Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)
1963-04-09 / 99. szám, kedd
Ne kivétel, hanem szabály legyen Kevés az olyan ember, aki ne ér- új technika alkalmazása komplex feltene egyet a kiváló dolgozók felhl- adat, mely szorosan összefügg azok vásával. Természetesen az egyetértés életével, akik kapcsolatba kerülnek még nem minden, a döntő az, milyen vele. Arról van szó, hogy az ü] techeredményeket szül a gyakorlatban nlka és technológia ne csak növelje az elfogadott elv. A felhívás legje- a termelést, hanem örömteljessé valentősebb része az, mely a szocia- rázsolja a munkát. Nem állítjuk, hogy lista munkaerkölcsöt hangsúlyozza, az új technika kizárólag a technikuEz mindenkire vonatkozik, bányász- sok ügye. A kérdést nem lehet így ra, tudósra, tanítóra, vagy műszaki dolgozóra egyaránt. A szocialista munkaerkölcs tehát nemcsak az egyszerű leegyszerűsíteni. Nem elégedhetünk meg csupán azzal, hogy értékeljük, milyen gazdasági hasznot hajt az új munkások iránti követelmény. Tény, gép, vagy berendezés. Sőt, az sem hogy a munkás nem tudná becsülete- elégíthet kl bennünket, hogy megsen teljesíteni feladatát, ha a mű- állapítjuk: ez új gép lényegesen szaki dolgozók és azok, akik a mun- megjavította a gyártmány minőségét, kát irányítják, nem teremtenék meg Figyelemmel kell kísérni azt is, a szükséges feltételeket, vagyis nem mennyiben járul hozzá az űj gép a támogatnák a munkások igyekezetét, munkához, a termeléshez való vtA haladás, a szocialista építőmun- szo nV „minőségének" megváltozásáka szempontjából Igen nagy jelen- ho z- ny e n szempontból a technikutőségű az új technika Iránti viszony, sok zászlóvivő szerepet töltenek be. A műszaki fejlődés motorja az új Éppen ezért elsősorban az ő feladatechnika. Nem egy esetben találko- tuk, hogy példamutató munkájukkal zunk azonban a haladás kerékkötő- minden dolgozóval megszerettessék, jével — a konzervativizmussal. Pél- megkedveltessék az új technikát. Be dául a sajtolótechnika — a nyomással kell bizonyítaniuk, hogy azok az újdolgozó, forgács nélkül alakító gé- donságok — új gépek és berendezépek — nyújtotta előnyöket csupán Sek — melyeket bevezetnek a ter10 százalékra használjuk ki, holott melésbe, nemcsak meggyorsítják, hakülföldön az átlag 25 százalék. Miért nem meg ls könnyítik a munkát. Bemaradtftnk le ezen a téren? Azért, csület dolga, hogy úttörői legyenek mert e haladó módszer a konzerva- az újnak, a haladónak, tivlzmusba ütközik. A technikusok ki- Az ú } technika fejlesztését nagybújnak a felelősség alól, kevés a kez- ba n befolyásolja a technikusok és az deményezés. Ha felülvizsgálnák, va- ű)It6 k kapcsolata. Az iparban olyan jon az üzemekben ismerlk-e ezt az szükség van az újítókra, mint levesúj technológiát — arra a következte- ben a sőr a. Ne m mellőzhetjük tehát tésre jutnánk, hogy ismerik, de nem ai k otó tevékenységüket. Sok helyen alkalmazzák, mert bevezetése bizo- azonban a levesből hiányzik a só — nyos gonddal járna. Az űj technoló- a z újítókat nem részesítik a szükségla bevezetése rendszerint megzavar- ge s támogatásban. Számos üzemben ja a termelés megszokott menetét és ez a támogatás csupán formális. Ennem mindig akadnak technikusok és ne k következtében még azok ls elgazdasági dolgozók, akik vállalnák vesztik érdeklődésüket az új technia kockázatot. Nem elég bátrak ah- ka iránt, akik hű propagátorai és hoz, hogy szembeszáll jana k a régi- művelői voltak. Ezért szükséges, hogy vei, az elavulttal — a konzervati- a technikusok és az újítók kölcsönös vizmüssal. Már pedig a konzervati- együttműködése ne kivétel, hanem vizmussal szemben az új technika a szabály legyen. Számos példa bizolegjobb fegyver. nyitja, hogy az újítók gyakorlata és Az új technika bevezetésekor azon- tapasztalata a technikusok tudásában több szempontra kell ügyelnünk, val párosulva mérhetetlen értékeket Az egyik az, hogy az új technika fl- szül. Az együttműködés területén gyelembe vegye az embert, vagyis, olyan tartalékok rejlenek, melyek hogy megkönnyítse, kulturáltabbá te- kihasználásával a technika fejleszgye munkáját. A technikusoknak tése mérföldes léptekkel haladhat szem előtt kell tartaniuk, hogy az előre. [ksj Éjjel a föld alatt Rožňava látszólag mélyen alszik. Ám az éjszakai bányamüszak teljes iramban folyik. Ez a rés itt — melyet még nehezen lehetne tárnának nevezni — a Szadlovszky Bánya békerészlegének lesz nemsokára szerves tartozéka. A vájárok kisebb nagyobb sziklákra telepedtek. A karbidlámpák sárgás-zöld fényében élesen rajzolódnak ki vékony porréteggel bevont arcvonásaik. Összesen hét vájár tölti itt a rövid pihenő perceit. Egyszerűen Koltáséknak hívják ezt a vájárpartit, de ez csak amolyan rövidített név. A valóságban a szocialista munkabrigád büszke címet viselik és a bánya legjobb brigádjai közé tartoznak. A kenyérzsákokból szalonna kerül elő, jóízűen falatoznak. Egyikük a karbidlámpával bíbelődik ott a homályos sarokban, valamelyik csendesen dúdol egy régi gömöri dalt. — Az ördögbe, ma valahogy álom környékez, pedig eleget aludtam nappal ... — ásít szélesen Pásztor Jani. — Pincéri Egy török feketét a vájár úrnakl — kiált fel gúnyosan Tomkó Péter és jó darab füstölt szalonnát szúr bicskája hegyére. — Kell a fenének a feketéd! De egy krigli sör, az igen, az most jól jönne— nyel egyet Pásztor Jani. Gonosz Jancsi, korban talán a legfiatalabb, hümmög és lámpásának a lángjába fúj. Az ülő emberek formátlan árnyal furán mozognak a tárna oldalfalain. Talán meg ts Indulna a szó a sör körül, de ebben a percben a szomszédparti emberei egy jókora köteg összevasalt támfát hurcolnak be a lyukba. — No mi van, koszorús fiúk? —. szólítja meg az embereket Koltás. — Nesztek, itt az újabb porció — mormogja a „koszorús fiúk" egyike és bakancsával a hatalmas köteg támfába rúg. JA hivatalos nyelv ezeket a támfakötegeket koszorúknak nevezi, innen az emberek „koszorús" elnevezése.] A vájárok egymás után felegyenesednek, már amennyire a lyuk magassága engedi. Kérdően Kottásra tekintenek, mert ő a „koszorúk" berakásának a legjobb szakembere. Koltás azonban nemcsak jó „koszorúzó", hanem minden bányamunkának egyik legjobb szakértője. Hiszen a Munkaérdemrend, a Vörös Zászló Érdemrend nem pottyant csak úgy a mellére. Kiérdemelte ezeket a magas kitüntetéseket, régi tapasztalt bányász. Most sem tanakodnak sokat a vájárok. Koltás csak egyikükre-másikukra pislant, kész. A szalonnás tarisznyák már a sziklákon pihennek és a lyukban felhangzik a munka zaja. lil!llllllllllllllliHIIIII!lll!ll!!IIIUI!IUHII!IIHIll!llll!l!li;M!l!U!IIMM!liini!H<H !MI lili 'MR •^IwC*- - *- VÁRNAK A FIATALOKRA f CTK) — Az április elsejei adatok szerint nem kielégítő a kilencéves alapfok.i iskolák végzett növendékeinek az elhelyezése, mivel a fő ágazatokba valú beosztásuk terén aránytalanságok mutatkoznak. Egyikben sem teljesítették a mutatószámot, ez pedig azt jelenti, hogy a még el nem helyezkedett diákoknak nagy lehetőségeik vannak a különböző ipari ágazatok tanoncotthonaiba való belépésre. A fő ágazatok közül a bányászat érte el a legjobb eredményt: 6 ezer 800 fiatalt nyert meg bányásztanulónak, ám ezzel az eredménynyel nem lehetUnk elégedettek. Súlyosabb a helyzet az építészetben, ahova eddig 10 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett, a vasútnál pedig még 2800 üres hely van. Mezőgazdasági tanoncotthonokba és műszaki középiskolákba kb. 43 ezer fiatalt kell megnyernünk. Az eddig jelentkezők száma alig haladta túl a 27 ezret. E téren főleg a szlovákiai kerületek maradtak le. A különböző fémipari ágazatoknak ezenkívül még BH00 leányt is meg kell nyerniük. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola acél-szerkezeti tanszékének tudományos dolgozói Vladimír Voŕíšek tanársegéd vezetésével a bratislavai Elektrovod Üzemben egy eredeti új típusú vezetékoszlopot próbáltak ki igen magas feszültségű vezetékek részére. E vezetékoszlop mintadarabját az Elektrovodban fejlesztették ki és készítették el. A képünkön látható vezetékoszlop 4500 kg-mal könnyebb az eddigi típusnál. Előállításánál 50 százalék acélt és 80 százalék betont takarítottak meg. (T. Andrejöák felv. — CTK) MEGZABOLÁZZÁK A DUNÁT Már készülnek a vaskapui erőmű tervei A legveszélyesebb Duna-szakasz csendesvizű tóvá változik • 132 órás hajóút 31 óra alatt • Két erőmű az 1200 méteres gát tövében K evesen tudják, hogy a sok országot átszelő, nagy erejű Duna egyike a villanyáram-fej lesztésre legkevésbé kihasznált folyóknak. Európában a második leghosszabb folyó, s mégiscsak nyolc kisebb erőmű épült rajta, az ls felső folyásán, ahol nagyobb a víz esése. A Duna 70 milliárd kilowattóra termelésére alkalmas erejét csak 4 százalékban használták kl, A közelmúltban azonban számos terv született a Duna megzabolázására. Egyes tervezők 33 erőművel számolnak. A legnagyobb a vaskapui erőinű lenne, amely 10,5 milliárd kilowattóra áramot szolgáltatna. Nemrég hír jelent meg arról, hogy román és jugoszláv szakértők a közös vaskapui erőmű terveiről tárgyalnak Az elképzelések ma már reális alakot öltöttek. Az óriási dunai erőmű tervein dolgozó szakértőktől szerzett értesülések alapján Osztrogonácz Iván jugoszláv újságíró érdekes adatokat közölt a nagy műről, amelyeket röviden az alábbiakban ismertetünk. 9 A volgai után a legna gyobb 10,5 milliárd kilowattórás teljesítményével a vaskapui a második legnagyobb vlzierőmű lesz Európában A volgai erőmű teljesítménye 11 milliárd kWó Hogy képet alkothassunk róla, mennyi villanyáramot ' jelent ez, megemlítjük, hogy kb. ennyi volt Jugoszlávia egész áramtermelése 1962 ben. . Az erőmű azonban nem a jövő zenéje már, a legfőbb kérdésekben a román és jugoszláv küldöttek megegyeztek. Idén nyáron — ha a tárgyalások továbbra is sikeresen haladnak majd előre — elkészül a vaskapui erőmű eszmei terve és hozzáláthatnak a részletes építési terv kidolgozásához. Ez azt jelenti, hogy a jövő év közepén megkezdődhetnek a munkálatok. Ebben az esetben az üzembehelyezés időpontja 1970 lesz. • Mi lye n le sz a gát? A Dunát elzáró gátat 1200 méter hosszúra és 54 méter magasra tervezik. Tövében két villanyerőmű lesz — egyik a jugoszláv, másik a román part közelében. A gát építésekor 3,6 millió köbméter földet kell megmozgatni és 2,5 millió tonna betont beépíteni. A hajózást két zsiliprendszer segítségével oldják meg, amelyeket a partok mentén helyeznek el. A zsilipkamra 300 méter hosszú és 30 méter széles lesz, úgyhogy a hajók uszályostul elférnek benne. A kamrák feltöltésével a hajók 18—32 méteres szintkülönbséget hidalnak át. Érdekes, hogy az építéshez szükséges kavicsot a közeli Bela Crkva-i bányából szállítják, mert a Duna medrében ezen a szakaszon már nincs kavics. Ugyanakkor például Bratislavánál éppen á nagy mennyiségű kavicshordalék nehézségekel Csak hosszú, hosszú szünetek utáfi hangzik egy-egy szó, vagy szótag. Az idő szinte észrevétlenül múlik. Perc perc után, óra óra után, mint a mennyezetből kibuggyanó vízcseppecskék, melyek finom harangjátékát rég túlharsogta már a fúrók durva robaja. — Szerencse fel! — hangzik a kivájt tárna torkolatából. — Ti még maradtok? A „koszorúsok" libasorban igyekeznek a felvonóhoz. Koltás vájárai csodálkozva néznek egymásra. Szinte lehetetlen, hogy immár elérkezett az éjszakai műszak vége. Tehát odafent már pirkad. Kérdően néznek Koltásra. — Sok kell még a kerek ötvenhez? — kérdi amaz. — Dehogy! Már csak egy darabka! — válaszol Gonosz Jancsi. — Hát akkor? Megyünk mi is, vagy befejezzük? — kérdi Koltás az embereket. — Legjobb volna, ma teljesen befejezni ezt a részt — vonja széles vállát Fábián László. / — Én ls amondó vagyok — fűzi — hozzá — Pásztor — holnapra már csak a koszorúzást kellene elvégeznünk. A többi egyetértően bólint. A vélemények egybehangzóak. Ha ma teljesen befejezik a szakasz durva vájását, holnap a munka újabb szakaszát kezdhetik meg. Pásztor már régen nem álmos, Benkó kitartóan dúdol az orra alatt. Az idő múlik, múlik ... r £ s mikor kiérnek a felvonón 0. szabad levegőre, Fábián kedvtelten tekint a tiszta, napos égboltra. Azon nyomban hangosan tüsszent. Bizonyos idevágó megjegyzéssel egészr ségére kívánják és néhány perc múlva élvezettel nyelik a kantinban a söröskorsók aranyszínű nedűjét. Jólesik a korty, mert a jól végzett munka után minden jobban ízlik. Már pedig ők jó munkát végeztek az éjjel. Lent a föld mélyében újabb területet készítettek elő, mélyből vasérc születik. VLADIMÍR KALYTCUK AZ ÁLTALÁNOS GÉPIPAR üzemsíben azzal számoltak, hogy idén 55 ezer dolgozó jelentkezik az üzemi munkaiskolákba. A jelentkezők száma azonban meghaladta a 77 ezret. A nehézgépiparban tavaly minden negyedik dolgozó iskolába is járt. okozott az osztrák—csehszlovák vízierőmű tervezésénél. O Hol tesz? A véglegesnek látszó tervek szerint a gátat a Vaskapu alsó bejárata előtt, Orsova alatt, a jugoszláv Sip és a romári Gura Val települések között építik. A Kazán-szorosban a Duna igen keskeny, néhol 200 méternél Is keskenyebb. A gátat ott építik, ahol a Duna szélesedni kezd és sekélyebb. Ez azzal magyarázható, hogy a gát építésének idejére a szűk sziklás szorosból nem lehetne más mederbe terelni a folyót, lejjebb azonban már lehetőség nyílik erre. A gát felett a Duna 150 kilométer hosszú tavat alkot majd, s csak a Tisza torkolatánál éri el a mostani szintet. A két parton ezért kb. 8 község elárasztásával számolnak, ami mintegy húszezer ember áttelepítését jelenti. • Hajós szemm el A hajóközlekedés a Vaskapun át nehézkes, alacsony vízállásnál veszélyes is. A szűk szorosban, ahol a víznek óriási sodrása van, különleges mozdonyok vontatják ár ellen a hajókat. A Vaskapu csak nappal hajózható, révkalauzok vezetik a hajókat. A slpl csatorna feneke tele van szirtekkel. A csatorna megfelelt építésének idejében, amikor alacsony merülésű hajók közlekedtek a Dunán. Ma azonban Duna-tengerjárókkal, korszerű, nagy teherbírású uszályokkal is számolni kell. A Vaskapun a hajók ár ellenében 132 óra alatt jutottak át. A vaskapui erőmű felépítése után a veszélyes szakaszokat csendes vizű mély tó váltja fel, az eddigi 132 órányi hajózást igénybe vevő szakaszt pedig 31 óra alatt teszik meg a hajók. A hajózás éjjel-nappal lehetséges lesz. A hajózás könnyebbé vájik, meggyorsul, s számolni lehe' nagyobbodásával is, hiszen nem a vízállás fogja szabályozni a menetrendet, hanem az ember vezérlése alatt álló zsilipek. A becslések szerint az áruforgalom 45 millió tonnára emelkedik. (v) BRN0 1963 15 külkereskedelmi vállalatunk vesz részt az idei brnói árumintavásáron 9 Legnagyobb kiállítónk a KOVO és MOTOROV Szeptember első felében nyílnak meg ötödször a brnól árumintavásár kapui. A ma már nemzetközileg is elismert vásár iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ezt egyébként az bizonyítja a legjobban, hogy évről-évre gyarapszik azoknak az országoknak a száma, amelyek részt vesznek a gépipari termékek kiállításának nemzetközi fórumán. Az idei vásáron hazánkat 15 külkereskedelmi vállalat képviseli. Ezek a következők: STROJIMPORT, STROJEXPORT, TECHNOEXPORT, KOVO, MOTOKOV, OMNIPOL, FERROMET, METALIMEX, CSEHSZLOVÁK KERÁMIA, SKLOEXPORT, CENTROTEX, PRAGOEXPQRT, POLITECHNA, CHEMAPOL és az UNICOOP. Együttesen mintegy 7000, érdekesnél érdekesebb Ipari gyártmányt mutatnak be, melyek közül 400 iparunk újdonságának számit. Legjelentősebb kiállítónk a STROJEXPORT, a STROJIMPORT, a TECHNOEXPORT, a MOTOKOV és a KOVO vállalatok lesznek. A STROJIMPORT pl. a B pavilonban 600 különböző szerszámgépet mutat be. A STROJEXPORT főleg regulációs-, légtechnikai-, élelmiszeripari- és villamossági berendezéseket, valamint szivattyúkat, naftamotorokat, armatúrákat, kerekes járműveket, építőgépeket stb. állít ki. A TECHNOEXPORT a Nemzetek Pavilonjában komplett termelőegységek kiállítását tervezi. Legnagyobb kiállítási területtel az idén a KOVO és a MOTOKOV dicsekedhet. Az előbbi választéka túlnyomórészt gépekből áll, de kiállít bőr-, textil-, gumi- és nyomdaipari, valamint mérő- és regulációs, továbbá rádió-, televízió-, orvosi és optikai berendezéseket is., A MOTOKOV, mely mintegy 1200'' ipari gyártmányt vonultat fel Brnóban, főként mezőgazdasági és szállítástechnikai berendezésekkel, illetve gépekkel képviselteti magát. -kj(JJ SZÓ 4 * 1963. április 9.
