Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-01 / 32. szám, péntek

Békét és barátságot ajánlunk Üzenetváltás N. Sz. Hruscsov és a nyu- mm A ->« ­gat-berlini Német-Szovjet Baráti Tár- MVfS^Sf-IJgF saság elnöke között Nyugat-Berlin (CTK) — A Német—Szovjet Baráti Társaság vezetősége január 31-én a sajtó képviselőinek átadta azoknak a leveleknek szövegét, amelyeket R. Elias, a társaság vezetőségének elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke váltottak. A leveleket a DSF, a Német—Szov­jet Barátság, a nyugat-berlini Német —Szovjet Baráti Társaság lapja kö­zölte. N. Sz. Hruscsov beszédének szöve­gét orosz és német nyelven „N. Sz. Hruscsov: Béke és barátság Nyugat­Berlinnel" elmen az első oldalon köz­lik. R. Elias a társaság tagjai és Nyu­gat-Berlin lakossága nevében köszö­netét fejezi ki a szovjet kormánynak humánus békeszerető politikájáért, amellyel a karibi válság idején meg­szabadította a világot a termonukleá­ris háború veszedelmétől. Egyúttal köszöni N. Sz. Hruscsov tartós fá­radozását a nyugat-berlini kérdés bé­kés megoldásának érdekében. R. Elias levelében rámutat arra, hogy az utóbbi időben egyre több nyugat-berlini polgár jön a Német­Szovjet Baráti Társaság irodájába, hogy tájékozódást nyerjen a Szovjet­unió bel- és külpolitikájáról. Számolják fel a támaszpontokat! N. Sz. Hruscsovnak a Németország Szocialista Egységpártja VI. kong­resszusán elhangzott beszéde hozzá­járul ahhoz, hogy még nagyobb szá­mú nyugat-berlini lakosnak megma­gyarázzák a békés együttélés problé­máit, s hogy megnyerjék őket a Szov­jetunióval folytatott békés és barát! kapcsolatok politikájának. N. Sz. Hruscsov R. Eliasnak adott válaszában a többi között hangsú­lyozza: „MI, szovjet emberek örömmel ál­lapítjuk meg, hogy Nyugat-Berlin szá­mos lakosa — amint írja — helyesen fogja fel a Szovjetunió békeszerető politikáját és támogatja a szovjet kor­mány álláspontját, amelyet a Karib­tenger térségében bekövetkezett vál­ság idején foglalt el. A Karib-tenger térségében fenyege­tett konfliktus elhárítása azonban nem indokolja azt a feltevést, hogy hasonló helyzet nem Ismétlődhet meg a világ más táján. E konfliktusok ve­szedelmének kiküszöbölésére fel kell számolni a konfliktusok okát. A szov­jet kormány több Ízben kijelentette, hogy az európai béke megőrzésének és a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek érdekében a német békeszerző­dés aláírása alapján fel kell számol­ni a második világháború maradvá­nyait és ezen az alapon meg kell ol­dani a nyugat-berlini kérdést. Ismeretes tény, hangzik N. Sz. Hruscsov levelében, hogy számos nyugat-berlini lakost komolyan nyug­talanít a Nyugat-Berlinben uralkodó rendellenes helyzet és követeli, hogy a feszültség és a konfliktusok tűz­fészke a béke és a nyugalom városá­vá változzék. Osztozunk ebben az aggodalomban és szükségesnek tart­juk véget vetni a Nyugat-Berlinben uralkodó rendellenes helyzetnek, ja­vasoljuk a Nyugat-Berlinben fennál­ló elavult megszállási rendszer meg­szüntetését. A szovjet nép Nyugat­Berlin lakosságával és az egész né­met néppel békében és barátságban óhajt élni. Állást foglalunk a jó ke­reskedelmi kapcsolatok kiépítése mel­lett a nyugat-berlini cégekkel, síkra­szállunk azért, hogy az önök tudósai, kulturális képviselői és művészei egy­re gyakrabban keressék fel a Szov­jetuniót és a mi tudósaink Nyugat­Berlint. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke levelében kifejezi azt a remé­nyét, hogy Nyugat-Berlin szenátusa reálisan járul hozzá e kérdések meg­oldásához. N. Sz. Hruscsov sok sikert kíván a Német—Szovjet Baráti Társaság va­lamennyi tagjának a Nyugat-Berlin lakossága és a szovjet nép közötti ba­rátság megszilárdítása és fejlesztése érdekében kifejtett nemes tevékeny­ségében. Miért akariák Madridig meghosszabbítani a Párizs—Bonn tengelyt? Spanyol uránium kellene a francia hidrogén-bombához Az amerikai hadseregnek több mint a fele külföldön teljesít szolgálatot. A világ 41 országában vannak ameri­kai katonák, összesen 2200 támasz­ponton. Fenti képünk szinte jelképes: Az előtérben egy szegény taivani pa­raszt, mögötte az amerikai rakéták. X Madrid (CTK) — A Ya madridi új­ság vezércikkében a Franciaország és Nyugat-Németország között kötött párizsi együttműködési szerződéssel kapcsolatosan többek között ezt írja: Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság biztos megérti, milyen nagy jelentősége lenne, ha Spanyol­ország is csatlakozna a párizsi szer­ződéshez, főleg a nukleáris együttmű­ködés terén, mivel Spanyolországnak fontos urán és más nyersanyaglelő­helyei vannak. A madridi újság le­leplezi, ml a célja De Gaullenak az­zal, hogy meg akarja erősíteni kap­csolatait a Franco-rendszerrel. Ro­Az angol alsóház katonai kérdésekről tárgyal London (ČTK) — Harold Macmiilan, angol miniszterelnök az alsóházban január 30-án az esti órákban megnyi­totta a bahamai egyezményekkel kap­csolatos vitát, és többek között közölte, hogy Nagy-Britannia ennek alapján fel­ajánlotta az Eszak-Atiantl Tömbnek az atombombákkal felszerelt stratégiai lé­gihadereje jelentős részét. Macmiilan az említett tanácskozáson kijelentette, hogy a NATO Poláris raké­tákkal felszerelt tengeralattjárókból ál­ló sokoldalú nukleáris erőinek meg­szervezése 3, Illetve 4 évet igényel és ezért azt javasolta, hogy Nagy-Britan­nia időközben ls járuljon hozzá az em­lített erők megszervezéséhez. Macmiilan közölte továbbá, hogy N> gy-Britannia pénzügyileg hozzájá­rul a Poláris típusú rakétákkal kapcso­latos kísérletekhez, e rakéták gyártá­sához, melyek egy részét megvásárolja, mihelyt atomfelszerelésű tengeralattjá­rói megkezdik szolgálatuk teljesítését. Az alsóház január 31-én folytatta vi­táját, és e napon kerül sor szavazásra a munkáspárti képviselők Javaslatáról, hogy az alsóház — ami a katonai kér­désekben folytatott politikát illeti — fejezze ki bizalmatlanságát a kormány­nyal szemben. ger Frey, francia belügyminiszter lá­togatásával megkezdődött a francia államférfiak spanyolországi látoga­tásának sorozata. Frey után, aki szer­dán tért vissza Párizsba, Charles Ail­leret tábornok, a hadsereg vezér­karának parancsnoka utazik a jövő héten Madridba. Utána Giscard D'Estaing pénzügyminiszter, Gaston Palewski atomenergiaügyi miniszter (i) következik és nyilvánvaló, hogy Couve de Murvflle külügyminiszter is ellátogat Madridba. A Ya vezércikke azt bizonyítja, hogy a Párizs—Bonn tengely meg­hosszabbítása Madridig, a francia mi­litaristák és nyugatnémet revansisták érdeke. KOMMENTÁRUNK: Ködbe veszett illúziók l/edden hangos tiltakozás, köl­csönös szidalmazás és sopán­kodás közepette összeomlott a „ki­bővített Közös Piac" fellegvár-épít­ménye. De Gaulle konoksága miatt kudarcba fulladtak a tárgyalások Anglia felvételéről. A nyugatnémet kompromisszumos Javaslat, amelyet Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is támogat, nyitva hagy­ja ugyan az ajtókat, de ez csak szemfényvesztés. Minden jel arra mutat, hogy a tárgyalások zsákutcába jutottak. Az események ismét Igazolták a kom­munista és munkáspártok 1960-as moszkvai Nyilatkozatának azt a megállapítását, hogy „az Integráció jelszavával létrehozott újabb állam­közi szervezetek gyakorlatilag az imperialista országok közti ellenté­tek és a közöttük folyó harc. kiéle­ződésére vezetnek..." A brüsszeli tárgyalásokon felka­vart por megnehezíti a további ki­látást, azonban már most ls világos az, hogy az atlanti szövetség szoro­sabb összefogása helyett — mellyel a tőkés világ a legérzékenyebben reagált volna a szocialista rendszer fellendülésére — a háború után érezhető legélesebb ellentétek ütöt­ték fel fejüket a nyugati országok kapcsolataiban. Ellentéteik a nyu­gati szövetség alapját Is megrendí­tik és a tőkés nagyhatalmakat el­képzeléseik felülvizsgálására kény­szerítik. A következmények belátha­tatlanok. A bizonytalan Időre berekesztett brüsszeli tárgyalások után kialakult feszült légkörben az Egyesült Álla­mok és Anglia részéről éles táma­dások érik az egyenetlenség fő elő­idézőjét, De Gaulle francia köztár­sasági elnököt. A Chicago Tribúne szerint a francia elnök zűrzavart és fejetlenséget okoz a NATO-bari és az összeomlás veszélyének teszi kl a nyugati szövetséget. A nyu­gati körök nem beszélnek e leve­gőbe. Már a brüsszeli tárgyalások végefelé bizonyos jelenségek, egy amerikai—francia kereskedelmi há­ború kezdetére engedtek következ­tetni. Hová falulhat a helyzet? Egyes nyugati országokban, első­sorban Angliában belpolitikai vál­ság fenveget. Az angol képviselő­házban heves viták folynak a közös piaci tagságért vetekedő Macmiilan kudarcáról. Az AP szerint a kor­mány szorult helyzetében kénytelen lesz választásokat kiírni, pedig a konzervatívoknak és személyesen Macmtllannak nincsenek nagy esé­lyeik. Mások szerint a bonni kormány­ban is éleződhetnek az ellentétek. Tekintettel Washington fokozódó nyomására nem csodálnák, ha az amerikai politikai irányzathoz húzó Erhard és Schröder miniszterek élesebben szembehelyezkednének Adenauer kancellárral. A francia— nyugatnémet együttműködési egyez­mény is nehéz próbának néz elébe és kételyekkel várják ratifikálását a bonni parlamentben. Miért vált kritikussá Anglia közös piaci tagságának kérdése? Miért van e kérdésben áthidalhatatlan el­lentét az amerikai és a francia ál­láspont között? Erre így válaszol­hatunk: A közös piaci tagság fon­tos szerepet játszik a nyugati tábo­ron belüli vetélkedésben. Washing­ton biztosítottnak látná az Egye­sült Államok uralmát akkor, ha Angliát és még néhány országot felvennék a kibővített Közös Piac­ba. Párizs viszont hallani sem akar az amerikaiak „trójai falováról" a nyugati szövetségben. A nyugati táborban lejátszódó hatalmi versengés a világméretben és a tőkés táboron belül is meg­változott erőviszony következménye. Nyugat-Európa az utóbbi években kissé megerősödött, már nem aZ, ami 1949-ben volt, amikor engedé­kenyen elfogadta a NATO létreho­zásakor szabott amerikai feltétele­ket. Az Egyesült Államok mindent el fog követni a „lázadók megfékezé­sére", hogy a kedvezőtlen változá­sok ellenére is megszilárdítsa hely­zetét. Nagyobb nyomást fog gyako­rolni Franciaországra és szövetsé­geseire, hogy megbéküljenek Anglia közös piaci tagságának gondolatá­val. Nagy szerepet szán a Közös Piac gyengébb tagállamainak, ame­lyek aggódnak a Párizs—Bonn ten­gely erősödése miatt. Egyes cikk­írók utilmátumszerűen követelik, hogy az Egyesült Államok „érthe­tőbben", és „erélyesebben" tárgyal­jon Bonnal. A nyugati szövetség válsága to­vább tart és belátható Időn belül aligha fejeződik be. Természe­tesen, a Nyugat nem adta fel in­tegrációs törekvéseit és szeretné, ha minden jól végződne. Az Egye­sült Államok nagy erőfeszítést tesz a mostani válság leküzdésére, a Kö­zös Piac átszervezésére és a meg­bolygatott NATO megszilárdítására. A történtek azonban világosan bi­zonyítják, hogy az ellentétek komo­lyan kihatnak a nyugati országok kapcsolataira és erősen fékezik az integrációs törekvéseket. RP Átértékelik az i politikát Zűrzavar a brüsszeli kudarc után • Az USA vezető szerepét félti London (CTK) — Harold Macmiilan angol miniszterelnök szerda esti rá­dió és televíziós beszédében kijelen­tette, hogy „az, ami Brüsszelben történt rossz Nagy-Britanniára, Euró­pa és az egész szabad világra nézve és nincs értelme azt tagadni". Mac­miilan a brüsszeli kudarcért a fele­lősséget teljes mértékben a francia kormányra hárítja. Azzal vádolja a franciákat, hogy éppen akkor hiúsí­tották meg a tárgyalásokat, amikor azok a kedvező befejezéshez köze­ledtek. Nek York (CTKJ — Az amerikai sajtó közlése szerint a brüsszeli ta­nácskozások kudarca NAGY ZŰRZAVART ÉS CSALÓDÁST idézett elő az Egyesült Államokban. A TASZSZ hírügynökség felelős sze­mélyiségek és szemleírók nyilatko­zatainak áttekintését közli. Ezek szerint a brüsszeli szakadás olyan csapás, amely az egész nyugati tömb egységét sújtotta. nlélhla Japánban 40 000 amerikai katona szolgál több tucatnyi támaszponton. Képünkön: egy amerikai bombázás során rokkanttá vált asszony részt vesz az amerikai támaszpontok elleni tüntetésen. KANADÁBAN brosúra formában kiad­ták N. Sz. Hruscsovnak a Német Szocia­lista Egységpárt VI. kongresszusán el­mondott beszédét. (CTK) TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára fogadta Jugoszlávia Dolgozó Né­pe Szocialista Szövetségének küldöttsé­gét, mely e napokban a Bolgár Nép­köztársaságban tartózkodik. (ČTK) AZ INDIAI kormány meghívására Del­hibe érkezett az USA, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália légierői szakem­bereinek missziója. (ČTK) A POLGÁRI JOGOKKAL íoglalko'zó szakemberek 14-tagú csoportja 15 pont­ban kidolgozta az ENSZ-nyilatkozat ter­vezetét a faji megkülönböztetés és el­különítés ellen. A tervezetet jóváhagyás végett benvújtla az emberi Jogokkal foglalkozó ENSZ bizottságnak. (ČTK) A KATANGAI nemzeti bankot Elisa­bethvilleben ünnepélyes keretek között a kongói központi kormány igazgatásá­ba adták. A páncélszekrényekben azon­ban 116 dollár 28 cent valutát találtak, miután Csőmbe bankbetéte a svájci bankban lényegesen emelkedett. (ČTK J AZ ENSZ-CSAPATOK vestztesége Kon­góban a hadműveletek megindítása óta 1960-ban összesen 127 halott és 133 se­besült. A legtöbb halálos áldozat a gha­nai és indiai katonák között volt. (CTK) JOAO GOULART, brazíliai elnök fogad­ta Sz. A. Martumovot, a szovjet keres­kedelmi küldöttség vezetőjét és szívé­lyesen elbeszélgetett vele. (CTKJ WILLY BRANDT, Nyugat-Berlin polgár­mestere Gaitskell elhünyt munkáspárti vezér gyászünnepségére Londonba ér­kezett, ahol lord Home külügyminisz­terrel Időszerű politikai kérdésekről fog tárgyalni. (CTKJ Steward Hansley, az ÜPI hírügy­nökség diplomáciai megfigyelője írja Washingtonból: „Nagy-Britannia ké­relmének visszautasítása a Közös Piac tagjai sorába Franciaország ré­széről elszomorította a washingtoni magas rangú személyiségeket. Ogy vélik, hogy a nyugati tömb egy bi­zonyos időre SZORULT HELYZETBE KERÜLT. Max Frankéi, a New York Times tu­dósítója azt állítja, hogy az „ameri­kai szenátorok elítélték De Gaulle álláspontját. Javasolják, hogy az Egyesült Államok kormánya keressen módot arra, hogy De Gaullet a NATO­ban elszigetelje. A New York Times szerkesztőségi cikkében elítéli De Gaullet azért, hogy „megbontotta a nyugati tömb egységét". Lincoln White, AZ USA KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK SAJTÓTITKÁRA kijelentette, hogy az USA továbbra is megerősíti az Atlanti Szövetséget és védelmezi a kereskedelmi szabad­ságot. Hangsúlyozta, hogy Franciaor­szág ellenzése Nagy-Britanniának az EGK-hoz való csatlakozása kérdésé­ben csupán elhalaszthatja az erős és egységes Európa és az Egyesült Álla­mok igazi szövetségének létrejöttét. White nyilatkozata az amerikai kormány első hivatalos visszhangja a brüsszeli értekezlet csődjének kér­désében. Az értekezlet eredményét White „rendkívül kedvezőtlen" ese­ménynek nevezte. ÖT TAGÁLLAM KITART ANGLIA MELLETT Brüsszel (CTK) — A Közös Piac öt tagállama, amelyek a brüsszeli tár­gyalások idején Nagy-Britanniának az EGK-hoz való csatlakozása kér­désében szembe helyezkedtek Fran­ciaországgal, elvben megállapodtak abban, képviselőik találkoznak az angol küldöttekkel, hogy megtárgyal­ják az együttműködést. Az összejöve­telt két-három hét múlva' Londonban rendezik. A Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia, Lu-; xemburg és Nagy-Britannia képvise­lői összehívásának tervét Heath lord, Nagy-Britannia titkos pecsétőre a szerdára virradó éjjel beszélte meg a brüsszeli értekezlet kudarca után. AZ EURATOM IS BESZÜNTETTE TÁRGYALÁSAIT NAGY-BRITANNIA TAGSÁGÁRÓL A Közös Piac és a Montán Unió után az Euratom is beszüntette tár­gyalásait Nagy-Britannia tagságáról. Az Euratom bizottsága sajnálattal je­lentette kl: a brüsszeli tárgyalások csődje lehetetlenné teszi, hogy foly­tassák a tárgyalásokat Nagy-Britan­nia tagságáról. A nyugat-európai társulásoknak közös szerveik vannak és ezért szükséges, hogy minden tag­állam mind a három társulásnak tag­ja legyen. Nagy-Britannia még tavaly március­ban kérvényezte tagságát a Montári Unióban és Euratomban is. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Nagy-: Britannia és az Euratom hat tagálla-; mának képviselői a jövő héten talál-5 koznak. A LAP, AMELYRE KENNEDY FOGADOTT, NEM JÖTT KI A Chicago Tribúne írja, hogy á brüsszeli kudarc megköveteli több fővárosban — s mindenekelőtt Wa­shingtonbari — a politikai irányvonal megváltoztatását. Kennedy egész po­litikája azon alapult, hogy a brüsz­szeli tanácskozások sikerrel végződ­nek — írja a lap. Ez az elnök és -a kongresszus számos intézkedésében és törvényében megnyilvánult. A News azt javasolja, értékeljék át az egész atlanti politikát. A lap figyel­meztet rá, hogy De Gaulle Nagy-Bri-: tannia fölötti győzelme után megkí­sérel éket verni az USA és európai szövetségesei közé, hogy „kiszorítsa az Egyesült Államokat Európából". mi. február í. $ f J SZŐ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom