Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-19 / 108. szám, péntek

Társadalmunk építésében a fiatalokra nagy feladatok várnak (Folytatás az 1. oldalról) sági fejlődését és a nép életszínvo­nalának emelkedését. Az elmúlt években különféle szo­ciális, egészségügyi, iskolai, kulturá­lis, testnevelési és más berendezése­ket építettünk a dolgozók részére, amelyek a világon a legtökéleteseb­bek köZé tartoznak. Ezek és számos más intézkedés a dolgozók életszín­vonalának állandó emelkedéséhez vezettek, amely ma már szintén a világszínvonalon áll. Ebben az időszakban új államigaz­gatási intézkedéseket is foganatosí­tottunk. Jelentős módosítást eszkö­zöltünk a gazdaság szervezetében is. Ezek az intézkedések népgazdasá­gunk új szervezése, tervezése, irá­nyítása és pénzellátása alapján a szocialista demokrácia elmélyítésére irányultak, s arra, hogy fokozódjék a dolgozók részvétele a közigazga­tásban és az irányításban. Itt kel! szólnunk arról, hogy a kommunista párt. Központi Bizottsá­gának helyes határozatát -a gyakor­lati megvalósítás folyamán elferdí­tették, megsértették a demokratikus centralizmus alapelvét, s ennek is nagy része van a nehézségek és fo­gyatékosságok keletkezésében. A gya­korlatban előfordult hibákat le kell küzdeni és az intézkedést a szócia­lista társadalom érdekeivel összhang­ban kell megvalósítani. Emellett elvtársak, a nemzetközi helyzet alakulásával kapcsolatban is sok mindent kellett tennünk. Minden bizonnyal olvastatok róla, vagy hal­lomásból ismeritek az 1938-as évek­eseményeit, amikor a növekvő német fasizmus veszélyeztette a köztársasá­got. A múlt tapasztalatain, az 1938— 1945-ös években a fasiszta leigázott­ság tanulságain okulva, s főképpen 1949-től kezdve a nemzetközi hely­zet alakulása kapcsán mindent meg kellett tennünk köztársaságunk biz­tonsága érdekében. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy iparunkat je­lentős mértékben a fegyvergyártásra, a hadsereg felszerelésére kellett irá­nyítani. Ezzel egyszersmind teljesí­tettük a külpolitikánk irányából ere­dő feladatot is az imperializmus el­len, s a béke megőrzéséért folyó harcban, és ennek alapján segítséget nyújtottunk mindazoknak, akik sza­badságukért és függetlenségükért harcolnak. Ezt különösen, jól a tudatunkba kell vésnünk. A világhelyzet alaku­lását szem előtt tartva nem feledkez­hettünk meg arról, hogy az imperia­lizmus mindenkor kész háborús kon­fliktus kirobbantására, ha véleménye szerint ebben a konfliktusban győ­zelemre van kilátása. Éppen ezért nekünk — a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal szövetség­ben mindent meg kell tennünk azért, hogy szilárd, megbízható védelmünk és erős népgazdaságunk legyen, s másoknak is segítséget nyújthas­sunk, hogy ők is erősebbek legye­nek az imperializmus elleni harcban. Ezzel elősegítjük, hogy bővüljön és megerősödjék azoknak a nemzetek­nek a frontja, amelyek velünk tarta­nak a szabadságért és a független­ségért, a béke megőrzéséért, s a há­ború elhárításáért vívott harcban. Elvtársak, ezek az elmúlt évek fő problémái, amikor kétségkívül sok szép eredményt értünk el, s ezek túlsúlyban vannak társadalmunk fej-, lődésében, egyszersmind azonban hibák és nehézségek is előfordultak. Látnunk kell, hogy a szocialista tár­sadalom fejlődése nem megy simán, hanem minden új dolgot ki kell har­colni, mindennapi politikai, szervező tevékenységgel és a nép alkotó mun­kájával kell életbeléptetnl. Elvtársak, miridannak a jónak és kevésbé jónak, amit magunk mögött hagytunk, mindnyájukkal együtt, pár­tunkkal együtt ifjúságunk is cselek­vő részese volt. Az ifjúságunknak is nagy része van mindabban, ami or­szágunk életében 1945 után megva­lósult. Sokat segítettek például a fiatalok a határvidék, nehéz feltélei-­nek megoldásában, ahol ők, mint igazi pionírok, rakták le a jövő új alapjait. Meggyőződésem, hogy erre az időre valamennyien örömmel em­lékeznek vissza, mert ez a mozgal­mas, lelkes s a sikeres munka feletti elégedettség időszaka volt. A kongresszus előkészítése folya­mán az elmúlt napokban a Mladá Fronta szerkesztőségében ankétot tartottak, amelyen kongresszusi kül­döttek, a kultúra, művészet és tu­domány egyes képviselői, valamint kiváló újítók is részt vettek. Az ér­tekezleten számos vélemény hangzott el a kongresszus jelentőségéről és az ifjúság feladatairól. Gondolom, va­lamennyien egyetértettek abban, hogy fiatalságunk egységes, lendüle­tes, és telve van az új é's a haladó Iránti alkotó lelkesedéssel. Szó volt arról is, hogy az ifjúság nem szí­vesen tekint hátra, inkább előre néz. Ez bizonyos mértékben igaz, mert ilyen az örökké fiatal ifjúság, az az Ifjúság, amely lelkesedik az új éle­tért és mindig az elért társadalmi fokon kezdi az életet. Elvtársak, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az első fiatal nemzedék­nek — ma már apáknak és anyáknak — szintén nagy részük, nagy érde­meik vannak társadalmunk építésé­ben, mert ifjú lelkesedéssel ők rak­ták egyik téglát a másikra, s ma örömmel és lelkes részvételük tu­datában emlékeznek vissza arra az 1 időre. Ezek az elvtársák ma külön­féle helyeken dolgoznak a gyárak­ban, hivatalokban, a kultúra és mű­vészet munkahelyein, tudományos és más intézményekben fejtik ki tevé­kenységüket. Ma is olyan lelkesen dolgoznak, mint ifjú korukban, mert fiatalságuk idejéből magukkal hoz­ták a legfőbbet, s ez nem más, mint az optimizmus és akarat, hogy úgy mint azelőtt, továbbra is erejük tel­jéből segítsenek szocialista társadal­munk építésében. A mai fiatalok is ugyanazon az úton haladnak majd, amelyen előde­ik jártak. Mi a mai fiatalok elé is nagy feladatokat tűzünk, s bízunk benne, hogy segítenek ezek megva­lósításában, és egykor Ti is megelé­gedéssel fogtok visszatekinteni arra a munkára, amelyet mint ifjak vé­geztetek. Az új társadalom feladatai nagyok, és ezért a fiatalok előtt is nagy fel­adatok állnak. Elvtársak, a jövőben szocialista társadalmunk hatalmas arányú fejlődését akarjuk elérni, hogy megteremtsük a jövő kommunista társadalmának alapvető feltételeit. A fiatalok nélkül ezt a társadalmat nem tudjuk felépíteni, nekik ebben a nemes küzdelemben részt kell venniük, nem állhatnak félre. Elvtársak, engedjék meg, hogy megismételjem azt, amit Ostraván mondtam: „Az ifjúság nem lehet tét­len szemlélője társadalmunk fejlő­désének. Teljes erővel be kell kap­csolódnia mai életünkbe, küzdenie kell a jobb életért, részt kell ven­nie új életünk megalkotásában, részt kell vállalnia abban, hogy ez saját élete is legyen." Elvtársak, ezt akarjuk a szövetség tagjaitól és egész ifjúságunktól. Azt akarjuk, hogy részt vegyenek Csehszlovákia Kommunista Pártja Xll. kongresszusa határozatának teljesítésében. A s Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség építő ha­gyományokkal rendelkezik, munkája mindig hűségesen kommunista pár­tunk irányvonalának teljesítésére irányult. A ^Csehszlovák Ifjúság! Szö­vetségnek mindig nagy része volt a szocializmus építésében, vala­mennyi feladat megvalósításában, melyet a párt az ország népe elé tű­zött! Ma egyesek, a CSISZ-tagok kék inge mögött dpgmatizmust látnák, csökevéilyt, és ki tudja még mit, csakhogy azt bizonyítsák, hogy a szövetség nem jól dolgozott, merev volt, hogy az ifjúságnak nem felel meg stb. Emellett elfelejtik, hogy e CSISZ-tagok túlnyomó többségénél a kék ing alatt lelkes és áldozat­kész szív dobogott, amely minden fiatalos lendületét a nép szolgálatá­ba állitotta. Nekünk ma is szüksé­günk van az ifjúságnak e lángoló lelkesedésére, alkotó lendületéee, szabad utat akarunk biztosítani szá­mára, s nem akarjuk merev formális határok közé szorítani. Azt akarjuk, hogy a szövetség, s minden egyes szervezete életünk sodrában éljen, élvezze az örömöket, amelyeket a társadalom tesz számára lehetővé, de ugyanakkor a felelősség egy részét is vállalja, amely a társadalommal szemben hárul rá. Elvtársak, ezzel kapcsolatban érté­keljük az önök szemfüles akcióját, amely igen jelentős és fontos nép­gazdaságunk számára, s e példa nyo­mán mindenütt követni kellene ezt az akciót. Sajnos még igen sokszor rosszul gazdálkodnak a szocialista vagyonnal, kezdve a parlagon heveső földektől, az anyagpazarlástól" egé­szen a rossz minőségű termékekig. Helyes lenne, lia éppe*p az ifjúság, amelynek érzéke van az igazságos­sághoz, a bírálathoz ős a nyíltság­hoz, még jobban részt venne az éle­tünkben előforduló fogyatékosságok és a naplopás megszüntetéséért ví­vott harcban. • Naponta meggyőző 4­dünk arról, hogy e miatt a felelőt­lenség és tehetségteienség níiatt mj­lyen nagy értékeket veszítünk el, amivel' szegénytbbé válik társadal­munk. Ezért legyenek következete­sek, s a szemfüles akciót harcolják ki" és terjesszék el mindenütt. Tegúap a CSKP KB titkárságának ülésén megtárgyaltuk a Központi El­lenőrző és. Revíziós Bizottságának jelentését a dolgozók leveleinek el­intézéséről. Bátran állíthatom, hogy nagy segítséget nyújtanak pártunk­nak és Központi Bizottságának. E le­velekben a^ emberek különféle fo­gyatékosságokra hívják fel a figyel­münket. A Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottsági az 1962-ben beérke­t­zett, levelekről levonta a következ­tetéseket. Bebizonyosodott, hogy a fi­gyelmeztetések többsége helyes és hasznos. Sok millió koronát takarí­tottunk meg így.. Hangsúlyozom, helyes, hogy Szem­füles akciójuknak ilyen jó és találó nevet adtak, s a fiatalok ügyévé tet­ték, hogy minden helytelen jelenség ellen küzdhessenek és ne hagyják magukat kijátszani. Nem akarom magamévá tenni a fiatalok magatartását az öregekkel szemben. (Derültség.) Sohase térje­nek erre až útra, hisz egysZer önök is megöregszenek. Nem oszlunk ineg fiatalokra és öregekre. Meg kell te­remteni a nép egységét s ehhez mindnyájunknak hozzá kell járulnunk. Az ifjúsági szövetség valóban pár­tunk tartaléka. Hogy e feladatát jól teljesíthesse, nem szabad, hogy szer­vezete és a szövetségben való tag­ság csak formális dolog legyen. . Az ifjúsági szövetségben való tag­ság nem nyújthat bizonyos előnyöket, mint például a közép- vagy a főis­kolára való továbbjutást stb. Mi nem azt akarjuk, hogy milliós taglét­számú ifjúsági szervezetünkben á ta­gok egy részének semmilyen viszo­nya se legyen a munkához és nz ifjúsági ssövetség tulajdonképpeni küldetéséhez. . Úgy vélem, hogy vezt az ifjúsági mozgalomban alapelvként kellene elfogadni. Mi arra törek­szünk, hogy az ifjúsági szövetség teljesítse a rábízott feladatot, s ezt nem lehet semmiféle rendeletekkel elérni, hanem csupán a szövetség­nek az ifjúság körében végzett ak­tív munkájával. A mai szocialista, s még inkább a jövő kommunista társadalomnak művelt emberekre van szüksége. Csu­pán a sokoldalúan műveit, szakmai­lag fejlett emberek tervezhetik jól, irányíthatják tudományos módszerek­kel és szervezhetik meg az egyre bonyolultabb és műszakilag egyre tö­kéletesebb népgazdaságot. Márpedig a kommunista társadalom gazdasága kétségtelenül ilyen lesz. Előttünk áll a szocializmus nagyarányú fejlő­dése világszerte, s előttünk áll a nagy feladat, hogy győzzünk a ka­pitalista rendszerrel folyó verseny; ben. Ehhez pedig művelt és tehet­séges, ügyünk iránt lelkesedő és odaadó emberekre van szükségünk. Már beszédem elején említést tet­tem néhány feladatról, amelyeket az elmúlt időszakban oldottunk meg. Beszéltem arról, hogy hazánk mező­gazdaságában is' győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok, s "ma arról van szó, lingy a politi­kailag és szervezetileg előkészített mezőgazdaságnak új lendületet ad­junk és biztosítsuk a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemi termelés tényleges fejlődését. Ezért a mező­gazdaságban fiatal femberekre van szükségünk, akik elsajátítják az agrotechnikát, a zootecbnikát, az új gépek kezelését, akik jő szervezők lesznek, s meghonosítják az új mun­kaformákat a mezőgazdaságban. Lát­nunk kell, hogy a szocialista mező­gazdasági nagyüzemi termelés gyöke­res fordulatot jelent a mezőgazda­sági termelés eddigi módszereivel szemben. A mezőgazdasági munkák nagy részét gépek fogják végezni, és, az. emberek ezeket a gépeket irá­nyítják. Ezért azt akarjuk, hogy menjetek a mezőgazdaságba, vegye­tek ott részt a. falun kialakuló új életben, hogy ennek az életnek telje­sen részesei /legyetek. Az iparban is szakképzett munká­sokra van szükségünk, akik jól értik szakmájukat, s biztosítják az igényes munkák jó elvégzését, jó mérnökök­re, gépszerkesztőkre, műszaki-admi­nisztratív dolgozókra van szüksé­günk. Általában minden területen ügyes és szakmailag kiválóan kép­zett szakemberek kellenek, hogy győzhessünk a kapitalizmussal folyó versenyben. Elvtársak, ez azonban a dolognak csak egyik oldala. Ha valaki jő szak­ember, ez még nem jelenti azt, hogy szaktudását mindig helyesen érvé­nyesíti. Mi' azt akarjuk, hogy a fiata­lok ne csak nagy tudású szakembe­rek, hanem politikailag képzett, e szocializmus és a kommunizmus ügye iránt odaadó emberek is le­gyenek. Azt akarjuk, hogy önök és elvtársaik az üzemekben és a falva­kon egyszer a kommunista párt tag­jainak sorába lépjenek. Önök lesz­nek a kommunista társadalom jövő szervezői, kialakítói. Ezért akarjuk niár ma, hogy az ifjúsági szövetség a marxizmus-leninizmus szellemében befolyásolja ifjúságunk életét, gon­doskodjék az .ifjúság egészséges kul­turális életéről és szórakozásáról. Az ifjúságnak csak javára válik, ha vitatkozik napjaink kérdéseiről, ar­ról, ami érdekli őt, ami az ifjúság életét betölti. Ügyünket támogathat­ja a jó szatíra és a dal is. Éppen az ifjúság az, amely lendületével és tréfás szellemességével e fegyvere­ket mindig fel tudta használni a ha­ladás érdekében. Azt_ akarjuk, hogy az ifjúság a kultúrának ne csak passzív élvezője legyen, hanem saját maga is hozzájáruljon a kultúra fej­lesztéséhez. Mindez a fiatalság életé­hez tartozik. Nem lehetünk azonban elnézőek a nyugati túlkapások átvéte­lével és az olyan szándékokká! szem­ben, hogy ifjúságunk' körében bur­zsoá erkölcsöket és nézeteket nép­szerűsítsenek. Az ifjúság élete sokrétű, s nem lehet gúzsba kötni őket szoros irány­elvekkél és szigorúan körülhatárol­ni vagy megszabni tevékenységüket. Ezt nem akarjuk és nem ls tesszük, mert ez nem egyezik kommunista pártunk programjával. Mi azt akar­juk, hogy az ifjúság élete sokoldalú legyen, hogy az ifjúság teljesen oda­adó legyen a szocializmus ügye iránt, lendületesen dolgozzék, ugyanakkor örömtelién s vidáman éljen, felhasz­nálva a szocialista társadalom adta összes lehetőséget. Szocialista társa­dalmunk élete olyan sokoldalú és sokrétű, hogy valóban nem lehet szigorúan megszabott keretek közé szorítani. A sport és ia testnevelés területén is teljesen aktív életet élhet az ifjú­ság. A testnevelés és a sport fizikai­lag ügyes és egészséges fiatalokat nevel. Ezért támogatjuk a testneve­lés fejlesztését és azt kívánjuk, hogy az ifjúság betöltse a játszótereket, a sportpályákat és a tornatermeket, hogy tornázzék és sportoljon. Amint látják, az ifjúság tevékeny­ségének számos szakaszáról beszél­tem. Ez gazdag és sokrétű tevékeny­ség, mindenki azzal foglalkozhat, ami tetszik neki, ami érdekli. Ezt a sok­rétűséget az ifjúsági szövetségnek és szervezeteinek tevékenységében maradéktalanul ki kell használnia, ' s eszérínt kell irányítania munkáját úgy, hogy a szövetség tevékenysége kielégítse ifjúságunkat, tartalmat ad­jon életének, munkájának, művelődé­sének és szórakozásának. Nem volt szándékomban, s nem akartam önöknek itt pontosan felsorol­ni mindazt, ami előttifnk, társadal­munk előtt áll, mit keli önöknek tenniük ezért és hogyan kell dol­goznia a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetségnek. Amikor bevezetőül az ed­dig végzettekről beszéltem, egy kis­sé visszatértem a múltba. Ezzel hangsúlyozni akartam eddigi utunk nagy jelentőségét, azokat: a nagy dol­gokat, amelyeket népünk alkotott, de ugyanakkor figyelmeztetni akartam mai problémáinkra is. Szándékom volt kihangsúlyozni, hogy ezek a problémák állanak ifjúságunk előtt is, s egyúttal rá akartam mutatni, hogy a fiataloknak új életünkben mennyi mindenben kell részt ven­niük. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XII. kongresszusa kitűzte e fej­lett szocialista társadalom további építésének útját, hogy ezáltal mi­előbb megteremtsük hazánkban ís a kommunista társadalom építésének feltételeit. Mindnyájunktól függ. hogy ezen az úton szilárd sorokba tömörül­ve, szilárd egységben, bátran és ha­tározottan haladjunk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével. Elvtársak, 1 a Csehszlovák Ifjúsági. Szövetségnek azt kívánom, hogy a CSISZ-tagok jó hagyományainak szel­lemében mindig az új és a haladó megvalósításának az élén hajadjon, hogy munkájával minél jobban hoz­zájáruljon célkitűzésünk — a kom­munista társadalom eléréséhez. Megkezdődött a CSISZ IV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldálról) A kongresszusi program jóváha­gyása után Vladimír Vedra elvtárs, a CSISZ Központi Bizottságának el­nöke megtartotta a CSISZ Központi Bizottságának beszámolóját. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a CSISZ IV. kongresszusa a XII. kongresszus ha­tározataiból indul ki és minden ere­jével arra törekszik, hogy az ifjúsá­got felkészítse történelmi küldetésé­nek teljesítésére, a kommunizmus építésére. A CSISZ egész ténykedése és igyekezete odairányul, hogy mű­velt, testileg és szellemileg fejlett, öntudatos fiatalságot neveljen, amely az ifjú kommunista nemzedék előfu­tárjaként hazája érdekeit, jólétét tartja szem előtt. Ezért foglalkozik a CSISZ kongresszusa a fiataloknak népgazdaságunk valamennyi ágában kifejtett munkájával, ideológiai ne­velésének kérdéseivel, a fiúk és lá­nyok feladataival a társadalmi élet­ben. Vedra elvtárs ezután részletesen mél­tatta az ifjúság eddig elért eredmé­nyeit népgazdaságunkban. Kitért a/, if­júság áldozatkészségét igazoló nagy ifjúsági építkezésekre, a szemfüles és a fényszóró akciókban kifejezésre jut­tatott országos kezdeményezés sikereire, arra a lelkes visszhangra, mellyel a tintáink az egyes akciókat fogadták és fogadják. A llt. és IV. kongresszus közötti idő­szakban a szocialista versenyek új for­mái, újabb ötletek jutottak érvényre. A szocialista munkabrigádok megszüle­tése és fejlődése sokban az ifjúsági kollektívák, a tehetséges fiatal újítók, feltalálók érdeme. — Valamennyien büszkék vagyunk arra az érdeklődésre és elismerésre, mellyel gyártmányain­kat. a szocialista Csehszlovákia mun­kásainak és technikusainak műveit kül­földön várják — állapította meg Vedra elvtárs. — De sokkal nagyobb lehetne örömünk, ha még több gondot fordíta­nánk a minőségre, a jobb kivitelezésre. Nem lehetetlen ez a kívánságunk, hi­szen sok helyütt, ahol a fiúk és lá­nyok már átvették a szocialista munka úttörőinek munkamódszereit, az ered­mények kézzelfoghatók. — Nem feledkezhetünk meg a mező­gazdasági termelés lényeges fellendíté­sének a követelményeiről sem — foly­tatta Vedra elvtárs. Az elmúlt négy esztendőben a CSISZ a falun is jó mun­kát végzett. A talaj termővé lételéért, a minden talpalatnyi föld kihasználá­sáért folyó országos mozgalmak már eddig is nagy összegeket takarítottak meg népgazdaságunknak. Az állatte­nyésztés és a növényi termelés komoly feladataitól sem riad vissza az ifjúság. Ott is szívesen, lelkiismeretesen dolgoz­nak azok. akik megértették a falu hívó szavát. Mindez azonban korántsem ele­gendő. Még sakkal aktívabban, kezde­ményezőbben kell a falusi szervezetek­nek fellépniük, hogy a mezőgazdaságot mielőbb az ipar színvonalára emeljük. A fiatalok általános műveltsége, szak­képzettsége, eszmei színvonala, politikai öntudata elengedhetetlen követelmény. Ezért tűzte ki a XII. kongresszus fel­adatául a középiskolai és főiskolai hallgatók számának megkétszerezését 1970-ig. Az ifjúság azt is sokszor bebi­zonyította már, hogy a szocialista haza védelmének megerősítését helyesen fogja fel. Ezért készülnek a fiúk a katonai szolgálatra oly lelkesen és megértik, hogy ezzel hazafias kötelességüknek tesznek eleget. Vedra elvtárs beszámolójában kitért ifjúságunknak a Szovjetunió fiatalságá­hoz — a kommunizmus építőjéhez fű­ződő barátságára és együttműködésére. A lenini Knmszoinol mindig nagy példa­ként állt és ál) ma is a csehszlovák ifjúság előtt — mondotta. — Biztosít­hatjuk elvtársainkat, hogy továbbra is minden eszközzel fejleszteni akarjuk a hatalmas Szovjetunió népéhez és ifjú­ságához fűződő őszinte kapcsolatainkat. A CSISZ a jövőben még nagyabb támo­gatásban kívánja részesíteni a gyarma ti iga alól nemrégen felszabadult ifjú­sági és diákszervezeteket és segíteni fogja a kapitalista országok marii— lenini pártjai által vezetett testvéri if­júsági szervezetek munkáját is. — Legfontosabb feladatunk — foly­tatta Vedra elvtárs — a tartós béke kiharcolása. Ezért elsőrendű köteles­ségünk, hogy még nagyobb lendület­tel és kitartással mozgósítsuk ifjúsá­gunkat a nemzetek boldog jövőjéért folytatott harcában. * A CSISZ tudatában van annak, hogy eddig elért nagy eredményeit főleg a CSKP és Központi Bizottsága önfel­áldozó támogatásának, nevelőmunká­jának köszönheti. Ezt a felmérhetet­-len segítséget azzal hálálja meg, hogy a fiataloknak — a jövő kommu­nistáinak — már a CSISZ. szerveze­teibe való belépését is rendkívüli fi­gyelemmel kíséri. Ezért fordít oly nagy gondot a fiatalok fejlődésére, nevelésére. Ebben a szellemben hir­deti a CSISZ célkitűzését, miszerint mindenkor és mindenütt pártunk tar­taléka, élenjáró segítőtársa kíván lenni. Vedra elvtárs beszámolója után a Központi Ellenőrző Bízottság jelen­tését Bfetislav Kohora elvtárs, a bi­zottság elnöke olvasta fel. Ezután jóváhagyták a CSISZ módosított alap­szabályzatát. Délután elsőnek Václav Satrapa elvtárs, a tušimicei hőerőmű üzemi ifjúsági szervezetének elnöke emel­kedett szólásra, utána Jaroslav Ko­rešová, tehéngondozó — a mezőgaz­dasági munkában elért eredményeik­ről beszélt. Ezután Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának első tit­kára, köztársasági elnökünk szólott a kongresszus küldötteihez. Novotný elvtárs szavait a jelenlevők rendkí­vül nagy figyelemmel hallgatták vé­gig. Beszédét többször szakította fél-' be tapsvihar. Novotný elvtárs beszédét további felszólalások követték, melyek csak a késő délutáni órákban értek vé­8 e t- (Tudósítónktól) Ű| SZÖ 110 * 1963. április 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom