Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-02 / 61. szám, szombat

Äki nem dolgozik, WE IS EGYÉK! Hruscsov elvtárs válasza Bertrand Russell levelére Moszkva fűXK) A moszkvai sajtó nyilvánosságra hozta Hruscsov elv­társ levelét, amelyben Bertrand Russell angol filozófus levelére vála szolt. Hruscsov elvtárs a kővetkezőket irta: A BONNI Szövetségi Tanács, a nyugat-németországi parlament egyik kamarája jóváhagyta az együttműkö­dési szerződést, melyet Adenauer kancellár Párizsban De Gaullal kö­tött." (CTK) WALTER HALLSTEIN, a Közös Piac végrehajtó bizottságának- elnöke öt­napos látogatásra az Egyesült Álla­mokba érkezett, ahol kormány- és más hivatalos személyiséggekkel az Atlanti Szövetség és a nemzetközi kereskedelem kérdéseiről fog tár­gyalni. Kennedy elnökkel és Rusk államtitkárral is találkozik majd. (CTK) LEMNITZER amerikai tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek pa­rancsnoka egynapos látogatásra Kop­penhágába érkezett, ahol Krag dán miniszterelnökkel és más személyi­ségekkel fog tanácskozni. (CTKJ ADOULA kongói miniszterelnök hégynapos hivatalos brüsszeli láto­gatásáról visszatért Leopoldvillébe. Spaak belga külügyminiszterrel pénz­ügyi és gazdasági kérdésekről, va­lamint a Kongónak nyújtandó mű­Szaki segítségről tárgyalt. (CTK) A BELGA SZENÁTUS határozatot hozott, hogy a belga kormánynak a parlament hozzájárulás nélkül a NATO multilaterális 'nukleáris poli­tikájának keretében nem szabad Semmiféle kötelezettséget válla'nia. (CTK) ALGÍRBAN az alkotmányozó nem getgyűlés két-hónapos szünet után üjból összeült. Megvitatta az állam­polgárságról és a külföldi beruházá­sokról szóló törvényjavaslatokat. (CTK) ALGlRBÖL 48 leendő pilóta távozott 8 Szovjetunióba, ahol kétéves repülő­kiképzésben részesülnek. (CTK) AZ ALGER REPUBLICAIN algériai fijság közölte az Iraki Kommunista Párt nyilatkozatát, melyben ez Irak népét az űj reakciós rendszer elleni ibarcra szólítja fel. (CTK) KIMBA, Katanga ügyíivő „elnöke" sajtóértekezletén követelte, hogy Ell­Kabethvillében a katangai csendőrség 5z ENSZ-csapatok segítségével tartsa term a rendet és törvényességet. (CTK) Társadalmunk erkölcse — a dol gozó emberek erkölcse. Aki nem dol gozlk, ne Is egyék! Ez a mi erköl esünk. Államunk és társadalmunk a törvények segítségével a derék dol gozókat védelmezi az élősködőkkel, az Ingyenélőkkel szemben, akik fity tyet hánynak a szocialista társada tom erkölcsének és mások megrab­lásából akarnak élni, vagy becste len üzelmekkel olyan értékeket sajá­títanak fei, amelyeknek létrehozásé hoz hozzá sem Járulnak. A törvény * munkára épülő erkölcsi elvek szel lemében bünteti ezeket. Meggyőző désem, hogy ez a legtisztább és leg igazságosabb erkölcs. Mindent elkövetünk, hogy kiirtsuk a bűnözést, éspedig nemcsak törvé nyes Intézkedésekkel, hanem a bű­nözők nevelésével és átnevelésével is. Ez a ml célunk. Russell úr, nagyra becsüljük a hoz­nánk fűződő barátságát, megér'jök, hogy az emberiesség érdekei sugall­ták levelét. Igazságosság nélkül szonban elképzelhetetlen az embe­riesség Népünk éppen a társadalom érdekében kénytelen büntetni azo­kat, akik a mások számlájára akar­nak élni és megkárosítják társadal­munkat. A mi társadalmunk jelszava: Em­ber az embernek barátja, elvtársa és testvére. Mindenkor a népek ba­rátsága és testvérisége, a nemzeti ,;s faji gyűlölettel szembeni engesztel hetetlenség szellemében neveltük és neveljük a szovjet embereket. Bizto" lehet benne, hogy ezt kitartóan és következetesen tovább folytatjuk. Tisztelettel N. Sz. Hruscsov 1963. február 21. Nem halogatható a gyarmati rendszer végleges felszámolása Carapkin elvtárs nyilatkozott a leszerelési bizottság munkájáról Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottságban e napokban nyilatkozott a bizottság tevékenysé­géről. Az MTI tudósítójával közölte, hogy a leszerelési értekezlet munká­jának üjrafelvétele óta a Szovjetunió két javaslatot terjesztett a tizennyolc­hatalmi bizottság «lé. Az első egy nyilatkozat-tervezet, mely szerint az aláíró hatalmak lemondanak arról, hogy felségterületükön kívül bárhol atomfegyverek szállítására alkalmas stra'égíai eszközöket helyezzenek el. A második javaslat megnemtámadási szerződés aláírását Irányozza elő a Varsói Szerződés és a NATO tagálla­mai között. Már most megvalósítható intézkedések Indítványozásáról van szó, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését s az általános és teljes leszereléshez vezető üt megtisztítását eredményeznék. Az USA: a múlt év végén szintén terjesztett elő részja­vaslatot, mégpedig a véletlenül ki­robbanó háború veszélyének meg­szüntetésére, de ez a Javaslat tény­legesen nem Járul hozzá az említett veszély megszüntetéséhez. Az Egyesült Államoknak világszer­te létesített támaszpontjai olyan fe­szültségi gócok, amelyek miatt hol Itt, hol ott támad válságos helyzet. Ezért nem a következményekkel, ha­nem az okokkal keli felvenni a har­cot. A Szovjetunió ezt tudatosítva most nem követeli mindenfajta tá­maszpont megszüntetését, hanem csak azokét, amelyek az atomfegy­verek stratégiai szállítóeszközeinek befogadására szolgálnak. Carapkin elvtárs kijelentette töb> bek között, hogy a Varsói Szerződés és a NATO megnemtámadási egyez­ményének lehetősége teljesen reális és Iránta világszerte nagy az érdek­lődés. Az amerikai leszerelési kül­döttség azonban ennek ellenére egy­általán nem reagál erre a szovjet ja­vaslatra. Ugyanis az a kilátás, hogy a két csoportosulás között nem lesz háború, erkölcsileg tönkre tenné az amerikai hadiipart és az Egyesült Államok háborúra spekuláló nagytő­késeit. New York (CTK) — A gyarmati rendszer felszámolásáról szóló nyi­latkozat érvényesítésére alakított kü­lönleges ENSZ bizottság február 28-i ülésén Sori Coulibala mail küldött elnökletével megválasztotta, a bizott­ság két alelnöké:. Carlos Velazquez uruguayi és Vonsan Sonn lombod zsal küldöttet. A bizottság megtárgyalta tevékeny ségének megszervezését. A bizottság nak az ENSZ-közgyűlés XVII. ülés­szakán hozott határozata értelmében az ENSZ-közgyűlés XVIII. ülésszakán beszámotót kel! előterjesztenie javas­latokkal és azzal az aiánlattal, hogy haladéktalanul váltsák valóra a gyar­mat! országok és nemzetek függet­lenségét elismerő nylla'kozatot. M P. Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője megelégedését fe­jezte kt afelett, hogy a bizottság el­nökévé olyan afrikai nemzet képvi­Gromiko a norvég külügyminiszterrel tárgyalt Oslo (CTK) — Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, aki jelenlég hivatalos látogatáson van Norvégiá­ban, H. Dang norvég külügyminisz­terrel tárgyalt az általános leszere­léssel s a nukleáris kísérletek betil­tásával kapcsolatos kérdésekről. A két államférfi tegnap is folytatta megbeszéléseit. setőjét választották, amely a közel­múltban vívta ki függetlenségét, A szovjet küldöttség hozzájárult a bi­zottság gyümölcsöző tevékenységé­hez —, mondotta a szovjet képvise­lő. Felszólította a bízottság tagjait, működjenek az ENSZ-közgyűlésének határozatával összhangban és segít­sék elő . a nemzeteknek felszabadu­lási törekvéseit. Ülésezett az ENSZ gazdasági és szociális különbizottsága New York (CTK) — New Yorkban véget ért az ENSZ gazdasági és szo­ciális tevékenységét egybehangoló különbizottságának első ülése, ame­lyen B. F. Prokofjev, a Szovjetunió képviselője Is felszólalt. Hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nyújtson segítséget a fejlődő országoknak abban, hogy a legjiatékonyabb módszerek alkalma­zásával erősíthessék gazdaságukat. A gyarmati hatalmakat a bizott­ságban ; képviselő küldöttek Igyekez­tek- kitérni a kényes- kérdések elöl. Nem voltak hajtandók tárgyalni pl. arról, hogy minden ország önállóan rendelkezzék természeti kincseivel és kitértek a faji megkülönböztetés megszüntetésével kapcsolatos kérdé­sek elől Is. Erősödik a szovjet—finn barátság A finn miniszterelnök beszéde a moszkvai televízióban Moszkva (CTK) — Ali ti Karjalal­nen finn miniszterelnök, a moszkvai televízióban, február 28-án tartott beszédében hangsúlyozta, hogy láto­gatása alkalmából rendkívül értékes és baráti beszélgetéseket folytatott N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével. Kijelen­tette, hogy összejövetelei a szovjet államférfiakkal ismét hozzájárultak a két ország baráti kapcsolatainak megszilárdításához. Karjalainen be­szédében megemlékezett arról, hogy április 6-án lesz 15 éve annak, Fogadás a Varsói Szerződésben résztvevő országok küldöttségeinek tiszteletére Varsó (CTK) — jőzef Cyrankiewicz, a Legyei Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke fogadást rende­zett a Varsói -Szerződésben résztvevő országok katonai küldöttségeinek tiszteletére. Az ünnepi esten jelen volt. Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és számos jelentős párt, kormány és katonai személyiség is. A fogadáson A. Grecsko, a Szovjet­unió marsallja és J. Cyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke po­hárköszöntőt mondott. hogy aláírták a Szovjetunió és Finn­ország baráti, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződését. ,,Az azóta eltelt években az e szerző­dés értelmében folytatott politika se­gítségével már nagyon- sok értékes gyakorlati eredményt értünk el" — hangsúlyozta a finn miniszterelnök. Megünnepelték az NDK nemzeti néphadseregének napját Berlin (CTK) — Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demok­ratikus Köztársaság honvédelmi mi­nisztere március 1-én, az NDK nem­zeti néphadseregének napján kiadott napiparancsában a többi között hang­súlyozza: „A nemzeti néphadsereg el­mélyítette Barátságát és szövetségét a dicső szovjet hadsereggel és a tiibbi testvéri haderővel. Az NDK nemzeti néphadserege a szovjet had­sereg és a több! szociálist^ hadse­reg oldalán hozzájárult a béke meg­őrzéséhez a karib-tengeri válság Ide­jén, amikor az amerikai imperialis­ták és NATO-beli szövetségeseik ve­szélyeztették a békét." . w e vege, se hossza a NATO-országok kü­lönféle tanácsko­zásainak. A nyuga­ti fővárosokban egymásnak adják a kilincset a mi­niszterek, különle­ges feladatokkal megbízott diplomaták próbálják eist mítani az egyre jobban kiütköző el lentéteket. Azonban minél lázasabb a; igyekezet, annál nyilvánvalóbb, hogi a nézeteltéréseket nem lehet egy-ké, sakkhúzással megoldani és a várvc várt egyetértés helyett tovább éle zödik a helyzet. Az Egyesült Allamol vezető szerepe a NATÓ-ban mind bi zonytalanabbá válik. Valahogy olyat helyzet alakult ki, hogy a washingto ni politikai lépésekef Párizs mindij ellenzi. A legjellemzőbb, példa enne! illusztrálására a legutóbbi napokbar nyilvánosságra hozott hír, miszerin az Egyesült Államok puhatolózó tár­gyalásokat folytat a Szovjetunióval t nyugat-berlini kérdés rendezéséről Azt mondani sem kell, hogy Francia ország ellenzi e megbeszéléseket Bonn pedig attól tart, hogy az USÍ esetleg engedményeket tesz a meg egyezés érdekében. Ugródeszka a megegyezéshez A most bejelentett puhatolózó tár gyalások kilátásai elég bizonytalanok A karibi válság kirobbantása előtt i német kérdésről folytatott szovjet­amerikai párbeszéd hasznos volt é! most az akkor elszakított fonalat ve szik fel. Kölcsönös engedményekké: feltétlenül megoldást lehet találni a; Európa békéiét a legveszedelmeseb ben fenyegető problémában. Hruscsov elvtárs választási beszé dében kijelentette: „A német béke szerződés hiánya okozta feszültséc Európa szívében évről évre aláássa a; emberiségnek a tartós békéhez fűzőt\ reményeit. Amíg nem írják alá a bé keszerződést és ezzel nem oldják meg a német kérdést, nem lesz nyu galom Európában, és következéskép pen nem lesz nyugalom a világon.' Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy t rfémet kérdés békés rendezése senkit nem károsítana meg, nem korlát, ha­,nem ugródeszka lehetne az alapvető problémák, főként a leszerelés meg­oldásához. A tanácskozások folytatásával ugyan egyetértett Washington, ez azonban még egyáltalán nem bizo­nyítja a megegyezési szándékot. Szemfényvesztő kettősség Az Egyesült Államok politikájában nem ritkaság a kettősség. Miközben Genfben a leszerelésről tárgyal, újabb és újabb intézkedésekkel fokozza a fegyverkezési hajszát, az. atomfegy­ver-kísérletek betiltásáról tanácsko­zik, közben nukleáris robbantásokat hajt végre. Most pedig eszmecserét kezd a német kérdés békés rendezésé­ről, miközben teljes támogatásáról biztosítja a német militaristákat és az úgynevezett „többoldalú atomütő­erő" segítségével a NATO keretében atomfegyverekhez akarja juttatni a Bundeswehrt. A világ közvéleményének* fokozódó békekövetelésére az amerikai kor­mány kénytelen álcázni indokolat­lan hidegháborús politikáját, s ezért ugyan tárgyalóasztalhoz ül, de köz­ben tovább folytatja a fegyverkezési hajszát. Mindez árnyékol vet az Egyesült Államok tárgyalást készségére és két­ségeket ébreszt az emberben, azon­ban azt is látni kell, hogy Ameriká­ban és más nyugati országokban is egyre többen sürgetik a német kérdés rendezését és a leszerelést. A követke­ző hónapokban talán utat tör magá­nak e józan követelés azokhoz is, akik a Nyugaton a legfontosabb kér­désekben döntenek. A Párizs—Bonn szövetség címere J[A Dikobraz raj«») Bonni hintapolitika Egy befolyásos bonni politikus a Newsweek című amerikai lap tudósí­tója előtt kijelentette: „Ha London és Párizs között kell választani, Pá­rizs mellett döntünk. Ha Washington és Párizs között kell választani, fel­tétlenül Washingtont választjuk, mi­vel az amerikaiak nélkül elve­szünk ..." Ez az okoskodás érthető, hiszen a bonni állam lényegében' az amerikai imperializmus produktuma. Az Adenauer-kormány most ügyesen taktikázik, hogy mielőbb megszerezze az atomfegyvert. Tisztán látják Bonn­ban, hogy Washington szeretné magá­hoz láncolni Nyugat-Németországot, ezért sürgetik a NATO sokoldalú atomerejének mielőbbi létrehozását. A sajtójelentések szerint Hassel bonni hadügyminiszter Washingtonban el­érte célját és ígéretet kapott arra is, hogy az USA, Franciaország és Anglia mellett az NSZK is helyet kap a NATO úgynevezett „állandó csoport­jában", és így beleszólása lesz a leg­fontosabb katonai döntésekbe, így az atomfegyverek felhasználásába is. Washingtonnak ez az engedékeny­sége azonban nem tetszik Angliának és állítólag ezért szakadtak meg az amerikai—angol fegyverkezési tárgya­lások. A NATO néhány kisebb tagálla­ma is támogatja Angliát. Ezért a Pá­rizsban most kezdődött NATO-tanács­ülésen feltétlenül tovább éleződnek az ellentétek. Bonnak azonban esze ágában sincs lemondani a Párizs— Bonn tengely előnyeiről. Kérdés, mi­lyen szemmel nézi -'majd ezt a hinta­politikát De Gaulle, aki továbbra is csökönyösen kitart a „saját atomütő­erő" létrehozása mellett. A helyzet azonban sokkal bonyolnl­Ubfe e vázlatos ismertetésnél ?s ezért kizárt dolog, fiogy az amerikai orvos­ság, „a sokoldalú atomerő" kigyógyí­taná a NATÖ-t kró­nikussá váló beteg­ségéből. A támaszpontok és a Polaris Áz utóbbi hetekben a nyugati saj­tóban egyre-másra látnak napvilágot jelentések arról, hogy egyes amerikai rakétatámaszpontokat jelszámolnak. Ez azonban csak szemfényvesztés, semmi köze a leszereléshez, a fegy­verkezési hajsza csökkentéséhez. Csu­pán egyes szárazföldi támaszpontok­ról a kiöregedett és elavult rakéta­típusokat szállítják el és helyettük a középhatósugarú Polaris rakétákkal felszerelt hadihajók és tengeralattjá­rók számát szándékoznak bővíteni. Az amerikai kormány ezeket a mozgó támaszpontokat felajánlotta NATO­beli szövetségeseinek is. A Polaris-akció nem hogy csökken­ti, hanem még kiélezi a nemzetközi helyzetet és lényegében semmi vál­tozást sem jelent. Hiszen az atom­tengeralattjáróknak újabb támaszpon­tokat kell majd építeni a világ kü­lönböző részeiben, a háborús kalan­dorok kezébe újabb fegyver kerül és noha az Egyesült Államok • az atom­fegyverek bevetésének jogát magá­nak szeretné fenntartani, egyáltalán nem biztos, hogy szövetségesei min­denkor elismernék ezt a jogát. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ez a „Poláris-korszerűsítés" micsoda hasz­not jelentene az amerikai monopó­liumoknak. Az amerikai támaszpontok törökor­szági, angliai stb. felszámolásáról ter­jesztett hírek is azt bizonyítják, hogy a szép szavakkal az imperialisták mindig valami békeellenes lépést lepleznek. A világ közvéleménye azonban már megszokta ezt és éppen ezért éberen figyeli a Nyugat minden mesterkedését. Legújabb Jelszavuk: „Többoldalú atomeröt a NATO-nakl", feltétlenül megérdemli ezt a figyel­met. SZŰCS BÉLA $33. ateiw i * ÜJ $ZÖ 3 Tisztelt Bertrand Russell űri Megkaptam levelét, melyben ön Amiatt aggódik, hogy zsidó nemzeti­ségűek Is vannak azon személyek között, akiket az utóbbi Időben a Nyugaton „gazdaságinak" nevezett bűntettekért . a szovjet törvények alapján megbüntettünk. A Nyugaton ezt egyesek az „antiszemitizmus" megnyilvánulásának minősítik, öszin tén szólva, meglep ez a megállapí­tás, mely nagy tévedésből ered. 'A nyugati burzsoá sajtó az utóbbi hónapokban világgá kürtöli, hogy a Szovjetunióban állítólag antiszemf tizmus érvényesül. Felelősségem tu datában ki kell jelentenem: Ez az ál lítás durva kitalálás, a szovjet ern berek és hazánk rosszindulatú bs>­mocskolása. Még a burzsoá sajtó Is beismeri, hogy a Szovjetunióban az. űn. „gazdasági bűntettekért" elítéli egyének különféle nemzetiségűek. Törvényeink értelmében szigorúan büntetjük azokat, akik társadalmi értékeket tulajdonítanak el má­sok munkáján élősködve léha élet­módot folytatnak. A büntetéseket a bűntett jellege szerint mérik ki s a •büntetés nagyságának semmi köze sincs a vétkesek nemzeti hovatarto­zásához. Miért büntetik ezeket a személye ket a Szovjetunióban? Elsősorban bűnös üzelmekért és a nép vagyo­nának eltulajdonításáért. A szovjei törvény valóban nagyon szigorúan bünteti az ilyen bűntetteket, ame­lyek rendszerünk gazdasági alapjait támadják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom