Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-12 / 12. szám, szombat

A szovjet ember otthagyja nyomát a távoli bolygók poros útjain, [Andrej Szokolov rajza a moszkvai Pravdában) MONOSZLÖY M. DEZSŐ: 3iiô/zek a äéňéäen Hogy ne görbüljön vissza az a grafikon, mely fölfelé kapaszkodva bizonyítja, eljutunk a Holdra, Venusra, Jupiterre, Marsra, — hissem és vallom a békét. « Hogy nyavalyáktól szabadulva a rák ne legyen már oly betegség, amelynek titkát kémcsövekbe zárva a tudósok majdan meg ne lessék, — hiszem ás vallom a békét. Hogy napfény süssön a hieroglifákra, s a végtelenség telkét felparcellázni készülő elmét a félelem tébolya meg ne rontsa, tüzét a vulkán csak gyárkéményekbe ontsa, — hiszem és vallom a békét. Hogy a fejlődéstörténelemnek ne legyen örökké váltóláza, ember az embert többé meg ne alázza, hogy folytonosan épüljön az emberi okosság egyháza, — hiszem és vallom a békét. Több figyelmet érdemelnek! Ismert dolog, hogy Bratislavában ehhez járul még a művészi élőszó. «E utóbbi években több (íj kisebb E külsőségeknek a maximális kihasz­színhás nyitotta meg kapuit, mint a nálása persze abból ls ered, hogy a Nemzeti Színház Kis Színpada, a Ho- társulat kevés emberrel dolgozik, rizont, s ide sorolhatjuk a nemrégi- mindössze 4—5 állandó szereplője s ben új otthonába költözött Irodalmi egyetlen rendezője van. Színpadot is (Divadlo poézie). AZ Irodaim* Színpad idei műsorában Az Irodalmi Színpad új jelenség a Ján Kostra szerelmes versekkel, Vojtech bratislavai színházi életben. Nemcsak MlJiálik legújabb verseivel, a fiatal mint új létesítmény, ahol főleg ver- szlovák költölc fVálek, Feldek, Stacho) sek és rövidebb lélegzetű modern "erepetnek egy-egy egész estét bet81­darabok kerülnek bemutatásra, de " "J^Lfm,*? £ ,. „ , . „ .' . verses összeállítás es egyfelvonásos újszerű, modern versek, müvek fel- « ín<lar ab is szerrel műsorukban fogfisa, íendezése is. Kis színpad, kis AZ elmúlt 19B?-es év utolsó premier­nézőtér, alig 50—60 férőhelyes, ké- jén Pavol Hnrov: Vysoké letné nebu nyelmeS fotelokkal, közvetlen, intim (Magas nyári ég) nemrég megjelent hangulatot teremt a színházban. Ne- verseskötetét mutatták be. A Vötet egész héz így általánosságban megfogal- esté t, költeményeinek előadása mázni azt a melegséget, feszélyezel- egy k e, rek egységat aIk o„ t o»' m e'y e t, »»• , " - ," gyon ügyesen a versek hangulatának len hangulatot, arait ez a kis szín- megfelel&en cimbalom-zene kisért. A ház képes megteremteni előadásai- versmondók Hilda MIehalíko<vá és Imef val. Annyit mégis le kell írnom, Hajdučík kitűnő teljesítményt nyújtot­hogy az előadások rendezésénél ma ta*, akik Igor Lembovi£ rendezésében, ximálisan igyekszenek kihasználni a b ár csak mindössze ketten tolmácsolták fény, szín és mozdulatok hatását, a költeményeket, kellemes és szép él­rengeteg reflektorral dolgoznak. Min- raén ny e I gazdagították a közönséget, den mozdulatnak kompozicionális Végül még azt szeretném elmonda­jelentősége van, amely új • és foko- n i> h°sy e lelkes kis színésztársaság zott hangulatot teremt a néző és és m a8 a az ügy amelyet hivatottak színész között. És még valami, ami- szolgálni, az irodalom és főleg a ről maidnem megfeledkeztem, az a v ers közvetítése, több figyelmet érde­zene és az élőszó Mindeh mozdula- melne részünkről, nézők részéről, tot fény és zene aláfestés kísér és TANKÖ LÄSZLÔ A Csemadok hely i szervezetei évzáró közgyűlése elé Megbecsülést csak a munka, a z eredmények adhatnak QHUUUUIUUI VUUII U # |||j||j)||||!lll|Flf!l|||ffl|tj|||f|||tjfli!IIHI|||!lHI||||tlllHlíllIltinnill!llttnilll[íintl: TÖBB MINT ÖTSZÁZ községben és városban közel negyvenezer CSEMA­DOK tag és további sok tízezer ma­gyar dolgozó készül ezekben a na­pokban a CSEMADOK évzáró közgyű­lésére. A helyi szervezetek vezetősé­gei most állítják össze és tárgyalják meg azt a beszámolót, melyben a CSEMADOK tagsága és a kulturális kérdések iránt érdeklődő dolgozók előtt adnak számot arról, hogy a CSEMADOK kulturális népnevelő munkája mennyiben segítette elő dol­gozóink szakmai, általános és poli­tikai színvonalának emlését, a nem­zetgazdasági feladatok teljesítését, az adott hely kulturális életének fellen­dítését, a proleár nemzetköziség és a csehszlovák szocialista hazafiság elmélyítését. Az 1962-es év statisztikai adatai azt igazolják, hogy a helyi szerveze­tek vezetőségének túlnyomó többsé­ge méltó volt a CSEMADOK tagságá­nak bizalmára. A népművelési mun­ka hatékonyságának fokozódását, a kulturális tömegmozgalomban a mű­sorpolltika állandó javulását, a helyi szervezetek vezetőségének önálló át­gondolt munkája eredményezte. A fa­lusi szervezetek nagy része munkája fő céljául az egységes földművesszö­vetkezet termelési feladata biztosí­tásának elősegítését választotta, s a többi társadalmi szervezettel együtt pártunk vezetésével és a nemzeti bi­zottság irányítása mellett járult hoz­zá a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. E helyi szervezeteknek a vezetői nyugodt lelkiismerettel állhatnak a tagság elé, mert a bizalomra méltók voltak, a lehetőségekkel jól gazdál­kodtak. Vannak azonban olyan szerveze­tek is, ahol a munkát izoláltan, e he­lyi szükségletek és körülmények fi­gyelembe vétele nélkül, mintegy lég­üres térben végezték. Egyesületesdit játszottak, öncélú, tehát céltalan volt létük. Akadnak olyan szervezetek is, melyek az egész év során, semmit sem tettek. Főleg ez utóbbi típushoz, illetve azoknak a falvaknak és városoknak a CSEMADOK tagságához, dolgozói? hoz, nemzeti bizottsági és szövetke­zeti vezetőihez, kommunistáihoz, és párton kívülieihez kívánunk szólni most, a CSEMADOK évzáró közgyű­léseinek időszakában. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK XII. kongresszusa meg­határozta hazánkban a szocialista társadalom továbbfejlesztésének fő irányvonalát. ^A cél nagyszerűsége és a feladatok nagysága minden ember, minden szervezet és minden szerv ektív, tudatos és odaadó munkáját igényli. Senki sem állhat félre, sen­ki sem lehet passzív szemlélő! Nem létezhet olyan szervezet, amely fi­gyelmen kívül hagyja a fő gazdasági és politikai feladatokat, dolgozóink politikai és szakmai ismereteinek gyarapítását, érzelmi életünknek, szépérzékünknek és ízlésünknek fej­lesztését. Nem tűrhetik el a CSEMA­DOK tagjai sem, hogy a helyi szer­vezet vezetői egy-egy színdarab be­tanulásában lássák egész évi munká­jának lényegét A község vezetői sem nézhetik tétlenül, hogy náluk a CSE­MADOK csak papíron legyen. Nem le­hetnek közömbösek a CSEMADOK helyi szervezete passzivitása iránt, hisz ezzel a dolgozók nevelésének, szervezésének és művelésének egyik — s mint több példa igazolja — ha­tékony eszközét vesztenék el. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­túregyesülete a Nemzeti Front része, annak egyik tagszervezete, melyet Csehszlovákiai Kommunista Pártja hí­vott létre, hogy a szocialista társa­dalom építését iegítse a csehszlová­kiai magyar dolgozók között. Tehát azokban a községekben és városok­ban, ahol magyar nemzetiségű dol­gozók nagyobb számban élnek fon­tos, hogy a CSEMADOK működjön és hatékony, a helyi viszonyoknak meg­felelő, eredményes munkát végezzen. A CSEMADOK-nak, mint a cseh­szlovákiai magyar dolgozók kultu­rális élete egyik szervezőjének léte, Csehszlovákiai Kommunista Pártja he­lyes lenini nemzetiségi politikájának egyik bizonyítéka is. Persze nem for­mális és üres bizonyító, hisz munká­jának tartalma a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók kultúrájának, népmű­vészetének fejlesztése általános, szak­mai és politikai színvonala emelésé­nek elősegítése, szép és gazdag le­hetőségeket biztosít. E lehetőségek feltételeit pedig mindenütt meg kell teremteni. Ez az egyik fő kérdés-csoport, me­lyet a CSEMADOK idei évzáró köz­gyűlései alkalmából meg kell oldani. A MÁSIK Fö KÉRDÉS-csoport, hogy milyen feladatok megvalósítását tűz­ze az évzáró közgyűlés a szervezet elé az 1963-as évben. E kérdés meg­válaszolásánál ismét Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszu­sa határozatából kell kündulnunk. A határozat tizenegy tő pontjából kettő, — a tizedik és tizenegyedik — közvetlenül a nevelés és a kultu­rális munka kérdéseivel foglalkozik és bár e kettő az előző kilenctől, sem a kilenc a kettőtől el nem vá­lasztható, mégis induljunk csak ki ezekből. „Biztosítsuk a nép műveltségének és ideológiai színvonalának növekedé­sét a marxista—leninista világnézet szellemében .,. Fejlesszük a művé­szet és a kulturális munka valameny­nyi ágát, a szocialista társadalom ér­dekeinele, a kommunista nevelés szükségleteinek megfelelően." — mondja a határozat. Tehát a kulturális és nevelő mun­ka fé feladata: a szocialista társada­lom építésének segítése. De mi a szocialista társadalom épí­tésének däntó tényezője — vagyis mire irányuljon a nevelés? E kérdés­re Lenin szavaival válaszolhatunk: „A munka termelékenysége, ez vég­eredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfonto­sabb, a legtöbb dolog. A kapitalizmus a munka termelékenysége olyan fo­kát hozta létre, aminőt a feudalizmus nem tsmert. A kapitalizmust az győz­heti le véglegesen és az is fogja le­győzni, hogy a szocializmus a mun­kának sokkal nagyobb, magasabb, termelékenységét hozza létre. A kom­munizmus a kapitalizmussal szemben az önkéntes, az öntudatos, az egye­sült, a modern technikát felhasználó munkások magasabb fokú munkater­melékenységét jelenti." TEHÁT A FÖ CÉL, a nevelő munka fő célja is, a munka termelékeny­ségének emelés®, vagyis a munka iránti kommunista viszony kialakítá­sa, a közösségi tulajdon megbecsü­lése, a társadalmi érdekeknek az egyéni érdekek fölé helyezése. A CSEMADOK kulturális tömegmoz­galmi munkája is elősegítheti és kell, hogy nagy mértékben elősegítse, hogy dolgozóink a kommunizmus építője erVöleai k6dax3t magokévá tegyék. Min , * ii x- M«MMMMB <" ™ w. I. Bindlerajte-Danyilova (Szovjetunió): Hegesztő (linoleummetszet) Fokozottabb mértékű agitációs mun­kát kell kifejteni abból a célból, hogy munkaviszpnyban álW dolgozóink na­gyobb tömege kapcsolódjék bels a rendszeres tanulásba, az esti iskolá­kon, szakiskolákon és főiskolákon. Az iskolán kívüli alkotó munka egy­séges rendszerének jobb kiépítésé­vel, szervezésével és felhasználásá­val kell segíteni a szakképzettség nö­velését. A CSEMADOK helyi szerve­zete keretében működő szakcsopor­tokat, a kommunista együttélés sza­bályainak önkéntes betartására való nevelés hatékony tényezőivé és az esztétikai nevelés eszközeivé kell tenni, hogy fellépéseikkel legyenek az igazi kultúra megszerettető! és terjesztői. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK elengedhetetlen feltétele népünk po­litikai és ideológiai egységének to­vábbi erősítése a marxizmus—leni­nizmus szellemében. A CSEMADOK a proletár internacionalizmusból ía­kadó szocialista hazafiság alapián ápolja és mélyítse el a magyar nem­zetiségű dolgozóknak a cseh és szlo­vák néppel való szilárd egységét. Kulturális értékeink kölcsönös meg­ismerésével segítsük elő nemzeteink és nemzetiségeink természetes köze­ledését és erősítsük dolgozóinkban ez együvétartozás tudatát a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság minden dolgozójával. Csehszlovákia Kommunista Pártja a magyar dolgozók között végzendő po­litikai-nevelőmunka vonalán két alap­vető, kölcsönösen elválaszthatatlan feladatot tűzött ki: • szocialista társadalmi rendsze­rünk és alkotmányunk szelleméből kiindulva következetesen ügyelni ar­ra, hogy a magyar nemzetiségű pol­gárok részére az egyenjogúság szel­lemében minden lehetőség biztosítva legyen alkotótevékenységük ktfefté­sére-; • ezzel összefüggően és ennele alapján elmélyíteni a proletár nem­zetköziség és csehszlovák szoctaltstn hazafiság szellemében történő neve­lő munkát. A CSEMADOK tagsága az évzérő közgyűléseken úgy válassza meg az öj vezetőségi tagokat, hogy bennük biztosítékot nyerjen arra, hogy a szervezet munkája e faladatok telje­sítését szolgálja. NINCS HELYE a vezetőségben s „papír" vezetőségi tagoknak, a kis» polgári ízlés és világnézet terjesztői­nek, és a mindennel megalkuvóknak, A helyi szervezeteknek megbecsülést és tekintélyt a munka és az ered­mény ad. Ez pedig főként a vezető­ségtől függ. Legyenek a vezetőség tagjai a becsületes, tennivágyő és tenni tudó munkások, szövetkezett dolgozók és értelmiségiek, akik to­vább mélyítik az együttműködést a többi szervezettel és a helyi' viszo­nyokból kiindulva, az adott helyi problémák megoldásának elősegítését tartják a CSEMADOK helyi szerveze­te legfőbb feladatának. Majd negyvenezer CSEMADOK tag, több mint ötszáz községben, így vál­hat a szocialista társadalom építésé­nek aktfv tényezőjévé. DR. SZABÖ REZSŐ, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára nimiminiimiiimiimiiiiiHfliinitiiK Kitüntetések, irodalmi díjak az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Dijával ez évben Wolfgang Io» hot és Maximiilian Seheert tűntették kl. johonak időszerű témákat népies elbe­szélömtívészattel ábrázoló műveiért, Scheernek egész munkásságáért, külö­nösképpen mesteri tudással, szocialista pártossággal megírt szenvedélyes riport­jaiért adományozták a IdtBntetést. A Haza Érdemrendjével tüntették ki Marianne Brnnsot, Haas I.eonhardot (a Dle Weltbühne elmfi lap sierkesrtSjét), Angnste Wieghard-Laxart, a lipcsei Phi­Iipp-Reclam jun. Verlagot és a lipcsei Oentsehe Bfiehereh. Weimar város művészeti Díjával Har­ry Türköt és Wolfgang VulpiuM ju­talmazták. toso-kiáffítás Atiiénfean A napokban első ízben nyílt meg kiállítás Pablo Picasso müveiből Gö­rögországban. 45 művet állítottak kt, mégpedig különböző — rég! és új — sorozatokból. 30 közülük litográ­fia, 9 tintarajz, a többi pedig fehér­fekete és színes linóleum. A legré­gibb eze-k köefil a művek közül 1934­ből, a legújabb 1962-ből való. Közöt­tük van a híres „Faun", továbbá a nagy művész fiának arcképe, két da­rab a csodálatos bikaviadalokból, a legendás „galamb", Balzac arcképe, valamint a nagy festő reprodukciók­ból jól ismert más művei. 1963. január 12. • (JJ SZÖ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom