Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-03 / 34. szám, vasárnap

Közlemény a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1962. évi fejlődéséről • (Folytatás a 3. oldalról) KOttságok egyes felelős dolgozói és a mezőgazdasági üzemek egyes vezetői nem jártak el következetesen és nem tanúsítottak kellő felelősséget a be­takarítás meggyorsításának kérdésé­ben, főként a munka utolsó szakaszá­ban a burgonya, a cukorrépa s a szemeskukorica betakarításánál, úgy­hogy azoknak betakarítása még de­cemberben is folyt. A legtöbb terménynél a tervezett hektárhozamokat nem érték el. Ez alól csak az árpa kivétel, amelynek hozama 25,2 mázsa volt, vagyis 1,7 mázsával több a tervezettnél. A töb­bi gabonaféle hektárhozama kisebb volt, mint 19Bl-ben, a búzáé 24,3 má­zsa, a rozsé 20,3 mázsa és a zabé 20,1 mázsa. Az előzetes adatok sze­rint burgonyából 103 mázsás, cukor­répából 248,7 mázsás hektárhozamot értünk el. A növénytermesztésben jelentős tar­talékok rejlenek a hektárhozamok növelésében, amint ezt a legjobb me­zőgazdasági üzemek eredményei bizo­nyítják, amelyeket az 1962. évi nö­vénytermesztési országos szocialista munkaversenyben értékeltek. Például a košicei járásban levő pederik EFSZ gabonából 39 mázsa hektárhozaoiot ért el, sőt a levicei járásban levő Te­kovské Lužianky-i EFSZ 43 mázsa hozamot. A Sumperki járásban levő kopfiv­nai EFSZ burgonyából 275 mázsa Ijek tárhozamot és a žďári járásban levő jamyi EFSZ 253 mázsa hozamot ért el. A komáj-nól járásban levő If­júsági Falu EFSZ cukorrépából 550 imázsa hektárhozamot, s a michalov­cel járásban levő palíni EFSZ 480 mázsa hozamot ért el. A tervezett termést egészben véve csak árpából és zabból értük el, a gabonatermés összesen 1,3 százalék­kal volt nagyobb, mint 1961-ben. Nö­vekedett a szemeskukorica, a hüvelye­sek, a komló, a takarmányrépa és káposzta, valamint a zöldtakarinány kukorica betakarítása is. Mivel azon­ban elsősorban a fő takarmányfélék termése nem-érte el a kívánatos szín­vonalat, a takarmánymérleg hiányos. Ezért szükséges, hogy a mezőgazda­sági üzemek a legnagyobb mértékben takarékoskodjanak a takarmánnyal és megfelelő módosítással gondoskodja­nak a takarmányfélék legcélszerűbb kihasználásáról. Az őszi szántás és vetés a késői betakarítás miatt késedelmet szenve­dett. Az 1961-es évhez viszonyítva az őszi búza vetésterülete 105,8 száza­lékra, a repcéé 106,7 százalékra emelkedett, ezzel szemben csökkent ä rozs és az őszi árpa vetésterülete. Jóllehet a betakarítás késedelmes volt, a gabonafelvásárlás általában sikeresnek mondható és a felvásárolt gabona minősége jó. A gabona felvá­sárlása tervét valamennyi kerület túl­szárnyalta, egészben véve 101,1 szá­zalékra teljesítették. Az 1961-es év­hez viszonyítva a felvásárlás 1,2 szá­zalékkal alacsonyabb volt. A kerü­letek lemaradtak a rozs felvásárlá­sában a dél-csehországi és a nyugat­szlovákiai kerületen kívül. Az egyé­nileg gazdálkodó parasztoktól a ga­bona felvásárlása jelentős késedelmet szenvedett, s az év végéig a felvá­sárlás feladatait csak 78,2 százalék­ra teljesítették. Egyes termények egészben véve ké­sedelmes felvásárlását s a felvásár­lási feladatok nem teljesítését nem le­het csupán a kedvezőtlen vegetációs feltételeknek tulajdonítani, hanem ennek oka a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervezetek munkájá­nak fogyatékosságaiban is keresendő. Késett a burgonya felvásárlása, ha­bár az időjárás kedvezett e munká­nak. A burgonya felvásárlása egész­ben véve nem érte el az 1981-es év színvonalát, fűként a kisebb termés következtében. A felvásárlást csak az észak-csehországi, a kelet-csehorszá­gi és a nyugat-szlovákiai kerület tel­jesítette, a burganyafelvásárlás telje­sítésében a legkisebb eredményt a dél-csehországi kerület érte el (71,8 százalékot). A legnagyobb burgonya mennyiséggel az EFSZ-ek maradtak adósak (214 000 tonnával), mégpedig elsősorban a dél-csehországi kerület­ben (a felvásárlást 89.8 százalékra teljesítették), és az észak-morvaor­szági kerületben (89,5%). Az egyé­nileg gazdálkodó parasztok 42 000 tonnával maradtak adósak és a fel­vásárlást csak 74,1 százalékra telje­sítették. A tervezett betakarítás nem telje­sítése következtében nem tettek ele­get a cukorrépa felvásárlási tervé­nek, s az 1961-es évhez viszonyítva egymillió tonnával kevesebbet vá­sároltak fel. Az állattenyésztési termelésben nem értünk el lényeges javulást, s az egyes szakaszokon a múlt évhez vi­szonyítva csökkent a termelés szín­vonala. A gazdasági állatok állománya az év folyamán gyarapodott, de számuk 1962. január elsejéhez képest csök­kent: a szarvasmarhaállomány össze­sen 11000, a juhállomány 79 000, a baromfiállomány 772 000 darabbal, ezzel szemben a sertések száma nö­vekedett. A gazdasági állatok számá­nak csökkenése összefügg a nehéz takarmányhelyzettel és szükséges volt a vágómarha hatékony súlygyarapo­dásának biztosítása érdekében. 1962-ben az előző évhez képest 31 ezerrel növekedett a borjak száma. A 100 tehéntől felnevelt borjak száma 4,8 százalékkal emelkedett, ezzel szemben 29 000-rel csökkent a ma­lacok száma, és az egy anyasertéstől elválasztott malacok száma ls enyhe csökkenést mutat (0,5 %). A borjak és a malacok számának csökkenését a mezőgazdasági üze­mek elégtelen gondoskodása okozza, mert a született borjak számának 5,9 százaléka hullott el, mig 1961-ben csak 5,7 °/o-a. A legnagyobb számban a kelet-szlovákiai kerületben pusztul­tak a borjak (9,2%), de az észak­csehországi és a nyugat-szlovákiai kerületben Is magasra rúgott az el­hullott borjak száma. Fokozódott a malacok elhullása is, országos vi­szonylatban 7,7 szá-zalékról 8,6 szá­zalékra emelkedett, emellett a leg­nagyobb számban ismét a kelet-szlo­vákial kerületben'pusztultak a mala­cok, mégpedig 11 százalékban. A tehenek 4,72 liter átlagos napi tejhozama az 1961-es évhez viszo­nyítva 0,4 literrel kisebb. Ennek oka a zöldtakarmány és a többi szálas ta­karmány hiánya a téli hónapokban. Az átlagos tojáshozam körülbelül azonos színvonalon maradt. A vágómarha átlagos vágősülya nem érte el a tervezettet, s 1961-hez viszonyítva 7 kg-mal csökkent. A piaci vágósertések átlagos tervezett vágósúlya 3 kg-mal növekedett s na­gyobb volt a tervezettnél. A vágó­marha hizlalása hosszadalmas volt azonban, s ezáltal az alacsony vágó­súly mellett aránytalanul nagy volt a takarmányfogyasztás. Az állattenyésztési termékek ter­melése 1961-hez viszonyítva a vágó­marhánál 10,6 százalékkal, a borjúnál 23,2 százalékkal és a tojásnál 1 szá­zalékkal növekedett. A vágósertés termelése nem érte el az 1961. évi szinvonalat sem, s ugyanez a hely­zet a tejtermelésnél. 1961-hez viszonyítva 44 000 tonná­val, vagyis 5,5 százalékkal több vá­góállatot vásároltunk fel. A felvásár­lás tervét 98,4 százalékra teljesítet­tük, ebből a vágómarha felvásárlását 103,9 százalékra, a vágóborjakét 101,5 százalékra túlszárnyaltuk. Ez­zel szemben a vágósertés felvásárlá­sát csak 93,8 %-ra teljesítettük. A sertéshús felvásárlását csupán a nyu­gat-csehországi kertilet teljesítette, a legrosszabb eredményeket a kelet­szlovákiai kerület érte el 83,3 száza­lékra teljesítve csupán a felvásárlás feladatait. A tejfelvásárlás mélyen a terv alatt maradt, s az 1961-es évhez viszonyít­va 6,8 százalékkal volt alacsonyabb. A tojásfelvásárlás sem volt kielégítő, a tervet csak 91,5 %-ra teljesítették, 1961-hez viszonyítva 9 millió tojás­sal többet vásároltak fel. Az erdőgazdálkodásban a hosszan tartó téllel és a jelentős szárazság­gal összefüggő nehézségek ellenére is az állami erdészeti üzemek az er­dősítés feladatát 97,2 százalékra tel­jesítették, s összesen 70 910 hektárnyi területet fásítojtak be. Jő minőségű tlltetőanyag hiánya miatt azonban az erdősítés minősége a múlt évi alatt maradt. III. Beruházási építkezés s az építkezési munkák A népgazdaságba 1982-ben őssze­gen 43,9 milliárd koronát ruháztunk be, ebből az állami igazgatás szervei 38,7 milliárd korona befektetést esz közöltek. Az állami Igazgatás szervei nem teljesítették az évi beruházási tervet. Elsősorban a kohóipari és ércbányá­szati, a nehézgépipari, a közlekedési és a vegyipari minisztériumok ágaza­taiban maradt le az építkezés. A nem zetl bizottságok által tervezett épít­kezésben is lemaradás mutatkozik. A lakásépítés tervének teljesítése 1962-ben nem volt egyenletes. Míg az első felében a lakások tervezett s'/ámának csak 34,6 százalékát fejez­ték be, a második félévben a lakások tervezett számának 62,4 százalékát fejezték be. Ennek ellenére az évi tervet nem teljesítették. Összesen 84 535 lakást fejeztek be a lakóhá­zakban és családi házakban, ebből a lakásépítés legfontosabb formái — az állami, szövetkezeti és vállalati lakás­építés — keretében 57 137 lakás s az egyéni építkezés keretében 26 381 la­kás épült. Az évi tervet csak az egyé­ni lakásépítésben teljesítették, még­pedig 118,6 százalékra, míg az állami, szövetkezeti és a vállalati lakásépí­tés tervét nem teljesítették (91,2%). A lakásépítés tervét 1962 ben is a legrosszabbul az EFSZ-ek teljesítet­ték, a tervezett 2693 lakásból csak 1016 lakást fejeztek be, ebből az or­szág belterületén lévő EFSZ-ek 575 lakást, a határvidéki EFSZ-ek 441 lakást. 1963-ba összesen 101,8 ezer befe­jezetlen lakással léptünk, ebből 47,5 ezer az állami, szövetkezeti és válla­lati építkezés, és 54,3 ezer az egyéni lakásépítés, s az EFSZ-ek lakásépí tése keretébe tartozik. Az építkezési vállalatok saját dol­gozói 1962-ben 24,6 milliárd korona értékű építőmunkát végeztek, vagyis csak 0,7 százalékkal többet, mint 1961-ben. Az építkezési vállalatok saját dol­gozóikkal végzett munkáik évi tervét 95,6 százalékra teljesítették, emellett tervfeladataikat csak a ttizelőanyag­Iparl minisztérium vállalatai és az építészeti termelőszövetkezetek szár­nyalták túl. Komoly fogyatékosság továbbra is a befejezetlen építkezések nagy szá­ma, ami kedvezőtlen befolyást gya­korolt az építkezési munkák tervének teljesítésére. Az építkezési munkák tervének nem teljesítését az irányítás és a munka­szervezés számos fogyatékossága okozza. A fogyatékosságok következtében nem teljesítették a munkatermelé­kenység tervét (95,6%), és túllép­ték az önköltség tervét 2,8 százalék­kal. Az építkezési munkákban a mun­kások munkatermelékenysége 1961­hez viszonyítva csak mintegy 2,3 %­kai emelkedett. IV. Közlekedés és posta A közlekedés tervének teljesítésé­ben az év folyamán komoly nehéz­ségek merültek fel. A szállítás ter­vét nem teljesítették, 1961-hez viszo­nyítva a szállítás térfogata tantiák­ban kifejezve 2,8 százalékkal és ton­nakilométerekben 3,5 %-kal növeke­dett. A vasút mint fő közlekedési ágazat nem teljesítette a teherszállítás ter­vét és így lényegesen befolyásolta az egész nyilvános szállítás eredményeit. Az év folyamán nem sikerült kiküszö­bölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek már 1980 végén megmutat­koztak. Ellenkezőleg e fogyatékossá­gok tovább mélyültek. A szállított áru terjedelme körülbelül az 1981-es év színvonalán mozgott. A tervvel szem­ben nem szállítottak el mintegy 18,8 millió tonna árut. Ez az állapot ked­vezőtlen hatást gyakorolt a népgaz­daság többi ágára. A vasúti kocsik elégtelen beállítása fékezte a bar­naszénjövesztést, nehézségeket oko­zott az építészetben, az üvegiparban stb. A népgazdaság szállítási szükségle­teinek nem megfelelő kielégítésének okai főként a vasúti munka irányí­tásában rejlenek, amely nem ér! el a megfelelő szinvonalat, de hozzájá­rul ehhez a vasúti teherkocsi állo­mány megfelelő kapacitásának hiánya is, a vasúti kocsik gyors javítását biztosító javító helyek hiánya, az űj technika lassú bevezetése, s a mun­kaerő-hlány, aminek következtében nincs elég vonatkezelő, mozdonyve­zető és más vasúti dolgozó. A vasúti szállító eszközök tervezett szállítá­sát nem teljesítették, főként nem ki­elégítő a négytengelyes, magasfalű vasútikocsik és a Diesel-motorok gyártása. A vasúti közlekedés tehermentesí­téséhez hozzájárult a Barátság Olaj­vezeték üzembehelyezése. E vezeték­ben 1982-ben csak Csehszlovákia szá­mára 2,3 millió tonna olaj érkezett a Szovjetunióból. A ČSAD közúti gépkocsi szállítása, habár lS61-hez viszonyítva lényege­sen növekedett, nem tett eleget a te­herszállításban tervezett feladatok­nak, sem pedig az átlagos szállítási távolság meghosszabbításának. A folyami szállítás 196^-hez viszo­nyítva tonnákban kifejezve 4,7 száza­lékkal, tonnakilométerekben 4 száza­lékkal növekedett, de az alacsony vízállás és az irányításban lévő fo­gyatékosságok miatt tervfeladatait nem teljesítette. Az autóbusz közlekedés terén az utasszállitás tervét teljesítették. Az év folyamán 116 új járatot létesítet­tek, s az összeköttetések száma 3 szá­zalékkal bővült. Ennek ellenére még mindig zsúfoltak az autóbuszok, fő­ként a dolgozókat első műszakba szállító vonalakon. A vasúti közle­kedésben a tervezett feladatokat nem teljesítették, s az utazás kultúrájá­nak színvonala sem javult. A csehszlovák légiforgalmi társa­ság teljesítette évi tervét. Az utas­szállítás terén azonban a légi közle­kedés a szállított személyek és a megtett kilométerek számának nagy­arányú növekedése ellenére nem érte el tervezett feladatait. A légiforgalom fejlődéséhez 1962-ben egyrészt hozzá­járult a repülőgépállomány további IL-18-as és TU-104-es repülőgépek­kel való kiegészítése, valamint a kül­földi repülővonalak hálózatának bő­vítése. A posta fejlődését a távbeszélő ál­lomások résztvevő! számának 92 662­vel való növekedése jellemzi. 1962. december 31-ig összesen 996 000 tele­fonállomás működött, ennek 84,3 százaléka automata központra van kapcsolva. Még mindig nehézségek mutatkoznak a távbeszélés minősé­gének javítása terén. V, A külkereskedelmi forgalom 1982­ben külkereskedelmi árakban 31,2 milliárd koronát tett ki. Az előző év­hez viszonyítva 5 százalékkal növe­kedett. A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás elmélyülése következté­ben elsősorban a szocialista tábor or­szágaival folytatott kereskedelem bő­vült, mégpedig 11 százalékkal. A szo­cialista országok részvétele a cseh­szlovák külkereskedelmi forgalomban 73 százalékot tett ki. 1961 '1962 1962 1961-hez viszonyítva %-ban forgalom kivitel behozatal rnill. koronában 29 831 15 261 14 570 31223 16 319 14 904 104,7 106,9 102,3 A csehszlovák népgazdaság jelen­legi helyzetével és távlati fejlődésé­vel összhangban további feltételek alakultak kl gépek, gépi berendezé­sek és beruházási egységek kivitelé­re, főként a szocialista tábor orszá­gaiba és azokba a fejlődő országok­ba, amelyekkel kereskedelmi szerző­déseket, tudományos műszaki együtt­működésről szóló egyezményeket stb. kötöttünk. VI. Életszínvonal Az egyéni fogyasztás 1962-ben mintegy 2 százalékkal növekedett, a kulturális ás szociális intézkedésekre fordított kiadások a beruházások nélkül mintegy 6 százalékkal voltak nagyobbak. A szocialista szektor (EFSZ-ek nélkül) dolgozóinak átlagos száma 1962-ben az előző évhez viszonyítva 154 000-rel emelkedett, vagyis 3,1 százalékkal és 5154 000 személyt tett ki. A legtöbb termelési ágazatban, főként az iparban és az építészetben a termelés növekedését a tervben feltételezettnél nagyobb mértékben biztosította a fokozott foglalkozta­tottság. A nők foglalkoztatottsága 1961-hez viszonyítva mintegy 5 százalékkal növekedett, s a népgazdaság szocia­lista szektorában (EFSZ-ek nélkül), az egész foglalkoztatottságnak 42 százalékát tette ki. A műszaki fejlesztésben š á leg­újabb tudományos és műszaki isme­reteknek a termelési folyamatban va­ló érvényesítése terén jelentős szere­pe van a szak- és a főiskoláknak 1962-ben a népgazdaságban 896 000 szak- és főiskolát végzett szakember, ebből 172 000 főiskolát végzett szak­ember dolgozott. 1962-ben (a szeptember 30-1 beira­tási statisztika szerint) 271 000 ta­noncviszonyban levő tanuló késziMt fel a szakképzett munkáshivatásra, vagyis 50 000-rel több mint 1961-ben. A munkások és alkalmazottak 1962-ben bér címén 86,1 milliárd koronát, vagyis 3,8 százalékkal töb­bet kaptak, mint 1961-ben. A népgaz­daság egy alkalmazottjának átlagos bruttó havi bére 1392 korona volt. Mint az előző években, 1962-ben is tovább gyarapodtak a lakosság takarékbetétjei az állami takarék­pénztárakban. A takarékbetétek 1962­ben 2,6 milliárd koronával növeked­tek. A kiskereskedelmi forgalom 1962­ben 101,8 milliárd koronát tett ki, és összehasonlítható árakban 3,5 száza­lékkal növekedett az 1961-es évhez viszonyítva. A kiskereskedelmi forga­lom évi tervét 99,0 százalékra telje­sítették. Az élelmiszercikkek eladása gyorsabban növekedett (5,6%-kai), mint az ipari árucikkeké (0,8%). A mezőgazdaságban a termelési felvásárlási terv nem teljesítése meg., nyilvánult abban, hogy nehézségek mutatkoztak a növekvő élelmlszer-i kereslet, elsősorban az állati termé-i kek Iránti kereslet kielégítésében. Csehszlovákia a táplálkozás szlnvo-i na la tekintetében a világ egyik első helyén áll. A táplálék kalória értéka személyenként eléri a napi 3100 ka-; lóriát, és jelentősen nagyobb, mint például az NSZK-ban, Franciaország-* ban, Olaszországban stb. 1982 folyamán tovább folyt a ke­reskedelmi hálózat korszerűsítése, 1500 önkiszolgáló bolt, 650 szabadvá­lasztékú üzlet épült, úgyhogy 1982 végén a kereskedelmi hálózatban 9600 önkiszolgáló bolt és 4800 sza­bad választékú elárusító liely műkö­dött. Fokozatosan megvalósult a közét­keztetési hálózat korszerűsítése és átépítése is. 1962 végén több mint 23 400 közétkeztetési üzemünk volt, ebből 7600 vendéglő, s ebből 400 ön­kiszolgáló és 300 félkészárut árusító üzlet, illetve vendéglő. Ezenkívül a közétkeztetési hálózatban mintegy 8500 üzemi étkezde és kantin műkö­dött. 1962-ben gyorsan növekedett a he-: lyi gazdasági szervezetek és a ter­melőszövetkezetek által a lakosság** nak nyújtott fizetett szolgáltatások terjedelme. E szolgáltatások a múlt évhez viszonyítva 8,6 százalékkal gyarapodtak, de ennek ellenére fej­lődésük lemaradt a szükségletek mö-: gött. Az életszínvonal emelkedését 1962­ben a társadalombiztosításra fordí-: tott fokozott kiadások is biztosították. Betegbiztosítási illetékekre, beleszá­mítva a gyermekpótlékot is, 8,7 mil­liárd koronát, vagyis 8,2 százalékkal többet fizettünk ki, mint 1961-ben. Ebből gyermekpótlékokra 4,4 mil­liárd koronát, vagyis 1,7 százalékkal többet. Táppénzekre és a családtag ápolásának költségeire 1962-ben 16,4 százalékkal többet fizettünk ki, mint 1961-ben. 1962-ben a szövetkezeti parasztok társadalombiztosítására mintegy 745 millió koronát fizettünk állami esz­közökből. 1962 végén a szövetkezeti parasztok 173,4 millió koronát kap­tak nyugdijjáradék címén. A Cseh-: szlovák Szocialista Köztársaság dol' gozóinak társadalombiztosítása a szö­vetkezeti parasztok biztosítása teréa megvalósított új intézkedésekkel együtt a világ leghaladóbb társada­lombiztosításai közé tartozik. Az FSZM üdülő létesítményeiben és üzemi üdülőiben 1962-ben 953 000 dolgozó és családtagjaik töltötték szabadságukat, illetve pihenőjüket. Az iskolás ifjúság pionírtáborokban, természeti Iskolákban és más akciók­ban való üdültetésén 1962-beri 5-30 000 gyermek vett részt. Az állami egészségügyi létesítmé­nyekben (a bölcsődéken kívül) az ágyak és férőhelyek száma 1962 végén elérte a 173,9 ezret és a imúlt évi állapothoz viszonyítva 1,3 ezerrel növekedett. 1962 végén ezer lakosra 12,5 ágy esett ezekben a létesítené-, nyekben. Az állami egészségügyi in­tézményekben az orvosok és fogor-i vosok száma a múlt évl^z viszonyít-: va 580-nal, vagy 2,4 százalékkal gya­rapodott. Egy orvosra mintegy 538 lakos jutott. így a kórházi ágyak, valamint az orvosok számát tekintve — az év végén az orvosok száma 25,8 ezret tett ki — a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság a világ legfej­lettebb országai közé tartozik. 1982 végén a bölcsődékben 50 282 gyermek számára volt hely, ebből 10 880 hely volt ez üzemi bölcsődék­ben. A bölcsődékben lévő helyek szá­ma 1961-hez viszonyítva 11,5 száza­lékkal gyarapodott, ebből az üzemi* bölcsődékben 26,8 százalékkal. 1962 végén a három éven aluli gyermekek 8 százaléka bölcsődékben volt elhe­lyezve. Az 1962—83-as tanévben az óvodákban 309 000 gyermeket írtak be, közülük 259 üüü gyermek anyja dolgozik. Az 1962—63-as tanév elején az alapfokú kilencéves iskolákba 2273 ezer gyermek iratkozott be, vagyis 5000-rel kevesebb, mint a múlt évben. 1962-ben 2328 tankönyv jelent meg 17 millió példányszámban. Az 1962-63-as tanév elején főiskoláin­kon 124 182 csehszlovák állampol-: gárságú főiskolás tanult, közülük 32,3 százalék alkalmaztatása mellett ta­nul. Az 1962-es év folyamári 39 egész estét betöltő és 786 rövid és híradó-, film készült. a a % A CSKP XII. kongresszusa határo­zatainak következetes teljesítésével, valamennyi tartalék felhasználásával, a szocialista munkaverseny kibonta­koztatásával nemcsak a felgyülemlett fogyatékosságokat küszöbölhetjük ki, hanem biztosítani tudjuk szocialista társadalmunk további fejlődését is 1963-ban, és így megteremtjük a népgazdaság 1964—1970 közötti fej-, lődésének szilárd alapját. Ű] SZÖ 4 * 196 3' február 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom