Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)
1963-04-06 / 96. szám, szombat
EGYÜTT, KÖZÖSEN A CSEMADOK JÁRÁSI KONFERENCIÁINAK MARGÓJÁRA A CSEMADOK ÉVZÁRÖ KÖZGYŰLÉSEINEK és járási konferenciáinak, melyek ez év január, február és március havában voltak, különös jelentőséget adott az a tény, hogy a szervezetek Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának anyagából és határozatából kiindulva értékelték elmúlt évi ténykedésüket, és a kongresszus anyaga, valamint a Csemadok tavaly megtartott VIII. országos közgyűlése határozata alapján vitatták és szabták meg az 1963-as év tennivalóit. A gyűlések őszinte és nyílt, ténye' Befejeződtek a Csemadok helyi szervezetek évzáró közgyűlései és járási konferenciái. Közel 40 000 Csemadok-tag vitatta meg a szervezet 1962-es évi működését. Az évzáró közgyűlések és járási konferenciák jó előkészítése, politikai és szervezési biztosítása igazolta, hogy a Csemadok vezetőségeibe a csehszlovákiai magyar dolgozók fejlett, érett, a kultúrát szerető és értő munkásai, földművesszövetkezeti tagjai és értelmiségi dolgozói ténykednek. A beszámolók sok ezer jól sikerfiit politikai, kulturális és szakelőadásról, szakkörről, népi akadémiáról, nyelvtanfolyamról, színclőadásről, esztrádestről, tánc- és énekkari fellépésről, kirándulásról és egy b kulturális munkáról emlékeznek meg. A Csemadok tagsági alapja is bővült és a szervezeti élet szilárdult. nálva — mennyiségileg és minőségi- egy része elavult, vagy nem felel meg a helyi követelményeknek. A TOVÁBBTANULÁS ÉS ÖNKÉPZÉS leg javíthatja, eredményesebbé, magasabb színvonalúvá — tehát hatékonyabbá — teheti a Csemadok helyi ,..,,,,,,,,. .„ , « . < szervezetek munkáját. Hisz e nélkül körűi kialakult vita Is fontos részé ' kepezte e gyűléseknek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az eddigi eredméCsemadok helyi szervezetei önelket értékelő és vitató légkörben foly- ^tóak ke»ene ^ lem'enek Kiadá- eiigedhetOnlTmeg és a tak le és újólag igazolták, hogy a ^lküf c^ k silá^bevételekből J övöben m éS nagyobb Sondot kel1 to r' Csemadok tagsága, szervezetei és szer- űzhetnék 'd,® a t/nvkedést dítani a tanulás közhangulatának ^H^í^v^atrmunkáva 8! X különösen' a Äiés'l mľnÄ megteremtésére. A szülők nem el* itv MZ 8 bontakozésát sokszor a pénzügyi kér- fedhetnek meg azzal hogy gyermetak hozzá — és akarnak hozzájárulni „karlálvnrták s usvanakknr a kei k elvégzik az általános mflveltséa jövőben is - hazánk nemzetgazda- get nyújtó iskola 9. osztályát. Arra 8 Őf ft iJ^XlTewé "dolgozók kulturális Selkedését ^11 törekedni, hogy tovább tanuljagozóink erkölcsi és politikai egysé- 0 hirtrwitiini — kih»«7n«iatifln nak; tanoncviszonyban vagy szakis-gének szilárdításához, a csehszlová- Mvatc rľsszuf használ ák kólákban gyarapíthassák tudásukat, kiai magyar dolgozók szakmai és ál- A lehet6sége k erre is adva vannak, talános a kulturálls tömegmozgalml m Unka de - különösen a mezőgazdaság voprolfitár internacionalizmusból faka- crinvnnalának emelését több- nalán — az EFSZ-ek nagy része hiádó szocialista hazafiság elmélyítésé- Sf^- fi:: ba várja a fiatal szakképzett mezőhez. j zta A felsz61al6k ôl landó vissza- gazdasági dolgozókat. A lehetőségek Az 1962-es évben elért szép ered- tér ö kérése — az évzáró közgyűlése- kihasználása érdekeben itt is sok tenmények — a Csemadok tagjainak és ken é s ' )árás i konferenciákon egy- nivaló vár még ránk. választott szerveinek öntudatos és arán t __ hogy a szakcsoportok a já- Természetesen, a fiatalság bevonáönfeláldozó munkája mellett — min- rás t6i fokozottabb mértékben kapja- Sa a tanulás, illetve továbbtanulást ildenekelőtt annak is köszönhetők, nak sz akmai-módszertani segítséget, letően — a feladatoknak csak egy réhogy a helyi pártszervezetek, nemzeti E jogos lgén y felmerülésével egyidö- szét képezi. A Csemadok szempontbizottságok és az EFSZ-ek vezetői ben azonban a hivatásos népművelési jából Ugyanilyen fontos, vagy még felismerték azt az igazságot, hogy a szerve k szisztemizált helyei sok he- fontosabb a Csemadok tagságának, az Csemadok munkája nagymértékben lye n betöltetlenek voltak, vagy ha be idősebb dolgozónak a tanulás, a szakelősegítheti — és kell is, hogy elő- Js v o] ta k töltve, e szervek módszerta- mai és az általános műveltség gyasegítse — a község Vagy város dol- nl d oi go zóinak egy része a Csemadok- rapításának valamilyen formában való gozóinak szervezését, politikai, szak- r61 j [u etve a Csemadok helyi szerve- megszervezése. Kimeríthetetlen lehemai és általános műveltségének eme- zetek ker etében működő szakcsopor- tőségeket biztosítanak a népi akadélését a szocialista kultúrának anya- tokr61 nem ve n tudomást s nem ré- miák különböző tanfolyamai, szak- és nyelvünkön, magyarul való művelését sze Sítették azokat kellő szakmai, mód- érdekkörök, előadási sorozatok, és terjesztését. szertani segítségben. Okozója volt en- J ö JELENSÉGNEK TEKINTHETŐ, Kevés olyan hely van már csak, nek bizonyos mértékben, egy a múlt- hogy mind a z é V záró közgyűlések, ahol a fent említett szervek tagjai ban elterjedt téves és a maga nemé- fflind a j á rg s i konferenciák npgyon — és azt is meg kell mondani, hogy ben veszélyes nézet is. Az ez évi gyu- komolyan mérlegelték, kiket választöbb esetben magyar nemzetiségű dol- lések világosan megmutatták, hogy szanak a z új TOzetőségbe. Elgondolgozók — bűnös könnyelműséggel, egyszer s mindenkorra fel kell szá- k odtató viszont, hogy az értelmiség vétkes közönnyel, egy vállrándítással molni ezt az Itt-ott még megnyilvá- soráb61 szint e kivétel nélkül csak a intézik el a „dolgozik a Csemadok nuló téves nézetet, mely szerint egye- tanítóságot találjuk a Csemadokban, vagy nem" kérdését. De akad még, dül a Csemadok felelős a csehszlo- j 6nehet ma már a csehszlovákiai maahol a Csemadokot néhány „színda- vákiai magyar dolgozók kulturális gya r § rt eimiség zömét nem a tanítórabot játszani szerető ember" egye- életéért, s a népi közigazgatási szer- s^ g alko tj a Ennek oka talán az is, sületecskéjének tartják, mely se nem vek vagy egyéb társadalmi szerveze- hogy a t a„f t 6 iskolán kívüli nevelőszoroz se nem oszt, sem figyelmet, tek pedig a szlovák dolgozók kulturá- mun káját a felsőbb iskolaügyi szervek sem erőkifejtést nem érdemel. Van- u s életének szervezésére hivatottak. megk övetelik és értékelik, s így a nak, akik nem értik meg, hogy a kul- Nem kell talán bizonyítani, hogy ez tanít6ság a csemadokban végzett turális-népnevelő munka az ideológiai a gyakorlat milyen hátrányt jelentene munkájáért felettes hatóságainak elismunka fontos alkotórésze, az ideoló- 3 csehszlovákiai magyar dolgozók mgj-g^t é s dicséretét kapja. Akadtak giai munka pedig elválaszthatatlan a, kulturális életének kibontakozásában. vi Sj. on t „i ya n felszólalások is, melyek termelési feladatok biztosításától. Má- A N£pI közigazgatAs i SZERVEK birálólag szóltak a tanítóságról, rásokat megint más okok befolyásoltak mu nkája sem pótolja azon- mutatva arra, hogy egyes községekhelytelen nézeteik kialakítása és • ^ Csemadok választott szerveit, ben a tanítók közül egy sem dolgogyakorlati életben való érvényesítése F bb segItségük nc m jelentbe- zik a Csemadokban. Okát a helybeli közben. Habár kevés is mar az ilyen h o * Wm az tanít6ság pass Zj Vjtása mellett a járáhely és személy, mégis szóltak róluk ^ hálózat tagjaira kevesebb si nemzeti bizottság iskola- és kultua járási konferenciákon. Es helye- munk a , ei elősség háru l. A vitá k rális ügyi szakosztályának magatartáíí^' K® 6 f oLÍt«t/ s LPÍ' állandó visszatérő motívuma volt, sában is keresték. f« Ö "LP1\™ és f Csemľdokot « a felszólalók - főleg a járási A csehszlovákiai magyar értelmilő erővel hasson és a^ Csemadokot e konferenciák felM6Ial6 1 _ fokozo t. ségne k kötelessége a dolgozók széCsehszlovákiai Maf af Dol8°tó k K i ^ kértek a jÄrási bizot t. ] e| körének n e« elés6) t« nítása> a túregyesü etét annak tekintsék és ve A Csemadok járási bizottságai kulturális élet fellendítése. vezetőnek C^ehs^oVákia Kommunista «t . »eglttfg.t csak akkor tudjuk MlBden lehet6ségünk adva va n, Pártja egyik segítőszervének, a párt biztosítani, ha az eddiginél óbban h a csehszlovákia l magyar d oi g o. ar™ 1"*""*""' S HŐOV e « IE l , gvakorlat- .'l.^rr.u'Ä'S'eí/S: VX'^T" ban mindenütt megvalósuljon, elose- lyi sze rvezet gyűléseinek, akcióinak IDr m°J d' 1 ' , „ . , gítette az is, hogy a Csemadok járási elősegítésével és látogatásával bízzák A Csemadok évzáró közgyűléseinek konferenciáin - mind a 12 járás- me g_ Az akt ivisták elsőrendű felada- e s ? árás l konferenciáinak határozatai ban — részt vett Szlovákia Kommu- táuJ a j eienlegi 'időszakban a helyi kulturális életünk fellendülése tonista Pártja járási bizottsága elnök- sz8 rvezetek nyári féléves munkaterve vább l kibontakoztatása lehetoségeiségének küldöttsége és a küldöttség elkészítésének segítését kell tarta- nek egy részét felölelik. A határovezetője felszólalásában a Csemadok nunk A z elszigetelődés felszámolásé- zato k- a terVĽ k s^pek. A Csemadok munkájának értékelése mellett a jé- nak egyik fontos részét képezi, hogy he Iy> szervezetek újonnan megválaszrás gazdasági, politikai és kulturális a Csemadok helyi szervezetek részié- {ott vezetőitől, a járási bizottságok terveit, feladatait ismertetve, a kon- tes é$ pontos munk atervet dolgozza- tagjaitól és aktivistáitól függ, hogy ferencia résztvevőit, illetve a Csema- nak ki a járási biz ottságok munkatér- a z elfogadott jó határozatokat, öndok tagjait és szervezeteit e felada- ve és a heIy i lehetőségek és szükség- kéntes munkával, aprónak látszó, de tok biztosítására hívta fel. letek alapján. E munkatervet adják át sokszor fáradságot jelentő cselekede- 1 1 I J "-1 1 A m *» A1 4-r- A Ír J. MANUHIN: FŰSZÁL (linómetszet, 1958) DEMOSTENE BOTEZ: A jót szerettem. S mennyire! De mégse Mint isten-képet gránitból kivésve, Nem mint parancsot kőtáblán, de mint A magot, melyet kezem szertehint, S nem is nézem, a szél hová sodorta : Útszélre, rétre, emberre, a porba... Így szórtam szét az áldást lelkesen. Nem kellett végül még gyümölcse sem. Legyen másé, ha egyszer majd beért I A jóságáért nem vár senki bért. Jót cselekedtem csöndben, mitse várvá, Az ember és akármi lény javára. Aztán inkább az elhagyott s szegény Hasznára lenni igyekeztem én. Jóságot adtam és nem kenyeret. Nem is veit sok, inkább tán kevesebb. Hiszen ember voltam és annak se gazdag. Ki megtalálta adományom, az csak Eltűnődött: mi vándor hullatott A porba fényes arany-darabot? Egy-egy jó szó volt néha, amilyet Akárki ember ajkára vehet. De bármi pénznél szebben csengett érce, Ha egy-egy szegény nyúlt sietve érte. Mint röpke érzés rebbent meg esupán, Ha könnyes arcát elfödte sután, Hogy meg ne lássam, kivel szembejöttem, S mint rengetegben tűnt el a tömegben. Tán meg se látott, tán észre se vett, Érezte mégts, hogy vele megyek. Apróság volt ez, szinte semmiség: Kicsiny az ember... mégis tán elégi Bár csodálkozó szemét, ezt a földi Keretbe fogott tükröt, úgy kitölti, Hogy túl is csardul rajta e kevés Helyen nem férő sok-sok szenvedés. Ily sok csapásban így kereshetett Az ember bosszús istent és eget. Holott tudhatta, hogy a legnagyobb Istenség benne magában ragyog. SZEMLÉR FERENC fördítása Kétszáz francia könyv a Szovlelunióról Persze a dolognak van egy másik a helyi nemzeti bizottságnak, hogy be- tekk e' valóra váltsák, oldala is Ez pedig az, hogy a Cse- illeszthessék a község vagy a város A CSEMADOK TAGSÁGÁN MÜLIK, madok keretein belül is harcolni kell egységes kulturális tervébe. hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolaz elszigetelődés politikája ellen. Az évzáró kö Zgyűlések és járási 8° z6 k Kultúregyesülete az egyén A Csemadok munkáját a népnevelő ko nfe r enciák rámutattak arra, hogy sokoldalú feiiesztésének a kommumunka egységes rendszerének részévé a Csemadok munkájának s általában »wta nevelésnek erofc ható tenyezojőkell tenni és a helyi viszonyoknak a kulturális munkának rengeteg ki- „ vá l)<r k- Ab o' a Csemadok tagjai megfelelően a község vagy város kul- baszn ái ati a n lehetősége van. A rejtett kezdemenyezői és résztvevői a haladó turális tervének keretében kell vé- tartalékok feltárása, az új módszerek munkamódszerek bevezetesének, a gezni. E gondolat megértésre talált be vezetése falvaink kulturális életét komplex gépesített brigádok megalamindenütt, hisz igazságát helyességét, sokk ai pe Zsgőbbé tehetné. A kulturá- fsának, a szocialista munkabrigád előnyeit a tények bizonyítják. A gyű- i is munka gazda g felvirágzását sok clnlé r} versenyző kollektívának; ahol lések nyílt és szókimondó vitája iga- helyen a közöny i „lásutt a bürokrati- a szakcsoportokat az esztéhkai nevezolta, hogy a Csemadok tagsága szin- ku s intézkedések akadályozzák. Hisz lé s eszközeivé és . a kommunista te teljes egészében elítéli az izoláció- mi mással lehetne magyarázni csak együttélés szabályainak önkéntes bénák, az "elszigetelődésnek minden egy példát említsünkhogy az ide- tartására való nevelés hatékony té- sy ľ sorozata elle- nyezojévé alakítják, ott nemcsak jelszó marad, hanem valósággá válik, módját és minden formáját. Kitűnt, a vonatkozó határozatok sorozata ellefalusi és városi helyi szervezetek kül- nér e j S a könyvtárak helyzete, könyv- . t . , , _ . , döttei egyaránt helyesnek látják azt, 6u 0ménya nagyrészt még ma sem ki- ^ tagságunkat, a társadalom javáhogy a helyi szervezetek, a népműve- elégítő. Bár a magyar dolgozók lakta r a«Y éP e" l9lklism eretes munkára belési otthonok, üzemi vagy szövetke- községekben az országos átlagot ma- "Ületességre, igazságosságra, erkölcsi zetl klubok keretében dolgozzanak, gasa n meghaladó 3,— Kčs évente — tisztaságra, egyszerűségre és szerénymivel ott nyílik a legjobb lehetősé- minden személy után - könyvvásár- neveljük - társadalmunk ma gük a kuturális-nevelő munka további i^sra — biztosított községi népkönyv- Sabiztos, egyenrangú, művelt tagjává javítására. A vitázók példákkal tá- táraink könyvállománya mégis az or- tesszük, masztották alá, hogy a szövetkezetek szágos színt alatt van. Ugyanakkor Dr. SZABÖ REZSŐ, kulturális alapja — helyesen felhasz- a könyvtárakban íellelhető könyvek a Csemadok KB vezető titkára Érdekes bibliográfiai kimutatást közöl a fenti címmel a párizsi Bulletin du Llvre című szaklap. Kétszáz olyan könyvet sorol fel, amely az elmúlt években megjelent, s orosz, illetve szovjet vonatkozású. Sok útleírás jelent meg franciéul a Szovjetunióról, a többi között Léon Zitrone, Jules Moch, André Wnrmser és Moravia tollából. Több kitűnő fotoalbum jelent meg a Szovjetunióról, köztük Cartier Brosson világhírű gyűjteménye. Több útleírás számol be külön Szibériáról. A történelmi művek közül kiemelkedik Krucsevszldj kétkötetes Oroszország története és Carmiehael sok száz, részben színes illusztrációval díszített Oroszország története képekben, amely Gallimard-nál jelent meg. Külön monográfiák jelentek meg, a többi között Nagy Péterről, II. Katalinról stb. Ami a Szovjetunió történetét illeti, a legnevezetesebb kiadvány Aragon Szovjet története, amely Maurois Amerika történetével párhuzamosan jelent meg. Szikra címmel Jean Marabini az októberi forradalom születésének szenteli könyvét. Leninről három életrajz Jelent meg, köztük az egyik legnevesebb francia történész, Gérard Walter tollából. A Nagy Honvédő Háborúval is számos könyv foglalkozik. Hruscsovról legutóbb három könyv is megjelent, köztük az egyiket Courtade írta. Ami a szépirodalmat illeti, az Editeurs Franeais Réunis tovább folytatja Csehov és Gorkij összes művelnek sorozatos kiadását. A Seuil Kiadó „örök írók" sorozatában újabban Majakvszkíjről, Gorkijról és Csehovról jelent meg monográfia. Katla Gnanoff, világhírű francia képkereskedő Gallimard-nál publikált orosz lírai antológiát, amely a XVIII. századtól napjainkig terjed. A mai orosz prózaírók művei egyre gyakrabban látnak napvilágot franciául. A Gallimard-nál Aragon szerkesztésében kiadott sorozat keretében legutóbb Bek regénye és Kazakov: Égszínkék történet című novelláskötete jelent meg. A Seuil Tyendrjakcv: A múló iöő nyomában, az ÉFR Panova: Szentimentális regény című művét adta ki újabban, a Julliard Kiadónál Szolzsenyicin: Iván Gyenyiszovics egy napja című kisregénye jelent meg, a Presses de la Cité kiadó, a nemrég Párizsban járt Nyekraszov Fordul a kerék című müvét adja ki, míg az EFR ugyanettől a szerzőtől a Másik asszony-t Jelenteti meg. Ez a kiadó rövidesen kiadja Granyin, Fegyin, Csukovszklj, Akszjonov, AJtmatov műveit is. CRETA GARBÓ, az ismert filmszfnÉssnö 20 évi piheni utáa újból játszik egy filmben, amelyet Olaszországba* forgatnak. Greta Garks mait 51 éves. 1SB3. április 8. * ftj SZÔ 7
