Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-31 / 90. szám, vasárnap

m Nitrán 98 millió korona költséggel épül egyik legkorszerűbb főiskolánk, a Mezőgazdasági Főiskola. A tanításra szolgáló helyiségek 1350 személy befogadására alkalmasak, az Internátus több mint 900 ággyal fog rendelkezni. Képünkön a Mezőgazdasági Főiskola építkezése. A háttérben középen az internátus épületei. (V. Pŕibyl — ČTK felv.J TUDÓSÍTÓINK JELENT

IK Gyors cselekvésre van szükség A víz még mindig gondot okoz • Ősszel 4700 hektár maradt szántatlanul • Türelmetlenek a komplexbrigádok • A „kényszerszünetet" a gépek ellenőrzésével töltik • Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra jľ* • ••»--»--•-»---•--"-»---* már szétszórták, a nitratációt pedig A levicei járásban 4180 hektár föld került víz alá. A járás egész | 99 hektáron végezték el. Ahol a J területén, de különösen az Ipoly mentén az emberek és a szivaty- 1 S

Z(jkség megkívánja, ott hengerlik { tyúk szünet nélkül dolgoznak. Még ott sem lehet a földekre menni, J a

7 őszi kalászosokat és fejtrágyáz1 ahol már nincs víz. Az idő sürget s ezért több helyen kézzel szórják 1 (

S J el a műtrágyát. 1 Bukoven elvtárshoz, a járási agronőmushoz egymás után érkeznek • Meg fcgj] a munka végét fogni ! a jelentések, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy az emberek és • s ... , » . .^t— . 1.X1— « i.Bia_. uí « A Maié Krskany szövetkezetesek, bár csak 321 hektár szántófölddel rendelkeznek, a vetést szintén 6—7 nap elvégzik, azért tart náluk a vetés aránylag soká, mert nem rendelkeznek elegendő traktorossal s igy a két műszakos üzemeltetést nem ezer hektár őszi kalászos fejtrágyá- megismerkedett, éppen ezért a bri- S^^^ím^ofditľíaf ke°f zása vár Árpát 14 900, zabot 1000 gá

d tagjai bizakodva tekintenek a f

e'

b°

lB

V

S J^J™^unkavSés a tavaszi keverékeket 1100 hektá- munkák elé. 10 gondot a szocialista munKaveiron kell elvetniük. Különösen a takarmánytermelést akarják megjavítani, mivel az elmúlt évben a járás a gépek készenlétben várják a tavaszi munkákat. A különleges bi- , zottságnak ennek ellenére sok a dolga. Megkésett a tavasz, gyor- 1 i san kell határozni, mit kell kiszá ntani és a helyére mi kerüljön. tmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm-* Nagyok a feladatok l

e" a döntő szó Mintegy 225 hektáron kell földbe tenniük a magot A járás földműveseire mintegy 18 E feladatokkal minden traktoros gondot seny megszervezésére. , „ A legtöbb községben operatív biKet műszakban zottságok működnek. Ezek járják a A Nový Tekov-i állattenyésztési határt, ellenőrzik az őszi vetést, az fajtenyésztő állomás két műszakban évelő takarmányok áttelelését, s üzemelteti a gépeket. A HESZ által azt, hogy a víz milyen kárt okozott, kiképzett öt munkásukat is traktorra Arra is felügyelnek, hogy a kiszánnek.""A*""járási ""agronómus 'szerint ültetik Minden gépüket - egy trak- tott búza helyére ismét búzát a repbektáronként 30 mázsa szemes és to

r kivetelevel — kijavították Öt- ce helyebe napraforgót, mákot, vagy 400 mázsa silókukoricát szeretnének ve

n ^ektáron 157 vagon komposz- egyéb olajos magvakat vessenek eIérn

i tot es 200 hektáron a műtrágyát N. J. 111 szövetkezete közül takarmánybői csak 13 volt önellátó. Ezért is határozták el, hogy kukoricát szemre és silónak 21728 hektáron termel Négy nap alatt akarják a tavasziak vetését elvégezni a levicei szövetkezetesek. A komplexbrigád tagjai alig várják, hogy megkezdhessék a munkát. Az őszön 20 hektárt nem szántottak fel. Megpróbálnák ugyan már a szántást, de a talaj még mindig nem bírja el a gépet. Raksányi István, a brigád tagja Is türelmetlen. A tavasziak vetését két műszakban végzik, erre azonban csakis a jövő héten kerülhet sor. Ismerik magukat A drženicei szövetkezetesek tapasztalatból tudják, mily nagy jelentősége van az időben s a jól kijavított gépeknek. A tavasziak vetésében 16 tagú komplexbrigádjuké VASARNAP IS DOLGOZNAK A szövetkezetek és állami gazdaságok fészereiből nap-nap után több traktor gördül ki a földekre. Ahol a talaj elbírja a gépeket, a parasztság hozzálát a munkához: szánt, boronál, simltóz, vet — Jól felkészültünk a tavaszi munkákra — mondja Tóth Bertalan, a Turňanská Nová Ves-i szövetkezet elnöke. — 180 hektár őszi vetés ápolásával végeztünk. Gépeink és szerszámaink rendben vannak, elegendő traktorossal rendelkezünk. A vetőmag sem okoz gondot. Tagságunk nagyon jól tudja, mit jelent gyorsan és jól elvégezni a tavaszi munkákat. Az elnök szavait már az első napok teljesítményei is alátámasztják. Szepesi János és Béres János traktorosok nyújtotta műszakban egy nap alatt húsz hektár földel szántottak fel. 'uhász Ferenc aggregátra szerelt vetőgépével a Chorváti és hostovcei határban húsz hektáron elvetette a tavaszi takarmányféléket. — Vasárnap is dolgozunk, hogy hétfőn teljes lendülettel vethessük az árpát. Ilyenkor a vasárnap som jelent munkaszünetet A magnak mielőbb a földbe kell kerülnie — mondja Szepesi János traktoros. A Túrna nad Bodvou-i és hájl határban is felzúgtak a traktorok. A szövetkezetesek a tavaszi takarmánykeverékeket 30 hektáron elvetették. Solnička, Svinica községekben pedig a borsót vetik. M. S. SIKEREKKEL ZÁRJUK AZ IDEI KÖNYVHÓNAPOT MINDENNAPOS SEGÍTŐTÁRSUNK - A KÖNYV A könyv az emberiség egyik legnagyobb vívmánya: tanít, nevel, s lelkesít. A könyvnyomtatás feltalálása — mondotta volt Victor Hugó — történelmünk egyik legnagyobb eseménye — minden forradalom anyja. E korszakalkotó felfedezést, a fekete-fehér művészet és az emberi szellem e csodálatos termékét ünnepeljük minden év márciusában — az ünnepi könyvhónapban. SIKEREINKET A KÖNYVTERJESZTÉSBEN számokban fejezzük kl, bár ebbeli törekvéseink eredménye sem számokban, sem kézzelfoghatóan nem érzékeltethető. A könyvterjesztő munka igazi célja állandóan újabb olvasókat szerezni s egy-egy művet minél több olvasóhoz eljuttatni... A többit már megteszi maga a könyv. Es éppen a könyv társadalmi „hatékonysága" az, ami csak nagyon nehezen, legfeljebb közvetve mutatható be. E közvetett módszerrel a statisztika eredményeinek vizsgálatával is értékes adatok birtokába juthatunk. Nem kis reményekre ad okot a szlovákiai könyvolvasók korcsoportósításából származtatott következtetés is: fiatal olvasótábor fejlődött fel, amely számban jóval felülmúlja az idősebb korosztályt, s százalékban kifejezve a fiatalok csaknem A könyvolvasók döntő többsége fiatal Q A hazai köínyvkiadványok évi 60 milliós példányszámot érnek el O Ötezer könyvkiállítás Szlovákia három kerületében © A mezőgazdasági i szakkönyvek iránt nagy az érdeklődés © Eredményes íróolvasó' találkozók országszerte 9 Szabadtéri könyvkiállítás Bratislavában FELÉVEL TÖBB IRODALMAT OLVASNAK idősebb versenytársaiknál. Űtven kiadó önti a könyvekei, amelyek értéke meghaladja a 60 millió koronát. Évente hétezer új könyvcímmel gyarapszik a hazai kiadványok jegyzéktára. Ezerszámra importálunk külföldi, elsősorban szovjet szakirodalmat és szépirodalmi termékeket. Egyre fokozottabb tevékenységet fejtenek ki tudományos könyvtáraink, s csupán Szlovákia nyolc tudományos könyvtárában TÖBB MINT EGYMILLIÓ KÖNYVET KÖLCSÖNÖZNEK ÉVENTE. A Szlovák Műszaki Könyvkiadó az 1945-ös évhez viszonyítva százszor több könyveimmel gazdagította szakirodalmunk jegyzéktárát... Négy és félszáz műszaki folyóiratot jelentetünk meg, több mint negyedmilliós példányszámban. A népkönyvtárak hálózata hazánkban 14 000 kölcsönzőhellyel rendelkezik. Az idfi könyvhónap keretében több mint 5000 könyvkiálításon csak Szlovákjában közel ötmillió korona értékű könyvet tettünk közszemlére, melynek egyharmadát értékesítették. Dolgozóink NAGY ÉRDEKLŐDÉST NYILVÁNÍTANAK a könyvek iránt. A nemzetközi nőnap alkalmából a munkásnők, dolgozó édesanyák megjutalmazására évről-évre több könyv kél el. Szlovákiában 60 000 ajándékkönyv-jegyet osztottak ki munkásasszonyok, dolgozó nők megajándékozására. Nem véletlen jelenség az sem, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a legtöbb könyvvita és olvasó kon* ferencia MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖNYVET boncolgatott. A rožriavai járásban (Folytatás e 2. oldalon) Bratislava, 1963. március 31. vasárnap • 30 fillér • XVI. évf., 90. szám Minden felhasználható eszközzel... Tavaly a kései tavasz, no meg az aszályos Időjárás miatt szűkmarkúbb volt a határ. Ezért nem mindenütt tudtak annyi takarmányt termeszteni, hogy egész esztendőn bőven jutott volna a jószágnak. Ám annyira mégsem volt fukar a határ, a rét, hogy okosabb gazdálkodással, szakszerűbb betakarítással iie tudtuk volna biztosítani a jószág ellátását. Általában az állatok átteleltetése minden évben nagy gondot jelent. Most is így volt. Ám kisebb volt a gond azokban az EFSZ-ekben, melyekben minden eszköz felhasználásával — nem sajnálva a fáradságot — küzdöttek a természet szeszélyeival. Ha kellett, öntözték is a takarmányokat s annyi takarmányt tettek el télire, hogy még ma is találunk a szövetkezet gazdasági udvara körül megkezdetlen hsrekazlakat. Bár mindenütt úgy gondoskodtak volna a jószág téli takarmányáról, mint a vyškovceiek, a kútnikyiak vagy a stretavkaiak. Náluk egész télen át volt mit adni a jószágnak. Nem csökkent túlságosan érezhetően a szóban forgó szövetkezetben a tejhozam. Persze ezekben meg sok más szövetkezetben így gondolkodtak: Nincs az a sok, ami el ne fogyna — és eszerint cselekedtek is. Minden jó gazda tudja : a tömegtakarmányok hiánya igazán nagy gondot okozott mindig s most sincs másképpen ott, ahol kevesebbet törődnek a takarmánnyal. Mennyivel könynyebb volna most a dolguk a pribetaiaknak, meg a modranyiaknak és a hozzájuk hasonló szövetkezeteknek, ha a jó gazda módján törődtek volna a jószág eleségével. Bizony mostanában sok helyütt csak annyi takarmányt kap a fejőstehén, amennyi éppen a létfenntartásához szükséges. Természetes, az ilyen jószág kevés tejet ad. Többek között ez !s az oka annak, hogy érezhetően esik a fejési átlag, s a tejfelvásárlás országos tervét nem teljesítjük. Tehát részben a szárazság, ám főképpen — a legtöbb helyen — a könnyelműség, a hanyagság és a „kicsire nem nézünk" eljárás miatt okoz a tavasz ennyi gondot, mind a termelőnek, mind a tejfelvásárló szerveknek. Persze örökké nem lehet mindent csupán az időjárás számlájára írni. Mint ahogyan már mondottuk, sok szövetkezetben tavaly annyi takarmányt tudtak termeszteni, hogy könnyen kitartanak az újig. Ám akadnak EFSZ-ek, melyekben bizony törik a fejüket, mit csináljanak a jószággal, az új zöldtakarmányig. Miért nem tudnak mindenütt elegendő takarmányt termeszteni? Mert sokan nem okultak az előző évek hibáiból, s a vetéstervet is úgy állították össze, hogy a takarmányok rovására inkább az azonnali hasznot jelentő „kifizetődőbb" növényeket termesztenek. Az is baj, hogy a sílózásra sem fordítottak mindenütt megfelelő gondot, nem is beszélve arról, hogy a takarmányozás szempontjából jelentős tömegtakarmányt, a kukoricaszárat úgyszólván semmibe sem veszik. Kint hagyják a határban és tavaszszal beszántják. Pedig milyen jó volna most a kukoricakóró, többet ér, mint a búzaszalma. Mennyivel jobban, okosabban cselekedtek ott, ahol a kukoricaszárat a cukorrépakarajjal és le veiével együtt eltették télire, besilózták. A jó gazda úgy tesz, a rossz amúgy, pedig a mi társadalmunkban csak jó gazdákra van szükség. Olyanokra, mint a topolníkyiak, vyškovceiek, lelesiek és •olyanokra, mint akik a Nové Zámky-i járásban a kukorica- és silókukorica-termesztési versenyt kezdeményezték. Az előrelátó jó gazda már tavasszal megkezdi a következő télre a takarmányról való gondoskodást. Lehet-e jobb alkalom például, mint most, a tavaszi tennivalók idején a rétek és legelők alapos ápolására? És van mit tennünk e téren. Szlovákiában a terv szerint 190 000 hektár rétet és legelőt kell rendbehoznunk. Megéri az ezzel járó fáradság? Meg bizony! Mert nem mindegy sem a termelőnek, sem az országnak, hogy 20 mázsát, vagy esetleg 40 mázsa szénát terem-e a rét hektárja. A takarmánytermesztés fontosságáról megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a párt XII. kongresszusa is. Kiemélte azokat a takarmányokat, melyek a lehető legkevesebb önköltséggel termelhetők. Természetesen a kukorica az „élenjáró" takarmánynövény. Nem véletlen, hogy a Nové Zámky-i és a chomutovi járás szövetkezeti parasztsága éppen a legtöbb tömegtakarmányt adó silókukorica termesztési versenyére hívta fel az egész ország mezőgazdasági üzemeit. J

r A nagyobb haszon elérésének a kulcsa a szövetkezeti tagok kezében van. Ahogy forgatják ezt a kulcsot, aszerint boldogulnak. Itt az ideje a takarmánytermesztés kapunyitásának. Most lehet és kell megteremteni az alapjait a jószág egész esztendei eledelének. A takarmánytermesztésnek sok módja van. A kukorica mellett igen jó takarmányozásra a cukorrépa, sok fehérjét tartalmazó takarmányok a hüvelyesek, nem utolsósorban az idén az eddigieknél jóval többet kell eltenni télire a herefélékből is. Erejéhez, adottságaihoz mérten növelje tehát minden szövetkezet a takarmányföldek hektárhozamát, ha szükséges, bővítse takarmányozásra szánt földterületét is, hogy ne legyen a jövő télen annyi gond, s adjanak az EFSZ-ek minél több mezőgazdasági terméket az ország ellátására. Világ -proletárjai, egyesüljetek !