Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-31 / 90. szám, vasárnap

m Nitrán 98 millió korona költséggel épül egyik legkorszerűbb főiskolánk, a Mezőgazdasági Főiskola. A tanításra szolgáló helyiségek 1350 személy befogadására alkalmasak, az Internátus több mint 900 ággyal fog rendelkezni. Képünkön a Mezőgazdasági Főiskola építkezése. A háttérben középen az internátus épületei. (V. Pŕibyl — ČTK felv.J TUDÓSÍTÓINK JELENT IK Gyors cselekvésre van szükség A víz még mindig gondot okoz • Ősszel 4700 hektár maradt szántatlanul • Türelmetlenek a komplexbrigádok • A „kényszerszünetet" a gépek ellenőr­zésével töltik • Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra jľ* • ••»--»--•-»---•--"-»---* már szétszórták, a nitratációt pedig A levicei járásban 4180 hektár föld került víz alá. A járás egész | 99 hektáron végezték el. Ahol a J területén, de különösen az Ipoly mentén az emberek és a szivaty- 1 S Z(jkség megkívánja, ott hengerlik { tyúk szünet nélkül dolgoznak. Még ott sem lehet a földekre menni, J a 7 őszi kalászosokat és fejtrágyáz­1 ahol már nincs víz. Az idő sürget s ezért több helyen kézzel szórják 1 ( S J el a műtrágyát. 1 Bukoven elvtárshoz, a járási agronőmushoz egymás után érkeznek • Meg fcgj] a munka végét fogni ! a jelentések, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy az emberek és • s ... , » . .^t— . 1.X1— « i.Bia_. uí « A Maié Krskany szövetkezetesek, bár csak 321 hektár szántófölddel rendelkeznek, a vetést szintén 6—7 nap elvégzik, azért tart náluk a ve­tés aránylag soká, mert nem rendel­keznek elegendő traktorossal s igy a két műszakos üzemeltetést nem ezer hektár őszi kalászos fejtrágyá- megismerkedett, éppen ezért a bri- S^^^ím^ofditľíaf ke°f zása vár Árpát 14 900, zabot 1000 gá d tagjai bizakodva tekintenek a f e' b° lB V S J^J™^unkavS­és a tavaszi keverékeket 1100 hektá- munkák elé. 10 gondot a szocialista munKavei­ron kell elvetniük. Különösen a ta­karmánytermelést akarják megjaví­tani, mivel az elmúlt évben a járás a gépek készenlétben várják a tavaszi munkákat. A különleges bi- , zottságnak ennek ellenére sok a dolga. Megkésett a tavasz, gyor- 1 i san kell határozni, mit kell kiszá ntani és a helyére mi kerüljön. tmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm-* Nagyok a feladatok l e" a döntő szó Mintegy 225 hek­táron kell földbe tenniük a magot A járás földműveseire mintegy 18 E feladatokkal minden traktoros gondot seny megszervezésére. , „ A legtöbb községben operatív bi­Ket műszakban zottságok működnek. Ezek járják a A Nový Tekov-i állattenyésztési határt, ellenőrzik az őszi vetést, az fajtenyésztő állomás két műszakban évelő takarmányok áttelelését, s üzemelteti a gépeket. A HESZ által azt, hogy a víz milyen kárt okozott, kiképzett öt munkásukat is traktorra Arra is felügyelnek, hogy a kiszán­nek.""A*""járási ""agronómus 'szerint ültetik Minden gépüket - egy trak- tott búza helyére ismét búzát a rep­bektáronként 30 mázsa szemes és to r kivetelevel — kijavították Öt- ce helyebe napraforgót, mákot, vagy 400 mázsa silókukoricát szeretnének ve n ^ektáron 157 vagon komposz- egyéb olajos magvakat vessenek eIérn i tot es 200 hektáron a műtrágyát N. J. 111 szövetkezete közül takarmánybői csak 13 volt önellátó. Ezért is ha­tározták el, hogy kukoricát szemre és silónak 21728 hektáron termel Négy nap alatt akarják a tavasziak vetését elvégez­ni a levicei szövetkezetesek. A komp­lexbrigád tagjai alig várják, hogy megkezdhessék a munkát. Az őszön 20 hektárt nem szántottak fel. Meg­próbálnák ugyan már a szántást, de a talaj még mindig nem bírja el a gépet. Raksányi István, a brigád tag­ja Is türelmetlen. A tavasziak veté­sét két műszakban végzik, erre azonban csakis a jövő héten kerül­het sor. Ismerik magukat A drženicei szövetkezetesek ta­pasztalatból tudják, mily nagy je­lentősége van az időben s a jól ki­javított gépeknek. A tavasziak ve­tésében 16 tagú komplexbrigádjuké VASARNAP IS DOLGOZNAK A szövetkezetek és állami gazda­ságok fészereiből nap-nap után több traktor gördül ki a földekre. Ahol a talaj elbírja a gépeket, a paraszt­ság hozzálát a munkához: szánt, bo­ronál, simltóz, vet — Jól felkészültünk a tavaszi mun­kákra — mondja Tóth Bertalan, a Turňanská Nová Ves-i szövetkezet elnöke. — 180 hektár őszi vetés ápolásával végeztünk. Gépeink és szerszámaink rendben vannak, ele­gendő traktorossal rendelkezünk. A vetőmag sem okoz gondot. Tagsá­gunk nagyon jól tudja, mit jelent gyorsan és jól elvégezni a tavaszi munkákat. Az elnök szavait már az első na­pok teljesítményei is alátámasztják. Szepesi János és Béres János trakto­rosok nyújtotta műszakban egy nap alatt húsz hektár földel szántottak fel. 'uhász Ferenc aggregátra szerelt vetőgépével a Chorváti és hostovcei határban húsz hektáron elvetette a tavaszi takarmányféléket. — Vasárnap is dolgozunk, hogy hétfőn teljes lendülettel vethessük az árpát. Ilyenkor a vasárnap som jelent munkaszünetet A magnak mi­előbb a földbe kell kerülnie — mondja Szepesi János traktoros. A Túrna nad Bodvou-i és hájl ha­tárban is felzúgtak a traktorok. A szövetkezetesek a tavaszi takar­mánykeverékeket 30 hektáron elve­tették. Solnička, Svinica községekben pedig a borsót vetik. M. S. SIKEREKKEL ZÁRJUK AZ IDEI KÖNYVHÓNAPOT MINDENNAPOS SEGÍTŐTÁRSUNK - A KÖNYV A könyv az emberiség egyik legnagyobb vívmánya: tanít, nevel, s lelkesít. A könyv­nyomtatás feltalálása — mon­dotta volt Victor Hugó — tör­ténelmünk egyik legnagyobb eseménye — minden forrada­lom anyja. E korszakalkotó felfedezést, a fekete-fehér művészet és az emberi szellem e csodálatos termékét ünnepeljük minden év márciusában — az ünnepi könyvhónapban. SIKEREINKET A KÖNYVTERJESZTÉSBEN számokban fejezzük kl, bár ebbeli törekvéseink eredménye sem szá­mokban, sem kézzelfoghatóan nem érzékeltethető. A könyvterjesztő munka igazi célja állandóan újabb olvasókat szerezni s egy-egy művet minél több olvasóhoz eljuttatni... A többit már megteszi maga a könyv. Es éppen a könyv társadalmi „haté­konysága" az, ami csak nagyon ne­hezen, legfeljebb közvetve mutatha­tó be. E közvetett módszerrel a sta­tisztika eredményeinek vizsgálatával is értékes adatok birtokába jutha­tunk. Nem kis reményekre ad okot a szlovákiai könyvolvasók korcsopor­tósításából származtatott következte­tés is: fiatal olvasótábor fejlődött fel, amely számban jóval felülmúlja az idősebb korosztályt, s százalékban kifejezve a fiatalok csaknem A könyvolvasók döntő többsége fiatal Q A hazai köínyvkiadvá­nyok évi 60 milliós példányszámot érnek el O Ötezer könyv­kiállítás Szlovákia három kerületében © A mezőgazdasági i szakkönyvek iránt nagy az érdeklődés © Eredményes író­olvasó' találkozók országszerte 9 Szabadtéri könyvkiállítás Bratislavában FELÉVEL TÖBB IRODALMAT OLVASNAK idősebb versenytársaiknál. Űtven kiadó önti a könyvekei, amelyek értéke meghaladja a 60 mil­lió koronát. Évente hétezer új könyvcímmel gyarapszik a hazai ki­adványok jegyzéktára. Ezerszámra importálunk külföldi, elsősorban szovjet szakirodalmat és szépirodal­mi termékeket. Egyre fokozottabb tevékenységet fejtenek ki tudományos könyvtára­ink, s csupán Szlovákia nyolc tudo­mányos könyvtárában TÖBB MINT EGYMILLIÓ KÖNYVET KÖLCSÖNÖZNEK ÉVENTE. A Szlovák Műszaki Könyvkiadó az 1945-ös évhez viszonyítva százszor több könyveimmel gazdagította szak­irodalmunk jegyzéktárát... Négy és félszáz műszaki folyóiratot jelente­tünk meg, több mint negyedmilliós példányszámban. A népkönyvtárak hálózata hazánk­ban 14 000 kölcsönzőhellyel rendel­kezik. Az idfi könyvhónap keretében több mint 5000 könyvkiálításon csak Szlovákjában közel ötmillió korona értékű könyvet tettünk közszemlére, melynek egyharmadát értékesítették. Dolgozóink NAGY ÉRDEKLŐDÉST NYILVÁNÍTANAK a könyvek iránt. A nemzetközi nő­nap alkalmából a munkásnők, dol­gozó édesanyák megjutalmazására évről-évre több könyv kél el. Szlo­vákiában 60 000 ajándékkönyv-jegyet osztottak ki munkásasszonyok, dol­gozó nők megajándékozására. Nem véletlen jelenség az sem, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a legtöbb könyvvita és olvasó kon* ferencia MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖNYVET boncolgatott. A rožriavai járásban (Folytatás e 2. oldalon) Bratislava, 1963. március 31. vasárnap • 30 fillér • XVI. évf., 90. szám Minden felhasználható eszközzel... Tavaly a kései tavasz, no meg az aszályos Időjárás miatt szűk­markúbb volt a határ. Ezért nem mindenütt tudtak annyi takar­mányt termeszteni, hogy egész esztendőn bőven jutott volna a jó­szágnak. Ám annyira mégsem volt fukar a határ, a rét, hogy okosabb gazdálkodással, szakszerűbb beta­karítással iie tudtuk volna biztosí­tani a jószág ellátását. Általában az állatok átteleltetése minden évben nagy gondot jelent. Most is így volt. Ám kisebb volt a gond azokban az EFSZ-ekben, melyek­ben minden eszköz felhasználásá­val — nem sajnálva a fáradságot — küzdöttek a természet szeszé­lyeival. Ha kellett, öntözték is a takarmányokat s annyi takar­mányt tettek el télire, hogy még ma is találunk a szövetkezet gaz­dasági udvara körül megkezdetlen hsrekazlakat. Bár mindenütt úgy gondoskod­tak volna a jószág téli takarmá­nyáról, mint a vyškovceiek, a kút­nikyiak vagy a stretavkaiak. Ná­luk egész télen át volt mit adni a jószágnak. Nem csökkent túlságo­san érezhetően a szóban forgó szövetkezetben a tejhozam. Persze ezekben meg sok más szövetkezet­ben így gondolkodtak: Nincs az a sok, ami el ne fogyna — és eszerint cselekedtek is. Minden jó gazda tudja : a tömegtakarmányok hiánya igazán nagy gondot oko­zott mindig s most sincs máskép­pen ott, ahol kevesebbet törődnek a takarmánnyal. Mennyivel köny­nyebb volna most a dolguk a pri­betaiaknak, meg a modranyiaknak és a hozzájuk hasonló szövetkeze­teknek, ha a jó gazda módján tö­rődtek volna a jószág eleségével. Bizony mostanában sok helyütt csak annyi takarmányt kap a fe­jőstehén, amennyi éppen a lét­fenntartásához szükséges. Termé­szetes, az ilyen jószág kevés tejet ad. Többek között ez !s az oka an­nak, hogy érezhetően esik a fejési átlag, s a tejfelvásárlás országos tervét nem teljesítjük. Tehát részben a szárazság, ám főképpen — a legtöbb helyen — a könnyel­műség, a hanyagság és a „kicsire nem nézünk" eljárás miatt okoz a tavasz ennyi gondot, mind a termelőnek, mind a tejfelvásárló szerveknek. Persze örökké nem lehet min­dent csupán az időjárás számlájá­ra írni. Mint ahogyan már mon­dottuk, sok szövetkezetben tavaly annyi takarmányt tudtak termesz­teni, hogy könnyen kitartanak az újig. Ám akadnak EFSZ-ek, me­lyekben bizony törik a fejüket, mit csináljanak a jószággal, az új zöldtakarmányig. Miért nem tud­nak mindenütt elegendő takar­mányt termeszteni? Mert sokan nem okultak az előző évek hibái­ból, s a vetéstervet is úgy állítot­ták össze, hogy a takarmányok rovására inkább az azonnali hasz­not jelentő „kifizetődőbb" növé­nyeket termesztenek. Az is baj, hogy a sílózásra sem fordítottak mindenütt megfelelő gondot, nem is beszélve arról, hogy a takarmá­nyozás szempontjából jelentős tö­megtakarmányt, a kukoricaszárat úgyszólván semmibe sem veszik. Kint hagyják a határban és tavasz­szal beszántják. Pedig milyen jó volna most a kukoricakóró, töb­bet ér, mint a búzaszalma. Mennyivel jobban, okosabban cselekedtek ott, ahol a kukorica­szárat a cukorrépakarajjal és le veiével együtt eltették télire, be­silózták. A jó gazda úgy tesz, a rossz amúgy, pedig a mi társadal­munkban csak jó gazdákra van szükség. Olyanokra, mint a topol­níkyiak, vyškovceiek, lelesiek és •olyanokra, mint akik a Nové Zám­ky-i járásban a kukorica- és siló­kukorica-termesztési versenyt kez­deményezték. Az előrelátó jó gaz­da már tavasszal megkezdi a kö­vetkező télre a takarmányról való gondoskodást. Lehet-e jobb alka­lom például, mint most, a tavaszi tennivalók idején a rétek és lege­lők alapos ápolására? És van mit tennünk e téren. Szlovákiában a terv szerint 190 000 hektár rétet és legelőt kell rendbehoznunk. Megéri az ezzel járó fáradság? Meg bizony! Mert nem mindegy sem a termelőnek, sem az ország­nak, hogy 20 mázsát, vagy esetleg 40 mázsa szénát terem-e a rét hek­tárja. A takarmánytermesztés fontos­ságáról megkülönböztetett figye­lemmel foglalkozott a párt XII. kongresszusa is. Kiemélte azokat a takarmányokat, melyek a lehető legkevesebb önköltséggel termel­hetők. Természetesen a kukorica az „élenjáró" takarmánynövény. Nem véletlen, hogy a Nové Zám­ky-i és a chomutovi járás szövet­kezeti parasztsága éppen a leg­több tömegtakarmányt adó silóku­korica termesztési versenyére hív­ta fel az egész ország mezőgazda­sági üzemeit. J r A nagyobb haszon elérésének a kulcsa a szövetkezeti tagok kezé­ben van. Ahogy forgatják ezt a kulcsot, aszerint boldogulnak. Itt az ideje a takarmánytermesztés kapunyitásának. Most lehet és kell megteremteni az alapjait a jószág egész esztendei eledelének. A ta­karmánytermesztésnek sok módja van. A kukorica mellett igen jó takarmányozásra a cukorrépa, sok fehérjét tartalmazó takarmányok a hüvelyesek, nem utolsósorban az idén az eddigieknél jóval töb­bet kell eltenni télire a herefélék­ből is. Erejéhez, adottságaihoz mérten növelje tehát minden szö­vetkezet a takarmányföldek hek­tárhozamát, ha szükséges, bővítse takarmányozásra szánt földterüle­tét is, hogy ne legyen a jövő té­len annyi gond, s adjanak az EFSZ-ek minél több mezőgazdasá­gi terméket az ország ellátására. Világ -proletárjai, egyesüljetek !

Next

/
Oldalképek
Tartalom