Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-19 / 50. szám, kedd

Nem maradunk adósak... Elmondja: Brachna Pál, Veľká Maca-i zootechnikus •r HALLGATTAM a rádiót, amikor ár­tól számolt be, hogy januárban 520 emberéletel követelt a kegyetlen tél Európában Nem hivatalos jelentés­ről volt szó. a megdöbbenés erejéből azonban ez mit sem von le. meg az se, hogy az Istállók és az ólak jelenlegi hőmérséklete sokkal több kalóriát követel, mint rendes körülmények között. A kalóriát pedig takarmányból nyeri az állat. Az pedig a zord tél következtében nem ifi Mi m&i Brachna Pál zootechnikus az egészséges, virgonc malacokban gyönyörkö­dik. (j. Herec felvétele.) Előrebocsátom, hogy zootechnikus vagyok. A magamfajta embereknek Jnegbocsájtható, ha az ilyen nem kel­lemes hírek hallatára így okoskodik: ha az ember — aki olyan gépeket szerkeszt, amelyekkel a világűrt ostromolja — ki van téve az időjárás szeszélyeinek, mennyivel inkább az állat. A gazdasági állatokra gondo­lok. Nem titok, hogy a tervezésnél ál­talában az ideális lehetőségeket vesz­szük figyelembe. Azt, hogy ennyi és ennyi a takarmány, ennyi állata van a szövetkezeteseknek a közösben, eszerint a tervet teljesíteni lehet és teljesíteni kell. A tervben persze nem szerepelt a hosszú tél, a fagyos siló, több, hanem — elsősorban a fagyos siló tápérték-veszteségének következ­tében — kevesebb lett. Szóval, nem könnyű a helyzet or­szágos méretben, nem különben itt nálunk Mácsédon sem. Ez tény, de ezen siránkozni — az nem hozna semmit a közellátás javára. Persze azt is könnyebb kimondani, hogy va­lamit tenni kell, mint ténylegesen cselekedni a cél érdekében. Ml nem dicsekedhetünk azzal, hogy az év elejétől rendszeresen tel­jesítjük a felvásárlást. Különösen a tej- és a tojás eladás okoz gondot. Tehenenként még 4 literes fejési át­lagot sem érünk el. Kétszázötven te­Betekintés egy üzem életébe A prágai ČKD öntödéjének korsze­rű étterme a pártszervezet évzáró taggyűlésének színhelye. A megnyitó beszédet Perina elvtárs, a pártbizott­ság tagja, kiváló olvasztár tartja. — A Xli. kongresszuson kitűzött fel­adatok nem egyszerűek — hangsú­lyozza, de megvannak az előfeltéte­lek teljesítésükhöz. Mozgósítanunk kell erőinket, hogy mindazt megte­gyük, amit pártunk és a társadalom elvár tőlünk. A kommunisták nem titkolják: Nincsenek megelégedve munkájuk minőségével, sem a munkatermelé­kenységgel. Bár a tervet általában mindig 100 százalékra teljesítették, ez ma már kevés. A selejt az enge­délyezett 7 százaléknál jóval többet tett ki, néha még a 10—11 százalé­kot is elérte. Igaz, sokban hozzájá­rult ehhez a rossz nyersanyag és egyéb objektív nehézségek. — Nem volt kár az idővesztesé­gért, fáradságunkért, az elpocsékolt anyagért? — kérdi Nevôle elvtárs, majd így folytatja: — Mennyivel töb­bet termelhettünk volna, mennyivel többet kereshettünk volna, ha na­gyobb gondot fordítunk a minőségre. Hove elvtárs így vélekedik: — Ebben az évben ezen változtatunk. Lehetőségeink is megvannak az eredményesebb munkához. Minden jel arra mutat, hogy nem esünk vissza régi hibáinkba. Hibás termékeinkkel nem késleltetjük testvérüzemeinket sem feladataik teljesítésében. A pártbizottság beszámolójából ki­tűnt, hogy az ívfényes kemencék kö­rül, nem könnyű a munka, a harmo­nogramot mégis betartják. Szombat­ról vasárnapra virradó éjszaka és va­sárnap is meghosszabbított műszak­ban dolgoznak a villanyáramíogyasz­tás célszerű elosztása érdekében. A pártbizottság sokat foglalkozik az ifjúsággal. Neveli, gondoskodik szak- és ideológiai ismeretei elmé­lyítéséről. Nem is maradt el az ered­mény. A „szemfüles" akciót a fiatalok sikeresen befejezték. Mnst újabb ke­mény fába vágták a fejszét. Az el­múlt évben 403 újítási javaslatot ad­tak be az üzem dolgozói, ami 2 400 000 korona megtakarítást ered­ményezett. Az eddig meg nem való­sított 95 újítási javaslat sorsát, par­lagon heverésének okát a CSISZ-ta­gok vállalták felderíteni. — A szocialista verseny eredmé­nyeivel nagyjában meg lehetünk elé­gedve — mondja Mach elvtárs. Kö­rülbelül 70 százalékban kiküszöböl­ték a versenyből a formaságokat. Többen ugyanis ilyen kötelezettsé­geket vállaltak: „Idejében a munka­hénnél legalább 1 literrel kell nö­velnünk a napi tejhozamot, hogy már az első negyedévben legalább megkö­zelítőleg kiegyenlítsük az év elején felgyülemlett tartozást. Bízom a fe­jőkben. Hiszen nagyobb részük már egyéni gazdálkodó korában ls át­vészelt egy-két hasonló telet, tehát tudják, itt csak a meglevő takarmány gondos beosztása és a legcélszerűbb felhasználása segíthet. A HÚSELADÁSSAL jobban állunk. Ezt elsősorban az alapozta meg, hogy tavaly kocánként 14 malacot válasz­tottak el a gondozók Rezeny [óska, a legfiatalabb gondozó pedig tizen­ötöt. Azt hiszem, az idén már 15 lesz az átlag. így még eladásra is jut a malacokból, ugyanakkor a sertéshús tervezett eladását még meg is told­hatjuk valamivel. A marhahússal ál­talában nem szokott baj lenni. Nagyon rosszul álltunk a tojásho­zammal. Az év elején, pontosabban, január elsején mindössze egy tojást kellett „összeszedni". Január végén már 170-nél tartottunk naponta, s az­óta is állandóan növekedik a hozam. Csapó Zsuzsa szorgalma és hozzáér­tése elég kezesség arra, hogy a to­jásfelvásárlási tervet határidő előtt teljesítjük. Egyébként az is sokat segít a tojástermelésen, hogy a múlt nyáron vándorólaztattuk, legeltettük a tyúkállományt. El kell mondanom azt is, hogy a saját takarmányalap kitermelésére még csak az idei vetésforgó terem­ti meg a feltételeket. Ugyanis az 592 hektár szántóterületből 125 hek­táron évelő takarmányokat terme­lünk. A silókukorica vetésterületét 7 százalékra növeljük. Tavaly 2 vagon speciális silót készítettünk. Igen jól bevált, tehát az idén legalább három­szor annyival számolunk. A ZÖLDTAKARMÁNYIG ugyan még közel három hónapot kell várni. Nem lesz könnyű a feladatunk. De remé­lem, hogy a szövetkezet tagsága vál­lalásához híven olyan lelkesedéssel fog dolgozni, hogy az állam iránti kötelességek teljesítésében nem ma­radunk adósak. (H.) -a? Í : 11® Szövetkezeti és családi házak építése a községekben Az utóbbi évtizedben a községek amelyeket a párt és a kormány leg­š lakásviszonyaiban végbemenő alapve utóbbi intézkedései jelentenek a ^ tö változásnak vagyunk tanúi. A leg szövetkezeti lakásépítés területén. Az kisebb túlzás nélkül állithatjuk, hogy eddigi 30 százalékos állami hozzájá­i'alvaink a szó szoros értelmében új rulás helyett a lakásszövetkezetek az külsőbe öltöznek Eltűnnek a régi építési költségek 50 százalékáig ter­viskók, szép nagy családi házak fog- jedhető kölcsönt kaphatnak, melynek lalják el helyüket, új utcasorok, la- kamatát az eddigi 1%-rói 1%-ra csök­kótelepek épülnek. A lakáskultúrát kentették. Mindezek lehetővé teszik, illetően nagyot N,, BUM— hogy az EFSZ-ek fejlődtek az igé- Amiről beszélnek tagjai is fokozo t­nyek a falvakon is, ftm iroi oeszeine K tabb mér tékb Bn és az anyagi kö- bekapcsolódjanak rülmények lehetővé teszik, hogy ez a lakásprobléma megoldásába. ! az igény egyre nagyobb mértékben kielégítést nyerjen. A családiház-építés a lakásépítés egyik igen számottevő formája. Az honba. Az elmúlt időszakban a lakásépíté­! si formák közül az egységes földmű­; vesszövetkezetek lakásépítése teljest Ismeretes, hogy 1959 márciusában utób bj három évben több mint 96 000 pártunk célul tűzte ki a következő cs aiádi ház építését fejezték be. Eze­£ évtized folyamán lényegében megöl- ket a z építkezéseket azonban általá­dani a lakásproblémát. Azóta több ban a z ösztönösség jellemezte és mint 311000 család költözött új ott- gyakran nagy kárt okoztak a termő­földben is. Szükséges, hogy az ösz­tönösség helyébe a céltudatosság lép­jen. Éppen ezért fontos, hogy a la­kásépítés e formájának súlypontja a tette legrosszabbul feladatát. Ez a j övöbe n korlátozott számú kiválasz­forma nem vált he, ezért a jövőben tot t lakótelepre összpontosuljon. Az a szövetkezeti lakásépítéssel, kivéte- építtetők figyelmét a tipizált, két Ia­| les esetekben az állami lakásépítés- kószintes ( eg y emeletes) házak épí­, sel helyettesítik. Ennek érdekében tésére irányítják, amelyek sok előny­! módosították a lakásszövetkezetek ny8 l járnak Így például a tulajdon­alapszabályzatát. Eszerint az eddigi képpeni építési' költségek B—7 ezer minimális 12 taglétszám helyett már koronával, a közérdekű beruházási i 6 tag részvételével lakásszövetkezet költségek pedig 20 ezer koronával alakítását engedélyezheti a járási ai acso nyabbak. Az ilyen építkezések . nemzeti bizottság tanácsa azokon a s zg má r a ingyenes telket juttatnak I vidéki lakótelepeken, amelyeket a épílési joggal; a közérdekű beruhá­; kerületi nemzeti bizottság március zäst a n emzeti bizottságok anyagi • végéig kijelöl. A kisebb szövetkezeti esz közeiből fedezik; a kölcsön össze­' házak építésének terveit már elóké- géne k felső határát 35 000 koronára szítették. emelik 4 százalékos kamattal 25 évi Az ipari üzemekhez hasonloan az vlsszatérités i határidővel; a munka­, egységes földinuvesszovetkezet is ka- anvaeszállításban a ténvle­1 matmentes hitelt nyújthat tagjainak ad ó ® 7 8f f , J ! a szövetkezeti lakásépítés részvételi ges szállítási koltsegek megtérítést­: díjának befizetésére. Említést kell vei segítséget nyújthat alkalmazottjá­tennünk azokról az előnyökről ls, nak. (g-l iL fi J helyemen leszek', vagy „Idő előtt nem hagyom abba a munkát". — Hát nem kötelessége minden dolgo­zónak a lelkiismeretesség, a pontos­ság? — kérdi Mach elvtárs. — Ilyen vállalásokat ezentúl nem fogadunk el. — A munkahelyeken egyébként nyolc kollektíva versenyez a szocia­lista munkabrigád címért és hat cso­port már elnyerte a XII. kongresszus brigádja címet. A jó káderekben, öntudatos mun­kásokban nincs hiány. Minden tőlük függ. Igaz ugyan,.hogy a formaszárí­tók kapacitása nem kielégítő, igaz, hogy a modellek is sok kívánni valót hagynak hátra, hogy. karbantartásuk lehetőségei nem olyanok, mint sze­retnék, hogy a formák elkészítéséhez használt anyagok sem a legjobb mi­nőségűek. A munka is igényesebb, nehezebb itt, mint másutt. De lehet­séges volna-e, hogy meg ne birkóz­zanak feladataikkal? — Nem, ezt kizártnak tartom — mondja meggyőzően Kulis elvtárs. A formázóhomok elértéktelenedésé- 1 nek megakadályozása érdekében mi- ! nél előbb be kell fejezniük a feldől- ', gozó műhely átalakítását. Gondos- 1 kodniok kell az olaj, a gyanta és a ! többi segédanyag időbeni utánpótlá­sáról is. — Ne feledjük, hogy csak olyan gépeket vásárolhatunk, ame­lyekre feltétlenül szükségünk van és amelyeket teljes mértékben kihasz­nálhatunk. Rákosnik. elvtárs, az alapszervezet elnöke is szót kér: — Minthogy tisztában vagyunk le­hetőségeinkkel és képességeinkkel — mondotta — felkészültünk az 19B3-as év termelési feladatainak megvalósí­tására. Igaz ugyan, hogy az idei terv a nyersöntvények súlyát illetően 200 tonnával alacsonyabb a tavalyinál, de a munkaigényességet tekintve ez a különbség elenyésző. Legfontosabb feladatunk ezentúl a minőség javí­tása, mert a legcsekélyebb öntvény­hibával milliós károkat okozhatunk. Ezért kell az eddiginél sokkal na­gyobb gnndot fordítanunk a megfe­lelő formákra Az élénk vitában egymás után je­lentkező felszólalók őszintén, egy­szerű, keresetlen szavakkal tesznek hitet a párt, üzemük és az egész tár­sadalom érdekei mellett. Természete­sen szóból ért az ember, de ezek a keménymarkú emberek nemcsak fo­gadkoznak. Elszánt Igyekezetüket, segíteni akarásukat, felelősségérze­tüket a kipirult arcok, a komoiy te­kintetek is elárulják. A biztosíték pedig eddigi munkájuk. KARDOS MÁRTA. Az idei kemény tél megkívánja, hogy körültekintően végezzük el az őszi vetések ápolását, tápanyaggal való ellátását. Felvételünkön: A sikenicai szövetkezetesek a -nitratációt végzik. [Németh János 'felv.J A falvak időszerű eseményei A falu téli eseményeihez kétség­kívül hozzátartozik a szövetkezet év­záró gyűlése, mely egyúttal a szö­vetkezetbe tömörült parasztság nagy ünnepe is. KOVÁCS FERENC, levele­zőnk Diva községből, beszámolójában ír szövetkezetük gazdasági eredmé­nyeiről és arról is számot ad, hogy az állam ^ránti kötelezettségüket is túlteljesítették. A szövetkezet nem zárta mérleghiánnyal a múlt esztendőt. A 12 koronás előleghez még 8 koronát fizetett ki a ledol­gozott munkaegységekre. JÁN KUNCO levelében a boťanyi szövetkezetesek szorgalmát méltatja, akik húseladási szerződésüket, ugyan­úgy mint tavaly, ez év első hónap­jában is túlteljesítették. A hízóállatok gondozói ezenkívül kö­telezettséget vállaltak, hogy bevételi tervüket 45 ezer koronával túlszár­nyalták az év végéig. BOHUS NEMCEK -levelezőnk rövid hírekben számol be a kelet-szlovákiai kerület legfontosabb eseményeiről és a dolgozók életéről. A mezőgazdasági dolgozók tavaly 391 újítójavaslatol nyújtottak be, melyek több mint 2 millió korona értékű megtakarítást jelentenek népgazdaságunknak. A zöldségtermesztéssel kapcsolatosan pedig arról tudósít, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben sikeresen végrehaj­tották a szakosítást, több friss és jó minőségű áru jut a városnak. Igen örvendetes, hogy a kerület három járásában: Trebišovon, Mi­chalovcén és Košicén a szövetkeze­tesek 2340 hektáron egycsírájú koptatott cukorrépa vetőmagot al­kalmaznak, mely lényegesen meg­könnyíti a munkát és csökkenti a termelési költségeket. IVÁN SÁNDOR, a košicei járás Niž­ný Klátov-i szövetkezetét dicséri, mely igen szép eredményeket ér el a tejfelvásárlás feladatainak teljesíté­sében. Tehenenként naponta 2,8 litert ad­nak a közellátásnak, januárra szóló előirányzatukat 4000 literrel szárnyalták túl. „Itt volt rám szükség" i VÉKONY dongájú, nyúlánk fiatal­ember Jozef Sekere's, az orávkai szö­vetkezet 29-éves traktoristája. Trakto­rista ... Mégsem a gépek közölt, ha­nem a szarvasmarha istállóban talál­juk. Franciakulcs helyett a villanye­lét. szorongatja. Hogyan került ide? így mondja: — Itt volt rám szükség. Kurta, de sokat jelentő válasz. Kü­lönösen, ha megismerjük a körülmé­nyeket s azt a munkát, amelyet ott­létének tíz hónapja alatt végzett. A szövetkezetnek igen nagy gon­dot okozott a tejtermelés. Hiába hoztak különböző határozatokat, csak nem változott semmi. Szűkösen volt takarmány. A gondozók egymást vál­tották. Ekkor ajánlkozott Sekereš elv­társ. Sokan kételkedtek. — Mit akar ez a gyerek? — mondogatták. Ö azonban bízott magában. Míg traktoron dolgozott, nem egyszer ré szesült jutalomban. Jó munkájáért vették fel párttag jelöltnek. Munkájá­val akarta kiérdemelni a taggá való jelvételét is. Az istálló — ahonnét mindenki csak menekült — alkalmas­nak ígérkezett, hogy megmutathassa: a párttagnak minden munkaszaka­szon becsülettel helyt kell állnia. Tavaly, április végén történt a jent­említeti eset. A 65 tehéntől ekkor 240 litert jejtek naponta. Májusban 500-at, júniusban és júliusban pedig már 600—650 litert. Az istálló padlásán „jelejtett" fejőgép is előkerült. Seke­res elvtárs munkatársai segítségével kijavította. S.a gép azóta is hibátlanul dolgozik. Négyen 104 szarvasmarhát gondoz­nak. Nyáron, a legnagyobb munkaidő­ben ketten megbetegedtek. — Ketten dolgoztunk négy helyett — mondja Sekereš elvtárs. — Korán keltünk, de nem esett nehezünkre. Sőt, egyikünk még a cséplőgéphez is eljárt segédkezni. A másik bejárta a mezőt, lekaszált minden mezei utat, árkot. Az évelőtákarmányt télre tar­togattuk. Szorgos munkájukat siker koronáz­ta. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a szövetkezet az elmúlt évben tejeladási tervét 116 százalékra teljesítette. Terven felül 105132 litert juttattak a közellátás­nak. S ekkor már senki sem tett gú­nyos megjegyzést a fiatal traktorosra. Ha mégis szólták róla, az már az elismerést jelentette. HOGY HOGYAN sikerült a szép eredményt kiérniük, Sekereí elvtárs erről keveset beszél. S ha mond is róla valamit, az egész csak annyi, hogy jó a kollektíva. Hogy mindebben mind pedig az eredmények elérésé­ben neki van a legnagyobb érdeme, erről szerényen hallgat. — Sekeneš elvtárs érdeme — mondja ján Marget, a HNB titkára —, hogy amióta ott dolgozik, a gon­dozók megértik egymást. Nem ' vitatkoznak, ha­nem serényen dol­goznak. Nagy gon­dot fordítanak az etetésre, gondját viselik a jószág­nak. Egyszóval Se­kereš elvtárs jó munkaszervező és kötelességtudó kommunista. Az idei évtt ts eredményesen \ kezdték. A tejel­adás januári tervét 125 százalékra tel­: jesítették. Pedig nincs sok takarmányuk. — A tehenek napi adagja nyolc kg siló, 40 dkg erőtakarmány és szalma — mondja Sekereš elvtárs. Ügy se­gítünk magunkon, hogy a borjas te­heneket egymás mellé helyezzük, egy kicsit többet kapnak, mint a többiek. Nemrég melaszt is kaptunk. Így már előre beoszthatjuk a szecskát két-há­rom etetésre. Szabad ideje ritkán van. Ha mégis úgy kerül, eljátszogat féléves kisfiá­val. A televízió műsorát is szívesen megnézi. Különösen, ha jégkorong­mérkőzést közvetítenek. Reggelig is elnézné, de nem engedi kötelessége. Mert amint mondja, jó és becsületes munkát csak pihenten lehet végezni. KÉT HÓNAPPAL ezelőtt lelt a párt rendes tagja. S ez még nagyobb aka­raterőt, munkakedvet ad az ekitte ál­ló jeladatok teljesítéséhez. . NÉMK-,-5 _JÁN0S Ű] SZŐ 4 * 1983. február 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom