Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-06 / 96. szám, szombat

A műveltség és a szaktudás növelése társadalmunk továbbfejlesztésének fő feltétele Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács, képviselő elvtársak I A CSKP XII. kongresszusa ú] nagy 'távlatokat tűzött kl szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésében. Ebben a folyamatban egyidejűleg meg kell teremtenünk a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Az új ember nevelése, a szocializmus és a kommunizmus aktív építőjének nevelése társadalmunk eredményes továbbfejlődésének elválaszthatatlan része és egyik legfontosabb feltétele. Ezért az anyagi-technikai bázis építésével és az új társadalmi viszonyok szilárdításával dialektikus egységben biztosítjuk az Ifjúság és a dolgozók oktatásának és kommunista nevelése elmélyülésének további gyors fejlődését. A XII. pártkongresszus Határozataiból kitűnik, hogy a nevelés és az oktatás kérdéseinek megítélésében mindenekelőtt abból a tényből kell kiindulnunk, hogy népgazdaságunk Jelenleg olyan fejlődési fokot ért el, amelyen a legújabb tudományos és műszaki ismeretek következetes és általános termelési érvényesítése döntően kihat a további haladásra. Ez bonyolult, de objektívan szükséges feladat, melynek megoldásából a szocialista építés bármelyik szakaszán mindnyájunknak ki kell venni részünket. Ez még inkább bennünket, tanügyi dolgozókat érint. A tudomány és a technika fejlődése elképzelhetetlen olyan emberek nélkül, akik el is tudják sajátítani. A CSKP nem véletlenül tartja a műveltség és a szaktudás növelését a szocialista társadalom továbbfejlesztése egyik alapvető irányzatának, a munkatermelékenység állandó fokozása fő feltételének. Döntő szerepet kell játszania az iskolának. iskoláink 1948 óta jelentősen kiveszik részüket a szocialista építés ós a kulturális forradalom feladatainak- teljesítéséből. Egyedül a legutóbbi öt évben Szlovákiában mintegy 80 000 szakmunkás végezte el a tanonciskolát és a szaktanfolyamokat, mintegy 50 000 dolgozó végzett szakiskolát, közülük 17 850 műszaki középkáder. A főiskolák 9000 szakembert képeztek, s a dolgozók továbbtanulásának különböző formái is tcmegalapon bontakoznak ki. Ennek ellenére, főként a távlati szükségletek szempontjából sem a szakmunkások száma, sem képzésük színvonala nem felel meg a társadalom fejlődése követelményeinek. A CSKP XII. kongresszusa ezért szentelt oly nagy figyelmet az iskolarendszer, az Ifjúság és a dolgozók nevelése és oktatása továbbfejlesztésének, és tűzött kl újabb Igényes feladatokat. A népgazdaság 1980-ig feltételezett fejlődése és a termelés szerkezetében bekövetkező változások azt mutatják, hogy az iparnak mintegy 6,5szer annyi főiskolai végzettségű, műszaki-gazdasági dolgozóra és négyszer annyi középiskolai végzettségű szakemberre lesz szüksége. A mezőgazdasági termelésben a nagyipari módszerek meghonosításának folyamata mintegy ötször annyi főiskolai és hatszor annyi középiskolai végzettségű szakembert fog igényelni. Ezek a feladatok Szlovákiában azért is igényesebbek, mert az egyes népgazdasági ágak szakképzett dolgozóinak száma jóval az országos átlag alatt van. Ez számos munkahelyen már ls nem kívánatos aránytalanságot okoz az új termelési technika igényessége és az emberek képzettsége között. A dolgozók szakismereteinek elmaradottsága fékezi a termelés növekedését és lassítja előrehaladásunkat. A XII. kongresszus határozataiból kitűnik, hogy elsősorban a középfokú szakiskolák fognak rohamosan fejlődni. A kilencéves alapfokú iskolákból felvett növendékek száma az 1962. évi 12,8 százalékról 1970-ben 23 százalékra fog emelkedni. A szakoktatás terén gyorsabban fejlődnek majd a középfokú általános iskolák és a dolgozók középiskolái, hogy ifjúságunk és a dolgozók fokozatosan megszerezzék a teljes középiskolai végzettséget és a főiskolákon is továbbképezhessék magukat. Számítunk rá. hogy az általános középiskolák első évfolyamaiba felvett tanulók részaránya az 1962. évi 15,8 százalékról 1970-ben 20 százalékra növekszik. A teljes középiskolai végzettség tervezett kiterjesztésének fő feltétele a kilencéves alapfokú Iskolák oktatóés nevelőmunkája színvonalának emelése és megjavítása úgy, hogy az ifjúság lényegében már a tanköteles korban eredményesen végezze el a kötelező alapfokú oktatást. A tanítók, a tanügyi dolgozók, a nemzeti bizottságok és az egész társadalom rendkívül fontos és állandó fő feladata a gyermekek és Dr. Matej Lúčannak, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megbízottjának beszéde az ifjúság kommunista nevelése színvonalának lényeges emelése úgy, ahogyan azt a CSKP Központi Bizottságának tavalyi augusztusi határozata' leszögezi "ós amint azt a XII. kongresszus újra kihangsúlyozta. A serdülő nemzedéket má,r ma előkészítjük a kommunista társadalom számára, amelynek a szellemi gazdagságot, az erkölcsi tisztaságot és a fizikai tökéletességet harmonikusan egyesítő sokoldalúan fejlett emberre van szüksége. Ezért a szocialista kulturális forradalom fő tartalma most a kommunista nevelés, amely kialakítja a rendkívül művelt, a modern tudomány és technika vívmányait ismerő, termelékeny szakmunkára felkészült, marxista—leninista világnézetű, erköilcsileg szilárd, közösségi érzésű, a közösség javára végzett munkában örömet és megelégedést talélé, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméitől áthatott, fizikailag rátermett, öntudatos, honépítő és honvédő embert. Iskoláink említett alapvető feladataikat elsősorban a nevelési-oktatási folyamatban teljesítik. Ezért a CSKP Központi Bizottsága is az iskolák belső munkájára, a nevelés és az oktatás tartalmi kérdéseire, a munkamódszerek és formák javítására, a nevelés, az oktatás és az élet kapcsolatának elmélyítésére irányítja tevékenységét. Lúčan elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy a CSKP KB határozata az iskola és az élet szoros kapcsolatáról nagy politikai iskolát jelentett a tanítóknak és tanügyi dolgozóknak s egyszersmind társadalmunknak is. Két-három, év folyamán alapjában átszerveztük az alapfokú oktatást és nyolc évről kilenc évre hosszabbítottuk meg. A három év folyamán 109 500 tanköteles gyermekkel többet kellett oktatnunk. A legutóbbi négy évben Szlovákiában 650 új iskolát építettünk, összesen 8593 tanteremmel. Ez több, mint amennyi a München előtti köztársaság és az ún. s-'ovák állam 25 éve alatt épült. Természetesen ez sem elégíthette ki a növekvő igényeket. Ezért szlovákiai átlagban az egy osztályra jutó diákok nagyobb száma mellett az oktatás váltakozása 26,3 százalékra növekedett. Teljesen új mintájú Iskolák — a dolgozók középiskolái, vállalati iskolák és intézetek létesültek. Ma elmondhatjuk, hogy általában Szlovákiában is eredményesen valósult meg az iskolarendszer külső átszervezése. Most az a fontos, hogy tovább szilárdítsuk iskolarendszerünket és- biztosítsuk azt, hogy szervezeti formái a legjobb feltételeket teremtsék meg azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyeket a XII. kongresszus az ifjúság és a felnőttek oktatása és nevelése terén kitűzött. Ebben az irányban elsőrendű figyelmet kell szentelnünk a dolgozók továbbképzési rendszere kiépítésének és megszilárdításának. Jelentős Változások történtek a nevelő* és oktatómunka tartalmában, főként az alap- és középfokú általános Iskolákban, továbbá a tanítók új munkastílusra való előkészítésében. A tanítók, a tudományos dolgozók és a termelési szakemberek széles körű részvételével dolgoztuk ki az első és második ciklusú iskolák alapelveit és ezek alapján a tanterveket és tanmeneteket. Intenzíven hozzáfogtunk az új tankönyvek kidolgozásához. A mai napig már 1220 új tankönyvet adtunk ki. Az új tantervek és tankönyvek előnye főként abban rejlik, hogy ügyelnek arra: a kiválasztott tananyag megfeleljen a modern tudomány és gyakorlat követelményeinek, a jövőre nézve Ismeretekkel vértezze fel az iskola végzett növendékeit s emellett megfeleljen a szocialista pedagógia alapelveinek, főként a gyermekek korának és értelmi képességének. A természettudományi tárgyak tanítását politechnikai alapon, az elmélet és a gyakorlat szoros öszszefüggésének elvére építve vezettük be. Az fy tankönyvek nagy előnye az ls, hogy. érvényesítik a nevelés és az oktatás egységességének elvét hazánk egész területén, ami hozzájárul a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemétől áthatott neveléshez. Az iskola és az élet kapcsolata elvének érvényesítésében az egyik legfontosbb Intézkedés a munka és a termelési oktatás bevezetése volt a nevelési és oktatási rendszerbe. Megteremtettük a legszükségesebb anyagi és káderfeltételeket e tárgyak oktatására. A nemzeti bizottságok, az üzemek, a földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a szülői iskolaközösségek a jövőben ls nagyon aktívan és hatásosan támogassák az Iskolákat a műhelyek és a kísérleti parcellák anyagi-műszaki ellátásában. A középfokú általános Iskolákban ls jelentős változások történtek. Mind a három évfolyamban már az új tantervek szerint folyik a nevelés és az oktatás. A termelési alapismeretek bevezetésével, valamint ezeknek az iskoláknak matematikai-fizikai, kémiaibiológiai és humánus ágakra tagolása folytán megváltozott a régi általános műveltséget nyújtó Iskola jellege. Fő feladatuk továbbra is az ifjúság előkészítése a főiskolai tanulmányokra. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőmunkának nagy oktatási és nevelési jelentősége van. Azokban az üzemekben, ahol a vezetőség helyesen fogja fel a termelőmunka értelmét, a tanulók gyorsan beleélik magukat a munkakörnyezetbe és a dolgozók kollektívájába. A tapasztalatok igazolják, hogy a diákok termelőmunkája pozitívan befolyásolja pályaválasztásukat és helyes főiskolai szak választását. Nagyobb az érdeklődés a műszaki iskolák iránt. Legnagyobb problémáink a mezőgazdasági termelés alapismereteinek oktatásában mutatkoznak. A gyakorlati oktatás Idején a tanulók többsége segéd-, vagy brigádmunkát végez s nincs lehetőségük hozzáférni a technikához és céltudátosan megismerkedni a mezőgazdasági nagyüzemi termeléssel. A jövőben alapjában megoldjuk a mezőgazdasági termelési alapismeretek oktatásának kérdését és a Szovjetunióhoz hasonlóan jobban tekintetbe vesszük a mezőgazdasági munkák idényjellegét, s ehhez fogjuk idomítani a tanév szerkezetét is. A nemzeti bizottságoknak is céltudatosabb politikát kell folytatniuk a szakmaválasztással kapcsolatban és segíteniük kell megfelelő munkahelyeket keresni a termelési oktatás céljaira. Az ifjúság neveléséhez a tanévben és a nyári szünidőben a tanulók közérdekű tevékenysége is hozzájárul, amelyet a CSISZ- és pionírszervezet szervez. Lúčan elvtárs a továbbiakban rámutatott a politechnikai nevelés jelentőségére. Hangoztatta, hogy éppen ezért különösen fontos a matematika, a fizika, a vegytan és a biológia magas színvonalú oktatása. Gondoljunk arra, hogy a jövőben a műszaki fejlődés matematika és matematikai képzettség nélkül elképzelhetetlen. Az első és második fokú iskolákon még mindig nem kielégítő a matematikai oktatás színvonala. Még mindig sokan buknak meg számtanból. Ennek elsősorban az az oka, hogy a menynylségtantanltók több mint a felének nincs képesítése, módszertani színvonaluk pedig alacsony. Ezért a kővetkező tanévtől kezdve kii lönosztályokat létesítünk a számtan iránt fogékony gyermekek számára. Ezekben az osztályokban a legjobb tanítók vezetésével kibővítjük a matematikai oktatást, továbbá fejleszteni fogjuk az érdekköröket és növeljük a részvételt a matematikai, fizikai és kémiai olimpiá kon. Különös gondot fogunk fordítani az orosz és más idegen nyelvek tanulásá nak megjavítására. A munka- és a termelési oktatás, valamint a közérdekű munka nagy nfvelő hatása mellett a honpolgári nevelésnok ls fontos szerepe van az iskolák eszmei és erkölcsi nevelésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes volt ez az Intézkedés. Egyes iskolákban azonban azért nem teljesíti a küldetést, mert felelőtlenül szemelik ki e tárgy tanítóit, gyakran azért, hogy kibővítsék kötelező óraszámukat. Ne csodálkozzunk azután, hogy a honpolgári nevelés így csupa verbalizmus, formalizmus és elvont moralizálás. Természetesen a kommunista nevelés, s főként a tudományos világnézeti nevelés eszmei alapja továbbra ls valamennyi tárgy oktatása, hiszen ezek a tárgyak következetesen tudományos marxistaleninista alapra épülnek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a marxista-leninista világnézeti nevelést Illetően Iskoláinkon már minden rendben van és minden tanító következetesen teljesíti nevelési küldetését. Korántsem. Éppen itt vár ránk a legbonyolultabb munka, erre kell Irányulnia figyelmünknek. Minden tanítótól, nevelőtől és szakoktatótól elvárjuk, hogy nem elégednek meg félmunkával és képességeiket készségesen állítják a kommunista nevelés szolgálatába. Mint már említettük, az új tantervek ás az egységes végleges tankönyvek bevezetése jobb feltételeket teremt a csehszlovák szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre nevelés elmélyítésére. Ezt eredményesen elősegíti a szlovákiai és a csehországi iskolák kibonta kozó szaros együttműködése. Ebben nagy részük van az iskolai pionír- és CSISZszervezeteknek, valamint a szülői közösségeknek. Ugyanilyen irányban fejlődik a magyar és ukrán tannyelvű Iskolák együttműködése a szlovák és a cseh iskolákkal, amit tovább támogatunk. Örömmel látjuk és támogatjuk azoknak a szülőknek és tanítóknak kezdeményezését is, akik — az önkéntesség alapján — létrehozták a magyar és a szlovák vagy ukrán és szlovák tannyelvű iskolák közös vezetőségét a vegyes lakosságú községekben. Ahol jó politikai, pedagógiai káder és anyagi előkészítés alapján sor került az Iskolák irányításának egyesítésére, ott a hatás pozitívan tükröződik viszsza a szakoktatás és különösen a szlovák nyelvoktatás színvonalán, valamint a proletár nemzetköziségre és a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelésben. Lúčan elvtárs beszéde további részében az iskolák végzett hallgatóinak gyakorlati oktató-nevelői érvényesülésének problémáival foglalkozott. Első helyen áll az a probléma, hogy a kilencéves alapfokú iskolák tanulóinak negyed része nem fejezi be eredményesen tanulmányait, hanem az alsóbb évfolyamokban megbukik. Nem tűrhetjük ezt a jelenséget. Az elégtelen előmenetelő diákok nagy százalékarányának fő oka elsősorban a tanítók pedagógiai-módszertani munkájának alacsony színvonala. Ehhez még hozzájárul az egy osztályra jutó tanulók túl nagy száma, az oktatás nagyfokú váltakozása, a kevés tantermű iskolák nagy száma, az iskolák nem kielégítő anyagi és műszaki ellátása segédeszközökkel, valamint a tanulók rendszertelen iskolába járása — ez főként a cigány származású gyermekekre vonatkozik — és a szülők nem kielégítő gondoskodása. A második fontos kérdés az ifjúság helyes pályaválasztésra nevelése. Az utóbbi években fokozódik a kilencéves alapfokú iskolák végzett növendékeinek érdeklődése a szakiskolák és szaktanintézetek iránt. Ám az ifjúság érdeklődését még mindig jobban vonzza a gyengeáramú elektrotechnika, a gépipar és. ag automechanika. A mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés és a bányászat iránt nem nagy érdeklődést tanúsítanak s e szakaszokon nem teljesítjük a tanoncfelvétel tervét. A pályaválasztás irányítása természetesen nemcsak az Iskoláktól függ. Az üzemek, a szövetkezetek, a CSISZ, a szakszervezetek nélkül az Iskola nem teljesítheti növendékeinek tervszerű elhelyezését. Lúčan elvtárs ezután az egyes fokú és mintájú iskolák helyzetét elemezte. Egyes tanoncintézetekben az utóbbi két évben emelkedett a szakoktatás színvonala, javult a tanoncok általános képzése, jobban gondoskodnak róluk. Sok vállalatban és üzemben, mint például a bratislavai Kábelgyárban, a myjavai Armatúra-üzemben stb. azonban nem vették komolyan a párt- és a kormányhatározatot és elavult gépeken dolgoztatják a tanoncokat. Továbbra is nagy probléma a mesterek és a nevelők kiválasztása. Ezt a tisztséget sokszor nem eléggé szakképzett egyének töltik be, akik gyakran nem tudnak helyes viszonyt kialakítani maguk és az Ifjúság között. A mezőgazdasági tanonciskolák is rohamos mennyiségi fejlődést értek el a XII. pártkongresszus óta. A tanoncok slzáma 9364-gyel növekedett. A mezőgazdasági tanonciskolák helyzetével még úgy sem lehetünk megelégedve, mint a többiekével. Nagyon komolyan figyelmeztetnünk kell az egyes minisztériumokat, vállalatokat, üzemeket és a nemzeti bizottságokat a tanoncnevelés anyagi ellátásának helyzetére a következő tanévben. Az 1983—84-es tanévben mintegy 47 000 tanoncot, tehát kb. 28 000-rel többet kell elhelyeznünk e létesítményekben, mint tavaly. A dolgozók továbbtanulása oktatási rendszerünk mind jelentő sebb részét alkotja. Az 1959—60-as tanévben 20 600 dolgozó tanult foglalkozása félbeszakítása nélkül a szakiskolákon és a középfokú szakis- j kolákon. Számuk az Idén elérte a 35 050-et. Űj típusú iskolát létesítettünk: a dolgozók középiskoláját. A folyó tanévben 83 ilyen iskolában 5700 tanuló, többnyire tanonciskolát végzett fiatal szerzi meg a teljes középiskolai végzettséget. A legutóbbi két évben 98 vállalati műszaki iskola és 25 vállalati intézet létesült. Az utóbb) két évben megjavult a másodfokú iskolákon a továbbtanuló dolgozóknak szánl tankönyvek kiadása. A tanítók hiánya és az Iskolák nem kielégítő segítsége mellett e téren | más komoly fogyatékosságok is mutatkoznak, amelyeket többek között a hallgatók nagyarányú lemorzsolódása okoz, ami egyes Iskolákon meghaladja a 30 százalékot. Az üzemek többsége nem törődik kellőképpen a továbbtanuló dolgozókkal. A munkafeladatok teljesítése s ezzel egyidejűleg az eredményes tanulás nagy Igényeket támaszt a dolgozókkal szemben. Ezért tőrsadalmunk különféle engedményeket tesz nekik, az erre vonatkozó előírásokat azonban sok üzem nem tartja be. A dolgozók továbbtanulása nagy politikai és társadalmi Jelentőségű ügy, s nem lehet csupán a dolgozók magánügye. Nemcsak papíron van szükségünk szakképzett emberekre, csak azért, mert ezt megkívánja a szisztemizálás; nekünk gazdag ismeretekkel rendelkező emberekre van szükségünk. A dolgozók továbbtanulásának megszervezésében és Irányításában sok az ösztönösség, az egyenetlenség és a szétforgácsoltság. Ezért a CSKP KB elnökségének ha'ározata alapján az Iskola- és a Kulturális Ügyi Minisztérium mellett központi bizottság, az SZNT iskola- és kulturális ügyi szakbizottsága mellett szlovákiai bizottság létesült a dolgozók továbbtanulásával összefüggő kérdések megoldására. A bizottságoknak az a feladatuk, hogy összehangolják és egységesen irányítsák a dolgozók továbbtanulásának összes formáit és szakmai szempontból oldják meg a velük kapcsolatos problémákat. Ez az intézkedés bizonyára Jelentősen hozzájárul a dolgozók továbbtanulásának megjavulásához. Lúčan elvtárs a továbbiakban a tanító magasztos küldetéséről beszélt. Pártunk és társadalmunk nagyra becsüli a szocialista tanítókat, akik a párt közvetlen segítőtársai az ideológiai munkában. Az iskola mai munkája, a kommunista nevelés feladatai nagy igényeket támasztanak a tanítók szakképzettségével, politikai tudásával és erkölcsi tulajdonságaival. Csak az a tanító nevelheti és oktathatja a kommunista nevelés köve telményeinek megfelelően az ifjúságot, aki alkotó módon fog munkájához. A nemzeti bizottságok — főként a falvakon — jobban gondoskodjanak arról, hogy legaláb a legszükségesebb feltételeket teremtsék meg a tanítóknak e társadalmilag nagyon fontos munkájukhoz. A nemzeti bízottságok tettel azonban sokszor ellentmondanak annak, amit a tanítókhoz való lenini viszonynak nevezünk. Az 19B1—82-es tanévben az volt a helyzet — s ma sem jobb —, hogy a kilencéves alapfokú Iskolák 29 000 tanítója közül mintegy 7000 naponta 45-50 kilométer távolságról járt be munkahelyére. Hogyan oldható meg ez a kérdés, világosan bizonyítja például a Zillnai Járási Nemzeti Bizottság példája. Az utóbbi három évben 86 lakást adott a tanítóknak. Hasonlóképpen járt el a Bratislava-vidékl, Pov. Bystrica-i, Dolný Kubln-i, Dunajská Streda-i és a Poprádi Járási Nemzeti Bizottság is. Számos helyi nemzeti bizottság a fiatal tanítók étkezésével sem törődik s még azt is megakadályozza, hogy a tanulók étkezdéiben kosztolhassanak. Tanítóink az iskolán kívül népművelési dolgozók ls. Ezt a tevékenységet a jövőben ls megköveteljük tőlük. Ez is az iskola és az élet kapcsolatának egyik formája. A tanító iskolán kívüli tevékenysége azonban nem mehet fő munkájának — az iskolában és az Iskolán kívül az ifjúság körében kifejtett tevékenységének a rovására. Véget kell vetni annak a helytelen nézetnek, hogy a tanító munkájának értékelésekor az Iskolán kívüli tevékenységet tartják ".a fő kritériumnak. A nemzeti bizottságok felelősségteljesebben foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a tanítók a legjobban teljesíthessék hazafias kötelességüket — jól neveljék az ifjú nemzedéket. A másodfokú Iskolák és a különleges gondoskodást Igénylő ifjúság iskolái most a kerületi nemzeti bizottságok irányítása alá kerülnek. Mint életünk minden más területén, az iskola irányításában ls határozottan megköveteljük a demokratikus centralizmus, az egységes irányvonal és a tudományos színvonal következetes betartását. Ném engedhető meg a HNB-k Iskolai és kulturális' szakbizottságainak önkényes beavatkozása a tantervekbe, inert ez nagyon megzavarja as Iskolai munkát. Az irányítás valamennyi fo!;án még jobban előtérbe kell Kerülnie az eszmelsségnek és a szakszerűségnek, hogy minden Intézkedés tüzetes tárgyismeret alapján történjék és hozzájáruijon a nevelő- és oktatómunka színvonalának emeléséhez. Lúčan elvtárs beszámolója végén kljelentette: Most az a fontos, hogy az iskolák munkájának tartalma mindenkor megfeleljen a legújabb tudományos és technikai ismeretek színvonalának, hogy az iskolákból eltűnjék minden elavult és fölösleges dolog, hogy az iskola inkább a kommunista jövőre irányítsa a tanulók figyelmét s kevésbé a múltra. Keresnünk kell annak módját, hogyan összpontosítsuk a neves tudományos és technikai dolgozókat az Iskolák körül, hogy a pedagógusokkal, a pszichológusokkal, az orvosokkal stb. karöltve megtaláljuk s legmegfelelőbb utat, amelyen a tudomány és a technika forradalmi módon behatolhat Iskoláink életébe. 1983. április 9. • 0j SZÖ 5