békemenetek — a béke erőinek közös akciói A nyugat-európai országokban a gyűléseket, vitákat rendeztek és húsvéti ünnepeket szokás szerint az nagy propagandát fejtettek ki a jellemzi, hogy megnő a turista for- szervezők. Nyugat-Németországban galom. Az ünnepek után rendszerint például a békemenetek központi bl­a közlekedési balesetek sokaságáról zottságának felhívásához több mint olvashatunk a lapokban. Az utóbbi 2000 személyiség, köztük Erlch évekhen az 'ilyen jellegű híreken Kästner, Stefan Andres, Erlch Kuby kívül egészen más természetű közié- írók, valamint számos egyházi veze­sek is napvilágot látnak. A már ha- tő ls csatlakozott. Az egyik legje­gyományossá vált húsvéti békeme- lentősebb előkészítő akció a húsvéti netekről van szó, amelyek az idén békemenetek 2000 képviselőjének még nagyobb jelentőséget kapnak frankfurti találkozása volt, ahol fel­ázzál, hogy a világ békeerői nagy- olvasták Albert Schweltzer Nobel­arányú tavaszi kampányának részei, díjas professzor levelét is, aki egy­amihez az ^ösztönzést a Béke-világ- öntetű támogatásáról biztosította a tanács adtí. békemenet szervezőit. A békeerők akcióegységének gon- A legnagyobb békemenetek Nyu­dolata a Béke-világtanács elnöksé- gat-Németországban lesznek, össze­gének őszi, a svédországi Eskilstun- sen 19 békemenet-alakulatot szer­ban tartott ülésén született, mint a veztek meg. júliusi leszerelési és béke-világkong- Nagy jelentősége lesz a hagyomá­resszus határozatainak logikus kö- nyos brit aldermaston! menetnek is, vetkezménye. amely április 12-én kezdődik és áp­A tavaszi hónapok különböző bé- rilis 15-én a Hyde-park-i tüntetés­keakciólnak már nagy hagyományai ben csúcsosodik ki. A szervezők vannak. Ezekre azonban a szétforgá- 100 000 résztvevőre számítanak, csoltság volt a jellemző. Levonva a Húsvéti békemenetekre készülnek moszkvai békekongresszus tanulsá- Norvégiában, Hollandiában, Olasz­gait, a békemozgalom vezetői arra országban, az Egyesült Államokban, a következtetésre jutottak, hogy az Kanadában, Ausztráliában és Űj-Zé­akciókat a hatásosság érdekében ladon ls. Néhány országban, például össze kell hangolni. Hasonlóképpen Ausztriában és Görögországban a arra a logikus álláspontra helyez- kormánykörök nyomására a béke­kedtek, hogy ezeknek az akcióknak menetek Időpontját későbbre kellett központi gondolata az általános le- halasztani. szerelés kérdése legyen. Természe- Az előkészületek arról tanúskod­tesen nem szabad mellőzni az olyan nak, hogy az idei menetek mind részproblémákat sem, mint az euró- számban, mind jelentőségben felül­pal biztonság. múlják a tavalyiakat s jobb lesz a Mindezek az akciók a moszkvai békemozgalom egyes tényezői közti béke-világkongresszus zárónyilatko- együttműködés is. Egy azonban tény, zatának, az „Üzenet a világ népei- hogy a békemenetek fő, habár nem hez" elnevezésű felhívásnak a szel- egyedüli szervezői továbbra is a kü­lemében fognak megvalósulni. lönböző pacifista jellegű szerveze­Ebben a szellemben zajlottak le tek. Mindamellett a békemenetek Japánban az amerikai támaszpontok arról tanúskodnak, hogy az általá­ellenl béketüntetések, valamint az nos és telje» leszerelés eszméje, olasz békemozgalom LIvornóban amelyet a Szovjetunió hangoztat, megtartott kongresszusa. Ezekben az mindinkább visszhangra talál a vi­akciókban a békemozgalom külön- lág közvéleményében, böző személyiségei vettek részt. A nyugat-európai országokban a A húsvéti békemenetek kétségkl- békemenet annak az ellenállásnak vül az egész tavaszi békekampány ls a kifejezője lesz, amely a Bundes­csúcspontjai lesznek. A bevezető a wehr atomfelfegyverzése és a több­belga békevédők atomellenes mene- oldalú atomerő kiépítése ellen irá­te volt, amelyen több mint 10 000 nyul. Egyúttal követelni fogják az ember vett részt. Ennek szervezői és atommentes övezetek létrehozását résztvevői a legkülönbözőbb béke- Az idei békemenetek, amelyeket és pacilista szervezetek tagjai vol- az akcióegység elve alapján szer­tak. veznek, azt bizonyítják, hogy a bé­Az ide! húsvéti békemenetek az kemozgalom legkülönbözőbb szerve­előzőknél sokkal jobban elő vannak zetei szükségét érzik a mind szoro­készitve. Már előzőleg különböző sabb együttműködésnek. A POLÁRIS-RAKÉTÁK legújabb A—3-as típusával szerdán folytatott kísérlet eredménytelenül végződött. A rakétát meg kellett semmisíteni. Az eddigi 12 kísérlet közül ez már a 9-, mely kudarcba fulladt. (CTK) Atfólszé a nyugati „érvek" béleellenessége Genf (CTK) — A 18-hatalmi lesze­relési bizottság szerdán, április 10-én az általános és teljes leszerelés első szakaszára javasolt Intézkedésekről tárgyalt. Három szocialista ország — Bulgá­ria, Románia és a Szovetunió — kép­viselői ezen az ülésen rámutattak a szovjet s az amerikai leszerelési ter­vek közötti alapvető különbségekre. Sz. K. Carapkin, szovjet küldött szerint az USA képviselői legújabban azért emlegetik oly gyakran az ún erőegyensúly szükségességét, mert ez­zel csak leplezni akarják arra irá­nyuló törekvéseiket, hogy megőrizzék az USA katonai gépezetét, ami viszont azonos az általános és teljes leszere­lés elkerülésével. Ezeknek az érvek­nek azonban semmi közük sincs az általános és- teljes leszerelés elveihez, amelyeket a Szovjetunió és az USA kormánya 1961. évi közös nyilatkoza­tában ismertetett. Ez a közös nyilat­kozat olyan kiegyensúlyozott leszere­lési folyamatról szól, amelynek egyik szakaszában sem élvezhet egyik vagy a másik állam katonai előnyöket. A nyugati hatalmak képviselői kö­zül Nagy-Britannia, Olaszország és az USA küldöttei szólaltak fel. Az angol küldött nyíltan beismerte, hogy a nyugati hatalmaknak nincs szándé­kában a nukleáris fegyverek megsem­misítése már a leszerelés első sza­kaszában. Az amerikai küldött azzal a kifogással huzakodott elő, hogy amíg nem létesülnek minden agresz­szió elleni erélyes fellépésre alkalmas nemzetközi fegyveres erők, addig nem is lehet szó lényeges leszerelési in­tézkedések foganatosításáról. A 18-hatalmi leszerelési bizottság szerdán, április 17-én tartja legköze­lebbi ülését. TOMBOL A FAJGYŰLÖLET DÉLNYUGAT-AFRIKÁBAN New York (CTK) — A fehér bőrű gű intézkedések, a fehér s a színes telepesek erőszakosan kisajátítják a délnyugat-afrikai bennszülöttek föld Jeit. A bennszülötteket elűzik lakó­helyeikről és előre meghatározott te­rületeken telepítik le őket. A Délafri kai Köztársaság mandátum területén — Délnyugat-Afrikában úgyszólván teljesen jogfosztottak a bennszülöt tek, akik még mozgásszabadságukban is korlátozottak. Ezen a területen ál lampolilikává lépett elő az appart freid-politika, amelyre fasiszta jelle lakosság teljes elkülönítése jellemző. A gyarmati rendszert .elítélő nyilat­kozatban lerögzített elvek érvényre­juttatását szorgalmazó ENSZ-bizott­ság ülésén ezeket a tényeket sorolta fel Délnyugat-Afrika képviselője, aki felszólította ai Egyesült Nemzetek Szervezetét, foglalkozzék ezzel a helyzette', még mielőtt „megkezdőd­ne az emberi, ég történelmében leg­véresebb faji üldözés" Délnyugat Af rikában. Előkészületek az Északatlanti Tömb együttes nukleáris parancsnokságának felállítására Halálos ítéletek Elefántcsontparton Abidjan (CTK) — Abldjanban, — Elefántcsontpart Köztársaság főváro­sában az állambiztonsági törvény­szék 13 személyt halálra ítélt, mert „megkísérelték Huophouet-Bolgný elnök meggyilkolását és veszélyezte­tik az állam biztonságát". A tör­vényszék további 51 „összeesküvőt" kényszermunkára ítélt. Párizs (CTK) — Az Északatlanti Tömb Párizsban ülésező állandó taná­csa szerdán meglepetésszerűen elha­tározta az ún. együttes nukleáris pa­rancsnokság létesítését. Az Associated Press párizsi körökre hivatkozva kö­zölte, hogy az említett parancsnok­ság alá lesznek rendelve az ún. sok­nemzetű erők, éspedig Nyugat-Német­ország, Franciaország, Belgium, Hol­landia, Olaszország, Kanada, Nagy­Britannia s az USA légierőinek bi­zonyos alakulatai. Ezek az erők a NATO európai főparancsnoka alá lesznek rendelve. Jelenleg — mint is­meretes Lyman Lemnitzer, amerikai tábornok tölti be ezt a tisztséget. Az atomgyújtófejeket az USA szál­lítaná és azok felhasználását az Egye­sült Államok ellenőrizné. Az említett soknemzetű nukleáris erők legfonto­sabb alakulatai a Poláris rakétákkal felszerelt amerikai tengeralattjárók lesznek, — különösen a Földközi-ten­ger térségében — és a V típusú an­gol bombavető repülőgépek. A javaslatot több mint valószínűleg Ottawában májusban hagyják jóvá a NATO-országok- minisztereinek kon­íerenciáján. A NATO nukleáris ereje BONN érdeke Párizs (CTK) — Schrőder, az NSZK külügyminisztere, aki szerdán délután Párizsban részt vett a NATO állandő tanácsának ülésén, újság­íróknak adott interjújában hangsú­lyozta, hogy a NATO nukleáris erői­nek megteremtése a bonni kormány „érdekében áll". Bonni körök sze­rint már a közeljövőben lehetséges az ún. sok-nemzetű nukleáris erők létesítése a NATO keretében. Ami a NATO sokoldalú nukleáris erőinek létesítését Illeti, e probléma megol­dása továbbra is bonyolult katonai, pénzügyi és politikai Intézkedések foganatosításától függ. itNiiiiiiiiiinitiitiiiiiuiiiiMiiiiiiiRiiiiniiiiiniiiiiiNiiiinu^ KÉPZELETINTERJÚ A sokoldalú NATO-atomerő több old álról nézve. (M. Gavva rajza) külügy­Párizs­magam RUSKKAL HM ielőtt az amerikai miniszter eltávozik ból, gyorsan odaképzelem a közelébe és a legidőszerűbb kér déseket zúdítom rá: — Miért kellett bezárni az ajtó­kat a SE AT O-miniszterek tárgyalá­sakor? — Hogy ne nyugtalankodjanak a kommunista veszedelem miatt. — A miniszterek? — Dehogy, ők tudnak róla. Azo­kat gondoltam, akik otthon marad­ták Délkelet-Ázsiában. — Ök nem tudnak a kommunista veszedelemről? — Hogyan tudnának, ha most ta­láltam ki az egészet itt Párizsban. — Szóval nem igaz az egész? — Azt nem mondtam. Igenis lé­tezik kommunista veszedelem Dél­kelet-Ázsiában. , — ? ? ? — Hát neiTÍ érti? Minden, ami nem úgy történik, ahogy Amerika akarja, az kommunista veszedelem, Például Laosz. — Mi van Laoszban? — Nem akarják, hogy beavatkoz­zunk. — De hiszen önök fs beleegyez­tek, hogy Laosz független marad. — Éppen azért őrködnünk kell függetlenségük fölött. — És most nem függetlenek? — Hogyan lehetnének függetle­nek ha saját kormányuktól függ­nek? Ettől kell felszabadítanunk őket. — Ertem. Ezért kellett bezárni az ajtókat. (v.) 1983. áprtffs IS. * ÜJ SZÖ S t

Next

/
Oldalképek
Tartalom