Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-02 / 61. szám, szombat

„HAZÁNK ELHAGYATOTT I ÉS SZÁMKIVETETT, KISZIPO- i LYOZOTT" — ma is fülemben I cseng a haitiak sokszor hal- i lott panasza. Pedig Haiti valóságos paradicsom; nagyon bőkezű volt hozzá a természet. Amióta az első keresztények megvetették itt a lábukat, mártírok és hősök vére áztatta az ország földjét Az őslakosságot kiirtották, majd Afrikából telepítettek ide rabszolgákat. Füstbe ment tervek A forradalmi Kubától mintegy nyolcvan mérföldnyire fekvő szigetország koldus és leigázott. Teljesen elszigetelődött a világtörténéstől. A haitiak majdnem mind írás tudatlanok, éheznek, rongyokban és mezítláb járnak. A nyomorgó ország utolsó reménye, az idegenforgalom is befagyott, bár Haiti megőrizte festői szépségét és vonzóerejét. Igaz, pazar szállók várják az idegeneket, ám a környező nyomor és szinte a levegőben érezhető terror megdöbbenti a külföldieket. Bármelyik városban sötét tekintetű rendőrök tartóztatják fel és „ellenőrzik" az autókat. Ha az ember Portau-Prlnceből Cap Haitieube akar repülni, akkor a 25 perces út mindkét végén megvizsgálják poggyászát. Ahol csak a rendőrök kövérek Cap Haitieu lakói a piszkos piactéren ténferegnek, hogy 5 centért valami ennivalóhoz jussanak (egy pap szerint állítólag ennyit fordítanak a napi kosztra). Itt csak a rendőrök, a tisztviselők, a magasrangú katonatisztek vagy a papok kövé rek. Duvalier elnök „miliclstái" akik az egész országot terrorizálják, a döghússal táplálkozó vadakra hasonlítanak. Vizslaként szegődnek a turisták nyomába és fülel nek, hátha ellesnek valamilyen „államellenes" kijelentést. A haitiek félnek külföl diekkel politizálni. Az 1960-as Port-au-Prince-1 diáksztrájk kegyetlen leverése óta nagyon óvatosak. Duvalier bandái nemegyszer kegyetlenkedtek elfogott külföldiekkel Is, akiket azután kénytelenek voltak szabadon bocsátani. Ezek sok mindent beszélnek, azt is elmondják, hogy az elnöki palota pincéit kínzókamrákká alakították'át. Két európait azért vertek véresre, mert a hivatalokon az állami lobogó szokásos napi felés bevonáskor nem állították meg autójukat és nem me- i revedtek vigyázzállásba. Az illetékes nagykövetségek tiltakoztak a felháborító eljárás ellen, panaszukra azonban ügyet sem vetettek a hi- . vatalok. A . nincstelen betegek, akik nem tudják megfizetni a • gyógyszert, ápolás és kezeEgy ország tragédiája és nélkül pusztulnak el az tteni visszataszító kórházakban. Még a falusi iskolások ís gyakran elesnek e reggelitől, mert nekik is „áldozniuk" kell Duvalier „létesítményére". így nevezik azt a munkástelepet, melyet az országút mentén ilyen feliratok tarkítanak: „Üdv és dicsőség kegyelmes elnökünknek!", „Hálásak vagyunk, doktor!" A hatalom uro Ki is ez a „doktor Duvalier", a diktátorok legundokabbika, aki a haiti lapok szerint „megvesztegethetetlen jellemével igazságot, méltóságot és becsületet ad" éhező népének. Ha a laßok kevesebb hamis jelzővel illetnék a diktátort, nemcsak a szabály ellen vétő lapot tiltanák be, hanem a nyomdáját is szétszednék. A diktátor fényképei mindenütt lógnak, jómaga azonban nem mutatkozik a nép előtt. Talán csak egyszer egy évben tekint le a tömegre palotája keskeny ablakából. „Senki sem tudja, milyen politikát folytat, ha egyáltalán lehet nála politikáról beszélni" — hallottam egy diplomatától. Ha az elnök valahová kiutazik, az út mentén katonákat és „milicistákat állítanak, akik a nép „háláját" kifejező nevetséges plakátokat tartanak a kezükben. Duvalierről tudják, hogy mindig tervez vagy felfedez valamit. Valahányszor nagy fába vágja a fejszéjét, a nép pénzén vagy üj palotát vesz magának, vagy tízezer dolláros autót a lányainak, akik mindennap más-más párizsi ruhában tetszelegnek. Titkos összejövetelekről kiszivárgott hírek szerint Washington az utóbbi időben elégedetlen Duvalierrel. A haiti szélső jobboldali elemek is gyűlölik Duvalier rendszerét, mely a legjobb üzletet is elrontja. Washington kijelentette, hogy „hajlandó támogatni az ellenzéWashington egyik lépése a Szövetség a Haladásért segélyprogramjának Ideiglenes beszüntetése volt. A haitiak jól tudják, hogy az Egyesült Államok látja el fegyverrel és képezi ki Duvalier katonáit és bármelyik pillanatban megdöntheti rendszerét. Ugyanakkor az amerikai monopóliumok a végsőkig kiszipolyozzák a halálgörcsökben fetrengő országot. Washington megígérte, hogy országutat épít déli irányban és még valamit juttat az említett segélyprogramból, de csak azzal a feltétéllel, hog^ az Egyesült Államok teljes mértékben ellenőrizni fogja az anyagi eszközök ráfordítását. Duvaliert eléri végzete. Haitiban Amerika-ellenes a hangulat. Még a helyi bértollnokok is „halva született gyermeknek" nevezik a Szövetség a Haladásért programot. SADRICK BELFRADGE Ausztria és a Sóim-Párizs tengely A usztriában immár töbl mint nárom hónapj; eredménytelenül folynak a kormányalakítási tárgyalások. A fő ütközőpont még mindig a Néppárt ama követelése, hogy a szocialisták adják át a külügyminiszteri tárcát. Ehhez azért ragaszkodik olyap csökönyösen, mert egyes nagytőkés körök szeretnék Ausztriát a Párizs—Bonn tengely oldalán látni. Az utóbbi hónapokban a Néppárt szélső jobbszárnya, az ún. reformátorok a neonáci szabadságpárttal egyetértésben azt szorgalmazták, hogy Ausztria a Közös Piaci társulás tárgyalásait ne a Szabadságkereskedelmi Társulás semleges országaival (Svájc és Svédország) együttműködve folytassa, hanem közvetlenül a Közös Piaccal tanácskozzék. Amióta De Gaulle megtorpédózta Anglia csatlakozását és léti^g jött a De Gaulle—

Adenauer egyezmény, (vagyis a Párizs —Bonn tengely) a Néppárt hivatalos szóvivői is már a közvetlen tárgyalásokat sürgetik. Meg a szigorúan konzervatív Neue Zürcher Zeitung is feltűnést keltő cikkében kipellengérezte „Ausztria polititkájánák eme elfordulását a svájci példától". Ezzel szemben az osztrák burzsoá sajtó Pittermann szemére vetette, hogy „gazdasági semlegességet" is akar, ahelyett, hogy. „csak katonai semlegességre" szorítkozna. Erre válaszolt Pittermann alkancellár a Spiegel nyugatnémet lapnak adott interjújában, amikor azt mondta: Egy országnak, amely háború ese tén semleges óhajt maradni, már békeidőben is eszerint kell irányítania politikáját, s meg kell óvnia gazdasági téren cselekvési szabadságának legalább a minimumát. A Pittermann elleni támadások alapja az a vélemény, hogy „a gazdaságilag életképtelen Ausztriában a semlegesség értékét veszti" Eszerint a semlegességet alá kell ren

: delni a gazdasagi~ érdekeknek, s ezért a közös piaci társulás létfontosságú kérdés. Ezzel azonban eljutottak ahhoz az áldatlan jelszóhoz, mely egyszer már az első köztársaság bukásához vezetett. A kommunisták figyelmeztettek arra, hogy a többi semleges állam nélküli közvetlen társulási tárgyalások elve ugyanarra az útra terelik az országot, melyen egyszer már eljutott Németország karmaiba. L

1! a kalandorpolitika berántaná Ausztriát a NATO-n belül dúló hatalmi harcokba. Felvételért könyörögne az ellentmondást nem tűrő országok új tömbjébe, s ez merőben ellenkezne a semlegességi törvénnyel és az államszerződéssel. Nem fér kétség ahhoz, hogy Ausztria függetlensége veszélyben forog, ha bármi módon is társul a Közös Piachoz, mert Így függelékévé válna (a talán még Madriddal is kibővülő) Párizs—Bonn tengelynek. Ezért figyelmeztet oly nyomatékosan az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága: Ausztria semlegességét nem szabad gyengíteni, hanem okvetlenül meg kell erősíteni. Véget kell vetni a társulási tárgyalásoknak. Ausztria kereskedjék minden országgal anélkül, hogy valamely tömbhöz csatlakoznék. A köztársasági elnök, a kormány és a két kormánypárt vezető személyiségei foglaljanak félreérthetetlenül 'állást a Bonn—Párizs tengellyel szemben. A

brüsszeli csőd után még elmélyültek az ellentétek az osztrák burzsoázia és a Néppárt köreiben. A szocialista párt központi vezetősége ugyan még mindig kitart Ausztriának az eu- : rópai integrációba lépése i mellett, de nem akarja elhamarkodni a megállapodást a Közös Piaccal. A párt némel nacionalista szárnya hasonlő álláspontra helyezkedik, mint a Néppárt „reformátorai": harcot hirdetnek a semlegességi politika hívei ellen. Mindkét koalíciós pártnak a Közös Piachoz való társulását támogató legradikálisabb híveinek központja Stájerországban van. A stájerországi nagyipari és finánctőkés köröket ugyanis szoros kapcsolatok fűzik a nyugat-németországi karteliekhez és a monopóliumokhoz. De 'a legnagyobb ellenállás a semlegességet és a munkásosztály vívmányait veszélyeztető csatlakozási kalandorpolitika ellen szintén Stájerországban észlelhető, különösen szakszervezeti körökben. Minél erélyesebben lép majd fel országszerte a munkásság a reakciós megnyivánulások ellen a Közös Piaccal és a kormányalakítással kapcsolatban, annál könnyebb lesz majd Ausztria népét a súlyos 'eszélytől megóvni. FRANZ KUNÉRT A TUDÓSOK VÁROSA északi vidékein és a Jakut Autonóm Köztársaság területén oly nagy gyémántmezőkre bukkantunk, melyek felvehetik a versenyt a világ legnagyobb gyémántlelöhelyeivel is. A gyémántmezük feltárásban Vlagyimir Sztyepanovics Szobolevnek, városunk alapítójának van a legnagyobb érdeme. Ez a nagyeszű akadémikus most az itteni matematikai kutatóintézet igazgatója. Trofimuk akadémikustól azt is megtudtam, hogy az említett matematikai kutatóintézet dolgozói, kibernetikai gépek segítségével, csak úgy mellékesen megfejtették az ókori dél-amerikai nép, a mayák eddig érthetetlen írását, amelyen évtizedeken keresztül hiába törték fejüket a világ legnevesebb tudósai. Különben a matematikai intézet fö feladata az, hogy kiszámítsa és feltárja a mechanikai mozgás leggyorsabb folyamatainak törvényszerűségeit. A természettani kutatóintézet dolgozói az öröklődés folyamatát próbálják emberi beavatkozással irányítani. Mily óriási fordulatot jelentene a mezőgazdaságban például, ha az állattenyésztésnél és a növénytermelésnél irányítani tudnák azokat a jó természeti tulajdonságokat, melyek számunkra előnyösek és elnyomni a káros tulajdonságokat. Ezen a téren is vannak már eredmények. Az intézet dolgozói nagyhozamú szibériai kukoricát és cukorrépát termeltek ki, me lyek kibírják az itteni hideg idő szeszélyeit is. Nagy segítséget nyújt számunkra a matematikai kutatóintézet kibernetikai számológépe. Akik az űrrepülők útját egyengetik A hidrodinamikai kutatóintézet dolgozói Lavrentyev akadémikus vezetésével a robbanások békés célokra való felhasználásával foglalkoznak. Tavaly egy olyan víziágyút szerkesztettek, mely a gyémántot tartalmazd legkeményebb réteget is könynyen szétzúzza. Ez a vlziágyú több ezer atmoszféra nyomással lövelli ki a vízsugarat, mely a vastag acéllemezt Is könnyen átüti. Sok basonlő sikerről beszélt még Trofimuk akadémikus, melyek közül leginkább a következő kötötte le figyelmemet: A ma világszerte ismert szovjet tudós, Habakov akadémikus élete céljául a Hold geológiai felkutatását tűzte ki. A háború idején Taskentben dolgozott, ahol a kiválasztott témához számtalan művet tanulmányozott át. Akkor sokan azt mondták róla, hogy holdkóros, mert a nehéz háború napjaiban szükségtelen dolgokról álmodozik. De ő szorgalmasan dolgozott, tudományos munkája világszerte Ismert és nagy jelentőségű felfedezései ámulatba ejtették a világ tudósait. Az ő tlidományos kutatásait felhasználva száll majd el az első űrrepülő is a Holdra. Ez a tudós is itt folytatja most munkáját Szibériában. HORVÁTH SÁNDOR hoz hasonló kísérleti-kutatóintézetekben végeznek hasznos munkát. A városnak a hétéves terv végén már 45 ezer lakója lesz, túlnyomó részt tudományos dolgozó. Beszélgetés Trofimuk akadémikussal A geológiai és geofizikai kutatóintézetben meglátogattam Ondrej Trofimuk akadémikust, a szocialista munka hősét, a Lenin-díjas tudóst, aki ma Szibéria „Távol Moszkvától" cimfi regé- I nyének élő hőse, akit a könyv- s ben Beridze mérnöknek nevez- 1 nek. i A 25 ezer lakosú város hét mikrokörzetének felépítéséhez ; az elmúlt öt év alatt 20 millió köbméter földel kellett áthelyezni, 500 ezer köbméter betont beépíteni, több mint 70 kilométer betonutat létesíteni. A városka építésében hazánk ipara is I részt vesz, mivel csempéket, műanyagokat és berendezéseket í szállít ide. i kőolajforrásainak feltárásával foglalkozik. Még a második világháború előtt senki sem hitte volna, hogy Szibéria nagyon gazdag földgáz- és kőolajforrásokban. Trofimuk akadémikus legnagyobb érdeme, hogy a Baj kál tó mentén és a jakut Auto nóm Köztársaságban nem ls oly régen már megkezdhették a kőolaj és a földgáz termelését. Beszélgetésünk közben a szibériai tudós sok érdekeset mondott el a tudomány városkájának lakóiról és munkájukról. — A háború előtt még nem tudtuk, hogy Szibéria nagyon gazdag vasércben, — mondotta Trofimuk akadémikus. — Nyugat-Szibéria és a Távol-Kelet nagy vasérc'előhelyeit geológusaink csak a háború alatt tárták fel. Ma már gyors ütemben halad a nyugat-szibériai kohóipar fejlesztése, nagyjából készek a kelet-szibériai kohóipar tervei is. tgy hamarosan hozzálátunk az építkezéshez. Matematikusok gyémántot találnak és megfejtik a mayák írását — Vegyük például a gyémántmezőket — folytatja Trofimuk elvtárs. — Mindnyájan tudjuk, hogy azelőtt Dél Afrika volt a világ legnagyobb gyémántlelőhelye. De csak volt. Mi a Szov jetunióban előbb az Urai-hegységben kerestünk gyémántot, sikertelenül. Később tudósaink elméleti kutatásai és előzetes számításai alapján Szibéria északi vidékein végeztünk geológiai kutatásokat. A számítások szerint itt nagy gyémántmezőknek kellett lenniük. Ez a feltevés később beigazolódott. Szibéria ÉPÜL A TUDÓSOK VÁROSA A tervezett 16 kutatóintézet bői eddig már tizenkettőt fel építettek. A lakóknak átadtal már 300 ezer négyzetméter la kóterületet, 2 kórházat, eg; ezer férőhelyes internátust, sza badtéri színpadot (ezer ülő hellyel) és egy mozit 800 nézi számára. Miért Szibériában? A Szovjetunió hétéves terve de későbbi távlatai is szoros összefüggésben vannak Szibéria gazdasági fejlődésével Szlbériá ban van az egész világ széntar talékának több mint a fele, mé hében mérhetetlen mennyiségi vasérc, kőolaj, nemesére, gyé mánt található. Végtelen erdei ben rengeteg a jő minőségű külföldön is annyira kereseti fa. Szibéria ma a Szovjetünk harmadik kohóipar] bázisa. Ter mészetes tehát, hogy e nag; kincseskamra közepén, közvetlen az ipar szomszédságában van a tudomány helye is. Nem csoda, ha Moszkva után itt Szibériában van a Szovjetunió második legnagyffbb tudományos központja hivatalos nevén: a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai osztálya. Ebben a városkában nyílt meg nemrég a Szov jetunió legfiatalabb egyeteme is A városka tulajdonképpen há rom akadémikus kezdeményező sére létesült. Hat évvel ezelőt 25 kilométer távolságra Novoszi birszktől, a csendes Obi-tenger partján telepedett le a három akadémikus: Mihail Lavrentyev, Szergej Hristianovics és Ondrej Trofimuk, ezt a helyet választva ki a tudomány szibériai központ jának. Eleinte _ az építőkkel együtt sátrakban, fabarakkok ban laktak, de ma már paloták A

koppenhágai nemzetközi , építészet értekezletén az i angol és a svéd szakemberek ugyancsak csóválták a fejűket, amikor a szibérialak beszámoltak arról, hogy ők télen, 40 fo- i kos hidegben is betonoznak, va- . kolnak vagy földmunkát végez- 1 nek. — Ugyan, ugyan — mon- 1 dották — 40 fokos hidegben a I csonttá fagyott földet még a I legnagyobb teljesítményű talaj- i gyalu sem tudja elmozdítani, i Erre a hitetlen tamásokat meg- f hívták Szibériába. Ott aztán a ! saját szemükkel láthatták a „szibériai csodát". Novoszi | birszki tartózkodásom Idején én | is ellátogattam egy Ilyen szibériai építkezésre. Kétszer is jár tam az akadémiai város építői között, fürödtem az ,,Obi tenger ben", bejártam a város gyönyő rü parkjait. I Réztábla a kapu alatt * A tudomány városát építő J .Szibakademszfrroj" vállalat dot J gozói a csonttá fagyott földet | íél méter magasan beszórják a könnyen gyúló kanszki szénnel, , amely két hétig ég A szénréteg £ teljes elégése után a felolvasz Í tolt és felszárított földet úgy ; lehet ásni, mint nyáron. A be- í. tont és a maltert is melegítik télen, és hogy be ne fagyjon, vegyianyagokat kevernek bele. A városka minden építkezésén vörös tábla jelzi, hány nap múl- t va fejezik be teljesen az épüle- é tet. A kész épületekhez jótálló " levelet is adnak, amelynek olyan & a szerepe, mint nálunk mond- e |uk az aranyvéd|egynek. A jót- b álló levélhez bizonyítványt csa- h tol az átvevő és kitűnő, |ó vagy s elégtelen |eggyel osztályozza a munkát. Ez a személyes felelősséget növelő rendszer jő eredményeket hoz: a legtöbb kitűnő osztályzatú épületet. Ot év d alatt még egyszer sem kaptak ö elégtelent az építők Ha az át- g adás után a lakók valamilyen b rejtett hibát fedeznek fel, az J építők azonnal becsületesen ki- n javítják. Épp ezért minden *pü- » léten réztábla jelzi azoknak a " nevét, akik a minőségért (elélő- » sek, akik a házat építették. k fi 38 nyelven beszélő város ' A városkában már körülbelül k vagy ötezer tudományos dolgo- a: zó £1, köztük tíz akadémikus és « az akadémia harmincöt levelező h tagja. A tudományos dolgozók v

l rendszeresen eljárnak az építők jj munkahelyeire, s megmagyaráz- h zák, milyen problémák megoldá- * sán fognak fáradozni, melyik « helyiséget hogyan rendezik be k a kísérletekhez stb. Hálásak is 1' ezért az építők, mert ez segíti munkájukat, meg aztán sokan ri közülük az építkezés befejezése s után Itt maradnak továbbra is 2! a tudomány szolgálatában. Sok b épitő távhallgatóként tanul az p Itteni egyetemen és részt vesz al a kutatóintézetek gyakorlati S: munkájában. Több mint tízezren T lőttek el ide a Szovjetunió va- k lamennyl tájáról, s ezért ma az ji építkezés színhelye a bábeli e nyelvzavart juttatja az ember b eszébe. A Szovjetunió népeinek __ 38 nyelvén beszélnek itt. Az egész Szovjetunióban talán itt legnagyobb a népszaporulat. Nem is csoda. A városka lakólnak 70 százaléka 35 évnél fiatalabb, 80 százaléka pedig fiatal házas. Van köztük 25 éves nagytehetségű akadémikus is, ami bizony másutt ritkaság. Őserdő az udvaron Az 1400 hektár területből, amelyen a városka fekszik, 1000 hektár a természeti park. Nem messze az Ob folyón létesült tengernyi víztároló partjától a lakónegyedek mint valami szigetecskék bújnak meg a karcsú cédrusfenyők sűrűiében. Az építők még a háztömbök udvarain is meghagyták érintetlenül az őserdő fáit. Az építővállalat igazgatója, Georgij Davidovics Cshejidze, a városka két mikrokörzetét összekötő út tervezésekor, a terepszemle után olyan parancsot adott egy fiatal mér nőknek, Szása Kapcsenkónak, bogy az útépítésnél egyetlen fát sem szabad kivágni az erdőben. Bosszankodott is Szása sokat, mert szerinte azt a néhány fát igazán nem kellett volna sajnálni. De a parancs az parancs Felépült a betonút, mely most úgy kanyarog a hatalmas céd rnsfák tövében, mint valami őrlási vízisikló. Es az erős kezű igazgató, nem más mint Azsajev