Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-29 / 118. szám, hétfő

Tapasztalatok a mezőgazdasági termelés Irányításának átszervezésében Közelebb került oz irányítás e termeléshez Ä trebišovi járás gazdagon termő rónáin a Latorca, Bodrog és Laborc folyók mentén fekvő községek szorgalmas földművesei körében is sok szó esik a mezőgazdasági termelés új irányításáról. A községeket nem érte váratlanul a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítése. Erezték, hogy történnie kell valaminek. Tömören így foglalhatjuk össze a lelesiek, trakanyiak, pofanyiak és horešiek véleményét. A több felől töriaő irányítás akadályozta a mezőgazdaság előremenetelét, megkötötte a szövetkezetek kezét. Nem arról van szó, hogy nem kell tervezni a mezőgazdaságban. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban ennek szükségességére már régen rájöttek. Azt is megtanulták, hogy egy-egy gazdaság termelési terve nem lehet öncélú, összhangba kell hozni a társadalom érdekeivel. Tervezésre a jövőben is szükség lesz. Bíznak benne, hogy az újonnan alakult termelési igazgatóságok megszüntetik a vetésterületek szétírásánál az eddigi áldatlan állapotot. Figyelembe veszik majd az emberek Véleményét, a gazdaságok határának talajösszetételét. Megszűnik a régi gyakorlat, ami odavezetett, hogy olyan növények termesztését is szorgalmazták, ami nem felelt meg a helyi viszonyoknak, de vetni kellett. Állami érdekekre hivatkoztak, de azzal már kevesebbet törődtek, hogy az őszi repce, rozs, keíider, len stb. meghozza-e a kívánt termést. Sok problémát vetnek fel az emberek a mezőgazdasági termelés fejlesztése, az Irányítás termelési és vállalati alapon nyugvó új rendszerének bevezetésével kapcsalatban. A szakiskolát végzett mezőgazdasági dolgozóknak közvetlen a termelésbe való bekapcsolását helyeslik. Tudomást szereztünk róla, hogy a trebišovi járási pártbizottság a XII. pártkongresszus határozata értelméUen a tél folyamán hozzálátott a mezőgazdasági termelés új irányításának gyakorlati megvalósításához. Hogy milyen formában, arról a mezőgazdasági főiskolát végzett Vojtech Majkút elvtárs, a járási pártbizottság titkára tájékoztat. Biztató eredmények A járásban a szövetkezetek többsége tízéves múlttal rendelkezik. Az utóbbi években több kisebb gazdaság egyesítette határát. A közös gazdaságok földterülete átlag meghaladja az egyezer hektárt. Vannak rtagyszerű, jó terméseredményeket biztosító gazdaságok, és közepes, sőt alacsony színvonalon mozgó mezőgazdasági üzemek is. A télen a figyelmet elsősorban a gyengébben gazdálkodó EFSZ-ek megerősítésének szentelték. A legjobb szakemberek segítettek a községekben a közös vagyon, az állatállomány nyilvántartásának elkészítésében, a takarmányalap helyes elosztásában, az évi termelési és pénzügyi tervek kidolgozásában. Segítettek a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésben is. Azzal, hogy a zootechnikusok, állatorvosok, gépállomási szakemberek, ökonómusok és agronómusok a helyszínen, az Istállókban, a javítóműhelyekben gyakorlatilag mutatták meg a munkacsoportok tevékenységének megszervezését, annak ellenére, hogy a takarmányalap egyetlen gazdaságban sem volt ideális, nemcsak hogy átteleltették az állatokat, hanem az állati termékek termelését is biztosították. Az esztendő négy hónapjának bíztató termelési eredményei lehetővé tették, hogy a járás megbirkózott az állati termékek tervezett felvásárlási feladataival. Jól felkészültek a tavaszi és nyári munkákra is. Szakemberek a termelés élén A járásban megalakult mezőgazdasági termelési igazgatóságnak harminc dolgozója és 14 termelési tanácsadója. (instruktora) van. Egy-egy tanácsadóra három községet bíztak. Az Igazgatóság azokból a szervezőképes, politikailag és szakmailag képzett dolgozókból tevődik össze, akik a párt XII. kongresszusa határozatából eredő feladatokat közvetlenül a termelésben, tehát a gyakorlatban valósítják meg. Megoldották a rájuk bízott mezőgazdasági üzemek problémáját. Munkájuk mentes a hivatalnokoskodástól, a papírháborútól. Nem általánosan, hanem a problémák konkrét Ismerete alapján Intézik az ügyeket. A Járási pártbizottság azon lesz, hogy a termelési tanácsadók, agronómusok, gépesftők továbbra is közvetlenül a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozzanak. A szakosítást is megoldják Mint már említettük, van igen jó, rendezett és kevésbé rendezett gazdasága a trebišovi Járásnak. Vannak helyek, ahol kitűnően megterem az őszi búza, árpa, repce, a cukorrépa, kukorica, zöldség és gyümölcs. Több helyen, évről évre kifagy az őszi vetés, gyér termést hoz a repce, a rozs és a cukorrépa. Igen sok helyen a körlmények lehetetlenné teszik a zöldség nagybani termesztését, vagy alkalmas legelő híján nincs biztosítva a növendékállatok nevelése. A régi hagyományokra hivatkozva, uz adottság és a körülmények figyelembe vétele nélkül egyformán foglalkoztak csaknem mindenfajta növény termesztésével. A gyakorlatban ez oda'vezet, hogy a szövetkezetek terméseredményei nem úgy alakulnak, ahogyan az kívánatos lenne. A sokrétű termelés többféle megmunkálógépet köt le. A gépeket sem tudják gazdaságosan kihasználni. Kis területeken nem végezhet cukorrépa-, kukoricakombájn tökéletes munkát. Az öntözőberendezések ls csak nagy parcellákon érvényesülnek. A szakosítás megvalósítását nem lehet kampányszerű akciónak tekinteni. Azt tudományos alapon az érdekelt gazdaságokkal egyetemben lehet megoldani. Ezen a téren folynak az előkészületek. A Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet dolgozói hónapok óta járják a határt, elemzik a talaj összetételét, a helyi viszonyokat, meghallgatják e termelők észrevételeit. Minden remény megvan arra, hogy júniusban a tudományos dolgozók segítségével elkészül a járás szakosítási terve. Ésszerűben kell a mezőgazdasági beruházásokat kihasználni Nem szabad olyan építkezésekbe fogni, amelyek nem felelnek meg a helyi adottságoknak. Az istállók, magtárak vagy öntözőberendezések építése legyen összhangban a mezőgazdaság távlati fejlesztésével. Véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy nagyvonalú építkezésekbe kezdjenek olyan helyeken, ahol aztán azokat nem tudják kihasználni és nem az eredeti rendeltetésüknek megfelelő célt szolgálják. Hrčef faluben, ahol tlz hektáron termelnek zöldséget, 100 hektár zöldséges kertnek megfelelő öntözőberendezést vásárolt természetesen nem tudják kihasználni. A többi vagont kitevő csővezeték otí hever a gazdasági udvarban, holott másutt nagyon is kellene. Brezina-Kysta községben 500. férőhelyes hizlaldát építettek. Amikor elkészült, rájöttek, hogy határukban nem képesek anny.

1 mányt termelni, amivel bl/tos tnák a hízók ellátását. Sajnos az építkezéseket a járást nem zottság jóváhagyta. A mezőgazt, gi termelési igazgatóság éppen azórt, mert munkáját nem az íróasztal mellől fogja végezni, a beruházások vonalán kiküszöböli az ehhez hasonló fonákságokat. Fő cél: a termelés színvonalának emelése A mezőgazdaság színvonalának az ipar színtjére való emelésére a trebišovi elvtársaknak megvan az elképzelésük. Az új technika és technológia meghonosítására törekszenek, tovább fejlesztik a gépesítést és a szakemberek képzését. Felkutatták a mezőgazdasági iskolát végzett, de más munkaszakaszon dolgozó szakembereket. Elbeszélgettek velük. Az eredmény az lett, hogy többen felcserélték eddigi munkakörüket s a mezőgazdaságba mentek dolgozni. Megoldódik falun a nők és a fiatalság bekapcsolódása a mezőgazdaságba. Elképzeléseik alapján megteremtik a feltételeket a két műszak bevezetésére, elsősorban az istállókban. Jelenleg a szövetkezetek többségében az állatokat Idősebb dolgozók gondozzák. A fiatalok és a nők idegenkednek munkát vállalni az istállókban. Az asszonyok azzal érvelnek, hogy ott hajnaltól késő estig van tennivaló. Otthon nem képesek ellátni a házi munkát, a gyerekek nevelését. A fiatalok — akik jobb körülmények között nőttek fel, mint apáik — arra hivatkoznak, hogy szórakozni, sportolni, művelődni akarnak. Azért nem vállalnak olyan munkát, ami megkülönbözteti a falusi ifjúság életét a városi élettől. E téren már megtették az első lépéseket. A cukorgyári gazdaság „Sady" részlegén és a Cerjaki Állami Gazdaság tehénistállójában már két műszakban dolgoznak. Az itt dolgozók elégedettek az „újítással", a fiataloknak több a szabad idejük és ezt jól felhasználják a falu kultúrális és sportéletének előmozdítására. Az itt szerzett tapasztalatok alapján további állami gazdaságokban és szövetkezetekben tesznek előkészületeket — az Istállókban — a két műszak bevezetésére. A mezőgazdaságnak az Ipar színvonalára való emelését szolgálják mindazok az intézkedések, amelyeket eddig és a közeljövőben e trebišovi járásban megtettek és megtesznek. MÖZES SÁNDOR Épül a Barátságtovábbi szakasza A Barátság-kőolajvezeték szlovákiai építői tavaly átköltöztek Havllőkúv Brod vidékére. Itt építik az olajvezeték további részét, amely 430 km hosszú lesz, s Bratislavából Litvínovba vezet. (CTK — Sládek felvétele) t 1 fi3 SZÓ MEGÉRI A FÁRADSÁGOT Ha valaki vonaton utazik Bratislavából Stúrovóba és a vonatablakból figyeli a tájat, észreveheti, hogy a vasút két oldalán sok apró topolyfa van. Az idei időjárás különösen kedvez a fáknak. Nagyobb részük vízben áll és így rohamosan nő. A sínek mentén körülbelül még kétszer annyi fát ki lehetne ültetni, mint amennyi van belőlük. Több zöldségfélét a közellátásnak A radzovcel szövetkezet kertészetében serényen folyik a munka. Hűsz melegagyban ma már szépen fejlődő kövér paprika-, paradicsom- és zellerpalánták díszelegnek, várva a mielőbbi kiültetést. Petrik Gyula bácsi kertész bizakodva tekint az Idei terméshozamok elé, de azt sem hallgatja el, hogy még vagy 10 melegágyra lenne szükségük a téli káposztapalánták számára. Lehet azonban, ezt a kérdést is rövidesen megoldja a szövetkezet. Csaba Zoltán, Radzovce A nyárra készülnek Bár a nyár még messze van, a Dunajská Stredal járási tűzoltó-egyesület elnöksége már most foglalkozott az 1963-as nyári tuzrendészeti előkészületek biztosításával. A nemzeti bizottságokhoz, valamint a mezőgazdasági üzemekhez felhívással fordult, hogy idejében ellenőrizzék a tűzvédelmi berendezéseket. Az elnökség kiemelte a plonírőrjáratok jelentőségét, amelyeket már most elű kell készíteni. Ez elsősorban is a tűzoltók és a pedagógusok feladata. Legelő karbantartás A Brzotínt Állami Gazdaság nagyszabású legelőtisztítást hajtott végre. A legelőről a fákat kiszedette, ami nem is került pénzébe, mert a munkálatokat a résztvevő dolgozók a tüzelőért elvégezték. így az állami gazdaság és a dolgozók ls jól Jártak. Beke László, Plešivec evei efer.0 A VEZETÉKNEVEK ÍRÁSA Csepregi E r n ő n é tanítónő leveléből idézUnk: Az első évfolyamot tanítom. így a beiratások is az én hatáskörömbe tartoznak. Sok probléma adódik a nevek írásával kapcsolatban. Jár hozzám egy kislány, az anyakönyvi kivonat alapján írtam be a nevét: Ďurás Magdolna. Bátyja ugyancsak a mi Iskolánkba jár, de ő Gyurász néven szerepel — az anyakönyvi kivonaton ls. Az édesanya kérte, hogy leánya nevét is írjam be helyesen — Gyurásznak, mert a szülők okmányai is mind erre a névre szólnak. Bizonyára sok utánjárásba kerül majd, amíg a tévedést helyrehozzák. Sajnos sem a szülők, nem a hivatalos szervek nem szentelnek kellő figyelmet a fenti problémának. Amennyiben sok hasonló eset fordul elő, jó lenne a kérdéssel nyilvánosan is foglalkozni. A név és vezetéknév írását, használatát az 1950. május 18-án jóváhagyott 55. számú törvény szabja meg. Első paragrafusa értelmében: A polgárnak joga és egyben kötelessége azt a nevet és vezetéknevet használni, amely az anyakönyvben szerepel. A második paragrafus leszögezi: A név vagy vezetéknév megváltoztatását a kérelmező kívánságára a járási nemzeti bizottság engedélyezheti, ha ez a társadalom érdekeivel nem ellenkezik. Levelezőnk levelére meg is adtuk a választ. Ám az életben gyakran találkozunk a vezetéknév helytelen használatának eseteivel, ami sajátos körülményeinkből is adódik. Nem ritka eset, hogy a magyar családok vezetékneve is szlovák, esetleg szláv eredetű, de az elődök hosszú évtizedeken át magyar helyesírással Írtak, és így ls jegyezték be az anyakönyvbe. Példa: Veszely Mihály. Vitathatatlan, hogy a Veszely név szláv eredetű. Magyar jelentése: vlg, vidám. Szlovák helyesírással: Veselý. Az anyakönyvben azonban a név már évtizedek óta „sz"-el szerepel. így sem az anyakönyvvezetőnek, sem a név viselőjének nincs módjában a néven önkényesen változtatni. Hasonló esetek előfordulnak fordított vonatkozásban Is: Nem egy szlovák család magyar helyesírással írt vezetéknevet visel: Például: Lincényl Andrej. Nem ls csoda, hisz a szlovák és a magyar nép évszázadokon át együtt élt, számtalan úgynevezett vegyes házasság köttetett, és a nevek is keveredtek. Az anyakönyvben feltüntetett név kötelező mind a név viselője, mind az anyakönyvvezető számára. Sajnos, ezen a téren sok fogyatékossággal találkozunk. Az anyakönyvvezetőt sok esetben a név szlovák vagy magyar hangzása téveszti meg. Sőt az anyakönyvvezető anyanyelve ls befolyásolhatja az okmány kiállítását, aminek következménye, hogy a vezetéknevet hangzás után szlovák vagy magyar helyesírással írja anélkül, hogy alaposan ellenőrizné. Kl hát a hibás azért, hogy ugyanazon szülők egyik gyermekének születési anyakönyvi kivonatán a Gyurász, a másik gyermekén pedig a Ďurás név szerepel? Az alapvető hibát mindenképpen az követte el, aki az okmányt kiállította. Az ő kötelessége, hogy a név helyességét ellenőrizze és az anyakönyvbe, valamint az anyakönyvi kivonatra a helyes nevet vigye át. Nem zárhatjuk kl az anyakönyvvezető, az okmányt kiállító személy tévedését sem, bár a következetesség ezt mindenképpen kizárhatná. Tehát az anyakönyvvezető ls tévedhet. A törvény azonban kimondja, hogy minden polgár azt a nevet jogosult és köteles viselni, amely az anyakönyvben szerepel. Az újszülött, az iskolába lépő gyermek nem ellenőrizheti, helyesen írták-e nevét. Ez a szülő kötelessége. Amennyiben az anyakönyvvezető hibásan állítaná ki a születési anyakönyvi kivonatot, a szülők kötelesek őt erre figyelmeztetni. Nemcsak Joguk, hanem törvényben előirt kötelességük mindennemű okmányban az eredeti név és vezetéknév használata. Ugyanez vonatkozik gyermekeinkre is. Abban az esetben, ha a gyermek vezetékneve hibásan kerül be az anyakönyvbe — az anyakönyvvezető, esetleg a szülő hibájából —, a hibás nevet meg kell változtatni. Ám mindennemű változást csak a jár.ási nemzeti bizottság engedélyezhet. Csak e Jóváhagyás után eszközölhető Javítás az anyakönyvben. Ez alkalomból is hangsúlyoznunk kell az anyakönyvvezetők felelősségét. A vezetéknevek Írásában a legkisebb hanyagság ls felesleges bonyodalmat okozhat. Az elferdített név vitássá teheti a személyazonosságot, ami előre nem látható következményeket vonhat maga után. A nevek helytelen használata következtében az okmányok hitelessége ls kétségbevonható. A vezetéknév vagy név önkényes megváltoztatása bizonyos mértékig okmányhamisltás. Ezért a nevek használatára nagyob gondot kell fordítanunk mindannyiunknak, de elsősorban is az llletőkes szerveknek. ZSILKA LÁSZLÓ Szénbányáink, cellulóz- és papirgyá' raink évente száz és száz köbméter ját használnak fel. Más államokban és nálunk is igyekszünk erdelnket megvédeni a pusztulástól, főként gyorsan növő fák ültetésével. E fák közül a legalkalmasabb erre a topolyfa. Néhány tv alatt eléri azt a vastagságot, hogy fel lehet használni cellulóz gyártására is. Ez igen nagy előny, ha meggondoljuk, hogy például a tűlgyja csak 80 éves korában alkalmas erre a célra. A kiültetett fák azonkívül tartalékolják a nedvességet a melegebb nyári hónapokra és így növelik a szántóföldek termékenységét. DélSzlovákiában, ahol nyáron különösen kevés eső esik, ilyen fák telepítése sokat segítene. A fák ültetésében hathatósan segíthetne a tanulóifjúság. Elég lenne, ha a CSISZ körzeti bizottsága felhívással fordulna az úttörőkhöz és a CSISZ tagjaihoz egy ilyen faktültetési akció megszervezését illetően. Az egypárórás fáradságot a fák tízszeresen visszafizetnék, és több száz hektár erdőt menthetnénk meg a kivágástól. BENYE FERENC, Bratislava A tudomány népszerűsítői Korunk termelésének egyik fő Jellemvonása — állapította meg a CSKŕ XII. kongresszusa — hogy a tudományos felfedezések fokozatosan a termelés 'szerves részévé válnak. Ez a tétel természetesen azt ls Jelenti, hogy a tudomány és technikai haladás legújabb vívmányait közkinccsé kell tenni. E célt üzemeinkben főképp a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság Jő munkájával érhetjük el. A kunčicei Klement Gottwald Üj Kohómű üzemrészlegeiben példamutató módon szervezték meg az Ismeretterjesztő Társaság munkáját. Az üzem legkiválóbb műszaki dolgozói a Társaság munkáját összhangba hozták a többi tömegszervezetek tevékenységével. A vállalat vezetőségével gazdasági szerződést kötöttek, hogy szükség esetén az üzemi klub keretében rendezett Ismeretterjesztő előadások, kirándulások, Iskolázások anyagilag is biztosítva legyenek. A vezető gazdasági dolgozók részére például már több előadást terveztek, melyben a fő téma a vezetés problémája volt. A műszaki dolgozók részére viszont az elektronikáról, az automatizációről és általában a kohóipar gépesítéserői tartottak előadást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívül sok függ az előadók pedagógiai és szakmai színvonalától, ezért a vállalatnál a műszaki dolgozókat és az üzemi munkaiskola tanítóit a társaság rendszeres pedagógiai és szakmai oktatásban részesíti. Alena Srubáfová, Ostrava Munkájukon javítani keli A XI. pártkongresszus határozata alapján kerUletUnkben 1970 lg körülbelül 150 ezer lakást kell felépíteni. Nagy feladat ez és valóra váltása nem lesz könnyű az építőipari dolgozóknak. Hogy helytállhassanak, alaposan neki kell gyiírküzniük, annál is Inkább, mivel az 1959—1962. évi mérlegük kedvezőtlen. Ez években ugyanis 35 940 lakás belyett csak 31 610-et adták át. Legnagyobb a lemaradás a szövetkezeti lakásépítkezés terén, ahol a feladatokat mindössze 45 százalékra teljesítették. Az átadott lakásoknak 75 százaléka átlagos, 25 százaléka pedig átlagon aluli minőségű. A legnagyobb oka ennek az, hogy az építők a belső vakolásoknál rossz minőségű homokot használnak. A lakók azonban a tetők minőségét is kifogásolják. A kelet-szlovákiai lakásépítőknek tehát e vonalon is Intézkedéseket kell foganatosítaniuk. Elvégre a mennyiség csak akkor értékes, akkor számit Igazán eredménynek, ha a minőség is megfelelő. Andreát Sándor, Košice ÜJ SZÓ 4 * 1983. április 29.