Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-05 / 36. szám, kedd

Megvalósítják a javaslatokat IJA/VWWWW k u l r ú r zi A tervfeladatok eredményes tel­jesítésével már évekkel ezelőtt hírnevet szerzett a KELET-SZLO­VÁKIAI CELLULÓZ ÉS PAPÍRGYÁR HENCOVCÉN. Ez a fiatal üzem az utóbbi években hat ízben nyer­te el a minisztérium és kétszer a kormány vörös zászlaját. Az Üzem dolgozóinak a pártkongresszus előtti lelkes, áldozatkész munkája pedig még nagyobb elismerést váltott ki. Elnyerték a CSKP XII. kongresszusának üzeme megtisz­telő címet. Ezek az eredmények annál is inkább nagyra értékelhe­tők, mivel a jelenlegi szakembe­rek kilenc évvel ezelőtt másfajta munkahelyekről, az ekéktől, la­pátoktól, vagy a fakanáltól kerül­tek az üzembe. A JAVASLATOKRÓL NEM FELEDKEZNEK MEG Hogy mennyire szívükön viselik üzemük előrehaladásának kérdését a hencovcei Celulóz- és Papírgyár dolgozói, megmutatkozott a pártkong­resszus előtti vitában is. Több száz megjegyzés, javaslat, bírálat hang­zott el. Mire irányultak ezek? Első­sorban a munkaszervezés megjavítá­sára, az újítási javaslatok rugalma­sabb elintézésére, a műszaki fejlesz­tésre, .az anyagkészletek és tartalé­kok legnagyobb • mérvű, gazdaságos kihasználására. Nem porosodtak be a papírra ve­tett javaslatok, újítások. Az üzemi pártszervezet és az üzem vezetősége nagy gondoskodást tanúsított a hoz­zászólások, benyújtott javaslatok fel­dolgozására, megtárgyalására. Szük­ségszerűen többször is összehívták az egyes munkaszakaszok dolgozóit és legtöbb esetben az elgondolásokat a gyakorlat váltotta fel. A néhány száz javaslat túlnyomó részét maguk a dolgozók munkahelyeiken érvénye­sítették. Még 40 egyéni és öt kol­lektív javaslat megvalósításra vár, de ezek sem süllyedtek a fiókok mé­lyére. Gyakorlati megvalósításuk le­hetőségeit kutatják, keresik az Ille­tékesek. örvendetes eseményként könyvelhető el, hogy az üzem veze­tősége minden javaslattevő dolgozót értesített arról, mi lett javaslatának NÉHÁNY A SOK KÖZÜL Lehetetlen lenne az újság hasáb­jain felsorolni az üzem dolgozóinak, minden hozzászólását, javaslatát. Né-­hányat megemlítünk. Az egyik teherautó-vezetőnek, Čan- dik elvtársnak feltűnt, hogy a vago­nokból az üzembe történő kénszál­lítást végző tehergépkocsik nagyon hamar megrongálódnak. Azt szóvá­tette, « javaslata alapján jelenleg a kén- és egyéb maróanyagokat spe­ciális, védőanyaggal ellátott gépkocsi szállítja. A fűrésztelep egyik mestere, Bnb­ránsky elvtárs javasolta a külföldi gyártmányú, elhasználódott gépré­szeknek hazai, nagyobb teljesítmé­nyűekkel történő kicserélését. Ezt a gazdaságosság elvét szem előtt tartó javaslatot is megvalósítja az üzem. A megrendelést már el is küldte a zvoleni Bučina^nemzeti vállalathoz. MERRE TART HOLLYWOOD? Megérkezett a nyersanyag. (R. Berenhaut felvételei) A központi raktár dolgozói bírál- Az üzem dolgozóinak öntudatossá­ták az egyes mesterek részéről tanú- gára, alapos felkészültségére és ön­sított helytelen magatartást és a be- bizalmára vall, hogy szavukat nem osztottaikkal szembeni barátságtalan vonták vissza, amikor tudomást sze­viszonyt. Javasolták, hogy a meste- reztek a villanyáram fogyasztással reknél negyedévenként változtassák kapcsolatos intézkedésekről. Pedig a a műszakokat. Érdemlegesnek mutat- hencovcei Cellulóze és Papírgyárban kozott a javaslat, s jneg is valósítot- a villanyáram „éltető erő". tá k • • • összedugták a fejüket és JÓ MUNKASZERVEZÉSSEL TALÁLTAK MEGOLDÁST EZ IS MEGOLDHATÓ TALALTAK MhbULUAM még a legtöbb áramot (igénylő fu­Minden javaslatból, megjegyzésből résztelep részlegein is. Minden dol-, kiérződik az üzem dolgozói részéről gozó tudomásul vette, hogy a gépek a tervfeladatok teljesítésének bizto- pontosan reggel hat órakor indul­sítása érdekében megnyilvánuló, nak, a második műszak pedig 14 őszinte igyekezet. Amint arról tudo- órakor kezd. A gépek műszaki kar­mást szereztünk, az 1963-as évben a bantartását nem a megszokott bein­tervfeladatok túlszárnyalására töTek- dítás és leállítás időszakában, ha­szenek. Kollektív vállalásaik alapján nem a minimum áramfogyasztás ide­már az első negyedév folyamán ter- jén végzik, amikor egy órán át ven felül százezer korona értékű, amúgy is állnak a gépek. így áram­árut termelnek és 50 000 koronával megtakarítás mellett is teljes üze­csökkentik az önköltséget. __ meltetésben vannak a gépek. A gépek kihasz­nálásának biztosí­tása érdekében a raktárakból ideig­lenesen áthelyez­tek néhány dolgo­zót a termelésbe. Itt is jó teljesít­ményt nyújtanak. Külön említést ér­demelnek közülük: Verona Homldová, Magda Hajníková, František Lenič, Michal Magura és Július Karchfták, akiknek nagy ér­deme van abban, hogy a fűrésztelep a feladatok mara­déktalan teljesíté­se mellett/'naponta csaknem 14 000 kW villanyáramot megtakarít... Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a Kelet-Szlovákiai Cellulóz és Papír­gyár dolgozóira számíthat népgaz­daságunk. KULIK GELLÉRT A GÉPIES válasz így hangzana: a ^ további hanyatlás felé. Az egész '«azonban nem ilyen egyszerű. Értel­! metlenség lenne lebecsülni a holly­woodi filmek politikai, gazdasági, tár­> sadalmi jeletőségét. S ezeknek a film­: alkotásoknak művészi hatása sem a ; legkisebb a világ filmtermésére, ha­bár ez legtöbbször negatív és a fej­lődés kerékkötője. / . A világ filmszínházainak műsorán • nap, mirtt nap száz és ezer holly­; woodi film szerepel, formálja a néző tudatát, ízlését és életstílusát. Sokak részére ezek a filmek jelentik a fő és a leghatásosabb tájékozódási for­rást a külső világról és az életről ál­talában. S ez nemcsak a délkelet­I ázsiai, vagy a közép-amerikai film­nézőre vonatkozik, hanem az Egye­! sült Államokban élőkre is. Hatáste­rületük felmérésére a legszemlélte­tőbb tények: a szocialista országokat I kivéve a mozilátogatók kétharmada I amerikai filmekre jár, amelyek 60 1 százalékkal szerepelnek az említett ! filmszínházak műsorain. Hetenként ; tehát — az Egyesült Államokon kí­vül mintegy 250 millió ember nézi meg ezeket a filmeket. Hollywood állandóan kiutat keres > a szinte idült válságból s különböző kísérleteket tesz a gazdasági és ideo­lógiai terjeszkedésre. Az amerikai i filmvállalkozók, akiket bonyolult kapcsolatok fűznek a Wall Street nagytőkéseihez, kezükben tartják a > filmgyártást, az elosztást, az expor­tálást és a filmszínházakat. A televí­zió, amely az első években a filmipar komoly versenytársaként lépett fel, ma azzal, hogy televíziós filmeket rendel a filmvállalkozóknál, üzlettárs s legnagyobb rendelő lett. Hollywood érdekesen taktikázik az Olaszországgal, Angliával és más or­szágokkal folyó világpiaci versenyben is. Ma már nem elégszik meg a te-, ; hetséges nyugat-európai filmszakem-: • berek és színészek Amerikába csa­logatásával, hanem több filmet olasz, ; angol, vagy francia műtermekben • forgat, nyugat-európai filmtémákat, forgatókönyveket, rendezőket és szí­; nészeket vásáijol dollárért, hogy ki-, elégítse a televízió keresletét. így ké­szül az amerikai filmek fele. Az ame­rikaiak gyakran csak a filmkészítés költségeit fedezik. EBBŐL KITŰNIK, hogy Hollywood, ; karöltve az amerikai tőkével, a nyu­gati világban, s főleg a közép-ameri­! kai és a. fiatal afrikai államokban e ; téren is egyeduralomra törekszik. De Sica, Sartre és egyéb nyugat-európai ! művészek részvétele a Hollywood ál­tal pénzelt filmalkotásokban minden 1 más eszköznél hatásosabb propagan­dának bizonyuL Az Egyesült Államokban 1946-ban hetenként átlag 60 millió ember volt filmszínházban. Ez a szám napjaink­; ban 40—45 millióra csökkent. Ez az ' átlag még így is viszonylag elég ma­gas. Az elkészült filmek száma is na­1 gyón csökkent, mindenekelőtt azért, mert a stúdiók kevesebb, de költsé­gesebb filmet akarnak produkálni. A régi filmvállalatok, habár egyedural­muk gyengül, magukhoz láncolják az új filmcégeket, amelyek sokszor aka­ratlanul belesodródnak a régi válla­latok gondolati és pénzügyi vérkerin­gésébe. Az amerikai filmalkotásokra álta­lában nagyon jellemző a szinte rá­juk erőszakolt egyöntetűség, ami egész sor filmszakember munkájának pontos kalkulációk alapján történő összehangolásából születik meg. Ezek­után közömbössé válik a rendező sze­repében feltüntetett művész neve, akinek csupán az a feladata, hogy összetűzdelte a már kész munkaré­szeket, s ezeket átadja a filmlabora­tóriumoknak. Ennek csakis sablonos^ ság és egyformaság lehet az ered-> ménye. Hollywood nem ad teret az új gondolati és formai kísérletezések­nek, amelyek ma több ország film­gyártására annyira jellemzőek. Hollywood rutinosságának ellensú­lyozására az űn. New York-i iskola törekszik, amelynek legkiválóbb kép­viselője a nálunk is ismert Lionel Rajersin (Térj vissza Afrika). Ilyen alkotások csak ritkán születnek, s nehezen nyílnak meg előttük az ame­rikai filmszínházak kapui. A Hollywood gyűjtőfogalomba tar-' tozó hivatalos amerikai kinematográ­fia évenként mintegy 200 játékfilmet készít, amelyek között csak ritkán akad átlagon felüli. Sok csak olyan szempontból jelentős, hogy sikeresen vászonra vitt egy-egy érdekes re­gényt (A bálna, West Side Story stb.). Figyelemre méltóbbak azok az alko-: tások, amelyek a mai amerikai élet egy-egy oldalát akarják bemutatni (Marty, Tizenkét dühös ímberj. ÖSSZEGEZÉSKÉNT elmondhatjuk, hogy Hollywood művészi felfogása, merevsége és sablonossága következ­tében egyre inkább elszigetelődik s elmarad a világélvonal mögött. Emiatt — néhány filmtől eltekintve — kinn reked a világ filmművészeté­nek főbb áramlatain. Mindamellett ideológiai és üzleti befolyása tovább­ra is erős. Azonban egyre gyakrabban találja magát szemben az egyes or­szágokban mindinkább előretörő rea­lista törekvésekkel, amelyek minden bizonnyal a jövőben az amerikai filmművészetben ls teret hódítanak. L. OLIVA • Dosztojevszkij ismert regénye, a Bűn és bűnhődés alapján már több­ször készítettek filmet. Legújabban Lev Kulldzsanov, szovjet rendező és francia filmművészek foglalkoznak a regény filmrevitelének gondolatával. • Bővítik < a leningrádi Lenfilm műtermeit. Az új épületek ötszörösé­re növelik a filmstúdió területét. Az új műtermeket korszerű berendezés­sel látják el. Ján Stuľak, Michal Dunda és Ladislav Kundrát fural­lal töltik a hordókat. EGY ÉV A SZÁMOK TÜKRÉBEN Hasznos munkát végeztek Mona Lisa szól az amerikaiakhoz Leonardo da Vinci híres festményét, a Mona Lisát január 8-tól február 3-ig a washingtoni Nemzeti Képtárban áldották ki. Február 7-től már­cius 4-ig a New York-i Metropolitan Múzeumban lesz látható. Amikor Mo­na Lisa megérkezett az Egyesült Államokba, Kennedy elnök megszakítot­ta Palm Beach-i üdülését, hogy felesége, Jacquelin és Warren, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének kíséretében részt vegyen a francia nagykövetsé­gen rendezett fogadáson. Andre Wurmser Mona Lisa szóló az amerikaiak* hoz címmel így írt erről az eseményről az Humanitéban: A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszervezetei negyedik kong­resszusukra készülődnek. A napokban tartják évzáró gyűléseiket, ahol számba veszik az elmúlt évben végzett munkájukat. A levicei járás fiataljairól elmondhatjuk, hogy a múlt esztendőben eredményes mun­kát végeztek, annak ellenére, hogy egyes alapszervezetek nem elég aktívan vették ki részüket a feladatok teljesítéséből. TJlnök úr! Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy miniszterem beszéde után megkö­. , . c szönjem a kedves fo­jai mind az anyagmegtakarítás te­S gadtatást Eg orsz á rén, mind pedig az újítási mozga- \ se m f ogaclon v oi n ü lomban szép eredményt értek el. De­1 cember elsejéig 74 újítási javaslatot Visszhangra talált a trsticei fiataloknak a kukorica termelésére tett felhívása, amélyre elsőként a levicei járásból az Ipeľské Sokolovce-i fiatalok válaszoltak. Űket követően még több mint 40 szervezet fiataljai • tették magukévá az említett felhívást. Tíz szervezet fiataljai takarítottak be hektáron­ként 50 mázsa szemeskukoricát és 500 mázsfj silókukoricát. A legszebb eredményeket az Ipeľské Sokolovce-i, a Veľký Dur-i és a Tekovské Lužian- Uy-i fiatalok érték el. Az említett tíz szervezeten kívül 12 dicsekedhet azzal, hogy túlszárnyalta a terve­zett hektárhozamokat, összegezve: a járás fiataljai 9722 hektáron művel­ték meg a kukoricát Különös dicsé­retet érdemelnek az Ipeľské Soko­lovce-iek, akik 20 hektáron öntöz­ték a kukoricát és így hektáronként 740 mázsa silóanyagot takarítottak be. A talajjavításból is kivették részüket A járás fiataljai 23 hektárról ve­zették le a vadvizet és 135 hektárt tettek öntözhetővé a nyári szünidő­ben. A komposzt készítése terén eredményeik igazán dicséretre mél­tók, hiszen több mint 30 000 köbmé­ter komposztot készítettek. E tóreiv különösen kitettek magúkért a far­nái fiatalok, akik 6000 köbméter kom­poszttal járultak hozzá a talaj ter­mővé tételéhez. Az Ipeľské, Sokolov­ce-iek, 200 a svodoviak 1700, a horší fiatalok pedig 860 köbméter komposzt készítésével dicsekedhetnek. Az év­záró taggyűlésükön a fiatalok ígére­tet tettek: a tavaszi napokat ismét komposzt készítésére használják fel, hogy az idén is gazdagon teremjen a föld. 74 újítási javaslat A mezőgazdaságban 13, az iparban 29 ifjúsági kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád megtisztelő címert. A tlmači Kyrov üzem flatal­nyújtpttak be, amelyek közül 26-ot már elfogadott a bizottság. Pénzben kifejezve 151420 koronát tesz ki. A Palma üzem étolaj részlegén dol­gozó fiatalok a minőségi terv 101,7 százalékos teljesítése mellett 11T30 korona megtakarítást értek el. A Santovkai Ásványvíz Palackozó Üzem fiataljai pedig 282 381 korona értékű árut készítettek terven fe­lül S ezzel nagyban hozzájárultak, hogy: elegendő ásványvíz álljon a fo­gyasztók rendelkezésére. A falu- és városszépítést is feladatuknak tekintették. Nehéz volna minden egyes akciót részlete­sen felsorolni. Munkájuk értékelése­ként elég megemlíteni, hogy tavaly mintegy 260 747 brigádórát dolgoztak le lakóhelyük szebbé tétele érdeké­ben. Megjavítottak 2410 folyóméter utat, és 1064- folyóméter járdát ké­szítettek. 18 sportpályát rendbehoz­tak. A legkisebbek, a pionírok, 664 000 kg hulladékot gyűjtöttek. Mindezekből látható, hogy a járás fiataljai az elmúlt - évben hasznos munkát végeztek. A CSISZ közelgő IV. kongresszusát újabb kötelezettség­vállalásokkal és munkasikerek eléré- < sével akarják köszönteni. N. J. úgy, mint az Egyesült Államok és végtére Franciaország (ez az álneve, ha De Gaulle nincs jelen) nem ls kölcsönzött volna sen­ki másnak. Az igazat megvallva, nagyon sok államférfi haladt már el előttem, de eddig egyet sem ismertem olyat, akinek úgy, mint neki, sikerült volna minden nemzetet meg­sérteni, azért, hogy egyet magasztalhasson. Az- igaz, hogy Wa­shingtonban mindent nagyon jól elkészítet­tek számomra. Tenge­részek vesznek körül, bíborvörös bársonyra helyeztek, rákényszerí­tették Washington la­kosságát, hogy lassú tempóban 10 m-es tá­volságban haladjon el előttem. Igaz, ha jól lá­tom, azt megengedték, hogy látcsövekkel fel­fegyverezzék magukat. Csak a csendesebb, sza­badabb órákban érkező nézők állhatnak meg előttem, hogy figyelme­sen megnézhessenek. A bejáratnál 50 centért egy kis füzetet árulnak, amelyből mindent meg­tudhatnak életemről, festőmről, hazámról, táplálékomról, moso­lyomról, tolvajomról, miniszteremről és sem­mi esetre sem hiányzik annak ismertetése, mennyit is érek. Itt tudniillik olyan erkölcs uralkodik, hogy a la­kosság egyetlen remé­nye, hogy kikerül a szegénységből és a mil­liárdosok számára kije­lölt királyi útra ér. Mindenki észreveheti, hogy a híres mosolyom megérkezésem óta in­kább gúnyos, mint rej­telmes. Biztosítani aka­rom, Uram, hogy ez nem azért történt, mert Malro jMalraux francia kulturális miniszter — szerk. megieguz.j, ami­kor a szállítás közben engem fenyegető vészé lyelfről beszélt .„sokkal konkrétabb veszélyek­re" hivatkozott. Az igaz, hogy megmentet­tek Heusihgerťól, Spel- déltől, azoktól a barbá­roktól, akiket kísérőm abban az időben sűrűn látogatott. Ha szemé­lyesen szeretném meg­köszönni mindenkinek, aki megmentett kíséré­sem/közben, hány ifjú­kori emlékre bukkana miniszterem! Ha mosolygom, az azért van Jacguelin asszony, mert hallot­tam, hogy a „világ leg­híresebb festményének" neveznek, mintha meg­rendezték volna a fest­mények világversenyét és én lettem volna a versenyen' a győztes. Miniszterem költői el­mélkedései közben még esküt is tett, hogy ha engem valamilyen sze­rencsétlenség ér, nem lesz tovább miniszter. Mosolyogva mondom, ez a másik szerencsét­lenség^ összehasonlítha­tatlanul kisebb, mint az első. Mclro sorsa így, szép iasszonyok sorsától függne: Martanna sze­rencsétlensége minisz­terré tette, Mona Lisa szerencsétlensége meg­fosztaná minisztert szé­kétől. . Azt mondják, hogy a tömegeknek ekkor két oka lenne a sírásra. El­nök Or, engedje meg, hogy mosolyogjak. 1963. február 5. * Q] SZÓ 5 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom