Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-02 / 92. szám, kedd

LESZNEK RA BÜSZKÉK A kanyargó Vltava mentén egy óráig tart az út vonattal Prágából Kralupyba, a csehszlovák kaucsuk jövendő hazájába. Maga a város még nem sejteti, hogy az ország egyik legnagyobb vegyi kombinátja itt talált otthonra. Csak ha az „űj" Kralupy felé téved a látogató, ötlik szemébe már messziről a gyár hőerőművének felhőkbe nyúló kéménye. Az üzem kapuján beljebb kerülve hamarosan kiderül, hogy a kaucsuk termelésének megindítása már a közeljövőben megvalósul. A gyárépületekben sürgölődő munkások szerelők, technikusok « AZ ÜTOLSÖ SIMÍTÁSOKAT VÉGZIK. Természetesen az ilyen bonyolult és egészen új termelés előkészítésénél az utolsó simítások még egy ideig eltartanak, de éppen ezeknek a hónapokban a munkája a legizgalmasabb. A gépeket próbálgatják, van ahol kísérleti termelés folyik, másutt már teljes gőzzel dolgoznak. A mechanikai műhelycsarnok egy hektár nyí területet foglal el. Itt a gépek olyan nagy mennyiségben ontják a pótalkatrészeket, hogy más vegyi üzemeket is bőségesen ellátnak gyártmányaikkal. Az elektrotechnikai műhelyek is működnek. A prágai Villanyszerelő Üzemek öttagú csoportjának köszönhető, hogy a műhelyeket egy hónappal a határidő előtt adták át a rendeltetésüknek. A KONTAKT-KEMENCÉK önálló gyáraknak is beillenének, itt megy végbe a kaucsuk előállításának legfontosabb folyamata. A 18 méter magas, 8 méter átmérőjű kemencék — a plzefti Lenin Müvek gyártmányai — lenyűgöző látványt nyújtanak. Tizenegy van belőlük. Vondrásek elvtárs, az itt dolgozó ifiűsági szocialista munkabrigád - vezetője öt esztendővel ezelőtt, az első brigádmunkásokkal érkezett Kralupyba. S ma? A kaucsukgyár alkalmazottainak munkazubbonyát viseli, már nem brigádmunkás. Itt maradt végleg. Mindenről értesülve van, nincs is talán olyan kérdés, amire meg ne felelne. — Ha megkezdjük július 1-én a próbaüzemeltetést, havonta mintegv 300 vagon kaucsukot gyártunk majd — mondja és mindjárt kiszámítja, hogy a gyár egy évi telies üzemeltetésével megtérül a felszabadulás óta a nyugati államokból devíziáért vásárolt kaucsuk ára. Az ifjúsági őrszemek — nem hiába az ifjúság építkezése a kralupyi Kaucsukgyár — szemfülesen őrködnek a határidők betartása felett, rendszeresen ellenőrzik a kötelezettségvállalások teüesítését. — Hiszünk a brigádjainkban, de azért mégis jobb, ha meggyőződünk az igazságról. Ha az őrszemek valahol fennakadást, zavart észlelnek, rögtön jelzik a „veszélyt", hogy megfelelő intézkedést hozhassunk a hiba felszámolására' — magyarázza Vondrásek elvtárs, a gyár CSISZ-szervezetének odaadó és megfontolt funkcionáriusa. De igazságtalanok lennénk, ha csak a fiatalok érdemeit' emelnénk ki. Borskv elvtárs például már a 67. életévét tapossa és önként vállalt munkáját megbecsülés kiséri. Hosszú esztendőkön keresztül építkezéseken dolgozott és mielőtt nyugdíjba ment vasutasként kereste kenyerét A pihenést nem sokáig bírta. Megint dolgozik. Váltóőr Nem könnyű a dolga. Nyáron a sarat, télen az odafagyott, megkeményedett havaf kell eltakarítania a sínekről A kérdésre, nem esik-e nehezére a munka, kicsit megbántva válaszolja; — ezzel az ötven egynéhány kitérővé! még elbírok. És hogy bebizonyítsa szaval igazságát, kemény marokkal folytatja a lapátolást. HATALMAS ISKOLA ez a mi kaucsukgyárunk — mondja Jan Hanus, a káderek nevelésével foglalkozó osztály vezetője. — A gyárnak már most 1500 alkalmazottja van. Magunk képeztettük, tanítottuk őket. Nem olyan egyszerű szakképesítésben részesíteni a nálunk eddig még ismeretlen termelési ágazat dolgozóit és úgy előkészíteni oktatásukat, hogy a termelés kezdetéig felkészülten, a szükséges tudással felfegyverkezve kezdjék meg a munkát — magyarázza. Hogyan tettek eleget ennek a' feladatnak? Két fő csoportra osztották a tanulókat. Az egyik csoport a születendő üzem keretében a többiek Alkimisták 1963-ban A KAUCSUKGYÁR TÖBB RÉSZLEGÉBEN MÁR MEGKEZDŐDIK A PRÓBAÜZEMELTETÉS (Krejčí — CTK — felv.) más belföldi és külföldi üzemekben tanultak. A rokon vegyiüzemekben tanulók részére olyan munkahelyeket választottak ki, ahol a termelési folyamat a kaucsuk előállításához hasonló. Hatszázharminc munkást, technikust helyeztek el hosszabb-rövidebb időre a különböző üzemekben és nyolcvanhármán a szovjet, lengyel, keletnémet gyárakban szerezték meg a kaucsuk előállításához szükséges szaktudást. Az üzemvezetők A SZOVJETUNIÓBAN TANULMÁNYOZTÁK a makromolekulán® kémia rejtelmeit, amely alapját képezi a mesterséges kaucsukgyártásnak. A Szovjetunió volt ugyanis az első a világon, ahol bevezették a mesterséges kaucsukgyártást, az USA-ban csak később kezdték meg. Az üzem saját tanulói részére az építkezés megkezdésével egyidejűleg ipariskolákat, tanonciskolákat, előkészítő tanfolyamokat, esti iskolákat 'létesített. Kralupyban ma már alig akad olyan asszony, akinek a foglalkozása „háztartásbeli" Másféléves esti tanfolyamon sajátították el a lahoránsnői képesítés elnyeréséhez szükséges tudnivalókat. — Célunk az, hogy az igényes termelés megindításakor minél kevesebb legyen a szakképesítést nélkülöző dolgozó. Ezért kellett mindenkinek, akivel munkavállalási szerződést kötöttünk, egyéni tanulmányi tervet és programot kidolgoznia, amelynek betartásához szigorúan ragaszkodunk. Mielőtt valaki megkapja végleges beosztását, minősítési vizsgát tesz és azután részt vesz jövendő munkaszakaszán a technológiai folyamatok előkészítésében — tájékoztat Hanus elvtárs. A kaucsukgyár építői és dolgozói már türelmetlenül várják, hogy többéves munkájuk gyümölcse, az első csehszlovák mesterséges kaucsuk napvilágot lásson. Joggal lesznek rá büszkék. KARDOS MÁRTA, KIS ÉVA Aki valamicskét is ért a történelemhez, az „alkimista" szó hallatára középkori sötét műhelyekre gondol, ahol bozontos szakállú tudósok szárított békából, salétromból, és a régi pergament-tekercsek a megmondhatói, hogy még miből, aranyat akartak csinálni. A ma „alkimistájának" a legtöbb esetben már nincs szakálla, vagy ha van, akkor is csak különcködésből viseli. Az esetleges félreértések elkerülése végett mindjárt azt is elárulom, hogy a Tátra alatti Svitben találkoztam velük. A fő alkimistánál Műhelyében lombikok, szövőgépek, meg más, számomra ismeretlen masinák között dolgozott. A műhely falára kivülről, szabályos technikus kézírással, ezt írták egy táblára: „A fejlesztési osztály laboratóriuma", alatta meg a név: Milan Frlička mérnök és kollektívája. Frlička mérnök udvariasan fogadott. Később másoktól megtudtam, hogy az udvariasságot nem színlelte, mint sokan mások teszik ezt az újságírókkal. A rossznyelvek azt beszélik róla, hogy aki az ő „kezei közé kerül" és akinek a szerves kémiáról magyarázni kezd, azt a csoda sem menti meg egy 4—5 órás rögtönzött előadástól. Engem kényelmes fotelbe ültetett, maga pedig krétát vett a kezébe és valami sémát kezdett a táblára rajzolni. Közben pedig állandóan magyarázott: — Hogy legalább nagy vonalakban megértse az üzem gyártási folyamatait, leegyszerűsítve megmagyarázom, miből készülnek gyártmányaink, mert... — De ugye, leegyszerűsítve magyarázza meg, mérnök elvtárs — vágtam szavába, de hangomban mintha önmagam is a kétely rezgéšét fedeztem volna fel. Mert keze nyomán*a táblán pillanatok alatt vegyi képletek jelentek meg, melyek iskolás éveim átunatkozott kémiaóráit juttatták eszembe. De a múltba forduló gondolataimból csakhamar kizökkentett a mérnök magyarázata: — A polieszter típusú műszálakból a textiliparban nálunk főleg a polietiléntereftalat-ot gyártjuk. Ezt a világ textiliparában különféle elnevezések, mint például terilén, dacron, terlenka, tergel, terigal stb. alatt ismerik. Az alapanyag, amelyből a műszál készül, voltaképpen a bishydroxyletiltereftaiat pol i kondenzációjából ered, amely eszterifikációval... Frlička mérnök itt megállt, aztán ujjával az egyik képlet felé mutatott. — A legújabb szerves kémia az utóbbi időben ilyen — mondhatnám szép — áttekinthető képlettel tudja kifejezni ezt a fontos vegyületet. Gyönyörű eredmény, nemdebár? — I... il... í... i.,. igen. A mérnök elégedetten mosolygott. Aztán rekeszizmaim intenzív cikkázásából ítélve nyilván észrevette, hogy éppen egy újabb ásítást küzdöttem le. — Érthető, nemde? — Nem — válaszoltam elszántan. A mérnök erre a fejét csóválta, majd — csak önmagának — ennyit mondott: „Érthetetlen, hogy ezt az egyszerű dolgot sem tudja felfogni." Esőkabát — földgázból Štefan Smálik, aki aztán végigkísért az üzemen, jót nevetett a kudarcon. N — A mérnök, magyarázta, annyira benne él a szakmájában, hogy nem tud különbséget tenni az egyszerű dolgok és az összetett — természetesen a laikus számára összetett — problémák között. Sajnos, ez másképp nem is lehet, ha a hozzá hasonló kutatók lépést akarnak tartani az új felfedezésekkel. A mérnök azonban csak csodálkozik, hogy aránylag kevesen értik meg előadásait, melyekkel — szavai szerint — „népszerűsíteni" akarja a műanyagkémiát. Napról napra újabb, a műszál készítésére is alkalmas műanyagol|tat fedeznek fel a világon. Attól a rengeteg idegen szótól azonban nem kell megijedni, mert egy-egy „műanyag családnak" rengeteg tagja van. A PVCnek országonként, vagy iparágaként is több mint száz válfaját ismerjük. Tányérokat, vagy gépalkatrészeket, de az ún. „olasz kabátokat" is PVCből készítik. A közszükségleti ipar például a thermovilből készíti az egészségügyi fehérneműt, amely azért „egészségügyi", mert a reumatikus betegségekre a műanyag és a test érintkezésénél keletkező sztatikus villamosság rendkívül jótékonyan hat. De akár órák hosszat is sorolhatnánk, a PVC-hez hasonló műanyagokból e textilipari gyártmányokon, háztartási berendezéseken, épületelemeken, gépalkatrészeken kívül még mi mindent gyártanak világszerte. Akik idegenkednek a műanyagoktól A vásárlók közül sokan még ma is viszolyognak, ha ezt a szót hallják: raűrost. Ezek az emberek azonban nyilván nem azért éreznek ellenszenvet a műanyagok iránt, mert valaki a „polietiléntereftalathoz" — és a „bis hydroíxyletiltereftalat"-hoz hasonló, varázsszavaknak is beillő kifejezéseket nem értik. Ügy hiszem — mondotta kísérőm — ön sem „haragudott" meg ezért a műanyagokra. — Miért haragudtam volna meg? — Igen, „megismerni valamit, anynyi mint megkedvelni" tartja a közmondás. Valahogy úgy vagyunk ml a műanyagokkal is, mint az irodalomkedvelők egy-egy, először érthetetlennek tűnő verssel. Ha azonban az ember tanulmányozni kezdi a művet, és keletkezésének körülményeit, végül is megérti és megszereti. Az összehasonlítás azonban kissé sántít, mert a mai szerves kémia a legérthetetlenebb versnél is ezerszerte összetettebb. De a „műrost" szótól, különösen a falusi nénik, akik a kémiához vajmi keveset értenek, irtóznak, mert ez a háborús éveket juttatja az eszükbe, amikor a textiliparban a műanyagfeldolgozás még gyermekcipőben járt. Akkoriban valóban megtörtént, hogy az először kimosott inget a háziaszszonynak a mosóteknőből merőkanállal kellett kiszednie, mert szétmállott. De hol vagyunk ma már ettől. Különben, nézze meg a kirakatokati Érdekes, de nehéz tudomány Gyárlátogatás közben a hajdani el» kimisták ezernyi kései utódjával találkoztam. Szövőlányokat, kelmefestő asszonyokat, mestereket kerestünk fel munkahelyükön, akik Frlička mérnök nevének hallatán mind elismerően nyilatkoztak róla. Az egyik szövőgépsornál fiatal lányok dolgoztak. Bizony, szemfülesnek kell itt lenni, mert a sok száz orsó egyikén itt-ott azért csaK r'.szakad a műanyagszál. Ezt pedig a minőségi ellenőrök mindjárt észreveszik. Így a lányoknak, ha jó minőségű szövetet akarnak gyártani, e-lég dolguk akad a gép körül. — Van itt elég gond, de majd csak elkészül Frlička mérnök hibakeresője — mondta az egyik lány. Békés atomok Üjra a fejlesztést osztály laboratóriumában vagyunk. Frljčka mérnök kezén most műanyagkesztyű van, hosszú szárú csipesszel valami apró tárgyat emelt ki egy dobozból. — Talán valami új műanyaghoz van szerencsénk? — kérdezem kíváncsian. — Nem, ez természetes anyag — válaszolt a mérnök. Rádioaktív preparátum. — Ügy melléktermékként cs«k nein gyártanak itt. atombombákat is — próbáltam tréfára vinni a

i beszéd fonalát. Beismerem, azért mondtam ezt, mert attól féltem, hogy Frlička mérnök megint szakmagyarázatba kezd. — A rádioaktív preparátum segítségével működik majd a hibakereső, melyet a szövőlányok emlegettek. Hogy elkerüljem az előbbi „kiábrándulást" — nevetetr a mérnök — ha akarja most egyszerűbben magyarázom meg a dolgot. A rádioaktív anyag beta-sugarakat ereszt ki magából. Amíg a szövőgépen készülő anyag struktúrája normális, a berendezés semmit sem jelez, e szövőgép is normálisan működik. Mihelyt azonban valahol elszakad a szál, azon a helyen a szöveten, több beta-sugár hatol keresztül, minek következtében a készülék automatikusan jelez, hogy hol, melyik orsón szakadt el a fonál és azonnal leállítja a gépet. Világos? Bólintottam. Valóban; ezt „valamivel" érthetőbben mondta el, mint pár órával ezelőtt azt a szakelőadást. — A jövő technikusának tehát már nem elég a rutin, a gyakorlat?! — Ahogy látja — felelt a mérnök — például az atomfizikába is bele kellett kontárkodnom. De a vegyészeti tudást sem lehet elhanyagolni. Nem tudom pontosan megmagyarázni, miért van ez így, de azóta, ha szép női alakon szemügyre veszek egy-egy kardigánkölteményt, vagy más ruhafélét, mindig (persze amellett, hogy egyéb gondolatok is járnak azért az eszemben) Frlička mérnökre, meg a Tatrasvit sok száz modern alkimistájára gondolok. TÓTH MIHÁLY ^a afllllllllllllllllIIIIIIIIIIIiailllllIltElllilflIlllllillllIllflIIlllIIIIIIlllllItllIlIIIIIEIIIllIIEtlltfllllIll«IIlllIllfaiflfIIII|lllli|ig||||iff|ii|f|||

IIB

I|

l|i||iii|iii|

l||BiiBgviif||^ I AZ ORVOS TANÁCSOL Hogyan védekezzünk a náthaláz ellen? — Munkatársaink, ismerőseink gyakori fejfájásról — panaszkodnak. Magunk is elég sokat tüsszögünk. = — A laikus ilyenkor influenzára „tippel", s nemegy= szer kutatja e tömeges megbetegedés okát. — Mondjuk meg azonnal, hogy nem minden esetül ben van szó náthalázról. Náthát, lázat, fej- és = torokfájást okozhat meghűlés is. (Általában — a „meghűlés" gyűjtőfogalma alá soroljuk azokat jj; a betegségeket, amelyek a hideg időjárás és = a szervezet csökkent ellenállóképessége követ— keztében keletkeznek. Többnyire a légzőszervek — megbetegedéséről van szó — kezdve a náthától jjjj egészen a tüdőgyulladásig.) I A NÁTHALÁZ EE hirtelen fellépő, súlyos ragályos betegség. KórE! okozója vírus, s az ember beszéd, tüsszentés és S köhögés által terjeszti. Az influenza vírusai ~ a légzőutakba jutnak, s ott rohamosan elszapo— rodnak, majd az egész szervezetet megtámadják elszaporodását, ami újabb betegségek keletkezését segíti elő. Ma még nincsenek különleges náthaláz elleni gyógyszereink, ezért elsősorban ahhoz az elvhez kell ragaszkodnunk, hogy a beteg ember gyógyításánál sokkal könnyebb A BETEGSÉG MEGELŐZÉSE. Ennek érdekében rendszeres, mindennapos edzéssel fokozzuk szervezetünk ellenállóképességét. A legegyszerűbb, de igen hatásos az, ha minden reggel derékig megmosdunk hideg vízben. A megbetegedés megelőzése érdekében ne odázzuk el az odvas fogak eltávolítását, mert ezek rendszerint gennyzacskókban végződnek, s a kórokozó mikrobák tápdús televényei. Gennyes gócok lehetnek a garatmandulákban, vagy az orrsövényben is. — Minden edzés hiábavaló, ha el= Az influenza, illetve a náthaláz tehát korántsem .mulasztjuk ezeket az óvintézkedéseket. olyan könnyű betegség, mint ahogyan azt sokan gondolják Leginkább a legyengült szervezetű em berekre és gyermekekre veszélyes Az ilyen egyé neknél nehéz lefolyású: tüdő-, középfültő-, vese és agyhártyagyulladással, de más bonyedalmakkal Az influenzás megbetegedés veszélyének leggyakrabban a közlekedés, az egészségügy és a közszolgáltatás dolgozói vannak kitéve Ezeket éppen ezért oltással védjük a megbetegedéstől Az előzetes védekezés fontos eszköze a C-vitals járhat. A szervezet csökkent ellenállóképessége/ min is, amely a friss vagy hordós káposztában, ugyanis megkönnyíti a kórokozó mikróbák gyors burgonyában, tormában, hagymában, friss és fagyasztott zöldségben, de elsősorban a citrom és a narancs levében, a legtöbb gyümölcsfajtában, s az alma héjában fordul elő. (A Celaskon-tablettákat csak a természetes vitaminforrás hiánya esetén ajánlhatjuk.) A folyadékok közül különösen a csipkebogyó-tea és a Pribinka zöldséglé tartalmaz sok-sok C-vitamint. Influenza ellen még több nagyon EGYSZERŰ INTÉZKEDÉSSEL is védekezhetünk. Elsősorban tartsunk mindig zsebkendőt a szánk elé, ha köhögünk, vagy tüsszentünk. Az influenzásokat kötelezzük a betegség „klfekvésére". Ezzel a betegség továbbterjedése elé vetünk gátat. Csecsemőket és kisgyermekeket gondozó anyák használjanak védő álarcot, nehogy a gondjaikra bízott apróságokat is megfertőzzék. Ne híggyük, hogy a szeszes italok fogyasztása megóvja az embert a uáthaláztól. — Ez a hiedelem sokszor közvetlen veszélyt is jelenthet. így például a fertőző májgyulladás is az influenzához hasonló tünetekkel kezdődik. Mármost, ha a ragályos sárgaságban szenvedő beteg „egészségvédelem" ürügyén szeszes italt fogyaszt, saját halálát okozhatja. Kora ravasszal a nyitott ablaknál végzett takarítás az influenza egyik leghatásosabb ellenszere. Ha ezt rendezett életmóddal kötjük össze, akkor erős védőgátat emelünk az influenza elé MUDR. MILAN ClLEK Ül SZÖ 4 * 19B3. április 2.