Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-05 / 36. szám, kedd

Más lapokban olvastuk PRAVDA „Csekélységek" A kegyetlen fagyok, a szélviharok, e hófúvások — egyszóval az idei tél és következményei már több,hete el­ső számú belpolitikai problémánkat képezik. Ami azelőtt szinte gyerek játék volt, az a inai körülmények közölt terhes, súlyos feladattá válik. A szó legszorosabb értelmében min­dent ki kell harcolnunk a téltől, s e harcban a hétköznapok sok-sok hő­siességet, öntudatos tettet és lemon­dást követelnek. Az üzemek százai az egyenletesebb villanyfogyasztás érdekében a máso­dik műszakot éjszakára tették át, számos munkahelyen vasárnap dol­goznak, amikor kisebb a villanyáram­fogyasztás és a vasárnapot valamelyik hétköznapon veszik ki. Sokan, amikor elvégezték munkájukat a munkahe­lyen, lapátot fognak és az utak tisz­tításával könnyítenek a közlekedés helyzetén. A döntő többség megér­tette, hogy a tenger is apró vízcsep­pekből áll, hogy jobb ma szigorúan takarékoskodni a villanyárammal, mint cda jutni, hogy az áramkörből órákig ki kelljen kapcsolni egész lakónegyedeket. A rendkívüli helyzet rendkívüli kö­vetelményeket állít elénk. E napok­ban nem elég megszokott kötelessé­geinket teljesítenünk. Fokozott fele­lősségérzettel meg kell tennünk min­dent, hogy a kegyetlen időjárás okoz­ta hafokon enyhítsünk. így teszünk valamennyien? Bratislavából például •nunka után több ezer ember utazik tiaza a környező falvakban. Sajnos, gyakran megtörténik, hogy a beállí­tott fűtetlen 'vonat az állomáson egy óránál többet is vár, s az emberek fölöslegesen fagyoskodnak benne, ha­bár ezt az időt jobban eltölthetnek a kellemesen fűtött várótermekben. Csak azért fagyoskodnak, mert az ál­leíráson senkinek sem jutott eszébe hangszórón bemondani, hogy a vo­nat késűbb indul. Hiszen ez a bemondás igazán cse­kélység. De ha elmulasztják, olyan következményei vannak, amit semmi­képpen sem lehet már csekélységnek nevezni. Sok hosszúságot és ideges­kedést megtakaríthatnánk, ha min­denütt, mindenki gondolna ezekre a „csekélységekre". Háromezer felajánlás A múlt hét végéig több mint há­romezer CSISZ szervezetben tartot­ták meg az évzáró taggyűlést. Az élen a közép-szlovákiai kerület ha­lad, ahol a tervezett évzáró gyűlések­nek már több mint a felét megtar­tották. Rendkívül fontos a CSISZ já­rási és kerületi vezetőségeinek igye­kezete, hogy minél több jól előkészí­tett évzáró taggyűlést vezessenek le. A Rirn.. Sobota-i járásban az évzáró taggyűlések ugyanis azt mutatják, liogy a járási vezetőség nem volt elég következetes az előkészületeket illetően. Fokozatosan kibontakozik a CSISZ IV. kongresszusának tiszlaletére in­dított mozgalom is Szlovákiában a felajánlások száma már meghaladja a háromezret. fii wm Szünidőben a pionírszervezet sem működik? A gyerekek élvezik a félévi szün­időt. Pavel és farko Strelnában zsebredugott kézzel bandukol a ha­vas utcán. — Törődik veletek a pionírcso port a félévi szünidőben? — Síversenyeket szervezett. — Mikor? ' — Még a szünidő előtt, de a szün­idő után megint lesz, — teszt hozzá Izgatottan. — Négy fiú meg jégpá­lyát csinált. Es olt a versenyeket egyedül szervezzük. Mtkulovában Mafenka már 14 nap­fa otthon van, azóta nem is hallott semmiről,- amit a ptonircsoport szer­vezett volna. A szomszéd faluban Pepik és BohuS egyizben síztek a ta­nító elvtárssal. — De ha ntnes oktatás, nem mű­ködik a ptonírcsopórt sem — ok­tatnak kt bennünket. Hudcovban Mirek, a pionírcsoport tanácselnöke. Egyszer ő is volt szán­kózni, különben otthon unatkozik. Egy másik fiúcska ezeket mondja: — Legalább filmeket vetítenének, így legfeljebb csak a televíziót néz­zük. Hasonló a helyzet önöknél ts? Gondos mnnka - jó eredmények A LEVICEI járásban levő žemlia- területről még a legteljesebb takar-" rei EFSZ nem a nagyságával In'Vja mányérték idején besilózták. A takar­fel magára a figyelmet, hanem a fel­adatok teljesítésével. A munkaerő­hiányt például egyetemes gépesítés­sel oldják meg. A -lucerna termelé­sét 80 hektáron a taíaj elókészlté­mánytermelés kerületi versenyében a második helyre kerültek és a kerületi­nemzeti bizottságtól 20 000 korona ju­talmat kaptak. A ŽEMLIAREI szövetkezetesek kez­sétől kezdve egészen a lucerna ka- deményezése azonban ennél még to­zalba rakásáig gépesítették. Érthető, Vább is terjed. Még a múlt év végén hogy ilyen feltételek között a szö- megtárgyalták a kongresszus követ­vetkezet tagjai idejében befejezhet- keztetéseit s azok alapján saját prob­ték azokat a mezei munkákat, ame- lémáikat é s lehetőségeiket is. Majd 1 1 íiao'ľfic ó h 0>7 mát* n i n n ry oláo o rj _ „ lyek'elvégzéséhez még nincs elég gé­pük. Danis Lajos agronómSs a legjob­bakat mondja a hattagú gépesített csoportról. Vezetőjük, Puksa Ernő jól munkához láttak. Az évelő takar-, mányfélék egész területét megöntöz­ték trágyalével. Most készítik elő a gépeket, hogy mielőbb és jól .elvé­szervezl a munkát. Az agrotechnikai gezhessék majd a tavaszi munkakat. határidő valamennyiük számára tör- A kongresszus határozatai azonban vény. Hornyák Gyula zootechnikus és az állattenyésztési termelésre is vo­Gubík Ernő elnök örömmel közlik, natkozik. hegy a komplexcsapat tagjainak ál- A szűve tkezetl tagok helyesen hasz­dozatlfész munkája következtében a nal]ák t e, a bösége s takarmányt. Ve­szövetkezet takarmányban . teljesen gyük pélciäul a sertéshizlalást. 1961­önellátó. S ez sokat jelent-. ben 270 mázsa ser téshúst adtak a A helyes agrotechnika határa a ho- Gőzellátásnak, a múlt évben pedig zamokban is megmutatkozik. Nézzük már 100 mázsával többet. Szulényi a takarmányféléket, *k tavaszi árpa Ilona sertésgondozó egyszerű asszctfiy, 1962-ben 37,5 mázsát fizetett hektá- de munkáját olyan szeretette] végzi, ro rí ként, szemes kukoricából pedig mint amikor magának dolgozott. S 45 mázsa termett eg>J hektáron. A sl- ebbe/f rejlik munkájuk sikere. Férje lógödrökben nagy mennyiségben és. segítségével 250 hízó sertést gon­jó minőségben van silóanyaguk, hi- doz. Eleinte száraz abrakot etettek, szen a kukoricakórót 80 hektárnyi Amikor azokban látták, hogy az eredmények nem fedik a lehetősé­geket, áttértek a vegyes takarmá­nyozásra. Pontos recept szerint etet­nek, és szükség szerint ízesítik az abrakkeverékből, a főtt burgonyából, a lucernaszecská­ből és a savóból álló keveréket. AZ EREDMÉNY? 1962-ben a serté­sek napi súlygya­rapodását 45 dkg­ra tervezték, Szu­lényi Ilona azon­ban 63 dekát ért el. Az átlagos súlygyarapodás az idén sem volt ke­vesebb 65 dekánál. Így előreláthatólag ebben az évben 30 mázsa sertéshúst adnak terven felül a közellátás céljai­ra. J. S. Késziil a terv. ^iitiiiMitiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiaiiiiiiiiiiiiiiiiilliiUiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiii I ZABOS AZ ELNÖK §•- p PšH - -Sfe-f: „Szeretni kell a jószágot" — ez a véleménye a Szu­lényi házaspárnak is. Petrík József elvtársat szóki­mondó, kiegyensúlyozott embernek ismerem. Több éven keresztül állt a dubníkt szövetkezet élén. Elnök­sége alatt sok kitüntetést kapott, országos hírnévre tett szert a kö­zös gazdálkodásban. •Evek múltával ismét összetalál­koztam ezzel a készséges emberrel. Azóta munkahelyet változtatott, il­letve pártmegbízatásának tett ele­get és most az eddig rossiul gaz­dálkodó muzslat szövetkezetben se­gít kiküszöbölni a hibákat. A mteikor vidám elnök azonban látogatásom napfán nem volt a leg­rózsásabb kedvében. — Ne is tessék haragudni — vall­ja be őszintén —, most nagyon za­bos vagyok, nem ts tudom, mi lesz velem? Miért lehet „zabos" az elnök? Ta­lán bizalmatlan hozzá a tagság? — A tagokkal semmi bajom, azok megértenek, annál kevésbé azonban a szövetkezeti funkcionáriusok ... Petrík józsef jól ki sem öntötte szívét, nyikordult az ajtó és az ala­csony, termetű, tömzsi Sulct lózsef, segédzootechnikus lépte át a szűk helyiség küszöbét. — Nem tudom, mit szól most hoz­zá, elnök elvtárs, de az ezerhatszáz litert így is sokallom ... — , ...? Nyomasztó a csend. Az elnök szemei gyorsan átfutnak az adato­kon. — Hát a súlygyarapodás? — Az meg napokra átszámítva pont annyit'tesz ki, mint ameny­nylt szerződésileg eladunk az állam­nak. — Szóval csak ennyi? Es többre már nincs lehetőség? Mondja Sulci elvtárs, hogyan számította ki' ezeket az adatokat? , A seqédzootéchnikus arca elpirul. Látszik, hogy a megfelelő kijeje­zést keresi. — Na tehát... számba vettem a várható szálas és szemes takar­mánytermést, s ezt elosztottam az állomány jelenlegi számával... — Na látja, itt a baj, kedves ba­rátom, mert csak a száraz tényeket vette alapul. A szövetkezetesek kezdeményezésével pedig nem szá­molt. Ha Ilyen tervvel állunk a közgyűlés elé, mondja csak, mit szól majti a tagság? Régi betegsége ez a szövetkezet funkcionáriusainak. Az előző évek­ben sem vették figyelembe a ta­gok javaslatait, nem számoltak a szövetkezetesek hallatlan kezdemé­nyezésével. Természetesen a terv ezért csak papíron maradt, mert nem hatot ösztönzőleg. Megértemre/u5r, miért , zabos az ú\ elnök. Harcol a közöny ellen, ezért rúg össze naponta a szövetkezeti funkcionáriusokkal, harcol elszán­tan a gazdálkodást károsan be­folyásoló nézetek ellen. (thj Vére két nép barátságét pecsételte me; Megoldódott a titokzatos „Poetan" rejtélye • Szovjet garibal­dista az olasz antifasiszta ellenállás hőse • Másfél évtized után átadhatták a kitüntetéseket A közelmúltban érdekes ünnepség színhelye volt a szovjet honvédelmi minisztérium. Csujkov marsall, a Nagy Honvédő Háború egyik ismert hadvezére a Legfelsőbb Tanács december 2B-i határozata alapján átnyújtotta a Szuvjetunió Hőse kitüntetést Marija Nyikanbrovna Poletajevának és Mihail Poletajev sorkatonának. A kitüntetés in memo­riam Fjdilnr Poletajevet, Marija Nyikanorovna férjét és Mihail apját illeti meg, aki az olaszországi antifasiszta partizánharcokban életét áldozta. Ugyanekkor Straneo olasz nagykövet is átnyújtotta a legnagyobb olasz hadikitüntetést — az Ellenállás Aranyérmét, továbbá a Garibaldista Csillagot. A genovai partizánok harci zászlajukat ajándékozták a Szovjetunió Hadtörténeti Múzeumának — e zászló alatt harcolt utolsó lehelietéig Fjodor Poletajev. Vasárnap, február 3-án Kozirjov szovjet nagykövet jelenlétében le­leplezték Poletajev emlékművét Cantalupo faluban, róla nevezték el Genuva egyik fő utcáját és egy tartályhajó is az ő nevét viseli. Rajtaütés 1945 elején a nyugati szövetséges csapatok beszüntették olaszországi előrenyomulásukat, hogy majd ta­vasszal újabb offenzívát indítsanak. Ez a meglepő intézkedés megzavarta az olasz antifasiszta partizánokat, akik 1944 nyára óta mind többen vonultak a hegyekbe és rajtaütéseik­kel állandóan íiyugtalanították a fa­sisztákat. A partlzánmozgalom Ligu­im>mmw­A hűs partizán genovai sírja riában volt a legaktívabb, Genovát az ellenállás vezető központjaként emlegették. E vidéken, a Valle Scri­via völgyben kisebb partizánosztag/ próbált áttörni' a németek gyűrűjéní A "beszüntetett amerikai támadás után kissé felocsúdott ellenség ugyanis a pillanatnyi lélegzetvételt arra akarta felhasználni, hogy végezzen az olasz partizánmozgalommal és biztosítsa a visszavonulás'útját. Cantelupo falu mellett került sor a döntő ütközetre. Veszélyben forgott az osztag sorsa, s a helyzetet csak egy Fjodorként ismert szovjet harcos mentette meg lélekjelenlétével. Előremerészkedett a német állásokig, majd sorozatos géppisztolytűzzel, harsány „Hátidé hochl" („Kezeket feli") rohamkiál­tásokkal nagyobb szabású támadás látszatát keltette. A németek enge­delmesen feltartották a kezüket, s mire felismerték a helyzetet, az olasz partizánok már Fjodor mellett voltak. A nácik részéről 12 halottja volt az ütközetnek, 50 német katona foglyul esett, elenyésző részük meg­futamodott. A partizánoknak csak egy halottjuk volt: Fjodor. Ez tör­tént 1945. február 2-án. A titokzatos Fjodor Kl volt ez a Fjodor? Sokat tudtak róla, de mégsem ismerték. A háború első napjaiban bevonult és német fogságba esett. Olaszországban, Ales­Fjodor Andrianovics Poletajev sandria mellett helyezték el egy fo­golytáborban, de innen többedmagá­val megszökött. A szovjef hadifog­lyok csatlakoztak a partizánokhoz. Legenda övezte Fjodor óriás alak­ját. „Jóságos Fjodor"; „óriás Fjodor" — így. nevezték őt társai, de a Pi­nan-Cichero hadosztályban, melyhez Fjodor egysége, a Nino Franchi osz­fag tartozott, a „rettenthetetlen Fjo­dorként" emlegették, mert bátorságá­val, nagyszerű lélekjelenlétével, lele­ményességével többször megmentet­te az osztagot ez a tagbaszakadt, jellegzetesen orosz kolhozkovács. A hadosztály irattárában N. N. Poetan fFiadarJ néven tartották őt nyilván. Ezt a nevet vésték sírkövé­re is a genovai Staglieno temető Campo della glória (Dicsőség meze­je) részében, ahol az ellenállás hősi halottai díszsírhelyén alusszák örök álmukat. , Itt talált rá az Olaszor­szágban fendégeskedő Sz. Sz. Szmír­nov szovjet író, aki feltette magában, hogy kinyomozza a titokzatos Fjodor kilétét. A titokra fény deriil Nem Szmirnov volt az első, aki erre vállalkozott. Az olasz kormány ftár 1947-ben az Ellenállás Aranyér­mével tüntette ki Fjodor Poetant, a kitüntetést azonban nem tudták át­adni, mert hiába nyomoztak utána. A régi nyomokon indul el Szmir­nov ls. Először Fjodor fegyvertársai­val beszélt. A következüket tudta meg: Fjodor Poetan (?) 1909-ben született, 1941.-ben vonult be és mind­járt a háború első napjaiban elfog­ták. Őriás termetű volt, a fényké­pek megőrizték jellegzetes orosz vo­násalt. Származását illetően ez a megjegyzi állott partizán-törzslap­jában: Moszkva—Gorlov. Ezen a nyomgn indult el Szmirnov, de a nyomozás nemsokára ismét vak­vágányra terelődött. Először is Moszkvában és környékén soha sem volt Gorlov település, hasonló ne­vű utca van, de itt senki sem tudott Fjodorról. A Donyec medencében Gorlovkában is próbáltak kutatni Poetan után, de eredménytelenül. Az írónak ekkor egy mentő ötlete támadt. *A törzslapon Poetan neve után N. N. szerepelt. Olaszországban Így jelölik azt, ha a gyermek nem ismeri apját. Feltételezhető volt, fiogy Fjodort szovjet árvaházban ne­velték, viszont az apátlan-anyátlan gyermekeknek rendszerint valami­lyen megszokott orosz nevet adtak a gyermekotthonban. A Poetan pedig nagyon furcsán hangzik. Hátha ide­genben elferdítették Fjodor becsüle­tes orosz nevét — gondolta Szmirnov. E feltevés alapján most már teljes gőzzel megindult a nyomozás az Ogonyok hasábjain. Jelentkeztek Poé­ták, Pojaták s hasonló hangzású név­vel más személyek hozzátartozói. Fjodor szeméfyleírása egyikükre sem Illett. Végre egy rjazanyi levél meg­oldotta a rejtélyt. Kiderült, hogy a keresett személy Fjodor Andrianovics Poletajev, Rjazany kerületi kolhozpa­raszt, aki az Itteni Gorlovóban szü­letett. (A kerület a háború előtt Moszkvához tartozott). Él az özve­gye, egyik fia már kiszolgálta a ka­tonaságot, a másik nemrégen vonult be, két lánya pedig már férjezett. * « » A titokzatos Fjodor körül eloszlott a rejtély. A kitüntetések illetékes ke­zekbe kerültek, illetve Poletajev csa­ládtagjai harci ereklyeként átadták a rendjeleket a Szovjet Hadsereg Központi Múzeumának. Fjodor Pole­tajev a verőfényes Itália ege alatt alussza örök álmát, mint az olasz rtép nemzeti hőse, szovjet garibal­dista, aki vérével pecsételte meg a szabadságszerető népek barátságát. (Az Ogonyok, A Szovjetszkaja Rossžija, a Negyelja szovjet la­pok nyomán: L. L.) ÖL <370 4 * 1-1R3. február 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom