Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-22 / 111. szám, hétfő

Tovább bonyolódik a laoszi helyzet A Patet Lao vezetői elhagyták a fővárost Laoszban, a Kőedény-síkság térsé­gében heves összecsapások zajlottak le a szemben álló erők között. Har­ci-cselekményekről érkezett jelentés Van VIeng, továbbá a Luang Prabang és Vlentiane közti főútvonal mentén fekvő városok vidékéről is. Kong Le erői néhány kilométernyire a Kő­edény-síkságtól, Moung Panhnál átcso­portosítást hajtottak végre. Vlentiane-ban nyomasztó légkör uralkodik. A Patet Laót képviselő két miniszter: Szufanuvong herceg és Vongvichlt tájékoztatásügyi miniszter elhagyta a fővárost. A vezérkar jobb­szárnyának főbb vezetői Savannakhet­ben gyűltek össze. A Reuter híre szerint Vientianeban a rendőrség Siho ezredes, Nosavan miniszterelnök-helyettes bizalmasa ve­zetésével pénteken körülvette a tájé­koztatásügyi központ épületét, ahon­nan Vongvichit előzetesen Észak­Laoszba repült. A repülőgépet menet közben légelhárítók tüze érte. A gé­pet el is találták, de sikerült eljut­nia Sam Neuáig. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője olyan értelemben nyilatko­zott, hogy hatástalanoknak bizonyul­tak azok az erőfeszítések, amelyek Laosz rendjének helyreállítása céljá­ból diplomáciai úton történtek. GEORGIj NYIKOLSZKIJ szovjet ha­lászati szakértő nézete szerint az el­merült Tresher amerikai atomtenger­alattjáró szerencsétlensége folytán az atomreaktorból a tengervízbe került rádioaktív anyagok több ezer kilomé­ternyi körzetben megmérgezhetik a halakat. A halak veszélyeztetése több éven át fennállhat. (CTK) JÓSÉ ROLS BENNET, az ENSZ tit­kárságának képviselője Moszkvába érkezett, hogy részt vegyen Jevgenylj Klszeljovnak, az ENSZ főtitkára he­lyettesének temetésén, aki New York­ban meghalt. Az elhunyt főtitkárhe­lyettes holttestét légi úton szállítot­ták Moszkvába. (ČTK) Moszkvában megjelent Lenin életrajzának új kiadása Megjelent Lenin életrajzának új kiadása. Az új kiadás- tartalmazza azokat a kiegészítéseket, amelyek az SZKP XXII. kongresszusán hozott ha­tározatokkal kapcsolatosak. Különös figyelmet fordít a szovjet állam kül­politikáját átható lenini elvek meg­világítására, a különböző társadalmi rendszerű államok' békés együttélé­sére. Lényegesen bővebben mutatja be az új kiadás Lenin életének és tevé­kenységének utolsó szakaszát, ami­kor leküzdötte súlyos betegségét, és befejezte a szocialista társadalom fel­építésére vonatkozó terv kidolgozá­•sát. Szombat déiben közleményt adtak ki Vientianeban. A közlemény be­jelenti, hogy pénteken Souvanna Phouma miniszterelnök két alkalom­mal megbeszélést folytatott a szovjet és a brit nagykövettel, valamint a laoszi nemzetközi ellenőrző bizott­ság tagjaival. A második találkozó folyamán meg­állapodás született arról, hogy a mi­niszterelnök és a megbeszélésen részt vevők Khang Khayba utaznak, hogy a helyszínen tanulmányozzák az átmeneti tűzszünet óta folyt har­cok következtében előállt helyzetet. A Pathet Lao rádiója jelentette, hogy a semleges fél reakciós renegát csoportjának repülőgépei bombázták Szufanuvong herceg székházát és a Patet Lao egységeinek főhadiszállását. Ali Szabri Pekingbe utazott Moszkva (CTK) — Ali Szabri, az Egyesült Arab Köztársaság minisz­terelnöke és kísérete április 20-án este Moszkvából Pekingbe utazott. Ali Szabritól a repülőtéren Alek­szej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyet­tese, a Szovjetunió állami bizottsá­gainak elnökei, Mohammed Ghaleb, az Egyesült Arab Köztársaság nagy­követe, a kínai nagykövet és más személyiségek búcsúztak. JUL8USBAN LESZ a III. moszkvai nemzetközi filmfesztivál Moszkva (CTK) — Július 7. és 21. kö­zött rendezik meg a III. moszkvai nem­zetközi filmfesztivált. Szervező bizottsá­gának elnöke Alekszej Romanov, a Mi­nisztertanács. filmművészeti bizottságá­nak elnöke lett. A fesztiválon afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok ts részt vesznek. Minden ország egy já­ték- és egy kisfilmmel szerepelhet. Franco mentegetőzik Madrid (CTK) — Madridban nyil­vánosságra hozták Franco tábornok levelét, amelyben Hruscsov elvtárs levelére válaszolva mentegeti Julián Grimau törvényesített meggyilkolá­sát. Az állítja, hogy „nem lehetett megváltoztatni Grimau büntetését", s meggyilkolását állítólagos „szörnyű bűntettekkel" okolja. Folytonosan a polgárháborúra hivatkozik s ezzel akaratlanul ls elárulja, hogy ember­telen bosszúállás történt. A csehszlovák katonai küldöttség Voltarádban Volgográd (ČTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság katonai kül­döttségének tagjai B. Lomský had­seregtábornokkal, nemzetvédelmi mi­niszterrel az élen április 20-án ko­szorúkat helyeztek el a Volga menti harcokban elesett hősök sírjain. A küldöttség ezután látogatást tett a Szovjetunió Kommunista Pártja te­rületi bizottságánál, amely alkalom­mal. A. Skolnyikov, a területi mező­gazdasági pártbizottság első titkára a volgográdiak munkasikereiről tá­jékoztatta a vendégeket. Rendkívül szívélyes volt a küldöttség találko­zója a helyőrség katonáival. Ezután a csehszlovák vendégek a volgográdiaknak átadtak egy szovjet katonát ábrázoló szobrot, aki gyer­meket tart karján. A küldöttség ugyanaznap Tbiliszibe utazott. Odaítélték az 1963-as Lenin-díjakat Moszkva (CTK) — Az idén 19 tu­dós, mérnök és technikai szakembert tüntettek ki Lenin-díjai, köztük Var­ga Jenő 84 éves közgazdászt, Bruno Pontekorvo fizikust, Nyikolaj Petrov orvostudóst és néhány konstruktőr­csoportot. öt művészeti díjat adomá­nyoztak. A Lenin-díjasok között van Szamuil Marsak és Raszil Gamzatov költő, Cslnglz Ajtmanov kirgiz író, Pavel Gorin orosz festő és Gedlmias Iokubonis litván szobrász. A Szakszervezeti Világszövetség május elsejei kiáltványa (CTK) — A Szakszervezeti Világ­szövetség minden ország dolgozóihoz és szakszervezeti tagjaihoz kiált­ványt intézett, amelyben május 1, a nemzetközi munkanap alkalmából melegen üdvözli őket. Megállapítja, az éberségnek, a harci szellemnek, az egységnek és a nemzetközi szoli­daritásnak köszönhető, hogy 1963. május 1-ét a reakció és a háború erői, az imperializmus és gyarmato­sítás elleni harcban elért nagyszerű sikerek koronázzák. A dolgozó töme­gek harca számos európai, ázsiai, la­tin-amerikai és észak-amerikai or­szágban nemegyszer hiúsította meg a monopóliumok tervét. A dolgozók közös akciókkal vívták ki legfonto­sabb követeléseik teljesítését, jogai­kat, és megszilárdították osztályégy­ségüket, például Franciaországban, japánban és Olaszországban. A Szakszervezeti Világszövetség a világ dolgozóit és szakszervezeteit együttműködésre és közös akciókra serkenti a békéért, az általános és teljes leszerelésért, valamint a gyar­matosítás teljes felszámolásáért foly­tatott harcban. zérkara titkos kapcsolatot tart fenn a hitleri Németország magas rangú tisztjeivel.' Beneš ezt Churchillnek is tudomására hozta. Az angol po­litikus emlékirataiban így Ir a tör­téntekről: „Hitler 1935-ben felaján­lotta Csehszlovákiának, hogy tiszte­letben tartja az ország területi épsé­gét, ha viszonzásul Csehszlovákia szavatolja semlegességét egy német­francia háború esetén. Amikor Beneš szerződésbeli kötelezettségeire hi­vatkozott, a német nagykövet meg­nyugtatta, azzal az ellenvetéssel élt, hogy nincs szükség a szerződés fel­bontására, elég, ha az adott pilla­natban Csehszlovákia nem fog moz­gósítani... 1936. őszén egy magas rangú német személyiség közölte Be­nešsel, hogy ha el akarja fogadni a Führer ajánlatát, akkor sietnie kell, mert nemsokára Oroszország­ban olyan események következnek be, amelyek teljesen fölöslegessé teszik Beneš esetleges segítségét Né­metországnak ... Beneš Időt nem vesztegetve mindent közölt Sztálin­nal, amit tudott... Ezt azután Szov­jetunió politikai és katonai appará­tusának kegyetlen tisztogatása, majd 1937 januárjában bűnperek sorozata követte..." A véres dráma 1937 májusában Tuhacsevszkij Lon­donba készült VI. György koronázá­séra, ám váratlanul közölték, hogy Orlov, a haditengerészet parancsnoka megy az ünnepségekre a beteg mar­sall helyett. Ugyanakkor Tuhacsev­szkljt leváltották magasabb tisztsé­géből és a volgai katonai körzet pa­rancsnokává nevezték kl. Júniusban kellett elfoglalnia új állomáshelyét. A marsall érezte, hogy Sztálin és más vezetők viselkedése vele szemben feltűnően megváltozott. Érezte, hogy valami különös dolog történik körű lőtte, ám ártatlansága tudatában megőrizte lelki nyugalmát. Elfogadta új tisztségét, de sajnálta, hogy többé nem vehet részt a hadsereg átszer­vezésében és általános előkészítésé­ben. Komorsága sofőrjének, Ivan Fjodorovics Kudrjavcevnek is feltűnt. 1918 óta ismerték egymást és a so­főr a régi ismeretség jogán meg­kérdezte a marsalt, mi bántja őt, Tuhacsevszkij azt felelte, hogy min­denféle pletykákat terjesztenek róla. Kudrjavcev javasolta, hogy írjon Sztálinnak, mire a marsall azt vá­laszolta, hogy ezt már megtette. Utoljára akkor látták egymást, amikor a sofőr elvitte a marsallt Moszkva kazányi pályaudvarára, ahol Tuhacsevszkij megígérte, hogy mi­helyt berendezkedik, magához he­lyezteti Kudrjavcevet. Tuhacsevszkij feleségével, Nyina Jevgenyevnával utazott új állomás­helyére, Kujbisevbe. A vasúti kocsi­lan felvette díszegyenruháját érdem­rendjeivel és a katonai körzet törzs­karára ment, hogy átvegye az ügyek intézését Pavel Jeflmovics Dibenkótól. Kérték, hogy a területi pártbizottság­ra is térjen be. A felesége hiába várta őt visza. Helyette Dibenko érkezett halálsá­padtan és közölte, hogy Mihail Nyi­kolajevicset letartóztatták. Nyina Jev­genyevna visszatért Moszkvába, Né­hány nap múlva őt, anyósát, sógor­nőit és sógorait is letartóztatták. 1937. Június 11-én jelent meg a hivatalos hír Tuhacsevszkij marsall valamint Jakir, Üborevics, Primakov, Kork, Feldman, Ejdeman és más ma­gas rangú katonai vezetők, Putna tá­bornok, londoni katonai attasó letar­tóztatásáról, Gamarnyik öngyilkos­ságáról. A bírósági tárgyalást zárt ajtók mögött tartották. Bár a hivatalos köllptnény szerint a vádlottak „min­dent bevallottak", kitudódott, hogy a marsall váltig hangoztatta ártat­lanságát, s az egyik bíró kérdésére, milyen kapcsolatokat tartott fenn Trockijjal, azt felelte neki: „Talán álmodta ezt?" A tárgyalás alatt több­ször is tett olyan kijelentést, úgy tűnik előtte minden, mintha álomké­pet látna ... A bíróság tagjai között régi baj­társai is voltak, akik nagyra becsül­ték katonai tehetségét, ismerték hű­ségét, de még álmukban sem gon­doltak arra, milyen ármányos csel­szövés csapdájába került a marsall Közülük hatan később Tuhacsevszkij sorsára jutottak. Sztálin személyes utasítására Tu­hacsevsklj anyját, Szofja nővérét, Alekszandr és Nyikolaj fivéreit is megölték három nővérét koncentrá­ciós táborba zárták, s ugyanez a sors ért' 1 lányát is, amikor nagykorú lett. * * *: Ez volt a pokoli színjáték végé. A szovjet hadsereg tehetséges hadve­zéreitől méltán tartó fasiszta ellen­ség ármánnyal távolította el útjából a szovjet tisztikar színe-javát, hogy könnyebben megrohanhassa a szov­jetországot. A dicstelen végű Hey­drich ismerte Sztálin személyi tulaj­donságait: a hiúságot, a nagyravá­gyást és a beteges gyanakvást. Tud­ta, hogy Sztálinnak kapóra jön a ko­holt bizonyíték és „érvet" kap a be­avatkozásra a szovjet hadsereg tá­bornoka'' ellen, akiktől alaptalanul betegesen félt. Bármilyen nagy nehézségeket oko­zott legtehetségesebb vezetőinek el­vesztése a szovjet hadseregnek, a párt vezetésével szembe nézett a ne­hézségekkel s a második világháború ritnden poklát átvészelve saját bar­langjában mért elöntő csapást a náci fenevadra. (L) Keating amerikai szenátor a legnagyobb háborús uszítók közé tartozik, akik örökké mérgezik a légkört és erélyes intézkedéseket követelnek Ku­ba ellen. Szoros kapcsolatban áll a kubai ellenforradalmárokkal. A ké­pen: Keating egy rakéta modelljével Kuba térképe fölött. Rossz az emlé­kezőtehetsége: elfelejtette Playa Giront. (CTK felvétele) Kennedy fagrdla o kubai dissndensek óllílásoil Az elnök komor képet festett a belső viszonyokról Kennedy amerikai elnök pénteken beszédet mondott az amerikai lap­szerkesztők szövetségének szokásos évi értekezletén a célból, hogy meg­győzze a lapszerkesztőket: fejtsenek ki minél nagyobb propagandát a kormány belpolitikai programja, min­denekelőtt a költvégvetés elfogadta­tása végett. A beszédben az amerikai elnök, elképzelései alátámasztásául, komor adatokat ismertetett az amerikai bel­ső viszonyokról. A gazdasági nehéz­ségekre utalva kijelentette, hogy az elkövetkező évben további 1 millióval növekszik a munkanélküliek száma — ha csak nem fogadják el költségveté­si tervezetét. Az adatok szerint az amerikai vá­rosokban 10 ezer lakosra jelenleg ki­lenc orvos jut, holott 15 évvel ez­előtt tíz orvos jutott, s ez a csökkenő tendencia tovább tart. Az öregeknek majd a fele nem képes megfizetni a magánbiztosító-társaságokat, s ezért betegség esetén nem tudja vállalni a kórházi költségeket. A néger lakosok lakásviszonyai jóval rosszabbak, a né­gerek feleannyit keresnek, mint a fe­hérek, és sokkal kisebb a lehetőségük arra, hogy középiskolába kerüljenek, soraikban kétszer annyi a munkanél­küli, mint a fehérek között. Néhány külpolitikai kérdésre vá­laszolva, Kennedy tagadta, hogy az amerikai kormány részéről valaki is megígérte volna a kubai dissziden­seknek, hogy az Egyesült Államok megtámadja Kubát. Az elnök kifejtet­te, hogy mind az invázió, mind a blo­kád „helytelen lenne" Washington részéről. Megpróbálta elsimítani ä disszidensek és a kormány közti né­zeteltéréseket, de világosan utalt ar­ra, hogy Washington „ellenőrizni akarja saját politikáját". Kennedy a válaszok során jelezte, hogy nem fo­lyamodik megtorló intézkedésekhez az amerikai acéltrösztök áremelése miatt, arra hivatkozva, hogy a trösz­tök „bizonyos mérséklettel" cseleked­tek. Ez tehát igazolja azokat a véle­ményeket, hogy Kennedy — belpoli­tikai nehézségei közepette — nem akar újabb csatározásokba bonyolód­ni. WALTER ULBRICHT, a Német De­mokratikus Köztársaság Államtanácsé- . nak elnöke hivatalos székhelyén fo- ' gadta a kormány új tagjait, akik le­tették az alkotmányos esküt. (CTK) RASHIDI KAWAWA, Tanganyika Köztársaság alelnöke e napokban be­fejezte guineai látogatását és Conak-: ryból repülőgépen hazájába utazott. KOMMENTÁRUNK: KOMMENTÁRUNK: Washington confra Cardona Az amerikai sajtó aránylag nagy figyelmet szentel az amerikai kor­mány és az ún. kubai emigrációs kormány viszályának. Cardona, a Mi­amiban székelő emigráns „kormány" feje napokkal ezelőtt drámai látoga­tást tett Washingtonban és igyeke­zett rábeszélni az Egyesült Államok kormányát, hogy ismételje meg az 1961-es inváziót, vagy tegyen hason­ló lépéseket, mint múlt év októberé­ben. Cardona sorozatos tárgyalásai után — az elnök öccsével, Róbert Kennedy igazságügy-miniszterrel is beszélt — dolgavégezetlenül vissza­tért Miamiba és tüntetően felajánlot­ta „lemondását", amit az amerikai sajtónak is tudomására hozott. Nyi­latkozatában panaszkodott az Egye­sült Államok kormányára, mert nem tartja be ígéretét. Cardona azzal vádolja Kennedy el­nököt, hogy nem tartja be szavát, mert a Playa Girón-i kudarc után megígérte a kubai ellenforradalmá­roknak, hogy segíteni fog egy to­vábbi invázió megszervezésében és pénzelésében. „A kormány nem ta­gadja, hogy elutasítja az inváziót vagy a kisebb katonai beavatkozást is, ugyanakkor azzal vádolja a ku­bai (emigráns) vezért, hogy elfer­díti washingtoni tárgyalásainak tar­talmát," — írta a New York Times. A viszály annyira elfajult, hogy az Egyesült Államok kormánya meg akarja vonni pénzügyi támogatását dr. Cardona csoportjától. Kétszáz­ezer dollárról van szó, amelyet a központi hírszerző szolgálat, a CIA titkos alapjaiból folyósítanak a ku­bai reakciósoknak. A New York He­rald Tribúne szerint Cardona 50 mil­lió dollár „pótlékot" kért Washing­tonban; nagyjából ez az összeg fe­dezné egy újabb invázió költségeit. Az amerikai kormány nem adta meg ezt a segítséget' Gardonának, s ha a miami csoport tovább fogja szidal­mazni a kormányt, a havi járadékot is megvonja tőle. Közben csak konkur­rens csoport is jelentkezett, amely hajlandó alávetni magét az amerikai kormány utasításainak, természete­sen azzal a feltétellel, hogy ezentúl az ő számlájára folyósítják a segélyt. Az Egyesült Államok a múltban is ezzel a módszerrel bírta engedelmes­ségre a különböző emigráns csopor­tokat, ám a kubai emigránsok esete sokkal bonyolultabb, mert magán­személyektől, a nagy konszernektől ls nagy összegeket kapnak. Ez érthető is, hisz az illető konszernek kubai vagyonát államosították, s ezért min­den reményüket Cardonába helye­zik. Sokkal jobban bíznak benne, mint a kormány. Az sincs kizárva, hogy Kennedy politikai ellenfelei is támogatják Cardonát és a kubai kér­dést a következő választási kam­pányban szeretnék ismét felhasznál­ni. Bizonyára Rockefeller, New York kormányzója is érdekelt a dologban. Csakis így magyarázható Cardona ar­cátlansága. Az amerikai kormány természete­sen tovább folytatja Kuba elleni kam­pányát, de elsősorban gazdasági blokádra törekedve a San José-i kon­ferencia szellemében el akarja zárni Kubát a földrész többi országától. A közvetlen erőszakos beavatkozás ter­vének feladása Kennedy és Hrus­csov tavalyi megállapodása értelmé­ben kétségtelenül a kérdés reálisabb szemléletét jelenti. Ám az Egyesült Államok bonyolult belső viszonyait tekintve ennél több nem várható. Jellemző, hogy Cardona az említett 50 millió dollárt ultimatív hangon köve­telte, ellenszolgáltatásként azért, hogy nem indít kampányt Kennedy ellen. Az amerikai kormány és a kubai emigránsok viszálya az amerikai külpolitikának és mai világszemléle­tének konfliktusát tükrözi. Örömmel látnánk, he a kérdésben a józanabb álláspont -kerekedne felüj. JH 1983. április 22. * ÚJ SZÖ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom