Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-16 / 75. szám, szombat

Tovább terjed a sztrájk Franciaországban A vasúti közlekedés teljesen megbénult • Nemzetközi szolidaritás • A kormány manőverez Párizs (CTK) — A franc<a bányászoknak már 14 napja változatlan ter­jedelemben tartó általános sztrájkját más ipari ágazatok dolgozóinak sztrájkjai követik. Külföldről állandóan táviratok s le velek érkeznek, meiyek feladói együttérzésüket fejezik ki a sztráj­koló francia bányászokkal. Az Angol Bányászok Nemzeti. Szövetségének végrehajtó bizottsága közölte, a Nem­zetközi Bányász Szövetség révén gondoskodik arról, liogy a francia bányászok sztrájk iái ne törje meg s ne is gyengítse a külföld szénszál­lításaival. Az amerikai autóipari dol­gozók szakszervezete 5000 dollárt utalt át a sztrájkoló francia bányá­szoknak. A sztrájkolók nem veszik tudomá­sul a kormány tegnapelőtti közlését, miszerint bizottság létesült a bányá­szok bérkövetelményeinek „felülvjzs­gálására". A központi sztrájkbizott­ság kijelentette, hogy a bányászok IGAZSÁGOS KÖVETELMÉNYEIK MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉIG FOLYTATJÁK A SZTRÁJKOT. De Gaulle elnök, akit nyilvánva­lóan nyugtalanít a sztrájkolók meg­bonthatatlan egysége s az az álta­lános támogatás, amelyben Francia­ország többi ipari ágazatának dolgo­zói részesítik a sztrájkol ókat — csü­törtökön egybehívta a minisztériu­mok tevékenységét egyeztető bizott­ságot. A KORMÁNY DE GAULLE ELNÖKLETÉVEL március 14-én isinél ülésezett és a szirájKKai fog'iaiküzutt. üeorges Pom­pidou miniszterelnök togudta Masst, a nemrég kinevezett „bóicsek bizott­ságának' elnökét. (Ľz a bizottság dolgozza ki a bérinódosításokra vo­natkozó javaslatokat. J A Paris Pres­A KGST-áilamok egyuuíitoKutitžse a itiiger­íiajűzasűan Varsó t CTK J — Varsóban március 14-én sajtóértekezletet rendeztek Lengyelország együttműködéséről a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának országaivai a tengeri áru­szállítás ierén. Stanislaw űarski, a Lengyel Nép­köztársaság hajózasügyi minisztere közölte. Hogy tervbe vették egy kö­zös iroda létesítését, amely össze­hangolná a teherhajók bérbevételét. Az Iroda létesitése hozzájárul a KGTS tagállamai kereskedelmi hajó­raja tonnatartalmának jobb kihasz­nálásához összeállítják a tagálla­mok hajóipara fejlesztésének terveii is. Megállapodtak abban, hogy az együttműködés első fázisában a KGST tagállamaiban 16 hajótípust építenek. Ezek közül 9-et Lengyel­országban már részint terveznek, részint építenek. • se közölte, hogy De Gaulle elnök eleinte minden engedményt ellenzett és csak nagyon vonakodva változtatta meg ezt az álláspontját Giscard d'Es­taing pénzügyminiszternek, a kor­mány március 13-i ülésén tartott be széde után a -francia lapok hangsú lyozzák, hogyha a kormány a sztráj­koló alkalmazottak béremelése mel­lett döntene, akkor ezzel egyidejűleg új adókat vezet majd be, vagy pedig felemeli az árakat. A VASUTASOK 24 ÔRÄS SZTRÁJKBA LÉPTEK Franciaországban március 14-én mindenütt egységesen tartották meg a fémmunkások jogaiért vívott harc napját, amely az első hírek szerint rendkívül sikeres volt. Több százezer fémmunkás néhány órára félbeszakí­totta a munkát, sőt sok helyütt egész napi sztrájkba lépett. Franciaország legnagyobb fémipa­ri központjaiban nyilvános gyűléseket rendeztek, melyeken a dolgozóknak átlag 90—100 százaléka vett részt. A francia vasutasok valamennyi szakszervezete 24 órás sztrájkot ren­delt el, amely tegnap délután kez­dődött. A hírügynökségek első jelen­tései szerint általános a francia vas­utasok sztrájkja. Tíz nemzetközi gyorsvonat közül csak kettő futott be a párizsi pályaudvarokra. Teljesen megbénult a párizsi külvárosokból a belvárosba irányuló közlekedés is. Leállt a vasúti forgalom Francia­ország további részeiben is. A francia szénbányászok sztrájk­jának 15. napján a Dauphine meden­cében a mérnökök s az irodai al­kalmazottak is csatlakoztak a sztráj­kolókhoz, akik több községben gyűlé­seket tartottak, A lotharingiai szénbányák dolgo­zóinak központi sztrájkbizottsága március 14-én közzétett nyilatkozatá­ban hangsúlyozza, hogy a bányászok folytatják a sztrájkot s közvetlen tár­gyalásokat követelnek a bányász szakszervezetek országos vezetősége és a kormány között. Tiltakozások az iraki terror ellen Közép-Amerika népei nem akarnak Kuba-ellenes tömböt San Jósé (CTK) — Costa Rica Nemzeti Élcsapata párt március 14­én kiadott nyilatkozatában elítéli Guatemala, Honduras, Salvádor, Ni­caragua, Costa Rica és Panama kö­zép-amerikai köztársaságok elnökei­nek Kennedy amerikai elnökkel va­ló találkozóját, amelyet San Jósé­ban, Costa Rica fővárosában március 18-ára terveznek. A háromnapos értekezlet fő cél­ja a Kuba népe elleni újabb agresz­szió előkészítése, valamint a közép­amerikai országok katonai és poli­tikai szervezetének létesítésére irá­nyuló tervek megbeszélése az USA részvételével. Az észak-amerikai im­perializmus mindenható vezetésé­vel hat közép-amerikai köztársaság dolgozó népének ellenállása ellenére Macmillan: Anglia nem végez nukleáris kísérleteket London (ČTK) — Macmillan mi­niszterelnök az alsóházban csütörtö­kön feltett kérdésekre válaszolva ki­jelentette, hogy az angol kormány nem tervezi kísérleti nukleáris rob­bantások végrehajtását és hangsú­lyozta, hogy hajlandó minden kezde­ményezésre a nukleáris kísérletek beszüntetése érdekében. Az angol miniszterelnök azonban nem részletezte, hogyan képzeli el ezi a kezdeményezést. Az Associated Press londoni tudósítója úgy véli, hogy Macmillan esetleg személyes beszélgetéseket tervez más államfér­fiakkal. olyan szövetséget akarnak létesíteni, amelynek célja elsősorban az észák­amerikai imperializmus és a helyi oligarchia pozícióinak megerősítése. New York (CTK) — San Salvador­ban, Salvador fővárosában március 14-én gyűlést rendeztek. A gyűlés résztvevői tiltakoztak J. Kennedy amerikai elnök látogatása ellen, akinek szándékában áll, hogy felke­resi a közép-amerikai országok kor­mányfőinek március 18-i értekezle­tét San Jóséban. A gyűlés résztve­vői élesen bírálták Julio Rivera sal­vadori elnököt, mert elhatározta, részt vesz a Kuba-ellenes értekez­leten. Készültségben az argentin fegyveres erők Buenos Aires (CTK) — Argentíná­ban elrendelték a fegyveres erők és a rendőrség teljes készültségét, mert egyre jobban terjednek azok a hírek, melyek szerint államfordu­lat készül az országban. A rendőr­ség biztonsági intézkedéseket foga­natosított, őrszemeket állított fel a közlekedési központokban, a rádió s a televízió állomásokon, a villa­niosművekben- és középületekben. Külön osztagok őrzik a katonai és rendőrségi hivatalokat s a kormány­zó La Plata-i palotáját. A szárazföl­di hadsereg, a haditengerészet és a légi haderők katonái parancsot kap­tak, hogy ne hagyják el laktanyá­jukat. Az iraki hazafiak üldözése és gyill-olása az egész világ haladó közvéle­menyében nagy felháborodást keltett. Képünkön: egy moszkvai üzem dol gozóinak tiltakozó gyűlése. ® Peking — A Renmin Ripao cí­mű kínai lap március 15-i számában írja, hogy „a kínai népet mélyen fel­háborítja Irak Kommunista Pártja három vezető képviselőjének és szá­mos más iraki hazafinak és demok­ratának kivégzése, akik bátran küz­döttek az imperializmus ellen. A kommunisták és a demokraták üldö­zése ellentétben áll az iraki nép és minden arab érdekeivel, csupán az imperialistáknak előnyös, állapltja meg a lap- kommentárja. • Hanoi — A Vietnami Dolgozók Pártja nyilatkozatot közöl, amelyben nyomatékosan tiltakozik az iraki kommunisták és a hazafiak üldözte­tése ellen. Az iraki kormány meg­torló intézkedései nemcsak hogy el­lenkeznek az iraki nép nemzeti ér­dekeivel, és az imperialisták malmá­(ČTK — TASZSZ felv.) re hajtják a vizet, hanem lábbal tiporják a szabadságot, sértik az igazságszeretetet és a világköz­véleményt. • Bejrút — Az At Ahbar clmö libanoni hetilap közölte Szaúd-Ará­bia Kommunista Szervezetének nyi­latkozatát, amely élesen elítéli az iraki demokraták üldözését. A de­mokraták elleni hadjáratot ,,a kom­munizmus elleni harc" jelszó jegyé­ben folytatják. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy az iraki kommunis­ták képezték azt a nemzeti erőt, amely a legkövetkezetesebben har­colt Kasszen diktatúrája ellen. A szaúd-arábiai kommunisták követe­lik, hogy Irak felelős vezetői azon­nal szüntessék be a demokraták ül­dözését, Az új szíriai kormány programja: Államszövetség Egyiptommal és Irakkal Damaszkusz (ČTK) — Szalah Bitár, szíriai miniszterelnök a damaszku­szi rádióban és a televízióban csütörtökön este nyilatkozott kormánya po­litikájáról. Közölte, hogy Szíriában az Egyesült Arab Köztársaságban és Irakban nemsokára népszavazással döntik el, megalakuljon-e a három or­szág egységes szövetségi állama. A szíriai kormány Szalah Bitar szerint „küldetésének tartja, hogy Szíriát a három arab ország — EAK, Szíria és Irak — egyesítésének útjára irányítsa". A szíriai miniszterelnök kijelen­tette továbbá, hogy az államszövetség megalakítása gondos előkészülete­ket igényel és „Algéria és Jemen számára is fennáll a csatlokzás lehető­sége". Bitár kijelentette, hogy kormánya csupán ideiglenes; csak átmenetileg működik, mindaddig, amíg nem jön létre az egység. A kormány a többi között megvalósítja a tervgazdálko­dást és támogatja a gazdasági fejlesz­tést, valamint az iparosítást a magán­és az állami szektorokban. A kormány állítólag „megakadályozza a tőke ural­mát az államhatalom felett". A külpolitika terén a kormány ma­gáévá teszi az aktív semlegesség és a tömbökből való távolmaradás elvét Együttműködik majd a világ minden államával mind a két fél egyenlősége és érdekeinek tiszteletben tartása alapján. Kairó (CTK) — A MEN hírügynök­ség jelentése szerint március 14-én este Kairóban megkezdődött a ta­nácskozás az Egyesült Arab Köztár­saság, Szíria és Irak közötti szövetség megteremtéséről. Röviddel éjfél előtt a tárgyalást megszakították. A hivatalos közlemény nem tesz említést arról, vajon elér­tek-e bizonyos eredményt. A közle­mény csupán arra szorítkozik, hogy a megbeszélések a megértés légköré­ben folytak és hogy azokat március 15-én délben folytatják. I átszólag semmi új nem történt -"a héten, mégsem volt esemény­telen. A francia nemzet nagy politi­kai megmozdulásává érett a hetek óta tartó nagyméretű bányászsztrájk, amely óriási dilemma elé állította a kormányt. A világtörténésre általában jellem­ző a politikusok látogatása. Míg Cy­rankiewicz lengyel miniszterelnök amerikai és Adzsubej elvtárs római látogatása a békés megértés és kö­zeledés ügyét szolgálja, egészen más­ként fest a NATO-politikusok kilin­cselése és Csőmbe, az elcsapott ka­tangai diktátor diadalmas visszatéré­se „gyógykezeltetéséről", ami bizo­nyára további bonyodalmakat fog okozni Kongóban". Merchant. Kennedy elnök Polaris­megbízottja már jó ideje a Poláris rakétaügynök szerepét játssza Merchant római, majd bonni látogatása után London­ban kötött kl. ahol — az újságok szerint — Anglia éghajlatát jellemző hűvösséggel fogadták. Ennek meg is van az érthető oka: Anglia nem bí­zik az amerikai küldöttek szavában, mert tisztában van vele, hogy ez a „leereszkedés", a „közös nukleáris ütőerőben" való részesség felkínálása és a többi ajánlat ügyetlen üzleti fo­gás. amellyel az Egyesült Államok tmeg akarja őrizni prímszerepét az atomszövetségben Mr Merchant ktlíncselése a multi­laterális atomtervvel az Egyesült Ál lamok részéről nemcsak ra\feszko dásként értelmezhető, b^nem úgy is hogy az amerikaiak rádöbbenlek Nyugat-Európa bizonyos értelemben véve függetlenítette magát az Egye­sült Államok politikájától, megelégel­te a Washingtonból dróton rángatott bábok szerepét Bonn nem bán sem­mit, fűt-fát ígér, csak egyszer hozzá­juthasson az atomfegyverhez . . Fran­ciaországot atomhatalmi láz gyötri. Anglia letűnt nagyhatalmi fényét vél­né visszaszerezni az „elrettentő nuk­leáris ütőerő" birtokában, s egyikük sem szeretne ..tekintélye rovására egy tálból cseresznyézni másokkal", viszont a legmodernebb nukleáris-esz­közök megszerzéséhez nincs elég anyagi lehetőségük. Merchant urat másod-, sőt harmad­rendű diplomatának tartják Nyuga­ton, s a sajtóvélemények szerint megbízatását annak köszönheti, hogy tapasz'al: üzletember, ugyanakkor a katonai dolgokhoz is ért. Londoni megbeszélései alatt azonban nem so­kat ért el Az angolok eleve bizal­matlanul fogadták az Egyesült Álla­mok kissé módosított multilaterális nukleáris tervét, különösen az nem tetszik nekik, hogy a felszíni hajókat is felszerelik Polarls-rakétával, s így elhalványulhat a Poláris rakétával felszerelendő, még készülő angol atommeghajtású tengeralattjárók je­lemőíége Angliát az Is bántja, hogy a bonni állam mindjárt vállalta a felszíni Poláris flotta költségeinek 40 százalékát és az Egjesült Államok mellett „társszerzőként" akar szere­pelni. Körvonalazódnak a nyugati ellentétek a nukleáris politikában. Alapjában az alábbi pontokban foglalhatnánk össze okaikat: • az angolok — a bahamai megál­lapodásra hivatkozva — kitartanak amellett hogy a „közös nukleáris ütő­erő" alapját az amerikai tengeralatt­járók és az angol bombázógépek al­kossák, amit most az amerikaiak az­zal a megokolással elleneznek, hogy a repülőgépek így „nem teljesíthet­nék hagyományos küldetésüket". • Az angoi kormány politikai csúcsszerv létesítését javasolja, mely a nukleáris fegyverrel felszerelt va­lamennyi NATO-állam képviselőiből alakulna és kizárólag ez döntene az atomfegyver bevetéséről. Az ameri­kaiak elvetik ezt a tervet, mert to­vábbra is ők akarják tartani kezüket az atomháborús gépezet gombján. • A multilaterális atomerőt vegyes legénységű tengeralattjárók alkotnák, de az amerikaiak „elviselhetetlen költségekre és a kiképzés nehézségé­re" hivatkozva a fnlszí/ii hajókat he­lyezik előnybe, ami nincs ínyére az angoloknak. Ezzel kapcsolatban már mondottuk hogy a felszíni Poláris flotta költségeinek 40 százalékát Bonn viselné, további 40 százalékát az Egyesült Államok, viszont Anglia hallani sem akar a hátralevő 20 szá­zalékról. Attól is tart, hogy a Polaris­fiotta megvalósításával kitúrhatná őt a „közös erő" alapító hatalmai kö­zül. • Az Egyesült Államok ragaszko­dik a vétójoghoz a „közös atomerő" irányító bizottságában, míg a többi tagállam a többségi elvet szorgal­mazza. Ezek a főbb ütközőpontok, össze­gezve Merchant „házalásának" eddigi eredményeit: az ellentétek még in­kább „felfakadtak", az egység he­lyett a bizalmatlanság és a gyanúsít­gatás fokozódott a tagállamok kap­csolataiban, Anglia pedig gyorsan el­lenterveket dolgozott ki, amelyekkel a jövő héten a NATO párizsi tanács­ülésén szándékozik kirukkolni Home külügyminiszter. „Allah vaksággal verte meg a pánarab nacionalistákat" — bizonyára erre a felismerésre éb­redtek az arab dolgozó tömegek az iraki és a S7íriai eseménvek láttán. A február 8 1 bagdadi pir-cs óla el­tek néhány hét eseményei fis a szí­riai fejlemény alapján tisztább képet kaphatunk az Arab Keleten uralkodó ''7""arós. helyzetről Ma már világos, hogy • az iraki és a szíriai puccsot a nacionalista Baath párt szervezte nem a tömegek, hanem a nacionalis­ta csoportok érdekében; • a hatalomra jutott reakciós na­cionalisták a szocializmusról és a szabadságról tett hangzatos nyilatko­zataik ellenére népellenes politikát folytatnak a pánarab egyesülési moz­galom jegyében. Az arab egység megteremtése — történelmi háttérből szemlélve a dol­gokat — önmagában ls nehéz feladat, melyet az egyes arab államok sajátos viszonyai, hagyományai még bonyo­lultabbá tesznek. Egyelőre az alapok lerakásával fáradozik az iraki, kül­döttség, mely nemrégen Kairóban és Damaszkuszban járt. Az eredmény: Irak, Szíria és az EAK szoros együtt­működésének kidolgozása, amely alapja lehet a három ország jövőbeni államszövetségének. Az elvi egyezség gyakorlati meg­valósítása sokkal nehezebb Szíriában ugyanis követői vannak a Baath párt Nasszer-ellenes balszárnyának, ame­lyet az illegalitásban levő Haurani vezet Michel Aflakkal, a párt vezé­rével szemben. Az utóbbi napokban lezajlott tüntetések is azt bizonyítják, hogy az unió, illetve a visszacsatlako­zás kérdésében nincs egység sem a tömegek körében, sem a kormányon belül. A helyzet korántsem konszoli­dálódott. Az arab országok egyes na­cionalista csoportjainak összekötő kapcsa a féktelen antikommunizmus. Ezzel azonban nem oldják meg a problémákat, amelyek a jövőben — előreláthatóan — bonyolultabbak lesznek. A jövő sok meglepetést tar­togat, melyek talán kiábrándíthatják a szélsőséges arab nacionalistákat. L. L. tyfe mMm ^S- öl S2Ő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom