Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)
1963-04-19 / 108. szám, péntek
Jíuítwia Kellemes melódiák estje Szlovák Kamarazenekarunk a „Kellemes melódiák estjével" mosolygó muzsikából kötött illatos csokrot nyújtott át az üzemi hangversenyek látogatóinak. A Szlovák Kamarazenekar játékában minden alkalommal új és új vonásokat fedezhetünk fel, amelyek az együttes felfelé ívelő fejlődéséről tanúskodnak. Csak öntudatos közösségi szellem és kitartó próbamunka teszi lehetővé, hogy ilyen eredményeket érjenek el. A kamaraegyüttes tagjai, élükön művészi vezetőjükkel, Bohdan Warchallal a ma művészei és művészetük a régi muzsika tolmácsolásával ls a ma emberéhez szól. Felidézik a régi korok levegőjét, de nem zárják maguk körül szorosra a stílus keretét, az emberi érzések szabad utat találnak. A keret szerencsésen eltalált tágításával egyre biztosabb arányérzékről tesznek tanúbizonyságot. Hangversenyüket - Corelli Concerto grossójával nyitották meg (Op. 6, Nr. 8). Néhány héttel ezelőtt Corelli-estet adtak a Szlovák Filharmónia egyik bérleti hangversenyén. Bemutatták műsorukat, amellyel jészt vesznek a „Wiener Festwochen" ünnepi zenei eseményeiben. Ebből a műsorból kaptunk ízelítőt. Előadásukban érvényre jutott a Corelli muzsika különleges vonós zengése, kibontakozott előttünk az olasz barokk concerto-muzsika nagy egyénisége, Arcangelo Corelli, az éneklő hegedűhang első igazi mestere. Majd Mozart Kis éji zenéjének elbűvölő költészetét elevenítették meg. Mozart idejében nagy divat volt az éji muzsikálás: a szerenád. A négytételes kompozíció tökéletes formai és belső arányaival a derűs szerenádmuzsika fogalmává vált. A Kis éji zene „örök fiatalságán" nem hagyott nyomot az Idő. Benjámin. Britten „Simple Symphony" című kompozíciójának vérbő tolmácsolásával művészeink bebizonyították, hogy a modern muzsika területén is otthonosan mozognak. A Britten-szimfónia stílusosan, lendületesen és humorral fűszerezett előadásban hangzott fel. Bravúrosan oldották meg a Simple Symphony nagy technikai tudást igénylő, kényes Pizzicato-tételét. Antonín Dvofák két keringőjével (A-dúr és D-dúr) derűs, táncos ritmusban zárult a Szlovák Kamarazenekar sikerült hangversenye. Havas Márta A TV műsor áról M A R I E N I T A F. G. Lorca: Marienita (Marienna Plned) című tragédiáját mutatta be a televízió. A Költészet Színháza című új drámai ciklusa keretében. Joggal került műsorra Lorca darabja, mert nagy igényességü drámai alkotásai a dráma, a költészet és az élet mély szintézisére törekedtek. Mindig olyan témákat választott, amelyek lehetővé tették az alakok sorsának olyan intenzív irányítását, hogy a költői, kép és a lírai monológ a természetes művészi kifejezés eszközének hasson. Marienita esete mindezt szemléltetően igazolja. Szerelmének nagysága és a szabadság utáni vágya, lelkesedése, amellyel meg akarja sürgetni a zsarnok^spanyol királyságot elsöprő forradalom napját — mindezt a drámaíró aligha fejezhette volna ki olyan hatásosan prózában, ahogyan Izgatóan ható verseivel sikerült. Néhány évvel ezelőtt a Hadsereg Színház mutatta be Lorcának ezt a tragédiáját, s már akkor kiderült, hogy színrehozása nem könnyű feladat. A költő patetikus kifejezési módja egyenes ellentétben áll a színpadainkon olyannyira meghonosodott polgári feltünésmentesjéggel. Biztosai) ennél ls nagyobb problémát Jelentett a televíziós bemutató, ahol a beszélgető leírás és a mindennemű pátosz iránti bizalmatlanság, szinte a televíziós forma fő sajátosságának tekinthető. Mafejavský rendező munkája a televíziós művészet Ilyen leegyszerűsítő felfogása ellen irányult. A legjobb jelenetekben hatásosan érvényesítette Lorco drámájának pátoszát S a művészt munkákban, a televíziós gyakorlatban a megszokottnál jóval nagyobb mértékben alkalmazta a stilizáclót. Ott, ahol az alakok jellemében sikerült ezt belső átéléssel egyesíteni, a rendezés rendkívül erős hatást ért el. Ez főleg donna Ag gustias és Pedros alakjában volt észlelhető. J. Adamová és ). Holý alakításában. Blanka Bohdanové alakítása a címszerepben a versmondást tekintve rendkívül kultivált volt, egyes kulcshelyzetekben azonban hiányzott nála az intenzívebb pátosz, amely nagyobb drámaisággal összpontosítva beszélt volna ennek az asszonynak benső életéről, akit szabadság iránti szerelme a néprománcok hősévé tett. Nem volt szerencsés az alak monológjainak megoldása, mintha valamilyen belső hang mondta volna el azokat. Ugyancsak kárára volt az ügynek. I. Racek, ak: lírikus pátosz nélkül alakította Sotomayor forradalmi liberálisának szerepét. A televízióban az utóbbi időben ritkán találkozunk olyan művészi programmal, amely komolyan törekedne kifejezőbb rendezési koncepcióra, ebben az előadásban azonban ez több helyütt is felcsillant. Újból rájöttünk egyúttal arra a szomorú tényre, mennyire aktuális még ma is ez a darab Spanyolországban. Z. B. filmek' A nagy komikusok örök hírnevét 1 bizonyítja A groteszk aranykora után a Harold Lloyd című összeállítás, mely az egykori nagy komikust mutatja be néhány régi filmjében. Isinael Rodriguez mexikói rendező filmje a Fontos férfiú indián tragédia, mely Izgalmas cselekményével, reális környezet- és jellemábrázôlásával lebilincseli a néz^t. A mexikói társadalombíráló filmek megszokott színvonalán van. Érdekessége, hogy a főszereplő Animas Trujanot japán színész, Tosiro Mifune alakítja. Az előbemutató mozikban két érdekes lengyel alkotással Ismerkedhettünk meg. Az egyik Jerzy Jurandot színművének filmváltozata a HARMADIK CSENGETÉS, mely egy" színdarab bemutatójának történetében szatirikus hangnemben rántja le a leplet az élet, elsősorban a kulisszáik mögötti élet fonákságairól, Janusz Morgenstern, a film rendezője lényegében az eredeti színdarab vonalvezetését követi, s átlag művet alkotott. Itt-ott szentlmentalttás érezhető a film egyes részeiben, ám szatirikus hangjával, az élet visszás jelenségeinek bírálatával megnyeri a nézők rokonszenvét. Sokkal komolyabb mondanivalója van Roman Polartski rendező müvének, mely furcsa címet visel. KÉS A VÍZBEN Polartski is a társadalmi visszásságokat veszi célba egy különös háromszögben. Adva van a férj, Andrzej, egy gazdag, öntelt írő, aki megszokta, hogy az életben minden az ölébe hull, nem kell nagyon megerőltetnie magát, s ez őt önhitté tette, biztos benne, hogy különb másoknál, s ezt folyton bizonyítani is akarja. A történet másik szereplője az örökké hallgató feleség, a férj fényében fürdő „cica", aki készpénznek vesz min-. dent, amit a férjétől hall, nincs önálló ,véleménye, ítélőképessége. Ebbe a látszólag „idillikus" családi életbe szól bele egy lázadó mai ifjú, a tárbadalommal örökké hadilábon álló ifjú „titán", aki „elvi síkon" vitába száll az öntelt íróval, s bár az örök ellenzéki többször túllő a célon, megdönti vitapartnere életfelfogását, leleplezi életszemléletének ürességét, léhaságét, szóval a vitában „két vállra fekteti" ellenfelét. A konklúzió: Andrzej életvilága összeroppan a súlyos szavak és tények hatása alatt, a felesége ls átalakul a ma asszonyává, gondolkodó lénnyé ... A filmben felvetett gondolatok komoly társadalmi jelenségeket, fonákságokat érintenek. Aktuális a mű mondanivalója, melyet alkotói ügyes formába öntöttek. Ez érezhető a nagyszerű párbeszédekben, a feszült drámai helyzetek felépítésében és a filim általános kicsengésében. Dicséretére válik a film alkotólnak, a lengyel „új hullám" képviselőinek, hogy fiatal művészekkel csináltak sikerült filmet. Az Andrzejt alakító Leon Níemczyk már többször sikerrel mutatkozott be, a feleségét alakító Jolanta Umeck, és Zygmunt Malanowicz, Andrzej ellenfele, színinövendékek. Polartski rendezőnek ez az első játékfilmje. Elismeréssel nyilatkozhatupk jerzy Lipman operatőr bravúros fényképezéséről is. L.L. • Több külföldi művész lép fel a prágai Nemzeti Színházban az idei Prágai Tavasz keretében. Bela Rugyenko nemzeti művésznő, szoprán éneskesnő, Violetta szerepét énekli, Theo Adam, a berlini Állami Opera tagja, Verdi Don Carlos című operájában mutatkozik be, Rossini Sevillai borbély című operájában pedig John Modenos, amerikai baritonista énekel. A kozmonautika jelene és jövője Az ember és az űrutazás címmel 1963. április 26-án Prágában kiállítás nyílik. Célja, hogy ismertesse a kozmonautika alapelveit* egyes tudományágait, jelentőségét és küldetését, valamint legközelebbi jövőjét. A kiállítás margójára az alábbiakban röviden ismertetjük az űrkutatás eddigi eredményeit. Nem egészen öt és fél évvel ezelőtt új korszak kezdődött az emberiség történetében. A szovjet hordozó rakéta földkörüli pályára vitte az első szputnyikot. Azóta a kísérleti kozmonautika óriási utat tett meg. S ha a kozmonautika ' 66 hónapos időszakát fel akarjuk mérni, meg kell állapítanunk: fejlődése meglepően gyors ütemű. Vegyük például a műholdak súlyát, amely 40 hónap alatt nyolcszorosára növekedett. (Az 1957. október 4-én felbocsátott első szputnyik súlya 83,6 kg volt, az 1961 februárjában kilőtt szputnyiké pedig már 6483 kg.) Megemlíthetünk egy hasonlatot ls: a repülőgépek súlya húsz év~ alatt (1914—1935) kb. 20—30 szorosára növekedett! A súlynövekedés mellett azonban sokkal fontosabb mérce is van: milyen tudományos feladatokat teljesítettek a műholdak. Az első szputnyiknál elsősorban ls felülvizsgálták a hordozóberendezés működését, a körpályára való vezérlést, s adatokat szereztek a légkör felső rétegeiről, különösen sűrűségéről és nyomásáról. 1957 óta azonban a műholdak lehetőségei a súlygyarapodáshoz viszonyítva sokkal lényegesebben bővültek, — ami a műszerek fokozatos » miniatürizálásának az eredménye. Ma már a Föld körül automatikus laboratóriumok keringenek, melyek elvégzik a környezet komplex elemzését. E laboratóriumok mellett vannak meteorológiai műholdak, melyek meglepő adatokat (sze 1 vén y e s) B " 'ösz- továbbítanak. Ezek szeállításával na- a mérések és gyobbíthato. fényképezések je.1 i I I f f f A rakéta a nwto Start előtt lentősek az Időjárásjelentés szempontjából, melyre különösen a mezőgazdaságnak van nagy szüksége. Gyakorlatilag beváltak a navigációs műholdak is, melyek minden pillanatban megadják helyzetüket s így lehetővé teszik a repülőgépek, vagy hajók helyzetének meghatározását. Megvalósultak a retranszlációs műholdak is, ezek segítségével televíziós és rádió-öszeköttetés teremthető a földrészek között. A kozmonautika fejlődésének gyors üteméről tanúskodik az is, hogy tlz hónap leforgása alatt sikerült az első Hold-felderítés. (1959 októberében sikerült lefényképezni a Hold túlsó felét.) 1957—1959 között — tehát két év alatt -• a rakétatechnikaolyan fejlődési fokot ért el, hogy nemcsak a nagyobb testek fellövése vált lehetővé, hanem a bonyolult manőverezés ls. Az ezt követő 34 hónap pedig további előrehaladást jelentett. Sikeresen felbocsátottak két űrhajót — méghozzá emberrel fedélzetükönl (Az 1962 augusztusában végrehajtott csoportos űrrepülés.) Az ember űrrepülése nemcsak egyéniségének diadalát, hanem a technika sikerét is Jelentette, mely számára biztonságot nyújtott. A hordozó berendezések megbízhatósága 42 hónap alatt ötven százalékkal növekedett. Amikor a kozmonautika eddig elért eredményeivel foglalkozunk, a rövid felsorolásból nem hagyhatjuk ki a Venus- és a Mars-rakétát sem. Ezekkel sikerült bebizonyítani a nagy távolságú összeköttetés és az űrhajók több millió kilométer távolságból történő irányításának lehetőségét. A szovjet Venus-rakéta, az amerikai Mariner 2. és a szovjet Mars 1. — méltó hírnök, mely az ember érkezését jelzi naprendszerünk legközelebbi bolygóira. Ez tehát a kozmonautika jelene. Az elért sikerek nemcsak közvetlenül az űrkutatásban dolgozó tudósok és konstruktőrök munkájának eredménye, hanem azoké is, akik munkájukhoz megteremtik a legkedvezőbb feltételeket. Ezért ha a kozmonautika sikereiről beszélünk, számos olyan ágazatra kell gondolnunk, mely hozzájárul az említett sikerekhez. Ebben van a kozmonautika további jelentősége: ugyanis a szó szoros értelmében ösztönzi a többi ágazatok fejlődését. Sok esetben „megköveteli" a tudományos kísérleti munkát olyan területeken is, melyekről eddig megfeledkeztünk. Egyszóval a kozmonautika a további haladás kezdeményezője. Képletesen szólva, az űrkutatás szükségletel nélkül nem lenne a plasztikus anyagok gyártása olyan magas színvonalon, mint ma. A tranzisztoros rádiók legfeljebb a kísérleti laboratóriumokban szólnának, az automatizáció áthidalhatatlan ne hézségek előtt állna — mert nem léteznének miniatürizált alkatrészek. A kozmonautika, melynek fejlődési ütemét a leghaladóbb társadalmi rend biztosítja — valóban az emberiség jövőjét jelenti. S ez a társadalmi rendszer biztosíték arra, hogy a rakétatechnika nem az emberek ellen irá nyul, hanem a jövő társadalomnak , S' a'' n' a. 2 , legnagyobb rakéta, a javát fogja szol- súlya több mint gálni. ötszáz tonna. * ' A laser új változata: üvegkristály rubin helyett Csehszlovók tudósok kimogosló sikere /Csehszlovákia a negyedik azoknak az országoknak ^ a sorában, ahol kiváló szakértők nemcsak megszerkeszteni, hanem hasznosítani is tudják a laser néven ismert fényfejlésztőt — korunk e csodálatos tudományos és technikai eszközét. Az első ilyen készüléket 1981-ben az USA-ban állították össze, majd Hollandiában és a Szovjetunióban is. Hazánkban a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének dolgozói még csak a múlt év decemberében fogtak hozzá az első laser megszerkesztéséhez, melynek prototípusát folyó év április 9-én próbálták ki. Alkotói Karel Páteknek, a tudományok kandidátusának hozzáértő, szakszerű vezetésével érték el ezt a világviszonylatban is kimagasló sikert. A csehszlovákiai lasert semmi esetre sem tekinthetjük csupán külföldi minták utánzatának. Tudományos dolgozóink ugyanis lényeges tökéletesítéssel újabb használati lehetőségekkel növelték e rendkívül bonyolult szerkezetű készülék értékét. Milyen elven alapszik a laser felhasználása? Elsősorban azon, hogy egy xenon töltésű kisülési csőből rendkívül erős fénysugár (mintegy húszszor hatásosabb a fényképezésre használt fénysugaraknál) éri egy kifogástalanul csiszolt luminiszkálő kristály felületét. Ennek következtében vörös, illetve infravörös (vörösön inneni) villódzás keletkezik, mégpedig tökéletesen irányítható keskeny sugárkéve formájában. Nem alaptalan tehát, ha a lasert általában „fénytű"-nek is nevezik.' A luminiszkálást rubinnal idézik elő a tudósok, de nálunk e drágakő helyett a Hradec Kráiové-i Állami Üvegipari Kísérleti Intézetben fejlesztett anyaggal — neodymmel — aktívált üveget használnak. Ez az anyag ugyanis sokkal olcsObb a rubinnál és könnyebben is csiszolható. A hazai gyártmányú laser üvegkristályát a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai optikai laboratóriumában csiszolták. M ire használható a laser? Különböző célokra. Karel Pátek, a tudományok kandidátusa nemrég részletesen ismertette a felhasználhatóság több lehetőségét. így például az összpontosított fénysugár egészen újszerű távösszeköttetést tesz lehetővé, éspedig nemcsak Földünkön, hanem a világűrben is. Ennek az új hírközlési technikának rendkívüli előnye, hogy két állomás kölcsönös közléseit nem hallgathatják le egy harmadik állomáson. További rendkívül érdekes és gazdasági szempontból szerfölött fontos lehetőséget nyújthat a ,fénytű", amelynek segítségével még a legkeményebb anyagok — például a gyémántok stb. is igen könnyen megmunkálhatók. A „fénytű" ezenkívül a sebészorvosok különleges beavatkozásokra használt, utolérhetetlen minőségű és tökéletességű „műszere". A nyugati lapok az említett elven alapuló készülékeket, műszereket és berendezéseket azonban rendszerint a nagy távolságból még a legvastagabb páncélt is keresztülfúró „halálsugarak" forrásaiként emlegetik. A lénysugarak összpontosítása ugyanis mintegy 50 000 C fokú hő fejlesztését teszi lehetővé. A csehszlovák gyártmányú laser üzembe helyezését -c* a Csehszlovák Tudományos Akadémia XVII. közgyűlésén ismertették. Fizikusaink e világsikere valóban serkentő, követésre méltó példamutatás. Egyetemes szállítószalag Egy lengyel feltaláló nagy jelentőségű új talál' mánya, az egyetemes szállítószalag, roppant eredeti.! ! módon, voltaképpen egyesíti magában a szállítósza-; ; lagot, a drótkötélpályát és a pillérekre függesztett ' . hidat. Az új találmány feleslegessé teszi a hagyomá; nyos szállítószalagok létesítéséhez szükséges nehéz ; > acélszerkezet megépítését, s az acélfelhasználást lé- ' • nyegesen csökkenti. Az újfajta szalag a szállított i ! anyaggal együtt lényegében két dob között kifeszí- ; ; tett drótkötélen mozog, s tetszés szerinti szögben • • vezethető. Szerkezete könnyű és egyszerű, le- és fel- | l szerelése gyors és egyszerű. Az első ilyen 400 méter ; ; hosszúságú egyetemes szállítószalagot a iaroszowi • > építőanyaggyárban helyezték üzembe. A Lengyel! ! Népköztársaság eddig 15 országban — egyebek köJ zott az USÁ-ban, Angliában, japánban és Francla; országban — kért szabadalmat az új 'találmányra. 1983. április 19. Ű| SZÓ 5 * i
