Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-16 / 75. szám, szombat

r RIPORT ALGÉRIÁBÓL ANGLIAI TUDÓSÍTÁSUNK: O

sz hajú öreg házaspár lépett kt a boltból a fagyos utcára. Egy kis zsák szenet vittek. „Sokáig ezzel bizony nem füthetnek" — jegyezte meg sajnálkozva a segéd. Angliában az idén az idős házaspárok százezrei nélkülözték a zord. téli időben a tüzelőanyagot és a táplálékot. Nyugdíjat megaláztatás helyeit Nem ls lehetett ez másként, nyomorúságos heti 2 íont 17 shilling 6 penny nyugdíjnál. A nép erős nyomására ugyan a kormány kénytelen volt még külön heti 10 shillinget engedélyezni, de a rendelet csak májusban lép érvénybe! A csaknem nincstelen öregeknek tehát a telet még enélkül kell átvészelniük. Egy öreg házaspár eddigi 4 font 12 shilling 6 penny heti jövedelmét 5 font 9 shillingre emelik. Ebből kell táplálkozniuk, ruházkodniuk és lakbérüket fizetniük, pedig a munkásmozgalom minimum heti 4 fontot követel egy személy számára. A kegyelemkenyérre szoruló nyugdíjasok, ha nem akarnak éhenhalni, kénytelenek az országos segélytanácshoz fordulni támogatásért. Ez mielőtt egy kis külön segélyben részesítené őket először tüzetesen megvizsgálja életkörülményeiket. Vagy egymillió nyugdíjas tette már meg ezt a lépést, félő azonban, hogy még egy további milliónak szüksége lenne pénzbeli kisegítésre, de nem jelentkeznek, mert nem hajlandók ennyire megalázkodni. Didergő és éhező öregek Ismert orvosok nyilatkoztak oly értelemben, hogy az 11" embereknél ezen a télen «»ok esetben a hideg okozta túl alacsony testhőmérséklet Idézte elö a halált. „Alacsony nyugdijakból nem telt már tüzelőanyagra, vagy ha volt ls rá pénz, képtelenek voltak egyedül hazaNélkülözés az élet alkonyán (Londoni munkatársunktól) Nyugdíjasak tüntetnek a londoni utcán. (A szerző felvétele) cipelni a szenet a raktárból. így inkább Jéghideg lakásukban gubbasztottak". — Írják dr. Stuart Carne, dr. Jozef és Božena Kearns a Brit Orvosi Közlönyben. Egy londoni munkásnegyed helyi lapjában, a South London Pressben ez év január 11-én többek között szó esik egy öreg nyugdíjasról, aki — mivel soha nem volt mivel fűtenie — általában egy kis gázlángon felhevített tégla mellett melengette magát és végül ls gázmérgezésben halt meg. „Nem is anynyira a szegény öregember tragikus halála rendített meg" — Jegyezte meg a tárcaíró, — „hanem az, hogy ily nyomorúságos körülményekben ennyi ideig maradt életben." Ennivalót mégsem adhatnak receptre A twickenhami városi kerület egészségügyi főnöke nemrég kísérleti klinikát nyitott gyengélkedő öregemberek számára. A klinikát körülbelül háromszázan keresték fel, s kiderült, hogy ezeknek a fele csak táplálékhiányban szenved. Amint többet kaptak enni, egészségi állapotuk és közérzeíük lényegesen megjavult. „Hiába írunk elő nekik alkalmas erősítő gyógyszereket, ha egyszer nincs pénzük elegendő élelmiszerre" — panaszkodott a klinika orvosa. Ernest Melling, Anglia agg nyugdíjasai vezérének szavai szerint így fest az öreg emberek étrendje, akik naponta csak 4 shilling 9 pennyt költhetnek élelmiszerre: Az ebéd az egyetlen féligmeddig rendes étkezés. Reggelire csak egy csésze teát isznak, a vacsora pedig tea, vajas kenyér hébe-hóba egy kis gyümölcsízzel, vagy egy darab sajttal. Hogy ezt az étrendet a nyugdíjas megengedhesse magának, le kell mondania mindennemű szórakozásról, a dohányzásról, kedvenc háziállatkájáról, autóbuszról, újságokról, édességekről, rádió vagy televízióról és új ruháról. Igaz-e, hogy a tőkések adóiból fizetik a nyugdíjat? A szégyenletes bánásmód, melyben Anglia öregei részesülnek, megcáfolja azt az állítást, hogy a kapitalista rendszer megváltoztatta lényegét. A konzervatív pártiak gyakran sajnálkoznak a gazdagokon, akik — úgymond — nihéz adókkal kénytelenek hozzájárulni a nyugdljköltségekhez. Valóban ők viselik a terhet? Az elmúlt pénzügyi évben a kormánynak minden, a nyugdijakra fordított fontjából csak 3 shilliing származott az állami kincstárból. A többit a munkások heti betegbiztosítási hozzájárulásaiból fedezte. A küzdelem öregkorban sem ér véget A közelmúltban indított közvéleménykutatás alapján megállapítást nyert, hogy a legnagyobb az elégedetlenség az aggkori nyugdijak körül. A megkérdezettek 74,5 százaléka a kormány nyugdíjpolitikáját bírálta. Az öregekkel való embertelen bánásmód is tehát egyike azoknak az okoknak, amiért a konzervatív kormány népszerűsége fagypontra jutott és amiért a tömegek egyre sürgősebben követelik az általános választásokat. „Ha a nyugdijakat legalább heti egy fonttal emelnék, az öregek vásárlóképessége évi 286 millió fonttal emelkednék. Ezt a különpénzt tüzelőanyagra, élelmiszerre és ruhaneműre költenék, ami pedig végeredményben 150 ezer munkalehetőséget biztosítana Anglia 800 000 munkanélkülije számára" — jelentette kl Nell Vyse, a londoni szakszervezetek és az aggkori nyugdíjasok közös bizottságának szóvivője. öregjeinket bámulatba ejtik a szocialista országok szociális szolgáltatásai. A haladó erők támogatásával harcolnak az áldatlan állapotok ellen, hasonlóan, mint egykor amikor még dolgoztak, s emberséges bérekért és munkafeltételekért küzdöttek. MONTY METH Nem forgathatják visszafelé az óramutatókat B ab el-Oued a főváros egyik legnagyobb kerülete. Nem valamilyen régi, de nem is új negyed. Utcái sem szélesek és a házakra sem foghatjuk rá, hogy ragyognak a tisztaságtól. A múlt év nyaráig főként európaiak laktak. Az „Afrikai Notre Dame" alatt elterülő negyed százezer főnyi lakosságának alig harmadrésze volt algériai. Bab el-Oued európai lakosai kiskereskedők, kávéházés vendéglőtulajdonosok, háztulajdonosok, alkalmazottak, szóval, itt összpontosult a kispolgárság. Algéria történelmének fordulópontján a vagyonát féltő kispolgár elvesztette eszét. Ebben persze része volt egy másik negyed lakóinak, akik a tenger fölött emelt fényűző villákban laktak, ott, ahol a nyári hőség nem olyan tikkasztó, a téli hideg pedig nem olyan velőkig ható, mint Bab el-Oued negyedben. Az itteni villatulajdonosok közvetlen közreműködésével Bab el-Oued az OAS fellegvára lett. Bab el-Oued központjában, a Három Óra téren három számlapú órával körülvett lámpa áll. Az órák üvege eltörött, mutatói megálltak. Sok borzalom színhelye volt ez a kis tér. A

lgéria nehéz gazdasági helyzetben van. A gyarmati rendszer garázdálkodásának 132 éve után az egyoldalú gazdaság nehézségeit a háborús károk még jobban fokozták. A függetlenség első hónapjaiban több százezer Ipari és mezőgazdasági munkás került utcára és esett el megélhetési lehetőségektől. Az európai vállalattulajdonosok menekülésével párhuzamosan növekedett a munkanélküliség. Jött a tél. Gyors intézkedésekre volt szükség. A kormány elrendelte, hogy azokat a mezőgazdasági farmokat és városi vállalatokat, amelyeknek tulajdonosai október 10-ig nem térnek vissza Algériába és nem indítják el újra a munkát, „gazdátlan vagyonnak" fogják tekinteni. A „gazdátlan vagyon" alapján új, Algéria történelmében eddig ismeretlen munkásmozgalom bontakozott ki. A dolgozók közgyűléseken „irányító bizottságot" választanak és közös erővel helyreállítják a termelést. A falvakon és a városokban már sok ilyen „irányító bizottság" működik. F

elkerestem a limonádégyárat, ahol az elsők között alakult Ilyen „irányító bizottság". Az Irodahelyiségben nemcsak a bizottság öt tagja, hanem a munkaidejüket letöltött munkások is összegyűltek. Lenliksi, a bizottság elnöke magyaráz: — Azelőtt az OAS egyik vezetője volt a tulajdonos. Most Franciaországban van, azt mondják Bordeauxban él. Amikor elment, összejöttünk, hogy megbeszéljük a további teendőket. Küldöttséget menesztettünk a városi prefektúrára. Ott támogattak minket és mi megalakítottuk az „Irányító bizottságot"... A beszélgetésbe mások ls bekapcsolódnak. — Amikor a munkások kinyitották a gyár kapuit, tört gépeket találtak. Egy szem cukor, egy üveg esszencia sem volt raktáron. Csak e vízvezeték' működött, semmi más. s ">»'• — Szövetkezetről álmodunk — szólal meg egy másik munkás, — hogy a gyár hivatalosan is azoké legyen, akik benne dolgoznak. A régi tulajdonos fényűzően élt, szép villát építtetett, mindegyik fia saját autóján járt. Ez pedig Itt, — ujjával egy éltesebb munkásra mutat — 25 évet dolgozott nála, kisfiúként került ide, de még egy kerékpárra sem tudott megtakarítani pénzt. Egy másik munkás kér szót: — A kormány valahogy nem siet az „Irányító bizottságok" hivatalos szabályzatának kidolgozáséval. Megértjük, hogy sok más dolga van, de úgy gondoljuk, ha nem bontakozik ki a mi munkáskezdeményezésünk, akkor az „üzletemberek" ravaszkodással mindent visszakaparin tanak. Talán megint a burzsoázia legyen uralmon? Elég volt a kapitalizmusból. Azt hiszem, a Három öra terén soha senki sem forgathatja vissza az óramutatókat. N. PROZSOGIN RIPORT AZ NDK-BÓL Egy óriásmu múltja és jövője Farkasordító hideg volt, olyan, amilyet fiatalabb éveinkben nemegyszer átéltünk, de az utóbbi enyhe telek miatt elszöktünk tőle. Reggel a húszfokos hidegben csikorgott a hó az ember talpa alatt, napközben verőfény áradt szét, bizonyára azért, hogy az ember jól lássa a téli képet. Egy ilyen téli napon, pontosan Január 19-én, Csehszlovákia Kommunista Pártjának killdüttiége, mely részt vett az NSZEP VI. kongresszusán, a román pártküldöttséggel együtt Haileba utazott,' hogy megtekintse a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb vegyipari üzemét, a Leunát. Örömmel vettem részt ezen a kiszálláson, mert már 195B-ban alkalmam volt látni a vegyimüveket és érdekelt, milyen eredményeket értek el azóta a dolgozók, hogyan folyik az élet a vegyipari óriásmtibeii. mert a vegyipar az NDK népgazdaságának egyik kulcsfontosságú ágazata. A fagy sok mindenre képes .., A Leun* gyár mintegy 6 négyzetkilométeren terül el, 28 ezer dolgozót foglalkoztat ás 500 termékfajtát gyárt, köztük különféle vegyi nyersanyagokat, műtrágyát, üzemanyagot, gyógyszert. Ezek a számok sokat és keveset is jelenthetnek. Az évi 1 milliárd 200 millió márka értékű termelés azt bizonyítja, hogy ebben az esetben az alapszámok sokat mutattak, mert az NDK ipari termelésének mintegy másfél százalékát a Leuna egyedül állítja «lő. Amikor az üzem vezetői ezeket az adatokat a két pártküldöttséggel közölték, a nagy tanácsteremben bundában vagy télikabátban iiltiink. Ugyanis erre kértek a vendéglátók, mert a termelőhelyeken kívül minden inás épületben korlátozták a fűtést, hogy a termelésben ne nélkülözzék a szükséges energiát. A téli viszontagságok sok nehézséget okoztak az NDK gazdaságának és dolgozóinak. Ezek a nehézségek is hozzátartoztak azokhoz az érdekei problémákhoz, amelyekről az Üzem vezetói vendégeiknek beszéltek. Azt vártam, hogy a legnagyobb problémát a szén okozza, melyből a Leuna gyár naponta 19 ezer tonnát, sőt a nagy fagyok napjaiban 21 ezer tonnát dolgoz fel. Am a szén nem okozott problémát, mert azt az Üzem a közeli külszíni bányából kapja. A (fi problémát a vízellátás jelentette. Az üzem naponta 35 ssar köbmétert fogyaszt, természetesen ezt nem teljesen használja fel, hanem ennyire van szüksége az Üzemmenethez, a vízmennyiség nagyobb része visszajut a Saale folyóba. Megjegyzem, • Leunából sokkal tisztább víz kerül vissza a folyóba, sőt néhány fokkal melegebb is, ami viszont egy másik Üzemnek, a Bunának kedvez, melynek ezekben a válságos napokban nem volt problémája a víz befagyásával. A Leuna szivattyútelepénél ugyanis a katonák rendszeresen rnbbantották a jégpáncélt. ... de az emberekkel szemben erőtlen Míg az igazgatósági épületekben a hőmérséklet a „létminimum" körül mozgott, a gyár minden részlegében zavartalanul folyt a termelőmunka, bár egyes helyeken az emberektől nagy erőfeszítést és leleményességet ingényelt. A munkások és a mérnökök méltók akartak lenni üzemük hírnevéhez. Nem akartak elmaradni a tavalyi sikerek mögött: akkor száz és fél százalékra teljesítették a tervet és az elfizfi 1961-hez képest 8,5 százalékkal növelték a termelést. A Leuna-művekben az alkalmazottak kedvezfitlen korösszetétele is hat a munka termelékenységére. Jelentfis számban vannak az idfis dolgozók. Ezért rendszeresen keresik a termelés kompplex ésszerűsítésének módját. A központi ésszerűsítést bizottság minden részleget bejár. A munkásokkal és a vezetőkkel karöltve eddig már több mint 1100 munkaerűt sikerült megtakarítania. Nagy segítséget nyújtanak az újítási javaslatok. Az egyik például évente egymillió márka megtakarítását eredményezi azzal, hogy felfogják a gázokkal együtt távozó hidrogént. Nagy eredményt jelent az emberek képzése és természetesen a munkaverseny is. A sötét múlt utón ... Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Leuna-művek múltja kétszeresen sötét volt. Egyrészt nyersanyaga, a szén miatt, másrészt azért, mert a német imperializmus háborús célokra használta fel az Uzemat. A gyár megalakulásakor, 191B-ban mesterséges ammóniákot termelt, ez a robbanóanyagok gyártásához volt szükséges. II. Vilmos Németországa fegyvereivel a maga Javára akarta felosztani a világot. A második világháborúban a gyár a hírhedt IG Farben konszern tulajdona volt és elsfisorban a náci tankoknak és repülőgépeknek gyártott üzemanyagot. Ez volt a soha vissza nem térő múlt. Az üzem szoeialista Jelenének ls van története. A huszat években, amikor Közép-Németországban follángolt a munkásosztály fegyveres harca, néhány napig a Leuna gyár ls a munkáshatalom kezébe került. Ám csak rövid idfire, mert a Jobboldali szociáldemokraták összeesküdtek a militaristákkal. A második világháború után a munkásosztály csak a gyár maradványait vette át. A gyár 80 százalékát lebombázták. Az 1930— 1953-as években újjáépítették és a termelés gyorsan növekedni kezdett. ... a ragyogó jövő felé Mücheln külszíni bánya, ahonnan a Leuna gyár nyersanyagát kapja, néhány év múlva kimerül, s a környéken nincsenek más lelőhelyek. f Ez természetesen nem Jelenti azt, hogy most már befellegzett a Leuna-műveknek. .. Ellenkezőleg, most kezdenek igazán felvirágozni. A Leuna gyár ugyanis áttér a szov|et kfiola| feldolgozására. Már az idén mintegy millió tonna szállítmányt kap. 1970ben már 7 millió tonna kőolajat fog feldolgozni, ezt a Barátságolajvezeték északi ágán keresztül kapja. 1970-ben már a mai vállalat leányága, a Leuna II. is állni fog. Körvonalai már ma befolyásolják a vidék Jellegét. A Leuna II. Az egyre bővülő Leuna-Werka-ben készült felvételünk újabh részleg berendezésének szerelését ábrázolja. 200 hektár területén épül, és különféle műanyagokat fog gyártani a szovjet kőolajból. Mindenekelőtt évente sok ezer tonna polietilént fog előállítani, amiből majd háztartási és iparcikkeket gyártanak. Sok ezer tonna nyersanyagot nyernek a Dederon múrost gyártására. Egy tonna Dederonból 25 ezer pár női harisnya gyártható. A Leuna II. építését 1959-ben kezdték meg. Összesen 800 millió márkába fog kerülni. Már elkészült az erőmű, Igaz, a kazánok és a turbinák szerelését még nem kezdték meg. Az építők kollektívája igyekszik idejében és terv szerint teljesíteni feladatait. Az NDK zászlaja fekete, vörös és aranysárga színű A német kommunisták azt mondják, hogy e három szín a német sorsot fejezi kl: a sutét múltat, a vörös jel«nt és az aranyszínben tündöklfi jövőt. A Leuna és a Leuna II. is ezt a jövőt testesíti meg. Az Oj Sző számára írta: KAREL ClSAft tl| SZÔ 4 * 19fl

3- március 18.