Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-03 / 34. szám, vasárnap

Közfemény a Csehszl ovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1 962, évi fejlődéséről A kongresszusi határozatok teljesítésével fejlesszük szocialista társadalmunkat A Csehszlovák Szocialista KBztár­saság népgazdaságában 1982-ben to­vább növekedett a termelés. Az ipari termelés 6,2 százalékkal, az építőipari termelés nem egész 1 százalékkal növekedett, a közlekedés teljesítményei 3, S százalékkal foko­zódtak, a kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a mezőgazdasági termelés az 1961 évi színvonal alá süllyedt Az ipari termelés növekedése mel­lett nem teljesítettük teljes mérték­ben a tervfeladatokat. A nyersterme lés tervét a tüzelőanyag-, a vegyi­és közszükségleti Iparágazatok telje­sítették, a termelés tervezett növe­kedését nem érték el elsősorban az energetikában, a kohászati iparban, a nehéz gépiparban és az élelmiszer­iparban. A mezőgazdasági nyerster­melés tervét csak 88 százalékra tel­jesítették, részben a kedvezőtlen idő­járás, főként a nagy aszály követ­keztében. A vasúti közlekedés növe­kedése nem volt képes teljesen fedez­ni a szállítók követelményeit, a szállításra szánt terhek egy részét nem juttatták el rendeltetési helyük­re, s ez növelte a nehézségeket, tő­ként a termelő ágazatok ellátásában. A népgazdaság 1982 évi fejlődésé­nek eredményei egészben véve azt mutatják, hogy a CSKP XII. kong­resszusa határozatainak értelmében emelni kell az irányítás és a mun­kaszervezés színvonalát, meg kell szilárdítani ez állami fegyelmet, jobban ki kell használni a tartaléko­kat és a lehetőségeket a népgazdaság továbbfejlesztésének és hatékonysá­ga növelésének fő feladatai teljesí­tésére és e. célkitűzés elérésére kell irányítani a dolgozók kezdeménye­zését is. 1. Ipar 1962 ben az Ipari nyers terme lés tervét összesen 98,9 százalékra telje­sítettük, 1961 hez viszonyítva az ipari termelés 6,2 százalékkal növe­kedett, vagyis az 1948 évi ipari ter­melés térfogatának csaknem egy ne­gyedével. Az ipari termelés tervének teljesítését és a termelés növekedé­sét az egyes minisztériumok Iparvál­lalataiban a következő adatok mu­tatják: Iparvállalatok Tervteljesítés %-ban 1982 1981 %-ában Ipar összesen 98,9 108,2 ebből a minisztériumok vállalata!: tüzelőanyag, 100,3 105,0 energetika 98,4 107,5 kohóipar és ércbányászat 97,1 105,0 vegyipar 100,4 110,4 neliéz gépipar 97,3 108,1 általános gépipar 99,0 109,4 építésügyi (építőanyag-termelés) 98,4 108,3 közszükségleti Ipar 101,5 105,5 élelmiszeripar 97,0 102,0 a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok 99,9 104,0 szövetkezeti ipari vállalatok 101,5 101,1 Egyes jó eredmények ellenére, amelyeket a közszükségleti és vegy­ipari minisztérium vállalatai 1982­ben értek el, nem sikerült kiküszö­bölni a tervteljesítés fogyatékossá­gainak okait, főként a kohóipari és ércbányászati minisztériumban, a ne­hézgépipari és az energetikai minisz­tériumban. Elsősorban az alárendelt szervezetek gazdasági"tevékenységé­ért felelős szakágazatok trányításá­sának és munkaszervezésének fogya­tékosságairól volt szó. Szlovákiában ez ipari nyersterme­lés tervét összesen 99 százalékra teljesítették s az 1981-es évhez vi­szonyítva a nyerstermelés 8,7 száza­lékkal növekedett. Az Ipari vállalatok dolgozóinak át­lagos száma, az előző évhez viszo­nyítva több'mint 70 000-rei (3,0%­kal) gyarapodott s elérte a 2 440 000-t ebből a nők száma 950 ezer volt. A leggyorsabban a mérnöki-műszaki dolgozók száma növekedett, mégpe­dig az előző évhez viszonyítva 7,5 százalékkal, a munkások száma 2,0 százalékkal növekedett és 1840 000-t tett kl. A foglalkoztatottság főként a tüzelőanyag, a kohászati, a vegy­iparban, a nehéz- és az éltalános gépiparban gyarapodott, ahol a dol­gozók száma 1961-hez viszonyítva •4—5 százalékkal emelkedett. Egyes döntő termelési ágazatokban azonban tovább tartott a szakképzett munká­sok hiánya. Az egyes kategóriákba tartozó dol­gozók átlagos bérének színvonala 1962-ben emelkedett. Az iparvállala­tok dolgozóinak átlagos havi bére 1,2 százalékkal növekedett, ós 1494 koronát tett ki, ebből a munkásbé­rek 1,6 százalékkal növekedtek, és 1471 koronát tettek ki. Egyes ága­zatokban, főként a kohászati Iparban és a gépiparban nem tartották be tejjesen a bérek és a munkatermelé­kenység növekedésének tervezett ará­nyát. A műszaki fejlesztésben és a be­ruházási építkezésben lévő fogyaté­kosságok miatt 1962-ben az ipari nyerstermelés növekedésében a mun­katermelékenység hányada 52 száza­lékra csökkent az 1961 évi 80 szá­zalékkal szemben. Az iparban növekedett a munkák villanyárammal való ellátása. Míg 1981-ben az egy munkásra eső fo­gyasztás 11 800 kWóra volt, 1982-ben már 12 200 kWörát tett ki, vagyis 5 százalékkal volt nagyobb. A teljes két műszakos üzemeltetés bevezetése oz iparban nem folyt elég gé gyors ütemben fisyhogy az ipari tevékenységet végző munkások mű SZakSzáma az 1981 évi 1,408-ról 1982­ben csak 1,409-re emelkedett. Emel­lett a Tüzelőanyag és Energetika Mi­nisztérium, valamint a Kohóipari és Ércbányászati Minisztérium vállala­taiban 1982-ben tovább csökkent a munkások mfiszakszáma. Ez már 1959 óta tart. Ennek oka elsősorban az, hogy a több műszakos üzemeltetés bevezetését a vállalatokban éppúgy, mint a szakágazatokban nem végzik komplex módon, s nem teremtik meg rendszeresen a feltétlenül szükséges mfiszaki és gazdasági teltételeket. A gépek kihasználása terén még mindig tartalékok rejlenek. Feltárá­sok folyamén a vállalatokban haté­konyan- megnyilvánult a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség egyes szervezetei­nek kezdeményezése. A CSISZ-szer­vezetek 1962 második felében 1288 üzemben végeztek vizsgálatot „Ki­használatlan gépeket és anyagokat keresünk" jelszóval. Ezen akció fo­lyamán jelentós értékű kihasználat­lan gépekre és anyagokra bnkkantak. Az Iparban az önköltség tervét 1962-ben mintegy 0,6 százalékkal lépték túl A kohóipari és ércbányá­szati minisztérium vállalataiban és a két gépipari minisztérium vállala­taiban az önköltség túllépése nagyobb volt, mint a többi szakágazatban az elért megtakarítás. Az önköltség túl­lépésének oka elsősorban a termelési terv nemteljesítésében, a nagy se­lejtben s a jelentékeny nemtermelési költségben rejlik. Az egyes Iparágazatokban 1962 fo­lyamán a következő eredményeket érték el: Tüzelőanyag ágazat: a kőszén-fej­tés tervét elsősorban azért nem tel­jesítették, mert az ostrava-karvinai körzet 118 000 tonna jövesztésével maradt adós. A fejlődés a nyári idő­szakban rosszabbodott. Fő oka az volt, hogy lebecsülték a nyári fejtés biztosítására szolgáló intézkedéseket, s ez megnyilvánult a munkából való távolmaradás fokozódásában, s a munkatermelékenység csökkenésében. A barnaszén és a lignit jövesztése feladatainak teljesítését különösen megnehezítette a vasúti kocsik rend­szertelen beállítása. A múlt évben tovább tartottak a nehézségek a népgazdaság tüzelő­anyag ellátásában, inert jelentősen túllépték a tervezett tüzelő­anyagfogyasztást, főleg a csekély ka lórlaértékű tüzelőanyagok fejtése nö vekedett, s a vasutak nem teljesítet rék a szénszállítás feladatait. 1962-ben 4779 millió köbméter gázt ermeltünk, vagyis 6,2 százalékkal többet, mint 1961-ben, a tervet azon­ban nem teljesítettük. A gáztermelés­ben az egész év folyamán zavarokat okozott egyes új termelőhelyek üzem­be helyezésének körülményessége E nehézségek ellenére is sikerült a fogyasztók tervezett gázellátását biz­tosítani, mégpedig az egyesült gáz­müvek kapacitásának nagyobbmérvű kihasználásával. Az energetikában 1902 folyamán 28,7 milliárd kilowattóra villanyára­mot termeitek, vagyis 6,8%-kai töb­bet, mint 1961-ben. A nagyfogyasztók számára a vil­lanyáram-szolgáltatás tervét 98,8 százalékra teljesítették, s az 1981-es évhez viszonyítva 10,2%-kai több áramot szállítottak részükre. A ter­vezett áramszolgáltatás nem teljesí­tésére főként nz év utolsó hónapjai­ban került sor. A tervezett villany­áram szállítás nem teljesítésének oka az új villanytermelő helyek késedel­mes üzembehelyezésében, a vízi vll­lanyművek termelési tervének az év végén, a folyók rendkívül alacsony vfzállása következtében történt nem. teljesítésében s az új vilIanymüvBk­ben egyes aggregátok megbízhatatlan üzemeltetésében rejlik. A vízierőmű­vek termelési tervüket októberben 56,8%-ra, novemberben 51,5%-ía, és decemberben 80,9 százalékra teljesí­tették. Az áramtermelés folyamán az egy megawatt-órára eső tervezett tüze­lőanyagfogyasztást 1,9 százalékkal­túllépték, ami a tényleges tüzelő­anyagfogyasztásnak összesen 450 000 tonnával való növekedését jelenti. Az energetikai ágazatban az elosz­tók távvezérlése 29 százalékkal nö­vekedett, úgy hogy az év végén már több mint 50 elosztót távvezérléssel irányítottak. A beszerelt teljesítmények kihasz­nálásának tervét 98,9 százalékra tel­jesítettük, ugyanakkor rosszabbodás állott be az előző évhez viszonyítva, főként néhány új villanymű Jelentős termelési kiesései következtében. A kohóiparban nem sikerült az év folyamán megszűntetni a nyerster­melés tervének teljesítésében lévő nehézségeket. A nyerstermelés tervét csak májusban és júniusban teljesí­tették. A termelés növekedése ellené­re a nyersvastermelés évi tervét csak 97,1 százalékra, az acél termelé­sét 98,5 százalékra, s a hengerelt anyagét 94,5 százalékra teljesítették, emellett nem kielégítő a kohászati anyagok választékának teljesítése. Az acéltermelésben, annak éllené­re, hogy nem érték el a mariinké ­ímencék tervezett időbeli kihasználá­sát, az átlagos napi acéltermelés a felület 1 négyzetméternyire számít­va 1961-hez viszonyítva csaknem 2 százalékkal emelkedett, (vagyis 120 kg-mal). A hengersorok időbeli ki­használása 1961-hez viszonyítva csök­kent. Elsajátítottuk a kiváló minőségű acélfajták termelését, befejeződött a mágneses lágy acél fejlesztése s megkezdődött termelése az alacsony­feszültségű árammal dolgozó Ipar ré­szére. 1962-ben a tervnek megfele­lően befejeződött további takarékos hengerdel anyagok fejlesztése, és be­vezették termelésüket. A műszaki fej­lesztés több feladatát azonban nem teljesítettük. A vegyi, valamint a. gumi-azbeszt ipari ágazatban a tervet egészben véve teljesítették. Ennek ellenére azonban az év folyamán nem sikerült teljesíteni egyes fontos termékek, így például a nltrogénes műtrágyák, a kénsav, a kállumszóda és a nátrium­hidroxid termelésének tervét. A nehézgépipari minisztérium egész év folyamán azon ágazatok közé tar­tozott, amelyek a legrosszabbul tel­jesítették a tervet Ennek oka első­sorban az irányító munka hiányossá­gaiban keresendő, továbbá főként a gépipari vállalatok közötti szállítások nemteljesítésében és a kohászati anyagok hiányos szállításában. A gép­iparban a nyerstermelés 8,8 százalék­kal növekedett 1981-hez viszonyít­va, egyes termékfajták termelése azonban még lényegesen nagyobb mértékben fokozódott. A nehéz- és általános gépipari mi­nisztérium vállalataiban és kutató­intézeteiben elsajátították s a ter­melésbe bevezették több új tennék termelését népgazdaságunk' különféle ágai számára, de ennek ellenére az új termékek és az új technológia be­vezetése még mindig lassú és nem kielégítő. A gumiipari üzemek termelési be­rendezését a jövő években új vulka­nlzációs présekkel egészítjük ki gu­miabroncsgyártás számára s olyan berendezésekkel, amelyek a vegysze­rek folyamatos elkészítésére szolgál­nak, hogy így a gumiipari üzemek­ben megszüntessük a nehéz s az egészségre ártalmas munkát. 1962-ben megkezdődött új induk­ciós hevítő automaták termelése a kovácsrészlegek számára E berende zések teljesítménye (1200 kg/ö) le : hetővé teszi a munkatermelékenység többszörösére való növelését A csa­varüzemek számára több anyacsa­varkészítő önműködő automatát fej­lesztettek kl. Az építőipar részére megkezdték önműködő,; hordozható betonkeverő berendezés gyártását, melynek 15 köbméter (órás teljesítménye és hor­dozhatósága széles körű felhasználást tesz lehetővé. A mezőgazdaságban a szőlő, a kom­lóföldek és a gyümölcsősök talajá­nak megművelésére bevezették a PMA-l-es pótkocsi termelését, mely­nek teljesítménye óránként 0,18 hek­tár és a Zetor Super 4011 típusú 45 lóerős traktor gyártását. Az egészségügy részére megkezd­tük egy ül kobalt besugárzó készü­lék gyártását, s kifejlesztettük egy tranzisztoros Öníró elektrokardlograf típusát. Az építésügyi minisztérium iparvál­lalataiban az építőanyag termelés 1981-hez viszonyítva 8,3 százalékkal növekedett, de a legfontosabb termé­kek termelésének tervét nem teljesí­tették. így a cementgyártás tervét 9 P 2 százalékra, o mészét 93.8 szá­'"V-a, a tégláét 97,2 százalékra, az építőelemek gyártásának tervét 94 százalékra teljesítették. A terv nem teljesítését a cement­gyári berendezések üzemzavarai, a vasúti kocsik hiánya és a villany­áramszolgáltatás korlátozása okozta. A nyerstermelés tervének teljesí­tésében a legjobb eredményeket a közszükségleti ipari vállalatok érték el, amelyek a januárban és február­ban mutatkozó kezdeti nehézségek leküzdése ntán márciustól rendszere­sen teljesítették e tervet. A múlt év­hez viszonyítva a termelés legna­gyobb növekedését az üveg-, porce­lán- és kerámia ipar (8,7 %), a nyom­daipar (6,2%), a bőripar (5,8%), e fafeldolgozó ipar (5,4%) és a tex­tilipar (4,1 %) érte el. Habár a közszükségleti Ipari mi­nisztérium vállalatai egészben véve jó eredményeket értek el, nem sike­rült a termelési technológiát javítani egyes újonnan épült üveggyárakban és nem sikerült befejezni a szerke­zeti lemezeket gyártó üzem építését Az élelmiszeripari termelés nyers­anyag ellátásának fogyatékosságai az egész év folyamán fennálltak. A nyerstermelés tervét csak 97 száza­lékra teljesítették és a termelés 2 százalékkal emelkedett. A negyedik negyedévben ugyan valamivel javnlt a helyzet a baromfi, a hús és a to­jás felvásárlási tervének teljesítésé­ben, a tejfelvásárlás nem teljesítése miatt azonban mélyen e terv alatt maradt a tejcsarnoki termelés A fel­vásárlás egész évi tervének uemtel­jesítése ellenére a hústermelés 5 szá­zalékkal, a tejtermelés pedig 10 2 szá­zalékkal növekedett 1961-hez viszo­1 nyitva. II. Mezőgazdaság, felvásárlás és erdészet A mezó'gazdasági nyerstermelés tor­vét 1982-ben összesen 88 százalékra teljesítették (Szlovákiában 88%-ra), vagyis elmaradtak 1961 színvonala mögött. Ebben jelentős része van a növénytermelésnek (a tervet mintegy 84 százalékra teljesítette), s ez nega­tívan nyilvánult meg nz állattenyész­tési termelés teljesítésében is (mint­egy 93 %). A mezőgazdasági termelésben 1962­ben elért eredmények tovább növel­ték az Ipari és a mezőgazdasági ter­melés növekedése közötti aránytalan­ságot. 1962-ben a hosszan tartó szá­razság következtében csekély volt a kapásnövények és a szálastakarmány termése. A mezőgazdasági termelés anyagi biztosítására 1962-ben összesen 6,7 milliárd koronát ruháztunk a mező­gazdaságba, ebből 4,5 milliárd koro­nát az EFSZ-ekbe Az EFSZ-ek 1962­ben 124 000 tehén, 22 000 növendék­marha és borjú, 234 000 sertés és 767 000 baromfi részére építettek új istállókat Az év folyamán összesen 57 000 hektáron épültek talajjavító berende­zések, 39 000 hektárt lecsapoltak, 18 ezer hektárt öntöztek, de ennek elle­nére a tervfeladatokat, főként az új berendezések üzembehelyezése tekin­tetében nem teljesítették. A mezőgazdaság 1982-ben a terme­lésből és a behozatalból további új gépeket kapott. Pl. több mint 18 000 traktort, több mint 2000 gabonakom­bájnt, 402 cukorrépa betakarító gépet, 1123 bnrgonyaszedő gépet, 5600 siló­kombájnt, 572 kukorica betakarító gépet, 5000 aratógépet, rendvágó gé­pet s más gépeket és szerszámokat A szállított mezőgazdasági gépek mi­nősége egyes esetekben nem kielégí­tő. Az általános gépipari miniszté­riumi ágazatában termelt egyes me­zőgazdasági gépeknél 1982-ben nem gondoskodtak a gépek komplex meg­oldásáról, vagy nem tisztázták a me­zőgazdasági technológia kérdését. Fokozódott a műtrágyafogyasztás is. Egy hektár mezőgazdasági földre 78,5 kilógramm tiszta tápanyagot használ­tak fel. Összesen 7,4 százalékkal fo­kozódott a műtrágyaszállítás a múlt évhez viszonyítva. Ebből a foszforos műtrágyáké 9,6 százalékkal, a tőze­ges műtrágyáké 12,9 százalékkal nö­vekedett, de a nitrogénes műtrágya szállítása 2 százalékkal csökkent. Az utánpótlásnak a mezőgazdaság­ba való toborzása a múlt évhez ké­pest megjavult, összesen 39 000 fiatal dolgozó lépett tanon c viszonyba és a mezőgazdasági műszaki középiskolák első évfolyamába, vagy pedig közvet­lenül munkaviszonyba a mezőgazda sági üzemekben. Ennek ellenére azon­ban a toborzás tervét csak 83 száza !ékra teljesítettük Az alapvető tan­szakasz. a mezőgazdasági gépesítől szakasz részére csak 14 000 tanoncot, vagyis a tervezettnek 41 százalék* nyertük meg. A mezőgazdaságban en­nek következtében tovább rosszab­bodott a dolgozók korbeli összetétele. Tovább tart a szakképzett dolgozók hiánya is, a mezőgazdaság szocialista szektorában ezer dolgozóra 47 szak­ember esik, vagyis 2,5-szerte keve­sebb, mint az iparban. A nemzeti bizottságok és a többi illetékes szer­vezet a mezőgazdaság számára az utánpótlás toborzásának és nevelésé­nek netn szentelnek megfelelő fi­gyelmet. A nemzeti biz»ttságok, valamint a mező-, erdő- és vízgazdasági minisz­térium a múlt évben nem fordítottak kellő figyelmet a föld kihasználásá­ra, nem került sor a termőföld gyara­pítására, hanem ellenkezőleg, terüle­te csökkent. A növénytermelésben nem teljesí­tettek egyes tervezett felada okat. Az általános vetésterület 18 504 hektár­ral (0,4 százalékkal) csökkent, ebből Szlovákiában 13 154 hektárral. Egyes növényfajták . vetésterületét nem tartották be, vagy pedig ellen­kezőleg, túllépték A zab tervezett vetésterületét például 111,6 százalék­ra, a szemeskukoricát 108,5 százalék­ra, a takarmány hüvelyesekét 103,4 százalékra, a takarmányterményekét összesen 104,2 százalékra, ebből a ku­korica és a sllókeverékek vetésterü­letét 111,4 százalékra, a tavaszi keve­rékekét 112,7 százalékra teljesítet­ték. Az ősziek rosszul teleltek át. s ezért 133 000 hektár őszi gabonát be kellett szántani, s ezt nagyrészt fo­kozott tavaszi gabona, főként zab ve­tésével egyenlítették ki. A kedvezőtlen időjárás miatt késett a tavaszi mezei munkák megkezdése, de ezzel szemben e munkákat rövi­debb idő alatt végezték el, mint az előző években. A vegetáció késői fej­lődése azonban késleltette a betaka­rítási munkákat ls, főként a kapásnö­vényeknél. A ímezeí munkák általá­nos késedelme meggátolta a talaj idejében való előkészítését az oszl vetés alá, úgyhogy nem tartották be az agrotechnikai határidőket. A Je­lentősen kiszáradt talaj ellenére, amely megnehezítette a kapásnövé­nyek betakarítását és a talaj további előkészítését, az őszi munkákat jobb szervezéssel és a gépek nagyobbmér­vű kihasználásával meg lehetett vol­na gyorsítani. Ezt bizonyítják kivá­ló traktorosaink és kombájnvezetŐInk, akik helyes munkaszervezéssel jól előkészített és karbantartott gépeik­kel az országos átlagnál sokkal na­gyobb teljesítményeket érnek el. 1982 ben a gabona 55 százalékát, a burgonya 10 százalékát és a cukor­répának csak 5 százalékát takarítot­ták be kombájnnal. A nemzeti bi­fFnlytatás a 4 oldalon) ľVS3 f" vruár 3. * 0' 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom