Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-09 / 99. szám, kedd

Z ÚJ Sžó Levelezőink leveleiből Sikerekben gazdag évek Legtalálóbban talán ez a cím illet-, hé meg Pásztó Ferenc nesvadyi leve-, lezőnk sorait. Munkahelye — a ko­márnói Steiner Gábor Hajógyár — egyik szerelő kollektívájáról számol be. ' — Üzemünk negyedik részlegén — írja levelében — felfigyeltem Farkas Béla szerelő csoportjára. A csoport tagJM: Nagy Pál, Kokos Imre, Farkas Géza és Varga János. Munkájukra még sosem volt kifogás. A kis közösségben nagyon jó á munkaerkölcs, s a legnehezebb fel-, adatokkal is megbirkóznak. „Gyárunk mindenben és mindenkor számíthat rájuk" — mondta róluk mesterük. Egy éve múlt annak, hogy Farkasék versenyezni kezdtek a szocialista munkabrigád címért. Ez idő alatt megtanulták, hogy szebb eredménye­ket csak közös igyekezettel, nagyobb felelősségtudattal lehet elérni. Na­pok kérdése csupán, hogy elnyerjék a szocialista munkabrigád címet, amit mind az üzemi párt-, mind a szak­szervezet jóváhagyott. Egy tanonciskola életéből Csaba Zoltán radzovcei levelezőnk így ír a fifakovói építészeti szakisko­lában tett látogatásáról: — Az intézet diákjainak 99 száza­léka bennlakó. Nevelésüket magas szakképzettségű oktatók irányítják. Meg kell mondani, hogy eredménye­sen, hisz a szakiskolát eddig elhagyó fiatalok túlnyomó többsége példásan megállja helyét az életben... Az iskola kulturális élete is figyelemre méltó. A tanári, valamint a nevelő­oktatói kar mindent elkövet, hogy diákjaik ésszerűen használják ki szabad idejüket. Takarékoskodnak a nyers­anyaggal — A hranicei üveggyár tükrei és csiszolt táblaüvegei — kezdi levelét Ettől is függ a verseny sikere...! Két nagy bánya, a Május 1 Bánya és a Csehszlovák Hadséŕeg Bájlya dolgozói kölcsönösen ver»enyre szóllltották fel egymást. A versenyfehívás a két üzent munkacsoportjainak versenyfelhívásaira épül, de ez még egymagában aligha biztosítaná egyik vagy másik és ami a f cél, mindkét üzem dolgozói munkavál­lalásainak sikerét. « Nagyon fontos feltétele a versenynek az is, hogy a dolgozóit ismerjék ne csak a sajat 'hanem a versenytárs munkakörülményeit, munkaszervezési módszereit is, minderit, amitől a ver­seny sikeres kimenetele függ. Az említett két bánya dolgozói ebben sem maradnak le. A versenyfelhívásnak a két bánya egészére történt kiszélesí­tését gazdag esztrádmüsor keretében a hranicei kuitúrotthonban ünnepelték meg Ezen az esten a két üzem dolgo­zói vetélkedőt rendeztek, amelyen egy­más munkamódszereinek, célkitűzései­nek, munkahelyének kölcsönös ismere­téből „vizsgáztak"*. Beblžonyosodott, hogy a dolgozók ezen a túrén is felkészülten indulnak a versenybe. A sikeres verseny első fel­tételének teljesítése jutalmául a vetél­kedők között külföldi és hazai üdülés­re szóló utalványokat és értékes nyere­ménytárgyakat osztottak ki. Tóth jános, Karviná. Zsuravlov János, chebi levelezőnk — talán az egész világon ismertek. Ez nem csoda, hisz szakmáji\kat kitű-, nően értő emberek készítik. A lévélíró továbbá az üzem dolgo­zóinak az anyagtakarékosság terén elért eredményeivel foglalkozik. El­mondja, hogy a gyár egyik munka­brigádja Amrich elvtárs vezetésé­vel — a hulladékba került üvegsza­lagok újrafelhasználásával 238 000 koronát takarított meg ... — Egy másik kollektíva, melynek Válek elvtárs a vezetője — zárja le­velét Zsuravlov elvtárs —, 45 000 ko­rona értékű üveget takarított meg. Behozták a lemaradást Aladár Ondrejkovič, a bratislavai Tatra Regena autójavító vállalat dol­gozója írja: — Ez évi feladataink nagyobbak az elmúlt évinél. Ez mindannyiunktól megköveteli, hogy jobb munkát vé­gezzünk. A Tatra 111-es gépkocsi motorjait javító részlegen a Jozef Bu­reš vezette ifjúsági szocialista mun­kabrigád tagjai is „megszívlelték" ezt a követelményt. Ezért tudtak tíz motorral többet kijavítani március­ban. Ezzel a januári és februári le­maradásukat behozták. Ondrejkovič elvtárs azzal zárja le­velét, hogy az,üzem csaknem minden egyes kollektívájáról elmondható: jól dolgoznak. Említést tesz többek kö­zött Gábris István brigádjának, a XII. kongresszus címmel kitüntetett kol­lektívának kiváló munkájáról. Megválasztották a népi ellenőrző bizottságot S A Kráľovský Chlmec-i Küzszol­~ gáltatási Üzem dolgozói a múlt na­EE pókban megválasztották az öttagú = üzemi népi ellenőrző bizottságot^ ~ Ez alkalomból megismerkedtek a EE bizottság küldetésével és feladatai­EE val is. = SATÁK ÁRPÁD, — Streda nad Bodrogom Jó! szervezett versennyel A -pribefűki. földművesszövetkezet traktorosai jtrebisovi , járás) az elmúlt gazífcasági év betakarítási munkálatai után Csonka Sándor gépesítő vezetésé­vel a gépeket nyomban kijavították. Most minden gép üzemképesen várja a tavaszi munkáJatok megkezdését. Saj­nos, eddig még nemigen .tudták használ­ni őket, mert puha a talaj. Tíz hektá­ron a borsót már elvetették. A szövetkezet a múlt' évben bevezet­te a prémiumrendszert, aminek az lett az eredménye, liogy az eddig gyengén gazdálkodó EFSZ má.r a jól gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik. Ebben az évben a traktorosokra is kiterjesztik a prémiumrendszert. Azok, akik tervüket mind mennyiségileg, mind minőségileg a kitűzött határidőre teljesítik, 200 ko­rona pénzjutalomban részesülnek. Ezen­felül minden túlteljesített hektár után a szántásért 5, a tárcsázásért 4, simító­zásért, vetésért, mutrágyaszórásért 3 koronát kapnak a traktorosok. Az érté­kelés mindennap a munka befejezése után történik, s a jutalmat a munka­helyen fizetik ki. A traktorosok köte­lezettséget vállaltak, hogy tavaszi ve­tési tervüket a tervezett határidő előtt egy ntfppal befejezik. Zeienák István, Pribenlk s 111 i 11111111111111 1 • 11111111 i ; 11111111111111111111111 : 11 f 11 ; 1111111111111 ; 111111 f 1111 ; 11111 f Útépítés — sátor alatt ä Mielőtt kizöldülne az erdő: s Az idén 43 200 hektárt erdő-; ;> sitiink • Nemcsak irtani — < s gondozni is kell az erdőt • ;450 hektáron kiültették a fa­J [csemetéket • Mindenki segít-1 : het • Növeljük a faiskolák! területét Április az erdők hónapja. Ilyen- < [kor nemcsak a lombos fákra kell< • gondolni, hanem a facsemetékre J > is, amelyeket tavaszkor szoktunk< [kiültetni, hogy évtizedek múlva} ; fákká nőjjenek. Ján Ančák mérnök. . az SZNT mezőgazdasági osztályá­!nak dolgozója szerint Szlovákiában! ; az idén 43 200 hektárt kell erdő-} > sltenl. Ebből 11D00 hektár haszna-< [vehetetlen mezőgazdasági terület,} ;2200 hektár pedig patakpart és} szélvédősáv. A MEGKÉSETT TAVASZ [nemcsak a földműveseknek okoz} j gondot, hanem az erdőgazdaságok * ! dolgozóinak is. A tavaszon 30 800} ;hektárt kell befásítani. Ez annyit} jelent, hogy több millió facsemete} I vár elültetésre. A feladatok na-v [gyok s csakis úgy valósíthatók < ; meg, ha mindnyájan, de különösen } >a CSISZ-szervezetek az erdőgazda-< [ságok dolgozóinak segítségére siet-' > nek. Minden fa nagy értéket je­>lent, akár tölgy-, fenyő- vagy to-[ Ipolyafáról van szó. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN az idén mintegy 177 ezer facseme-! tét ültetnek ki. A kedvezőtlen idő-! N járás nagyban hátráltatja munká­S jukat. A magasabb fejtvésű helye- <! v ket még mindig hó borítja s ez, mintegy hónapos késést okoz.; A kerület déli járásaiban elsőnek' a šafarikovói erdőgazdaság kezdte! meg a munkálatokat. Március 27­• tői naponta 100 ember szorgosko-' dik, hogy az erdősítés icíei tervét! mielőbb teljesíthessék. Ebben nagy! segítségükre van a körzetek kö­[zötti 'munkaverseny. A múlt héti elején a lučeneci és a Rimavská! Sobota-í járásban is kiültették az; első facsemetéket. Az említett já-' rásokban — különösen a patak-! partok fásításánál — számítanak; a vadászok és a fiatalok segítsé­gére. AZ ERDŐT IS GONDOZNI KELL A poprádi erdőgazdaság 104 828} > hektár erdővel rendelkezik. Az idei; ! terv szerint 87 000 köbméter fát < [kell kitermelnie. Éppen ezért nagy} | gondot fordítanak az újabb terű-} > letek erdősítésére. A tavaszon < ; mintegy 2000 hektárt ültetnek be< ; facsemetékkel. Az említetteken kí­! vül nem feledkeznek meg az erdő < I gondozásáról sem. Hatezer hektá [ron — pár évvel ezelőtti ültetés} .— gondos ápolási- munkálatokat < [végeznek. így akarják elősegíteni< [a fiatal fák gyors növekedését. A TOPOLYA IS ÉRTÉKES FA A pezinoki erdőgazdaság igazga­tóságán Richter elvtárs azzal büsz-} • kélkedett, hogy 450 hektárt márj [ befásítottak. Különösen a bánovcei < [erdőgazdaság ér el szép eredrné-} • nyeket. A Dunajská Streda-i járás­Iban 448 000 topolyafát szándékoz-< [ nak kiültetni. A múlt hét végén} • már több mint 30 ezret föld­j ! be tettek. Az igazgatóság körzetei-« [ ben, illetve a nyugat-szlovákiai ke-} • rületben a tavaszon 4944 hektárt; ! erdősítenek, bár a megkésett ta-> Jvasz itt is gondot okoz, Richter} •elvtárs szerint eleget tesznek idei; ! tervfeladatuknak. NAGYOBB GONDOT kell fordítani a faiskolákra. Erdő-; sítési feladataink évről évre na­gyobbak, ennek megfelelően nö-< vélni kell a faiskolák területét is.; Szlovákiában jelenleg 1300 hektárt; tartanak nyilván. Bár nagy terület-' ről van szó, mégsem kielégítő. ] š Nem tudunk e területen annyi fa- < csemetét termelni, mint amennyi­c re szükség volna. Az idén a cseh? kerületek erdőgazdaságaiból kap­s tunk e téren segítséget. Ezért szü-J letett meg az a határozat, hogy a ? faiskolák területét a legrövidebb £ időn belül a jelenlegi 1300 hektár­}[ ról 1800-ra növeljük. Jüdtuta sza bad sag enekese !Kiar-< N. J.^ W'--" -•> x »Mzmi A prágai U t és Vízgazdasági Épito Vállalat dolgozói a télen elkészí­tették egy inelűgítö sátor prototípusát. A sátor megvédi az utcahurkoló munkásokat s a gondjaikra bízott anyagot a kedvezőtlen időjárástól. A fémcsövekből összeállított sátor szétszedve és összerakva bármelyik tehergépkocsin elfér. A 7,6 X12 m nagyságú sátrak kis kerekeken tovább tol­hatják. úgyhogy az utcaburkolók az el óliiik levő talajrészt állandóan meg­melegíthetik, illetve „felolvaszthatják" a sátorban levő petróleum kály­hák segítségével. Képűn' " • n*«*'- <:k-. mnnkrsok a melegítő sátorban dolgoznak. (Dezart felvétele — CTK) A nőbtzotíságok választása A trebišovi járásban a napok­ban nyilvános gyűléseken 106 nő­bizottságot választottak meg. A vá­lasztásokon több mint 32 000 nő vett részt. A HNB-k mellett működő nőbizottságok részére megszerve­zett szocialista munkaverseny ta­valyi győztesei a bodrogi, kystai, boli, baűkovi és vojanyi nőbizott­ság. A járás hat legjobb nőbizott­sága összesen tízezer korona ér­tékű tárgyi jutalomban részesült. Bohuš Nemcek, Košice Április 9-én tülti be 65. évét Paul Robeson, akit a világ különböző tájain élő emberek milliói tekintenek maguké­nak. Nincs ember, aki személyében ná­lánál jobban jelképezné az elnyomás és a szenvedés elleni harcot. Robeson apja még rabszolgaként szü­letett. és csak tizenöt éves karában sza­badult a rabszolgaságból. A szegény né­ger lelkipásztor lia, Paul 1898. április 9-én született. Középiskolái elvégzése után a columbiai egyetemen jogot vég­zett. Huszonhárom éves korában indult el a színészi és énekes pályán. Mint szinész legnagyobb sikerét 193D-ban, Lon­donban. Othello szerepében aratta. Mű­vészi pályájának súlypontja mégis a né­ger népdalok előadása volt. 1925. óta nagy sikerű mfivészköruiakon tapsoltak neki. inind az Egyesült Államokban, mind az európai országokban. Paul Robeson sohasem feledkezik meg arról, hogy apja rabszolga volt. A rab­szolgaság ellen harcol az amerikai né­gerek keserves sorsáról szóló dalaival is. A harc, melyet saját népéért vív, ré­sze az egész emberiségért vívott harc­nak. Dalai fellelkesítették a hallgató­kat, nem tetszettek azonban az amerikai kormányköröknek. A fajüldözők, ha csak tehették, megakadályozták nyilvános fellépéseit, sőt külföldi útjait is. 1934-ben látogatott el először a Szov­jetunióba. „Oroszországban éreztem éle­lemben először, hogy teljes értékű em­ber vagyok" — mondotta. Az Amerika-ellenes tevékenységet vlzs­KÓNYA JÓZSEF: gálö bizottság egy tagja néhány évvel ezelőtt feltette Robesonnak a kérdést: „Miért nem maradt Oroszországban?" „Mert az apám rabszolga volt. — válaszolta Robeson — és népem fial meghaltak azért, hogy felépítsék ezt az országot, és én itt akarok maradni, részi akarok venni népem életében." Amerika hallani akarta Robesont, a kormány, a tisztviselők azonban lelaka­tolták előtte az előadói termek ajtaját. A külügyminisztérium elkobozta útleve­lét, hogy külföldön se léphessen fel. Minden eszközzel lehetetlenné akarták tenni éleiét. A meghívások azonban • világ minden részéből egyre özönlSttek. „Paul Robeson az egész emberiségé!" — sürgették útlevelének visszaadását, melyet 1958-ban a világ közvéleményé­nek nyomására meg is kapott. Ebben az évben tarthatta meg — tíz évi kény­szerhallgatás után újból — első New York-i hangversenyét. Amikor megkapta az útlevelet, kül­földre utazott, több európai államban hangversenyezett, majd Angliában tele­pedett le. 1958-ban és 1959-ben hazánk­ban is fellépett. Robeson felesége legutóbb kijelentet­te, bízik benne, hogy férje rövidesen felgyógyul és reméli, hogyha az idén nem is, de a jövő évi Prágai Tavaszon már Paul Robeson is részt vehet Nem könnyű megnyerni a világ szí­vét. De Robeconnak, a művésznek és békeharcusnak ez sikerüli! — s — BUKSI HAT GAZDAJA A DUNA MELLÉKÉN élő író fan­táziáját a néhány évvel ez előtti nagy árvíz ihlette egy kalandos if­júsági regény niegírására, melynek hősei: Tarzan, Tüke, Bütyök és a többiek, egy Duna melléki falucska hetedik osztályának tanulói. A fiúk kihasználva a májusi szép időket, kimennek a Dunára fürödni. Vidám hancúrozás, játék és fürdő­zés közben akad rájuk András bá­csi, a szövetkezet tehenésze, aki egy elkődorgott tehenet keres. A fiúk nyomban az öreg pásztor segítségé­re sietnek. Átkutatják a környező füzeseket, de az eltűnt Kajla tehén nem kerül meg. A további keresés sem vezet eredményre, pedig a tehén éppen ellés előtt van. A fiúkat bánt­ja a sikertelenség, s ezért elhatároz­zák, hogy rááldozzák a vasárnapot és minden kis szigetecskét tüzetesen átkutatnak. Vasárnap reggel el is indulnak s nagy mindegyikük örö­me, amikor déltájban ráakadnak a tehénre és kicsi borjára, mert a te­hén közben megborjazott. S most már indulnának hazafelé a megtalált Kajlával s borjával, amelyet mind­járt el is neveznek Buksinak. Nem olyan egyszerű a dolog, mint ahogy elképzelik. A kis Buksi né­hány száz méter után kifárad s nein akar tovább menni. A gyerekek úgy határoznak, hogy két hírvivőt külde­nek a faluba, akik egyúttal segítsé­get is hoznak. Csakhogy közben mi történik? Valahol a Duna felső fo­lyásánál hatalmas eső volt s most szemmel láthatóan árad a folyó. Ott, ahol délelőtt a szigetre jöttek, már nagy hullámokban hömpölyög az ára­dó folyó. A gyerekek a szigeten rekednek. Délután hatalmas vihar tört ki, s Tarzanék helyzete válságosra fordul. A kétségbe esett szülők a katonasá­got hívják segítségül. A katonák hosszas keresés után akadnak rájuk, s motorcsónakkal szabadítják ki a fiúkat, Kajlát és a Buksit is szorult helyezetükböl. A hat fiú kitüntetést kap a szövetkezettől, ők azonban nem elégednek meg ennyivel. Elha­tározzák, hogy megkérik a szövet­kezet vezetőségét: bízzák rájuk a kis Buksi gondozását. Az új iskola mel­lett levő öreg épület egyik helyisé­gében kap szállást Buksi, a hat fiú büszkesége. A gondos etetés mellett a kis üsző szépen fejlődik. Tarzanék iskulatársai azonban megirigyljk a dicsőséget és ők is kérnek a szövet­kezettol egy kocát, mely nemsokára kilenc malacot vet. A lányok csir­kéket hoznak, s azokkal foglalkoz­nak. TARZANÉK KEZDEMÉNYEZÉSE láz­ba hozza az egész iskolát. A követ­kező tanévben már földet kérnek és azon gazdálkodnak. Kukoricát ke­reszteznek, megfigyelik, milyen ter­mést hoznak a különböző burgonya­fajták. A rétjükön viszont a műtrá­gyák hatását tanulmányozzák. Így telik el egy újabb esztendő. S mi­kor Tarzanék a kilencedik osztály­ba kerülnek, az iskola egyöntetű kívánságára megalakítják az iskolai termelőszövetkezetet. Ezek után a hat fiú — akik iinniár a kilencedik osztály záróvizsgáira készülnek — nyugodt szívvel távoznak az iskolá­ból, mert tudják, hogy megkezdett munkájukat kisebb társaik folytat­ják. A helyzetkomikumokban, s néhai drámai, majd drfrűs epizódokban gaz­dag írás nagy érdeklődésre tarthat számot a gyermekolvasók, sőt a ne­velők között is. Kónya Józsefnek pe­dagógiai munkássága során alkalma nyílt a gyermeklélek minden rezdü­lését megismerni. S ezt a tapasz­talatokban bővelkedő ismeretet mun­kájában felhasználja a gyermekek jellemzésénél, tetteik indító okának megvilágításakor, a magukra vállait munka elvégzéséért érzett erkölcsi kötelesség kinyilvánításakor stb. Kónya József nemcsak a gyerme­kek nyelvén gondolkozik, hanem ve­lük érez, velük él. Nyelve egyszerű és világos. Ez a tulajdonsága már első könyvében, A megszállottban is fellelhető pozitív érdem, itt azon­ban egyenesen követelmény, s ennek az író teljes mértékben eleget ls tesz. Gyermekalakjal élettől duzzadók, vidámak, gondtalanok, ám a játékos gondtalanság mögött ott van a fele­lősségtudat, s a munka becsülése. S talán — az író jóvoltából — túlsá­gosan ls jók ezek a gyerekek. Idea­lizált alakjuk azonban nem mester­kélt, Inkább valami jóleső derű, kó­péság fltizódik meg bennük. Ösztö­nösen megérzik: meddig terjed a csinytevés és hol kezdődik a rossz. Kónya József azonban nemcsak szórakoztató regényt akart írni. A kalandos történetek, s az önként vállalt munka mögött ott az igazi cél, az írás indítéka: a mezőgazda­sági munka megszerettetése a fiata­lokkal az iskolai politechnikai ne­velésen keresztül. Az író tehát egy pedagógiai irányzat elvére alapozta mi^vét, annak rendelte alá az ese­mények folyását, s magának a mon­danivalónak lényegét Ezért viszik Tarzanék az iskola egyik melléképü­letébe Buksit, ezért nevelnek a töb­biek malacot, csirkét, s foglalkoz­nak kukoricakeresztezéssel stb. Igen, határozottan szép célt tűzött maga elé a szerző. Jóakaratú naivitással a gyerekekkel magukkal dolgoztat minden tanítói irányítás nélkül. TOVÁBBMENVE a regény nevelő szándékának boncolgatásában, rá kell mutatnunk: mindannak ellené­re, hogy kedves és szép dolognak látszik a borjú-, csirke-, illetve ma­lacnevelés az iskolában, minden felnőtt segítség vagy irányítás nél­küli megoldása — nem szerencsés. A gyakorlat erre már régen ráná­folt, s bizonyára a szerző is más­képp látja ma az iskola és az élet kapcsqjatát, mint könyve megírása­kor. Ismerve a gyermeklélek hajla­mosságát az olvasott vagy látott dolgok megvalósítása iránt, Kónya Józsefnek több időt kellett volna szentelnie annak, hogy a politechni­kai nevelés olyan formáját dolgoz­za ki regényében, amelynek több a valósághitele, s ha a gyerekek kö­vetendő példának maguk elé tűzik, könnyen, s játékos kedvvel valóban a célhoz: a mezőgazdasági munka megszerettetéséhez érjenek. Mind­ezek ellenére meg kell mondanunk: Kónya Józsefnek ez itjeig ez az első műve — ebben a műfajban —, s bár vannak vitatható pontjai a könyv­nek, mégis az az érzésünk, hogy éppen itt alkotott a legjobbat, s eb­ben találta meg egyéniségéhez, íráskészségéhez a leginkább megfe­lelő területet. GYÜRE LAJOS 1883. április 9. ÜJ SZÓ 5 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom