Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-18 / 107. szám, csütörtök

Repülőgépes nitratáció — A talajnedvesség miatt elég gyakran traktorral nem lehet a földekre hajtani, pedig az őszi búzát nitratálni kell — hangzptt el a megállapítás a gbelcei EFSZ vezetőségéneik megbeszélésén. Mindenki tudta, hogy ilyenkor se­gítséget csalk az Agrolettől vár-: hatnak. Telefonhívás, szervezés ... Chrobák Dominik pilóta és Tóth János mechanikus a heretáblán már kereste a leszállásra alkalmi mas helyet. Közben Bratko Gyula traktoré-' val a szövetkezet raktára elé ka­nyarodott, ahol Dékány Béla, va­lamint Molnár István 40 zsák mészkővel kevert salétromos am­móniát raikott a pótkocsira. Min­den megemelt papírzsákon ott áll a Dimitrov Vegyiműveik új ša­lai üzemének cégjelzése, vala­mint a felirat, miszerint a szem-: esés keverék műtrágya nitrogén-' tartalma 25 százalék. A rakodás mindössze egy-két percnyi időt vesz igénybe. A motor felberreg, szél csapja meg a közelállók ar­cát, s a gép könnyedén emelke­dik a magasba, hogy teljesítse küldetését. — Ma egy nap alatt —, ami né-i lünk hat óra tiszta repülést je­lent — négy helyen 203 hektár-: nyi őszi 1 búzát és 15 hektárnyi őszi bükiköny-keveréiket nitratá-: lünk, illetve szeretnénk — mond­ja mosolyogva Tóth János. — Hektáronként mennyi szem­csés műtrágyával számolnak a mostani fejtrágyázásnál és ez a művelet milyen összegbe kerül? — Átlagosan 80-kg-al számo­lunk, s a 46—300 kg közötti mennyiségi csoport tarifája 28 ko­rona hektáronkénti munikaköltsé­get ír elő a mezőgazdasági üzem számára. Egy-egy három kilomé­teren belüli kerülő repülés ideje ma átlag 8—10 perc, s a repülés napi norma szerinti tiszta tarta­ma 8 óra, ami 180 hektárnyi te­rület megszórásának felel meg, de úgy igyekszünk, hogy a 218 hektár gabona fejtrágyázását el­végezzük. A fejtett technika ezen sokféle szempontból előnyös alkalmazá­sát a szabadjára engedett, de reális alapokból és lehetőségek­ből táplálkozó fantázia megvaló­sulásának teikinthetjük. KUTI SZILÁRD Baloldali képünkön Bielokosíol- < > ský János traktoros a repülőgép < J törzse fölé irányltja a megtöltött' 'tartályt. Jobboldali képünkön pe- < > dig már megtörtént a szemcsés < J műtrágya átömlesztése s így be- J >szélgetésünk Tóth János repülő-; ! gép-mechanikussal véget ért. (A szerző felvételei); •Hj lájys 1 -ét köszöntik A člčovi szővetkezetesek nyolc nap alatt vetették el a tavaszi kalászoso­kat s ezzel egy időben 190 hektár földet előkészítettek a burgonya, cu­korrépa és a kukorica vetéséhez. Még az ünnepek előtt megkezdték a cu­korrépa vetését. A múlt hét utolsó napjaiban, valamint vasárnap vala­mennyi földön elvégezték a simító­zást. Amíg a férfiak a földeken szorgos­kodtak, addig a háziasszonyok, a nö­bizottság tagjai a tojásfelvásárlásnál tevékenykedtek. Ezt az is bizonyítja, hogy április U-én egész évi beadá­sukat már 3900 darabbal túlteljesítet­ték s május 1-je tiszteletére kötele­zettséget vállaltak, hogy ínég 25 ezer tojást adnak piacra. Kovács Ferenc, Ciöov Emberek beszélgetnek AZ IRODÁBAN két ember a kimu­tatások fölé hajolva beszélget. Bará­tian, meghitten. Pedig az idősebbik csaknem kétszerannyi évet élt, mint a fiatalabb. Mind a kettő főkönyvelő Ipillanatnyilag). Hogy miről társa­lognak? Hanzliöek István főkönyvelőt több mint 40 évi munka után a kényelme­sebb nyugdíjas élet várja. Dobrí fenő, aki egyébként egy évig már elnöke is volt a Dolné Sáliby-i szövetkezet­nek, a napokban érkezett meg a könyvelői tanfolyamról. — Nézze, Jenő, itt látszatra min­den rendben van, mert az első ne­gyedévi eladási tervet mindenből túl­teljesítettük ... Igen, a kimutatások bizonyítják, hogy a tervezettnél 12 mázsa sertés­hússal, 23 mázsa marhahússal, kb. 6000 liter tejjel és megközelítőleg 20 ezer tojással többet adtak piacra. — Eszerint a pénzügyi tervvel sem állunk rosszul — véii az újdonsült főkönyvelő. -r- Rosszul nem, de a jóból is hiányzik valami. Fordítanak egyet-kettőt a kiterített kimutatáson. — Hűha, hiszen nálunk egy liter tej 2,45 koronába kerül... Drága tej... — Drága az a takarmány, amelyik­ből ennyibe kerül egy liter tej kiter­melése — mondja az idősebb. ^ — Akkor a nyilvántartásnál erre még jobban kell ügyelni, mint az el­adás teljesítésére. — Bizony legalább annyira, mert nemcsak a termelési költség, de a tervteljesítés is az olcsó tömegtakar­mányoktól függ... Nézik, nézegetik a számokat. Gon­dolatban most azokkal beszélgetnek. 'A DÜLÖ SZÉLEN tálán röpgyűlést tartanák? Ott az elnök, az agronó­mus, Szabó Gyula brigádvezető, meg az egyik traktoros. Toncsko elnök szól a brigádvezetőhöz. — Hallod, Gyula, arra is számítsa­tok, hogy a lucernából jókora darabot ki kell szántani. — Ha csak rajtunk múlik! A gépek jók, mehetnek éjjel-nappal. Ügye, Kálmán? — Csak a föld bírja el a traktorom mat. — Mire a másfélszáz hektárnyi cukorrépa meg a többi korai vete­mény földbe kerül, akkorra ott is dolgozhattok — mondja Váci István agronómus. — De mit vetünk a kiázott lapo­sokba? Oda árpa már nem kerülhet. — Nem ls vetünk árpát, hiszen a fehérje helyett fehérfe kell. — Szója vagy borsó lenne fó, de honnan vesszük a vetőmagot. — Nekünk a mennyiség is fontos. Kukoricavetőmagunk pedig van elég. A tejes-viaszos silókukoricából tömeg­takarmányt nyerünk, méghozzá a lu­cernát pótló tejtermelő és olcsó tö­megtakarmányt — zárják le a vitát. Pedig nem is hallhatták, hogy az irodában is ezt a témát tárgyalták. DOLNÉ SALIBYN már földbe kerüli a koratavasziak magja. Csak ott ma­radt egy-egy folt, ahol még nedves a talaj. A cukorrépa vetésével ts vé­geznek a napokban. Búcsúzás előtt azonban még megjegyeztem az aláb­biakat. Váci agronómusnak mondfa az egyik tag. — Hát, Pista, sose hittem volna, hogy ilyen gyorsan megy majd a munka. — Tudja, Sanyi bácsi, tavaly se kezd­ték korábban a traktorosok. Es mégis volt olyan dűlő, ahol 35 mázsa árpát termett egy-egy hektár föld. Az elnök szól közbe. — Nincs ok az aggodálomra, mert ma már a kedvezőtlen időjárásra ts van orvosságunk. Meg, ugyebár, a traktorosok húsvétkor is dolgoztak. Váci Pista megjegyzésével fejezem be. —• Reálisan terveztünk. A közbe­eső szükséges változások csak a szer­vezéskor okozhatnak gondot. Az évet legalább olyan eredményekkel zárjuk, amilyeneket terveztünk. Mert a tavasz ugyan megkésett, de a mag gondosan előkészített talajba kerül. Az a jó, hogy az agronőmussal együtt a szövetkezeti tagság is tudja, hogy „ki mint vet, úgy arat." HARASZTI GYULA A Nemzetgyűlés e napokban emelte törvényerőre a CSKP KB­nek a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítésére hozott határozatát. Ezzel a mezőgazda­ság eddig szétforgácsolt irányítá­sát egy Üzemi központba Össz­pontosítottuk, mely végeredmény­ben azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Intézkedéseink helyességét a Szovjetunió példája is híven iga­zolja, ahol egy évvel ezelőtt tér­tek át a mezőgazdaság irányítá­sának magasabb formájára. A CSKP XII. kongresszusa után a mező­gazdasági termelés irányítására alakult párt- és kormánybizott­ság rövid működése nőlunk is alátámasztja a párt következetes politikájának helyességét. Azóta is sakkal operatívabban, konkré­tabban befolyásolhatjuk a ter­melést és felszámolhatjuk mind az irányításban, mind a termelés­ben megnyilvánuló aránytalansá­gokat. Ä termelési igazgatóság a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének eszköze A mezőgazdasági termelést ezentúl közvetlenül a Földművelésügyi Mi­nisztérium fogja irányítani. A mi­nisztérium jelöli majd ki a mezőgaz­daság termelési és eladási feladatai­nak tervét és kerületenként elosztja a szükséges beruházási eszközöket. A kerületi termelési igazgatóságok a terveket és a teljesítésükre megje­lölt eszközöket az Illetékes járások adottságaihoz, termelési feltételei­hez igazodva írják szét a járásokra. A kerületeken tehát megszűnnek a felesleges szervek, amelyek eddigi hivataloskodásukkal csak megnehezí­tették a járási szervek munkáját, to­vábbá az irányítási szervekben dol­gozók létszáma is csökken, egysze­rűbbé és operatívabbá válik az irá­nyítás. Üzemszerű elvek az irányításban A mezőgazdasági termelési igazga­tóságok közvetlenül irányítják a já­rás szövetkezeteit és állami gazda­ságait. Az új szervek az állami gaz­daságokat közvetlenül, míg a szö­vetkezeteket a termelést és a felvá­sárlási tervek segítségével irányít­ják. Munkamódszerük lényegesen el­tér a JNB irányításának eddig ér­vényben levő formáitól. Közvetlen feladatuknak a termelés fokozását 1' kell tekinteniük. A járási nemzeti bizottság tanácsa, a mezőgazdasági albizottság és a me­zőgazdasági szakbizottság ugyancsak részt vettek a mezőgazdasági termelés Irányításában. A nemzeti bizottságok érdemdús munkát végeztek ezen a sza­kaszon, jelentős mértékben hozzájárul­tak a szövetkezetek kiépítéséhez. Az új feladatok nagyobb tetteket követelnek. A nemzeti bizottságok az eddig érvény­ben lévő irányítói munkamódszereikkel nem képesek már megbirkfizní a na­gyobb követelményekből eredő felada­tokkal. A túlzott adminisztratív munka semmiképpen sem nyilvánult meg a me­zőgazdasági termelés fejlesztésének eredményeiben. Főleg a gyengébben gazdáikodú szövetkezetekben érezték ennek káros hatását, ahol a konkrét szervező munkának kellett volna előtér­be lépnie. Ezt a sokoldalú gondosko­dást most a termelési igazgatóságok vállalták magukra. E feladatokból eredően a termelési igazgatóságok Összetételében is jelentős változások tOrténtek. Az új szerv dolgo­zóinak dSntő többsége a szövetkezetek­ben, állami gazdaságokban foglalkozik érdemben a termelés kérdéseivel, há­romötöd részük tehát a mezőgazdasági üzemekben tartózkodik, a többiek a terve­zés, az ökonómia, a nyilvántartás és az ellenőrzés problémáit tartják (őképpen szem előtt. Arról van sző, hogy a termelési körzetekben működő agronómusok, zootechnikusok, gépesítők, előadók legjobb tudásuk és felkészültségük szerint végezzék felelősségteljes munkáju­kat. A termelési igazgatóságok szak­dolgozóinak létszáma a JNB mezőgaz­dasági szakbizottságán működő szak­emberek létszámához viszonyítva megnövekedett. A Česká Lipa-i já­rásban például máris — holott még nem teljes a létszám — nyolc főis­kolai és 11 középiskolai végzettség­gel rendelkező szakember dolgozik az Igazgatóságon, míg a JNB régi mezőgazdasági szakbizottságán 4 fő­iskolai és hét középiskolai végzett­ségű szakkáder dolgozott. A szakem­berek javarésze megkezdte munká ját. Irányításuktól, munkamódsze­rüktől függ, hogy segítségük milyen mértékben nyilvánul majd meg a termelési eredményekben. Akik még mindig gyanakodnak, azok­nak a címére el kell mondanom, Ipogy az új termelési igazgatóságok létesítése nem csupán a régi cégtáblák átfestését jelenti, tehát nemcsak a mezőgazdaság irányításának átszervezéséről, hanem sokkal többről, a termelés és a tudo­mány közvetlen kapcsolatáről van sző. A mezőgazdasági termelési igazgatósá­gok a termelés fejlesztésének nélkülöz­hetetlen eszközeivé válnak azáltal, hogy közvetlenül a munkaszakaszokon irányítják és szervezik a növényterme­lést, az állattenyésztést, hogy a mező­gazdasági üzemek minél jövedelmezőb­ben, belterjesebben gazdálkodjanak. E feladatok teljesítése természetesen megköveteli, hogy lényegesen változtas­sunk eddigi munkánk múdszerein. A JNB-k mezőgazdasági szakbizottsága ezelőtt főképpen az irányítás admi­nisztratív eszközeihez folyamodott. En­nek káros hatása leginkább a csúcs­munkák idején mutatkozott meg. Mun­kájában a tervszerűség helyett az ösz­tönösség érvényesült. Végeredményben tehát nem volt biztos áttekintése a me­zőgazdasági üzemek gazdálkodásáról, a fogyatékosságok okairúl és a szövetkeze­tek rossz gazdálkodását kísérő káros jelenségekről. Csak ezzel magyarázható, hogy a legtObb esetben és a CSKP KB batározata ellenére az állami gazdasá­gokban, a társult szövetkezetekben még mindig a háromfokú irányítási rendszer érvényesül. Az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának megszervezé­séért senki sem vállalt konkrét felelős­Érvényesítsük a bevált tapasztalatokat A termelési igazgatóságok munka­módszerének különböznie kell a JNB-k illetékes szakosztályai rend­szerétől. Tevékenységükben a köz­vetlen kapcsolat megteremtésére, a tapasztalatcserére kell a fő súlyt fektetniük. A ,párt határozatai egye­bek között hangsúlyozzák: a terme­lési előadók és munkatársaik heten­te öt napot közvetlenül a mezőgaz­dasági üzemekben töltenek. Az előadókra komoly és felelősség­teljes munka vár. Körzetükben nemcsak a szövetkezet elnökével, hanem a tagsággal, a fejőkkel, állat­gondozókkal való szoros kapcsolat kiépítésére kell törekedniük. Ha a szövetkezet fejőstehenei kevés tejet adnak, nem segít csupán a fejőgu­lyások mozgósítása. Ehhez a zootech­nikussal és az állattenyésztésben dol­gozók legkiválóbb munkásaival közö­sen megbeszélt és határozott intéz­kedések megtételére van szükség. Az előadóknak ezenkívül jó áttekintés­sel kell rendelkezniük a körzet me­zőgazdasági üzemei gazdálkodásáról, ismerniök kell az embereket, hogy velük vállvetve megteremthessék az egészséges munkaverseny feltételeit. A körzetekben dolgozó termelési előadók munkáját az illetékes mező­gazdasági üzemek gazdasági ered­ményei szerint fogják a felsőbb szer­vek értékelni. A tejhozam és a súly­gyarapodás fokozása, az önköltségek csökkentése, az új munkamódszerek bevezetése és célszerű felhasználása a termelésben, állítja ki a legmeg­bízhatóbb bizonyítványt a termelési előadó munkájáról. A gondjaira bí­zott mezőgazdasági üzemekben egy­aránt népszerűsítenie kell a haladó munkamódszereket, harcolnia kell az új technológia térhódításáért. A helyes munkamódszerek kialakításáért a kommunistáknak szívós harcot kell vívniuk A termelési ígazgatfiság kötelékében sok olyan elvtárs működik, akik már a JNB illetékes szakbizottságán is dere­kasan és lelkiismeretesen dolgoztak. Bizonyára új munkakörükben is tudásuk legjavát nyújtják majd, hogy előbbre Juthassunk a mezőgazdaság fejlesztésé­ben. A régi munkaformáktól azonban nekik ls el kell tekinteniük. Munkamód­szerükön változtatniuk kell, mert a ko­rábbi irányítási rendszer semmiképpen sem biztosítaná közös ügyünk sikerét. Tudjuk jól, hogy az adminisztratív el­járások azelőtt sem maguktői Jöttek lét­re. Például: ha a JNB mezőgazdasági szakbizottságának akármelyik dolgozfijá beszámolót, vagy jelentést készített, ezt azért tette, mert rendszerint a járás vagy a kerület különböző szervei meg­követelték tőle. Hasonlókra a jSvőben már nem kerülhet sor, hiszen a CSKP KB határozatai leszögezik: meg kell aka­dályozni, hogy a járási, kerUleti párl­és egyéb szervek írásbeli jelentéseket kérjenek a termelési igazgatóságok mű­ködéséről. Az igazgatóságok tevékenységében ez is új irányítási forma, melynek valóban a konkrét termelőmunka hasznosságának fokozására kell irá­nyulnia, ezt kell elősegítenie. Eddig is az volt a baj, hogy a számszerű jelentések, beszámolók mellett elsik­kadt tevékenységük igazi lényege, ha pedig valahol felfedezték a hibát, nem volt olyan személy, aki felelős­séget vállalt vagy érzett volna a fo­gyatékosságokért. Ritkán fordult elő, hogy a feladatok nemteljesítéséért az illetékeseket felelősségre vonták volna. Ezentúl, ha a szövetkezet ve­zető funkcionáriusai, az állami gaz­daság vezetői elmulasztják kötelessé­güket, az illetékes termelési körzet előadóját is felelősségre vonják, te­hát együttesen vállalják a felelőssé­get. . A jutalmazás a termelés eredményeihez igazodik A termelési eredmények iránti fe­lelősségérzetet az anyagi érdekeltség érvényesítésének elve kelti majd fel a termelés szervezéséért, irányításá­ért felelős dolgozókban, akiknek dí­jazását a valóságban elért eredmé­nyek s-^bják meg. A, Szovjetunióban hasonlóképpen anyaglakban is érde­keltté teszik az igazgatóságok dolgo­zóit a mezőgazdasági üzemek ered­ményeiben, s ez nálunk Is beváltja a hozzá fűzött reményeket. A CSKP KB határozatai a mezőgazda­sági termelési igazgatóságok létesítésé­vel a termelés fokozásával járó felelős­séget a nemzeti bizottságok Irányában is megszabták. A nemzeti bizottságok tehát továbbra Is fontos szerepet tölte­nek be a mezőgazdaság fejlesztésében. Nekik Is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a párt útmutatásai termékeny ta­lajra találjanak. A mezőgazdaság Irányításának új rendszere végeredményben nem je­lenti azt, hogy most már egyszerre minden gyökerestől megváltozik az­által, hogy létrehoztuk a termelési igazgatóságokat. A termelési igazga­tóságok csupán eszközei az irányítás helyes érvényesítésének. Ahhoz, hogy döntő fordulatot érjünk el a terme­lésben, igenis helyes utat választot­tunk. Ám ezen az úton csak akkor haladhatunk eredményesen, ha az igazgatóságok dolgozói valóban át­gondoltan, a tömegekkel karöltve veszik fel a harcot a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. JAN HAVELKA, a CSKP KB osztályvezetője Ű| SZÖ 104 * 1963. április 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom