Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)
1963-04-18 / 107. szám, csütörtök
Repülőgépes nitratáció — A talajnedvesség miatt elég gyakran traktorral nem lehet a földekre hajtani, pedig az őszi búzát nitratálni kell — hangzptt el a megállapítás a gbelcei EFSZ vezetőségéneik megbeszélésén. Mindenki tudta, hogy ilyenkor segítséget csalk az Agrolettől vár-: hatnak. Telefonhívás, szervezés ... Chrobák Dominik pilóta és Tóth János mechanikus a heretáblán már kereste a leszállásra alkalmi mas helyet. Közben Bratko Gyula traktoré-' val a szövetkezet raktára elé kanyarodott, ahol Dékány Béla, valamint Molnár István 40 zsák mészkővel kevert salétromos ammóniát raikott a pótkocsira. Minden megemelt papírzsákon ott áll a Dimitrov Vegyiműveik új šalai üzemének cégjelzése, valamint a felirat, miszerint a szem-: esés keverék műtrágya nitrogén-' tartalma 25 százalék. A rakodás mindössze egy-két percnyi időt vesz igénybe. A motor felberreg, szél csapja meg a közelállók arcát, s a gép könnyedén emelkedik a magasba, hogy teljesítse küldetését. — Ma egy nap alatt —, ami né-i lünk hat óra tiszta repülést jelent — négy helyen 203 hektár-: nyi őszi 1 búzát és 15 hektárnyi őszi bükiköny-keveréiket nitratá-: lünk, illetve szeretnénk — mondja mosolyogva Tóth János. — Hektáronként mennyi szemcsés műtrágyával számolnak a mostani fejtrágyázásnál és ez a művelet milyen összegbe kerül? — Átlagosan 80-kg-al számolunk, s a 46—300 kg közötti mennyiségi csoport tarifája 28 korona hektáronkénti munikaköltséget ír elő a mezőgazdasági üzem számára. Egy-egy három kilométeren belüli kerülő repülés ideje ma átlag 8—10 perc, s a repülés napi norma szerinti tiszta tartama 8 óra, ami 180 hektárnyi terület megszórásának felel meg, de úgy igyekszünk, hogy a 218 hektár gabona fejtrágyázását elvégezzük. A fejtett technika ezen sokféle szempontból előnyös alkalmazását a szabadjára engedett, de reális alapokból és lehetőségekből táplálkozó fantázia megvalósulásának teikinthetjük. KUTI SZILÁRD Baloldali képünkön Bielokosíol- < > ský János traktoros a repülőgép < J törzse fölé irányltja a megtöltött' 'tartályt. Jobboldali képünkön pe- < > dig már megtörtént a szemcsés < J műtrágya átömlesztése s így be- J >szélgetésünk Tóth János repülő-; ! gép-mechanikussal véget ért. (A szerző felvételei); •Hj lájys 1 -ét köszöntik A člčovi szővetkezetesek nyolc nap alatt vetették el a tavaszi kalászosokat s ezzel egy időben 190 hektár földet előkészítettek a burgonya, cukorrépa és a kukorica vetéséhez. Még az ünnepek előtt megkezdték a cukorrépa vetését. A múlt hét utolsó napjaiban, valamint vasárnap valamennyi földön elvégezték a simítózást. Amíg a férfiak a földeken szorgoskodtak, addig a háziasszonyok, a nöbizottság tagjai a tojásfelvásárlásnál tevékenykedtek. Ezt az is bizonyítja, hogy április U-én egész évi beadásukat már 3900 darabbal túlteljesítették s május 1-je tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy ínég 25 ezer tojást adnak piacra. Kovács Ferenc, Ciöov Emberek beszélgetnek AZ IRODÁBAN két ember a kimutatások fölé hajolva beszélget. Barátian, meghitten. Pedig az idősebbik csaknem kétszerannyi évet élt, mint a fiatalabb. Mind a kettő főkönyvelő Ipillanatnyilag). Hogy miről társalognak? Hanzliöek István főkönyvelőt több mint 40 évi munka után a kényelmesebb nyugdíjas élet várja. Dobrí fenő, aki egyébként egy évig már elnöke is volt a Dolné Sáliby-i szövetkezetnek, a napokban érkezett meg a könyvelői tanfolyamról. — Nézze, Jenő, itt látszatra minden rendben van, mert az első negyedévi eladási tervet mindenből túlteljesítettük ... Igen, a kimutatások bizonyítják, hogy a tervezettnél 12 mázsa sertéshússal, 23 mázsa marhahússal, kb. 6000 liter tejjel és megközelítőleg 20 ezer tojással többet adtak piacra. — Eszerint a pénzügyi tervvel sem állunk rosszul — véii az újdonsült főkönyvelő. -r- Rosszul nem, de a jóból is hiányzik valami. Fordítanak egyet-kettőt a kiterített kimutatáson. — Hűha, hiszen nálunk egy liter tej 2,45 koronába kerül... Drága tej... — Drága az a takarmány, amelyikből ennyibe kerül egy liter tej kitermelése — mondja az idősebb. ^ — Akkor a nyilvántartásnál erre még jobban kell ügyelni, mint az eladás teljesítésére. — Bizony legalább annyira, mert nemcsak a termelési költség, de a tervteljesítés is az olcsó tömegtakarmányoktól függ... Nézik, nézegetik a számokat. Gondolatban most azokkal beszélgetnek. 'A DÜLÖ SZÉLEN tálán röpgyűlést tartanák? Ott az elnök, az agronómus, Szabó Gyula brigádvezető, meg az egyik traktoros. Toncsko elnök szól a brigádvezetőhöz. — Hallod, Gyula, arra is számítsatok, hogy a lucernából jókora darabot ki kell szántani. — Ha csak rajtunk múlik! A gépek jók, mehetnek éjjel-nappal. Ügye, Kálmán? — Csak a föld bírja el a traktorom mat. — Mire a másfélszáz hektárnyi cukorrépa meg a többi korai vetemény földbe kerül, akkorra ott is dolgozhattok — mondja Váci István agronómus. — De mit vetünk a kiázott laposokba? Oda árpa már nem kerülhet. — Nem ls vetünk árpát, hiszen a fehérje helyett fehérfe kell. — Szója vagy borsó lenne fó, de honnan vesszük a vetőmagot. — Nekünk a mennyiség is fontos. Kukoricavetőmagunk pedig van elég. A tejes-viaszos silókukoricából tömegtakarmányt nyerünk, méghozzá a lucernát pótló tejtermelő és olcsó tömegtakarmányt — zárják le a vitát. Pedig nem is hallhatták, hogy az irodában is ezt a témát tárgyalták. DOLNÉ SALIBYN már földbe kerüli a koratavasziak magja. Csak ott maradt egy-egy folt, ahol még nedves a talaj. A cukorrépa vetésével ts végeznek a napokban. Búcsúzás előtt azonban még megjegyeztem az alábbiakat. Váci agronómusnak mondfa az egyik tag. — Hát, Pista, sose hittem volna, hogy ilyen gyorsan megy majd a munka. — Tudja, Sanyi bácsi, tavaly se kezdték korábban a traktorosok. Es mégis volt olyan dűlő, ahol 35 mázsa árpát termett egy-egy hektár föld. Az elnök szól közbe. — Nincs ok az aggodálomra, mert ma már a kedvezőtlen időjárásra ts van orvosságunk. Meg, ugyebár, a traktorosok húsvétkor is dolgoztak. Váci Pista megjegyzésével fejezem be. —• Reálisan terveztünk. A közbeeső szükséges változások csak a szervezéskor okozhatnak gondot. Az évet legalább olyan eredményekkel zárjuk, amilyeneket terveztünk. Mert a tavasz ugyan megkésett, de a mag gondosan előkészített talajba kerül. Az a jó, hogy az agronőmussal együtt a szövetkezeti tagság is tudja, hogy „ki mint vet, úgy arat." HARASZTI GYULA A Nemzetgyűlés e napokban emelte törvényerőre a CSKP KBnek a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítésére hozott határozatát. Ezzel a mezőgazdaság eddig szétforgácsolt irányítását egy Üzemi központba Összpontosítottuk, mely végeredményben azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Intézkedéseink helyességét a Szovjetunió példája is híven igazolja, ahol egy évvel ezelőtt tértek át a mezőgazdaság irányításának magasabb formájára. A CSKP XII. kongresszusa után a mezőgazdasági termelés irányítására alakult párt- és kormánybizottság rövid működése nőlunk is alátámasztja a párt következetes politikájának helyességét. Azóta is sakkal operatívabban, konkrétabban befolyásolhatjuk a termelést és felszámolhatjuk mind az irányításban, mind a termelésben megnyilvánuló aránytalanságokat. Ä termelési igazgatóság a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének eszköze A mezőgazdasági termelést ezentúl közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium fogja irányítani. A minisztérium jelöli majd ki a mezőgazdaság termelési és eladási feladatainak tervét és kerületenként elosztja a szükséges beruházási eszközöket. A kerületi termelési igazgatóságok a terveket és a teljesítésükre megjelölt eszközöket az Illetékes járások adottságaihoz, termelési feltételeihez igazodva írják szét a járásokra. A kerületeken tehát megszűnnek a felesleges szervek, amelyek eddigi hivataloskodásukkal csak megnehezítették a járási szervek munkáját, továbbá az irányítási szervekben dolgozók létszáma is csökken, egyszerűbbé és operatívabbá válik az irányítás. Üzemszerű elvek az irányításban A mezőgazdasági termelési igazgatóságok közvetlenül irányítják a járás szövetkezeteit és állami gazdaságait. Az új szervek az állami gazdaságokat közvetlenül, míg a szövetkezeteket a termelést és a felvásárlási tervek segítségével irányítják. Munkamódszerük lényegesen eltér a JNB irányításának eddig érvényben levő formáitól. Közvetlen feladatuknak a termelés fokozását 1' kell tekinteniük. A járási nemzeti bizottság tanácsa, a mezőgazdasági albizottság és a mezőgazdasági szakbizottság ugyancsak részt vettek a mezőgazdasági termelés Irányításában. A nemzeti bizottságok érdemdús munkát végeztek ezen a szakaszon, jelentős mértékben hozzájárultak a szövetkezetek kiépítéséhez. Az új feladatok nagyobb tetteket követelnek. A nemzeti bizottságok az eddig érvényben lévő irányítói munkamódszereikkel nem képesek már megbirkfizní a nagyobb követelményekből eredő feladatokkal. A túlzott adminisztratív munka semmiképpen sem nyilvánult meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének eredményeiben. Főleg a gyengébben gazdáikodú szövetkezetekben érezték ennek káros hatását, ahol a konkrét szervező munkának kellett volna előtérbe lépnie. Ezt a sokoldalú gondoskodást most a termelési igazgatóságok vállalták magukra. E feladatokból eredően a termelési igazgatóságok Összetételében is jelentős változások tOrténtek. Az új szerv dolgozóinak dSntő többsége a szövetkezetekben, állami gazdaságokban foglalkozik érdemben a termelés kérdéseivel, háromötöd részük tehát a mezőgazdasági üzemekben tartózkodik, a többiek a tervezés, az ökonómia, a nyilvántartás és az ellenőrzés problémáit tartják (őképpen szem előtt. Arról van sző, hogy a termelési körzetekben működő agronómusok, zootechnikusok, gépesítők, előadók legjobb tudásuk és felkészültségük szerint végezzék felelősségteljes munkájukat. A termelési igazgatóságok szakdolgozóinak létszáma a JNB mezőgazdasági szakbizottságán működő szakemberek létszámához viszonyítva megnövekedett. A Česká Lipa-i járásban például máris — holott még nem teljes a létszám — nyolc főiskolai és 11 középiskolai végzettséggel rendelkező szakember dolgozik az Igazgatóságon, míg a JNB régi mezőgazdasági szakbizottságán 4 főiskolai és hét középiskolai végzettségű szakkáder dolgozott. A szakemberek javarésze megkezdte munká ját. Irányításuktól, munkamódszerüktől függ, hogy segítségük milyen mértékben nyilvánul majd meg a termelési eredményekben. Akik még mindig gyanakodnak, azoknak a címére el kell mondanom, Ipogy az új termelési igazgatóságok létesítése nem csupán a régi cégtáblák átfestését jelenti, tehát nemcsak a mezőgazdaság irányításának átszervezéséről, hanem sokkal többről, a termelés és a tudomány közvetlen kapcsolatáről van sző. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok a termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszközeivé válnak azáltal, hogy közvetlenül a munkaszakaszokon irányítják és szervezik a növénytermelést, az állattenyésztést, hogy a mezőgazdasági üzemek minél jövedelmezőbben, belterjesebben gazdálkodjanak. E feladatok teljesítése természetesen megköveteli, hogy lényegesen változtassunk eddigi munkánk múdszerein. A JNB-k mezőgazdasági szakbizottsága ezelőtt főképpen az irányítás adminisztratív eszközeihez folyamodott. Ennek káros hatása leginkább a csúcsmunkák idején mutatkozott meg. Munkájában a tervszerűség helyett az ösztönösség érvényesült. Végeredményben tehát nem volt biztos áttekintése a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásáról, a fogyatékosságok okairúl és a szövetkezetek rossz gazdálkodását kísérő káros jelenségekről. Csak ezzel magyarázható, hogy a legtObb esetben és a CSKP KB batározata ellenére az állami gazdaságokban, a társult szövetkezetekben még mindig a háromfokú irányítási rendszer érvényesül. Az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának megszervezéséért senki sem vállalt konkrét felelősÉrvényesítsük a bevált tapasztalatokat A termelési igazgatóságok munkamódszerének különböznie kell a JNB-k illetékes szakosztályai rendszerétől. Tevékenységükben a közvetlen kapcsolat megteremtésére, a tapasztalatcserére kell a fő súlyt fektetniük. A ,párt határozatai egyebek között hangsúlyozzák: a termelési előadók és munkatársaik hetente öt napot közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben töltenek. Az előadókra komoly és felelősségteljes munka vár. Körzetükben nemcsak a szövetkezet elnökével, hanem a tagsággal, a fejőkkel, állatgondozókkal való szoros kapcsolat kiépítésére kell törekedniük. Ha a szövetkezet fejőstehenei kevés tejet adnak, nem segít csupán a fejőgulyások mozgósítása. Ehhez a zootechnikussal és az állattenyésztésben dolgozók legkiválóbb munkásaival közösen megbeszélt és határozott intézkedések megtételére van szükség. Az előadóknak ezenkívül jó áttekintéssel kell rendelkezniük a körzet mezőgazdasági üzemei gazdálkodásáról, ismerniök kell az embereket, hogy velük vállvetve megteremthessék az egészséges munkaverseny feltételeit. A körzetekben dolgozó termelési előadók munkáját az illetékes mezőgazdasági üzemek gazdasági eredményei szerint fogják a felsőbb szervek értékelni. A tejhozam és a súlygyarapodás fokozása, az önköltségek csökkentése, az új munkamódszerek bevezetése és célszerű felhasználása a termelésben, állítja ki a legmegbízhatóbb bizonyítványt a termelési előadó munkájáról. A gondjaira bízott mezőgazdasági üzemekben egyaránt népszerűsítenie kell a haladó munkamódszereket, harcolnia kell az új technológia térhódításáért. A helyes munkamódszerek kialakításáért a kommunistáknak szívós harcot kell vívniuk A termelési ígazgatfiság kötelékében sok olyan elvtárs működik, akik már a JNB illetékes szakbizottságán is derekasan és lelkiismeretesen dolgoztak. Bizonyára új munkakörükben is tudásuk legjavát nyújtják majd, hogy előbbre Juthassunk a mezőgazdaság fejlesztésében. A régi munkaformáktól azonban nekik ls el kell tekinteniük. Munkamódszerükön változtatniuk kell, mert a korábbi irányítási rendszer semmiképpen sem biztosítaná közös ügyünk sikerét. Tudjuk jól, hogy az adminisztratív eljárások azelőtt sem maguktői Jöttek létre. Például: ha a JNB mezőgazdasági szakbizottságának akármelyik dolgozfijá beszámolót, vagy jelentést készített, ezt azért tette, mert rendszerint a járás vagy a kerület különböző szervei megkövetelték tőle. Hasonlókra a jSvőben már nem kerülhet sor, hiszen a CSKP KB határozatai leszögezik: meg kell akadályozni, hogy a járási, kerUleti párlés egyéb szervek írásbeli jelentéseket kérjenek a termelési igazgatóságok működéséről. Az igazgatóságok tevékenységében ez is új irányítási forma, melynek valóban a konkrét termelőmunka hasznosságának fokozására kell irányulnia, ezt kell elősegítenie. Eddig is az volt a baj, hogy a számszerű jelentések, beszámolók mellett elsikkadt tevékenységük igazi lényege, ha pedig valahol felfedezték a hibát, nem volt olyan személy, aki felelősséget vállalt vagy érzett volna a fogyatékosságokért. Ritkán fordult elő, hogy a feladatok nemteljesítéséért az illetékeseket felelősségre vonták volna. Ezentúl, ha a szövetkezet vezető funkcionáriusai, az állami gazdaság vezetői elmulasztják kötelességüket, az illetékes termelési körzet előadóját is felelősségre vonják, tehát együttesen vállalják a felelősséget. . A jutalmazás a termelés eredményeihez igazodik A termelési eredmények iránti felelősségérzetet az anyagi érdekeltség érvényesítésének elve kelti majd fel a termelés szervezéséért, irányításáért felelős dolgozókban, akiknek díjazását a valóságban elért eredmények s-^bják meg. A, Szovjetunióban hasonlóképpen anyaglakban is érdekeltté teszik az igazgatóságok dolgozóit a mezőgazdasági üzemek eredményeiben, s ez nálunk Is beváltja a hozzá fűzött reményeket. A CSKP KB határozatai a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítésével a termelés fokozásával járó felelősséget a nemzeti bizottságok Irányában is megszabták. A nemzeti bizottságok tehát továbbra Is fontos szerepet töltenek be a mezőgazdaság fejlesztésében. Nekik Is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a párt útmutatásai termékeny talajra találjanak. A mezőgazdaság Irányításának új rendszere végeredményben nem jelenti azt, hogy most már egyszerre minden gyökerestől megváltozik azáltal, hogy létrehoztuk a termelési igazgatóságokat. A termelési igazgatóságok csupán eszközei az irányítás helyes érvényesítésének. Ahhoz, hogy döntő fordulatot érjünk el a termelésben, igenis helyes utat választottunk. Ám ezen az úton csak akkor haladhatunk eredményesen, ha az igazgatóságok dolgozói valóban átgondoltan, a tömegekkel karöltve veszik fel a harcot a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. JAN HAVELKA, a CSKP KB osztályvezetője Ű| SZÖ 104 * 1963. április 13.