Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-24 / 83. szám, vasárnap

HOLNAP ZÁRTÁK EL KRASZNOJARSZKNÁL A JENYISZEJ!! — š A világ legnagyobb vízierőművének építői között Egy forradalmár élete I § ítélte Széljegyzetek egy könyv margojara Horthy Miklós fasiszta bírósága őt halálra tizenkilencben. ^ A halálos ítéletet aztán ezerkilenc­Munkatársunk riportja a Jenyiszej partjáról, ahol holnap páratlan | ^negyvenkettőben hajtotta végre eseményre kerül sor 12 • i- •.. MHÍKM A 25 tonnás gépkocsi-kolosszusok végzik holnap a legfelelősségteljesebb munkát a Jenyiszejen. A folyó régi medrét a völgyzárógátnál 30 méterre leszűkítették s most itt rohan óriási erővel a világ egyik legbővizűbb fo­lyója. A hatalmas beton- és sziklatömböket a teherkocsik vezényszóra bedöntik a leszűkített mederbe és attól kezdve a Jenyiszej a leigázott folyók sorába kerül: a folyam megáll, új medrébe kényszerül, s a számára ki­jelölt helyen mesterséges tengert alkot a betongát felett. Tegnapelőtt jelentette a alig győzik TASZSZ hírügynökség, hogy gyó komszomolista hétfőn, március 25-én elzárják A város a! aP ítói a Jenyiszej szibériai folyó ^ a hitleri fasizmus egyik elvetemült 5; pribékje Buchenwaldban. Közel ne­!i gyedszáz éven át járt, élt köztünk |ez a halálra ítélt forradalmár. Izga­^ tott az elnyomás ellen, harcolt a né­$ pek szabadságáért, szebb holnapjá­^ ért. Földnélküli jánosok és páriák ^ életét élő idénymunkások sztrájkjai­^ nak élén állott, de nem feledkezett % meg arról sem, hogy a gyárakban a % munkásoknak tiszta mosdójuk, zuha­^ nyozójuk és egy koronával több na­^ pibérük legyen. Mindeme és min­^ denkire gondolt, csak saját magáról ^ feledkezett meg. Ezért nem mene­Ez a könyv nemcsak beszámol tf községi és parlamenti választások­ról, a párt V. kongresszusa előtti és utáni belső kríziseiről, beszél a köztársaságban dúló gazdasági vál­ságról, megmutatja, hogyan magya­rázták a kommunisták ezt a válsá­got a tömegeknek, de egyben állást is foglal, egyéni hangot üt meg, amt emeli ez írás értékét. Mi pedig ott látjuk Steiner Gábort sötét ruhájá­ban, hófehér ingben, nyakkendővel és elmaradhatatlan aktatáskájával. Szenvedélyesen, de frázisoktól men­tesen beszél és konkrét bizonyíté­kokkal érvel. Megjárja a masaryki demokrácia börtöncelláit — csak úgy mint többi kommunista harcostársa, ö is kiáll a párt tömegeivel a köz­$ kült, bár a szovjet útlevelet már jó társaság védelmére és harcát szíve ^ régen a zsebében hordta és ezért utolsó dobbanásáig vívja. Š került harminckilenc márciusában a Zdenka Holotíková szerencsés kéz­kus, hőstettekre medrét s meokezďudik a mes- so k ~ erre val 1 Gyivnegorszk utcái­ľllľxf.., . na k elnevezése is. Megtaláljuk itt az isfcoía-utcát, — de a Nőtlenek utcá­ját, a Hűség terét is, 150 000 négyzetméter terséges tenger feltöltése. Jenyiszej a Szovjetunió Iegbővi­krasznojarszki terület 140 000 l n . „ ... ^ harcosa, a komárnói nyomdász és te" valóban olvasmányos és érdekes méteres gáton< — Keraem. ^ kommunista városatya, majd képvi- írás. Legnagyobb erőssége- azonban - A gát baloldalán kulon erre a ^ ^ és szenátor a/ a forradalmár, az internacionalizmusnak, a prole­* (ItOOlCI L C^V w Wltui/y t Cyíft >» olítnnlr Prjnn . ftmlnl/iíl irlűTÍ '/ rl Ct 11 1.' Z3 tán nűírwttt IrriTicátyrtolr n'7 a C7pllpmp kilencszerese hazánknak. A Jenyi­szejt, a kék folyót Szibériában az « lponaovnhh „Óceán öccsének" nevezik. 1500 mé- Vlldg IBglldgyODD ter magasan a Szájáni-hegyek kö- VÍZierŐITlŰVe zött ered. Onnan rohan aztán észak­nak, hegyen-völgyön, tajgán, tund- A i Amerikai Egyesült Államok rán keresztül. Útközben egyesül a szakemberei, akik érthető féltékeny­kristályvizű Angarával, az Alsó- és seggel figyelik a krasznojarszki vizi­a Podkamenaja Tunguzkával, ame- """ * Iyek mind nagyobbak a Dunánál. Amíg Leszkuu elvtárs magyarázott, 5 oldott meg sikerrel. Könyvében a múltja, hős fiai, így Steiner Gábor eljutottunk oda, ahol a folyó holna- i pg r t megalapításától kezdve kiizdel- példamutatása nagy hatással van az pi elrekesztéséhez a döntő munká- § rae s évek, a nehézségek és sikerek, utódokra is. Nagy hatással van úgy latokat végzik. Naponta több száz ^ vereségek és győzelmek hosszú sora a magyar, mint a szlovák értelmi­köbméter betont építenek be a ki- $ vonul el. Nagyra kell becsülnünk a ség fiatal nemzedékére, amelyhez lométernyi betongátba, amelynek el- ^ szerzőnek több mint objektivitását, Zdenka Holotíková, ez a messzi cseh lent kell állnia az óriási víztömeg ^ a mellyel megírta, milyen nagy se- kisvárosból jött asszony is tartozik, hatalmas nyomásának. Különösen ^ gítséget is jelentett a pártnak abban aki kilépve a tudományos dolgozó lárdságú betonkeveréket ^ a z időben a magyar kommunisták: hűvös objektivitásából, szive mele­betongyárbói nagy ^ Nagy Gyula, Mező, Major és Steiner gével Irta meg Steiner Gábor, a tatiát fc — - ' forradalmár élettörté­háromszorta gyorsabban építik a leg­korszerűbb vízi- és hőerőműveket, mint a tőkés országokban. A világ legnagyobb vízierőműve s kraszno­jarszki lesz. Tizenkét, egyenként ternyire épül a világ legnagyobb 580 000 kilowatt teljesítményű turbi­vízierőműve, amely 1966-ban — teljes náját {ebből kettő kísérleti) másod­,Szerzetes" a Jenyiszej felett Krasznojarszktól vagy 40 kilomé­erőmű építőinek előrehaladását, n aSy _ szilárdságú betonkeveréket ^ a z időben a magyar kommunisták: hűvös objektivitásából, szíve mele­akarva-akartalanul beismerik, hogy a használnak. A betongyárból nagy s Nagy Gyula, Mező, Major és Steiner gével Irta mesr Steiner náhnr a Szovjetunióban ma már kétszerte, nyomással acélcsöveken juttatják s Gábor meg mások nagy marxista tu- kommunista Kle a keveréket. A nagyszilárdságú ^ dása > forradalmi tapasztalata és len- netét. beton különleges bánásmódot köve- ä dülete. si—. tel, s ezért a munkahelyeket nyáron ^ üzembehelyezése után — évente 20 milliárd kW óra villanyenergiát fog termelni, — ugyanannyit, mint ta­valy hazánk valamennyi villanyerő­műve együttvéve. Amikor először láttam a kraszno­jarszki vlzierőmű építkezésének he­lyét — ez még 1958-ban volt — a Turgenyev hajó fedélzetéről csak az örökké vándorló geológusok furóbe­rendezései mutatták, hogy itt a szik­lák között valami készül. Csodálato­san szép ez a vidék. A tajga felett a meredek sziklafalakon karcsú céd­rusfenyők kapaszkodnak. A Sumiha. faluval szemben levő sziklafal legma­gasabb csúcsán egy fehérre festett magas sziklaoszlop áll. A hajósok „szerzetesnek" nevezték ei ezt a szik­lát, amelynek tetejére minden évben fehér sapkát festenek, hogy irány­jelzőnek szolgáljon számukra. Ezen a valamikor isten hátamögötti vidéken a sziklák barlangjaiban koldusbará­tok laktak. A legenda szerint erről a legmagasabb szikláról szerelmi bá­natában egy szerzetes ugrott a Je­nyiszejbe. Társai alakját a sziklába faragták és azóta ott áll mozdulat­lanul őrizve a múlt titkát... A Csodahegy Amikor az első komszomolista építőcsoport letelepedett a folyó partján, elragadta őket az itteni ter­mészet ,szépsége. Ezért nevezték el ezt a helyet Gylvnogorsznak — ma­gyarul Csodahegynek. A komszomo­lista sátortábor helyén épült város­kának ma is ez a neve, de most már sok ezer ember talál itt meleg otthonra. A jövőben a város 45 000 lakójával Krasznojarszk „szputnyik­városa" lesz. Legszélső utcái ma még közvetlenül a tajgába nyílnak. A tajga azonban visszavonul a folyó partjától és helyet ad az épülő vá­percenként 6000 köbméter víztömeg forgatja majd. Az áramfejlesztő be­rendezést a legkorszerűbb automati­kus műszerekkel irányítják és tele­vízióval ellenőrzik. A közvetlen em­beri munkát teljesen kizárják. A tur­binákat, generátorokat úgy szerkesz­tik és olyan kiváló anyagokból ké­szítik, hogy évtizedekig üzemzavar nélkül működhessenek. A világon először itt próbálják ki a legnagyobb teljesítményű víziturbinát. Az egy kilowatt teljesítményre eső építkezési költség négyszerte olcsóbb lesz, különleges hűtőberendezéssel fagy­pontra hűtik, hogy a beton jól szi­lárduljon: Holnap csak az dolgozik, aki megérdemli Néhány hónappal ezelőtt, amikor ott jártam, nagy munkaverseny kez­dődött. Vaszilij Jascsenko, egy T-140-es talajgyalu kezelője kezdemé­nyezte ezt a versenyt, amelynek célja: aki rendszeresen túlteljesíti tervét, az részt vehet a március 25-i nagy munkában, a Jenyiszej el­rekesztésében. Jascsenko elvtárs és öt társa 152 százalékra teljesítik y//////////////////////////^^^ A meteorológia és a közlekedés mint a 2 millió kilowatt teljesít- napi tervüket. Holnap minden bi­ményű kujbisevi erőműé. A kraszno­jarszki 30 százalékkal nagyobb tel­jesítményt nyújt, mint a már félig kész bratszki erőmű, bár építkezési költsége. 200 millió rubellel ala­csonyabbak. Röviden: l kW-óra vil­lanyenergia termelése 0,3 fillérbe fog kerülni! A tengerfenéken Hogy közelebbről is megismerked­hessek a Szovjetunió 49 legfontosabb építkezéseinek egyikével, második jenyiszei-parti látogatásomkor fevge­nyij /afimovics Lestkunnai néhány hónappal ezelőtt arra a helyre men­zonnyal ők is ott lesznek a nagy mű döntő munkálatainál. Erről a nagy napról beszél ma mindenki, a rádió, a világ valameny­nyi nyelvén írnak az újságok róla, e napot aranybetűkkel jegyzik fel az építkezés krónikájába, fevgenyij And­rejevics Dolginyin 32 éves mérnök be­csülettel megszolgálta részvételét a holnapi nagy munkában. A betono­zó csoportnak, amely az irkusztki erőmű építkezéséről jött ide, ő a leg­idősebb tagja. A többiek m(nd kom­szomolisták. Az ő nevüket is beír­ják a krónikába, mert munkájukkal tem, ahol holnap elzárják a Jenyiszej hozzájárultak ahhoz, hogy a kraszno­medrét s megálítják az óriás folya- jarszki erőmű építkezése az országos mot. Tompa orrú talajgyaluk, daruk és teherautók szüntelen zaja töltötte be a Jenyiszej völgyét. Még ma is ma­gam előtt látom a folyó bal partján sorban álló 25 tonnás MAZ-525-ös teherautókat, ahogyan a 15 tonnás sziklatömböket és az öttonnás beton­kockákat a folyóba hordják. Napon­ta 4000 köbmétert dobnak a folyó­ba. Leszkun elvtárs, a főmérnök he­lyettese a jövendőbeli tenger fenekén magyaráz: — Látja azt a kivágott erdősávot rosn'ak. Csak a város parkjaiban és 0 hegyoldalban? Ott építik a magas­a lakótömbök udvarain maradtak feszültségű távvezetéket, amely Innen meg érintetlenül cédrusfenyők... a karcsú, magas 220 000 és 550 000 Volt feszültségű versenyben élenjáró helyet foglal­jon el. A mikor ott álltam a hatalmas kék folyó partján és hallgattam az építkezés lüktető zaját, akaratlanul is Lenin szibériai száműzetése jutott eszembe. Hatvanöt évvel ezzelőtt csodálattal nézte ezt a gyönyörű tá­jat és lángeszével már előre megter­vezte az ország boldog jövőjét. A szovjet hatalom első napjaiban Le­nin országos villamosítási tervét so­kan — köztük Herbert Wells ismert angol író, is — csupán merész fan­táziának, utópiának vélték. Az egy­kori COELRO terv azonban már ré­Iskola-utca, Szerelmes Szemek utcája A Jenyiszej jobb partján elterülő négyéves városkában a Szovjetunió legelszántabb és legodaadóbb kom­szomolistái adtak találkozót egymás­nak. Ha valakinek nincs meg a meg­felelő szakképzettsége, az építkezé­sen ez csak fél baj, mert itt rövid idő alatt, úgyszólván „menet közben" kitanulhat kőművesnek, ácsnak, so­főrnek, betonozónak, vagy gépkezelő­nek, de még nagy szakképzettségű építészmérnöknek is. Az építkezésen működő szaktanfolyamokat, esti vonalon viszi majd vizierőművünk gen valósággá vált. Csupán a krasz­energiáját a krasznojarszki, novoszi- nojarszki erőmű 12 turbinája három birszki, omszki és irkutszki terüle- és félszeresen haladja meg a 15 év­tek ipari központjaiba. re kidolgozott Lenini GOF.ĹRO tervet. HORVÁTH SÁNDOR Hajólift és egyéb érdekességek Az 52 éves deres hajú főmérnökhe­lyettes, aki itt már harmadik vizierő­művét építi, kérdéseimre még el­mondott néhány érdekességet: A gát vasbetonfala az alaptól 126 . , méter magasra nyúlik. A víztömeg rálbo1 adnak e l° részleteket. 100 méteres esés után hajtja meg a • A Csehszlovák Hadsereg Szín turbindkat. A víztároló 450 kilométer ááza elsőként mutatja be hazánkban hosszú, két tavaszt áradás megtölti. Fernando de Royas Celestin régi spa­• A prágai Smetana-múzeum már­cius-április folyamán ifjúsági egye­temi ciklust rendez Smetana operái­ról. Az előadásokat a Nemzeti Szín­ház művészeinek fellépése egészíti ki, akik a nagy cseh zeneszerző ope­A viz tömege 73 milliárd köbméteré- nyol író színmüvét. A darabot F. Ho­ipariskolákat sok százan látogatják vei fekszik rá az 1050 méter hosszú dousek fordította csehre. Rendezi F. rendszeresen. Az esti iskolák már vasbetongátra. Maga a gépház a gát Stepanek. Március 23-án az idén is megtartot­tuk a nemzetközi meteorológiai na­pot. Az elmúlt esztendőktől eltérően, amikor a nemzetközi meteorológiai napot „A meteorológia a mezőgazda­ság szolgálatában" jelszó jegyében bonyolították le, az idén „A meteoro­lógia és a közlekedés" jelszó alatt rendezték. E fő jelszó kitűzését az tette szükségessé, hogy a mezőgazda­ság után a közlekedés függ leginkább az időjárás szeszélyeitől. Az időjárás legközelebbről a légi­közlekedést érinti, bár ez az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött, a többi közlekedési eszközhöz viszonyítva a legtöbbet. Modern turbólégcsavaros és sugárhajtású gépek jelentek meg a nemzetközi és belföldi légivonala­kon. A repülőtereken, tehát ott, ahol a repülők rajtolnak vagy leszállnak, a légi közlekedést leginkább az ala­csony felhőzet és a köd akadályoz­za. Ha ezek meghaladják a megenge­dett mértéket, akkor még a techni­kailag legkiválóbban felszereit repü­lőtérről sem szállhat fel gép, s nem szállhat le rajta. Azt is megkísérelték már, hogy ennek az akadálynak elejét vegyék... Nagy gázolaj-melegítőket helyeztek el a rajtpálya közelében és ezekkel melegítették a röptér fölötti légiteret, s így átmeneti időre ködtelenítették a rajtpályát. Ez a módszer azonban nagyon költséges ahhoz, hogy egy nagy repülőtéren alkalmazzák, ahol minden percben rajtol vagy leszállni készül egy gép. Az időjárás szeszé­lyei elleni védekezésnek ezt a mód­ját a légiközlekedésben tehát el kell vetni. Érezhetően gátolja a repülőterek légi forgalmát az is, ha a rajtpályára erős szél fúj, azaz, ha a rajtoló repü­lőgép oldalról kapja a szelet. A légi közlekedést azonban nem­csak a földhöz közeli időjárási egyen­súly zavarok veszélyeztetik. A felle­gekkel versenyt repülő gépmadarak is ki vannak téve az időjárás viszon­tagságainak. Az első számú ellenség a viharfelhő, melynek felső határa nemegyszer eléri a tíz-tizenkét kilo­métert is. A viharfellegek igazi ve­szélyt azért rejtegetnek, mert kétféle légáramlat uralkodik bennük: mag­jukat sokszor másodpercenként 30 méteres sebességgel felfelé haladó légáramlat képezi, míg szélei süllyedő légáramlatúak. Ha a repülőgép egy ilyen viharfelhőbe kerül, rövid idő­közökben hirtelen váltakozva zuhan és emelkedik. Ilyenkor mondják a 1. niasok, hagy „légzsákba", légüres térbe került a repülőgép. Légüres tér a „levegőben?" Ez persze kissé furcsa meghatározás — a különböző irányú légáramlat játéka az egész, persze „a játéknak" komoly követ­kezménye is lehet. Katasztrófát okozhat a repülőgép relíiletén képződő „zúzmara" is, ame­lyet a fákon, vezetékeken télen oly sokszor megcsodálunk. A repülőgépek ugyan fel vannak szerelve feinlet­melegitő-berende/.éssel, amely a fe­lületre fagyott pára eltávolítását szol­gálja, de nagy jégburokképződés ese­tén ez kevésnek bizonyulhat. A kis, ún. helyi jellegű viharokat könnyű átrepülni, de a frontális vi­harokat, amelyek szélessége néha több száz kilométer, már nem lehet kikerülni. Ez ellen egyelőre csak egy orvosság van: átmeneti időre, amíg a vihar elvonul, megszüntetni a közlekedést. Ilyen frontális viharral azonban a repülőgép, főleg a hosszú távú vona­lakon, repülés közben is találkozhat, gondolhatná a laikus, s akkor mái­késő „leállítani" a forgalmat. Ez nemigen következhet be, mivel a re­pülőgép személyzete minden rajt előtt a repülőtér meteorológiai szol­gálatától részletes felvilágosítást kap arról, hogy milyen időjárás uralkodik az előirányzott légivonalon. A repülőterek ezeket az informá­ciókat részben saját megfigyeléseik­ből, de leginkább a röppálya közelé­ben levő meteorológiai állomások megfigyeléseiből nyerik. Köztársaságunk különböző pontjain sok-sok éber szem figyeli, kémleli ál­landóan az időjárást és a változásait jelző műszereket. Ezek bizonyos idő­közökben átadják egymásnak megfi­gyeléseik eredményeit. Így tudja min­den repülőtér, hogy köztársaságunk bizonyos pontjai fölött milyen időjá­rással találkoznak a fellegek felett száguldó gépek. Dr. Peter Forgáií (Íj postabélyegek j CTK t — A prágai Központi Postaügyi Igazgatóság újabb alkalmi bélyegeket bocsát ki, ezúttal a kulturális élet ki­magasló személyiségeivel és eseményei­vel kapcsolatban. A bélyegek tervezői Jaroslav Sváb. Cyril Bouda, Martin Ben­ka és Aurel Kajlich akadémiai jestömű­vészek az Umelecká beseda 100. évfor­dulójáról, Eduard Urx születésének 60. évfordulójáról, juraj jáno'sik halálának 250. évfordulójáról és juraj Palkovif 200. évfordulójáról, a Nemzeti Színház fennállásának 80. évéről, a Matica slo- venská alapításának 100. évfordulójáról és Max Svablnský nemzeti művész szü­letésének 90. évfordulójáról emlékeznek meg. A hét emlékbélyegből álló sorozat 20, 30, 60 filléres és 1,60 koronás cím­leteket tartalmaz. E bélyegek hétfőtől, március 25-től érvényesek u bel- és kül­földi peslajorgalomban. ül SZO 4 * Í903. március 24.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom