Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-11 / 11. szám, péntek

filmek

4 A mozikban a hazai ERŐD A RAINÁN clmü filmen kívül, mellyel külön foglalkozunk, két különböző értékű úf ftlm kerül műsorra. Az egyik, Tamara Rogyionova rendezése: ÖNTUDATOSODÁS nagy téma után nyúló, de keveset mondó művészek alkotása. A film már annak Idején a szovjet kritika pergőtüzébe került, mert néhány tehetséges színész szerepeltetése ellenére is csak vérszegény, a való élet mögött kullogó alkotás születhetett a téves koncepció alapján. Ezért nemcsak a rendező, hanem a forgatókönyvíró Golburt és Krakovszklj is felelős, mert a film sematikus, nagyon paplrlzű alakjait éppen a rossz dramaturgiai elképzelés szülte. Elsősorban a főszereplő két Migunov alakja torz. Az élet útján elinduló, de helyét nem lelő, tévelygő Kosztya magára találása, beilleszkedése az új társadalom építőinek nagy seregébe bonyolult folyamat, melyet a film alkotói nagyon leegyszerűsítettek és erőltetetten oldottak meg. Ilyen megoldásokat az élet nem Ismer. Az Idősebb Migunov, leningrádi Klrov-gyári munkás jellemábrázolása is kifogásolható. Szigorú feddő szavai frázisként hatnak, mert a másik oldalon az derül ki, hogy valójában nem ismeri a fia benső énjét, elzárkózott rideg erkölcsprédikáló, pedig bizonyára nem így akarták őt beállítani a film alkotói. Hagyományos témához, az antifasiszta ellenállási harc történetéhez térnek vissza A HÁBORÚ TÖRVÉNYE című olasz film alkotói. A film története hasonlít a már régebben bemutatott Oroszlánok napja című olasz film történetéhez, azzal a különbséggel, hogy itt jobban kidomborodik a cselekmények lélektani része. A történet központjában egy olasz kisvárosban operáló partizáncsoport áll, mely levegőbe röpíti a vasúti síneket. A nácik harminc túszt akarnak agyonlőni a robbanásnál meghalt három német katonáért. A letartóztatottak családtagjai egy nagyszájú órást gyanúsítanak, hogy megmentsék övéiket. A gördülékeny filmcselekményeket eddig jelenetről jelenetre fokozódó feszültség hatja át, mely akkor oldódik meg, amikor jelentkezik Maroo, az egyik partizán, e merénylet Igazi elkövetője, hogy megmentse az ártatlanul elítélt órást. Bruno Paollnelli, a film rendezője ügyesen állította be azokat a jeleneteket, amelyek az önmagával vívódó Marco tusáját és elszánását tükrözik. Az olasz filmesek munkájára jellemző, hogy az utóbbi időben szándékosan viszik filmjeikbe a kimondottan lélektani konfliktusokat, mert a szigorú cenzúra miatt nem mernek mélyebb, szélesebb, átfogóbb társadalmi problémákat feszegetni, hisz kiderülne, hogy Olaszország mai urai hűtlenek lettek az antifasiszta nemzeti ellenállási mozgalom szelleméhez és cimborálnak a feltörő .neofasisztákkal. A film sikerét híres külföldi színészek, elsősorban az amerikai Mel Ferrer (a Háború és béke Bolkonszklj hercege) és az ugyancsak Ismert Peter van ' Eyck alakítása is emeli. I. L. KALEN SZAKASZVEZETŐ A lengyel filmgyártásban már hagyománya van a háborús, harci tematikájú filmeknek. Ewa és Czeslaw Petelski rendezésében készült film az 1946-os évben játszódik le, felelevenítve a lengyel katonai egységek harcát a benderlsták ellen. A film azokat a nehéz küzdelmeket mutatja be, melyet a felszabadult ország vívott a Kárpátokban rejtőző banditák ellen. A film Ján Gerhardt tiszt, a harcok résztvevőjének, „Tűz a Kárpátokban" című könyve alapján készült. A rendkívül szövevényes események, történeti tények mellett a film a kalandfilmek izgalmát is árasztja. A történelmi hűség mellett a fordulatosság és a humorral fűszerezettség ls jellemzi a tragikus események bemutatását. Zavarólag hatnak azonban a harcok ábrázolását átszövő kissé „középkorias" megoldások, s a filmbe befolyó epizódok és kitérők. Ezek ugyan érzékeltetik a rendezés egyéni vonásait, azonban a mozaikszerű ábrázolással bontják a történés egységét. Bár ez bizonyos fokig zavarja a nézőt, általában azonban kellemes, izgalmas másfél órában van része. (dz) Rádioizotópok a gépiparban Köztudomású, hogy a korszerű gyógyászatban meglepően eredményes a különböző betegségeknek gyógyítása rádlolzotópokkal. A második világháború után azonban fokozatosan sor került a rádioizotópok egyéb, rendkívül sokoldalú felhasználására Is — elsősorban az ipari, de különösen a gépipari termelésben. Az új módszer vitathatatlan előnyösségét bizonyítja például, hogy a Szovjetunióban 1980-ban (új pénzegységben) mintegy 200 millió rubelre becsülték a rádioizotópok ipari célú felhasználásával elért megtakarításokat. A lehetőségek azonban ennek tízszeresét, sőt helyenként még többszörösét helyezik kilátásba. Ezt indokoltan állíthatjuk, mert a rádioaktív izotópok ma már szinte nélkülözhetetlenek a műszaki fejlődés távlati céljainak elérésében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rádioizotópok felhasználásának figyelembe vételével szerkesztett gépek s egyéb készülékek, valamint az ún. rádioizotopos munkamódszerek sok esetben rendkívül hatásosan növelik a munkatermelékenységet és a termelést, s hozzájárulnak a gyártmányok minőségének igen nagy fokú tökéletesítéséhez s az önköltség jelentős csökkentéséhez is. Miloš Makovec, jónevű cseh rendező Két világ emberei című filmjét a múlt héten tűzték műsorra filmszínházaink. Képünkön a film egyik jelenete látható. Tífttimkimmim Napjainkban egyre gyakrabban hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy a dolgozók széles rétegei részt vegyenek a termelés szervezésében és irányításában. Pártunk XII. kongresszusa ezzel kapcsolatban feladatul tűzte elénk, hogy állandóan mélyítsük szakismereteinket, gyarapítsuk politikai és közgazdasági tudásunkat. Az üzemekben és más munkahelyeken ezt a célt követik a különféle esti iskolák és tanfolyamok. Ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni új rovatunkkal, mely azt a célt akarja szolgálni, hogy a gyakorlati életben előforduló közgazdasági fogalmakat röviden ismertesse s hozzájáruljon az egyes fogalmak esetleges helytelen értelmezésének tisztázásához. Munkatermelékenység A társadalmi munka termelékenysége, hatékonysága — a munkaidő egysége alatt termelt termékek mennyiségében fejeződik ki. A szocializmusban a munka termelékenysége szakadatlanul növekszik, s ez a gazdasági törvény a társadalmi fejlődés legfontosabb feltétele. A szocializmus gazdasági alaptörvénye megköveteli a dolgozók állandóan növekvő szükségleteinek kielégítését. Ez főként a társadalmi munka termelékenységének szakadatlan növelése útján érhető el. A munkatermelékenység növekedése élő- és holtmunka megtakarítását, más szóval az áru értékének csökkentését jelenti, mivel az érték nagyságát a társadalmilag szükséges munKaidő-ráfordítás tömege határozza meg. A munkatermelékenység színvonalában bekövetkező nagyarányú, gyökeres változások alapja a m űszaki fejlődés! A szocialista társadalomban a munkatermelékenység növelésének jelentősebb tényezői: a termelési technika színvonalának emelése, nagy teljesít ményü gépek és berendezések alkalmazása, a népgazdaság villa mositása, a termelési folyamatok komplex gépesítése és automatizálása, a dolgozók műszaki képzésének, szakképzettségének, kulturáltságának és általános képzettségének növelése. Nagy jelentősége van azonban a helyes gazdálkodási formák alkalmazásának, a helyes munkaszervezésnek, a munkaidő jobb kihasználásának, a zavarmentes termelési folyamatnak és a munkafegyelem megszilárdításának ls. A munkatermelékenység növelése szempontjából ezenkívül igen fontos a dolgozók anyagi érdekeltsége elvének következetes érvényesítése, a dolgozók alkotó kezdeményezése, a szocialista munkaverseny kibontakoztatása, valamint az új munkamódszerek és egyéb tapasztalatok széles körű hasznosítása. PÉLDA: Több helyen találkozunk azzal, hogy a munkatermelékenység növelését a normák átírásaként, vagýis nagyobb fizikai erőkifejtésként értelmezik. Ez pedig helytelen. A munkatermelékenység növelésének helyes értelmezése: Ha például egy megmunkálandó munkadarabon (vastag lemezen) száz egyforma lyuk fúrását húszorsós fúrógéppel végezzük, tízszeresen nagyobb munkatermelékenységet érünk el, mintha ezt a műveletet kétorsós fúrógéppel végeznénk. Hazánkban már 1950-ben meghonosodott a mesterségesen előállított rádioizotópok használata, de csak a legutóbbi öt évben terjedt el valóban széles körűen. A radioizotópok gyakorlati alkalmazása most már évről évre egyre nagyobb méreteket ölt. Századunk egyik legkorszerűbb módszereként rendkívül fontos szerepet tölt be az iparban, de különösen a gép- és kohóiparban. Ma már alapjában véve nem is az a legfontosabb, hogy a szakemberek — radioizotópok segítségével — különböző technológiai feladatok megoldását eredményező új módszerekre, vagy a már gyakorlatilag alkalmazott módszerek tökéletesítésére összpontosítsák figyelmüket. Sokkal fontosabb, hogy a rádioizotópok használatán alapuló gyakorlatilag érvényesíthető módszerek minél előbb s minél szélesebb körűen honosodjanak meg a termelésben. Ha pedig erre törekszünk, akkor múlhatatlanul szükséges, hogy a gazdasági s a műszaki dolgozók kellőképpen Ismerjék a rádioizotópok felhasználásán alapuló módszerek elveit és alkalmazásuk lehetőségeit. A korszerű fizika * csaknem 1300 különféle izotópot tart nyilván, melyeknek túlnyomó részét tudományos dolgozók mesterségesen állítottak elő magfizikai „katlanokban", vagyis nukleáris reaktorokban és részecskegyorsítókban. Ma már több mint százféle izotópot használnak gyakorlatilag mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésben. Mint már előbb említettük, különösen a gépiparban fontos a mestersé1 ges rádioizotópok szerepe. Ebben az ipari ágazatban főleg háromfélekép• pen használják ki a rádioizotópok í adta igen előnyős lehetőségeköt. A legelterjedtebb módszer a gépipari anyagok belső szerkezetét meg nem bolygató anyagellenőrzés, az ún. defektoszkopia. E módszer alapja a következő: az adott anyagot átsugároztatják rádioaktív — leggyakrabban gamma-sugarakkal — úgyhogy a sugárforrástól ellenkező oldalon elhelyezett filmen látható a vizsgált anyag árnyképe. A filmen előhívás után észlelhető sötétebb foltokat több sugár érte. Ezt a vizsgált anyagban rejlő hibák — például belső apró üregek, repedések, a forrasztás tökéletlensége stb. — okozhatják. Az Ilyen rejtett hibákat csakis az említett átsugárzással lehet pontosan megállapítani. Ha a vizsgált anyagot több oldalról sugározzuk át, akkor nemcsak a hiba helyét állapíthatjuk meg, hanem nagyságát ls. A rádioizotópok használatán alapuló defektoszkópia különösen vízierőművek berendezéseinek, elsősorban a turbináknak s a lefolyócsatornák csővezetékei hegesztővarratainak ellenőrzését teszi lehetővé. Hazánkban ezzel a módszerrel ellenőrizték például az orllkl vízierőmű berendezéseit, és nagyrészt ennek köszönhető teljesen zavarmentes működésük. Az Irídium 192 és a clzium 137 jelzésű rádioizotópok például a Barátságkőolajvezeték építőinek tettek kiváló szolgálatokat. A csővezeték hegesztővarratait gamma-defektoszkópiával ellenőrizték és ezzel elejét vették a rejtett hibák következtében előfordulható üzemeltetési zavaroknak. Rádioizotópok segítségével Igen eredményesen ellenőrizhetők az acélhidak s egyéb acélszerkezetek, amelyek hegesztővarratainak rendkívül nagy megterhelést, vagyis erős nyomást kell elbírniuk. A hegesztővarratokon rádioizotópos ellenőrzéssel megállapított rejtett hibák következtében nem egy esetben kellett üzemen kívül helyezni az öntődékben az olvasztott vas továbbítására használt nagy híddarukat. Indokoltan állíthatjuk tehát, hogy a rádioizotópos ellenőrzés hozzájárul a súlyos balesetek elhárításához, amelyek nemcsak felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozhattak volna, hanem baleseteket, sőt sok esetben életerős emberek halálát is. A defektoszkopiás ellenőrzés azonban nemcsak kész gyártmányok s üzemi berendezések sikeres felülvizsgálását teszi lehetővé. Ahol ezzel, a módszerrel már a félkész termékekben állapítják meg a rejtett hibákat, ott idejekorán kiselejtezhetik a tökéletlen gyártmányokat, és ezzel megtakaríthatják a további megmunkálás költségeit. Nyilvánvaló tehát, hogy a defektoszkópiás ellenőrzés nagymértékben járul hozzá a" gyártmányok minőségének tökéletesítéséhez és megbízhatóságuk növeléséhez. A rádioizotópok gépipari felhasználásának következő, ugyancsak Igen Jelentős módszere a technológiai, de különösen az ellenőrzési műveletek automatizálása. Ami ezt a módszert illeti, elsősorban a fémlemezek vastagságának érintkezésmentes, vagyis rádioizotópok segítségével történő ellenőrzéséről teszünk említést. A műszaki ellenőr a fémlemez egyik oldalára helyezi a megfelelő ólomtokba burkolt rádioaktív izotópot és másik oldalára a Gelger—Müller-féle számlálócsövet. Az e műszerrel jelzett részecskék száma annál nagyobb, minél vékonyabb az átsugárzott réteg. Lehetséges azonban olyan berendezések szerkesztése is, amelyek a számlálócsőbe jutó sugármennylség arányában automatikusan állíthatják be például a hengerek fesztávját, sőt ha hibát „észlelnek" — kikapcsolhatják a gépet. Jelenleg a Szovjetunióban végeznek ilyen kísérleteket. Hasonlóképpen ellenőrizhető a papírlapok, műanyagok, celluloid stb. vastagsága ls. A vastagság mérését, illetve ellenőrzését már csak rövidke lépés választja el az anyagok sűrűségének érintkezésmentes megállapításától. A sugarak egyaránt hatnak a többé vagy kevésbé sűrű s a többé vagy kevésbé vastag anyagokra. Ahol egy csővezetéken változatlan sűrűségű folyadéknak kell keresztülhaladnia, ott az ellenőrzés helyén egymással szemközt teszik a csőre a sugárforrást és a számlálócsövet. A csővezetékben levő folyadék sűrűségének legcsekélyebb változása Is észlelhetően módosltja a számlálócsőbe jutó sugarak hatóerejét, ami viszont a folyadék összetételét szabályozó berendezést hozza működésbe. Említésre méltó a rádioizotőpokkal kísérletező prágai tudományos Intézet dolgozóinak rendkívül sikeres módszere. A kripton 85 jelzésű rádioizotóp segítségével sikerült pontosan megállapítaniuk, hol tömltetlenek, tehát hibásak a sziliclumdlődák (kétbevezetéses elektroncsövek) és a tranzisztorok. Bebizonyosodott, hogy ez a módszer sokkal megbízhatóbb, mint az Iparban általában használt ún. buborékos módszer, amely abból áll, hogy a tranzisztorokat forró olajba merítik s felszínre szálló légbuborékok megfigyelésével állapítják meg a tömltetlenség arányát. A rádioizotópos gépipari ellenőrzés harmadik ismert módszere a vágószerszámok és a dörzsalkatrészek kopásának megfigyelését teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel sikerült a technológiai szempontból rendkívül fontos problémák egész sorának megoldása: a dörzsfelületek pontos méreteinek, továbbá annak a megállapítása, hogyan befolyásolja az olajréteg vastagsága a súrlódást, milyenek az olaj s az egymáshoz dörzsölődő alkatrészek felületének fizikai, Illetve vegyi hatásai stb. Rádioizotópok segítségével vált lehetővé annak megfigyelése ls, milyen az adott gép Indítása közben a kopás foka, miként módosul — bár alig észlelhető mértékben is — a kopás, ha megváltoznak a motor különböző üzemeltetési feltételei stb. A tudományos dolgozók e kísérleti eredmények figyelembe vételével tettek javaslatokat a legmegfelelőbb felületmegmunkálási módszerekre, a motorok legcélszerűbb üzemeltetési rendszerére stb. Az említett néhány példa szemléltetően bizonyltja, hogy a rádioizotópok alkalmazása a gépiparban s a fémmegmunkálás terén egyaránt igen nagy segítséget nyújthat számos bonyolult feladat sikeres megoldásában. Pavel Sulek Jelenleg naponta százezer fővel szaporodik földünk lakossága. S az UNESCO jelentései szerint milliók élnek anélkül, hogy legalább egyszer jóllakhattak volna. Hatalmas feladat vár ránk, ha a 2000 körül már hatmilliárdra szaporodó emberiséget el akarjuk látni élelmiszerrel. Újabb területek termelésbe vonása, öntözés, műtrágyázás segíthet ugyan, de az így elért eredmény nem elegendő. Oj élelmiszerfajtákat kell keresni és főleg — új takarmányfajtát, hogy ezáltal nagy terület szabadulhasson fel közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas gabonaneműek, főzelék- és gyümölcstermelés számára. Számos olyan anyagot Ismerünk, melyek segíthetnek a fenyegető élelmiszerprobiéma megoldásában. Közöttük első helyen a tenger növényei, az algák állanak. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban máris aratják az algát, de főleg vegyipari hasznosításra. JaAratás a tenger alatt pánban, Kínában azonban a szárított algából kenyeret sütnek. Franciaországban, Angliában főzelékként hasznosítják, Dél-Amerikában Is fontos népélelmezési cikk, a Fehér tenger partján az állatok takarmányának 80 százaléka alga. Az eszkimóknál az alga szolgáltat C-vitamint. Az alga úgyszólván teljesen megemészthető, 50 százaléka protein, hét százaléka zsiradék, termeléséhez szinte határtalan „mezők" terülnek el a föld kétharmadát beborító óceánok partvidékein. Azonos területen hússzor annyi alga terem, mint a legdúsabban termő szárazföldi növény. Már készülnek az algakombájnok tervei. Ezek a pontonokon úszó szerkezetek szabályozható, Irányítható szívótorkaikba beszippantják az algát, elválasztják a tengerfenéktől, majd elevátoraikban a kombájnra emelik. Az onnan partra szállított algát először levegőn, majd mesterségeseri szárítják, aztán lisztté őrlik. Az már a vegyészek dolga, hogy ebből elsősorban jó takarmány, de ezenkívül közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer Is készüljön. S a melléktermékek — sók, színezőanyagok — sem mennek kárba, jó hasznukat veszi a vegyipar. Az alga egy-két évtized múlva már nem vicctéma, hanem a mindennapi élet nagy segítője lesz és közvetve vagy közvetlenül száz milliók jobb táplálkozását szolgálja majd. 1963. janufit U. t Cj SZÚ S