Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-21 / 52. szám, csütörtök

A vegyipar segíti a mezőgazdaságot Több műtrágya - magasabb terméshozam ÉPÜL A NITROGÉNGYÁR Tekintettel a legújabb, haladó technika gyártási szükségleteire . . . szorgalmazni kell a jó minőségű és progresszív anyagok gyártását. Az egész népgazdaság fejlesztése keretében teljes mértékben biztosítani kell a vegyipar lehető legszélesebb bázisú fejlesztését. A vegyipar ne csak a többi iparág, hanem a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az életszínvonal további emelésének is váljék anyagi bázisává. (A CSKP XII. kongreszusának határozatából.) Tudják, mit vár tőlük a társadalom Kérdéseinkre Michal Broska mérnök, a J. Dimitrov Vegyiüzemünk igazgató helyettese válaszol 9 Mit tett már eddig, é

s mit tesz az önök vállalat

a a kongreszszuson kitűzött feladatok valóra váltásáért? Azzal kell kezdenem, hogy épp a XII. kongresszus időszakában készítettük 1963-as termelési tervünket. Természetesen vállalatunk minden dolgozója nagy figyelemmel követte a kongresszus munkáját, s miután valamennyien megértettük, hogy a vegyiparnak nagyon hathatós segítséget kell nyújtania a mezőgazdaságnak, már a terv összeállításakor meglevő kapacitásaink maximális igénybevételével számoltunk. Igyekezetünk szemléltető bizonyítéka: 1963as termelési tervünk a műit évihez viszonyítva 18—19 °/o-kal nagyobb, • Mit jelent ez gyakorlatilag a mezőgazdaság számára? Lényegesen fokozódik a műtrágya és a gyomirtószerek gyártása. Például szuperfoszfátból kerek 2323 tonnával, őrölt foszfátoKból 2693 tonnával gyártunk többet, mint tavaly. Megkezdjük az új, zeazim nevű, kukoricaföldeken használatos gyomirtószer gyártását is, és az idén legalább 600 tonnát készítünk belőle. A többi, már közismert gyomirtószer gyártását is növeljük. • A šafai nitrogéngyár milyen szerepet tölt be a váll

alat idei feladatainak t

eljesíté

séhen? A 18—19 százalékos gyértásnövelés főleg ennek a gyárnak eredményes munkájára épül. A kilátások biztatóak, s a jelen pillanatban megítélve e helyzetet, képességeinkhez mérten ' a tervet reálisnak tartjuk. 9 Ez csak a vezetőség véleménye, vagy a vállalat többi dolg

ozójáé is? Mindannyiunké. Kötelezettséget vállaltunk a terv teljesítésére, sőt túlszárnyalására. Dolgozóink kezdeményezése, munkafegyelme példamu: tató, hiszen tavalyi eredményeinkért elnyertük a CSKP XII. kongresszusának vállalata címet. Ez kötelez. Tudjuk, mit vár tőlünk a társadalom. 0 Hétéves tervünk előkészítése szempontjából a vál

lalat dolgozói miiyen jelentőséget tulajdonítanak az 1963-as esztendőnek

, és ha lehet, mondjon néhány sz

ót a vállalat távlati feladatairól? Vegyiparunk óriási fejlődés előtt áll. S hogy e gyors előrehaladás milyen alapokra épül, az lényegében az idei év gazdasági és politikai eredményeitől függ. Ennek érdekében feltárjuk, rejtett tartalékainkat, illetve kiküszöböljük a termelésben észlelhető fogyatékosságokat. Vállalatunk távlati feladatairól pillanatnyilag még nehéz beszélni. Egy azonban bizonyos: termelésünk növekedésének üteme tovább gyorsul, s minden eddigi arányszámot túlszárnyalunk. Vállalatunk új részlegekkel, üzemekkel bővül s igen nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy 1970-ben egy hektárnyi termőföldre átlagosan 200 kg műtrágya jusson. (szó) Népgazdaságunk központi eszközeiből bőkezűen adunk a vegyipar — s ennek keretében a mezőgazdaságot fejlesztő vegyipar — fejlesztésére, mert enélkül elképzelhetetlen lenne a mezőgazdasági termelés jelentős fellendítése. A szakemberek véleménye szerint azonban a salai gyáróriás építésére fordított költségek bőséges kamatokat hoznak majd. Egy korona hármat gyümölcsözik Mit jelent ez a mondat a gyakorlatban? Azt, hogyha a földnek egy korona értékű, jó arányban adagolt nitrogén, foszfor és kálium műtrágyát adunk, akkor arabskor több mint három korona értékű terméstöbbletet várhatunk. Ez természetesen csak az országos átlag. A különösen kiemelkedő mezőgazdasági üzemek a talajnak adott műtrágya értékének 6—7-szeresét is ki tudják venni a földből Emeljük a műtrágyafogyasztást A mezőgazdasági termelés fellendítése korszerű, világszínvonalon álló vegyipar nélkül elképzelhetetlen — állapította meg pártunk XII. kongresszusa. Ez természetesen nem úikeletű megállapítás, hiszen pártunk a felszabadulás óta állandóan szem előtt tartotta ezt a problémát, hogy földműveseink minél több tápanyagot adjanak a talajnak. Beszéljenek itt is a számok: míg a felszabadulás előtt hazánkban egy-egy hektár szán- tóterületre mindössze 13 kilogramm műtrágya jutott, 1960-ban a szövetkezeti paraszt már 70 kilogramm műtrágyát szórhatott el hektáronként. Hatékonyabb miitrágyát gyártanak Arról már sokat írtak, sok előadás elhangzott, hányszorosára emeljük az elkövetkező években hazánk műtrágyagyártását. Arról azonban már kevesebb szó esett, milyen intézkedésekkel akarják a Salai üzem vegyészei elérni, hogy Szlovákia szövetkezetesei a lehető legjobban ki tudiák használni az itt termelt műtrágyát. Sok szövetkezetben — különösen ahol szakemberhiánnyal küzdenek — gondot okoz az egyes növénytápszerek helyes adagolása. Ez érthető, mert nem a legegyszerűbb dolog pontosan felmérni, hogy az adott időjárási viszonyoknak megfelelően', milyen tápanyag hiányzik legjobban a talajból. Hogy a szövetkezetekben ne okozzon már gondot a műtrágya helyes arányú keverése, maguk a gyári vegyészek állítják össze a keverési arányokat az egyes terményekre. Ennek az intézkedésnek a helyességét csak azok tudják kellőképpen értékelni, akik keserű tapasztalatokat szereztek különösen a szövetkezetesítés első éveiben. Megtörtént bizony, hogy szakértelem hiányában olyan műtrágyafajtákat kevertek öszsze, melyek kölcsönösen semlegesítették egymás hatását. így aztán, természetesen, a várt eredmény is elmaradt. A gyár szakemberei azonkívül, hogy a keverési arányokat megállapítják, közvetlen tanácsokkal is szolgálják a környező szövetkezeteket. A tudomány segítségével A szövetkezetesek ma már nemcsak ösztönszerűleg alkalmaznak egyegy új gazdálkodási módszert, hanem — legalább is a jobb közösségekben — ökonómiai elemzésnek vetik alá a befektetéseket. A műtrágyázással összefüggő kiadások jelentős részét eddig éppen az alkalmazási költségek jelentették. Ezek a költségek a vetéssel, a műtrágya keverésével, a földre való szállításával, stb. függtek össze. Hogyan kívánják a műtrágyagyár dolgozói csökkenteni a szövetkezetek költségeit? Elsősorban úgy, hogy a jövőben jobb fizikai tulajdonságú műtrágyákat termelnek, melyeknek a felszívódási aránya nagyobb, mint az eddig ismert tápanyagoké. A tervek szerint az üzem megkezdi a magas tápanyagtartalmú, úgynevezett kombinált műtrágyák gyártását, melyek mind a három fő tápanyagot tartalmazzák. Mindemellett azonban a legfontosabbra — a nitrogéuműtrágyákra is gondolnak. Megkezdik a 33 százalékos ammóniasalétrom gyártását, amely az olyan aszályos esztendőkben, mint a tavalyi volt, felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Megduplázhatjuk a termést Ha beletekintünk a világstatisztikába, nem nehéz megállapítani, mily óriási tartalékaink vannak még a mezőgazdasági termelésben. Búzából csak feleannyit termelünk egy hektáron, mint például Dánia. A Német Demokratikus Köztársaság is jóval több terményt nyer egy hektár földről, mint a szlovákiai szövetkezetek. Mi ennek az oka? Legelsősorban talán a felhasznált műtrágya mennyiségében kereshető a lemaradás oka. E lemaradás behozásához 1970-ig (az 1955—1959-es évek átlagához viszonyítva) 30 százalékos átlagos hektárhozam emelkedést kell elérnünk — nitrogénből minden évben legalább 55 kilogrammot, foszforból 48 kilogrammot, káliumból pedig 66 kilogrammot kell a talajba juttatni. Ma még számokat lát az ember, ha elolvas egy-egy tudósítást az épülő Salai nagyüzemről. Néhány év múlva azonban ezek a számok búzára és cukorrépára, kenyérre és húsra változnak. Ogy, mint az utóbbi tizen

: hét év alatt már annyi terv vált valósággá. TÖTH MIHÁLY A KŰZELJOVÓBEN TELJES ÜTEMBEN MEGKEZDI A TERMELEST DÉL-SZLOVÁKIA BÜSZKESÉGE, A SALAI NITROGÉNGYAR. (CTK felv.) Második anyagbázisunk — a vegyipar Szlovákia vegyipari termelésének 10,6%-kal kell növekednie, hogy a mezőgazdaság elérje az ipar színvonalát • A cél: 200 kiló műtrágyát hektáronként • Hét-nyolcezer új mérnökre van szükség N

épgazdaságunknak talán egy olyan ágazata sincs, ahol ne találkoznánk vegyipari termékkel. A vegyipar úgyszólván minden ágazatnak szállít nyersanyagot, s ezért joggal tartjuk második anyagbázisunknak. Indokolt tehát az is, ha az utóbbi időben egyre többet beszélünk a vegyipar fejlesztéséről. Ha a távalyi eredményeket vesszük alapul, nyomban kitűnik, hogy a vegyipar azon ágazatok közé tartozik, ame lyekre az óriási előretörés jellemző. Vegyipari termelésünk tavaly is 10 százalékkal emelkedett s a növekedés üteme Szlovákiában még gyorsabb. Ezt főleg az teszi lehetővé, hogy Szlovákiában hatalmas vegyipari kombinátok épülnek és számos termelőegységet korszerűsítünk. Ezek közé tartozik elsősorban a bratislavai Slovnaft, mely a hagyományos gyártmányokon kívül több új termékkel látja el népgazdaságunkat. (így például petrokémial termékekkel, a polietilén és polipropilén néven ismert plasztikus anyagokkal.) A

többi iparágazat fejlődése szempontjából felmérhetetlen jelentőségűek a plasztikus anyagok. Ismeretes, hogy a plasztikus anyagoknak nagy jövőjük van a gépiparban, imert a belőlük készült gyártmányoknál a legkorszerűbb munkamódszereket alkalmazhatjuk, a megmunkálások igénytelenebbek, ugyanakkor lényegesen magasabb munkatermelékenység-növekedés érhető el A plasztikus anyagok lehetővé teszik a gyártmányok, gépek súlyának csökkentését, emellett a beruházási költségek is kb. háromszorosan csökkennek. Ugyancsak nagy feladatok áli-r nak a vegyipar előtt a műszál gyár" tása terén. Bár textiliparunk fejlett, még ma is rá vagyunk utalva a nyersanyag behozatalára. Éppen ezért előtérbe kell helyezni a szintetikus műszál gyártását, annál is inkább, mert lényegesen növeli a textilipari áruk használat! értékét. Megemlíthetünk egy példát is: ha a harisnyanadrágokat kreppszilonból gyártanánk, sokkal tartósabbak lennének, gyártásukat kb. 60 százalékkal csökkenthetnénk s az idén megközelítőleg 1500 tonna gyapotot takaríthatnánk meg a népgazdaságnak. így sorolhatnánk a további ágazatokat, ahol a plasztikus anyagok kiválóan alkalmazhatók. Az építészetben például — a plasztikus anyagokból készült épületelemek felhasználása — lényegesen leegyszerűsíti és meggyorsítja az építkezést. Az ilyen épületelemek gyártásánál ugyanis meg van a lehetőség a nagyobb sorozatgyártásra, s az egy la ,kásegység építésére fordított munkaigényesség az eddigi 1300 óráról 300 órára csökkenthető. Említést érdemel a szintetikus kaucsuk gyártása is. Habár ennek gyártásával a kezdet kezdetén tartunk, világviszonylatban a kaucsukfogyasztás terén a harmadik helyet foglaljuk el. A jelenleg épülő kajiacitások új any agokat, új kaucsukfajtákat is jelentenek. Ezek például lehetővé teszik a gumiabroncsok minőségének javítását — a tűzálló kaucsuk viszont jó szolgálatot tesz a bányákban, stb. K

ülön figyelmet érdemel a mezőgazdaság. Az idei állami terv a vegyiparban — a múlt évhez viszonyítva — a termelés 5,4 százalékos növekedésre számít. Szlovákiában a vegyiparnak 10,6 százalékos gyarapodást kell elérnie. (Ez a növekedés annyit tesz ki, mint 1948-ban Szlovákia egész vegyipari termelése.) A CSKP XII. kongresszusának irányelveiből kitűnik, hogy e növekedést elsősorban a kőolajfeldolgozás és a műtrágyagyártás fokozásával érjük" el. Az idei tervek szerint a nitrogénműtrágya gyártása — országos viszonylatban — 15,4 százalékkal, a foszforos trágyáé 8,6 százalékkal, vagyis lényegesen gyorsabban növekszik, mint az egész vegyipari termelés. Ez vonatkozik a mezőgazdasági vegyszerek gyártására is, melyek szintén gyorsabbán növekednek, mint a vegyipari termelés általában. Az említett növekedést 90 százalékban új Ipari létesítmények biztosítják. Mint ismeretes, pártunk XII. kongresszusa célul tűzte ki, hogy a mezőgazdaságnak 1970-ig el kell érnie az ipar színvonalát. E célkitűzés elérése természetesen nemcsak a mezőgazdaságon múlik, hanem a többi iparágazatokon ls. A vegyiparra ebből nem kisebb feladat hárul, min: a mezőgazdaság kemizálása. A tervvek szerint például egy hektár meEz is segítség zőgazdasági földterületre 1970-ben mintegy 200 kiló műtrágyát kell biztosítani. Ha ezt a célkitűzést valóra akarjuk váltani, akkor — a múlt évhez viszonyítva — a műtrágyák szállítását két és félszeresére kell növelnünk. Annak ellenére, hogy új kapacitásokat helyezünk üzembe, az 1964—67 közötti időszakban a műtrágyagyártás üteme még mindig nem elégíti ki a mezőgazdaság szükségleteit. Mezőgazdasági üzemeinknek műtrágyával való ellátása lényegesebben majd az 1968—1970-es években fokozódik. T

ermészetesen a mennyiségi gyarapodás egyben a minőségi javulást is megköveteli. A világszinvonalhoz viszonyítva ugyanis számos vegyipari termék minőségével nem lehetünk elégedettek. Ezért nagy súlyt kell helyeznünk a vegyipari létesítmények építésére, az eddigiek korszerűsítésére, s nem utolsó sorban a dolgozók szakképzettségének növelésére. A termelés és a munkatermelékenység növelése, valamint a termékek minőségének javítása szempontjából döntő jelentőségű a vegyipari dolgozók műszaki és szakmai színvonala. Igaz, az utóbbi évek során több ezer dolgozó nyert magasabb fokú szakképzettséget, mindez azonban nem elégíti ki az igényeket, A vegyiparnak 1970-ig hét-nyolcezer új mérnökre van szüksége, tehát a mérnökképzés különböző formáit lényegesen ki kell bővíteni. A

z idén a vegyiparban is meg kell teremteni a kedvező feltételeket a hétéves terv sikeres megkezdésére. Az egyik, alapvető feltétele ennek az, hogy vegyiparunk maradéktalanul teljesítse idei tervfeladatait. (ks). A talajnak, főként a szántóföldnek nitrogénre, foszforra, mészre, i ásványi anyagokra, mikroele-mek| re, mikroszervezetekre stb. van : szüksége, hogy megfelelő táplálékot nyújtson a növényeknek. Az egyik ilyen hatásos trágya a természetes humusz — a „Vitahum", amely az összes alapvető tápanyagot tartalmazza. Mezőgazdáink számára e fontos trágyát a bratislavai Tőzeggyártó Üzem dolgozói termelik ki, dolgozzák fel és szállítják hazánk úgyszólván valamennyi részébe. 1962-ben eleget tettek feladataiknak, összesen 312 784 tonna Vitahumot és 128 701 tonna tőzeget termeltek. Múlt évi J feladataikat elsősorban a sládkoi vičovói üzem dolgozói teljesítették ^sikeresen: évi tervüket már de' oember 15-ig teljesítették. 50 000 \ tonna Vitahumot termeltek, s az (év végéig további 2791 tonnát [ gyártottak terven felül. A hrabušicei üzemben a tervezett 35 000 tonna helyett 36 500 tonnát ter| meltek, a sviti üzemben pedig | 40 800 tonna Vitahumot állítottak elö. A sládkovičovói üzemben a terv túlszárnyalásához — a többi dolgozón kívül — nagymértékben hoz\ zájárult Horváth László munkakollektívája, amely a szocialista ; munkabrigád címért versenyez. A hrabušicei üzemben jó eredményeket ért el egy nyolctagú kollektíva — jozef Popadic, jozef Tomáškovič, Ľudovít Hodák stb., akik igen nagy teljesítményű szovjet gépekkel dolgoznak. A tőzeggyártó üzemek 1962-ben 1 még sokkal több Vitahumot szál1 líthattak volna a mezőgazdaság részére, ha a vasutasok biztosították volna számukra a vasúti kocsik tervezett mennyiségét. így például a hrabušicei üzemben a tervezett 3164 vagon helyett csak 1590-et állítottak be. Szükséges, hogy a vasutasok jobb munkaszervezéssel az idén kiküszöböljék e komoly fogyatékosságokat. s a tőzeggyártó tize- ? inek mellékvágányaira beállítsák L a szükséges vagonokat. Ez annál $ is fontosabb, mert a tőzeggyártó f vállalat keretében az idén 320 000. tonna Vitahum és 140 000 tonna tőzeg gyártását és elszállítását tervezik. (mm) /) ÜJ SZÖ 4 * 198

3 február 21.