Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-02 / 92. szám, kedd

A TASZSZ NYILATKOZATA Az USA lehetővé teszi a kubai ellenforradalmárok provokációit KOMMENTÁRUNK: j Niteroi válaszolt San Jósénak New York (TASZSZ) — Az USA I külügyminisztériuma és igazságügyminisztériuma március 30-án közös nyilatkozatban közölte az USA állásfoglalását azokkal a kalóztámadásokkal kapcsolatban, amelyeket kubai ellenforradalmárok intéztek szovjet fiajók ellen. Az USA kormánya Kijelentette, hogy az említett támadásokat „nem támogatja és nem segíti elő". Az USA külügyminisztériuma Ős igazságügyminisztériuma „előzetes adatokra" hivatkozva kijelenti, hogy a kubai ellenforradalmárok szovjet hajók elleni kalóztámadásait „nem intézték az Amerikai Egyesült Államok területéről". A közös nyilatkozat a továbbiakban bejelenti: „Azonban az FBI kivándorlási és honosítási bizottsága a parti rendőrséggel és a vámőrséggel együttműködve tovább folytatja a vizsgálatot." A nyilatkozat Hangsúlyozzam az említett szervek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy „az USA területe ne lehessen hasonló támadások kiindulópontja s az USA területén e támadásokra ne nyerjenek meg embereket s ne fegyverezzék fel őket", Guatemala (CTK) — Ydígoras Fuentes volt guatemalai elnök, akit a március 31-1 katonai puccsal lemondattak funkciójáról és kitiltották az országból, Managuába, Nicaragua fővárosába érkezése után kijelentette, hogy a guatemalai államfordulat „Guatemala és az egész KözépAmerika érdekében történt". Ydígoras feltűnő rokonszenve azokkal a katonatisztekkel szemben, akik őt államfői tisztségétől megfosztották, más mellékkörülménnyel együtt a nyugati sajtó számos megfigyelőjét arra a következtetésre indítja, hogy a puccsot Ydígoras részvételével előre megszervezték és ez az államfordulat nem egyéb, mint a guatemalai imperialistabarát körök egyszerű manővere, amelynek célja az ország politikai élete demokratizálásának megakadályozása. A Francé Presse hírügynökség ezzel kapcsolatban idézi azt a hírt, amely szerint Ydígoras beleegyezését adta a katonai puccshoz, mert attól félt, hogy Juan Jósé Arévalo, volt demokratikus elnök visszatér az országba. Arévalo az 1945—1951. években állt Guatemala élén. Kormánya számos esetben adta tanújelét annak, hogy haladó irányzatot követ. Arévalo „Mese a cápáról és a szardíniáról" című művében élesen bírálta az Egyesült Államok latin-amerikai imperialista politikáját. A közelmúltban Ydígoras kormányának biztonOLDRICH PAVLOVSKÝ, át cSBWlo vák nagykövet a Szovjetunióban átadta megbízólevelét a Kremlben Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. (CTK) ADLAI STEVENSON, az Egyesült Államok állandó ENSZ képviselője Brüszszelbe érkezett, ahol Hallsteln tanárral, a Közös Piaa végrehajtő bizottságának elnökével az Egyesült Államok és a Közös Piac közötti „partnerségiről tárgyal. Belga államférfiakkal továbbá megtanácskozza az Egyesült Államok és Belgium együttműködését a nyugati hatalmak neokolonista tervelnek megvalósításánál Kongóban. (CTK) RAJNAFAtZ tartományban vSlasXtffsokat tartottak a tartományi ülésbe. Adenauer pártja vereséget szenvedett, elvesztette abszolút többségét és koalícióra kényszerült a Szabad Demokrata Párttal. (CTK) A KORZIKAI ÄjarctĎWan pfftvSrasztísokat tartottak, mivel a nralt őszi választások eredményeit csalás miatt semmissé kellett nyilvánítani. Azonban a mostani választások is a csalás és a kényszer légkörében zajlottak le és így újra Serafinl, a gaullista párt jelöltje került ki győztesként 19 562 szavazattal, ellenfelének Tominak 17 Ö50 szavazatával szemben. (CTK) AREF Iraki elnök elfogadta a meghívást az Algériai Demokratikiís Köztársaság meglátogatására. Az időpontot még nem határozták meg. (CTK) A KURD törzsek küldöttsége érkezett Bagdadba Dzsellál Talabáni vezetésével, hogy az iraki kormánnyal a kurd területek ún. decentralizált kormányáról tárgyaljon. (CTK) HUSSZEIN jordániai király megkegyelmezett valamennyi, a volt Vaszfi Telia kormány idején üldözött és elitéit tisztnek, altisztnek és közkatonának. (CTK) i „ Ez a legutóbbi nyilatkozat is azt Bizonyltja, hogy az USA kormánya rokonszenvez a kubai ellerfforradalmárokkal és megértést tanúsít ka-, lóztámadásaik iránt. Ily módon lényegében semmi sem akadályozza a kubai nép árulóinak provokatív támadásait, jóllehet a nyilatkozat szerzői a szöveg befejező részében kijelentik, hogy „nem tűrnek meg olyan akciókat, amelyek megtorló intézkedésekre adnának okot és fegyverek használatára adnátiak alkalmat, s amelyekért az USA fegyveres erőinek kellene viselniük minden felelősséget". Az UPI hírügynökség szerint a kivándorlási bizottság képviselői röviddel az említett közös nyilatkozat közzététele után figyelmeztették a kubai ellenforradalmárok vezéreit, hogy „eltávozhatnak az Amerikai Egyesült Államok területéről". Nyilvánvaló tehát, hogy ez a színlelt „intézkedés" aligha gátolhatja meg az ellenforradalmár banditáknak a kubai nép elleni támadásait. Közismert tény, hogy a kalóztámadásokban nem a vezérek, hanem alantasaik vesznek részt sági intézkedései ellenére titokban visszatért Guatemalába. Arévalonak szándékában volt jelöltként fellépni a novemberi elnökválasztáson. Tekintettel arta, hogy Arévalo nagy népszerűségnek örvend, veszedelmes ellenjelöltje lehetett volna Alejos hivatalos elnökjelöltnek. A hivatalos jelöltnek szavatolnia kellett volna az észak-amerikai monopóliumok, főképp a hirhedt .United Fruit társaság nevében kormányzó Ydígoras rendszer irányvonalát. Ebben a helyzetben a guatemalai kormányköröks nek és monopolista kenyéradóinak kapóra Jött a helyzet megoldása a katonai puccs segítségével. A Francé Presse ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Ydígoras lemondása után nyugodtan és kényelmesén elutazhatott feleségével együtt katonai repülőgépen, katonai kísérettel Nicaraguába. Peralfa ÁZurdia ezredes, a katonai csoport vezetője, aki az Ydígaros elnökhöz közelálló személyekhez tartozott, a hatalom átvétele után kijelentette, szigorú megtorló intézkedéseket foganatosít a baloldali és demokratikus erőkkel szemben és Arévalo volt elnök ellen elfogatási parancsot adjptt ki. Arévalo tartózkodási helyét azonban eddig nem sikerült kikutatnia. Paralta Azurdia egyúttal közölte, hogy katonai és polgári személyekből álló új kormányt alakit. nmnrmitfiiiDllu] hm ffiffl M mmi llTnun ITÉft-VIETNAMBAN a partizánok amit Iféten a kormánycsapatok ellen indított eredményes akciók során annyi fegyvert zsákmányoltak, hogy az elegendő lenne egy század felszerelésére. Panthiet városnál a diemista csapatok egész századát verték szét. (CTK) PORTUGÁL GUINEÁBAN partizán egységek Cafine terület vidékén tönkretettek egy hidat és az ország déli részén •ikerült nekik hadianyagot és fegyvert szállító harckocsikat zsákmányolni. A Zöldfoki-szigeteken az elmúlt napokban két rizst szállító motoros bárkát kerítettek hatalmukba. A partizánok Portugál-Guinea és a Zöldfoki-szigetek függetlenségi pártjának tagjai. (CTK) CAMBERRÄBAN teljes ülést tartott Ausztrália Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és megtárgyalta az orsz3fc bel- és külpolitikai helyzetét. Többek Között elítélte a Malaysia Szövetség létesítésének tervét, mondván, hogy ez kísérlet arra, hogy a Szövetség országaiban a kolonializmust neokolonializmussal váltsák fel. (CTK) JOSEPH MOBUTU tábornokot, a kongói hadsereg főparancsnokát „baráti látogatása" során Nigériában a Lagoszi Egyetem megtekintésekor a diákok tömege vette körül „Mit keres Itt ez a gyflkos?" és „Bocsássátok szabadon Gizengáti" jelszavakat kiabálva. A tábornokot végül is rendőrség mentette meg a háborgó tömegtől. (CTK) GHANABAN most alakult. az atomerő Bizottság, mely közvetlenül Kwame Nkrumah elnöknek lesz alárendelve és felelni fog az atomenergia békés kihasználásáért Ghanában. (CTK) A PÁRIZSI városi tanács épülete előtt több ezer öreg ember tüntetett magasabb nyugdíjakért. Az áremelkedés révén Jelenlegi nyugdíjuk a két évvel ezelőtt megállapított létfenntartási minimumnak a felét sem fedezi. (CTK) Mateos mexikói elnök • Lengyelországban • Belgrád (CTK) — Adolfo Lopez Mateos, mexikói elnök, aki háromnapos hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodott, hétfőn, a reggeli órákban a Lengyel Népköztársaságba repült. A jugoszláv és mexikói elnök tárgyalásainak befejezéséül közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben mindkét államférfi hangsúlyozza: szükséges megerősíteni a világbékét, s a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. A nyilatkozat kiemeli azt a tényt, hogy a békeszerető országok jelentős nemzetközi tényezőkké vállak s kifejezi azt a meggyőződést, hogy az eltérő szociális és gazdasági rendszerű országok közt fennálló nézeteltérések nem jelenthetnek akadályt a kölcsönös és konstruktív együttműködés fejlesztésében. Mindkét államférfi állást foglalt az atomfegyverklsérletek hetiltása és az atommentes övezetek létesítése mellett. A közlemény megállapítja, hogy Tito elnök elfogadta Mateos elnök meghívását Mexikóba. A látogatásra Idén ősszel kerül sor. Mateos elnököt a varsói repülőtéren A. Zawadzki, a lengyel államtanács elnöke, a kormány tagjai és a diplomáciai testület képviselői fogadták. Angol kereskedők Moszkvában Moszkva (CTK) — Ä Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti kereskedelem terjedelme a legközelebbi években megkétszereződhet, sőt meg is háromszorozódhat — állítják annak az angol küldöttségnek tagjai, akik John Mayernek, a brit—szpvjet kereskedelmi kamara elnökének vezetésével március 31-én érkeztek Moszkvába, hogy a két ország közötti kereskedeJmi kapcsolatok, további kibontakoztatásáról tárgyaljanak. A küldöttség tagjainak véleménye szerint angol kereskedelmi körökben nincsenek megelégedve Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti kereskedelem terjedelmével és a kölcsönös szállítások jelentős növelését óhajtják. Franciaországban Algéria-ellenes kampány Párizs (CTK) — A francia burzsoá lapok április 1-én elkeseredett kampányt indítottak az algériai kormány ellen, mely elhatározta, hogy kisajátítja a francia nagybirtokosok földjeit. A legtöbb lap azzal vádolja az algériai kormányt, hogy gemsértette az eviani egyezményeket. Azt jósolgatják, hogy „a -francia kormány nem hagyja az ügyet annyiban'. A francia burzsoá sajtó érveinek hazugságát az Echos, a francia gazdasági körök lapja is kénytelen beismerni. Ezt Írja: „Az eviani egyezmények megengedik az államosítás lehetőségét, csupán a francia kormányt előre kell erről tájékoztatni." A lap ennek ellenére megtorló Intézkedésekkel fenyegeti az algériai kormányt, hogy Franciaország korlátozni fogja az algériai borok behozatalát. A Figaro az algériai kormány döntésében a Franciaországgal szembeni álláspont gyökeres megváltoztatását látja. Beismeri; hogy minden valószínűség szerint a szaharai francia atomrobbantás egyik következményéről van szó. Algír (CTK) — Az algériai kormány államosította Henri Borgeaud nagytőkés, az egyik leggazdagabb francia telepes algériai vagyonát. Borgeaudnak 1800 hektárnyi termőföldje volt Algéria különböző tájain. Ezenkívül több mint 75 000 hektoliter befogadóképességű borpincéi voltak. Nagy befektetéseket eszközölt az algériai cementgyárakban és más üzemekben. A nyugatnémet acélcsövek raktáron hevernek Köln (CTK) — A nyugatnémet acélgyáraknak eddig még nem sikerült új piacot szerezni azon acélcsövek eladására, amelyeket a kormány megtiltott a Szovjetunióba exportálni. Ezt a kijelentést a nyugatnémet acélipari konszernek képviselője tette a Rundschau am Sonntag kölni liapnak adott interjújában. Meghiúsultak azok a remények is, hogy a raktáron heverő acélcsöveket Szíria vásárolja meg, mivel a Szovjetunió részére gyártott csövek méretei nem felelnek meg a szíriai félnek. A képviselő egyúttal kifejezté aggodalmát, hogy a nyugatnémet acélgyárak dolgozóit munkanélküliség fenyegeti. Megjegyezte, több munkást más munkahelyekre kellett átvezényelni. K

ülönböző észak-amerikai vélemépykutató intézmények s főleg a közhírnek örvendő Gallupe Intézet az utóbbi hónapokban nagy szorgalommal szervezte az ankétokat, amelyek célja: bebizonyítani, hogy Dél-Amerikában rohamosan apad a Kuba Iránti rokonszenv. Természetes, hogy a tényeken ez mit sem változtathat. Azt, hogy Latin-Amerikában mély gyökerei vannak a Kuba iránti rokonszenvnek, világosan bebizonyította a Niteroi brazil városban tartott kubai szolidaritási értekezlet, amelyen milliók érzései és gondolatai jutottak kifejezésre. Amikor az egyes amerikai megfigyelők a Kuba iránti rokonszenv elsekélyesedéséről beszélnek, rendszerint a diplomáciai és kereskedelmi bojkottot hozzák fel „bizonyítékul." Mellesleg ezektől a bojkottoktői sokat vártak az Egye' sült Államokban s remélték, hogy ez a kubai forradalmi rendszer belső összeomlásához vezet. Ami» kor megértették, hogy ilyen módszerekkel semmi komoly eredményt nem érhetnek el, megpróbálkoztak a nyílt erőszakkal, amely esetleg atomháborúba sodorhatta volna az emberiséget. A véleménykutató intézetek akfiv tevékenységének az eredménýfe ezúttal mellé talált. Éz abból szárma* zik, hogy az intézetek és maga a Gallope Intézet Is nem a konkrét terepen tartott szemlét, hanem négy fal között építette fel elképzeléseit. Azt, hogy milyen a helyzet valóságban, a Niteroiban tartott ku» bai szolidaritási értekezlet mutatta meg. A kongresszusnak már csak a megrendezése is az Egyesült Államok jelenlegi Kuba-ellenes szemszögéből nézve „provokáció". Pár nappal ezelőtt az Egyesült Államok kormánya Costa Rica fővárosában San José-ban megtartotta á közép-amerikai diktátorok értekez

1 letét, amelyen Washington títegegyezet a diktátorokkal, hogy Kubában „folyamatosan felszámolják a castrizmust". A San José-i értekezlet szerint „Kuba körül érős falat kell építeni" s erélyes intézkedésekkel elszigetelni a többi dél-amerikai országtól. A tavalyi októberi tapasztalatok után ez — a kényszermeg*N

yugat-Berlinben múlt ŔV februárjáig úgyszólván senki sem ismerte Rudi Heldemannt. Heidemann, mint kereskedelmi ntazó ugyanis az NSZK területén ténykedett és csak Időnként Jött Nyugat-Berlinbe, hogy meglátogassa feleségét. Egy nap Radi ismét feleségéhez utazott. Otja a Német Demokratikus Köztársaság területen át vezetett. A demokratikus Berlinben lévő friedrichtrassel pályaudvaron tíz doboz cigarettát vett, hogy hazaérkezve meg' ajándékozhassa ismerőseit. Beszállt a Nyugatra induló vonatba, majd bizonyos idő eltelte ntán kiszállt a "Zoo-pályaudvaron, melynek peronján nemcsak felesége várta, hanem a vámőrök is. Ne* kirontottak a mit sem sejtő Rudinak és azonnal mellének szegezték a kérdést: „Ún a város keleti szektorában cigarettát vásárolt, nem igaz?" „Igen, és ez baj?" — hangzott a meglepett Rudi válasza. „Jöjjön velünk, mindjárt megmutatjuk magának, hol kell cigarettát vásárolnia". Hiába voltak az ellenvetések, a vámőrök, mint valami megrögzött bűnöst magukkal cipelték Rudit, majd elkobozták cigarettáit, mert úgymond nyugati márkáért ne vásároljon cigarettát Kelet-Berlinben. Rudi jogosan tiltakozott, és kijelentette, hogy ott vesz cigarettát, ahol neki tetszik, függetlenül a vámőrök utasításaitól. Végül kijelentette. hogy amennyiben szükséges, megfizeti a vámot. így is történt. A vám 12 márka 12 pfenniget tett ki, Rudi ezt megfizette és úgy vélte, hogy az ügy oldás — az utolsó lehetőség. LatinAmerikának egyszerűen el kellene felednie, hogy valamiféle Kuba és valaminemű kubai forradalom létezik s meg kellene békélnie azzal az osztályrésszel, amit az Egyesült Államok mér ki az egész földrésznek. Ha ennek elfogadására nem hajlik, készenlétben tartogatnak egy olyan javaslatot, és olyan tömb létrehozásának tervezetét, amely az Amerikai Államok' Szervezetén belül vagy kívül szentesítené a kölcsönös katonai beavatkozásokat. A közelmúltban a nyugati féltekén az érdeklődés középpontjában az Egyesült Államoknak Brazíliára gyakorolt durva nyomása volt, amelyhez az ürügyet Brazília eladósodása szolgáltatta. Ez összefügg a kubai szolidaritás:! értekezlettel is, amelyet a brazil kormánynak a kölcsönök ellenértékeként meg kellett volna hiúsítania. A brazil kormány azonban nem adta be derekát s Így az USÁ-nak nem maradt más, mint utolsó gya- ) logját Guanavara állam kormányzóját bízni meg az értekezlet meghiúsításával. Ennek eredményeként a kongresszus színhelyét Rio de Jtfneiróból Niteroiba kellett áttenni. A szolidaritási értekezleten csaknem valamennyi latin-amerikai ország képviselői részt vettek. Az értekezlet minden diplomáciai szertartásosságot mellőzve a kubai forradalom iránti viszony valódi képét adta. Kuba ügyét Mexikótól Patagóniáig minden igazságszerető ember a saját ügyének is tartja. Ebben az esetben nemcsak Kubáról van szó, hanem egy olyan elvről is, amely Latin-Amerika jövőjét nagymértékben befolyásolja. Ennek az elvnek a lényege az, hogy a latin-amerikai . országokban a társadalmi rendszer megválasztása és a politikai irányvonal meghatározása magának az illető országnak és népének az ügye. A niteroi értekezlet végtfl Is tudtára adjh az Egyesült Államoknak, hogyha továbbra is jelenlegi politikai elvei szerint viszonyul Latin-Amerikához és Kubához, olyan eredményeket ét el, amelyek megakadályozására éppen törekszik |. H. rzzel befejeződött. Más volt azonban (i nyügat-berlini vámigazgatóság véleménye. Egy 13 évvel ezelőtt kiadott rendeletre hivatkozott, amely tiltja értéktárgyak behozatalát a keleti szektorból a nyugatiba. A vámigazgatóság Rudi 2ÖÖ cigarettáját „értéktárgynak" minősítette és JJM) márka birság megfizetésére ítélte. A fölöslegesen zaklatott kereskedelmi utazó elhatározta: „Nem teszem ki magamat mindenféle huzavonának, fizetek és nyugtom leszi". Megtörtént. A vámigazgatóság forrófejű erkölcscsőszeinek azonban ez sem volt elég. Szerintük Heidemann „jellemtelenül támogatja a kommunistákat" és megingatfa Nyugat-Berlin gazdasági egyensúlyát. Amikor Rudi a reggeli órákban végighaladt a városon, meghökkenve látta saját nevét az utcasarkokra ragasztott hatalmas plakáton. Összesen 232 utcasarkon olvashatta, hogy megbízhatatlan egyén, mert arra vetemedett, hogy cigarettákat vásároljon Berlin demokratikus szektorában. A nyugat-berliniek a rendőrség által körözött gyilkosok és csalók neve mellett olvashatták Heidemann nevét. A derék kereskedelmi ntazó panaszt emelt, csakhogy nincs olyan hatóság NyugatBerlinben, amely vállalná az Ugy elintézését. A nyugat-berliniek azonban levonhatták a tanulságot Rudi Heidemann meghurcoltatásából. A „frontváros" 232 pontján ismét meggyőződhettek arról, milyen esztelen s minden reális alapot mellőző eszközökhöz folyamodnak a nyugat-berlini politikai élet jelenlegi kiválóságai". —rlv—í A guatemalai puccs háttere A „száműzött" diktátor rokonszenvez száműzőivel A montevideól közalkalmazottak sztrájkja. A sztrájkolók a közüzemek igazgatósága épülete előtt tüntetnek. Az urugayi kormány, amely inkább északamerikai kenyéradóit szolgálja ki, súlybs körülmények közé taszította a dolgozókat, Prensa Latina felv< |SZÉLJEGYZETÜNK: | MIBE KERÜL 100 CIGARETTA? 1963. április 2. * ÚJ SZŐ 3