Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-02 / 92. szám, kedd

LESZNEK RA BÜSZKÉK A kanyargó Vltava mentén egy óráig tart az út vonattal Prágából Kralupyba, a cseh­szlovák kaucsuk jövendő ha­zájába. Maga a város még nem sejteti, hogy az ország egyik legnagyobb vegyi kombinátja itt talált otthonra. Csak ha az „űj" Kralupy felé téved a lá­togató, ötlik szemébe már messziről a gyár hőerőművé­nek felhőkbe nyúló kéménye. Az üzem kapuján beljebb kerülve hamarosan kiderül, hogy a kaucsuk termelésének megindítása már a kö­zeljövőben megvalósul. A gyárépüle­tekben sürgölődő munkások szerelők, technikusok « AZ ÜTOLSÖ SIMÍTÁSOKAT VÉGZIK. Természetesen az ilyen bonyolult és egészen új termelés előkészítésénél az utolsó simítások még egy ideig eltartanak, de éppen ezeknek a hó­napokban a munkája a legizgalma­sabb. A gépeket próbálgatják, van ahol kísérleti termelés folyik, másutt már teljes gőzzel dolgoznak. A me­chanikai műhelycsarnok egy hektár nyí területet foglal el. Itt a gépek olyan nagy mennyiségben ontják a pótalkatrészeket, hogy más vegyi üzemeket is bőségesen ellátnak gyártmányaikkal. Az elektrotechnikai műhelyek is működnek. A prágai Villanyszerelő Üzemek öttagú csoportjának köszön­hető, hogy a műhelyeket egy hónap­pal a határidő előtt adták át a ren­deltetésüknek. A KONTAKT-KEMENCÉK önálló gyáraknak is beillenének, itt megy végbe a kaucsuk előállításá­nak legfontosabb folyamata. A 18 mé­ter magas, 8 méter átmérőjű kemen­cék — a plzefti Lenin Müvek gyárt­mányai — lenyűgöző látványt nyúj­tanak. Tizenegy van belőlük. Vond­rásek elvtárs, az itt dolgozó ifiűsá­gi szocialista munkabrigád - vezetője öt esztendővel ezelőtt, az első bri­gádmunkásokkal érkezett Kralupyba. S ma? A kaucsukgyár alkalmazottai­nak munkazubbonyát viseli, már nem brigádmunkás. Itt maradt végleg. Mindenről értesülve van, nincs is talán olyan kérdés, amire meg ne felelne. — Ha megkezdjük július 1-én a próbaüzemeltetést, havonta mintegv 300 vagon kaucsukot gyártunk majd — mondja és mindjárt kiszámítja, hogy a gyár egy évi telies üzemel­tetésével megtérül a felszabadulás óta a nyugati államokból devíziáért vásárolt kaucsuk ára. Az ifjúsági őrszemek — nem hiá­ba az ifjúság építkezése a kralupyi Kaucsukgyár — szemfülesen őrköd­nek a határidők betartása felett, rendszeresen ellenőrzik a kötelezett­ségvállalások teüesítését. — Hiszünk a brigádjainkban, de azért mégis jobb, ha meggyőződünk az igazság­ról. Ha az őrszemek valahol fenn­akadást, zavart észlelnek, rögtön jel­zik a „veszélyt", hogy megfelelő in­tézkedést hozhassunk a hiba felszá­molására' — magyarázza Vondrásek elvtárs, a gyár CSISZ-szervezetének odaadó és megfontolt funkcionáriu­sa. De igazságtalanok lennénk, ha csak a fiatalok érdemeit' emelnénk ki. Borskv elvtárs például már a 67. életévét tapossa és önként vállalt munkáját megbecsülés kiséri. Hosszú esztendőkön keresztül építkezéseken dolgozott és mielőtt nyugdíjba ment vasutasként kereste kenyerét A pi­henést nem sokáig bírta. Megint dol­gozik. Váltóőr Nem könnyű a dolga. Nyáron a sarat, télen az odafagyott, megkeményedett havaf kell eltakarí­tania a sínekről A kérdésre, nem esik-e nehezére a munka, kicsit megbántva válaszolja; — ezzel az ötven egynéhány kitérővé! még el­bírok. És hogy bebizonyítsa szaval igazságát, kemény marokkal folytat­ja a lapátolást. HATALMAS ISKOLA ez a mi kaucsukgyárunk — mondja Jan Hanus, a káderek nevelésével foglalkozó osztály vezetője. — A gyárnak már most 1500 alkalma­zottja van. Magunk képeztettük, ta­nítottuk őket. Nem olyan egyszerű szakképesítésben részesíteni a ná­lunk eddig még ismeretlen termelési ágazat dolgozóit és úgy előkészíte­ni oktatásukat, hogy a termelés kez­detéig felkészülten, a szükséges tu­dással felfegyverkezve kezdjék meg a munkát — magyarázza. Hogyan tettek eleget ennek a' fel­adatnak? Két fő csoportra osztották a tanulókat. Az egyik csoport a szü­letendő üzem keretében a többiek Alkimisták 1963-ban A KAUCSUKGYÁR TÖBB RÉSZLEGÉ­BEN MÁR MEGKEZDŐDIK A PRÓBA­ÜZEMELTETÉS (Krejčí — CTK — felv.) más belföldi és külföldi üzemekben tanultak. A rokon vegyiüzemekben tanulók részére olyan munkahelye­ket választottak ki, ahol a termelési folyamat a kaucsuk előállításához hasonló. Hatszázharminc munkást, technikust helyeztek el hosszabb-rö­videbb időre a különböző üzemekben és nyolcvanhármán a szovjet, len­gyel, keletnémet gyárakban szerezték meg a kaucsuk előállításához szük­séges szaktudást. Az üzemvezetők A SZOVJETUNIÓBAN TANULMÁNYOZTÁK a makromolekulán® kémia rejtelmeit, amely alapját képezi a mesterséges kaucsukgyártásnak. A Szovjetunió volt ugyanis az első a világon, ahol bevezették a mesterséges kaucsuk­gyártást, az USA-ban csak később kezdték meg. Az üzem saját tanulói részére az építkezés megkezdésével egyidejűleg ipariskolákat, tanonciskolákat, előké­szítő tanfolyamokat, esti iskolákat 'létesített. Kralupyban ma már alig akad olyan asszony, akinek a foglal­kozása „háztartásbeli" Másféléves esti tanfolyamon sajátították el a la­horánsnői képesítés elnyeréséhez szükséges tudnivalókat. — Célunk az, hogy az igényes ter­melés megindításakor minél keve­sebb legyen a szakképesítést nélkü­löző dolgozó. Ezért kellett minden­kinek, akivel munkavállalási szerző­dést kötöttünk, egyéni tanulmányi tervet és programot kidolgoznia, amelynek betartásához szigorúan ra­gaszkodunk. Mielőtt valaki megkap­ja végleges beosztását, minősítési vizsgát tesz és azután részt vesz jö­vendő munkaszakaszán a technoló­giai folyamatok előkészítésében — tájékoztat Hanus elvtárs. A kaucsukgyár építői és dolgozói már türelmetlenül várják, hogy több­éves munkájuk gyümölcse, az első csehszlovák mesterséges kaucsuk napvilágot lásson. Joggal lesznek rá büszkék. KARDOS MÁRTA, KIS ÉVA Aki valamicskét is ért a történelemhez, az „alkimista" szó halla­tára középkori sötét műhelyekre gondol, ahol bozontos szakállú tu­dósok szárított békából, salétromból, és a régi pergament-tekercsek a megmondhatói, hogy még miből, aranyat akartak csinálni. A ma „alkimistájának" a legtöbb esetben már nincs szakálla, vagy ha van, akkor is csak különcködésből viseli. Az esetleges félreértések elkerülése végett mindjárt azt is elárulom, hogy a Tátra alatti Svit­ben találkoztam velük. A fő alkimistánál Műhelyében lombikok, szövőgépek, meg más, számomra ismeretlen ma­sinák között dolgozott. A műhely fa­lára kivülről, szabályos technikus kéz­írással, ezt írták egy táblára: „A fej­lesztési osztály laboratóriuma", alat­ta meg a név: Milan Frlička mérnök és kollektívája. Frlička mérnök udvariasan foga­dott. Később másoktól megtudtam, hogy az udvariasságot nem színlelte, mint sokan mások teszik ezt az új­ságírókkal. A rossznyelvek azt beszé­lik róla, hogy aki az ő „kezei közé kerül" és akinek a szerves kémiáról magyarázni kezd, azt a csoda sem menti meg egy 4—5 órás rögtönzött előadástól. Engem kényelmes fotelbe ültetett, maga pedig krétát vett a kezébe és valami sémát kezdett a táblára rajzolni. Közben pedig állandóan ma­gyarázott: — Hogy legalább nagy vonalakban megértse az üzem gyártási folyama­tait, leegyszerűsítve megma­gyarázom, miből készülnek gyártmá­nyaink, mert... — De ugye, leegyszerűsítve ma­gyarázza meg, mérnök elvtárs — vágtam szavába, de hangomban mint­ha önmagam is a kétely rezgéšét fedeztem volna fel. Mert keze nyo­mán*a táblán pillanatok alatt vegyi képletek jelentek meg, melyek isko­lás éveim átunatkozott kémiaóráit juttatták eszembe. De a múltba for­duló gondolataimból csakhamar ki­zökkentett a mérnök magyarázata: — A polieszter típusú műszálakból a textiliparban nálunk főleg a poli­etiléntereftalat-ot gyártjuk. Ezt a világ textiliparában különféle elnevezések, mint például terilén, dacron, terlenka, tergel, terigal stb. alatt ismerik. Az alapanyag, amelyből a műszál készül, voltaképpen a bis­hydroxyletiltereftaiat pol i kondenzá­ciójából ered, amely eszterifikáció­val... Frlička mérnök itt megállt, aztán ujjával az egyik képlet felé muta­tott. — A legújabb szerves kémia az utóbbi időben ilyen — mondhatnám szép — áttekinthető képlettel tudja kifejezni ezt a fontos vegyületet. Gyönyörű eredmény, nemdebár? — I... il... í... i.,. igen. A mérnök elégedetten mosolygott. Aztán rekeszizmaim intenzív cikkázá­sából ítélve nyilván észrevette, hogy éppen egy újabb ásítást küzdöttem le. — Érthető, nemde? — Nem — válaszoltam elszántan. A mérnök erre a fejét csóválta, majd — csak önmagának — ennyit mondott: „Érthetetlen, hogy ezt az egyszerű dolgot sem tudja felfogni." Esőkabát — földgázból Štefan Smálik, aki aztán végigkí­sért az üzemen, jót nevetett a kudar­con. N — A mérnök, magyarázta, annyira benne él a szakmájában, hogy nem tud különbséget tenni az egyszerű dolgok és az összetett — természete­sen a laikus számára összetett — problémák között. Sajnos, ez más­képp nem is lehet, ha a hozzá hason­ló kutatók lépést akarnak tartani az új felfedezésekkel. A mérnök azon­ban csak csodálkozik, hogy aránylag kevesen értik meg előadásait, melyek­kel — szavai szerint — „népszerűsí­teni" akarja a műanyagkémiát. Nap­ról napra újabb, a műszál készítésé­re is alkalmas műanyagol|tat fedez­nek fel a világon. Attól a rengeteg idegen szótól azonban nem kell meg­ijedni, mert egy-egy „műanyag csa­ládnak" rengeteg tagja van. A PVC­nek országonként, vagy iparágaként is több mint száz válfaját ismerjük. Tányérokat, vagy gépalkatrészeket, de az ún. „olasz kabátokat" is PVC­ből készítik. A közszükségleti ipar például a thermovilből készíti az egészségügyi fehérneműt, amely azért „egészségügyi", mert a reuma­tikus betegségekre a műanyag és a test érintkezésénél keletkező szta­tikus villamosság rendkívül jótéko­nyan hat. De akár órák hosszat is sorolhatnánk, a PVC-hez hasonló műanyagokból e textilipari gyártmá­nyokon, háztartási berendezéseken, épületelemeken, gépalkatrészeken kí­vül még mi mindent gyártanak világ­szerte. Akik idegenkednek a műanyagoktól A vásárlók közül sokan még ma is viszolyognak, ha ezt a szót hallják: raűrost. Ezek az emberek azonban nyilván nem azért éreznek ellenszen­vet a műanyagok iránt, mert valaki a „polietiléntereftalathoz" — és a „bis hydroíxyletiltereftalat"-hoz ha­sonló, varázsszavaknak is beillő ki­fejezéseket nem értik. Ügy hiszem — mondotta kísérőm — ön sem „ha­ragudott" meg ezért a műanyagokra. — Miért haragudtam volna meg? — Igen, „megismerni valamit, any­nyi mint megkedvelni" tartja a köz­mondás. Valahogy úgy vagyunk ml a műanyagokkal is, mint az iroda­lomkedvelők egy-egy, először érthe­tetlennek tűnő verssel. Ha azonban az ember tanulmányozni kezdi a mű­vet, és keletkezésének körülményeit, végül is megérti és megszereti. Az összehasonlítás azonban kissé sántít, mert a mai szerves kémia a legért­hetetlenebb versnél is ezerszerte összetettebb. De a „műrost" szótól, különösen a falusi nénik, akik a kémiához vajmi keveset értenek, irtóznak, mert ez a háborús éveket juttatja az eszükbe, amikor a textiliparban a műanyag­feldolgozás még gyermekcipőben járt. Akkoriban valóban megtörtént, hogy az először kimosott inget a háziasz­szonynak a mosóteknőből merőkanál­lal kellett kiszednie, mert szétmál­lott. De hol vagyunk ma már ettől. Különben, nézze meg a kirakatokati Érdekes, de nehéz tudomány Gyárlátogatás közben a hajdani el» kimisták ezernyi kései utódjával ta­lálkoztam. Szövőlányokat, kelmefes­tő asszonyokat, mestereket kerestünk fel munkahelyükön, akik Frlička mérnök nevének hallatán mind elis­merően nyilatkoztak róla. Az egyik szövőgépsornál fiatal lá­nyok dolgoztak. Bizony, szemfüles­nek kell itt lenni, mert a sok száz orsó egyikén itt-ott azért csaK r'.sza­kad a műanyagszál. Ezt pedig a mi­nőségi ellenőrök mindjárt észreve­szik. Így a lányoknak, ha jó minő­ségű szövetet akarnak gyártani, e-lég dolguk akad a gép körül. — Van itt elég gond, de majd csak elkészül Frlička mérnök hibakere­sője — mondta az egyik lány. Békés atomok Üjra a fejlesztést osztály laborató­riumában vagyunk. Frljčka mérnök kezén most műanyagkesztyű van, hosszú szárú csipesszel valami apró tárgyat emelt ki egy dobozból. — Talán valami új műanyaghoz van szerencsénk? — kérdezem kí­váncsian. — Nem, ez természetes anyag — válaszolt a mérnök. Rádioaktív pre­parátum. — Ügy melléktermékként cs«k nein gyártanak itt. atombombákat is — próbáltam tréfára vinni a i beszéd fonalát. Beismerem, azért mondtam ezt, mert attól féltem, hogy Frlička mérnök megint szakmagyarázatba kezd. — A rádioaktív preparátum segít­ségével működik majd a hibakereső, melyet a szövőlányok emlegettek. Hogy elkerüljem az előbbi „kiábrán­dulást" — nevetetr a mérnök — ha akarja most egyszerűbben magyará­zom meg a dolgot. A rádioaktív anyag beta-sugarakat ereszt ki ma­gából. Amíg a szövőgépen készülő anyag struktúrája normális, a beren­dezés semmit sem jelez, e szövőgép is normálisan működik. Mihelyt azon­ban valahol elszakad a szál, azon a helyen a szöveten, több beta-sugár hatol keresztül, minek következtében a készülék automatikusan jelez, hogy hol, melyik orsón szakadt el a fonál és azonnal leállítja a gépet. Világos? Bólintottam. Valóban; ezt „valami­vel" érthetőbben mondta el, mint pár órával ezelőtt azt a szakelőadást. — A jövő technikusának tehát már nem elég a rutin, a gyakorlat?! — Ahogy látja — felelt a mérnök — például az atomfizikába is bele kellett kontárkodnom. De a vegyé­szeti tudást sem lehet elhanyagolni. Nem tudom pontosan megmagya­rázni, miért van ez így, de azóta, ha szép női alakon szemügyre veszek egy-egy kardigánkölteményt, vagy más ruhafélét, mindig (persze amel­lett, hogy egyéb gondolatok is jár­nak azért az eszemben) Frlička mér­nökre, meg a Tatrasvit sok száz mo­dern alkimistájára gondolok. TÓTH MIHÁLY ^a afllllllllllllllllIIIIIIIIIIIiailllllIltElllilflIlllllillllIllflIIlllIIIIIIlllllItllIlIIIIIEIIIllIIEtlltfllllIll«IIlllIllfaiflfIIII|lllli|ig||||iff|ii|f||| IIB I| l|i||iii|iii| l||BiiBgviif||^ I AZ ORVOS TANÁCSOL Hogyan védekezzünk a náthaláz ellen? — Munkatársaink, ismerőseink gyakori fejfájásról — panaszkodnak. Magunk is elég sokat tüsszögünk. = — A laikus ilyenkor influenzára „tippel", s nemegy­= szer kutatja e tömeges megbetegedés okát. — Mondjuk meg azonnal, hogy nem minden eset­ül ben van szó náthalázról. Náthát, lázat, fej- és = torokfájást okozhat meghűlés is. (Általában — a „meghűlés" gyűjtőfogalma alá soroljuk azokat jj; a betegségeket, amelyek a hideg időjárás és = a szervezet csökkent ellenállóképessége követ­— keztében keletkeznek. Többnyire a légzőszervek — megbetegedéséről van szó — kezdve a náthától jjjj egészen a tüdőgyulladásig.) I A NÁTHALÁZ EE hirtelen fellépő, súlyos ragályos betegség. Kór­E! okozója vírus, s az ember beszéd, tüsszentés és S köhögés által terjeszti. Az influenza vírusai ~ a légzőutakba jutnak, s ott rohamosan elszapo­— rodnak, majd az egész szervezetet megtámadják elszaporodását, ami újabb betegségek keletkezé­sét segíti elő. Ma még nincsenek különleges náthaláz elleni gyógyszereink, ezért elsősorban ahhoz az elvhez kell ragaszkodnunk, hogy a beteg ember gyógyí­tásánál sokkal könnyebb A BETEGSÉG MEGELŐZÉSE. Ennek érdekében rendszeres, mindennapos ed­zéssel fokozzuk szervezetünk ellenállóképességét. A legegyszerűbb, de igen hatásos az, ha minden reggel derékig megmosdunk hideg vízben. A megbetegedés megelőzése érdekében ne odáz­zuk el az odvas fogak eltávolítását, mert ezek rendszerint gennyzacskókban végződnek, s a kór­okozó mikrobák tápdús televényei. Gennyes gócok lehetnek a garatmandulákban, vagy az orrsö­vényben is. — Minden edzés hiábavaló, ha el­= Az influenza, illetve a náthaláz tehát korántsem .mulasztjuk ezeket az óvintézkedéseket. olyan könnyű betegség, mint ahogyan azt sokan gondolják Leginkább a legyengült szervezetű em berekre és gyermekekre veszélyes Az ilyen egyé neknél nehéz lefolyású: tüdő-, középfültő-, vese és agyhártyagyulladással, de más bonyedalmakkal Az influenzás megbetegedés veszélyének leg­gyakrabban a közlekedés, az egészségügy és a közszolgáltatás dolgozói vannak kitéve Ezeket éppen ezért oltással védjük a megbetegedéstől Az előzetes védekezés fontos eszköze a C-vita­ls járhat. A szervezet csökkent ellenállóképessége/ min is, amely a friss vagy hordós káposztában, ugyanis megkönnyíti a kórokozó mikróbák gyors burgonyában, tormában, hagymában, friss és fa­gyasztott zöldségben, de elsősorban a citrom és a narancs levében, a legtöbb gyümölcsfajtában, s az alma héjában fordul elő. (A Celaskon-tablet­tákat csak a természetes vitaminforrás hiánya esetén ajánlhatjuk.) A folyadékok közül különö­sen a csipkebogyó-tea és a Pribinka zöldséglé tartalmaz sok-sok C-vitamint. Influenza ellen még több nagyon EGYSZERŰ INTÉZKEDÉSSEL is védekezhetünk. Elsősorban tartsunk mindig zsebkendőt a szánk elé, ha köhögünk, vagy tüsszentünk. Az influenzásokat kötelezzük a betegség „kl­fekvésére". Ezzel a betegség továbbterjedése elé vetünk gátat. Csecsemőket és kisgyermekeket gondozó anyák használjanak védő álarcot, nehogy a gondjaikra bízott apróságokat is megfertőzzék. Ne híggyük, hogy a szeszes italok fogyasztása megóvja az embert a uáthaláztól. — Ez a hiede­lem sokszor közvetlen veszélyt is jelenthet. így például a fertőző májgyulladás is az influenzához hasonló tünetekkel kezdődik. Mármost, ha a ra­gályos sárgaságban szenvedő beteg „egészségvé­delem" ürügyén szeszes italt fogyaszt, saját ha­lálát okozhatja. Kora ravasszal a nyitott ablaknál végzett taka­rítás az influenza egyik leghatásosabb ellenszere. Ha ezt rendezett életmóddal kötjük össze, akkor erős védőgátat emelünk az influenza elé MUDR. MILAN ClLEK Ül SZÖ 4 * 19B3. április 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom