Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-08 / 39. szám, péntek

Világ proletárjaiegyesüljetek l UJSZO SZIOVAKIA KOMHUNISTAPÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. február 8. péntek * 30 fillér • XVI. évfolyam, 39. szám A Szlovák Nemzeti Tanács oz 1963. év tervíelodotfliról tárgyalt TUDŰSlTŰNKTŰL — A Szlovák Nemzeti Ta­nács tegnap kétnapos tanácskozásra ült össze. Az SZNT 11. ülését Jozef Lenárt, az SZNT elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte az SZLKP KB elnökségének tagjait, a ke­rületi és járási tervbizottságok elnökeit és az ülésen jelenlevő ján Bartuska főügyészt. Ezután Ľudovít Be­nada, az SZNT alelnöke beszámolt a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tevékenységéről és vázolta az el­ső félév feladatait. Az SZNT elnöksége behatóan fog­lalkozott a tervfeladatok teljesítésének kérdéseivel, s bizottságait ftonkrét feladatokkal bízta meg. Különö­sen nagy súlyt helyezett a mezőgazdasági termelés fel­lendítésére, figyelemmel kísérte a lakásépítkezést, s a lakosság tüzelőanyaggal, villamos energiával, zöldség­gel és gyümölccsel valá ellátását Benada elvtárs be­szédének befejező részéhen kiemelte azokat a felada­tokat, amelyek az SZNT-re a CSKP XII. kongresszusá­nak határozataiból hárulnak. Ezt követően Vojtech Daubner képviselő a mandá­tumbizottság nevében előterjesztette a pótválasztások­ról szóló jelentést. A 72. választókörzetben — Sabinov — Anton íažkýt, a 23. választókörzetben — Nitra — dr. Matej Lúčant választották meg az SZNT képviselő­jévé. A két képviselő letette az alkotmányban előírt fogadalmat. Az SZNT jóváhagyta Vasil Bifak és Samuéi TakáiS felmentési kérelmét, tekintettel más beosztásukra. Az SZNT elnökségi tagjául, az iskola és kulturális ügyek megbízottjául, valamint az SZNT iskola- és kulturális­ügyi bizottságának elnökévé dr. Matej Lúčant válasz­tották meg. Az SZNT ugyancsak jóváhagyta az egyes bizottságokban javasolt változásokat. Kelet-Szlovákia egyik legfiatalabb üzemének, a Stará Iiubovfta-i csavar­gyárnak újítói és technikusai a napokban több újítási javaslat megvalósí­tásához fogtak hozzá. Az ,egyik újítási javaslatot Jozef Trančík és Ste­fan }ob dolgozta ki. Javaslatuk megvalósításával a sajtoló automaták teljesítménye percenként 120 darabról 2UQ-ra emelkedik. (G. Bodnár — CTK felvétele)' Az ülés tárgysorozatának további pontjaként Michal Sabolčik, az SZNT alelnöke, a Szlovák Tervbizottság el­nöke tartott beszámolót a Szlovákiá­ban 1963-ban — a kormány által jó­váhagyott állami ter v keretében — sorrakerülő gazdaságfejlesztési fel­adatokról. Hangsúlyozta, hogy az idei terv a CSKP XII. kongresszusának határozataival összhangban kifejezi azt a törekvést, hogy az' aránytalan­ságok fokozatos leküzdésével, bizto­sítsuk népgazdaságunk zavartalan fejlődését. Iparunkban különösen azoknak az ágazatoknak gyors növekedésével számíthatunk, amelyek mind nagyobb, nyersanyagforrásokkal rendelkeznek s lehetővé teszik a társadalmi mun­katermelékenység növelését. Így pél­dául a vegyipari termelés 10,6 száza­lékkal, a szénfejtés 7 százalékkal, a magnezit üzemeké mintegy 8 száza­lékkal növekszik. A lehetőleg legna­gyobb növekedést a népgazdaságunk számára legfontosabb ágazatokban kell elérnünk. Ugyanez vonatkozik az aránylag kevés anyag ráfordítá­sát, de sok munkát igénylő gyártmá­nyok előállítására ls. A beruházási építkezések szakaszán elsősorban az épülőfélben levő gyárak, Iskolák, egészségügyi intézmények és lakások építésének minél előbbi befejezésére kell összpontosítanunk az anyagi eszközöket. A Szlovák Tervbizottság elnöke be­számolójában foglalkozott a rendki­A francia—nyugatnémet szerződés az európai békét Szovjet jegyzék a Német Szövetségi Köztársaság kormányához aláássa MOSZKVA (CTK) — GROMIKO, SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER FEB­RUÁR 5-ÉN FOGADTA H. GRÖPPERT, AZ NSZK MOSZKVAI NAGYKÖVETÉT ES A FRANCIA—NYUGATNÉMET SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATBAN AZ NSZK KORMÁNYÁHOZ -INTÉZETT ALÁBBI SZOVJET KORMÁNYJEGYZÉ­KET NYÚJTOTTA ÁT NEKI. A Szovjetunió kormánya szükséges­nek tartja, hogy a következőket kö­zölje a Német Szövetségi Köztársaság kormányával: A Szovjetunió, mely a, többi nagy­hatalommal együtt rendkívül nagy fe­lelősséget érez a világbéke megőrzé­séért, s.mint a hitleri Németország feltétlen kapitulálását elfogadó egyik hatalom a négyoldalú. szövetségi egyezményekből kifolyólag bizonyos jogokat és kötelességeket érez, nem térhet hallgatással napirendre a Né­met Szövetségi Köztársaság és a Fran­cia Köztársaság együttműködéséről 1963. január , 22-én Párizsban kötött szerződés f&lött. Ez a szerződés Nyu­gat-Németország és Franciaország szoros katonai és politikai szövetsé­géről tanúskodik. Leszögezi, 1 milyen álláspontot képviseljenek az összes kom,oly politikai kérdésben, köztük a Kelet és a Nyugat kapcsolatait, vala­mint a nagyszabású katonai együtt­működést érintő kérdésekben, i A szerződés áttanulmányozása so­rán bebizonyosodott, hogy az nem csu­pán két szomszéd állam kapcsolatait rendező dokumentum. Az NSZK , és Franciaország kormányai igényt tar­tanak rá, hogy kölcsönös megálla­podás alapján sok más ország ügyeit is Intézzék, Európa és talán az egész világ sorsáról döntsenek, amit ter­mészetesen a többi ország. nem fo­gadhat el. A szövetségi kormány olyan politikai irányvonalat követ, amely szemmelláthatóan nem reális és el­lentétben van a béke érdekeivel. Egész Németország nevében akar be­szélni, pedig az NSZK-n kívül létezik még egy szuverén német állam — a Német Demokratikus Köztársaság, és önálló politikai egységként Nyugat­Berlin is. Tudvalevő, hogy az NDK nem hatalmazta fel a Szövetségi Köz­társaságot arra, hogy nevében meg­kösse ezt a szerződést. Ellenkezőleg, elítélte a szerződést, mint az európai reakció fő erőinek a béke és a nem­zetközi feszültség enyhülése ellen irányuló összeesküvését. A szovjet kormány nemcsak azért hívta fel a figyelmet a francia—nyu­gatnémet szerződésre, mert a szerző­dés túlhajtott Igényeket tartalmaz, hanem elsősorban, azért, mert önma­gában is a nemzetközi feszültséget fokozó, a békét és a népek biztonsá­gát különösen Európában veszélyez­tető lépés. Az NSZK és Franciaország katonai együttműködéséről van szó. Ez lényegét tekintve nagyon is elleh­séges lépés más államok ellen. A szer­ződés ugyan nem nevezi meg ezeket az államokat, ám a két ország veze­tő államférfiaí a szerződés előkészí­tésével vagy aláírásával kapcsolatban elég gyakran emlegették őket. Az európai béke és biztonság a Szovjetunió számára nem frázis. Nem üres szó, mint amilyen a NATO-or­szágok képviselői részéről gyakran elhangzik, akik a nagy tömegek han­gulatát és követeléseit látva szép sza­vakhoz folyamodnak. Az Európa szí­vében kitört világháború izzó lávája más földrészekre is átcsapott, soha­sem kerülte el Oroszországot, a Szovjetuniót. • A Szovjetunió ezért úgy látja, hogy az európai biztonság elválaszthatat­lan a saját és az egész világ bizton­ságától, A szovjet kormány ezért a revans és az agresszió növekvő ve­szélyével szemben nem maradhat kö­zömbös. Mindenképpen Igyekezni fog megakadályozni azt, hogy Európa egy romboló nukleáris háború színterévé váljék. Az emberiség elsődleges fő felada­ta mindent megtenni az atomviszály veszélyének elhárítására és a békés egymás mellett élés jó feltételeinek biztosítására. Ilyen időkben az állam­férfiak, elsősorban a nagy államok vezetői legyenek különösen előrelá­tók és fontolják meg minden lépésü­ket. A „történelmi megbékélésről" han­goztatott öntelt szavak nem lep­leznek mást, mint az NSZK és Fran­ciaország fegyveres erői egyesítésé­nek részletesen kidolgozott program­ját. Már a fegyverkezési programok és tervek előkészítésének stádiumá­ban különrendelkezések vonatkoznak az együttműködésre, a katonai kuta­tás pénzelésére és összehangolására, vül kemény tél s a hóviharok kö­vetkeztében kialakult nehéz helyzet­tel, amely igen kedvezőtlenül befo­lyásolja a terv teljesítését az egyes ágazatukban, de különösen a vasúti forgalom, az energetika, az építő­ipar szakaszán és a szénellátás te­rén. Nagyra értékelte, hogy a lakos­ság teljes megértéssel fogadta az ideiglenesen szükséges intézkedése­ket. A dolgozók különösen a vasuta­sok, az üzemi munkások sok helyütt rendkívül nehéz feltételek között megállták helyüket és több "esetben a munka hőseihez méltó magatartást tanúsítottak. A tüzelőanyaggal való ellátás terén — mondta Sabolčik elvtárs — meg kell köszönnünk a cigeli, novákyi és a Modrý Kameň-i bányászoknak ál­dozatkész munkáját, akik januárban, terven felül 18 300 tonna szenet és lignitet fejtettek. Sabolčik elvtárs beszédét Vita kö­vette. A vitában nyolc képviselő szó­lalt fel. Emil Piš képviselő a normán felüli anyagkészletek felhalmozódá­sának káros hatásával foglalkozott. Hangsúlyozta, annak szükségességét, hogy az egyes üzemekben feltárt fe­lesleges anyagok oda kerüljenek, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ján Stencl képviselő a nemzeti bi­zottságok által Irányított üzemek fel­adatairól beszélt. A beruházási épltr kezésekkel kapcsolatban hangoztatta annak szükségességét, hogy az anya­gi és pénzügyi eszközöket főleg azok­ra az építkezésekre kell összponto­sítani, melyeket az Idén kell befe­jezni. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságoknak körültekintőbben kell foglalkozniuk a lakásépítkezéssel an­nál is inkább, mert az idén a múlt évhez viszonyítva 11 százalékkal nö­vekszik a, lakásépítkezés! terv. Šimon Zbirka képviselő a mező­gazdasági termelés szakosításának kérdéseivel foglalkozott a michalov­cei járásban. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés feladatait csakis úgy teljesíthetjük, ha a lehe­tő legrövidebb Időn belül szakosít­juk és összpontosítjuk a mezőgazda­sági termelést. Michal Martinkovič képviselő a tr­navai Magasépitkezési Vállalat mun­kájáról beszélt. Megemlítette, hogy a trnavai építők becsülettel teljesí­tették kongresszusi felajánlásaikat, s mindent megtesznek az idei terv teljesítése érdekében. Ondrej Súleti képviselő az irányí­tó és szervező munka elmélyítésének szükségességét hangsúlyozta, az ipar, a mezőgazdaság, s a nemzeti bizott­ságok szakaszán a kelet-szlovákiai kerületben. Hangoztatta, hogy har­colni kell az állami és pénzügyi fe­gyelem megszilárdításáért. Ján Bartuška főügyész a szocialis­ta törvényesség megsértéséről be­szélt, különös tekintettel a mező­gazdaságra. Példákat említett meg, hogy a mezőgazdasági üzemek gyak­ran nem tartják be a törvényeket és előírásokat. Ez szükségessé teszi, hogy az ügyészségek a mezőgazda­ság területén is elmélyítsék tevé­kenységüket. Ugyanakkor hangsú­lyozta a szövetkezeti demokrácia el­mélyítésének szükségességét is. Nagy károk következnek abból — mon­dotta, — hogy a mezőgazdasági üze­mekben nem gondoskodnak messze­menően a termelőeszközökről, elha­nyagolják karbantartásukat. Ezért szükséges megszilárdítani a szövet­kezeti fegyelmet s a nemzeti bizott­ságoknak Is következetesebben be kell tartaniuk a törvényeket és elő­írásokat. * Jozef LukaCoviC képviselő a lakás­építkezés kérdéseivel kapcsolatban emlékeztetett a központi bizottság­nak arra a határozatára, mely sze­rint 1970-ig 1200 000 lakás felépíté­sét kell biztosítani. Szlovákiában a feladatok teljesítése érdekében szük­séges, hogy egyrészt Jobban gondos­kodjunk a meglevő lakásalap tartásáról, másrészt meg kell gyorsí­(Folytatás a 2. oldalon) a katonai Iskolák oktatóinak és hall­gatóinak kicserélésére, sőt komplett katonai egységek cseréjére. Kidolgoz­ták a hadügyminiszterek és a vezér­kari főnökök rendszeres tanácskozá­LEKÜZDIK A TÉLI NEHÉZSÉGEKET S.r™?* 1! TTT".' i-íw^^-y FELKÉSZÜLNEK AZ ESETLEGES ÁRVÍZVESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁRA A kelet-szlovákiai Kerületi Árvíz­, , -j*. w j .... j . «. védelmi Bizottság már most felké­salnak időtervét^ Mindenütt de kUlö- > szül a z esetleges árvízveszély elhárí­a' NATQ-ô lamok fovárosa.ban < tásárf l_ A k e s rületben min d* n fol ö kulonos figyelmet keltett az akorul- l és tak befagyot t. A k ei e t-szlovákiai mény, hogy a szerződés szándékosan S s5kságon mínt eg y fél méter vastag megkerüli az NSZK-ra vonatkozó nuk- < jégpáncél fe<li a Laborc, a Latorca, leáris korlátozásokat. i a z Qndava, a Bodrog és az Ung fo­(Folytatás a 3. oldalon) í lyókat. A közelmúltban felépített vé­wAŕwvwwwwwvw^wAwO dőgátak lényege-sen csökkentik az árvízveszélyt a ke­let-szlovákiai sík­ságon. Az árvízvé­delmi bizottság rendkívül veszé­lyes helyzet eseté­ben ez idén elő­ször számít a Be­ša község közelé­ben nagyjában ki­épített körgátas szárazmedence fel­használásával. Ez a medence ugyanis igen nagy víz­mennyiség tárolá­séra alkalmas. TÖBB MINT 5000 BRIGÁDOS A KOŠICEI VASÚTVONALON A košicei vas­útvonal hóval be­fűtt szakaszain csaknem 5400 bri­gádmunkás segí­tett a hó eltakarí­tásában. A brigá­dok megszervezé­sében nagy segít­séget nyújtottak a CSISZ Špišská No­va Ves-i, marge­canyi és kysaki szervezetei. A vas­útvonal veszélyez­tetett szakaszain Mindenütt sok nehézséget idézett elő a kemény hideg és a kiadós havazás, de a legtöbb gondot Ostraván, ebben a fontos ipari központban okozta. A város lako­sai rendkívüli áldozatkészséggel és megértéssel kap­csolódtak be a hóeitakarításába. (CTK — felvétel) 25 traktor, 4 talajgyalu, 11 tehergép­kocsi éš számos egyéb gép állt a hó-: munkások rendelkezésére. A jól szer-; vezett munka eredményeként a ko-i šicel vasútvonal minden vágánya al-: kalmas (már a közlekedés lebonyolí-: tására. A Spišská Nová Ves és Le­voča közötti szakaszon azonban mo­toros mozdonyok hiánya következté-í ben autóbuszok bonyolítják le a fors galmat. KELET-SZLOVÁKIÁBAN MINDEN ŰT JÁRHATÓ A kelet-szlovákiai kerület közutairi e napokban 37 hóekével, 5 hómaró­val, 19 ta.lajgyaluval és számos más géppel takarították el a havat, s így teljesen járhatóvá tették az utakat. Az autóbuszok most már késés nél­kül közlekednek. A kerületben nap­ról-napra enyhül a téli hideg, minek következtében helyenként olvad és Jegesek az utak. Az útkarbantartó csoportok eddig 806 köbméter sala­kot és 90 köbméter homokot szórtak a síkos utakra. A legnagyobb gon­doskodást a Magas-Tátra környéki utak igénylik, ahol állandóan négy hómaró takarítja él a torlaszokat. AUTÓBUSZOK VILLAMOSOK HELYETT OSTRAVÁN A kemény fagy, de főleg az állan­dó hóesés megbénította az ostravai városi forgalmat. Szűz új villamos közül csupán 19 közlekedik és a régi villamosoknak csak egyharmada. Az ostravai városi közlekedésben felme­rült nehézségek megszüntetésére ezért csütörtök délelőttig 64 autó­busz érkezett hazánk különböző ré­szeiből. A Csehszlovák Gépkocsifu­varozási Vállalat és az ostrava-kar­vínai szénkörzet bányaüzemei továb­bi 40 autóbuszt bocsátottak rendel* kezesre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom