Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-02 / 33. szám, szombat

Londoniak Bratislavában Ä Royal Philharmonic Orchestra vendégszereplése JANUÁR 28-AN ÉS 29-ÉN a bratis- Változatos programjuk alkalmat lavai hangversenyközönségnek kü- nyújtott, hogy kibontakoztassák sokIonleges zenei élményben volt ré- oldalú tudásukat. A műsor minden sze. Az élményt nemcsak azért ne- egyes számát salaktalanul, a kompovezzük különlegesnek, mert a Ion- zlcló sajátos jellegének mély megdoni filharmonikusok bratislavai értésével tolmácsolták, vendégszereplése, élükön karmeste- Műsornyitö számukban: Brahms rükkei Sir Malcolm Sargenttal, ze- Akadémiai ünnepi nyitányában telne! életünkben valóban esemény- csilantották az életvidám humort, számba megy, hanem elsősorban és a mű „enfant térrible" jellegét, ami főleg azért, mert egy rendkívül ér- Brahms súlyos egyéniségének alig tékes tulajdonságokkal rendelkező, ismert vonása. kiváló zenei testület muzsikálása- Debussy „a maga világában költő, ban gyönyörködhettünk. és enné! több senki sem lehet..." Miben állnak a Royal Philharmonic Orchestra legértékesebb tulajdonságai? Mindenekelőtt a hangzást kell említenünk, dús, telt, mégis tökéletesen zenekari hangzásukat, amelyről a legmasszlvabb tuttlkban sem rikoltanak ki éles vagy érdes színek. Tiszta örömmel követtük az együttes széles emocionális Ivét, amely a leggyöngédebb lírától magával ragadó szenvedélyig terjed. A zenei szellemmel telített zenekar állápította meg róla Kodály Zoltán, amellett látható és hallható fegye- Vendégeink Debussy „Egy faun déllemmel, erős, de okosan tartott tem- utánja" című művének felejthetetleperamentummal játszik. Vérbeli mu- nül szép előadásával tökéletesen elzsikusok ültek a pódiumon, akik találták a hangot: az anyagtalanul nagyszerű hangszerművészetüket tovasuhanó zenében megelevenítetszlvvel-lélekkel az előadott művek ték a költő világát. Különösen a szolgálatába állították. hangverseny második felének elSIR MALCOLM SARGENT, aki hangzása után éreztük, hogy Beethegyôbként 1958-ban már vendégsze- ove

n VIII. szimfóniájának előadárepeit nálunk, nagystílű dirigens. s

a minden szépsége mellett sem jeKarmesteri működésében nyomát lentette az est nagy élményét, sem találjuk a közmondásos angol A HANGVERSENY MÁSODIK RÉhidegvérnek. Ellenkezőleg, nagy tűz- SZÉBEN két angol zeneszerző komzel vezényel, a hatvannyolc eszten- pozíciójának kivételesen szép elődős karmester muzsikálásában fia- adása valóságos tapsorkánra ratalos temperamentum az érett In- gadtatta a hallgatóságot. Az élmény tellektus tisztánlátásával párosul, melege kiült az arcokra és átheviFeltárja a művek lényegét, mindent tette a hangversenytermet, helyesen értelmez és mindent meg- A Royal Philharmonic Orchestra felelő világításba helyez. Vezénylési második hangversenye után azontechnikája roppant alkalmas árnya- nal továbbutazott Lengyelországba és lások és fokozások érzékeltetésére, onnan a Szovjetunióba visz az útja. akaratát szuggesztív erővel viszi át Mi pedig maradandó emlékként a zenekarra. Mozdulatai kifejezőek, őrizzük minden vonásában nagyszede amellett csiszoltak, a zene leg- rű produkciójukat. Nagy a zene-ere-— nagyobb forgatagában sem válnak je: a zene nyelvén mindenki megszertelenné. érti egymást. HAVAS MÄRTA — A kosicei Műszaki Múzeum tizenötéves évfordulója Január 24-én volt tizenöt éve annak, hogy a kosicei Műszaki Múzeum megnyitotta kapuit a látogatók előtt. A múzeum dolgozóinak ez idő alatti tevékenyságét, leginkább az évről évre növekedő látogatottság mutatja. Míg az első évben alig 5000, 1980-ban már 150 000 látogató nézte meg a múzeumot. A tizenöt év alatt összesen 960 000 nézője volt. E múzeum hazánk területén elsőnek vezette be a politechnikai nevelést, megnyitotta jól felszerelt fizikai és vegytani laboratóriumát, az energetikai osztályt. A kohászati osztály felállításával jól propagálja a Kelet-Szlovákiai Vasmű fontosságát. A múzeum előadástermében a különböző tudományos társulatokkal és intézményekkel karöltve sok száz előadást, filmvetítést és hangversenyt rendezett. Mint Szlovákia egyetlen műszaki múzenma jól teljesíti feladatát: a műszaki tudományok szeretetét és a tudomány terjesztését dolgozóink között. WAGENHUBER ADÉL. JESENSKÝ OTTHONÁBAN A londoni zenekar dirigense: Sir Malcolm Sa rgent (CTK jelvétele) Csehszlovák könyvek sikere AZ ARTIA — idegen nyelvű csehszlovák könyvkiadó a múlt évben 200 könyvet adott ki 15 nyelven, több mint másfélmillió példányszámban. Ezenkívül 20 gyermekkönyvet is kiadott 1 millió példányszámban. A könyvek többségét kapitalista országokba szállítják. AZ orosz, angol, francia és német nyelvű kiadásokon kívül a múlt évben jelentősen megnövekedett a kereslet az északi államok nyelvén, továbbá az olaszul, spanyolul írott művek iránt. Gyermekkönyveket Indiába ls szállítottak. Ezek bengáli, hindu és tamili nyelven jelentek meg. Afrika országaiba is szállítanak gyermekkönyveket. A legnagyobb sikert „A világ festészete az Ermitázsban" kiadvány érte el, melyet a moszkvai idegen nyelvű könyvkiadóval együttműködve adott kl az Artia. A könyvben a flamand és holland festészetet ismertették?. 1983-ban az Artia 220 új könyvet ad ki 15 nyelven és az előre tervezett példányszám valószínűleg meghaladja a 3 milliót. A bratislavai Smolenlckého 4. sz. magasan fekvő bérvlllájának egyik bejáratánál dombormű vonja magára figyelmünket. Határozott, kutató tekintetű férfit ábrázol, Janko Jesenskýt, aki 1930-tól 45-ig írt ebben a házban. A lakószoba — ebédlőjében, ahol Jesenský oly sokat üldögélt, a dívány karfáján ott van a hamutartó, egy karmozdulatnyira a rádió, a másik sarokhoz közel, ahol az aszszony helye volt, a testes, ezüst, eredeti orosz szamovár, — és soksok kép meg szőnyeg. A puritán hálószobában is magas könyvespolcok támaszkodnak a falhoz. A szalonba franciásan gazdag kecses bűtorok és virágok. Változatlanul maradt meg a dolgozószoba a nagy íróasztallal és tartozékaival, az Underwood írógép térképek, és könyv hátán könyv. Ez a kerete a közeljövő Jesensky irodalmi múzeumnak, amelynek tervszerű rendezése az 1963-as év folyamán várható. Aa anyag tudományos feldolgozása folyamatban van. Jesenský könyvtárát 5000 kötet képezi. Túlsúlyban vannak a szlovák és cseh szépirodalmi és politikai munkák. A magyar irodalom ls gazdagon képviselt. (Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Mikszáth, Á Magyar Remekírok díszes kötetei, a Klasszikus Regénytár stb.) Sok a német nyelvű mű. Tekintélyes helyett foglalnak el az oroszok. Ritkaság számba megy Puskin első gyűjteményes orosz nyelvű kiadása 1838-ból. — Páncélszekrény őrzi Jesenský verseinek kéziratát. Az egyik vitrinben családi fényképek sorakoznak, köztük az egyik Ős a nagy természettudós dr. Jesenius, aki a 300 évvel ezelőtti Habsburg ellenes cseh mozgalomban vett részt, és vértanű halált halt, majd az elszegényedett nemes szolgabíró apa, a 48-as harcok részese. Janko Jesenský, tizennégy éves korában veszítette el atyját, kl nem igen hagyott rá vagyont, annál inkább nemzeti öntudatot és műveltséget. Már a késmárki gimnáziumban írja első verseit, jogász korában és Bánovce i nad Bebravou-1 ügyvédkedése alatt folytatja Irodalmi tevékenységét. Levelek jelzik Hviezdoslavhoz és Tajovskýhoz fűződő barátságát. — Egy másik üvegszekrényben háborús emlékek helyezkednek el. A Krásna literatúra slovenská kiadásában vonulnak fel Jesenský csiszolt, szerelmes és hazafias versel, szúrós, könyörtelen epigrammál, gunyoros-humoros elbeszélései, s • kétkötetes, több nyelvre lefordított kritikai realista látású regény: a Demokraták. Az államfordulat előtt a kispolgári erkölcsöket támadja. A várva várt csehszlovák polgárt köztársaság nem felelt meg elgondolásának, s regényében ennek új rendjét hevesen ostromolta. Az ún. szlovák állam alatt írt munkái a leghaladóbb szemléletűek. Tisžta emberséggel tiltakozik a nácizmus kegyetlenségei ellen. A polgári világnézetű Jesenský fasisztaellenes írásai nemcsak a hitleri „rend és kul.túra" dokumentumai, hanem bizonyítékok amellett, hogy az első szlovák nemzeti művész élete végén rátalált a történeti fejlődés irányában haladó helyes útra. A rendezés alatt álló múzeum a szlovák nemzet hálájának és Jesenský alkotása értékelésének méltó és szép megnyilvánulása. BÄRKANY JENÖNE MEREMLET mégis fiatal vagy. Orökiffú vagy, szép, mint maga a gyermekkor. Kit rejt voltaképpen megfényesedett orcád? Szeretettel, szomorúan rámtekint: — Prédáló, egyszeri szegénylegényt. Ott voltam a trencséni csatában Rákóczi talpasat között. Jobbágy ivadék létemre megtanultam a fegyverfogást. Urak vérét ontottam. Hát monid, megnyugodhattam-e valaha? Hogy császári mundérba kényszerítettek? Hogy tűrtem? Tűrtem, mert ez volt a kegyelem ára, de hamarost meguntam. Csak belévetettem magam a rengetegbe. Trencséntől Gömörig engem rettegett aztán minden uraság és pereputtya .., (Az ablak alatt, a vén csupasz fa ágán elkárogja magát egy szürke varjú.../ Csemnitzky uram, a szentmiklňsl dicsőséges magisztrátus vészbírója, a Jánošík-per pi Mrátora szólal meg valahonnan, talán a krónika súlyos kötete alól, vagy valami láthatatlan, sötét süllyesztőből. Rekedt, dühödt a hangja: — Rebellis paraszt, nagy hegyi rabló, útonálló, zsiványok kapitánya, vérét ontottad a domanizsai páter úrnak, megraboltad Schardon nemes tiszt úr ő feleségét, Zmeškal Vencel, Srposs János jóravaló polgárokat és kereskedőket, a trencsénmegyei Skalka uramat, még ki tudja hányat, bitóra veled! Jánošík nagyot dobbant, mintha rá akarna támadni láthatatlan ellenfelére. (Nem tudom valóságos dobbantás volt-e, vagy csak a krónika vaskos kötete verte a zajt, mely ebben a pillanatban egy óvatlan mozdulatomra a deszkapadlóra hullt.

j Messziről, nagyon messziről mintha Juríček anyó hangját hallanám: — Ne higgy neki fiam, Jánošík kezéhez ártatlan vér nem tapad. JÁNOSlK (mosolyog): Hallod? Hallottad? Juríček anyó ... Alakja a szoba homályába vész, vagy a falba tapadt. Talán egy-két perce elszundítottam a krónika felett? Kissé bosszúsan lehajtok és felemelem a díszes kötésű vaskos füzetet, s mielőtt helyére teszem, megtapogatom, nem esett-e kár benne? S

tanislav Hanuliak kezében a Szabad Földműves egy régi példányával derűsen rámnyitja az ajtót: r- Találtam valamit, ez talán magát is érdekli. Az asztalon kiteregeti a régi újságot és egy kurzívval szedett rövid híradásra bök mutatóujjával. A terchovai és a gelléri EFSZ együttműködéséről szól a hír. A gellériek meglátogatták Terchovôt, a terchovaiak meg aratóünnepségre készülnek le, Gellére. Tehát még jóval a tavalyi aratás előtt íródott a cikk. — És megvalósult a látogatás? — De meg ám! Jóféle borral, barackpálinkával kínálgattak... — A szeme elréved: — Micsoda föld, mennyi búza, kukoricái És a mi szövetkezetünk? össze se lehet hasonlítani vele. — Tetszett? — Tetszett. De nem ez a lényeg. Az együttműködésnek kézzelfogható eredményei is vannak. Az elmúlt esztendőben négy hónapon át itt legelt nálunk a gellériek százhetven növendékmarhája. Cserébe kapunk vagy kétszáznyolcvan mázsa kukoricát. — Kifizetődött? — Még mindig Ök Járnak jobban. A négy hónapi súlygyarapodás pénzértéke Jóval felülmúlja a nekünk Juttatott kukorica árát. Am úgyse tudunk mit csinálni a rengeteg legelővel. Képzelje el: négyszáz hektár legelő. Kaszálni se tudjuk, legeltetni sincs mit. — Ne csodálkozzék. A meredek lejtőkre legfeljebb kaszával, vagy az osztrák gyártmányú, kézzel vontatott kis géppel lehet feljutni. Ha le ls kaszáljuk, akkor ls kicsi a hozama: hektáronként tizenöt mázsa a legtöbb. Van egy százkilencven szarvasmarhánk és háromszázőtven birkánk. Anynyi legelőre kevés is, meg sok is. — Nehéz ezt megérteni. — Pedig egyszerű. Sok az elrontott, elhanyagolt legelő. Az pedig télire szénát nem ad. Igaz, ki lehet hajtani rá a barmot, birkát, de kevés lévén, még az a fű ls kárbamegy, ami megterem. A kaszálókról begyűjtött széna meg kevés, szemestakarmány a mi éghajlatunk alatt alig terem. Hát ezért jó együttműködni az alföldi szövetkezetekkel. t — Más kiút nincs? — Ez az egyik módja. A másikJ a legelőjavítás ... hígtrágyás gazdálkodás. Elérhetjük vele a húsz—negyven mázsás termést ts. Akkor körülbelül hét literre, esetleg többre lehet emelni a napi tejhozamot. így már kifizetődne az állattenyésztés. — Hát a juhtenyésztés? — Ahhoz ls csak takarmány, főképp széna kell. Mindenesetre kifizetődőbb lesz, mint a múltban. A múltévi novemberi kormányrendelet értelmében beadás fejében elfogadják a juhtejet és a tejtermékeket is. — Hát a szakosítás? — Az első lépés a legelőjavítás. Ebben az évben megépítjük a szükséges berendezéseket Hatvannégyben, hatvanötben elvégezzük magát a legelőfeljavítást. Aztán jöhet a szakosítás. A járási nemzeti bizottsággal együtt elfogadható, szép tervet dolgoztunk ki. A mi falunk Horná Tužina, Lutiše, Belá és Lysica képezne egy szakosított gazdasági egységet. Nálunk egy modern felszerelésű tenyésztelep létesülne. Nyolcszáz—ezer darab növendékmarhát nevelnénk itt a városkörnyéki szövetkezetek számára. Tárgyilagos, hűvös minden mondata. Hangja mélyén egy kis fáradtság bujkál, hűvösségében titkos melegség. Ez az ember úgy látszik így szokott álmodozni, pontos számadatokban és megvalósítható konkrét tervekben. Kissé restelkedve visszakanyarítom a szót a Jánošík-legendára: — A lapok szerint a Vrátna-völgyben gigantikus JánoSík-szobrot akarnak emelni. — Semmi kifogásunk ellene. Talán díszére is válna a völgynek. Ml terchovaiak megelégednénk egy új kultúrházzal, benne egy szerény néprajzi múzeummal, mely Jánošíkról se feledkezne meg. De még nagyobb szükségünk lenne jó utakra, vízvezetékre, üzleti hálózatra, s főképp vízszabályozásra. Hiába, ha egyszer turistaközpont lettünk, mindezt nem nélkülözhetjük. Örülök, hogy így fogja fel a dolgot. Burjánzó,-népi romantika helyett, józan, reális szemlélettel méri fel a jelenségeket, a Jelent is, a múltat is. Pedig bizonyosra vehetjük, hogy snhanckorában szeretett 6 ls rablőt-pandúrt Játszani. Talán nem is akart soha más lenni, csak Jánošík. BÁBI TIBOR Eszem ágában stnes eltúlozni a dolgot, értek már engem nagyobb s kellemetlenebb meglepetések' is vendéglői étkezéseim során. (Legutóbb például Handlován öntötték le a nadrágom forró fekete kávéval s bocsánatkérés helyett a pincér meg akarta velem fizettetni a kávét — mert állítólag az én lábamban botlott meg.) Mondom: nem akarok túlózni, mindössze arról van szó, hogy az imént felrobbant az asztalomra tett . tea. Elképesztő valami! Epp a kockacukrot akartam beletenni, amikor valóságos detonáció kíséretében, ezernyi darabra hüllőt szét a pohár. A vendégek tágranyílt szemmel merednek rám, én meg rájuk bámulok csodálkozó, tjedt ábrázattal. — Kész merénylet — jegyzi meg valakt a szomszédos asztalnál. Körültapogatom magam, nincs-e valami bafom, érzem, hogy a vendégek ts azt lesik, nem vérzek-e valahol. — Semmi — állapítom meg félhangosan — egyáltalán nem sebesültem meg. A pincér, akt a robbanó teát felszolgálta, futva érkezik az asztalomhoz — Mi az, mi történt? — Merénylet — vágom rá az imént hallott szót — úgy látszik, tea helyett plasztik-bombát szolgált fel. A pincér — tizenhat év körüli fiú — félszeg mosollyal az ajkán, mintha tényleg ő lenne a hibás: bocsánatot kér; ügyesen összesepri az üvegszilánkokat és kicseréli az abroszt. Két perc sem telik el s előttem — a biztonság kedvéért most már csészében — úfra itt párolog a tea. De ezzel még nem ért véget a dolog ... Jön a főpincér, meghajol és aziránt ér 'eklődik, hogy nem sebesültem-e meg. Egy karcolás sincs rajtam, mondom neki. Nem htszi el, csak ha megmutatom mind a két tenyerem. A főpincér iftán a nappalt műszak vezetője érdeklődik hogylétem iránt Kezd untatni q dolog, a végén még talán orvost ts küldenek a nyakamra. Felhörpintem a teát A következő pillanatban megjelenik az előbbi pincér-fiú. — Parancsol még valamit? — érdeklődik udvariasan. — Feketét kérek. S már itt is a fekete... íme, — gondolom — egy kis baleset s at ember kivételes bánásmódban részesül. De mit szól ehhez a többi vendég? Körülnézek... Rövid szemlélődés után megállapítom, hogy ma délelőtt a losonci Orava-vendéglőben mindenki „kivételes bánásmódban" részesül. A kiszolgálás gyors, a pincérek udvariasak és előzékenyek. Szinte vadásznak a megrendelésekre. Minden asztalon tiszta abrosz. Valóságos pedantéria. Hőfer Ferdinánd főpincér, mint egy mérnök áll az ablak mellett s félszemét behányva az asztalok s az asztalokra helyezett virágok „takarását" ellenőrzi. Néhány perc múlva kezdődik az ebéd ... Ebéd közben aztán megszáll az ördög, csak arra figyelek, mibe köthetnék bele. Átnézem az étlapot és kiválasztom a „magyar gulyástVárok és figyelem a kiszolgálást Egy negyedóra múlva megkérdem a pincért, ml lesz az ebédemmel. A fiú csodálkozva néz rám. — Hiszen még ... A fefe nhez kapok, mert hirtelen ráfövök, hogy elfelejtettem megrendelni az ebédet A fiú mosolyog, aztán fordul egyet és már hozza is a gulyást. Ebéd után megtudom, hogy a délelőtti műszakban Hőfer főpincér vezetésével tizenegy pincér tanuló dolzott és ügyelt a rendre és tisztaságra. Meggyőződésem, hogy a délelőtti vendégek közül egyedül én távozom elégedetlenül a vendéglőből. Egy kissé szégyeltem magam; a teámnak kellett felrobhani ahhoz, hogy a pincérek becsületes munkáját észrevegyem. ZSELYl NAGY LAJOS igyfc 15 í HEmS^jmm Jp ||f j§ & Mm i «• 'ŕ' ^H.IlsC^ Éilll 31 BHraL * f '

;8|§ * " J| UISMIbiyiljBHs^MI fanáCek „A ravasz rókácska" cím ú operája külföldön is nagyon népszerű Néhány hónappal ezelőtt a koppenhágai Kirélyi Opera tűzte műsorra Képünkön: Ellen Winther, a koppenhágai Királyi Opera művésznője, „A ravasz rókácska" főszerepében. (CTK (felvétele) 1983. február 2. * ftj SZÖ 7